Pesti Napló, 1863. február (14. évfolyam, 3891-3913. szám)
1863-02-27 / 3912. szám
tartja szépíthetőnek ezen esetet . Azon helyzetben van, úgymond, hogy e hírt oda módosíthatja, hogy nem a rendőrség eszközölte a foglyok kiadását, hanem a „Landräthige Behörde“, mely a katonai hatóság kezébe adván, ez hajtotta végre az átszolgáltatást.“ Ez aztán a hősi tett ! — — A boroszlói lap varsói, febr. 22-iki levele is megerősíti e tényt, azon hozzátétellel, hogy az egyik fogoly egy 20 éves fiatal, egy varsói, levelező által is ismert polgár fia. — Adlerberg, mint ugyanazon lapnak írják, elutazott Varsóból. Ramsey tábornok visszahívását hozta, s ezenkívül részletes jelentést teend Sz. Péterváron Vielopolszki eljárásairól. Az oroszok őt okolják minden bekövetkezett bajért. Az orosz katonaság rakonczátlansága is bizonyítja az orosz kormány traditionális kétszínűségét. A fenyíték fenntartására szigorú rendeletet adnak ki,s kéz alatt bátorítják a katonákat a legvérlázasztóbb eljárásra. Mondják, kétféle utasítás van, valamint a tudósítások is kétfélék. A nyilvánosság elé, Európa elámítására szólók, a hivatalos lapban lengyelül jelennek meg, az orosz, valóban hivatalos és hitelesebb levelezések orosz nyelven folynak. Az orosz tisztek jobbjai mélyen fájlalják a katonaság e rendszeres fegyelmetlenségre szoktatását. Azonban a fölkelés eddigi folyama korántsem bizonyítja, amit a londoni „Kolokol“ hirdet, mintha t. i. a lengyel ügynek erős pártja volna az orosz hadseregben. Ami a lengyel fölkelés főfontosságú oldalát, a diplomatiát illeti, az újabb külföldi tudósításokból annyi ténynek látszik, hogy Anglia és Francziaország közt e tárgyban meg van, vagy igen közel áll a teljes egyértelmű fellépés. Egyfelől Poroszországot akarják rávenni, vonja viszsza a porosz-orosz katonai szerződést, másfelől Oroszországot, állítsa helyre Lengyelországnak 1815-ben biztosított alkotmányát. A franczia diplomatia különösen az oroszszal, az angol a poroszszal fogja magát e tárgyakban érintkezésbe tenni. A „Patrie“ már ismeri is állítólag egy Berlinbe küldött franczia jegyzék tartalmát, mely 20-ikán kelt, s igen mérsékelt kifejezésekben bár, de értésére adja Vilmos király kormányának, hogy midőn Poroszország segítséget nyújt orosz Lengyelország elnyomására, azon veszélynek teheti ki magát, hogy a többi lengyel származású népeknek új reményt ad, s ezek is csatlakozni fognak a varsói nagyherczegségbeli mozgalomhoz. A „Patrie“ hozzáteszi, hogy ez nem forma szerinti jegyzék, mert meg van hagyva a berlini franczia követnek, hogy ne hagyjon másolatot e sürgönyből a porosz kormánynál.Érdekes a most Párisban megjelenő „Nord"nak, Gorcsakoff herczeg közlönyének nyilatkozata a porosz szerződést illetőleg. Szerinte nem bizonyos, hogy a szt.-pétervári kormány nagyon elégült szemmel látta volna azon készséget, melylyel a porosz kormány fölajánlotta szolgálatait. Az orosz kormány, mely megszokta, hogy szomszédait szorultságaikból ő segítse ki, a porosz ajánlatban ép annyi önérdeket, mint politikai sympathiát láthatott II. Sándor czár, ki egy idő óta meghitt viszonyban áll a franczia kormánynyal, s jó akaró viszonyban az elismerte olasz királysággal, iparkodott kerülni mindent a jelen viszályban, mi föleleveníthetné a szent szövetség emlékét, s megzavarhatná a szabadelmű hatalmak és közte uralkodott öszhangot. — Föltehetjük, hogy kevesebbet fogadott el, mint a mennyine kinálják.“— Meg kell adni, elég fennhéjázó és megvető hang a porosz szolgálati készség fejében! — A franczia sajtó többi részének nyilatkozatai a diplomatiai alkudozások tárgyában lapunk más rovatában olvashatók. Hány ép azon álláspontot foglalja el a lengyel kérdésben ma, mint ezelőtt két héttel, s nem is szándékozik abban más álláspontot foglalni el.