Pesti Napló, 1865. június (16. évfolyam, 4537–4559. szám)
1865-06-03 / 4539. szám
létében. A más kettőnek szerzője Karohbrenner Károly. Egyike : jelentés az 1813-ban tett természettudományi utazásáról a Szepességben ; másikában az ezen jelentésben kilátásba helyzett tanulmányi eredmény mutattatik be : „A szepesi gombák jegyzéke“, két képes táblázattal. Állattani értekezés kettő fordul elő: egyikében Frivaldszky János közöl : „Adatokat a magyarhoni bar-lángok Faunájához“, melyben az állattani nyomozásoknak ezen érdekes ágát több uj fajjal bővülni látjuk. — A másikban Margó Tivadar az általa Pest-Buda környékén talált szalagfajok rendszeres átnézetét közli, mint hat évi észlelésének eredményét, s egyszersmind előzményéül egy nagyobb, rajzokkal ellátott munkának, melyben e nemzt tanulmányainak összes eredményeit, kiterjeszkedve Magyarország szalagfaunájára, fogná a hazai és európai szakközönségnek bemutatni. Földtani czikket hármat találunk benne. A két első Szabó Józseftől van, melyek mindketteje a nógrád és gömörmegyei bazaltkörnyékre vonatkoznak ; az elsőben, melynek czime : „Pogányvár Gömörben, mint bazaltkráter“, a nevezett hegynek ama sajátságát tünteti ki, melyek azt bazaltjaink között mind ez ideig páratlanná teszik. Az értekezéshez egy Muzsinszky által készített szép térkép és fametszetek vannak csatolva. A másikban a tornóczi kövüli fát mutatja be, melynek egyik nevezetessége közé tartozik, hogy bazalttuffba van temetve, míg eddig minden nagyobbulrott kövült fáink rhyolithtuffból kerültek ki, másik nevezetessége pedig az, hogy nagyságra az eddig leírtak valamennyiét felülmúlja. A harmadik értekezés Hantáén Miksáé, kiegészítésül azon vidék geológiai és paleontológiai ismertetésének, mely tőle a közlemények első kötetében jelent meg. E részletes tanulmányt három térkép ékesíti; egyik földtanilag ábrázója a Duna mentében Újszőny, Fehérvár és Buda környékét, a másik kép átmetszetes előállításban tünteti fel az imént nevezett területnek harmadkor kőszéntelepeit, hogy az összehasonlítás ez által könnyebbé váljék. A földtani térkép nem más, az uj szegélyzetűek leszámításával, mint az Albrecht főherczeg a fensége által kiadatni rendelt „General und Administrativkarte von Ungarn“ 1"4000°. A viszonyoknak geológiai előtüntetésére nézve elegendőkép terjedelmes. Hogy a térképen a német Írás maradt, költségkiméletből történt, ugyanis a cs. k. katonai geographiai intézetben a már készen álló rézlapokról könnyű volt lenyomatni az út- és vízrajzot, mely mellett az Írást megváltoztatni nem lehete. Magasságméréseket külön czikkben Petkó János közöl Selmecz, Körmöcz, Besztercze vidékéről, valamint Trencsén és Nyitramegyék néhány pontjáról. Hanken Miksa 44 magasságmérést ad elő, főkép a Hegyaljáról, hol a katonai felmérés alkalmával csak kevés pont magassága határoztatott meg. — Ugyancsak tőle vannak magasságmérések nagyobb számmal az imént említett földtani értekezés végén is. — A legbővebb magasságmérési czikket az nban Muzsinszky Károly közli; jelentést tesz a Pest Buda környékén véghez vitt háromszögmértani szintezésről, s elősorolja a magaslatokat minden eddig ismert mérés eredményével együtt. Az így nyert adatokat egy magassági rétegtérkép összeállítására fogja felhasználni, mely aztán a mérésnek gyakorlati becset kölcsönöz, amennyiben csakis ilyen térképek felelnek meg tökéletesen a tudomány jelen állásának. Ezen magassági rétegtérképek tetemes része annyira kész, hogy a kiadásnak megindítása a jövő kötet kíséretében ígérhető. Ugyancsak Muzsinszky úrtól, Szabó földtani értekezésében Pogány várról, szintén nagyobb számmal vannak magasságmérések, és