Pesti Napló, 1863. július (14. évfolyam, 4017-4038. szám)
1863-07-07 / 4017. szám
államok határait átlépjék. Az addig történt határsérelmekért két tisztet egy pár napi fogságra ítél. — Pleschenből írják jól. 1-ről: Múlt hétfőről keddre éjjel Vieloviessnél (Osztrovó és Grabóv) határhelységek közt golyóváltásra került a dolog egy csapat önkénytes és a porosz katonaság közt. Fölkelők akarván átlépni a határt erőszakkal, a porosz katonaság tüzet adott, a a fölkelők visszavonultak. Az erdő felkutatása, melyet a porosz határparancsnok rendelt el, eredménytelen volt. Mint Konstanczinápolyból írják, a török birodalomban nagyon leplezetlenül foly az ujonczozás és a fegyverszerzés a lengyel fölkelők számára, —s ami legkülönösebb, az orosz követ mindezekre szemet látszik hunyni. Rochebruneki Langiewicz alatt egy zuáv-csapatot vezérlett jelenleg Konstanczinápolyban működik a fölkelés érdekében. — Varsóból írják jul. 2-ról: A lengyel nemzeti kormány a párisi és londoni kabinethez nyilatkozatot intézett, melyben beleegyezését nyilvánítja a lengyel ügyben tartandó európai értekezletbe a következő feltételek alatt: 1) Legyen fegyvernyugvás minden az orosz kormány alatt álló lengyel tartományban. 2) A nemzetköti kormánynak egyik képviselője vegyen részt az értekezletben, Lengyelország érdekeinek védelmezésére. 3) Európa és a lengyel nemzeti hadsereg garantiája mellett hivassék össze egy alkotmányos országgyűlés a congressusi Lengyelország és a nyugati orosz tartományok képviselőiből, hogy a nemzet is hozzászólhasson az ügyhöz. Napóleon üzenete az angol parlamenthez az amerikai ügyben. Az angol alsóház jul. ei ülése s az amerikai déli államok elismerésére vonatkozó Roebuckféle indítvány furcsa leleplezésekre adott alkalmat. Az indítványozó maga, Roebuck, nyitá meg a vitát. Előrebocsátván, hogy az amerikaiak függetlenségök megállapítása után két politikai sarkelvet fogadtak el : minden nemzet jogát függetlenségének védelmére, s a szabadságukat kivívott nemzeteket független nemzetekül ismerni el, melyek közül most mind az egyiket, mind a másikat példás konoksággal tagadják meg. És oly kevéssé akarják tűrni a déliek elszakadását, mint elismerni egy idegen nemzet azon jogát, hogy a déli államokat független államtestnek tekintse. Szalló szerint a déli államok bírnak minden álsadalmi elemmel, s az sem áll, hogy az északiak csak a rabszolgaság intézményének eltörlését kívánnák, mert ha a dél ez áron kész lenne újra beállani az unióba, az csak még szorosabbra fűzné a négerek lánczait. Indítványozza szóló : keressék fel a korona ezen tárgy iránt érintkezésbe lépni Európa nagyhatalmaival. Roebuck szerint egyébiránt e kérdésben Európa nem más, mint maga Francziaország, mert a többi hatalom szóba sem jöhet, amenynyiben, ha egyszer Franczia- és Angolország elismerték a déli államokat, a háború végét érte. Most következik egy oly furcsa episod, amilyent nem sokat hallani az angol parlamentben-Roebuck sincerizálni kezdett s elmondta,hogy mit üzen Napoleon császár az angol parlamentinek az amerikai ügyben. „Személyesen meg akarván győződni arról, mondja Roebuck, hogyan vélekedik Napóleon császár az amerikai ügyről, egyik tisztelt barátomhoz Sunderland képviselőjéhez (Lindsay) fordultam , kiről tudtam, hogy Napóleon császár által fel van hatalmazva bármikor írni neki, ha őt (a császárt) látni akarja. (Vidámság.) Ezen tisztelt barátomtól kérdem, ha nem lenne-e jó egyenesen Párisba menni s audientiát kérni a a császártól. Az audientia meg jön ígérve s én el is mentem Párisba. Most pedig oly dolgokat fogok elmondani, melyeken csodálkozni fog a külügyi titkár, de azok mégis igazak. A franczia császár azon felhatalmazásról, hogy szavait az angol parlament tudomására juttassam következőleg szállott hozzám : „Mihelyt megtudtam, hogy azon hír kering rólam Angliában, mintha én az amerikai ügy iránti nézeteimet megváltoztattam volna, londoni követeimnek utasítást adtam, ezen hít valódiságát kétségbe vonni. Sőt többet is tettem, utasítván őt kijelenteni, hogy ha nézeteim meg is változtak volna, a változás csak abban állhat, hogy most még inkább hajlom a déli államok elismeréséhez, mint ez előtt. Utasítottam továbbá őt, hogy közölje a britt kormánynyal ezen felfogásomat, s óhajtásomat megtudván egyszersmind, ha csatlakozand-e eljárásomhoz az angol kabinet.