“ A „Nordd. Alig. Ztg" miniszteriális sugallatú lap. — Ez alatt a „Bank und H. Ztg“ constatkrozza, hogy az orosz s porosz csapatok cooperatiója megtörtént tény, mert Dobrzyn megszállása 18 óráig megszállva tartása, csakugyan megtörtént, s így a szerződés már tétleg hatályba is lépett. Párisi körében azon hitben vannak, hogy a „National Zeitung“ által említett franczia s angol sürgönyöknek az lesz következése, hogy Poroszország sokkal tartózkodóbb állást fog elfoglalni a lengyel kérdésben. Különösnek tetszik a párisi irányadó körök ezen nézetével szemben, hogy a porosz hadügyminisztériumban a mozgósítás s csapatöszpontosítás körül oly előmunkálatok léteznek , melyek azt látszanak sejtetni, hogy 100,000 főnyi hadsereg fog „Ostarmee“ (keleti hadtest) neve alatt keleti Poroszországban összevonatni. A „Pester Lloyd“ berlini levelezője szerint Bismark állása igen alá van ásva s meggyengítve, s igen sokan látszanak azon reményben lenni, hogy még a jelen ülésszak befejezése előtt kénytelen lesz a mostani miniszterelnök egy szabadelvűbb minisztériumnak adni át az ügyek vezetését. A berlini udvarnál azon párt, melyet „angol pártnak“ neveznek, Anglia újabb magatartása által tevékenységre buzdíttatott, s most már erélyesen akar fellépni. Hohenzollern s Auerswald herczegekkel már annyira haladtak az alkudozásokkal, hogy ezek bizonyos elvek feláldozása mellett készeknek nyilatkoztak egy szabadelvű minisztérium alakítására. Az udvar legközelebb környezete, sőt maga az uralkodó család is hajlandónak látszik a szabadelvű politikára.— Néhány nap óta a királyi kastélyban oly egyéneket lehet látni, kik onnan Bismark minisztersége óta eltűntek. Jelenségek a porosz-orosz egyezmény körül. A „National Zeitung“ f. hó 24-ről írja, hogy Párisból egy sürgöny érkezett Berlinbe, mely azt kívánja a porosz kormánytól, hogy az Oroszországgal kötött szerződés foganatosításáról mondjon le. A kölni lapnak pedig 23-ról írják Berlinből, hogy f. hó 19-kén indított útnak a párisi külügyminiszteri hivatal két sürgönyt, az egyiket Berlinbe, a másikat Pétervárra. Az angol kormány az idézett levelező szerint néhány nap múlva a párisihoz hasontartalmú sürgönyökkel fog kedveskedni az orosz s porosz kabineteknek. Megjegyzi a kölni lap tudósítója, hogy, mint Berlin magasabb köreiben is beszélik, a párisi politikai körök mindinkább kezdik elveszteni rokonszenveket Bismark úr iránt. Ezen rokonszenv — véli levelező — Rechberg gr. felé fordul. A „Nat. Zeitung“ bizonyos forrásból tudván, hogy a párisi sürgöny felhívást tartalmaz a porosz kormányhoz, a porosz-orosz egyezményről való lemondásra — a következő észrevételekkel kíséri e hírt. „Szomorú dolog, hogy egy rendes államban a nép számára elvből oly kevéssé ügyelnek, miszerint annál csökönyösebben ragaszkodnak a tévirányhoz, minél hangosabban nyilatkozik az ellen a nép szava. Igen kevés kormány van most Európában, legyen az alkotmányos vagy ne legyen, mely most oly határozott ellenállásba helyezné magát a nép érzülettel szemben, mint a porosz. (Hátha van ?) A mi álomférfiaink, úgy látszik, spanyol fal mellett vélik magukat, honnan és oly kevéssé látnak be más nemzetek érzületébe, mint a porosz nemzet közhangulatába. — Azt hívén, hogy se az angol királynő, se a franczia császár, nem nagy személyes hajlamot érezve a lengyelek részére való beavatkozásra — készek Oroszország iránt a legbotrányosabb kötelezettségeket is elvállalni. Mivel benn az országban nem igen méltányolják a dolgok vezetésének erkölcsi alapjait — nem látjuk, hogy ezen alapok az idegen országokban is oly erőre tettek szert, mely az önkényt igen szűk korlátok közé utalja. Ezert állás annyira lealázó,kiált fel a „National Zeitung“, hogy az absolutistikus nézeteknek, melyekből ama gyakorlat kiforrt,egre is mindég tért el kell veszitniök