pedig oly vidékről, hová nehéz férni, s honnét eddig nagyon kevés mérettel rendelkeztünk. Meteorológiai észleleteket Pettkó János közöl Selmeczről, Bachmann és Hanch adatai nyomán, 1845 től 1851 ig. A bizottság budgetje évenként 500 forinttal engedte elősegíteni a tudományos utazókat. — 1864 ben annak igénybevételére Hantken Miksa, Kánitz Ákos, Szabó József, Schenzl Guido és Kruspér István jelentkeztek. Hantken Miksa, kereskedelmi akadémiai tanár, részint Hontmegyében, különösen Ipoly- Szécsényke táján, folytató tanulmányait, részint előbbeni észleleteinek eredményeit rendezgette, miket teljesen befejezvén, aszöveggel együtt jelen kötetben két érdekes átmetszési lapot nyújt a nyilvánosság szine elé. Nyomozásainak újabb eredményeiről részletesen értekezett a magyarhoni Földtani Társulat ülésein. Kánitz Ákos Bécsből folyamodott segélyezésért, Slavonia füvészeti átvizsgálása tekintetéből a nyár folytán. Jelentésének fele beérkezett ugyan, de mint be nem fejezett munka, e kötetbe fel nem vétetett. Szabó József kirándulást tön Ajnácskőre, Gömörmegyébe, a pogányvári bazaltkráter tüzetes megvizsgálására, úgyszintén Tornóczra, Nógrádmegyébe, az óriási kövült fa előjövési körülményeinek megtekintése végett, s aztán a hegyaljára, tanulmányait folytatandó. Az első kettőt illetőleg értekezése e kötetben jelent meg, míg Hegyaja rhyolitképleteiről tanulmányozásának eredményét a magyarhoni Földtani Társulat ülésein ismételt alkalommal mutatta be, egyszersmind ki is fejezvén, hogy a vulkáni képletek felderítésére annyi jó alkalommal kínálkozó Hegyalján eme tanulmányozásokat folytatni fogja, fökép azon okból, mert külföldön is a hegyaljai viszonyok vézetnek kiindulási pontul a fbgolitokra nézve. Schenz Gundo, budai reáltanodai igazgató s az Akadémia meteorológiai és roagneticai észlelésének vezetője, Kruspér István polytechnikumi tanár társaságában, a bizottság felszólításának engedve, együttesen keltek útra, jelen leendők a magyar orvosok és természetvizsgálóknak 1864-ik év folytán Erdélyben Maros-Vásárhelyt tartott nagygyűlésén, azon elhatározással, hogy útközben azok műszereit is megvizsgálják, kik az Akadémia érdekében meteorologiai észleleteket tesznek. Ezen alkalmat felhasználták egy nagyobb körútban delejes észleletek tételére, mely czél elérése tekintetéből egy Lamont féle theodolit, s több más, részint az Akadémia, részint a kir. József műegyetem, s az észlelők magán birtokában levő segédeszközök állottak rendelkezésekre. Különösen szem előtt tartották azon helyeket, melyeken már Kreil több év előtt szintén delejes kísérleteket ten, hogy az időközben beállott változásokat egybevethessék. A jó ügy a hazai nagyobb közlekedési vállalatok igazgatóságai részéről is ingyen szállítási jegyek által pártoltatván , az expeditio augustus 14-dikén a Danán lefelé indult el. A kedvezőtlen időjárás az utazási tervet sokképen zavarta ugyan, mindazáltal sikerült a Duna mentében Orsováig, innen Karansebesen, Hátszegen, Nagy Szebenen keresztül Maros-Vásárhelyig eljutniok, hol dr. Schenzl egy előadást tartott. Három napi itt időzés után Kolozsvár és Nagyváradon keresztül september 11-én Budapestre értek. Útközben 13 állomáson tettek nagyobb részben kimerítő észleleteket. A delejes vizsgálódások csillagászati mérésekkel vannak kapcsolatban, melyek az állomások földirati fekvésének meghatározására újabb adatokat szolgáltatnak. Ezeken kívül az út mentén nagy számú magasság mérések is létettek, melyek a határőrvidék és Erdély domborzati alakjának megállapítására jelentékeny szolgálatot fognak tenni. Meghatároztattak nevezetesen a Vaskapu, Királyhágó, tordai hasaidéli, több