“ (Halljuk! Halljuk !). Becsületemet kötöm le zálogul, hogy a császár hozzám így beszélt. Megmondó, hogy ezen instructiók Gros bárónak már el is küldettek, s itt mégis azt mondják, hogy a britt kormány az egészről semmit sem tud. Ez lehetetlen. Szavamra állítom, hogy igazat mondtam, a a világ hinni fog szavamnak. S most tovább megyek : „Két út van felséged előtt — mondák a császárhoz — vagy Angliához fordul..........A császár közbevágott : „Azt nem tehetem, Roebuck úr, s meg is mondom az okát, hogy miért nem. Néhány hónapja lehet, hogy egész formalitással Angliához fordultam. Anglia azonban Amerikába küldé sürgönyömet. Ezen sürgöny Seward kezei közé került, s később washingtoni követemnek is előmutattatott. Később visszaküldötték, s láttam, hogy igen furcsán köszönték meg bizalmamat (az oppositio élénken éljenez). Nem akarom s nem fogom magamat hasonló elbánás lehetőségének kitenni. Egyébiránt mindenre kész vagyok. Felhatalmazom és megbizom önt ezen óhajtásodat és üzenetemet tudtára adni az angol alsóháznak, s kijelenteni, hogy én teljesen el vagyok határozva Angliával mindenben egyetértőleg járni el az amerikai ügyben.“ Kérdi most már Roebuck, hogy miért nem tesz tehát semmit a kormány ? mitől tart ? talán az amerikai flottától, melyet tíz nap alatt az angol tengeri erő elseper az óceán színéről? Bright Roebuck ellen beszélt, s szemére hányja, hogy a tulságig viszi most már a déliek melletti rajongását. Idézi Roebuck beszédeinek azon helyeit, melyekben ez Napóleon ellen nyilatkozik, s most mégis elmegy „ambassadeurködni“ (roppant nevetés) a franczia császárhoz, hogy egy sárba rántó politikának szolgája legyen. Fejtegeti Bright ezután, hogy egy egységes Amerikától nincs mit tartani, s hogy a négerek emancipatiója csak előnyös leend a gyapotkereskedésre nézve. Végül beleegyezik, hogy a vita csütörtökig elnapoltassék: városban oly mozgalom jelentkezik, mely nagyon hasonlít az 1847-ki állapothoz. A mozgalom előjelei, a tömeges krawallok, egyszerre oly erősen törtek ki, hogy a felsőbb körökben az ostromállapot elrendelése is szóba jött. Ezen utczai mindinkább tömegesülő krawallok azzal kezdődtek, hogy az „Oranienstrasse“n f. hó 3-án egy kiküldött hivatalnok ellen történt demonstrate, ki egy bérlőt akart törvényesen kiutasítani szállásáról. A bérlő appellált az összecsoportosuló néphez, mely késő éjjel ismét összecsoportosulván, az éjjeli őrjárat többszörös figyelmeztetéseire sem oszlott el, úgy hogy ennek fegyverét kellett használni s több befogatást végrehajtani. A rendőrség nem késett falragaszok által inteni a berlini népet, hogy hasonló rendetlenségek okozói s az összecsoportosulásokban résztvevők 6 hónapi börtönnel fognak büntettetni. A berlinieknek azonban nem volt nagy kedvök engedni a rendőri felhívásnak, sőt ahol tehették, ellenszegültek azon rendszabályoknak, melyek júl 1-je óta léptettetek életbe, így például megtiltatván a gyalog járóknak a járdákon való ácsorgás és állongás, több százra menő csoport ugyancsak az „Oranientsrassen“ órahoszszant álldogált a járdán. A rendőrség f. hó 3-ról kibocsátott második jelentése szerint a „Moritzplatsvon 6—8000 főnyi csoport gyűlt össze s oly fenyegető állást foglalt el, hogy a közcsend végleg felháborittatott. Több utczán torlaszok emeltettek, a gázlámpák széttörettek. A