Pesti Napló, 1864. május (15. évfolyam, 4263-4285. szám)

1864-05-01 / 4263. szám

Különfélék. Pest, apr. 30. * A hazai szükölködők fölsegélésére ma is­mét kétféle adakozást vevénk. 1) Nagy-Károlyból t. M­o­s­ó­c­z György ur által 140 frt, e tudósítással: „N.­Károly april 24. Tisztelt szerkesztőség! A Nagy Károly vá­rosi nő­egylet által az alföldi szükölködök föl­segélésére, V­a 1f­h­e­r Károlyné, Er­b­e­r Albert­­né és Bermann Ignáczné nőegyleti tagok gyűjtése folytán Nagy-Károlyban 140 ftnyi kö­­nyöradomány jött össze, melyet is idekapcsolva azon kéréssel van szerencsém a tisztelt szer­kesztőséghez megküldeni: legyen szíves a gyűj­tők valamint az ide mellékelt ivén látható ada­kozók neveit becses lapjában köztudomásra jut­tatni, és a nőegylet határozata szerint a begyűlt összeget a Magyar Gazdasszonyok egyletéhez a végett által tenni, hogy ezen jótékony egylet azt, az alföldi szűkölködők fel­­segélésére felhasználhassa. Tisztelettel stb. Mosócz György­nő egyleti jegyző. Az adakozók névsora : Csengery Istvánné 1 ft, özv. Balogh Györgyné 1 ft, Dr. Meixner 5 ft, Horváth Ferdinándné 50 kr, özv. Mono Ferenczné 40 kr, özv. Serly Mátyásné 50 kr, Schusteritsné 1 ft, Scherli Gusztáv 1 ft, Pon­­grácz Istvánné 1 ft, Bekényi Rudolfné 1 ft, Moson György 2 ft, özv. Gömöriné 50 kr, Ko­­zsár Mihály 50 kr, N. 50 kkr, egy valaki 80 kr, Bársonyné 1 ft, Petzné 1 ft, Gunda József 1 ft, D. A. 40 kr, Fokné 2 ft özv. Schick­né 2 ft, Farkas Mihályné 1 ft, valaki 1 ft, valaki 1 ft, Dudovics Magdolna 1 ft, Walter Károly és neje 5 ft, L. S. 1 ft, Groszmann Alajos 1 ft, Gyenge Piroska 40 kr, Kecskés Borb­­a 1 ft, Szécsenyi Fáni 40 kr, Müller Józsefné 1 ft, Ridhler András 1 ft, Grünhut Edéné 2 ft, ifj. Ekker Ferenczné 1 ft, Horváth Dénesné 5 ft, Horváth Terik­a 1 ft, Görbe Ignáczné 1 ft, Bakossy Frigyesné 2 ft, egy valaki 40 kt, Frater József 5 ft, Károlyi Orczy grófné 12 ft, Pater Zsigmond 1 ft, egy valaki 2 ft, Fisch Ábrahámné 5 ft, Kiss Fe­renczné 1 ft, Száger Alajosné 1 ft, Hagen Já­­nosné 1 ft, Winterhalter Antalné 1 ft, J. J. 2 ft, Bába Istvánné 5 ft, Hencz Károlyné 1 ft, Róbné 1 ft, Dravecz 1 ft, Basán Ferencz 1 ft, Bajay 50 kr, Elbelné 2 ft, Papp Józsefné 1 ft, Schön­­fingné 50 kr, Reich Ferenczné 1 ft, Zech Los­­zika 40 kr, Koritsánszky Lászlóné 1 ft, Gönyey Gábor 1 ft, Veres Sándor 50 ft, Schöberl Emilia 2 ft, Duha János 50 kr, Kintzel Jánosné 1 ft, Henel Sámuelné 1 ft, egy valaki 40 kr, Schul­ter Jánosné 1 ft, Wagner Lajos 2 ft, Prámerné 1 ft, Rozenberg Jakab 50 kr, özv. Polatsekné 2 ft, Sternberg Ábrahámné 1 ft, Sternberg Li­­pótné 1 ft, Julie Rooz 1 ft, Berger Gyuláné 1 ft, Rooz Eszter 1 ft, Adler Léni 50 kr, Berger Jó­zsefné 1 ft, Kaufman Lázárné 1 ft, ifj. Sternberg Fáni 1 ft, Kaufman Mártonná 1 ft, Rooz Moritzné 50 kr, Berger Abrahámné 1 ft, Rooz Jakabné 1 ft, Nancsi Rooz 60 kr, Berman Mártonná 1 ft, Berman Ignáczné 1 ft, özv. Szabó Istvánné 5 ft, Uray Abrahámné 4 ft, Zanathy Mihályné 5 ft, Seres Jánosné 16 kr, Rába Lászlócska 64 kr. Összesen 140 forint. 