mású hegyhátak, völgyek, rések stb. magasságai. Az észlelések feldolgozása, s a részletes kiszámítások több időt vevén igénybe, az eredmények leírása csak a jövő évi közleményben fog megjelenni. Petényi Salamon hátrahagyott munkáiból, mely a boldogultnak életrajzát és őslélytani észleleteit foglalja magában, egy füzet jelent meg a bizottság vezetése mellett, szerkesztve Kubinyi Ferencz úr által, ki az elhunytnak egyik legjobb barátja volt. Az egyes czikkeket Pettkó János selmeczi tanár és Frivaldszky Imre bizottsági tag nézték által, és az ő véleményük is megjelent nyomtatásban , hogy az olvasó tájékozhassa magát úgy azon állapotokról, melyben az iratok hátramaradtak , mint azon nehézségekről, melyek a kiadás körül előfordultak. A folytatás is annyira elő van már készítve, hogy Frivaldszky Imre és Margó Tivadar urak részletes bírálataik nyomán csak át kell önteni a már nagyjából összeállított czikkeket és sajtó alá adniok, mi valószinüleg 1865 folytán fog megtörténni. Az élőbeszéd feladata lesz bővebben kifejteni azon elveket, melyek ezen ügy kezelésénél a bizottság által zsinórmértékül tekintettek. A meteorologiai észleléseket dr. Schenzler folyvást teszi, s az eredményeket graphikailag feljegyezve küldi meg évenként a mathematikai és természettudományi bizottságnak az ez által kinyomatott mintaiveken. — Nagyon fontosnak látszott a bizottság előtt az ország különféle pontjain meteorológiai észleldéket állítni fel, s az ez iránti intézkedések oly sikerrel jártak, hogy legtöbb helyről a szükséges szerek megvételére ajánlatok tétettek, s így a bizottságnak e tekintetben alig van egyéb feladása, mint kijelölni a szereket megadni az utasítást, s a dolgot vezetni; esőméréseket azonban minél nagyobb számban létetni felette szükségesnek bizonyulván be, hogy a bizottság ezért érhessen, kénytelennek érezte magát elegendő számú esőmérőket rendelni meg, kiosztás végett az észlelők közt, oly helyeken, ahol azoknak beszerzésére más után nem nyílt kilátás. Esőmérési észlelések 1864-ik év kezdetétől Pesten és Budán kívül a Tisza vonalán öt ponton téteznek. Hogy pedig az ily tetemes beruházások folytán nyerendő észleletek minél gyümölcsözőbbekké váljanak , okvetlenül megkivántatik, hogy azok a közönség birtokává tétessenek; a bizottság tehát elhatározta azoknak rendes kinyomatását és szétosztását az egész földgömbön működő minden nevezetesebb észleldék közt. Hogy azonban a két évbeli észleletek eredményeit kiadni mind ez ideig késlekedett azon körülménynek tulajdonítandó, miszerint az egyetemi volt csillagász Mayer Lambert urnák kéziratai között sikerült nagybecsű hason munkálatokat fedezni fel a megelőzött évtizedekről, melyek mindeddig világot nem láttak. A bizottság feladata lévén figyelmét a múltban nyert eredményekre is kiterjeszteni, Mayer munkáit rendezés alá bocsátotta, s megindítandó füzeteit ennek közlésével határozta megkezdeni. Ezen füzetek szerkesztésére Kruspér István úr vállalkozott, s 1865. folytán megindítja. Hogy az e nemű észleletek 1863-ban mivel gyarapodtak, az említett évről szóló jelentésben, mely az osztály előtt 1863. december 21-én olvastatott fel, ki volt emelve. Végre megemlítendő, hogy részint a munka megszaporodása tekintetéből, részint mivel némely szak még képviselve nem volt a bizottságban, a tagok száma nagyobbodott; a bizottság ajánlatára a mathematikai és természettudományi osztály által történt helybenhagyás folytán új tagokat megválasztottak Gönczy Pál, Jen.Kassik Ernő és Margó Tivadar urak. Ezeken kívül azonban kisegítőleg más szakemberek munkásságát is igénybe vette a bizottság. egyébb, legegyébb. Hanem ,egyéb, sem