lábaik alól. A parlamentnek s népnek még erősebben igénybe kell venni azon jogos befolyást, mely egyedül képes Európa műveit államait oly tapasztalatoktól megóvni, melyekre az utolsó 15 év története bőséges példákat nyújt. — Így beszélnek, unisono, a porosz szabadelvű lapok. A „Norddeutsche Alig. Zrg“ azonban már húrokat penget. — Kijelenti, hogy a porosz s külföldi lapok azon híresztelései, mintha a porosz kormány máris visszarettent volna az orosz-porosz egyezmény következéseitől, légből kapottak, s hogy ellenkezőleg a porosz kor Gazdasági s keresked, tudósítások. Pest, febr. 26-kán. Folyvást gyönyörű verőfényes idő. A viz apad. Helyi gabnavásárunk forgalma meglehetős csendes. A búza 5 f fokrral olcsóbban kapható, mint a múlt héten, kivált a kitünőbb fajú ; a 87 88 fontos 4 ft 45, a 87 ftos pedig 4 ft 40 krjával kell a hogy kel. A rész azonban szilárdul tartja magát, és árait, s a bejegyzés szerint örömest veszik. B.-Gyarmat, febr. 23-án. Tisztabuza pozsonyi mérönkint 2 ft 90 kr—3 ft, rozs 2 ft 20 kr—2 ft 40 kr, árpa 2 ft—2 ft 10 kr, zab 1 ft 10 kr—1 ft 20 kr, kukoricza 2 ft 10 kr—2 ft 20 kr, burgonya 70—80 kr, bab 3 ft—3 ft 20 kr, lencse 3 ft 20 kr, borsó 4 ft, köleskása 5 ft 60 kr—6 ft, pohánka 4 ft—4 ft 40 kr. Losoncz febr. 19. Tisztabuza pozsonyi mézönkint 3 ft 64 kr—3 ft, rozs 2 ft 20 kr—2 ft, kétszeres 2 ft 70—30 kr, árpa 1 ft 90—38 kr, zab 1 ft 20 kr—1 ft, kukoricza 2 ft 6 kr, köleskása 4 ft 80 kr, burgonya 85 kr. Beszterczebánya, febr. 16. Tisztabuza alsó ausztriai mézönkint 3 ft 90—20 kr, kétszeres 2 ft 80—40 kr, rozs 2 ft 40—10 kr, árpa 2 ft—1 ft 70 kr, zab 1 ft 20 kr—1 ft, kukoricza 2 ft 40 kr, burgonya 90 kr, egy szere borsó 6 kr, lencse 7 kr. S e lm e c z, febr. 14. Tisztabuza alsó ausztriai mérönkint 3 ft 40—25 kr, kétszeres 2 ft 50—40 kr, rozs 2 ft 50—35 kr, árpa 2 ft 10 kr—2 ft, zab 1 ft 30—15 kr, kukoricza 2 ft 60—50 kr, burgonya 1 ft 80 kr. K ö r m ö c z, febr. 14. Kétszeres búza pozsonyi mézönkint 2 ft 60 kr, köles 5 ft 30 kr, bab 3 ft 40 kr, lencse 3 ft 60 kr, borsó 3 ft 60 kr. Vegyes tudósítások. — Rimaszombat, febr. 10. Múlt hó 8-ról írt tudósításomban, mely azonban vagy a postán maradt, vagy útközben eltévedt, de semmiesetre közölve nem volt; körülményesen megírtam volt városunk jelen év beköszönésekori helyzetét, kiemelve különösen azon körülményt, mennyire szívére vette választmányi gyűlésünk azt, hogy két olyan törvényszéki tanácsos neveztetett ki városi törvényszékünkhöz, kikről előbb tudomása a választmánynak nem volt, holott eddigi gyakorlat szerint, miután a városi pénztárból fizettetnek a tisztviselők, a választási jog egyenesen a képviselő gyűlést illeti. Szerencsére olyan tagokra esett a kinevezés, kiket maga a választmányi gyűlés is örömmel választott volna meg. Azon hó 5-én tartott választmányi ülésünkben a helybeli helyét hitv. mindkét nembeli elemi iskolák segédtanítói állandó fizetésért folyamodván , a városi pénztárból ezen túlra egyik egyik segédtanítónak évenkint 350 ft fizettetik; megjegyzendő, hogy a kebelünkben létező három külön felekezet lelkészeit, s elemi tanítóit szintén városunk pénztára fizeti, ezen kívül az egyesült prot. gymnasiumban egy tanszékre ugyan csak városunk tett alapítványt 10100 ftig, melynek kamata szolgál egyik tanár évi fizetéséül, a kisdedóvó intézet számára 4000 ft alaptőkét tett le, a magánnőnövelde vezetőjének évenkint 200 ftot fizet. Azon tudósításomban megemlítem, mint bukott meg két életre való eszme választmányi ülésünkben ; egyik a rég óhajtott, s minden nehezebb őrlési időszakban felmerülni szokott gőzmalom eszméje; másik az ezzel összeköttetésben lévő piaczunk kelendőségét biztosító azon üdvös terv, hogy a Liptó, Zólyom,Turócz megyei vonal járható állapotba tétetvén, míg innen egyfelől a vevők