rendőrség s katonaság egyvelegesen szuronynyal verte szét a népet, s több sebesülés is történt. — Ötvenegy egyéni befogatott. F. hó 4-én hasonló jelenetnek volt tanúja a Moritzplatz, melyen több ezer ember gyűlt öszsze, s több rendőrnek vélt egyéneket kövekkel hajigált. A helyszínére siető őrjárat szintén kövekkel dobáltatott, úgy, hogy több sebesülttel a szomszéd házakba volt kénytelen menekülni. Az embertömeg megrohanta e házat a „Prinzenstrasse“ban s bevervén az ablakokat, ostromra készült. Szóval a kormánynak a néppel érintkező közegei nemcsak kicsufoltattak, de tettleg bántalmaztalak, s kövekkel dobáltattak, s az egész kravallok jelleme a kormány elleni elkeseredettségre látszik mutatni. A miniszteriális „Norddeutsche Ztg.“ megemlíti ezen kravallokat azon hozzátétellel, hogy a rendőrség a legszigorúbb rendszabályokra van készen. Ugyanezen lap f. hó 4-ről írja, hogy az összecsoportosulatoknál egyik főczél a gázlámpatartó csölöpöket kidönteni, a gázt meggyujtani, s ahol csak lehet, a rendőrséget s biztossági őrjáratokat bántalmazni. A rendőrség ez ideig is 250 egyént fogott össze, kik mind börtönben vannak, s több ízben fegyveres rohamokkal kisérle meg a tömeget szétoszlatni. Sebesültek számosak. Az elfogottak közt többen vannak, kik már rendőri felvigyázat alatt állottak. Ezek ellen a kormány, „lázadási bűnpert“ szándékozik kezdeni. — Szóval — az egész Berlin estvéli mozgalmai hasonlítanak azon jelenetekhez, melyek erősebb mozgalmak prologjai szoktak lenni. A berlini krawallok. Berlinből f. hó 4-ről írják, hogy a porosz fő erdélyi ágyék. Alsó-Fehérmegye június 27. Pár hét óta folynak már nálunk is a követválasztási mozgalmak, ideje, hogy szellőztessük a feltűnő jelenségeket. Másutt ilyenkor a különböző szinezetű politikai pártok lépnek ki a küzdhomokra, s a kormány, mint ezek nyíltan állítják ki jelöltjeiket. Nálunk nem kérdik, mi elvet, mely politikai nézetet képvisel valaki; egyedül azt kérdik : magyar-e ? — Van is valami igaz benne, mert hisz azon szomorú helyzetben vagyunk, hogy ha ennyit tud valaki, körülbelül tudja , melyik, mi elvet képvisel. Mindenesetre kibékülünk vele, mert adott körülmények között nem lehet máskép, a rajongó mindig, ki a tényleg létező viszonyokat nem úgy mérlegeli, mint azok valósággal vannak, hanem, mint akarná, hogy legyenek. Épen azért, valamint egyik, úgy a másik részről sem ütődünk meg azon, még csak nem is csodálkozunk, hogy mindkettő csak saját nemzetébőli követre törekszik; azonban lehetetlen fel nem lázadni a kebel jobb érzéseinek azon módok szemléletére, melyek egyik részről felhasználtatnak. Politikai küzdelmek terén azon részéről, kik pártokat vezetnek, sok minden, s mondhatni, válogatás nélkül felhasználtatik, a vezetők gyakran fanatizálják magukat, hogy hasonló állapotot kiüthessenek fel , de ritkán lehet példáját találni a történelemben, hogy öntudatosan megcsalni kivánják pártjukat, s leginkább csak forradalmak mezején tűnik fel, hogy épen terrorizálják. Mi nem akarunk ítéletet mondani, csak registráljuk a tényeket, ítéljen a józan közvélemény. — A népnél szájról szájra jön : ha magyar követ lesz, visszaállíttatik a jobbágyság, ha román követ lesz, felosztatnak a földbirtokok. — Volt eset rá, hogy szent oltár mellől egyházi átokkal, templomokbeli kitiltással fenyegettetett, ki szavazni nem megyen, s ha elmegyen és nem románra szavaz. Magyar volt úrbéres községek lakói mondják : képtelenek románra, s jelesen olyanra, ki az 1848-ki forradalomban véresen szerepelt szavazni, ugyanis oly idők következnek be, mielőbb, hogy csak ezek lesznek képesek megvédeni a pusztulástól. Községek censussal nem biró lakói,özvegyek, aggok rohannak siránkozva jegyzőikhez, és csengenek: adjon írást, hogy ők is megjelenhessenek ott, hol a földeket kiosztják, mert égrekiáltó igazságtalanság volna, hogy csak azoknak adjanak földet, kiknek van, s nem nekik inkább, kiknek semmiek sincs. Ilyek, s ezekhez hasonlók kisérték nálunk a reclamatiókat, s felettébb sokra megy azoknak száma, kik, mint census szerint illetékesek, bűntényekért kihúzattak a választók lajstromából, minek megint csak a magyar az oka. — A reclamatiók bevégeztettek, jövő hó 4-én vagy 7-én lesznek megyei választásaink. Sz.