többet, sem kevesebbet nem jelent, mint más, amimhogy más egyebet is használunk. De hibásat,vajon* is, an, nonne, nemde? értelemben. Mert vajon azt teszi , in, vei super butyro, auf (vagy in) der Butter. Azonban a ,vajon* t sem tartom jobbnak. Mert itt sajátkép »valljon*, vagy hát ,vajon* , fateatur, mondja — vallja csak meg — nemde? a valóságos alap eszme. Továbbá Más a magos vagy magvas (aminek magva van), és más a magas (altus, hoch) fa vagy egyéb növény. Más ha azt mondom: magam jöttem, azaz nem kocsin, vagy nem mást küldöttem; és mást tesz az ,egyedül jöttem, azaz senki mással nem. És hányan és hányszor tévesztjük el és zavarjuk össze ezen különböző eszméket ? Holott ezeket, valamint a ,m ag o k* vagy ,magvak* (Saamen) és ,m a g u k‘-at (sic selbst) sem kellene össze-vissza cserélni. De talán még idesorozhatik: »Legnagyszerűbb* legnagyobb szert helyett , úgyszintén Fő dunasor( Hauptdonauzeile), fel (ső) dunasor (Oberedonauzeile) helyett. Pedig a pesti zöld táblácskákon igy van irva! És még ilyen: A most kezdett „kinyilvánítás,“ holott nyilvánítás maga is elég. — S amaz épen olyan, mintha ,megconfundálni‘-t mondana alaki. Mint ,irás* és ,irat* nem mindegy, mert az Isii a cselekvést (actiót) magát, a második anak eredményét jelenti, pl. ,az irás fáradtba, az irat (okirat) pénzbe került;* szintúgy meg kell a ,va-vt* és ,ván - vén‘-t különböztetni. Amaz t. i. valami megtörtént (elmúlt) dolgot, emez cselekvést (jelent) feltételez. Amahhoz ,miután* (tette), ehhez ,midőn‘ (tenné) illik. Ezért mondjuk »mondva (megrendelve) készült ö 11 ö n g.‘ Pl. hát ,Ez jól van kimondva,* és ,ezt hallván, elhalványult* — helyesebb kifejezések, mint megfordítva. A ,fe 1* és ,fe 1* sem eléggé kényes megválasztással használtatnak. E két szó kétségkívül egyet tesz. De nyelvünkben úgy is sok lévén az e betű; igen jól hangzik, ha öt használónk néha ott, hol különben az e is helyén volna, kivált a több e betűs szókban. Pl. Felfedezés, kétségkívül jól van irva, de tán mégis szebben hangzik fingásabb fülnek a „fölfedezés“, — és felperes, felleg, felismerni sz. e. f. helyett a: fölperes vagy felpörös, — fölleges, fölismerni stb. Miért ne felelnénk meg az euphonia (jólhangzás) kívánalmának is, midőn dicső nyelvünk páratlan gazdagsága mellett azt is megtehetjük ? *) E mellett azonban valaminek fele és föle: épen nem mindegy. Más hát valamit, p. o. a tejet „megfelezni,“ más azt meg vagy lefölözni. És igy más a téj (nek) megfelezése, más valaminek megtéjfelezése vagy fölözése. — Föl ette (fölmarta, megette), — fölött e (super eo) és felette (nimium), mögötte (hinter ihn) más más jelentőségű. Más felében ( fele részben) és más fölébe szántani (p. o. a vetésnek). De ismét: a fölébe menni, p. o. kazal fölé és (kazal) felé;— vagy föléje és feléje mind mást jelent. Más a „lakatlan“ (lakat nélküli, melyen nincs lakat) és más a „laktalan“ ( lakatlan) ház, melyben nem laknak. És mégis „lakatlan“ vidékről írnak igen sokan. És „becs- telen“ (infamis) portékának írják a „becsétlent (” érték nélkülit), — és „gondtalan“nak a néha nagyon is sok gonda „gondatlan“ embert. „Hon“ = madárfészek (honába költ a fecske) = haza, de már csak átvitt értelemben. Jól iratik és mondatik hát „magyarhon“ = magyarhaza. De „ Angol hon“ már nem jól van sem mondva, sem írva „Angolország“ helyett, mert „ Angol hazát“ csakugyan nem írnánk. Angol hon pedig azt teszi, mint ezt már dicsőült Vörösmartynk kifejté, úgy tetszik az Athenaeumban. Jegyezni , signare. Éljegyezni , desponsare. Hibásan mondjuk hát: N. N. vőlegény jegyezte (sic) házastársul N. N. leányzót — (eljegyezte helyett). *) Az és meg az ?, mint kötszók