Pesti Napló, 1864. május (15. évfolyam, 4263-4285. szám)
1864-05-13 / 4272. szám
— Távirati tudósítás a bécsi börzéről május 12-kéről: 5% metalliques............................ 72.50. Nemzeti kölcsön..............................80.40. 1860-ki sorsjegyek....................... 95.70. Bankrészvény................................. 778.9. Hitelintézet...................................... 193.40. Ezüst.................................................114.60. Londoni váltók...............................114.25. Arany.................................................5.47 .I. Nemzeti színház. Máj. 13-ra van kitűzve: „Romeo és Julia.“ Szomorujáték 5 felv. Budai népszínház. Máj. 13-ra van kitűzve : „Genoveva.“ Bohózatos vigdalma 4 felv. 8 képletben. KÜLFÖLD. Olaszország. — Az olasz parlament közelebbi üléseiben, mint előre várható volt, heves vitatkozások folytak, a minisztériumnak nagy megtámadásokat kell kiállania, mely azonban mégis a kormánypárt győzelmével végződött. A 7-kén tartott ülésben többen szónokoltak az ellenzék tagjai közül. A sort Brofferio kezdi meg. „Azt állíták — úgymond — hogy a mostani politika reactió politikája ; nem reactiv de inactioé, az való ... A kormány élete halott élet, s azt mutatja, hogy Olaszországot a sír szélére vezeti. Tétlensége által oda juttatta a kormány az országot, hogy legéletteljesebb tagjai is elpusztultak. .. Volt idő, midőn mi mindnyájan köztársaságiak valánk, ezt sem a bal, sem a jobb oldal, sem Peruzzi, sem maga Boggio nem fogja tagadhatni, ki legalább egy negyed óráig köztársasági volt. Ha Garibaldi és Mazzini ismét a köztársaságra kezdenek kacsintgatni, ez a minisztérium hibája, addig a monarchiával haladtak, míg a monarchia haladásban volt. A Cavour minisztérium mindent összerontott, behozta Olaszországba azon dualizmust, mely Olaszországot gyengévé és korlátozottá teszi, hogy Ausztriát Velenczében és Francziaországot Rómában tűrje. Igen Francziaországot, mely a brigantiknak valódi támogatója, s melyie nézve ideje lenne, hogy szemeink már egyszer felnyíljanak. Minő többség támogatja a minisztériumot ? Oly többség, mely nevet, ha a kormány is nevet, mely leül, ha ez elfáradt, mely egy Buoncompagnitól vezetteti magát, ki így szól: helyeseljük mindazt, amit a kormány tesz. Ily többség megölt, holt többség, lenyűgözött többség. Lengyelországot két év óta bilincseli a zsarnokság, mit tett Olaszország Lengyelországért ? Egyetlen egy hang emelkedett Olaszországban Lengyelország mellett. A pápa szava. A pápa, kinek hadserge nincs, ősz öreg, kinek egyik lába a sírban, birt elég bátorsággal arra, hogy Oroszország zsarnokának vad tetteit szemére vesse.“ Ezután a clericalis pártnak esett szónok, ha a minisztérium Rómába és Bécsbe vezet (átalános nevetés), igen Bécsbe mondom, akkor fogok Buoncompagni napirendjére szavazni.“ Psane 11 igazságügyet válaszolt az ellenzéknek, felszólítja azután a kamarát, hogy a Péter-fillérek beszedését tiltsa meg. A kormány akkor egész erejéből azon lesz, hogy a beszedést meggátolja. Erre a jobboldali képviselők közül többen javasolják a Péter fillérek beszedésének megtiltását. E tárgy megvitatása akkorra halasztatik, mikor az igazságügyérség költségvetéséről lesz szó. Ezután még többen szóltak. Bargoni képviselő, kinek interpellációjára Peruzzi a többség megelégedésére válaszolt, kijelenté, hogy noha a többség a minisztériummal tart, ő soha sem fog kezet oly kormánynyal, mely nyugalomban ül, midőn a hazában ellenség van. Tudja meg Európa, hogy van egy párt Olaszországban, mely a nemzet felszabadításáért mindenre kész. Lazzaro képviselő a minisztérium azon nyilatkozatára válaszolt, melyben ez