Pesti Napló, 1863. december (14. évfolyam, 4140-4162. szám)
1863-12-01 / 4140. szám
ték, valamint reméljük a szükség maga is,bár nagy mérvben sajtó, átmeneti, s ideiglenes, s az alföld földje magában hordja az enyhítés magvait ; azon viszonyok, melyek megyénk közvagyonosodását következetesen aláássák , maradandók, ha azokat elhárítani nincs is hatalmunkban, megjelölni önfenntartás parancsolta kötelességünk. Közvagyonosodásunk az utolsó 16 év alatt, mint azt már többször említem, aggasztó módon sülyedt, el annyira, hogy vajmi csekély azon, különösen mezei gazdák számra, kik vagyonukat egyenlő színvonalon képesek fenntartani, gyarapodás nem mutatkozik, pedig a szorgalom, s munkásság aránytalanul nagyobb, s a kiadás csupán a legszükségesebbre szorítkozik, egykor virágzó kereskedésünk tesped, nem jelentéktelen iparunk teng, üzlet, forgalom hiányzik. Önkénytelen a kérdés, mi ennek az oka ? — s hol orvoslása ? Megyénk jelen állapotának egyik fő oka a vasúti összeköttetés hiánya. Vasút, mely egyenes, s rövid összeköttetésbe hoz hazánk üterével Pesttel egyrészt, Gallicziával másrészt, szóval a kassa-tarnovi vonal kiépítése, megyénk haladására nézve életkérdés. Sáros megye már helyzeténél fogva is fontos kereskedelmi szerepre van hivatva, s azt a múltban némileg be is töltötte. Eperjes az egész felföld legfontosabb kereskedelmi pontja volt, a szesz, faneműekbeli, gyapjú, sőt gabonakereskedés itt virágzott íb, piacza élénk, üzlete, forgalma nagy volt, s hogy az említett vasúti összeköttetés mellett, Eperjes kereskedelmi forgalma nagy mérvben gyarapodnék, kétséget nem szenved, mert Eperjes képezné a hazánk, Galliczia, Porosz, s Oroszország közti kereskedés összekötő kapcsát. Mióta azonban a tiszai pálya Kassánál megszakadt, a pangás általános lett. Elértük, hogy nemcsak a jelen, de a múlt években is mindig az eperjesi piacon a gabnaneműek ára alantabb állott minden más piacéi áraknál, s alig volt a gazda képes csekély (mert rosz termések voltak) gabnáját potom áron eladni, olcsóbb volt a mag, melynek pedig termesztése sokkal költségesebb és fáradságosabb, mint az alföldön, s ennek természetes viszszahatása gazdaközönségünk elszegényedése jön. Hogy vasúti összeköttetésünk mielőbb teend, azt annál biztosabban reméltük, miután a kassatarnovi vonal kiépítése közszükségűnek általánosan elismertetett, s 1861 évben az országos gazdasági egyesület vasúti emlékiratéban a főérdekü országos vonalak közé soroztatott, mikor fog azonban épülni, az a jövő titka. — úgy halljuk, a kassa-odersbergi engedélyezett vonal kiépítése közeljövőben várható, s tervben van Eperjest ezen vonallal, vagy szárnyvonal által összekötni, vagy Eperjesen átvezetni a Szepességre, de bár szívünkből örvendenénk azon, ha a gőzmozdonyt megyénkben is láthatnék robogni, vágyaink, b óhajaink nem lennének ez által kielégítve, mert valamint hazánk közös, úgy megyénk különös érdeke is, a Gallicziával összeköttetést sürgetőleg igényli, mint azt már 1861 évben kiadott emlékiratunkban bővebben kifejtettük. — Nem szólok többet e vonal fontosságáról, hisz azt szakértők elismerték, előhoztam csupán, mint hanyatlásunk egyik fő okát, ezen pálya hiányát. Mezei gazdaságunk hanyatlását lényegesen elősegíti, az egyleti együttes működés nélkülözése. Alakítani gazdasági egyesületet, mely a gazdasági viszonyainkon rágódó bajokat, nemcsak feltárni, de azok orvoslásában megfeszített erővel működni feladatának ismerje, ez régi óhajunk. Fáradoztunk is érte eleget, azonban az ige nem jön testté. Íme megyénk két tubaja, hogy ezek nem az egyedüliek, magától értetődik. — Kimutattam például egy régibb tudósításomban, mily kiszámlálatlan veszteség érte gazdaságainkat, a szeszfőző gépeknek a magas szeszadó következtében megszűnte