sem használtatnak elég finom megkülönböztetéssel. Hogy magánhangzó elébe a és e nem illik (a asztal, e ember) az tudva van. De hogy az s (mint kötszó,) ugyan s betűvel végződő vagy kezdődő szók elébe vagy utánuk nem való, kevesen látszanak vele törődni, mert számtalanszor olvashatjuk „tudós s tisztelendő“, — vagy: „sok s számtalan“, — avagy épen „hasznos a szükséges“ és t. e. f. összefolyatását a hangoknak. Pedig vagy majd kificzamodik a nyelv (kivált idegené), ha ezt ki akarja mondani, vagy a kötszó hangzása így tökéletesen elvész; holott úgy hiszem mindenki azért írja azt is le, hogy kimondassék, a mint hogy a magyar nyelv egyik legnagyobb becse épen abból áll, hogy mindent úgy ír a magyar, a mint ki kell mondani. Még az „ly“-je sem egyéb valóságos 1-i-j-nél, és igy is mondja ki, p. o. o 11 a n és ojjan egyformán roszul van kimondva, hanem „ollyan“ a jó kiejtés, - - és mindent kimond a magyar a mi, és a mint le van írva. Mutassatok e részben különb nyelvet a föld hátán! Lám a német nem mond ki minden betűt, kivált a szó végén (sagne sagen, hát minek is írja így ?) és a francziának is ott van képtelen kimondást igénylő írásmódja. Az angolnál pedig csaknem szabály, hogy pen csak úgy nem kell kimondani az angol szót, a hogy írva van, máskép akárhogy, mindig jól lesz kimondva. — De visszatérvén ssünkiki krj,„ ilyen helyen, azaz s betű után és előtte „é s -t, s az egész nagy bűn el leend hárítva. Az aztat *) (azt)-ra nézve nem tudok mást mondani, mint tisztelettel kérdezni: ugyan hát mit tet ? Egyik sem roszabb a másiknál. De én még a„növendék“ szót sem szeretem emberre alkalmazni. Tudja isten, hogyan vagyok vele, de én a fát, marhát, növényt nevelni, növeszteni, **) az embert neveltetni kívánom; lehet, hogy nincs annyi benne, mint én látok,ámbár hisz én sem teszek ám belőle életkérdést, de én e kettőt szeretem — midőn megtehetjük — megkülönböztetni, és a „nevelést“ valami magasabbnak, emberhez illőbbnek tartom az inkább mechanikai nevelésnél. A „növendék” pedig épenacrescentia, zuvadis, mi szintén oda mutat. És még fordításoknál is lehető legnagyobb hűséget követelhetni, kivált a nevekre nézve, melyek más nemzeteknél számosabbak is,és igy öszsze nem zavarandók. így p. o. ha Fülöp Lajos (Louis Philippe) Lajos Fülöp helyett, nem jól lett volna fordítva magyarul; ugyan hogy elégedjem meg a „Louis Napoleon“nevének „Napoleon Lajos** ra fordításával, holott ennek (Lajos Napóleonnak) Napoleon Lajos öregebb testvére volt, holott Napoleon kereszt-, nem pedig vezeték név, s végre holott nálunk is : „Mátyás király, és király Mátyás“ „Zrínyi hős, és hős Zrínyi“, „Deák István és István deák** teljességgel nem azon egy eszmét fejeznek ki. *) Ilyen a soket tartalmazó szóknak nem az értelem rovására, de szebb hangzat tekintetébeli rövidítése is. Pl. békétlenkedtem (békételenkedtem),fedd bet le n (feddh a t ott e a helyett) az e. L *) Jó lenni, és jól lenni egészen más. Tehát a jólét (er bonum esse, gut seyn, Güte), jóllét (e: bene esse, Wohlbefinden) helyett hibásan használatik. És mégis „az ember és házi állatok jólétéről" értekezik az E. T. minden száma. *) És ez még elég szép, mert végre : „aztatat“, „e z t e t e t* ia lehetne. **) Egy lenne aa : „Aufziehen, Züchten ; a nevelni pedig ha erziehen. Nemzeti színház. „A szerelem-aátaorosok.