törvénytelen tetteket vet a cselekvő párt szemére. Megjegyzi, hogy a minisztériumnak további működése törvénytelenség és a parlamentarizmussal ellenkeznék, s azután a kormány több intézkedését megtámadja. Buoncompagni bizalmi szavazatot javasol , melyet Boggio és Ferrari hevesen megtámadnak. Crispi szintén hevesen kikelt a minisztérium ellen. „Nehéz idők jőnek — úgymond — s minden pillanatban megtörténhetik, hogy a veszélyben lévő haza a népet segélyül hívja. A belügyér nevet, de kérdem, mit csinál akkor, a déli tartományokkal ? Attól tartok, hogy támasz helyett romlásra lel bennök négy évi ügyetlensége büntetéséül. A kamara magaviselete arra kényszerít, hogy fennhangon kiáltsam, miszerint, ha az országhoz felhívást nem intézünk, romlásnak indulunk.“ — Garibaldi fia M e n o 11, mint a „France“ írja, 9-én estve Párisból, hol néhány napig tartózkodott, haza indult Caprerába. A rendsburgi népgyülés. A herczegségek népgyüléséről, melynek eredményét olvasóink már a táviratból ismerik, a következő részletek feküsznek előttünk. Máj. hó 7-től 8-áig a két herczegségből mintegy ötvenezer ember gyűlt össze Rendsburgba, gyalog, kocsin, hajón és vasúton, hogy ismételten kijelentse egy nagy népgyűlésben, amit a múlt évben Elmhorn mellett a Blachfelden kijelentett, tudnillik , hogy Schleswig-Holstein csak jogait kívánja, és semmi egyebet. Rendsburg lobogókkal volt feldíszítve, főleg a dísztér, melynek közepén egy schleswig-holsteini lobogókkal ékesített tribune volt felállítva. Délutáni 2 óra tájban gyűlni kezdtek a népgyűlésben résztvevők a dísztérre. A gyűlést Wiggers ügyvéd nyitá meg, mint az országos deputatió elnöke. Beszédét több ízben zajos helyeslés szakitá félbe. A beszéd után, mely az augustenburgi herczeget és Schleswig-Holsteint éltette, szónok a következő resolutiót olvasta fel: „I. A Rendsburgban összegyűlt schleswigholsteiniak kijelentik 1-et. Tántoríthatlanul ragaszkodunk jogainkhoz Dániától elválasztva, szabad Schleswig-Holsteint kívánunk VIII. Frigyes uralma alatt. 2-ot. Kívánjuk, hogy az ország képviselőinek alkalom nyuttassék, hogy ezen jogaink mellett ünnepélyes bizonyságot tegyen. 3 or: Ha pedig idegen hatalmak önkényesen határoznának felettünk, el vagyunk határozva jogainkért, melyek védelmére már egyszer fegyverben állottunk — mindent koczkáztatni. „II. Az országos népgyűlés a schleswig-holsteini nép köszönetét fejezé ki a szövetséges hadaknak Schleswig dicső megszabadításáért. Az országos népgyűlés azonban a nép becsülete , önérzete iránti kötelességet teljesíti, midőn azon sürgős óhajtásnak ad kifejezést, hogy végre valahára alkalom adassék a fegyverfogható egyéneknek, fegyveresen venni részt a megszabadítási mű befejezésén.“ Ezen resolutiók általános helyeslés s kézfelemelés által egyhangúlag elfogadtattak, s a schleswig-holsteini egyletek központi bizottmánya megbizatott ezen eredményt a holsteini szövetségi polgári biztosoknak s Beust urnak Londonban tudtára adni. A gyűlés „Eine feste Burg ist unser Gott “-tal nyittatott meg, befejeztetett „Nun danket alle Gott“-tal. A népgyűlés a Schleswig holsteini hymnus éneklése mellett oszlott el. Különös örömriadással üdvözöltették az 1848—50-ki schleswig-holsteini hadtest egyes töredékei, melyek lobogóik alá sorakoztak. Éjszak-Schleswigből Tondern és Hoyer voltak leginkább képviselve. A népgyűlést különböző vigalmak és magán ünnepélyek követték. Görögország: Athénéből ápr. 29-ről írják . A minisztérium visszalépett. Ezen visszalépésre az elnökválasztás adott okot, mely a nemzeti gyűlés közelebbi ülésében forgott fenn. Két elnökjelölt volt: egyik a korábbi elnök Messinesis, a másik Deligeorgis. A minisztérium nem tett javaslatot az elnök személyére nézve. Hihető, nem kétkedett, hogy az előbbi fog megválasztatni, s bízott saját párthíveiben. Csakugyan a kormánypárt Messinesisre szavazott, míg az ellenzék minden fractiója Deligeorgisra adá szavazatát. Egyik jelölt sem nyert általános többséget. 