2) Főtiszt. Pogány Gábor csesztreghi plé­bános ur 23 ftot, mely az ő szegény, és elemi csapások által szintén sújtott hívei által adako­zott gabona árából gyűlt be. Mind­két rendbeli t. ez. adakozók s gyűjtök fogadják őszinte köszönetünket a jótékonyság s testvériség nevében. Az előbbeni adományt a magy. gazdasszonyok egylete t. ez. elnöknőjé­­nek, ez utóbbit pedig a pesti kenyérosztó bizott­mánynak szolgáltattuk át. A szerkesztőségünknél eddigelé e czélra egy­­begyült és átszolgáltatott pénzek összege 42,903 ft 32 kr, 45 db és k. arany, 190 frank arany­ban, 1 font sterling, 7 db ezüst tallér, 3 db ezüst ftos, ez 11 db ezüst huszas. * H­a­­­n­i­k Pál jeles hazánkfiának temeté­se ma d. u. teljes gyászünnepélyességgel, s nagy néptömeg jelenlétében ment végbe; a főváros minden osztálya sietett megadni a végtisztessé­get a szeretett férfiúnak. Az értelmiség különö­sen nagy számmal volt képviselve.Alig érkezünk haza az ő temetéséről, már új halálhír vár ben­nünket. Janicsáry Döme, hites ügyvéd, szabad kir. Komárom városának volt ország­gyűlési követe, ápr. 30-án, élete 5- ik évében jobb létre költözött. Az elhunyt jó hazafi, jó em­ber, jó barát vola. Temetése hétfőn d. u. lesz a hatvani utczai volt Horváth-házból. Békén pi­henjenek poraik! * A bécsi magyar kiállítás ápr. 27-kén este záratott be. A bevett­ j­öve­delem tetemes, körül-­­ belül 25.000 ft. A „P. Napló“ magántávsürgönyei. Hannover, ápr. 30. A képviselő­­kamara nagy többséggel elhatározta ki­jelenteni, hogy Platón minisztériumá­nak politikáját, a herczegségekre vonat­kozólag, kárhoztatja , s felszólítani a kor­mányt, hogy hárítsa el a bizalmatlansá­got nemzeti politika követése által. New-York, apx. 20. Banks egye­sült állami tábornokot a confoederáltak megverték Vicks­burgtól délre, Pleasant Hill mellett. Nemzeti színház. Máj. 1-re van kitűzve: „Szent-Iván éji álom.“ Színmű 5 felv. Budai népszínház. Máj. 1 re van kitűzve: „Az ördög p­i 1­u­­­á­i“ K­ÜLFÖLD. Diplomatiai okmányok a német dán ügyben. A kölni lap egy rakás sürgönyt közöl, me­lyek a porosz szövetségi követ és Bismark, majd ismét Bismark és a bécsi porosz képviselő s végre Rechberg gróf s Kübeck úr közt a német­dán ügyben, illetőleg a szövetségi teljhatalma­zott választására és az annak adandó uta­sításokra vonatkozólag váltottak. Érdekesek ezen okmányok, főleg jelenleg, minthogy mé­lyebben engednek bepillantani Ausztria és Po­roszország czéljaiba. Ezen sürgönyökből közöl­jük szószedet a nevezetesebbeket. I. Sydow bizalmas jelentése Bis­­markho­z. Berlin, april 1. 1864. A szövetségi képviselőnek adandó utasítások megállapítására vonatkozó osztrák indítványok iránt a következőket bátorkodom megjegyezni. 1­­1. A szövetségi biztosnak a két német nagy­hatalom teljhatalmazottjaival való egyetértését a reciprocitás feltétele mellett ajánlani, igen természetes dolog s erre nézve hihetőleg akad egy kifogás alá nem eshető kifejezés. 