“ Színmű 4 felv. Barriere és Tibout után fordította Feleki Először adták máj. 26-kán, másodszor máj. 31 kén. — Egy szerelmi történet helyett egész csoport szerelmi kaland; egy szerelmi hős helyett néhány szerelmes, s azért színmű helyett egész egy regény. Nem is azon kezdődik, amin kellene, folyamában nem az, ami tán lenni akar, s vége nem kielégítő. Ami a kezdetet, az első felvonást illeti, meg van benne az a liba, amit Szigligeti minapi művében, annak minden dicséretes tulajdona mellett is, megjegyzendőnek tartunk. Az első felvonás a főszemélyek jelleméről nem ad fogalmat, s a mese további főirányára nem készít elő. Az érintett előbbi alkalommal és most is azért jegyezzük meg ezt leginkább, mivel a legújabbkori drámákban ez általános hibának mondható. Kiemeltem minap, mennyire ellenkezik ez a dráma természetével, hogy épen az ellenkező eljárást mennyire kedveli a dráma műformája, felhoztam rá például a görög tragoediákat. Habár a keresztyén költészet átalán, és így a dráma is sokban más jellemű mint a görög, de ami a műformát, sőt a műfajok természetét illeti, ki merné azt állítni, hogy ebben a részben nem kell tanulni, mégpedig sokat ne lehessen tanulni tőlök. A görögök azon eljárása, hogy a mű elején többnyire elmondják a hős szándékát is, annyit bizonyít mindenesetre (miután műremekeket lehet felmutatni ily kezdettel), hogy a dráma a szembekötösdi játékkal ellenkező eljárást nemcsak megtűr, hanem kedvel is. Maga Shakespeare, a valódi keresztyén dráma megalkotója, habár a jellemfejlesztést tűzi ki czélul, szintén nem rejtegeti sem hőse jellemét, sem szembekötősdit nem játszik a mese irányára nézve, sőt mindent elkövet, hogy már az expositióban nagy világosságot vessen a jellemekre, nemcsak, hanem a jellemben azon szenvedélyre, melynek fejlése teszi az egész cselekvényt mindvégig. Legalább azt hiszem, hogy Shakespeare példájából ép annyira roszalni lehet mind a „Fény árnyai“ban, mind a „Szerelem- mámorosokéban az első felvonást , s átalán az újkori drámák nagy részében a középszerű regényíróktól elsajátított eljárást, mint a görög drámákból. Bármennyire különbözzék a keresztyén dráma a görögtől, abban az egyben Shakespeare egyetért a görögökkel, hogy a fejleményben lenni kell nagy egységnek, szoros kapcsolatnak, e fejlemény mindjárt elején elő legyen készítve. Lenni kell a jellemben egységnek, habár a keresztyén drámákban ezen jellemnek a szenvedély hatalma alatti fejlése adatik elő. A „Szerelem mámorosokba nézve a fejlésben való egységhiánynak hibáztatásában anynyival könnyebben egyetérthetne velünk mindenki, mivel a hazai művek bírálatában való nagyobb kíméletesség indoka sem forog fenn. Az első felvonásban egy oly fiatal pár szerelmi viszonya van rendbehozva, melynek igen kevés köze van a főhőssel, s az első felvonásban nem is sejtjük, ki lesz a mű hőse, és mi lehet a mese iránya. A „Szerelem mámorosok,“ mint az „Idegesek,“ egy egész csoport szerelmest hoz színre. De a többféle intriga bonyolultabbá teszi mint kellene, s ami az „Idegesekében mentség, 1.1. a tömegesség és ismétlődés általi comicum, itt egyátalában nincs meg. Van ugyan kísérlet téve a comicumra egy szerelmi bánatban csaknem maniacus igen fiatal emberrel és egy spanyol férjjel, de a comicum egyátalában nem sikerült. Ezenkívül törekvés sincs rá. Az egész komoly alapon foly- Meg kell azonban adnunk érdemeit is a műnek. Vannak sikerült jelenetek, sőt egész egyéniségek is, így különösen erővel és szépen van előállítva a hős nejének, Limours grófnénak nőies féltése, mit Jókainé nagy hatással játszott. Sikerült alak André, a világot beutazott kalandor (Feleki) és Ginbert Jakab (Szigeti), a ki önző fásultságot szenveleg. De a két utóbbi csak addig jó alak, mig a jótékony szerepet át nem veszik, ekkor mindkettő elveszti egyéniségének jobb részét, hogy a színpadon és regényekben már stereotyp aakká lett eszközzé válik, ki a jó ügyben szokott intrigálni, s a gondviselés és nemezis kezéből kiveszi az osztó