237 szavazat közül Messinesis 115, Deligeorgis 119 szavazatot kapott. Az azutáni ülésben ismét elővétetett a tárgy, s a gyűlés Deligeorgist választá elnökül. Mindjárt a szavazás után a minisztérium a királyi palotába ment, s beadta lemondását. — Azonban nem hagyok oda helyöket, mig uj minisztérium nem fog alakulni. Uj minisztérium alkotására Balbi képviselő hivatott meg Missolurghiból, hová elutazott volt. A kilépett minisztérium hétfőre a róniai szigetek választási törvényére javaslatot volt előterjesztendő. Mivel aznap ülés nem tartatott, a minisztérium felszólíta az elnököt, hívja össze másnapra a képviselőket, mivel közölni valója van. Másnapra a miniszterek, pártjok és a közönyösök megjelentek, de kimaradt az egész ellenzék. Nagyszámú közönség várta az oly fontos törvényjavaslat körül kifejtendő vitát, s végre türelmetlenségét az ellenzék kimaradása miatt fütytyekben jelenté ki. A jelen volt képviselők végre egy bizottság kinevezésére határozták magukat, mely a kimaradtak összehivásával bízatott meg. A bizottság távoztakor a hallgatóság csoportosan kisérte, s fenyegetődzött, hogy erővel fogja bevinni azon képviselőket, kik a bizottság meghívásának nem engedelmeskednek. Az utczákon tetőpontot ért a nyugtalanság. Nagy nehezen sikerült a rendőrséghez csatlakozott néhány képviselőnek a tömeget némileg lecsillapítni, míg végre egy határozatképes gyűlést lehetett összedobolni. Ekkorra törvényjavaslat előterjesztetett, elfogadtatott, s még aznap megnyerte a királyi megszentesítést. A törvényjavaslat itt következik: 1. czikk. A jóniai szigetek képviselői átalános szavazat útján választatnak. 2- ik ez. A választás titkos szavazat útján történik úgy, a mint a jóniai szigeteken fennálló választási törvények rendelik. 3- ik ez. Számuk két annyi lesz, mint az eddigi jóniai kamrákban. Balbi megérkezett Misiolounghiból, s azonnal a minisztérium megalakításához látott. Balbi elnök és pénzügyminiszter, Augerinos bel- Ugy, Zimbrakakis hadügy-, Kanaris (ifj.) tengerész-, Papazasiropulos igazságügy s ideiglen cultus-, a 11 ig as külügyminiszter. 28-án d. u. 3 órakor e minisztérium letette az esküt a királynál. Voltakép nem tudni a Kanaris-féle minisztérium leléptének okát. Azon minisztérium, mely úgy látszott, az ország közvéleményét képviselte, egy jelentéktelen szavazás miatt lépett vissza. A lemondás pedig oly parlamenttel szemben történt, mely sokat vesztett tekintélyéből, s mely nem is tekinthető kiegészítettnek a római képviselők beérkeztéig, kiknek választási törvényét pedig maga a Kanaris-minisztérium vitte keresztül. Mondják, hogy a minisztériumnak egy külföldi követség befolyására kellett visszalépnie (az orosz követségére ?) Danai fejedelemségek. Az oláh kamrák elé a kormány egy új választási törvényjavaslatot terjeszt. A javaslat szerint vannak 1) ősválasztók. Ilyen minden oláh polgár, kinek a községi törvény szerint szavazata van a községi tanácsosok választásánál, kivéve azon községi törvény 22-ik czikkében b) betű alatt említett személyeket. Azaz a félig megtelepedett idegenek ki vannak zárva. Községi választó pedig, ki valamely falusi községben 48 piaster, egy 8—15 ezer lakossal biró városban 80, egy 15 ezer lakosnál többet számláló városban 100 piaster államadót fizet. A választók másik osztálya a közvetlen (direct) választóké. Ilyen minden oláh polgár, és