kényelemmel jöhetnének piaczunkra , más részről a már csak kevés kijavítást igénylő egri vonal teljes jókarba hozatala végett tétessenek meg a szükséges lépések, hogy a gabonatermesztők e vonalon felakadás nélkül hozhassák termesztményeiket eladás végett hozzánk. A gőzmalom megbukott azért, mert a körültünk lévő jólsvai s bátaszéki gőzmalmok — mint állíttatott —smind bukó félen vannak, miért építnénk hát mi is gőzmalmot a kikerülhetlen bukás eleibe ? holott, ha a mondott két vonal megnyittatik a forgalomnak, a gőzmalom jövője teljesen biztosítva van. Az egri vonal kijavításának eszméje elvettetett azon okból: miért árasztatnánk el mi piaczunkat idegen megyék termesztményeivel, mikor mi is producens megye vagyunk! Az az, hogy mi is produkálunk vasat, üveget, de a magunk termesztette gabona bizony soha se fedezte saját szükségeinket sem ! Folyó hó 3-án tartott képviseleti gyűlésünknek egyik fő tárgya a némely hazafiatlan polgáraink által gyakorlatba vett titkos italméretés megakadályozása volt, kik annyira mentek már e jogcsonkítási vakmerőségükben, hogy miután az izetés kimérésen rajta veszítve, csapon lévő italaik elkoboztattak, apróbb faedényeket készítettek abroncs alá, ezekben kezdték az italokat kiosztogatni, s igy remélvén a törvény — különben is el nem magyarázhatószavait — legfurfangosabban kijátszani. Kimondatott e választmányi gyűlésben, hogy még egyszeri ilyetén kísérlet alkalmával erőszakossági, ismételt esetben bünpörbe fogatnak az ily visszaélést elkövetőki, kik között — sajnos — vannak olyanok is, kik a képviseleti gyűlésben helyet foghatván, kívülről a város javai előmozdítását pengetik, mig alattomosan annak jogait igyekeznek csonkítani, a népet elerkölcstelenitik, s oda törekednek, hogy becsét veszítvén korcsmáltatási jogainknak — jövő haszonbérbe adáskor potom áron vehessék ki — megtehetők magok, a város ezen jövedelmi főágát. Olvastatott gróf Desseffy Emil akadémiai elnök e nagyméltóságának városunkat megkereső azon levele, melyben az akadémiai épületre ajánlott 1000 ft beküldésére felszólíttatunk. A megajánlott összeg azonnali beküldetése elrendeltetett. Indítványoztatott, miszerint városunk saját telekkönyvét elkülönítvén — kettő uton — a megyei telekkönyvi hatóság alatti telekkönyvek kezelésétől, átvezető telekkönyvi hatóságot állítson fel kebelében, azonban ez indítvány, mintjelen viszonyaink közt fenntarthatlan, ez idő szerint helyt nem foghatónak kimondatott. Tegnap 9-kén délelőtt 12 óra tájban helybeli egyik ifjú kereskedőnk, Szabó László, megjelenik volt jegyese szüleinek házánál, honnan a jegygyűrűt pár nappal ezelőtt küldték neki viszsza, s fölkéri a szülőket : engednének neki pár szót magánosan válthatni volt jegyesével. A szülök ebben nem látván semmi illemsértőt, megengedik, hogy a ház leánya bemehessen az ifjúval egy oldalszobába. Alig hogy beléptek, az ifjú pisztolyt ránt elő, s a leányra czéloz, s okvetlen agyonlövi, ha ez a kétségbeeséstől nyert bátorsággal még elég korán az ifjúhoz nem rohan, s ennek karját sikoltása közben meg nem ragadhatja; a sikoltásra berohant apa látván a borzasztó jelenetet, leányát megragadja, kiviszi az ajtón, s elfordítja hirtelen a kulcsot; még el sem fordult egészen a kulcs, a midőn belülről egy pisztolylövés, s az ezt követett zuhanás jelenté, hogy az ifjú maga magát lőtte meg. Úgy is volt. A szerencsétlen ifjút már a jövő perezben vérében feküdve találták a padlaton. Szájába lőtt, s agyvelejét zúzta szét a lövés. Két pisztolyt leltek nála. Most fekszik a térítőn, holnap temetjük el. Kár érte egy részint — szebb fiatal ember nem volt vidékünkön. r. 1. — Közlés a kolozsvári kisegítő pénztár-egylet február 15-kén 1863. tartott közgyűlésének jegyzőkönyvéből. Elnököl : Tauffer Ferencz, igazgató. Jegyzett: Gámán Zsigmond, jegyző. 