által, vesztettünk temérdeket a termelésben, s értéktelen jön egyik főterményünk a burgonya, de ezen nem segíthetünk. Megyénk bővelkedik sebes iparvállalatokra alkalmatos for tóvizekben, erdőnk rengeteg, tüzelő anyagunk temérdek és olcsó, munkás kéz is van elég, nagy tere van itt a jövedelmező iparvállalatoknak, mégis alig egy két ilynemű vállalatunk van, mily hasznos lenne teszem azt, a megyére és a vállalkozóra egyiránt, ha ahelyett, hogy nagy mennyiségű gyapjúnkat külföldre küldjük, és azt drága pénzen, mint posztót visszaváltjuk, egy posztógyár dolgozná fel termelésünket. Nekünk az ipar terére szükségkép át kell mennünk, mert a termelésben, valamint az alfölddel ki nem álljuk a versenyt, úgy azon nem építhetjük haladásunkat, ha segédül iparvállalatok nem létesülnek. Midőn tavaly Eperjesen egy nagyobbszerű szeszgyár megkezdte működését, örvendeztünk, mert burgonyánknak új vevője akadt, ez idén ezen egyetlen nagyobbszerű szeszgyár is szünetel, s már is érezzük hiányát. Iparvállalatoknak kell tehát létesülniük, de erre ez idő szerint hiányzik a tőke. Sokat, sokkal többet, mintsem az egy vidéki tudósítás szűk keretébe belefér, kellene írnom, ha elő akarnám sorolni mindazt, ami nincs, de mire megyénknek égető szüksége van, kiesszük, és reméljük, hogy az idő meghozza számunkra mindezt. De ha lesz vasutunk, mely forgalmat, üzletet, élénkséget teremt a mostani tespedés helyett, mely megnyitja számunkra is a külföld piaczait, ha lesz gazdászati és erdészeti tanintézetünk, melyben tudományosan képződnek a jövő gazdái, ha lesz gazdasági egyletünk, mely megjelölendi működésünk irányát, ha hitelünk szilárdul, s ennek következtében lesz olcsó tőkénk hasznos beruházásokra, ha iparvállalatok viráglandnak majd most puszta tereinken, akkor megyénk régi jólléte s vagyonosodása visszatér, s nem leend jelentéktelen közvetítője hazánk közvagyonosodásának. Még csak néhány szót. Időjárásunk rendkívül kedvező, meleg, nedves, őszi vetéseink buják, legelőnek még mindig bőviben vagyunk, nagy előny ránk nézve, kik igen gyakrn már november középítől kezdve tartjuk istállón marháin- , a*, ez idén, ha csak nagy havunk nem lesz, van legelője a birkának új évig is, a gondviselés kedvező időjárással pótolja takarmányhiányunkat. A marhavész helyenkint még mindig dühöng, megszűnik, s újra kitör, folytonos aggodalomban tartván gazdáinkat, persze ennek nagy részben népünk gondtalansága az oka, melyet rendre, s az elővigyázati rendszabályok megtartására szoktatni igen nehéz, reméljük, a tél véget fog vetni e bajnak. Társadalmi életünk csendes, egyhangú. Csupán az eperjesi joghallgató ifjúság teremt egy kis változatosságot, rendezvén jótékony czélú színi előadásokat, két ily előadás volt már az alföldi szűkölködők javára, s most a harmadik készül, ez eperjesi evangélikus templom orgonája kiigazítási költségei fedezésére. Az előadások kerekdedek, sikerültek, a czél szép s nemes, s az eredmény nem megvetendő. Haladjanak tovább is e pályán, s kiérdemlett elismerésünk követendi őket. Piaczi áraink igen nyomottak, s az üzlet igen csekély, eladni alig lehet valamit. Búza 8 frt, rozs 5 ft, árpa 4 ft 40 kr, zab 3—3 ft 60 kr, burgonya 1 ft 20 kr—1 ft 40 kr, s eladni nagyobb mennyiséget épenséggel nem lehet. Bujanovich Sándor: TÁRCZA. A kir. tv. term, tudom, társulatnak f. évi november 25-én tartott szakgyűlésén : Schwarcz Gyula: „az állatalakok chronologiai elkövetkezéséröl a rétegsorozatban“ értekezett. A londoni Geological Society és a British Association elnökei időről időre számot szoktak adni a földtan koronkénti vívmányainak legjelesb színvonaláról. Ily recapitulatio 1862-ben történt utoljára, de minthogy ezen recapitulatio csak az 1861. év végéig nyert eredményeket sorolta föl. Schwarcz Gy., a