2 or. A dán birodalmi épséget az utasítások­ban megemlíteni nem tartom tanácsosnak a ki­kerülhetetlen ellenmondás miatt. És oly ke­véssé a jog- vagy békebírósági ítéletre való hi­vatkozást, minthogy az ad hoc illetékes ha­talom iránt semmi egyesség sem jött létre. 3-­or. Itt igen hajlandók a herczegségek kö­zös képviselete s egy schleswig-holsteini indi­­genatus mellett felszóllalni, hanem aligha bele­egyeznének abba, hogy az erre vonatkozó kité­tel mellé tétessék „a dán monarchia korlátain belül.“ 4- er. Rendsburg várának szövetségi erősséggé való átváltoztatását szükségesnek tartom, óhaj­tom továbbá, hogy Kielről s kikötőjéről se tör­ténjék megfeledkezés. Ez által értékes biztosí­tékot nyernének a német hatalmak s a német érdekeknek is elég lenne téve. II. Bismark rendelete Sydowhoz. Berlin, apr. 3. 1864. Itt küldöm excellentiádnak Rechberg gróf rendeletének párját Károlyi grófhoz, mely már Kübeck urnak is elküldetett. Ezen rendelet bevezetésében a szövetségi gyűlés által nevezendő teljhatalmazott szemé­lyével foglalkozik, mely állomásra Rechberg gróf különösen alkalmasnak véli Beust szász minisztert. A bécsi kabinet e pontban teljesen egyetért a mi kormányunkkal, s excellentiád semmi kétséget sem fog fennhagyni az iránt, hogy Beust miniszter megválasztatása előttünk is kedves dolog leend, habár azt hiszszük, hogy erre nézve czélszerű­bb lenne más bizottmányi tagoknak hagyni meg az indítványozást. Mi , azonban Pfordten megválasztatása ellen sem tennénk kifogást, ha azt a többség pártolná. Rechberg gróf rendeletének második része a szövetségi teljhatalmazottnak adandó utasítá­sokkal foglalkozik. E tekintetben is egyetértek Rechberg gróffal azon három pontra nézve, melyből az utasítás állana. Az első pont támo­gatására — közös előtanácskozás a német telj­­hatalmazottak közt — szolgálandanak azon érvek, melyek a múlt hó 30-ról kelt sürgö­nyömben elősorolvák. A második pontot alkal­masnak tartjuk Rechberg gróffal egyetértőleg arra nézve, hogy a conferentiában résztvevő német szövetség fenntartsa álláspontját. A har­madik pontra nézve fontosnak tartjuk a nyilat­kozást aziránt, hogy szövetségi erősségnek je­lentessék e ki Rendsburg. Azon kérdés iránt, hogy Schleswig a német szövetséghez kapcsol­tassák, nem óhajtanánk semmi utasítást adni. Szerintünk a szövetségi teljhatalmazottnak adan­dó utasítások lényege lenne: a herczegségek önállósága mellett a legszéle­sebb körben munkálni, ezek jogainak és érde­keinek foganatosítását sürgetni, s erre nézve biztosítékokat kívánni, a­nélkül, hogy az erre vezető utat közelebb­ről kellene kijelölni. Reméljük, hogy ezen mód által az utasítás iránt egyesség jö létre. A sürgöny végén kijelenti Bismark, hogy az utasítás iránti egyességtől nem kell felfüggesz­teni a conferentia el- vagy el nem fogadását. III. Bismark utasítása Sydowhoz. Berlin, april 4., 1864. Ezen sürgöny nem annyira a conferentiára és a német szövetségi biztosnak adandó utasítá­sokra, mint inkább a Bund által a Schleswig számára kinevezendő biztosra vonatkozik. Bis­­mark