igazság mérlegét, hogy sem ennek, sem a többi szereplő személynek több ne jusson szenvedőleges szerepnél. Minda mellett itt nincs ez oly tulságra vive, mint sok más újkori műben, s mindezek daczára elmondhatjuk, hogy a személyek beszéltetésének, a jellemek különféleségének sikerült feledtetni a mű alkotásbeli gyengeségeit. Emeli a hatást a szenvedély és indulatok gyakran találó kifejezése is, habár ez utóbbi részben rontja a hatást a szenvedélynek bizonyos erkölcsi közönynyel való előállítása. Főlhiba az egységhiány, egy egész csoport egyén viszonyainak párhuzamos fejlesztése, mi miatt egyik sem fejleszthető jól, és mindezen tömegesség mellett semminemű mélyebb erkölcsi indok vagy főeszme ki nem válása. Minden jó tulajdon s minden érdekes jelenet mellett is csaknem azt mondhatnók rá, sok zaj semmiért. Vannak merőben felesleges dolgok és lények is e műben. Ilyen a már említett maniacus fiatal, ilyen Menidles báróné, ki mit sem lendít, s ki a mű végén nem tudjuk hová lesz ; ilyen, ha szorosan veszszük, a mellékszemélyek szerelmi viszonya, mint Verreda marquisnéé és Henry vidéki nemesé. Felfoghatatlan végül, mire való az a különben is képtelen fogás, hogy a főhősnek egy öt-hat éves néma gyermeke van, ki a mű végén megszólal, nem tudjuk, minő csodánál fogva. Ezen megszólalás nélkül a mű szintúgy be lett volna fejezve. Figyelmeztetés a gazdasági kiállítás látogatóihoz. Gséry és Halász uraknak 140 darab magyar, svájczi és hollandi fajtákból, de leginkább általuk a nevezett fajokból öt év óta szakavatott keresztezés által nyert növendék marhái a városerdő és a kiállítási helyiségnek közvetlen szomszédságában a fentirt urak saját telkén vannak kiállítva. Az országos gazdasági kiállításnak elhatározása alkalmával még uralkodott keleti marhavész miatt szarvasmarhákból pályázatot hirdetni nem volt tanácsos; ennél fogva Cséry és Halász urak tejelő szarvasmarhái sem állítathattak ki magukban a kiállítási helyiségekben , azonban meggyőződvén a Gazdasági Egyesület e czélra kiküldött bizottmánya, hogy Cséry és Halász urak a legnagyobb tejelési képességgel bíró hollandi marhafajnak, a magyar és svájczival sikeresen alkalmazott párosításával nemcsak a tejgazdászat tekintetében szép jövedelmet eredményező állatokat neveltek, hanem szabályos testalkat, hús és színre nézve is azok az eredeti fajokat rövid öt éven keresztül magyarhoni éghajlatunk alatt tejelésre nézve már elérték, estalkat tekintetében pedig szinte elismerésre méltó tökélyre fejlődtek. Ez okból inditatva érezte magát a Gazdasági Egyesület választmánya Cséry és Halász uraknak kiállítási ajánlatukat az ő telkükön a legszívesebb készséggel elfogadni s a gazdaközönségnek a kiállító urak igyekezete és szakavatottsága elismerése mellett buzdító példa gyanánt látogatás végett a kiállítás tartama alatt június 3—7 ig, délelőtt 10—12, délután 5—8 óráig ajánlani. Miután pedig Cséry és Halász urak minden nyerészkedés nélkül saját költségükön rendezték állataik kiállítását, azért különös díj nem szedetik, hanem a közönség azon jegynek előmutatása mellett, mely a kiállítandó helyiségnél váltandó lesz, megtekintheti ezen szép és figyelemre a legnagyobb mértékben méltó tehenészetet is. Kelt Pesten, jun. 1. 