-Nádas, jun. 28. Küküllövármegye felső választókerületében. Sz.-Nádason folyó június 26-án, 27-én és 28-kán tartott országgyűlési követválasztás röviden. A szászok követjelöltje volt, miután az előbb fölléptetett Zágor járási szolgabiró, Homner, viszszalépett, báró Bedeus József II. Szebenből. Az oláhoknak noha nem volt követjelöltjük, de mégis sokan szavaztak küküllőmegyei törvényszéki elnök Pines Jánosra. A magyarok jelöltje volt Földvári Ferencz, szavazó összesen volt 1568, szász 920, oláh 440, magyar 208, ebből szavazott 1296, megsemmisíttetett 79, nem szavazott 202. A föntebbikből látható, hogy tulajdonképpen csak báró Bedeus József és Földvári Ferencz voltak követjelöltek, s mégis az alább következő névsorozat ötven követjelöltet mutat föl, mely körülmény szolgáljon népünk az alkotmányos szabadságra, érettsége mértékául, mint következnek : b. Bedeus József 924, Földvári Ferencz 206, gr. Haller Ferencz 1, Pines Vaszilie 21, Homner szolgabiró 1, b. József Bedei 9, a szebeni báró 2, Juon Pines 70, József, Vaszilie, Vaszilie din Resinar, Benedek József 2, Pinttye Juon 7, Juon Kincs 1, Juon Vica 2, Juon Mingu 1, Küküllővárról 1, Bede József 6, Bogyó József 1, Bedeu József 9, Bedeus József 1, József Bedeus 1, Veresén, József Zebedus 2, domnu dela Resinár, Bede József, József Bedek 4, Bede József, József Benei, József Rövics, Berdi Józsi, Andrásai István, Benedek János, Bedek József 2, Donau József, Bici József, Buda József, Beleus József 2, Johann Bedeus 4, József Zebedei, József Giderus, József Bedeus, József Bedeus József Bedeu, József Belius, József Bedeus, József Dobius, József Bedenus, József Bedenius, József Denus, szavazatot kaptak. A szavazatszedő bizottmány elnöke fölhó Lulutz József úr nagyon eszélyes és igazságos eljárása után a választás a lgnagyobb renddel, és a szavazatszedő bizottmányt alkotó különböző nemzetiségű egyének tökéletes egyetértésével ment véghez. Torda városa követ választást. E f. hó 29-én végbe ment követválasztásunk is. — Az összes választók szavazatát Tisza László nyerte, nem akadt egyetlen ember sem, ki mást óhajtott volna, még román atyánkfiai is egyértelemben szavaztak velünk, ami pedig oly esemény, mely méltó a feljegyzésre napjainkban! Estve nagyszerű fáklyászenével tisztelkedtek a választók Tiszánál. A roppant néptömeg — szinte el lehet mondani, az egész város lakossága — átment folytonos éljenzések közt Újtordába, hól megválasztott követünk szállása előtt már nagy néptömeg várta a tisztelkedőket. Hatalmas háromszoros „éljen!“ után megrendült a „szózat“ az összegyűltek ajkán, lélek, szívemelő pillanat volt ez, a dal öszhangzatosan olvadt össze annyi ajakról, mert ihletett keblekből jött az. Ezután K. Papp Miklós üdvözlé a nap felét a következő szavakkal : Tisztelt hazánkfia ! Másodszor részesülök azon megtiszteltetésben, hogy önhöz e város érdemes polgárai nevében szólhatok, mely e pillanatban kétszeresen kedves kötelességgé vált előttem az által, hogy önjön nemcsak hazafi elő vezérünket, hanem egyszersmind városunk osztatlan közbizalommal választott követét is üdvözölhetem. Kétségen kívül nemcsak a magam, hanem taán mindnyájunk nevében mondhatom el, hogy jobb szerettük volna, ha érdekeinket egy magyarországi gyűlésen képviselhette volna. A rendkívüli helyzet, az idők sokféleképen változó sora úgy hozta magával, hogy erőszakot téve meggyőződésünkön, meg kell honatyáinknak