úr azon meggyőződését fejezi ki, hogy ha a német szövetség nevez is ki polgári biztost Schleswig számára, ez által nem lesz akadályoz­va a porosz-osztrák biztosok tevékenysége, ki­vált ha a hadi fővezénylet a két nagy­hatalom kezeiben marad. Úgyszintén beleegyezik a po­rosz kabinet abba is, hogy a szövetségi kormá­nyok Holsteinban levő haderejöket szaporítsák, ha ezen haderő az osztrák-porosz főparancs­nokság alá rendeltetik. IV. Bismark utasítása Sydowhoz. Berlin, apr­ 4. 1864. Ezen sürgönyben Bismark a II.) alatt hiva­­tott utasítás kiegészítéséül a következőket tudat­ja Sydowval: „ad. 2.) „Ha a dán birodalmi épség megemlí­tése akadályokba ütköznék, úgy felesleges an­nak kitételét sürgetni. — Nagy súlyt helyezünk azonban arra, hogy az örökösödési kérdést illető­leg vonatkozás tétessék valamely jogszerű ítélet­re, hogy ezáltal a német szövetség önkénye­s elhatározása előre ki legyen zárva. ad. 3.) A szószerinti kitétel „a dán birodalom korlátain belül“ szintén szükségtelen, ha az uta­sításokban semmi megoldási mód nem állapítta­­tik meg előre. A Rendsburgnak szövetségi erősséggé való átváltoztatására vonatkozó kitételen kívül nem tanácsos a kieli kikötő, s parterődítés kivona­­taival is előállani, főleg Anglia miatt. Ezen ki­­vonatok foganatosítása még a conferentián ez­által nincs kizárva, kivált ha a viszonyok ked­veznek. Bismark úr egyébiránt késznek mutatja ma­gát az utasítások bárminő fogalmazására, fel­téve, hogy az általa kívánt lényeges feltételek nem fognak mellőztetni. V. Rechberg gróf utasitása Kübeck báróhoz. Bécs, apr. 7. 1864. Alkalmat veszek magamnak kijelenteni, hogy a porosz kabinetnek Sydowhoz intézett kibo­­csátványával teljesen egyetértek, s megjegy­zem, hogy a szövetségi biztosnak nemcsak az osztrák és porosz teljhatalmazottakkal való szo­ros egyetértést kell lelkére kötni, hanem köte­lességévé kell tenni, hogy minden, a conferen­tián előforduló kérdésben véleménye adása előtt a két német nagyhatalom képviselőivel érte­kezzék Különös megelégedésünkre szolgál, hogy a berlini kormány nagy súlyt fektet az örökösödés tárgyában hozandó jogszerű ítélet fennhagyá­­sára. Ha Frankfurtban könnyebbnek találnák az örökösödési viszály felemlítése nélkül a né­met jogok s érdekek óvásának czéljára való hi­vatkozással fogadni el a conferentia-javaslatot — ez ellen a német nagyhatalmak álláspontjá­ból a legkisebb kifogást sem lehetne tenni. A Bundnak az örökösödési kérdéshez való viszo­nya iránti kényszerűség így is kiviláglanék a conferentián, s ezen viszony úgy sem állhat egyébben, mint a jogszerű határozat és döntés­­ fenntartásában. Mert a német szövetség illeté-­­­kessége az örökösödési kérdésben,—s erről egy­szer csakugyan meg kell győződniük, — csak azon kívánatig terjeszkedhetik, hogy mielőtt Holsteinnak jelenleg felfüggesztett szavazata felett döntő lépés történik, IX. Keresztély s azok között, kik az 1853. trónöröködési törvényt megtámadják, lehetőség nyujtassék a jogszerű elintézésre bírói vagy választott