egészen megtelepedett (úgynevezett nagy naturalisatió útján meghonosult) idegen, ki legalább is 4 arany egyenes államadót fizet, akár városban, akár falun lakik, ha olvasni és írni tud, közvetlen választó továbbá, bármennyi adót fizet, minden pap, minden akadémiai és collegiumi tanár, a doctorok s egyes facultások licentiátusai, az ügyvédek, mérnökök és építészek, ha diplomájukat a kormány elismeri; továbbá mind a katonai, mind a polgári nyugalmazott államhivatalnokok, ha kimutatják, hogy legalább is 3000 piaster évi nyugdíjt kapnak. A községek minden 100 ősválasztó után egy közvetlen választót választanak. — A választó kerület minden közvetlen választói egy választó collegiummá egyesülnek a praefectség székhelyén az országgyűlési képviselő választására. Távirati jelentések. — Hamburg, május 11. A hamburgi tanács saját jóakaratából mindennemű támogatását felajánlá a cs. kir. hadihajók harczon szenvedett csorbáinak kijavítására. A harczról szóló minden részlet megerősíti, hogy az a szövetkezettek hajóraja részére igen dicsteliesen ütött ki. — Berlin, május 11. A „Staatsanzeiger“ közli a londoni értekezlet határozatát a fegyverszünetet illetőleg, miután a király őfelsége jóváhagyását megnyerte. A koronaherczegné a ma éji vonattal a koronaherczeg meghívására Flensburgba utazik ; néhány nap múlva mindketten visszatérnek Berlinbe. — Kiel, májos 11. A schleswigi hivatalos lap rendeletet közöl a polgári biztosokról, amely Wiesharde számára a német nyelvet viszi be iskolai és egyházi nyelvül, miután a népség majdnem egyhangúlag ezt kívánja. Tondernben is a német nyelv vitetett be gondos vizsgálat után és megegyezőleg a lakosság kívánalmaival, mindazonáltal a középosztályokban hetenként négy óra dán nyelven taníttatik. A Mögel-Tondernben megjelenő „Bestschleswigske Tidende“ betiltatott. — Hamburg, május 11. A lőszerszállitmányok folynak. Fridericia minden bástyája légbe röpíttetik. „Medusa“ angol csavargőzös Nantesből tegnap 62 vontcsövű ágyúval és 8000 puskával megrakva a svéd kormány számára szóló megrendelvénynyel Malmöbe expediáltatott, hogy ott további utasításokat várjon be; tulajdonkép a dán hajóhad részére viszi szállítmányát. — Triest, máj. 11. Holnap a reggeli vonattal érkezik ide Bécsből 160 matróz tengerészeti tisztekkel, kik éjszak felé szállíttatnak pótlékkép a Helgolandnál elesettek s megsebesültek helyébe. — Hamburg, máj. 11. A tengerár miatt „Adler“ porosz jelzőgőzös, mely az osztrák fregátok sebesültjeit tegnap éjjel 10 órakor vala Bécsi börze május 11-én ---------------------------------------------------------------------------—------------—_________________ V A 8 D A K KOasekenese. Gőzhajózás. Cinhnnflárad . Atott .r+fr. Adott A délkeleti vaspályán. Arad-csegléd. ” faabonaArab Államadósság. ártott rT Elsőbbségi kötvények. ár t_ott_ár Bées—Temesvár. Arad .... Ind. 9 óra 30 percz délelőtt. p A ffllér a pesti piaczon május 11-én. 5%-os nemzeti kölcsön 100 frtos 80 — 80 16 Osztrák Lloyd...................... 90 — 91 — Bécs . . Ind. 7 ó. 46 p. regg. 8 ó. — p. este. Csaba .... 12 „ 6 » délelőtt, p . nanonkint 6 órakor ........................•— -5»/„-e8 metallique. 100 „ 72 30 72 50 Dunagőzhajózási .... 86 50 97 Érsekigyár 1 „ 20 „ d u 1„ 48* éjjel. Cegléd . . . Érk. 5„ 83 „ délután. Peesgt^Bécs 1 “ap°nkl Alsó-ausztriai mérő H.u 17 i£f. */»/ o*«s . .» 100 „ 64 60 £4 80 Allamvaspálya 500 frank 115 — 115 60 Pest . . Erk. 4„ 37 „ d. u. 6„ 27 „ regg. Pülspök-Ladány — Nagyvárad. Pest—Vácz. naponkint 10 órak. szerint fou.t — . —r 1839-dik évi teljes 100 „ 149 60 160 — Lomb.