jelenni e gyűlésen ; — azon tudat azonban, hogy e politikai áldozatot is egyedül hazánk és nemzetünk egy ezred éven át szentesített törvényeinek nyílt és bátor védelmezhetéséért teszik, bizonyára nagy erkölcsi megnyugvást találandnak, bár utókor fia nemcsak hálásan fog viszszaemlékezni a bátor küzdőkre, de meg fogja tanulni azt is, hogy ősei minő szépen, minő magasztosan tudták e két jelszót: „a haza minden előtt“ és „mindent a hazáért“ egyesíteni. Tisztelt hazánkfia! ön egyike azoknak, kiket az édes haza hivó szava habozás nélkül készen talál mindig, egyike leend azon bátor küzdőknek is, kik a kényes sorompók közé fognak lépni. Vigye önmagával tiszteletünket s feltétlen bizalmunkat, melyet ön eddig is minden alkalommal oly gazdagon tudott kiérdemelni s igazolni ! Áldja meg az ég önnek minden léptét, melyet a haza szent érdekében teend, vezesse önt nemes szive, melyre olyan büszkék vagyunk, hogy a miénk. Csak három szavam van még elmondani való, de mely mindnyájunk szivében bizonyára viszhangra találand, hisz e három szó : „éljen Tisza László !“ A leirhatlan lelkesedés újból roppant éljenzésekben tért ki a beszélő utolsó szavaira, ki után nyomban Dimén József, és az újtordaiak kedvelt papjuk, tiszteletes Kállay úr üdvözlék követünket. Sajnálhatom csak, hogy e pillanatban nincs hatalmamban közölhetni a beszédeket, melyek annyira méltók valának tiszteletünk tárgyához. A lelkesedett „éljen e zés újból kitört, de egy pillanat alatt a legmélyebb, a legtiszteletteljesebb csend állott be, mert Tiszánk emelt szót. Minden habozás nélkül elmondhatom, hogy e válasz a szó legszorosabb értelmében legelső szónoki remekeink közt foglalhat helyet. A szűnni nem akaró éljenzést s átalában az ünnepélyt a „hymnus“ rekeszté be, mely után a legderültebb hangulatban Tiszánk gyönyörű válasza alatt kezde szétoszlani a közönség ! (Korunk.) ljiAxdn»Agl s kerested, tudósítások. — Pest, jun. 6-kán. Két nap óta az idő kissé meghüvesült. Komárom vidékén szombaton igen jó eső esett, nálunk Csak kevés. A külföldi gabnavásárokon a múlt hét folytán általában lehangoltság uralkodott, a nyugati országokban mutatkozó aratási kedvező eredmények miatt. A búzaárak Londonban 1 shillinggel csökkentek, Liverpolban szintén, a liszt pedig ez utóbbi helyen épen alig volt eladható. A liszt Párisban is tetemesen lejebb szállt. Hivatalos sürgöny a bécsi börzén jul. 4-től: Marosi busa Mosonyban 88 font. 6 frt 60 kr, bánáti b. Győrött 86’/2—88 font. 6 frt 10—35 kr, fehérvári b. Bécsben 85 font. 6 frt 10 kr, magyar b. Bécsben 85 Va font. 5 frt 50 kr, slavoniai rozs 78—80 font. 3 frt 50 kr, slavoniai árpa 72 font. 3—3 frt 12 kr, zab Győrött 46 72 font. 2 frt 5 kr, zab transito 45—48 font. 2 frt 20—32 kr. Forgalom 25,000 mérő búza. Magánjelentés a bécsi gabnabörzéröl jul. 4-én 1863. A lisztnek csekély kelete mellett igen kedvezőtlen hangulat uralkodott, s minden árcsökkenés daczára is az összes forgalom alig volt 15,000 mérő. Marosi búza 88 font. Győrből 6 frt 40—55 kron kelt. A rozsnak és zabnak árát a Felső-Ausztriából szállítottak igen megnyomták. Helyi gabnavásárunk a hét elején a búzára nézve meglehetős élénkséggel nyílt meg ; a fogyasztók eléggé résztvettek az adásvevésben, s a bejegyzett áraknál valamivel felül is fizették a szép búzát, de az üzlet a hét közepe, még inkább vége felé, a külföldi árcsökkenések folytán egészen elhanyatlott, úgy hogy összesen nem kelt el több 20,000 m. búzánál. A rozs üzlete épen e phasisokon ment keresztül, elkelt 6000 m. Az árpa teljesen pangó, a bejegyzett árak csak bajosan kaphatók meg. A már bevégzett árpaaratás általában kedvezőtlen hazánkban. A zab erősen kelt, emelkedő áron eladatott vagy 15,000 m. — A kukoricza a hét elején szintén élénken kelt, de azután 10 krral csökkent. Elkelt belőle 25,000 m. — A lisztüzlet csak