londoni ób párisi geológiai társaságok tagja nagyon alkalomszerűnek találta az 1862. és 1663. év vívmányait az Archoegiteryx Macrurus, az elgini Stagonolepis, a moulin-guignoni, thermi, st. bresti, chartraei ásatásokat, Larten Desnoyers karczolt csontjait, szóval a legeslegújabb eredményeket is fölhasználni, és a haladási nagy elmélet kilátásait mind történelmi fejlődés menetében, mind pedig jelen tárgyilagosságában ítészi bonczkés alá venni. Előadása elején fölhozza először is azon irodalmi nyomokat, melyek a régi népek, az óegyptomiak és görögök ez ügybeni nézeteire vonatkoznak , különösen Empedocles elméletének adta rövid vázlatát. Ezután Lamarcknál fogta föl a fonalat, ki a modern haladás elméletét a tudomány számára tulajdonkép gyümölcsözővé tette. Szólott , de Blainvilleről, Brownról, Huxleyről, Lyellről, Agassizról, Owenről részletesen. Most áttért a haladási elmélet jelen tárgyilagosságának stészi megbírálására s úgy találta, hogy most, midőn a palseontologia több mint 40,000 új állatfajjal szaporító az állattant, még ha Brown critériumát, a differentiatiót fogadjuk is el, azt mondhatjuk : 1) Hogy az eddigelé rendelkezésünk alatt álló kövületek jellegzetességei szerint, a nagy földtani korszakok folyamában, az állati éb növényi alakoknak nagy része szenvedett ugyan változást, de e változás nem vonta szükségkép maga után oly módosulását az állati s növényi szervezeteknek, amely módosulás bizonyos, állattanilag érvényre jutott egyezményes fogalmak p. Brown diferentiatioja értelmében is egyáltalán haladást bizonyitna. 2) Hogy az állati s növényi alakoknak ismét egy jelentékeny része nem ritkán a földtani korszakok összes sorozatán keresztül typus-veszteglést tanúsított; 3) hogy azon rész, melynél e változás fennebbi értelemben némileg haladást jelenthetne, fölötte jelentéktelen mind az egyes esetek számára, mind pedig a módosulások minőségi mérveire nézve. A végeredmény az, miszerint sem azon ratlit nem ismerjük meg, amely mint kulcs a haladás követelt menetét szabályozná, sem azon valamit, ami saját hatványolódása által ezen ratiot kifejezné. Három pont marad fönn ezen adatokkal szemközt, melyek között a haladási elmélet e pillanatban még mozoghat, t. r. 1) Azon körülmény, hogy a siluri rétegekben hüllőket és ezeknél magasb szervezeteket; 2) az, hogy a devoniban (és kőszénben) emlősöket még eddig csakugyan nem találtak és 3) az, amire Lyell épít, t. i. hogy a miocénében előforduló emlősök már mind kiveszett fajokhoz tartoznak, amiből Lyellként az következnék, hogy oly mélyen ember-ásatagokat soha se várhatunk. Ezen tények eddigelé tagadhatlanok, de az absolut haladás elméletét rájuk építeni csak azoknak áll kétségbevonhatlan jogukban, kik daczára annyi chronologiai kiábrándulásnak, az embert már pusztán szellemiségénél fogva is úgy fogják föl, mint egyedüli, változhatlan szabályzat a természet nagy gazdaságában. Azok, kik a haladási elmélethez már a deductio postulatumai miatt is minden áron ragaszkodnak, némi vigaszt várhatnak) azon körülménytől, hogy mint Darwin és Lyell mondják, nemcsak hogy naponta új rétegeket fedezünk föl 700—800 új, a rétegsorozat eddig ismert tagjaiba beékelendő állatfajjal (mint ez Hallstadt és St Gassianban történt) hanem hogy még azon rétegekben is találkozunk egészen új alakokkal, melyeket eddig már kiaknázottaknak tartottunk; és 2) azon körülménytől, miszerint a geologok — Huxley példájából láthatni — ez absolut kortani egykorúság „contemporaneity“ sokat mondó, eddig használt műszavát e tekintetbeni tehetlenségek érzetében egy fölötte szerény műszóval, t. i a homolaxissal“ kívánják fölcseréltetni. Értekezése végén Schwarz Gyula azt mondá, hogy sehol sem alkalmazható ephesusi Heraclitus azon mondása, miszerint „az