-velenczei 105 frto* 114 60 116 — Czegléd . Ind. 8 „ 9 „ d. u. 9 „ 7., regg. Püspök-Ladány . Ind. 1 óra 58 peres délután. a* a órakor délut. szerint ár o. é. * ötödrész 100 " lác 60 146 — Szeged . 12 „ 17 „ éjjel. 3„ 60 „ d. u. Nagyvárad . . Erk. 4 „ 38 „ délután. pest??gz -Endre—Bogdány: na . _ 18fiódik ” ‘fikr 25 » Ofi “el lü H f r trf BféSBV*Dye f t 1 cm 40 104 Temesvár Erk- 6, 30 , regg. 10 „ 10 ,, este. Nagyvárad-Püspök-Ladány. ponkint 4 órakor délután. Búza, bánsági . . 1860-dik „ teljes 100 „ SG — 96 10 Hitelintézet 200 frtos 193 90 194 — Temesvár—Becs. Nagyvárad Ind 10 óra 6 Dercz délelőtt. Mohács—Pest • naponkint 8 óra- bánáti ut . — — — 1860-dik „ ötödrész 100 . 96 20 96 30 Bankrészvény-------- 779 - 780 - Temesvár Ind. 10 ó. 32 p. éjjel 5 ó. 19 p. regg. Püspök-Ladány írt 12 * 48 korlato ‘ * " _ _ Záloglevelek. AL-ausztr. esc.-bank 600 „ 598 — 600 - Szeged „ 2 ., 25 ,, regg. 12 ., 16 ,, délb. Zimány—Eszék—Pest , hétfőn, ” tiszavidéki u.Nemzeti bank 10 éves 5% 101 — 101 200(loyd „ , ■ ?37 239 Czegléd . , 6„ 29 „ regg. 6„ 81 „ délu. A déli vaspályán, szerdán, szomb. 2 ór. délután. „ tiszavidéki ut 8*5—37 6 66 6 70 „ „ kisors. ezüst. 6% 91- 91 60 ^ ” »an ~ áss ~ ’• i t ^ ” T/BB' ,8 ” 31 ” Buda—Fehérvár. Orsova-Zimony—Pest , péntek fehérvári ut 84-36 5 35 6 60 „ „ „ oszt. ért.67» 86 80 87 — -eBd lánczhid n 8?2ia 31«on E'?ekuJv^rInd- j ^ »a d-uI» 3 ., éjjel. Buda. . Ind. 6 ó. 30 p. regg. 5 ó. 16 p. este. reggel. 8 J . Gall. hit. int. osztr. e. 47, 72 76 78 25 f ?fakl VaBut ^22 1^08.. ^818 d82% Bdcs ' • Erk- 6» 33 » este. 6 „ — „ regg. Sz.-Fehérvár „ 8 „ 33 „ r. szk. 7 „ 20 „ este. Lefelé: „ bajai . . . 86—86 6 30 5 40 Magyar földhitelintézet 6'/,°/, 86 25 86 76 ^2?“ " 2nn 111 247 Ö° A tiszavidéki Vaspályán. Fehérvár—Buda. Bécs—Pest: naponkint 6'/, óra- bácskai ut 84-86 5 15 5 25 „ , 10 év. jöv. jegy 6°/0 - - 100 - ^ Czegléd-Debreczen-Miskolcz-Kassa. SzFehérvár Ind 6 ó. 59 p. délu. 7 ó. 10 p. regg. kor reggel. bácskai uj.. Földteher mentesítéset kötelez- Ki? ” 200 ” 11? 1 U7 - Czegléd ... Ind. 9 óra 27 perez reggel. Buda. . Érk 8 2 „este 9 „ 14 „ dé Tbe. Vácz-Pest:naponlint7 órakor Bozs (uj) .... 78-80 3 60 3 75 vények. " Szolnok ... „ 10 „ 27 „ reggel. Fehérvár- Kanizsa. reggel és 1'A órakor délután sörfőzésre. . 70-71 3 05 3 16 5*/,-es magyarországi 100 írzes 76 26 76 75 Válták (devisek) P.-Ladány. . . „ 1 „ 26 „ délután. Fehérvár . . . ^d- 8 óra 48 percz reggeL Bogdány—Sz.-Endre—Pest: na- 2 50 2 60 ‘ erdélyi 100 „ 71 80 72 100 három hón»»» Debreczen . . „ 3 „ - „ délután. N.-Kanizsa . . . Érkezik délben, s este. ponkint 5 órakor reggel. „ etetésre. . . 66 68 2 W 2 ou ” horvát 100 ” 75 76 76 25 Hónapra. Tok*] . ... 5 „ 25 ” délután. Kanizsa-Fehérvar. Pest-Baja-Mohács: naponkint ....................... 44_4S 2 25 2 32 Augsburg 100 db német fr. 4V,7o 96 50 96 70 Miskolcz ... 7 „ 29 „ este. N.Kanizsa Ind. 1 ó. 49 p. d. u. 6 ó. 22 p. regg. 6 ór. reggel. a, , 3 4. Sorsjegyek. Frankfurt 10096. *°5. ,0 96 60 96 80 Kassa . . . . Erk. 10 „ 34 „ éjjel. Fehérvár. Erk. 5 „ 59 „ d. u. 4 „ 15 „ déln. Pest—Eszék—Zimony hétfőn, Kukoncza . . . 82—84 3 40 á Hitelintézeti 100 frtos 128 90 129 10 Hamburg 100 bankmark 87,7, 86 — 86 Kassa—Miskolcz—Debreczen—Czegléd. Fehérvár—Bécs. szerdán és szomb. 6 óra reggel. _ _ — Hunagozhajózási 100 „ 86 — 88 — London 10 ft sterling 8", 114 — 114 35 Kassa .... Ind. 5 óra — perez reggel. Fehérvár Ind. 9 ó. 50 p. regg. Pest—Orsova—Giurgevo-Galac »i , Tn Trieszti 100 „ 108 — 109 — Páris 100 frank 47, 45 20 45 80 Miskolcz ... „ 7 „ 52 . reggel. Uj-Szőny „ 1 „ 30 „ d. u. és Konstantinápoly, szerdán 6 Köles................... 81 82 3 40 4.) Eszterházy herczeg 40 „ 91 — 92 — Tokaj .... „ 9 „ 35 „ reggel. Győr. . „ 3 „ 11 „ d. u. 5 a. 35 p. regg. órakor reggel. Paszuly................... — — — “ « . 