békebirói után. A VI. és VII. szám alatt közlött sürgönyöké; Bismark úr intézte a bécsi porosz képviselőhöz, Werth­er báróhoz, melyekben kijelenti, hogy a a porosz kabinet teljesen egyetért az osztrák kormánynyal a szövetségi teljhatalmazottnak adandó utasítások kérdésében. Az algíri események. A franczia lapok egymás után veszik kezük­be az algíri kérdést, most a félhivatalos „Fran­ce“ szól hozzá. Még mindig nem tudjuk —úgymond —meg­határozni az algíri mozgalmak horderejét. Még mindig nem tudjuk, minek tulajdonítsuk e rög­töni fellobbanást. Összeköttetésben van-e azon tágkörű mozgalommal, mely néhány év óta izgatja a muzulmánokat Indiától Marokkóig ? Vagy csak helyi baj, a meggyőzöttek új tiltako­zása a győztesek ellen? Tán mindenikből van valami a tiareti fe­lke­­lésben. Ezután a közigazgatási eljárást támadja meg a „France“. Vagy ellennek tekintve erőszakkal nyomtuk, üldöztük — úgymond — az arabs tör­zseket, vagy megfordítva, az európai gyarmato­sok rövidítésével kiváltságokba, kitüntetésekbe merítettük a sátrak e­lőurait, s volt köztök oly­­lyan, ki valóságos kis király vala a maga kö­rében. Az üldözéssel csak jobban felingerlek magunk ellen, a kitüntetéssel hízeleghettünk ugyan hiúságaiknak, de barátainkká azért szin­tén nem levőnek. Miért nem léptetjük már egyszer életbe a va­lódi rendszert, mely korunkhoz méltó ? Nem kell kiirtására törekedni a legyőzött fa­joknak, külön sem kell őket osztályozni, hanem polgárosítni kell. Azokat másképen nem polgárosítjuk, mintha szokásainkhoz, eszmekörünkhöz s a kor társa­dalmának elemeihez közelebb hozzuk. A helyett hogy némi külön arabs kormányt állítsunk Al­gírban, mely mind főnökeire mind területére néz­ve különbözik Afrika középtengeri partjain alapított franczia királyságunktól, az egész nép­séget, valamennyi törzset, valamennyi érdeket nemzeti egységünkbe kell öszpontosítni. Alá kell vetni törvényeinknek, természetesen úgy, hogy vallásos érzületük és hitük csorbulást ne szenvedjen, egy szóval valódi franczia alatt­valókat kell belőlük csinálni, később pedig franczia polgárokat. A­mi a parti vidékeken megtörténhetett, miért ne létesülhetne Algír többi részén is? Hogy a kormányzónak teljhatalmat adnak az természetes, azonban mind e népségeknek, benn­szülötteknek vagy európaiaknak ugyanazon el­vek szerint kell kormányoztatniok; ne legyen két állam, két terület, két törvényhozás, két nép. Fegyvereztessenek le a törzsek, mint Algír többi lakói. Legyenek a dollarok valódi közsé­gek, nem pedig mindig csatakész hadcsapatok, a fajoknak és érdekeknek szabadon kell ve­­gyülhetniök és ugyanazonosodniok. Ha így működünk, a közhatalmat jól szerve­zett haderőre alapítván, sokkal hamarább elér­jük, mintsem hinnők e szép és gazdag ország komoly gyarmatosítását, melyet Francziaország hadai polgárosítási czélból foglaltak el.