1865. Morócz István, egyesületi titkár. Pest, június 2. — Császár Ceige elfogadására a széhek, városi hivatalos testületek és iskolák szintén kivonulnak, s a bevonulási után sorfalat fognak képezni. Hírnök szerint a lóversenynél gróf Almássy György, gr. Almássy Kálmán, gr.drássy György, gr. Andrássy Manó gr. Batthyány István, gr. Batthyány László, Döry Miklós, hg. Eszterházy Pál, gr. Festetics Ágoston, gr. Györy László, Heinrich Nép. János, gr. Hunyady József, gr. Károlyi György, gr. Károlyi István, gróf Kinsky Octavián, hg. Liechtenstein Ferencz, gr. Nákó Kálmán, h. Orczy Béla, gr. Pálffy Pál, Ritter Ferencz, gr. Szapáry Antal, gr. Szapáry József, Ürményi József, gr. Waldstein János, b. Wenkheim Béla, gr. Wenkheim Rudolf, gr. Zichy Edmund, gr. Zichy Miklós urak fogják ő Felségét fogadni, mint az illő bizottmány tagjai. -- A gazdasági kiállítás rendezési munkálatai kettőztetett iparkodással folynak. A gépek közül eddigelé már nagy számmal vannak kiállítva külföldről, azonban a belföldi gépészek sem maradnak hátra. Vannak cséplő, kaszáló, arató, vízemelő gépek, malmok stb . Clayton helyben levő angol gépraktár tulajdonosa folyamodott, hogy gépeit 8 ló erejű kis mozdonyával vonalhassa a kiállítási helyre. Állatok ma fognak érkezni,a külföldiek közül, mint halljuk, inkább csak a német gazdaságokból küldenek be lábas jószágot a kiállításra. A bécsi „Presse“ brevi mann meghazudtolja azon hírét a „Memorial Dipl.“ nak, mely mint tudva van, kapcsolatban áll a párisi osztrák követséggel, hogy Metternichy emlékiratait közzé tenni szándékoznának. — Londonból írják, hogy ha valami véletlen baj közbe nem jön, egy negyed év múlva már villany szállítja a híreket Amerikából Európába. Június végén ugyanis a nagy villanyhuzal készen lesz, és a Great Easternre szállítva, júliusa elején pedig megkezdik az óceán fenekére kibocsátást. . A déli vasúttársaság jelenti, hogy császár Ő Felsége Pesten mutatása alatt Kanizsa és Buda közt naponként külön személyvonatok fognak közlekedni. A közönség érdekében most közöltük e németül beküldött jelentést, de megvárjuk, hogy a nevezett pálya főigazgatósága, mint magyarországi vállalat, magyar laphoz jövőre magyar tudósítást küld be, annál is inkább, hogy ily közlemény közzététele nemcsak a közönségnek, de a társulatnak is érdekében áll. A budapesti közúti vaspálya-társaság közhírré teszi, hogy 200 e.éftos részvényeire való nyilvános aláírás f. hó 20 káig a pesti kereskedelmi banknál, a pesti és budai takarékpénztárnál s Malvieux C. J., Wahrmann és fia uraknál történhetik. Továbbá azon t. ez. részvényesek, kik eddig 100 ftos részvényeket írtak alá, felkéretnek, hogy f. hó 20-káig nyilatkozzanak, vájjon ezen 100 ftos részvényeket 200 ftosokra kivánják-e változtatni. Az osztrák katonaság egy részénél kisérletképen a kautsuk szijjazatot hozzák be. — Zalánfy Kornélia számára egy levél van letéve szerkesztőségünknél. — A temesvári kereskedelmi kamara — írja a „Surg.“ — 5 tagból álló küldöttséget választott meg, mely császár ő Felségének Pesten mutatása alatt hódoló tisztelkedést tegyen, a egyszersmind a gazdasági kiállításon a kamarát képviselje. A városi vigadó termében rendezendő tánczestély rendezői következők: Bulyovszky Gyula, dr. Burghardt Ferencz, Fleischl Dávid, Klenovics György, Kozmovszky Antal, Mandl Ignácz, Perger Ignácz, Posner Lajos, Stromayer Ferencz, dr Szabó Alajos,Sztupa György, Wimmer Antal E bizottmány fogja ő Felségét a bálban való megjelenésre felkérni s a bálhelyiségekben fogadni. — Figyelmeztetés és meghívás. Az orsz. Magyar Gazdasági Egyesületnek minden ezúttal Pesten levő választmányi, szakosztályi s rendes tagjai, továbbá a vidéki Gazdasági Egyesületeknek küldöttei tiztelettel felkéretnek : szíveskedjenek f. hó 4-én reggeli 9 órakor a Köztelken megjelenni és részt venni azon tanácskozásokban, melyek ugyanott, cs. kir. Apóst. Felségének Egyes Illetünk részéről a kiállitási téren f.Abókán történendő fogadtatását illetőleg, tartatni fognak. Pest, junius 2. 1865. Elnöki megbizásából Mórócz István, egyesületi titkár.