81 26 31 75 Pénznemek. Debreczen. . . „ 12 „ 12 ” délben. Bruck . 5, 28 „ d. u. 7 „ 54 „ regg. A Tiszán ■ „1 ' , nn *0 n 29 25 29 75 Korona................................. 15 80 16 85 P.-Ladány. . . „ 1 „ 46 „ délután. Bécs . . Erk. 7 „ — „ este. Szeged-Zitaon V'n Stabil. regg. RePeze- «■“••• “ 6 00. 28 28 60 Császári arany...................... 6 45 5 47 Szolnok . . . „ 4 „ 44 „ délután. Bécs-Fehérvár. 1 isidében téli ... - - -St. Genois 40 „ 29 25 29 76 Recze. . ............................ 6 45 5 47 Czegléd-Arad. Bécs. . Ind. 7 ó. 45 p. regg. 5 ó. 20 p. este. Zimony-Szeged. est. délben. » t6t 1 *0 „ 28 60 29 — Napoleons d’or...................... 9 17 9 19 Czegléd . . . Ind. 9 óra 47 percz reggel. Bruck . „ 9 „ 21 „ déle. 6 „ 64 „ este. A Bráván. ---------, D " TV, ö ,1 napi Windischgrätz 20 „ 18 60 19 — Orosz imperialok .... 9 42 9 45 Szolnok ... „ 11 „ 19 „ reggel. Győr. . „ 11., 88 „déle. 9„ 5 „ este. Sziszek— Zimony. h főn reggel Duna vízállás Pest máj. 11. 8 6 0 felett Waldstein 20 „ 19 50 20 — Poros* pénztári utalvány , . 1 71 1 71% Csaba .... „ 3 „ 21 „ délután. Szőny .„ 12 „ 57 „ délb. Zimony—Sziszek , estit, délben. * n Pozsony máj. 10.3 0 Dan Keglevich 10 „ 12 50 18 — Ezüst.......................................10 114 85 Arad .... Erk. 5 , 27 „ délután. Fehérvár Erk. 4 , 15 „ délu. 8 ........... __ ,_______ ide szállítandó/ meg nem érkezett, és csak ma reggeli 7 órakor köthetett ki Hamburgban. A „Schwarzenberg“ fregátról 35, a „Radetzky“ hajóról 114 súlyosan sebesültet, ezek közt 1 tisztet s két hadapródot hozott. Az ide utazás alatt éjjel 1 hadapród és 2 ember meghalt. A halottak száma eddig 33. A könnyen sebesültek Cuxhavenben hátramaradtak. A poroszok azt hirlelik, hogy a dánok megverettek, és csak a „Schwarzenberg“ hajón kiütött tűz miatt kellett a harcznak félbeszakíttatnia, más esetben minden előkészületek megtétettek a dán hajók csáklyázására. — Genua, május 11. Garibaldi tegnapelőtt Caprerába érkezett. — Pár is, május 11. A képviselőház tegnapi ülésében Roucher államminiszter, anélkül, hogy a budgetről beszédbe ereszkednék, ezt mondá : A béke ma komoly biztosítékokon nyugszik; ismétlem Berryerrel: a béke Francziaország kezében van, melyet ez csak akkor emelend fel, ha becsületét és határait kell védnie. Ami a szomorú viszályt Éjszak-Európában illeti: most — szabad reméleni, hogy az békésen meg fog oldatni. Nem hihetem — úgymond — hogy a nagyhatalmak Londonba úgy gyűltek volna egybe, hogy eredménytelenül oszoljanak szét. Én jobbat akarok remélemi mint azon Pessimismus sötét jóslatai, amelynek Berryer átengedi magát. — Dresda, május 11. A mai drezdai újság fel van hatalmazva a hírlapok közleményei ellenében kijelenteni, hogy K. Beustnak mint a német szövetség londoni értekezleti képviselőjének megválasztatását illetőleg egy oldalról sem létetett valami feltételnek árnyalata sem. — U j-Y o rk (kelet nélkül.) Legújabb tudósítások szerint a separatisták előre nyomultak Grand megtámadása végett, s Lee-t minden oldalról erősítik. A senatus e beviteli vámok ötszáztóli fölebbemelését 60 napi időtartamra megedte. — Hamburg, május 11. (Este.) A senatus és törvényhozó testület elhatározták, hogy az osztrák-porosz hajós nép elesettjeinek özvegyei és árvái számára 10,000 „marka banco“t szentel, mint államsegélyt. — Hamburg, május 10. Helgolandból ma estéről a következő részleteket jelentik a tengeri csatáról : A támadást a „Schwarzenberg“ fregatté kezdette a dán hajókra. Mind a két részről kitűnő hadmozgási képesség bizonyíttatott be. A harcz mindaddig tartott, míg