­­ A franczia törvényhozó testületben Thiers készült múlt hétfőn a budget ügyében beszédet tartani, miután a szót neki Glais-Bizoin átenged­te. A külügyi politikáról szintén beszédet ké­szül tartani Thiers, melyre az államminiszter fog válaszolni,hírszerint B­e­r­r­y­­e­r is részt akar venni a vitatkozásban. Rouland miniszter államtanácsi elnök a kor­mány nevében az egyesülésre vonatkozó javas­lat ügyében nyilatkozand. Távirati jelentések­ — Hamburg, ápr. 29. Koppenhágai tudó­sítások jelentik 28-ra éjjeléről. Az államtanács legutóbbi ülésében elhatároztatott, hogy Dániá­nak a londoni értekezleten levő képvisel­­e oda utasíttassék, hogy menjenek át az el nem foga­dott első pontról (az ostromzárlatok fenntartása) minden tekintet nélkül a harczi eseményekre, a­ második pontra. (A requisitióknak és kényszer­rendszabálynak Jütlandban való megszünte­tése.) Heegermann-Lindencrona tábornok, a­ki Jüt­landban vezényel, oda utasíttatott, hogy Jütland­­ból húzódjék ki. A dán északi tengeri hajóraj rendeletet kapott, hogy álljon Heegermann tá­bornok rendelkezése alá. Az osztrák hadi­hajók még mindig nem je­­lentek meg vizeinken. — Turin, ápril 28. A hivatalos lapban közzétett rendeletnél fogva a t­u­r­i­n­i és p­a­­­viai egyetemek bezáratása elrendeltetett. — Brüssel, april 29. A „Journal de Bruxelles“ jelenti : De Champs a királyhoz hivatott. A jobb­oldali minisztérium alakítása meghiúsult. Az összes miniszterek lemondása elfogadtatott s nem-parlamentáris szakminisz­térium alakittatik. — Fridericia, april 28. (Délután 1 és fél órakor.) A dánok sok ágyút hátra hagyva, Fridericiát nagy sietséggel elhagyták. A T­o­­mas-és Nosti­z-dandárok a vár megszállá­sához fogtak. — Hamburg, apr. 28. Koppenhá­gából 26-ki estéről jelentik. Az ellenség a partokon és a düppeli magaslatokon megkez­dett munkálatokat folytatja. Egy porosz parla­­mentakr jött át. A f. hó 26 ig terjedő jütlandi la­pok szerint az ellenség nagy erővel Silkenberg­­ből Viborgba indult; állítólag Horsens ismét odahagyatott. Aarhaus e hó 25-én még nem volt megszállva. — Bukarest, ápril 28. Az utolsó kamra­ülésben a minisztériumnak szemrehányás téte­tett, hogy programmját meg nem tartja, s ennél­fogva Bratiano indítványára 63 votummal 36 ellen bizalmatlansági szavazatot kapott. A minisztérium erre elbocsáttatását benyujtá, melyet azonban Gonza fejedelem el nem fo­gadott. A kamra a húsvéti ünnepek miatt két hétre elnapoltatok. Esti posta. — Porosz lapokban olvassuk, hogy a porosz király és osztrák császár ő felségeik a közelebbi hét alkalmával találkozni fognak Breslauban vagy Dresdában. Ezen találkozás kapcsolatba hozatik a dán német ügygyel és a Poroszor­szág és Ausztria közt a vámkérdésben folyta­tott tanácskozásokkal. Drezda hihetőleg azért fog a találkozás helyéül kitüzetni, hogy a szász király is részt vehessen mindjárt a fe­jedelmi tanácskozásban.