előleges vélemény egy reme a szent betegségnek találóbban, mint e tekintetben. Ezen érdekes előadás befejeztével Thán Károly másodelnök s két előadási czélokra igen alkalmas, egyszerű kísérletet mutatott be a gázok diffuziójára vonatkozólag. Az egyik igen szellemdús kísérlet Bunsentől származik, mely egy igen egyszerű készülékkel láthatóvá teszi, hogy gypsfalon által sokkal gyorsabban ömlik át a köneny a levegőbe, mint viszont a levegő a könenybe. A másik kísérlet első eszméje Pebal tanártól származik és arra van módosítva, hogy egy szinte igen egyszerű készülékkel előadásban is be lehessen bizonyítni, miszerint a szalmiak gőze nem egyszerű test, hanem sósav és ammóniák elegye, mely körülmény bebizonyítása a térfogati törvényekre nézve nagy fontosságú. E nagy érdekkel nézett kísérletek bemutatása után a gyűlés szétoszlott. Végül fölhasználjuk ez alkalmat arra, hogy az illetőkkel tudassuk, miszerint fáradhatlan munkásságú első titkárunk Balogh Kálmán már eltávoztával alulírottra bizatott a titkári teendők ideiglenes vitele, miért is minden a titkárt illető leveleket és könyveket alulírotthoz kérjük czimeztetni .*) Kelt Pesten 1863.november 27-én. Dr. Schmidt György másod titkár. — A m. kir. helytartótanács a következő megyei főorvosi jelentést közlé az akadémiával a Rév-Komárom városában f. évi sept. 30-án észlelt földindulásról: „Azon természeti rendkívüli tüneményről, mely mai alálirt napon Rév-Komárom városát egy kissé felriasztó, van szerencsém alázatosan jelenteni, hogy t. i. mai reggeli 8 óra és 20. perczkor egy földindulásnak valánk tanúi,mely éjszakkeletről nem a szokott földalatti dörgéssel és csattogással, hanem középszerű morajjal lővén, mintegy öt másodperczig hullámzó mozgással migrálkodtatá egész városunk területét, s menynyire terjedt el a megyében, azt jövő évnegyedes jelentésemben felemlíteni es nem mulasztandom. A mi ezen földindulást megelőző tüneményeket sebészeti tekintetben illeti, f. hó 20 óta uralkodó délkeleti erős szelek, a légnyomat f. hó 22 és 23-án szokatlan alászállása (330,00) után a nagy szárazságot szép esőzés válta fel, s a légsúly hamari felszökése 25-től kezdve e hó végéig egyenlő magaslaton (342,00) állása és f. hó 27 és 28-án nagy menydörgések között történt bő esőzés, tegnapi nap felderültsége, a szél DK iránya, a vízállás emelkedése után, tegnap a léghőmérséklet -1- 13,50 k. közép állása mellett, minden más előzmény nélkül mai napon majd teljes szélcsend mellett lépettünk meg a le*) A tudósítás szives közlésére a többi hazai lapok t. szerkesztőséget is kéretnek. Ösztöndij-hirdetés. A m. kir. egyetemi bölcsészeti kar kezelése alatt levő Imre - Reseta- féle, jelenleg évi 63 esztr. ért forintból álló ösztöndíj megürült. Megnyerheti azt bármely Pesten tanuló, kath. vallásu, ily pártolásra méltó magyar ifjú, ki vagy a néhai Imre János pesti egyetemi bölcsészet tanár családjából való; vagy, ilyennek nem létében, hevesvármegyei születésű; ilyennek is hiányában valamely egyetemi bölcsészetkari tanár fia ; és csak ilyek nem létében a fennt előadott általános képesítései biró bármely ifju. A nevezett karhoz intézett folyamodványokat f. évi decs. 20-ig alulirt veszi által. Kelt Pesten a bölcsészeti karnak őrt. 31 tartott üléséből. A bölcsészeti kar dékánja, Dr. Toldy Ferencz. Gazdasági s keresi*, tndóellások. Pest, nov. 30-kán. Az éjjel erős fagy. Ma tiszta napos idő. A vizállás változatlan. A múlt hét folytán a külföldi gabnavásárokon az emelkedési irány tovább hódításokat tett. —Londonban a búza ismét 1—2 shillinggel tölebb ment. Londont pedig követték a többi gabnavásárok. Helybeli piaczunkon a gabonaárak ismét emelkedtek valamit az azelőtti hét áraihoz képest, azonban vételkedv csak középszerű volt, és ezért búza nem