Pesti Napló, 1865. november (16. évfolyam, 4662–4686. szám)
1865-11-19 / 4677. szám
ingau, Volkmann, Brahms műveik kiváló helyet foglalandnak. Nem kételkedünk rajta, miszerint e ritka tökéletes négyes-társulat nálunk is a legnagyobb elismerés és pártfogásban fog részesülni. Reánk nézve más oldalról az a haszna is lesz, hogy legalább a fővárosi zeneközönségnek alkalma lesz egyszer tiszta fogalmat szerezni magának arról, hogy tulajdonképen mi az a tökéletes vonósnégyes. — Kempelen Győző munkái már megjelentek két kötetben. Az első kötet tartalmazza „Magyar Önkényteszk“ czímű regényét, a második kötet pedig neje, Kempelen Tóth Rita beszélyével „Szomorú Bálint“, „A grófnő“ és „Gertrud“ czímű beszélyeit. Az életrajz külön fog at előfizetőknek legközelebb megküldetni. Mindkét kötet ára 2 ft. A jövedelem 461 ft, a kiadás £10 ft 60 kr. A síremlék költségeire marad 81 ft 40 kr. Az october 30 kán felállított síremlék azonban 2ixtba került, a így a költség még nincs fedezve. Újólag ajánljuk tehát a most már megjelent művet a közönség pártoló figyelmébe. — Horváth Mihály menekült hazánkfia, *gy ismert jeles történész — mint a „Wanderer“ -ja — bántatlan visszatérhetéséért folyamodott, f olyanodására, hiszszük, hogy kedvező választ nyerend. — Hoffmann Pál, a pozsonyi jogakadémia eddigi tanára, a pesti egyetemen a városi j jg rendes tanárává neveztetett ki. — Lembergben Goluchowsky gróf megválasztatása alkalmával, mint bécsi lapok sürgönyei jelentik, verekedések történtek. Golachowskyt a hatóság pártolván, részére tettleg beavatkozott. A rend helyreállítására katonaírót hoztak. A választás Goluchowsky javára tört ki, azonban megválasztatása ellen alkalmasint tiltakozni fognak. Ellenjelöltje Rodakowski, ki mellett 100 zsidó szavazó lépett fel. — Folyó évi augustus 30-án a pesti jogegyetemen tanuló aradi ifjak Aradon a m. k. t. e. joghallgatókat segélyző egylet javára tánczvigalmat rendeztek, melynek tiszta jövedelme 70 az az hetven o. é. forint ez idei segélyegyleti bizottmánynak átadatván, részésül nyilvános köszönetét szavazni kötelességének érezte. Pest, 1865. nov. 16-án. Bátor Gábor, a joghallgatókat segélyző egylet e. i. jegyzője. —Deutsch testvérek, pesti könyvnyomda-tulajdonosoknak, egy „Divat“ czimiű, Schmid, írói néven Áldor Imre felelős szerkesztése mellett havonként kétszer megjelenendő szépirodalmi s divatlapnak kiadására a kért engedély megadatott. (Sürg.) — Az osztrák földleírási társull a jövő 1866-iki évben az éjszaki sarkhoz tudományos utazást rendez. — München egyik háztulajdonosa kertjében az utóbbi napokban a szamócza ez idén harmadszor ért meg. — Spanyolországban a középkori vallási türelmetlenség még most is javában fennáll. — Murciában egy protestáns angol cholerában meghalt és nemcsak hogy betegsége alatt nem segítették semmivel, s magára hagyva pusztulni engedék, sőt halála után a pap-ág megtiltá eltemetését. Nemcsak a köztemetőben nem adtak helyet az eretneknek, sőt magános sem engedett egy talpalatnyi helyet magáéból, úgy hogy végre szalmába göngyölve az angol komulhoz Karthagenába kellett küldeni a holttestet. — Berlinben a legutóbbi népszámlálásból azon furcsa dolog jött napfényre, hogy Berlin lakosainak csak egy harmada benszülött berlini , ezen egy harmad is a külvárosokba van kiszorulva, mig a másik két harmad idegen helyről való. — A gabnaszállitás rendkívüli élénkséget vett Szegeden, mint a „Szegedi Hiradó“ írja. Az államvasut-társaság tehervonatait ugyanis egészen igénybe veszi a gabonaszállítás