igen csendesen folydogált, de azért nem csökkentek az árak. A repczeüzlet kissé élénkült, méretét 8 ftjával vették, a tulajdonosok azonban többnyire 8 1/4—8 1/2 ftot igényelnek; 8 ftért vevő készséggel akad. Győr, jul. 3. A nagy munkaidő miatt a hetivásár középszerűen ütött ki, volt már idei búza a piaczon, mely a tavakhoz képest valamivel apróbb szemű ugyan, de súlyos és jó minőségü. Az árpa szinte szép,de barna szinü.Vásárló kevés volt, úgy, hogy még 9 óra után is elég gabna volt a piaczon. Beszállittatott: b. 1326 m., rozs 370., árpa 525 m., zab 256 m., köles 55 m., bab 39., kukoricsa 159 m. burgonya 16 zsák. Az árak következők: Egy auszt. m. tiszta b. 5 ft 20—60 kr, közönséges 4 ft 60—5 ft, kétszeres 3 ft 30—70 kr, rozs 2 ft 90 kr — 3 10 kr, árpa 2—2 ft 30 kr, zab 2 ft—2 ft 20 kr, kukoricza 2 ft — 80 kr 3 ft, köles 2 frt 40—60 kr, széna két lovas kocsi 11—13 ft, Bréna egy mázsa 1—1 ft 40 kr, bor egy akó 4 ft 50 kr—6 ft, mint liszt egy m. 10 ft, zsemle liszt egy m. 7 ft, barna liszt egy m. 6 ft, zeupp 12 font 10 kr, bab 4 60 kr—5 ft, burgonya 3 ft—3 ft 20 ft. Eillenfélék. Pest, jul. 6. * Az erdélyi országyülésre követekül még a következők választattak meg: Kolozsvármegye kolozsvári választó kerülete részéről Negrutiu János, a gyalui választó kerület részéről pedig gr. Eszterházy Kálmán magyar és Vajda László román követjelölt egyenlőn 305—305 szavazatot kaptak. A választás tehát ismételtetni fog. A nagyalmási kerületben végre a választógyűlés zavarok miatt feloszlott. — Maros-Vásárhely egyik követe a köztiszteletű jogtanár Dósa Elek leköszönt. Új választás íratott ki. * Mint a „Botschafter“ értesül, az erdélyi országyülés f. hó 15 -én okvetlenül meg fog nyittatni. Az eddig ismert választások közül 46 képviselő esik a magyar részre; a még hátralevő választásokból ezekhez bajosan számítható több 4 nél, s így összesen vagy 50 magyar szavazat lenne. A Botsch azonban attól tart, hogy ez 50 képviselő szilárdul össze fog tartani. — Néhány az erdélyi főkormányszéktől fölterjesztett törvénytervvel az erdélyi üdv. kanczellária már elkészült, s csak a császári megerősítést várják meg, mielőtt az országgyűlés elé terjesztetnének. Épen igy várja a királyi szentesítést a regaliatáknak már szintén készen álló második névlajstroma is. * Az erdélyi országgyűlés elé terjesztendő kormányjavaslatok felett — írja a „Pol. Korr.“ — f. h. 2-án kezdettek meg az erdélyi udv. kanczelláriával a tanácskozások. A kolozsvári kir. kormányszék részéről idevonatkozólag, átküldött dolgozatok részletes átvizsgálás alá fognak vétetni, s kétségkívül tetemes változások történnek rajtuk. A kormányjavaslatok azonban csak augustus első napjaiban fognak az országgyűlés elé terjesztetni. * Az Esztergom megyében Virben még mindig emléktelenül nyugvó Baróthi Szabó Dávid sírjára szobrot akarnak emelni, mely kegyeletes czélra a gyűjtések megkezdettek. Az összegeket gyerkényi Pyber Ignácz földbirtokos úr vészi át. * Bécsben aug. hó 18 án a práterben nagyszerű népünnepet szándékoznak tartani; a tiszta jövedelem fele a magyarországi szűkölködők fölsegélésére fog fordíttatni. * A styriai gazdasági egylet a kereskedelmi minisztériumhoz intézett feliratában a Magyarországban mutatkozó ínség megelőzésére pótterményül a tatárkát (pohánka, hajdina) ajánlja, mely a tarlókba mindjárt az aratás után elvetendő, úgy hogy legfölebb julius közepéig már a mag a földben legyen. Megjegyzendő azonban, hogy a kövér földben e növény igen buján és soká virágozván, mire magozni kezdene : eljőnek az őszi derek, s a tatárka elfagy. — Szalmáját a marhák, juhok szükség esetében megeszik. — Telegrafi tudósitás a bécsi börzéről julius 6 á a. Nemzeti Szinház. Julius 7-re van kitűzve : „A kunok.“ Eredeti opera 4 felv. Budai népszinház. Julius 7 foreyn kitűzve: „Angyalbandi.