1. Jegyző a múlt évi február 9-én tartott közgyűlés jegyzőkönyvét felolvasta, amelyet a gyűlés egyhangúlag elfogadott. 2. Elnöklő igazgató a múlt évről a következő jelentést teszi: Tisztelt közgyűlés! „Mióta a kolozsvári kisegítő pénztáregylet megalakult, mai nap ötödik ízben van szerencsém egyletünk ügyeiről az igazgatói jelentést megtenni. „Boldognak érzem magam, hogy ez évben sem jelenthetek kevesebb jót, mint az előbbiekben. „Egyesületünk nemcsak egy évvel jen idősebb, de azon nagyszerűnek mondható arányban gyarapodott, amint megindult. „Mintha a sanyarú idők súlya összetartóbbakká tenné városunk szorgalmas polgárait, egyletünk azonkép növekszik tagokban és erőben , s miután alapelvünk a kölcsönösség, e gyarapodás azon arányban szolgál minden tagnak segítségére és hasznára. „Ily állásában egyletünk körülményeinek, lehetlen, hogy kellemesebb pillanatja lehetne az igazgatóságnak, mint midőn azon édes kötelességet teljesíti, hogy a lefolyt év forgalmáról jelentést tesz. „Az egylet forgalmáról s vagyonmérlegéről a főkimutatás a tisztelt tagok kezei közt van már, miután azt az igazgatóság a meghívó jegyekkel együtt szétküldi. „Részletesebb adataink pedig a következők : ,a) A tagokra nézve. „A múlt évben egyletünk 309 új taggal szaporodott, azonban 116 tag elhagyá ezt, s ezek közül 103-at körülményei, 13 at pedig a halál szokta el közülünk; a szaporodás tehát 273. Míg a múlt év elején 1082 tagból állt egyletünk, a jelen évet 1285 taggal kezdtük el. Újabb tagjaink sorában most is legszámosabban találkozunk az iparos osztály szorgalmas tagjaival, úgy, hogy a kisegítő pénztáregylet, eredeti rendeltetése szerint, mondhatni, valóságos iparbankot képez. „A tagokat foglalkozásuk szerint elsorolni hosszadalmas dolog lenne, azonban az igazgatóság gondoskodik, hogy a jelen közgyűlésről szerkesztendő jegyzőkönyvben az arról szóló kimutatás is helyet nyerjen, s buzdításul szolgáljon a csatlakozásra. „Örömmel kell feljegyeznünk azonban azon körülményt is, hogy a földbirtokos osztály is kezd részvétével felénk közeledni, s egyletünk kölcsönösségi elvét a betétesekre és hitelre nézve igénybe venni. E több oldalú terjedés csak újabb bizonyítványa az egyletünk alapjául szolgáló elv életrevalóságának. „b) A kölcsönökre nézve „oly eredmény áll előttünk, amely városunk, sőt maga az ország szomorú pénzviszonyai közt valóban hihetlennek látszanék, ha a legörvendetesebb valóság nem volna. A kikölcsönzött öszszeg a fél milliót megközelítette, ugyanis az évben kölcsönzőnk 476,676 ft 50 krajezárt, amelyhez a múlt évről átjött 96,672 ft 50 krt számítva, a kölcsönösszeg 573,349 ftot tett, ebből vissza jön fizetve 445,171 ft, marad tehát kinn levő követelésekben 128,178 ft. „Összehasonlítás kedvéért álljanak itt az előbbi évek eredményei, amely adatok egyszersmind bizonyítványai az egylet váratlanul kedvező gyarapodásának. „A kölcsönök összege 1858- ban volt 29,957 ft — kr. 1859- ben „ 101,904 ft 50 kr. 1860- ban „ 218,599 ft — kr. 1861- ben „ 354,232 ft —• kr. 1862- ben „, 476,676 ft 50 kr. „E számok, alakulásunk első évét tekintve, úgy állnak egymáshoz, mint 1:3:8: 12 : 19. „A kölcsönzési esetek száma 3351-re ment, s ebből az iparos osztály tagjai 2779-szer használták az egylet pénzeit, amíg a többi osztályok összesen csak 572 esetben, az arány tehát úgy áll, mint 4 az 1-hez. „A kikölcsönzött összegek 50 fton alól kezdve 1000 ftig terjedtek, és pedig „Amint látható, a megforgatott pénzek több mint felét azok használták, akiknek szükségén 50—200 fttal lehet segíteni, tehát a kisebb iparosok. „Az időre nézve a váltók közül 3 hald szólott 3256, 2 „ „ 41 és 1 , „ 54. „Ha e kedvező forgalmi eredmény becsét valami emelhetné, azon körülmény tán az anyagi haszonnal párhuzamos erkölcsi nyereség, hogy egyletünk