­­ A németországi különböző államok kép­viselő- testületének tagjai a frankfurti 36-­os bizottmányhoz intézett iratokban tiltakoztak a Schleswig holsteini kérdésnek olyatén megol­dása ellen, mely maguknak a herczegségeknek meghallgatását kizárná. Mint már írtuk, a tilta­­­kozó és óvást tev­ő képviselők száma megköze­­­­líti az e­z­e­r­e­t. Ezek közt ott vannak a szász, badeni, hesseni, nassaui, oldenburgi,braunschwei­­gi, gothai, koburgi, meiningeni, schwarzburg ru­­dolstadti,waldecki, lichtensteini, Frankfurti Bré­ma és Hamburg városok képviselő testületeinek csaknem összes tagjai. A hannover­i képviselők közt még most köröztetik az aláírás.­­ A cseh „Landtag“ tagjai közel 20-an tettek óvást. Mint Frankfurtból írják, az osztrák örökös korona­tartományok közöl többnek képviselői részéről van előre bejelentve az óvástétel. A „P. Napló“ magán-távsürgönyei. Fri­dericia, april 29. (Este 6 óra­kor.) A hátra hagyott dán ágyuk száma 197, ezenkívül számos hadiszer jutott az osztrákok kezébe. A helyőrség, mint a lakosok mondják, hajón átszállittatott Fühnenbe. London, april 29. Az alsóház mai ülésében Disraeli kérdésére Grey azt vá­laszolja, hogy a konferentia legközelebbi ülésnapja még nincs meghatározva. Az elnapolás okát Horsemann interpelláció­­jára Grey vonakodik közölni. Felelős szerkesztő : B. Kemény Zsigimond • m ■ ' . .. ' I ....■l!Tw___ 1 ■‘■ggggBBB»­Visszatérve utamból, van szerencsém a magas nemességet és a t. ez. közönséget tudósítani, hogy ott magam személyesen a legujabbat, legszebbet és az idény­hez legalk­almazottabbat választván, uj összeköttetésekbe á­ltam, melyek által azon hely­zetben vagyok, miszerint a tisztelt közönség megelégedését a leggazdagabb választék, a legizlete­­sebb csinosság és legolcsóbb árak által minden a mellékelve feljegyzett tárgyakban, még nagyobb mértékben mint eddig — üzletem 15 évi fennállása óta — kiérdemelhessem. Méltóztassék a magas nemesség és tisztelt közönség engem becses jelenlétével megtisz­telni, és telepítvényemet személyes megtekintésére érdemesíteni. Arjegyssók : Csinosan díszített hölgy- é’s gyermekkalapok­ , Selyem- és szövet-sapkák. Ferni­­e’s fiú kalapok a legkülönfélébb nemez- és Hölgy- és férfikertyük a legkülönfélébb fajtákban szalmanemekben. üti Plaid-ek és Pau­d-szíjjak. Hölgy- és férfi nyakkötők és Echarp-Drr, a leg-­különféle hölgy- és férfi-harisnyák, újabbak s legdíszesebbek a jelen idényre. Franczia napernyők és legyezők. (ventilles csipke-köpenyek. Különféle k­lap- és napernyő-fátyolok, legújabb Hautes Nouveautés Rotendes és Bedoulss fél mintájú, s egész kendők, mind valódi csipkéből. Különféle kézi munkák, gyermekfelkötők és reklik. Legújabb hölgy nyári alsó szoknyák. Párisi női cars­ettek (fűzök). Különféle gszerreeköltönyök, legújabb divatuak. Legújabb párisi női garnitúrák (ingek és ujjak.) Selyem-, vászon- és hattiszt-kendök. Gazdag választék a legkedveltebb hálózott fejke-Gallérok és kéz csokrok hölgyek és uraknak, tök és több másnemű divattárgyakban. PEST, april hóban 1864. Kellő tisztelettel 434 272 kalap- és divatkereskedő, dorottya utcza, a Magyar királyi szállodában. A­­ Vidéki megbízások leggyorsabban eszközöltetnek. Kész fehérruhák tára. Férfi ingek rumburgi, hollandi és izlandi vászonból 2­­/2 frt, 3 frt, 4 frt, 5 frival stb., továbbá fehér és színes Calico­­ból (pamutszövet) 1 frt 40kr, 1 frt 70kr, 2 frt, 272*14 08 3 frtval; úgyszinte férfi-gatyák, női gyermek­ ingek; nagy raktár rumburgi, hollandi, creas­t izlandi vásznakból, gyolcs és battist zsebkendőkből, fehér svájczi perkál­­ stb., mindezek legjobb választékban és legjutányosb árakon­­ kaphatók REBLY ADOLF Vidéki megrendelések a legjobban teljesittetnek. 