anyagira, hogy minden más szállítás leszorul róla. — A pesti ref. iskola önképző társulata nyilvános köszönetet mond le. Kemény Zsigmondnak, ki a társulat kezdetleges könyvtárát 188 darab könyvvel ajándékozá meg, s azt évről évre gyarapitani ígérte. — Megjelntek és beküldettek . Magyarországi kártékony állatok és ártalmas növények. Rövid népszerű szöveggel és 143 felvilágositó ábrával. Írták Letenyei L. és Miskolczy L. Jutalmazott pályamű. Letenyey Lajos sajátja. Ára ? Régen történt mindez. Regény, irta Podmaniczky Frigyes báró. 3 kötet. A mű Beniczky-Bajza Lenke úrnőnek van ajánlva. Lauffer kiadása. Ára ? Des Szeklers reine Sprache. Elméleti és gyakorlati tankönyv németek számára, kik a magyar nyelvet megtanulni akarják. Jr. Schuster Traugott János ti.ter, medgyesi tanár, a koppenhágai régészeti társulat rendes tagja. Lauffer kiadása. István bácsi naptára 1866-ra. Szerkeszti Majer István. Ára 50 kr. Hecke- Bent G. kiadja. Családi naptár 1866 ra 9-ik évi folyam, nyomatja és kiadja Bucsánszky Alajos. ‘ Mellékletében van az 5 aranyat nyert férfi gyes, melyet Cseke Gusztáv szerzett. — Ács Károly rövid életrajza. Összeálliták barátai, a czimzett arczképével. — X dik közleménye a beszterczei ev. ref. egyházi közönség temploma felépítésére adott és ígért kegyadományoknak. 162. István cs. kir. főherczeg ö fensége 100 ft. 163. József cs. kir. főherczeg ö fensége 100 ft. 164. Gróf Korris Clementine és gróf Teleki Hana ő nagyságaik, több növendék korú barátnőikkel, templomunk számára, s játkezű munkálataikból tárlatot alakítván, ki fogják sorsolni. 165. Méltóságos Macskási Ferencz ur az épülendő templom ablakaihoz 12 schok üvegtáblát méltóztatott ajándékozni. 166. Tek. Reich Károly ur az üvegek beillesztéséhez szükséges kit -anyagot ajándékozza. 167. Főispán magos Pogány György ur 5 ft. 168. Tsk. Medve Kálmán ur Debreczenből 1 ft. 169. Nemes Szolnok városából 9 ft 70 kr. 170. Nemes Nyíregyháza városa tekintetes tanácsa és képviselősége 50 ft. 171. A marosvásárhelyi ev. ref. közönség nemes egyházi tanácsa 20 ft. Mely nagylelkű kegyadományokért, egyházunk nevében, alázatos és hálás köszönetét nyilvánítani, szerencsés vagyok! Kelt Beszterczén, 1865. nov. 15-kén. Borosnyai Pál, gondnok. — Megjelent és beküldetett a sárospataki füzetek, uj folyam második évének IX. szállítmánya. Tartalma: Hegel és hegelismus B. J. — Az állattan irodalmának története Kiss József. — Nehány szó az angol iskolákról. — A magyar protestáns gályarabok névsora. Révész Imre. — Sötér Ferencz levele Kolonics érsekhez — Garády. — Ének a XVII. századból. Szekeres Mihály. A tiszáninneni vének tanácskozni, jegyzk. Erdélyi János. — Fabo. Monum. evang. aug. conf. in Hungaria historica Révész Imre. — Imre S. A magyar irod. és nyelv története Literatio. — Hajdú László L. K. — Emlékirat a sárospataki akadémia reformjáról Erdélyi János: A „P.Napló“ magán-társürgönyei. Boroszló, nov. 18. A „BreszZty“ levelezője Varsóból biztos forrás után írja, hogy hivatalosan közöltetett oda egy császári ukat, melyben a katonai szolgálat ideje tiz évre szállittatik, ebből 6 év sorezredekben töltendő, 4 tartalék szolgálat. Frankfurt, nov. 18. A szövetséggyűlés mai ülésében Ausztria és Poroszország közösen kinyilatkoztatják, hogy a holsteini rendek egybehívását akkorra tartják fenn, amikor az időt arra alkalmasnak fogják találni, most nem tartják czélszerűnek Schleswignek a német szövetségbe beléptetése felett vitatkozni; most azt indítványozza Ausztria és Poroszország, hogy