“ Népszínmű 4 felv. Politikai események. FRANCZIAORSZÁG. A „Moniteur“ több császári rendeletet közül, melyeknek egyike Férey osztálytábornokot Francziország marsaljai közé igtatja, Bazain tábornokot pedig, a szlorenzei győzőt a senatus tagjává nevezi. A „France“ említi, hogy Juarez meghalva Puebla elestének hírét, legott rendeletet adott ki, mely szerint minden franczia, bárminő osztályhoz tartozzék, három nap alatt köteles a fővárost elhagyni, s Morelosba vagy Queretaroba menni, mely városok 150 kilométer távolságra feküsznek Mexicótól. Ezen kormányzói intézkedés ellenkezőleg az eddigi kiresztelésekkel, oda mutat, hogy Juarez el van határozva a fővárost erélyesen védelmezni. A „France“ közöl még némi részleteket II. Radam a madagascari felség meggyilkolásáról. Szerinte az ősi havas párt szövetkezve a királynéval palota-forradalmat idézett elő, mely a király távollétében tört ki. Ő Felsége május 11-én este hagyta el Mahazoarivo nyári palotáját, nem sejtve a veszélyt, mely környező. A sürgönyök nem írják, útközben-e, vagy szobáiban esett el a király, csupán mint tényt jelentik, hogy meggyilkoltatott. Másnap 12-kén a győztes párt boszujának áldozta a palota tisztjeit, mint a megölt király barátjait, nem különben a gárda Távirati Jelentésnek, — Pária, jul. 5. A „Moniteur“ felvilágosítást közöl Roebuck és Lindsay látogatásáról, melynek czélja volt, a császárt az amerikai déli confoederatio elismerése végett Londonban teendő lépésekre bírni. A császár abbeli óhaját fejezte ki, hogy a békét visszaállítva láthassa, de miután Anglia a közvetítő javaslatot visszautasította, ennélfogva a császár semmi új javaslatot sem fog tenni a leendő elfogadtatás bizonyossága nélkül. Mindazáltal a császár a londoni kabinetet ottani követe által sondírozni fogja, azt mondatván az utóbbival, hogy ha Anglia a déli államok elismerése által a háborúnak véget vethetni remél, Francziaország hajlandó ezen elismerést Angliával egyszerre megtenni. Ezen nyilatkozatok be fogják bizonyítni, hogy a császárnak nem volt szándéka az angol parlamentre ennek két tagja által befolyást gyakorolni. Az egész dolog őszinte fejtegetésre szorítkozott. — Athén, jul. 3. Görögországban katonai forradalom tört ki. A hadsereg egy része a nemzetőrséggel együtt hű maradt a kormányhoz. Az ország több helyén csaták vivatnak. Athénben a három védhatalom követei közbenjártak, hogy az ellenségeskedések szűnjenek meg 3 48 órányi fegyverszünet köttessék. A bank védelmére a jelenlevő hadihajókról tengerészeti csapatok szállíttattak. Máltából az ottani angol hajóraj egy része ide rendeltetett. — Turin, jul. 4. Az „Italie“ erősíti, hogy a legközelebb Rómában franczia csendőrök által elfogott három briganti főnök, Francziaországba fog küldetni. — Krakkó, jul. 3. A „Czabu vezérczikkben inti a lengyel reichsrath követeket, ne tekintsék föladatokat megoldottnak a fötrati vitával, hanem tartsák szem előtt teljesítendő kötelességök fontosságát s kivétel nélkül mindvégig maradjanak helyükön. — Krakkó, jul. 3. Zavadski alatt Dobra Jaliskicz mellett 10 órán át küzdöttek a fölkeők. Boncza csapata Rosa vezérlete alatt Przeborskinál Zaborowski és Lüttich csapatával egyesült s 27-én Wachocknál állt. Lelewel Podlachiában van. Lithvániában 26 án Jedroisknál erős csata volt; a fölkelőket Albertus vezette. — Lemberg, jul. 3. A Lewiatyn melletti csata után Vitóczki 2-án visszavonult a határra s uj gyülekezési hely kitűzése után föloszlatta csapatát. A radziwillowi lakosság a rabló oroszok elöl Brodyba menekült. Adamowka mellett újabb 600 főnyi fölkelőcsapat ment a királyságba. A „Goniec“ szerint Rochebrune 600 emberrel átmenvén a Moldva határon, Lipczény mellett a Pruthon átkelt. — Berlin, jul. 3. A „Nordd.Ztung“ Ostrowoból jelenti : Junius 29 ének éjjelén Procna határfolyónál egy porosz őrjárat puskalövésekkel megtámadtatott. 