a „Schwarzenberg“ lőportárát a tűz fenyegetni nem kezdette. A dánok gyaníthatólag 60 embert vesztettek, az egyik dán fregatté erősen meg is rongáltatott volna. Esti posta, Pest, május 12. — Több lapok írták, hogy Vilmos Frigyes hessen-kasseli herczeg, a londoni jegyzőkönyvet aláírt hatalmakhoz intézett kijelentésében, mint schleswig-holsteini trónkövetelő lépett fel. Ezen ügy iránt ime a közelebbi részletek : A herczeg, mint VII. Frigyes s saját anyja halála után a legközelebbi mellékági rokon, hivatva van a dán trónra. Mint ilyen trónkövetelő most kijelentette volna, hogy ő csak azon esetre mondott le a dán birodalomhoz formált trónigényekről,ha a londoni jegyzőkönyv határozatainak értelmében a dán monarchia egész kapcsolata épségben tartatik fenn. Minthogy azonban a londoni jegyzőkönyv biztosította dán birodalmi épség további fenntartása kétségesnek látszik, a hessen-kasseli herczeg azon esetre, ha a londoni jegyzőkönyv állapítványai, akár politikai, akár jogi szempontokból megváltoztatnának s a dán birodalmi épség csonkittatnék, ő a tulajdonképi dán tartományokra formált jogait érvényesittetni szándékozik. Ebből azt tanuljuk, hogy a dán királytól most már nemcsak Schleswiget és Holsteint — az agnatusi jog alapján , hanem magát Dániát is — a cognatusi jog czimén — el akarják disputálni. — A helgolandi tengeri ütközetről a dán hajók és az osztrák flottila közt azt írja a „Nord. Alig. otg“ hogy a dánok is tetemes veszteséget szenvedtek, s az ütközetnek semmi jelentősége sincs, mert a német hajók elérték a kikötőt. Osztrák részről pedig azért történt a visszavonulás, mert egy fregatté meggyuladt. — Sutherland hgnek — ki mint tudjuk, Garibaldit, melyen Londonba vive saját hajóján, haza is hozza — megtiltotta a pápai kormány, hogy az egyházi államok valamelyik kikötőjén kiszálljon. — A „Mem. dipl.“ igen korainak mondja azon tudósítást, mely szerint a sz.széknél levő orosz ügyvivő tiltakozott volna az ő Szentsége által Lengyelország érdekében tartott beszéd ellen. A czár képviselőjének, hogy e lépést megtehesse, előbb ismernie kellett volna a sz. atya allocutiojának hiteles tartalmát. De hiában igyekvik annak szövegét megszerezni, amiért is egyenesen a bibornok-államtitkárhoz fordult, remélvén ennek részéről annak közlését. Antonelli bibornok azt viszonza, hogy a sz. atya beszéde rögtönzött volt,és mint ilyen sehol sincs feljegyezve, ő(a bibornok)hajlandó volna teljesíteni az orosz követség kivonatát, ha ő Szentsége vall toll alá mondja, de ezen esetben sem állhat jót ő Szentsége szavainak pontos tolmácslásáért. A bibornok-államtitkár erre kiemelte a pápának abbeli jogát, hogy szót emeljen a lengyel kath. egyház üldöztetése és elnyomása ellen, elősorolt több egyes önkényes rendszabályt és különösen megrótta azon bánásmódot, melyet az orosz kormány Felinszki érsek ellen tanúsított. Az orosz ügyvivő jelentést tett kormányának Antonelli bibornok nyilatkozatáról, és további utasításokat kért. Felelős szerkesztő : B. Kelmény Zsigmond. ESZ IML ML £* * Sfe 1* fi SM biztosító bank Pozsonyban. Valóban nincs szükség igazoló szavakra, ha az országban egy új biztosítási társaság keletkezik ; a biztosítás nálunk még sokkal kevésbbé ápolt üzletág, mintsem hogy egy jól vezetett ilynemű intézet sikeres eredményt ne lenne képes felmutatni. Való ugyan, hogy a biztositási üzlet az utóbbi évben kevéssé volt szerencsés, név szerint pedig a tűzkárbiztosítási osztályban nagy veszteségek adták magukat elő; mi azonban jelenthetjük, miszerint az illető körökben azon nézet vergődött túlnyomóságra, hogy részben a társaságoktól maguktól függ, miszerint ama hátrányok eltávolíttassanak, amelyek