is adatott el több 25.000 mérőnél. A rozsból épen kevés kelt el, de jó árakon. A tavasziakból ellenben igen nagi mérvű volt a forgalom , kivált zab roppant sok kelt el, igy csak egyetlen kereskedőház 100,000 mérőt vásároltatott össze az alföldi piaczokon. Itt Pesten is vétetett meg vagy 25,000 m. zab, 5 krral növekedett áron. Az árpa is meglehetős keresett vala, s megvétetett 10,000 m. 3 ftjával. A kukoricza jó árakon és igen élénken kelvén, eladatott összesen 20— 26,000 m. A repezét is fölebb tartják valmivel; magyarországi sága repezéért 7 ftot, oláhországiért 6*/ hot kérnek. Gyapjú körülbelül 1200 mázsa kelt el a legutóbbi vásár óta; ebből 500 m. külföldre, a vásárkor, árakon, egy részlet finom posztógyapju egy belföldi kereskedőháznak 115 fijával, vagy 600 m. bácskai egy nyiretü, és tiazsmelléki kétnyiretü téli gyapjú, ez utóbbi 3—4 fttal jobb áron, mint a vásárkor. — Bécs, nov. 28. Bűze, tiszai, Győrött, 88 fontos, 6 frt 30 kr, Sopronban, 28 fontos, 4 frt 90 kr, zab, felsőausztriai, átvitelijeg, 48—51 fontos, 2 frt 33—37 kr, lengyel átvitelijeg 48 fontos, 2 frt 32 kr. Búzaforgalom 15,000 mérő. Győr, nov. 28. A tegnapi hetivásár az esős idők folytán megromlott utak miatt a behozatalra nézve igen gyengén ütött ki, de a kevés gabonát rövid idő alatt mind összevették. A búzának ára az országos vásár óta néhány árral csökkent, ellenben az árpáé ugyanannyival emelkedett; a többi gabnanemek alig mutatnak változásra. Behozatott : búza 1032 mérő, rozs 455 mérő, árpa 311 mérő, zab 178 mérő, kukoricza 137 mérő, bab 48 mérő, köles 29 mérő, burgonya 220 zsák. Az árak következők: Egy ausztr. m. tiszta búza 5 frt 15—5 frt 30 kr, közönséges 4 ft 10—70 kr, rozs 3 frt 20—40 kr, árpa 2 frt 55—85 kr, rab us 2 frt 25—35 kr, kukoricza 3 frt 40—60 kr, köles 3 frt 10—20 kr, bor egy akó 6—8 frt, mint-tiszt egy m. 9 frt 50 kr, zsemlyeliszt egy m. 8 frt, kenyérliszt egy m. 7 frt, barna liszt egy mérő 5 frt 50 kr, zsupp 12 font 12 kr, bab 6 frt 10—50 kr, burgonya 1 frt 20—80 kr. Különfélék. Pest, nov. 30. * Alig múlik el nap, hogy lelkes hazánkfiai által adakozások ne küldetnének be szerkesztőségünkhöz, a mi neküink valódi lelki örömünkre válik, tekintve az ügy szentségét. Ma ismét két rendbeli küldeményt vettünk. Zolenay Gedeon ur, a nyitra-várból választókerületnek az 1848 ki és 1861 ki országgyűléseken képviselője, Bóriból (Nyitra m.) saját nemeskeblü adományaképen 100 frtot juttatott kezeinkhez. Továbbá Szécsényből ugyan e czélra 11 frt 20 krt (s a nemzeti színház nyugdijintézete számára 10 frtot) kaptunk, a következő levél kíséretében: „Szécsény, nov. 2-án, 1863. Méltóságos szerkesztő ur! Városunkban ez év folytán két jótékony czélu színi előadás rendeztetvén, a tiszta jövedelem 61 ft 22 kr volt, mely összegből 40 ft a hely helyi kórháznak adatván, a szini előadásnál szerepelt műkedvelők által rendelkezésemre hagyott 21 frt 22 kr; ezen összegét jesén soraimhoz mellékelve azon kéréssel van szerencsém méltóságodhoz küldeni, hogy abból 11 frt 22 frt, az alföldi szükölködöknek, 10 frtot pedig a nemzeti színház nyugdíjintézetének átadatai méltóztassék. És egyébiránt hazafias üdvözlettel maradok stb. Komjáthy Anselm:" A szerkesztőségünkhöz e czélra eddigelé összegyűlt és átszolgáltatott pénzek összege 17,187 frt 40 kr és 25 db cs. k. arany. * Gr. Pálffy Mór helytartói excja a ma reggeli vonatál Bécsbe utazott. * Bécsből Stojakovics György udvari tanácsos és a magyar kir. udv. kanczelláriánál az igazságügyi osztály vezetője, valamint báró Kempen táborszernagy s volt cs. k. rendőrminiszter halálát jelentik. Stojakovics november 28-kor, Kempen 29-kén halt meg. * A horvát-szlavon főispánok értekezlete, mely fölött a „Wanderer“ szerint titokzatos homály borong, tanácskozásaiban sem