számos tagja közül egyetlen pontatlan adóssal sem találkozunk, legalább nem egygyel is, aki ellen a törvény, vagy szabályaink szigorát kellett volna alkalmaznunk. És ez, tisztelt közgyűlés ! napjainkban egyletünkre nézve a legnagyobb dicsőség, a melyre büszkék lehetünk. „De e körülmény előidézésére nagy befolyással volt az igazgató választmány ébersége,amelynek eddigelé sikerült a kölcsönök nyújtásánál a fennforgó viszonyokat felismerni s azok szerint határozni. Részemről nem mulaszthatom el tiszttársaimnak nyilvánosan is köszönetet szavazni, hogy kötelességeik lelkiismeretes teljesítése által állásom nehézségeit megkönnyítették. c) Az egylet pénzerejéről a már elmondottakból következtetve is, csak örvendetest jelenhet az igazgatóság. Forgalmi tőkénk 96,800 ft 65 krról 130,631 ft és 92 krra növekedett,azonban sokkal több lenne,ha a múlt évben 24,735 ft és 33 krt vissza nem fizettünk volna. Ez összeget a kölcsönösszegekhez számítva,egyletünk csakugyan kiadta a fémi 11 ót a múlt év folytán. Összehasonlítás okáért felhozom, hogy a forgalmi tőke. 1858-ban volt 10,923 frt 60 kr., 1859 ben „ 34,124 frt 99 kr., 1869 ban „ 65,681 frt 80 kr., 1861- ben „ 96,800 frt 65 kr. és 1862- ben ., 130,631 frt 92 kr. agyis alakulásunk óta úgy növekedtek a bevételek, hogy ma 13-szor nagyobb tőkénk van, mint volt kezdetben. A növekedés arányszámait 1:3,6 : 9 : 13-mal lehetne kifejezni. „E számok nemcsak egyletünk elhaladását, de tagjai takarékosságát is bizonyítják, s az igazgatóság benső örömmel vette észre, hogy a tagok nagy részénél a lehetőséges akarat a takarékosságra egymással karöltve jár. „d) A tartaléktőke „a múlt évben 5285 ft 32 kr után 317 ft 11 kr saját kamatjával, s a nyers jövedelemből a közgyűléstől megszavazott 10% után 414 ft 75 krral szaporodván, jelenleg 6017 ft és 18 krt tesz. „Ennyi, tisztelt közgyűlés, amiről az igazgatóság jelentése szólhat. Azt hiszem, elég érthetően beszélnek e számok. Amit még mondhatok : azon szívemből eredt óhajtás, hogy az ég segítse egyletünk tagjait ez évben is, hogy polgári és hazafi nemes törekvéseiket hasonló módon valósíthassák!“ A gyűlés e jelentést örvendetes tudásul veszi. 3. Jegyző ezután felolvassa a múlt évi közgyűléstől a pénztári számolatok megvizsgálására kiküldött bizottmány jelentését , amely igy hangzik : „Tisztelt közgyűlés! Alólirtak, mint a kik a kolozsvári kisegítő pénztár-egylet folyó évi februárius 9-kén tartott közgyűlése által az 1861-dik évi számadásainak megvizsgálására kineveztetvén, ezen megbízatásunkban eljárandók, alólirt napon az egyleti irodában egybegyültünk, hol is a múlt évi számadás élőnkbe adatván, azt a napló fő és minden mellékkönyvekkel összehasonlitottuk, a hivatkozott adatokat áttettük, és azt minden pontjaiban egyezőknek, illő rendben és tisztán találtuk, úgy, hogy a számadóknak dicséretes eljárásokért köszönetet mondani, s a számadás terhe alól feloldandóknak nyilvánítani méltóknak találtuk. Mely jelentésünk után tisztelettel maradunk Kolozsvárit, mártius 19-én 1862. Kele Izrael, Szigethi György, Böjte Máté, Benigni Samu, Riemann Lajos, Csíki József, Miller Péter, Kirendelt vizsgáló biztosok.“ E jelentést is tudásul vévén a gyűlés, egyik tag indítványára elismerést és köszönetet szavaz az igazgató választmánynak azon buzgalomért és lankadatlan figyelemért, amelyet az egylet ügyei vezetése körül a múlt, valamint azelőtti években tanúsított, s amelynek leginkább köszönhetni az egylet felvirágzását. 4. A múlt évi számolati kimutatások megvizsgálására az alapszabályok 41. §-a értelmében,e kinevezés megtételére fölkért Erdélyi Indali Péter elnöklete alatt a gyűlés a következő részvényes tagokat nevezi ki : Sárkány Ferencz, mint a bizottmány elnöke, Szentgyörgyi József, Kolosvári János, Tamási János, Boér Sándor, id. Tauffer József, ifj. Losonczy János, Tömösvári Miklós, Gergely János. 