40 főnyi erősítés requiráltatott, s a fölkelők szuronyroham által a porosz területről elűzettek. A berlini „Börzenz.“ jelenti, hogy a porosz kormány az orosz kabinet által értesíttetett, miszerint a három hatalmasság jegyzékeire lényegben beleegyező válasz fog adatni, névleg a congressus ellen nem fognak nehézségek támasztatni , különösen az ausztriai óhajok méltányoltatni fognak, ellenben a továbbmenő angol javaslatoknak nem fog elég tétetni. — München, jul. 4. A képviselőkamra tegnapi ülésében a felirati javaslatnak a kereskedelmi szerződésre vonatkozó része fölött beható tárgyalások folytak, végre Völk és Umbscheiden módosítványai 18 szavazat ellenében elvettettek, s a többség a bizottmányi szerkezetet, mely az államkormány eljárását teljesen helyesli, fogadta el. — Krakkó, jul. 4. Miniewski az oroszok ellen Beresteczke mellett szerencsével csatázott. Chmieliewski fölkelővezér Olkuss közelében egy orosz csapatot teljesen megsemmisített. A krakói területen egy nagy számú lovascsapat, gróf Mycielski alatt, megsemmisittetett. A nemzeti kormány parancsára minden vajdaság 6 gyalogsági s 1 lovassági seregosztályt szervez. — Lemberg, jul. 4. Volhynia teljesen nyugodt (?) Az oda megkísértett betörés, mint látszik meghiúsult. A menekvé s Bródyba vitt fölkelők tolongása oly nagy, hogy sokat közülök Zloczowba kellett küldeni. E mellett Brodyba sok menekvő lakos érkezik. Berodnia mellett, Sznyzow közelében 400 fölkelő az őrjáratok által fel lön tartóztatva. Tulnan a sestralyni erdőkben fölkelök tanyáznak. — Egyes fölkelők Lembergig menekültek. — Lemberg, jul. 4. Ma éjjel Wischnitzben tűz ütött ki, mely 300-sál több házat elhamvasztott s 500 családot hajlékától s kenyerétől megfosztott. A kerületi főnök Bochniából kenyér s más élelmiszerek oda szállítását rendelte el, s s Krakkóból további segélyezést kért. A templomi plébániaiak s a kerületi hivatal leégett az okmányok egy része megmentetett. A város most egy füstölgő romhalmaz, kimondhatlan a jajveszéklés. Három gyermek odaégett. 5 */# metallique*......................... 76.70. Nemzeti kölcsön..............................81.85. Bankrészvény............................... 797. Hitelintézet ..................................191.40. Ezüst.............................................. 109,65. Londoni váltók ........................110,75. Arany ... ..... 5.28. parancsnokát. A királyné, mint főrészese a complotnak, kezeibe véve a kományt, s legoti felfüggesztő az európaiakat kedvező szerződések végrehajtását. Ezen eljárás nagy hátrányára leend a franczia érdekeknek. Mondják még, hogy az erőszakoskodók vezetői angol befolyás alatt állnak. —Dupre kapitány, ki május 19-én indult el Tananarivába, hogy kicserélje a császár és Radima közt kötött kereskedelmi szerződését, Madagascarba már megérkezett, s így tőle hiteles és kimerítő jelentést várnak ez eseményről, mely könnyen valószínűvé teheti a negyedik beavatkozást. A császárt jul. 6-ra ismét Párisba várták, hogy másnap a miniszteri tanácsban elnökölvén, szerdán 8-án a Vichy fürdőbe utazzék. A császárné a császári herczeggel szintén oda hagyja Fontainebleaut, s St. Cloudba költözik. — O’Donnel spanyol tábornagy Párisba érkezett, hol néhány napot fog mulatni, azután a pyrenei vizek használatára rándul, a jövő hó elején azonban a császár vendége leend a chalonsi tábor nagy hadgyakorlatain. — A „France“ is elismeri, hogy Oroszország az európai értekezlet helyéül Sz. Pétervártt szeretné választatni, azonban ezt a hatalmak több indokból nem fogadhatják el, s valószínű, hogy valamely teljesen semleges város fog a conferentia székhelyéül kitüzetni. Leírják, hogy a görög nemzeti gyűlés György királyt nagykorúnak jelentette ki. Általában derültség van a görögök közt, a rendpárt mindenütt előnyben, s száma gyarapodik.