287 7* 47 mn 2S* Titkon betegségek és idült, súlyos utóbajai el­len, több évi tapasztalás s a világhírű Hicord (egykori párisi tanárának) tanmódja után, siker biztosítása mel­lett rendel Sugár orvos­­tudor. Lakása : fürdő-utcza 3-ik sz. a József-tér sarkán. — Elfogad naponkint 11 órától 1-ig Megkereshető levél által is. Szabadban lakóknak gyertyatartókat 05 krajcártól feljebb, ajánlja 399 6—3 iITMAR B. raktára Pesten, lipótvárosi fürdő és nádor-ut­czák szegletén. Gazdaságra NEUSCHLOSS J. FIAI gőzfürészmalmok és faárugyáruk Pesten, földm­asor 52. és 53. sas., egyesítve sok év óta itt helyben fönnálló épületfa-kereske­­désekkel, folytonosan tartalmaz legnagyobb mennyiségben mindennemű lágy és kemény építő , valamint használati fákat gömbölyű és metszett alakban, elfogad továbbá minden­féle ácsmunkákat lakházak, gazdasági épületek, mezei és kerti lakók számára a legújabb modor és szerkezet szerint, el­vállal a legkülönfélébb építészeti asztalos­munkákat, lágy és kemény amerikai padolatokat, ugyanoly négy­­szögű padolatokat (Parquetten) minden alakban, az építke­zés helyén való alkalmazásukkal együtt vagy a nélkül, szóval, képes terjedelmes szárazfaraktárak és a legczélszerűbb gyári gépezetek által minden megbízásnak pontosan, gyorsan és 5—6 lehető legolcsóbban megfelelni. 305 286 . A jószág és hazai adás-vevési termények országos ügynöksége“ áruba bocsát: 1. Budapesti házakat, telkeket, nyaralókat. —• 2. Fekvő jószá­gokat hazaszerte, nevezetesen : 60—100—150—153—166—172—196 214— 253 - 300—300 - 351-380—400—403—410—481—492 — 500—535-600—600— 600—650—700—797—920 -1200-1600- -1800—1800—2170—2500—2600—3500 —4000—5675—7500—13,000—15,000 holdból álló birtokokat. —3. Kád-és gőzfürdőt, 5000 frt évi jövedelem mellett, 3­­,000 frtért elad vagy birtokért el is cserél. — 4. 640 darab juhot. — Haszonbérbe ad : 800—925—1261—2000— 2094—2600—3072—4000 holdas jószágot. Az országos ügynökség. (Országút 4. sz. a.) Tavaszi idényre nagy Jeru­rmna-Juranau,­ Pesten, hatvani utczai hatvani kapuban, jeles választékban léteznek a legcsinosabb kész öltönyök finom és­­ divatos kelmékből; ugyszinte a megrendelések is bámulatos jut­­ tányos árakon teljesittetnek. 306 G*­g szükséges czikkek, ugymint: VERÉB­MARHALY, Belgiumi és belföldi Paraflin-zsír, GÉP-OLAJ (legfinomabb Olivén-olaj), Kétszeresen finomított L­AMPA­ OLAJ, PETROLEUM, amerikai és belföldi, Mesterséges GUANO, Zacherl-féle féregvesztő por, legjobb minőségben és legjutányosabb árban kaphatók az alál­írt főraktárban , ZSENGER- MOB-nál Pesten, lipótvárosi templom­ téren, a városi mérleg mellett.

Next