5. Az igazgató választmány a következő indítványt terjeszti a közgyűlés elé : „Kivonat a kisegítő pénztár-egylet igazgató választmányának 1863. január 16-án tartott ülése jegyzőkönyvéből . Miután az egylet tartaléktőkéje azon magasságra emelkedett, hogy az alapszabályok 21. §-ának értelme szerint abból jótékony czélokra is áldozhatni : az igazgató választmány elhatározza a közelebbi közgyűlés előtt indítványba hozni, hogy a tartaléktőkéből 300 frtot oly módon szakítson ki, hogy ez összeg erejéig az idézett §. értelmében segélyezést nyújtson az intézet azon tagjainak, akik ezt leginkább megérdemlik. Ez indítvány keresztülvitelére azonban az igazgató választmány a részvényesek közül egy öt-hat tagú bizottmány kinevezését véli czélszerűnek, amely az igazgatósággal egyetértve, határozná meg a feltételeket, amelyek alatt, s az összeg magaságát, amelyek szerint a segélypénzek kiosztandók lennének.“ Ez indítvány érdemleges vitatásába a gyűlés nem kíván bocsátkozni, s abban állapodik meg, hogy a kinevezendő bizottmány érett megfontolás után készítsen tervet az indítványozott segélyezés módjáról, s terjeszsze azt a közelebbi közgyűlés elé. 6. A tisztviselők választását a gyűlés ez évben is közfelkiáltás útján eszközlé, s ily módon a meg különfélék. Pest, febr. 26. * A „F. K.“ azon hite, miszerint Turopo ig a nógrádmegyei ág. hitv. község a patentális fractióhoz csatlakozott volna, nem teljesen való, a mennyiben e község az engedelmességet az autonóm superintendensnek még fel nem mondotta, sőt remény van ahhoz, hogy az agitatiók semmi sikert sem fognak aratni. * Nem rég több pesti művész és műkedvelő felsőbb helyre egy művészeti társulat létesithetéséért folyamodott. Mintája „Fan“ bécsi levelezője írja f. hó 23-káról. Ő Felsége helyt adott a kérelemnek és megengedi, hogy Pesten oly művészeti társulat alakíttathassák. Ezen művészeti társulat czélja, a képzőművészetet egész terjedelmében, a festészetet, szobrászatot, építészetet ezek alágazataival együtt felkarolni, s annak virágzását képzőműtanintézet felállítása, szegény, de kitűnő tehetségű művészek segélyezése, a képzőművészet körébe tartozó elméleti, széptani , történelmi, távlati és szinvegyészeti s több efféle tudományos tárgyakról s fölfedezésekről a fennálló szabályok melletti nyilvános felolvasások tartása, s azokra vonatkozó jeles munkák kiadása által hazánkban kifejleszteni, előmozdítani. Kitünőbb müveket megbírál,bírálatával is a művészet emelésére törekedvén : müvekre pályadijakat tűz ki s egyesek vagy testületek alul kitűzendő pályadijak kezelését is elvállalja. Évenkint ad ki müveket. A társulat tagjainak müveit közszemlére és eladásra kiállítja, az el nem kelteket maga megvásárolván, kisorsolja. — Beteg vagy ínségre jutott művészeket s azok özvegyeit, tehetetlen árváit anyagilag gyámolitja,s a szegénysorsu, de tehetséges kezdőket segélyezi. Népies, olcsó művek kiadásával is fog a müizlés terjesztésére törekedni. Művészi ünnepélyek rendezése által a műveltebb közönségnek nemes műélvezetet törekszik szerezni. * Dr. Duka Tivadar Kelet-Indiából a nemz. múzeum számára ismét több érdekes tárgyat indított útnak. A gyűjteményben a többi közt egy II és fél láb hosszú tigris bőre és csontváza s tibeti imádkozó gép is van. * A koritniczai jóhirű ásványfürdőt Liptómegyében mart. 16 án Rózsahegyen nyilvános árverés utján 9 évre haszonbérbe adják. E fürdő a likavai álladalmi uradalomhoz tartozik, egykor Tököli vagy Petróczi-jószág volt. * Máramaros-Szigeten a farsang vége felé két jótékony tánczvigalom tartatott: egyik az ottani kisdedóvoda, a másik a szintén ottani, még részben csak tervezett román praeparandia javára. Mindkét vigalmon vidor, magyaros szellem ömlött el. — Az alföldi vasút pénztárába az orosházi vasúti bizottmány 1400 ft, a szabadkai bizottmány pedig 1200 ftot küldvén, az összes bevétel mostanig,, 11,200 ft. — Pest, feb. 25. 