látszik valami különös bizonyosságot elárulni, habár ezek e hét folytán szorgalmasan folytattatnak. Az értekezletek Mazuranics kanczellár elnöklete alatt közönségesen több óráig folytattatnak. Az előadó tisztét Zigrovig udvari tanácsos végzi. A behívott terepánok közül csak az eszéki nem fogadta el a meghívást, állítólagosan betegsége miatt. Hogy az értekezletek főtárgyát a horvát országgyűlés összehívásának eshetősége, illetőleg a birodalmi tanácsba küldés kérdése képezi, kétségen kívülinek látszik. A jövő hó elejére hiszik az illetők, hogy haza utazhatnak. * Thay Zsigmond, 1848- és 49-ben ezredes, és mint ilyen, leginkább a komáromi eseményekből ismeretes : közelebbről amnestiát nyervén, hazájába visszaérkezett, s jelenleg komáromvármegyei birtokán tartakodik. 49 után Török , majd Francziaországban, utóbb pedig Verseg-szigetén lakott. * Gr Károlyi Alajos berlini követő excra 500 frtot ajándékozott a budapesti zenedének. * A nemzet muzeum természetrek tára közelebbről érdekes természeti ritkasággal gyarapodott. Ez egy hófehér róka, melyet Kég László fehérvármegyei földbirtokos ur lett, és e nemzeti intézetnek ajándékozott. * Hallerköi gr. Haller Lajos f. Ló 14 kén, élete 41 dik évében, e hunyt. A haza az elhunytban lelkes honfit, s nemeekeblü férfiút veszített. Áldás poraira 1 * A múlt napokban kezdődött meg a pestiosonczi vaspálya Pest Salgótarján közt fekvő vonlaának utolsó tagján az építkezés, s mihelyt az időjárás kedvez, a földépítés a 16 mértföldnyi vonalon a társulati kőszén telepekig Salgótarján mellett, készen lesz. Minthogy ezen a vonalrészen nem jönnek elő nagy hidak, s az állomáshelyek a felterjesztett tervekben igen jutányosan s egyszerűen vannak tervezve , s ezeknek felépítése rövid idő alatt megtörténhetik, reméllem lehet, hogy ezen vonaltag legkésőbben 1864. September haváig át fog adatni a közlekedésnek. A társulat, mely, mint tudjuk, államgarantiát nem vett igénybe, esélyesen teszi, hogy ezen vonaltagot építi ki először, mert a kőszénbányák ez által hova előbb összeköttetésbe hozatván Pesttel, nemcsak a kőszénszállítás, de élénk forgalom Pest- s a felsővidékek közt is bizonyítani fogja a vaspálya rentabilitását. Ugyancsak a pest-losonci vaspálya ügyében írják a bécsi lapok, hogy a ce. k. kereskedelmi minisztérium a vasút bizottmánya által a Pest és Losoncz között építendő állomási épületekre vonatkozó végleges tervet jóváhagyta. E tervezet szerint az illető állomások, jelentőségükhöz képest, három osztályba vannak sorozva. I. osztály Hatvan és Losoncz. II. osztály Gödöllő, Aszód, Gyöngyös-Pásztó, Salgó-Tarján és Fülek; II. osztály Pest alatt a Duna partján, Kőbánya, Rákos, Szántó stb. Pesten pedig a főállomáson a kőbányai vonal melletti valamennyinél nagyobb mérvű építkezések lesznek. Az alföldi és pest-losonczi vaspályák ügyében a magyar kanczellária a helytartótanácscval értekezésbe fog bocsátkozni az iránt, hogy minő mértékben segélyeztessenek az alföldi és pest-losonczi vaspályák az országos építési alapból. Az alföldi vaspálya munkálatainak megkezdése czéljából egyelőre 100.000 forint utalványoztatott az országos pénzalapból. A pest-losonczi vaspálya igazgatósága eddig tervezett vonalának némi változtatását kérte, mint már írtuk. Az engedélyezett terv szerint a vonalnak Kőbányától Kerepesen át Gödöllő felé kellett volna haladni. Az igazgatóság azonban a területi nehézségek s a takarékosság szempontjából indulva ki — mint a „Pester Lloydsnak Bécsből írják a vonalat— Kőbányától Kereszturnak a Rákosvölgyben Csaba mellett, Peczélen és Isaszegen át fogja vezetni. A kereskedelmi minisztérium legközelebb felhatalmazta az igazgatóságot az idevonatkozó előmunkálatok elkészítésére. Biztos remény létezik az illető körökben, hogy a