által jelenleg ama üzlet szenved. Ha immár az ezen iránybani erélyes eljárás szükségessége felismertetik, akkor az e tekintetbeni orvoslás sem fog hiányozni, s egy újonnan alapított üzletnek legalább egy nagy nehézséggel kevesebbel kell megküzdenie, mint már fennálló elődjeinek. A biztosítási intézetnek, már magánál az üzlet természeténél fogva, rendszerint nyereségesnek kellene lennie. A véletlennek nem lehetvén parancsolni, minél fogva időnként azoktól, kik biztosítást nyújtanak, némi áldozat fog megkívántatni. Szemben ezen kockázattal, melyet természetesen a legcsekélyebbre korlátolni a biztosítási tudomány megenged, egy, több mint szokásos, egy nevezetes nyeremény esélyének kell léteznie a biztosítók számára, minthogy például tapasztalhatjuk is, miszerint Németországban a biztosítási üzlet nagy általánosságban nyereménydús is. Ausztriában, a maga idejében, szintén ez volt az eset, midőn a biztosítási üzlet, korlátoltsága miatt, még majdnem az egyedárussághoz volt hasonló. Midőn a verseny növekedett, az üzlet hasonló phasisba lépett, mint az ipar, melynek a régi ezédrendszer nyűgei ellen sokat kelle küzdenie, míg a most létező iparszabadságra eljuthatott. Valamint immár a mi ipari életünkben derű látszik kezdődni, s minden egyes mindinkább kezdi felismerni a feltételeket, melyek alatt mint harczos, ráléphet az ipar és üzlet nagy díszterére — így történik ez a biztosítási ügyre nézve is. — A társulatok azon meggyőződésre jutottak, miszerint a biztosítás emberének művészete nem abban áll, a jutalékokat minden számítás és mérték nélkül erőltetni, hanem hogy a társaságoknak egyedüli feladata az lehet: a biztosításnak mezőgazdászai tekintetbeni jótékonyságát ama széles körökben is elterjeszteni, amelyek attól még teljesen távol állanak — mint ezt az I. magyar általános biztosító társaság bebizonyította. — Ezen értelemben egy újonnan alakuló biztosítási társaságnak mindenkor, mint félreismerhetlen nemzetgazdászati haladásnak kell üdvözöltetnie. A „Hungária“, mely e napokban fogja, a részvényeire való aláírásra a felhívásokat kibocsátani, egyelőre a tűzkárbiztosítással kezdi meg üzletét, szilárd jutalékok mellett, nemsokára azonban a biztosítás többi ágait is, a. m. a szállítási károk, jégverés elleni és életbiztosítási ágakat is üzletkörébe vonandja. A részvénytőke három millióra jön megállapítva, azonban egyelőre csak egy, 1000 darab 1000 frtos részvényt tartalmazó sorozat adatott ki, a többi részvények kibocsátása épen most határoztatván el. A részvényekre magukra 30% a befizetés , továbbá az alapítási költségekre részvényenként 10 ft; a további 70% részvényenkénti kötlevelekben teendő le. Minden egyes részvény feljogosítja a tulajdonost, a nagygyűléseken döntő szavazattal résztvenni; az egyes részvényesnek nem szabad 25 részvénynél többet bírnia, erre kap öt szavazatot, sőt még a helyettesítés alkalmával sem szabad egy személyben tíz szavazatnál többnek egyesítve lenni. Ezen szabály által a kisebb részvényes joga oly móddal óvatik meg, hogy egyedül tőle függ azt felhasználni,ami oly előny, melyet a „Hungária“ csak kevés társulattal oszt, s melynek arra kell szolgálnia, hogy a vállalatban az egyes részvényesnek érdekes folyvást szem előtt tartassák és megőriztessék. Épen ebben, valamint egy részvényes társulat közvetlen jeles vezetésében rejlik rendesen a kezesség a vállalat eredménye iránt. — Ami immár ezen új társulat vezetését illeti, úgy látszik — mint erről értesittetünk — az igen szerencsés vezérlettel dicsekedhetik. — Mint tudjuk elismert tekintélyű és jártasságú férfiak, kik a biztosítási ügyben otthonosak, álltak ezen új vállalat élére.