1863. Trefort Ágoston, az alföldi vasút központi bizottmány alelnöke, Kosis Irma és Rumy Gizela pesti széptehetségü fiatal énekesnők, kik eddigelé még csak mint műkedvelőnek hallaták magukat, Lisznyai Kálmán emlékére hangversenyt szándékoznak adni. * A marosvásárhelyi piaczon e hó 19-ikén egy mezőbándi fiú olyan borjút mutogatott, melynek tökéletesen kifejlett két feje, hat lába és két farka volt. * A császárfürdőben tegnap egy pesti kereskedősegéd ereit fölmetszvén,meg akará gyilkolni magát, azonban tette még jókor észrevétetvén, kórházba vitetett, s felgyógyulásához van remény. — Kőbányán a Dreher sörház pinczéjében egy nagy sörös hordót, a mint lehengeritették, egy munkáson keresztül gurult, s úgy összenyomta, hogy a szerencsétlen azonnal szörnyet halt. Mármaros-szigeti születésű reform, magyar ember volt, s Táos Andrásnak hitták. * A helytartótanács legújabb rendeletéhez képest dunai malmokat csak oly egyének vehetnek , akik malomjoggal bírnak, ellenkező esetben a vétel csakis a fa- és vasértékre szól, amely az illető malmok épületében foglaltatik. * Kocsányi László előfizetést hirdet Moore Tamás „Lalla-Roukh"-jának fordítására. A két kötetnyi munka már sajtó alatt mondatik lenni. Előfizetési ára fűzve 2, kötve 3 frt. — A képzőművészeti társulatnak f. hó 23-án tartott igazgatósági ülésében több igen érdekes, de az eredménynyel együtt csak utóbb közlendő tárgyak és intézkedések fordultak elő. Azok után az elnök, Harsányi Pál úr, a társulati műcsarnok tárgyában, mely félévenkénti kisorsolással leend összekötve, előkészületi javaslatot hozván indítványba, az köztetszéssel fogadtatott. Ugyancsak az elnök indítványára intézkedés létetett a társulati évkönyv kiadására s illetőleg az abba felveendő közlemények összeállítására nézve, s bizottmány rendeltetett ki, mely az évkönyv kinyomatását is eszközölje. Felolvastattak továbbá az újabban belépett s részvényesek s alapítók nevei, mely utóbbiak közt az igazgató elnök is, ki eddig rendes tag volt, éljenzéssel üdvözöltetett. — Úgy szinte közöltettek, a társulat javára tett adományok is, névszerint: Nagy Iván úrtól a tudományos értesítőnek 6 újabb füzete. Orlay P. Sámuelúrtól IV. Lászlójának egy kőnyomata. A firenzei „Societa promovetrice deli bella arti“ társulatnak ritka szépségű csere műlapja, mely Guiseppe Bellucci-nak következő czimű képét: „Sz. Pál poppent a két. hit elveire törekszik téríteni“, aczélmetszetben. Végre Jakoby Károly úrtól Rákóczy és Batthyányi olaj festésű arczképei. Az utóbbi két arczkép az alapítandó képzőművészeti nyugdíj intézet javára fordittatott, s ugyan arra Gerster Károly ur 10 forintot ajándékozott. *A nógrádmegyei gazdasági egyesület igazgató választmánya I. 1863-ik évi mártius hó 9-ik napján reggeli 10 órakor Széchényben ülést tartandván, erre a választmány tagjai s a mélyen tisztelt közönség meghivatnak. Kelt Losonczon, február 14-én 1863. — Az elnökség megbizásából, Szakáll Elek m. k. egyesületi titkár. — A „Kübeck" légberöpülése folytán meghalt 7 hajóslegény közül 3 az első magyar általános biztositó társaság életbiztosítási osztályánál volt biztosítva, az egyik 2, a kettő egy-egy ezer fttal. A biztosító társaság igazgatósága rögtön intézkedett, hogy a meghaltak családjai lehető leggyorsabban megkaphassák a biztosított tőkéket. * Erős gyanú van , hogy azon józsefvárosi sárkányutczai 31. sz. a. ház, mely vasárnap éj 50 ftig volt 1043 váltó 50 fttól 100 „ „ 1119 „ 100 „ 200 „ „ 671 „ 200 „ 300 „ „ 265 „ 300 „ 500 „ „ 172 „ és 500 „ 1000 „ „ 81 „ levő tisztviselőket egyhangúlag újból megválasztó. Ezzel a gyűlés eloszlott.