pest-losonczi vaspálya is fog a méltányolás elve szerint az országos építési alap jótéteményében részesülni. ** Szűk Róza k. a. hangversenye vasárnap november 29-én az Európa szálloda termében szép sikerrel ment végbe. A változatosan összeállított érdekes programm nagy számú közönséget csalt össze, melyet általános elismerésre és mélténylatra indított a hangversenyzőne gyors és nagy haladása. Mióta a k. a. Pesten nyilvános helyen utolszor hallatta magát, biztosság és szabatosság tekintetében igen szép haladást tett. A többek közt Schubert szép Ave Máriáját igen sok érzelemmel, s gyöngédséggel játszta, míg a Bánk bán ábránd fárasztó nehézségeit dicséretesen leküzdve ritka szabatossággal és erővel adta elő. A többi közreműködő általában elismerést érdemel. * Majáth György volt tárnokmester ő excélja közelebbről Bécsbe utazott. * A debreczeni főiskolai önképző kör f. hó 22-kén csendes ünnepélyességgel ülte meg Csokonai Vitéz Mihály 90 éves születésnapját. — Vasmegye gazdasági egylete rendes félévi közgyűlését i. e. dec. 21-én Keszthelyen, a nagy vendéglő teremében, d. e. 10 év -kor fogja tartani, melyre az egyesület t. ez. tagjai haza fiúi tisztelettel meghivatnak. — A közgyűlést megelőző igazg. választmányi ülés dec. 15-én Zalaegerszegen, az egyesületi szálláson fog megtartatni, miről a választmány tagjai tisztelettel értesittetnek, s szives részvételre felkéretnek. Kelt L.-Tamáson , 1863. nov. 16. Hertelendy Kálmán, ügyvezető elnök. * Szaniszló Ferencz, n.váradi lat. szert, püspök, Keresztesen csinos kápolnát és iskolaszobát alapított, s ezenkívül a most lefolyt tagositási egyesség alkalmával a feállítandó plébániai templom részére 70, a plébánosnak 100, a kántortartó részére pedig 30 hold földet ajándékozott. * Nagy-Szebenből Írják: A földtehermentesítési ügyben kinevezett országgyűlési bizottmány e hó 21-kén tartott gyűlésében a mindkét bizottmányi előadótól meghívott kir. kormányszéki tanácsos, Fekete Sámuel, felvilágotásokat adott a székely örökségekre s a képére vonatkozó viszonyokról. Ez ülésben észt vett az országgyűlés alelnöke Kirchner Frigyes úr is. * Az egyetem templomában dec. 2-kán d. e. 10 órakor ünnepélyes gyászmise fog tartatni az elhunyt dr. Sauer lelki üdvéért. * December 1-jétől kezdve a pesti barátok teréről a budai bombatérre omnibusok fognak járni. * Brassóban új könyvkereskedés nyílt meg Sinde Károly ez ég alatt. * Erdélyben f. e. júl. 11-kétől nov. 8-káig, hivatalos kimutatás szerint, a keleti marhavészben 1460 db szarvasmarha betegedett meg, ebből 180 meggyógyult, 1089 elhullott, 127 agyom etetett, és 164 további állatgyógykezelés alatt maradt. * Utólag megemlítjük, hogy Jules Janin általunk közlött dicsérő nyilatkozata Dobsa „Attilla“ tragoediájáról a „Journal de Debats“ f. é. novem. 16-ik számának tárczájában jelent meg. * A helybeli ág. hitv. gymnasium 4-ik osztálya növendékei zsebpénzükből 5 ft 10 krt adtakk össze a szükölködöknek. — Ez is méltó a megemlítésre ; ily derék fiukból lesznek a deréi emberek. * A pesti szegények házában jelenleg 161 szegény láttatik el; oly tetemes szám, hogy az épület már szűk kezd lenni, s fiók- szegényház felállításáról gondoskodnak. * December 1-től kezdve kizárólag az új levél-bélyegek fognak használhatni. Régi bélyegekkel ellátott levelek bérmentetleneknek fognak tekintetni. * A dr. Pete Zsigmond által szerkeztendő „Egészségügyi Tanácsadó“ czímű, új évtől fogva havonkint kétszer megjelenő folyóiratra — amelyről már szólottunk — az előfizetési ívek szétküldettek. Addig is, míg a felhívás teljes szövegét közölhetnők : ajánljuk olvasóink pártfogásába e gyakorlati hasznú vállalatot melynek előfizetési ára egész évre 4, félévre 2, negyedévre 1 ft. Elég olcsó. Az előfizetési pénzek a szerkesztőhöz (váczi utcza 18. sz.) küldendők. Óhajtjuk, hogy a tehetséges és nagyszorgalmu orvostudor törekvését siker koronázza. * A magyar gazdasszonyok egylete 12 árva leányt és 7 fiút neveltet jelenleg; e fiuk közül 6 az ínség által sújtott alföldi szegény szülök gyermeke. * A szeged aradi országút csinálására 14 ezer frt van utalványozva, azonban ez összeg nagy része már el is fogyott. Leginkább a csanád megyei ínségesek dolgoztak ez után. * A Pest-Új-Pest közét tervezett vasút előmunkálataira az engedélyt Pest városa megadta. — Pályázat: A pestbudai hangászegyleti zenede részéről közhírré tétetik, miszerint méltóságos báró Prónay Gábor, egyleti elnök úr nagylelkű ajánlata folytán, mely szerint egy magyar szellemű zeneműve minden évben 10, és Weisz Bernát úr második díjául 5 aranyból álló jutalmat tűzött ki, az 1864-ik évre pályázat hirdettetik egy „lassú és friss,a régi magyar stílben, zongorára készítendő magyar nótára. A pályaművek idegen kézzel írva, valamely jelmondattal ellátva, és ugyan e jelmondatot viselő, s a szerző nevét rejtő bepecsételt levéllel együtt, 1864 évi martius utolsó napjáig az egyleti titkár Ritter Sándor úrhoz beküldendők. A jutalmat nyerendő pályaművek az említett zenede tulajdona maradván, az első annak költségén „Zenedei pályazenemü“ czim alatt annyi példányban nyomatik ki, a mennyi tagja van az egyletnek, és ezek mindegyike egy-egy példányban ingyen részesittetik. Közli Ritter Sándor, egy éti titkár. * Zalában egyre tart a rablók garázdálkodása. — F. hó 20 kán Köveskálla helységben — mint a „Hon“-nak írják — esti hét óra tájban 7 fegyveres zsivány ment be az ottani Burger nevű izraelita boltoshoz, sőt, mivel pénzét egyelőre előadni nem akarta, úgy megkötözték, hogy ereiből a vér kiserkedezett, azután ujjait tollkéssel felhasogatták. A szerencsétlen a borzasztó kínzásra előadta 760 frtját, és minden aranya ezüstneműit, ■ boltjának értékesebb áruit, selyem stb. kelméket elvitték. A nép a rablás hírére — valaki a harangokat félrevervén — fezékkel, vasvillákkal ez alatt előtódult; amint ezt a rablók észrevették, szünet nélkül lödztek az utczán mindenfelé, a minek folytán egy 19 éves ifjút agyonlőttek, egynek jobb karját, másiknak lábát lőttek el, egy másiknak lövegét hordta át s fejét súrolta a gólyó. A lakosok is lödöftek a rablókra, de sebesült e valamelyik ? nem tudni, miután mind elmentek. Menekülésöket a nagy köd elö-segité. Azt mondják, Kulics bandája volt. — Ritka ünnepélynek valánk múlt vasárnap tanúi, ritka örömnek részesei. A vallás- és tudományosság ünnepe vala ez. A pesti kegyes tanitórendiek ugyanis templomukat, melyet szent helyhez illő fénybe varázsoltak át, és három emeletes, ízletesen épült új gymnasiumi épületeket avattak föl Isten dicsősége és a kedves hazai ifjúság javára. Mellőzöm az épületes egyházi szertartásokat; csak azt az egyet említem, hogy soha a legünnepeltebb zeneszerző művészileg előadott mise zenéje nem hatott rám oly kellemesen, nem keltett föl bennem oly vallásos érzelmeket, mint a tanuló ifjúságnak gyönyörűen összhangzatos éneke e csinos templomkában. irt jenettől, melynél még idáig egy kemény boltozatnak összeomlásán és kevés falrepedéseken kívül egyébb az embereken avagy épületeken előfordult károk tudomásomra nem jöttek.“ Pályázat philologiai ösztöndíjra. A gymnasiumi tanárjelöltek számára rendszeresített philologiai ösztöndíjak egyike, mely 200 o. é. forintból áll, megürülvén, felhivatnak a gymnasiumi tanári pályára készülő philologusok hogy ezen ösztöndíj elnézése végett a nmságu magyar kir. helytartótanácshoz intézett folyamodványaikat f. évi december 20-ig alulírottnál nyújtsák be. Kelt Pesten, a bölcsészeti karnak oct. 31 -én tartott üléséből. A bölcsészeti kar dékánja, Dr. Tody Ferencz s. k.