a középállamok indítványa a holsteini ügyek bizottmányához utasíttassék. Elfogadtatott. Erre a középállamok kijelentik, hogy a szövetségnek a hűségekbeni örökösödés kérdéséhez való jogának fenntartása mellett lemondanak indítványuk további tárgyalásáról a szövetséggyűlésen. F I o r e n c z , nov. 18. A parlament ma megnyittatott. A király ezeket mondá megnyitó beszédében . A milyen bizalommal szoktam Turinban szólani, ahol bátorító és reményt nyújtó szavaimat mindenkor szerencsés események követték , hasonló bizalommal szólok most Florenczben, hol szintén le tudandunk győzni s elhárítani minden akadályt, autonómiánk teljes helyreállításában. Kormányom a pápaság és a vallási érdekeknek eleget teendő alkudozásokba bocsátkozot, de amelyek félbe szakittattak, midőn a korona és a nemzet jogai megtámadtatni látszottak. Az idő és az események hatalma meg fogják oldani az Olaszország és a pápaság között fönforgó kérdést. A septemberi conventiót nekünk hőven meg kell tartanunk, melyet Francziaország a megállapított határidőig végrehajtand, amelyet mi most már könynyen bevárhatunk. A helyzet tetemesen javult. Azután a külviszonyok kielégítő voltáról szólott, kiemelvén, hogy Spanyol-, Orosz- és Szászország alismerték az olasz Bécsi béke november 17 én ilekedése. Gözhajózás. A Danán. Lefelé: Győrből Pestre: naponkét órakor reggel Surf rgomból Pestre: nként a helyi gözöcsel 6 ó reggel, és s győri utazói sel 2 óra felé délután. faczről Pestre : naponki helyi gőzössel 8 órakor gel és 3 ór. délu. a győri gőzössel. Pestről Mohácsra: napor vasárnapot kivéve, 7 ó reggel ‘estről Fezekre és Zimon szerdán és szombaton 7 ó reggel. Fölfelé: ‘estről Győrbe : naponki órakor reggel. P estről Vácz, Esztergom naponk. a helyi gőzössel délután, és a győri utazó-sel 7 órak. este. Pestről Szent-Endre és dányba : naponkint 8', kor délután. Mohácsról Pestre : napon vasárnap kivételével, 3 ór délután. Zlatonyból Pestre: vasárnap és szerdán 10 órakor délelőtt. Orsováról Zimonyba, Pestre szombaton reggel______ AjeaBsam.«?*# . 5% Államadóssági 7.-es nemzeti kölcsön 100 frtos 7.-es metalliques 100 '/1/,« s „ 100 bt9-dik évi teljes 100 1-’O-dik „ Öttdréss 100 ■b -dik „ teljes 100 10 -dik „ teljes 100 dik „ ötödrész 100 lálogyverek eurgeti bank 10 éves Vinnia, estist. O/' * ’ „ oszté. GV a)f kitint, osztr.é. IV aa ar földhitelintézet ö hb „ 10 év. jöv. jegy 6 /• testtusi kötelezvények. 7,68 magyarországi „ erdélyi „ horvát Bonjegyek. itelintézeti unsgözhajósási reeti 100 frtos 100 , 100 , sterházy hercmeg lm lffy oy , Genöis inöifjchgrKts aldstein :glevich_ 110 frtos 100 , 100 , *0 , 40 , 40 , 40 , 40 , 40 , 80 , *0 , 10 . Adott ár Tartott ár 69 69 10 65 40 65 51 57 — 57 50 130 — 139 — 135 — 133 — 80 — 80 50 96 40 85 10 93 201 93 40 104104 50 92 40 92 60 88 — 67 — 77 25 92 — 69 50 65 25 72 — 116 30 76 — 109 - 21 — 62 25 50 21 50 21 60 21 50 16 - 16 - 12 —1 88 20 67 2 77 75 93 — 70 25 65 75 73 — 116 50 77 — 109 60 22 — 66 — 26 — 22 60 22 50 22 60 17 — 17 — 12 50 Elsőbbségi kötvények. Állam vaspálya 900 frank Lolob.-velenczei 105 frtos Dunagőzhajózási .... Osztrák Lloyd....................... Részvények. Bankrészvény — — Hitelintézet 200 frtos Alsó-ausztrsc.-bank 560 frtos Éjszaki vasút JOOO „ Állam „ 500 frank Déli , 200 „ Nyugati „ 200 „ Tiszai » 200 „ Dunagőzhajózás 500 frtos Lloyd 600 „ Pesti lánchíd 500 „ Vélték (devisek) három hónapra. Augsburg 100 db német fr. 4 7i7t Frankfurt ,.195.46. •• Hamburg 100 bankmark 87,7, London 10 ft sterling 87, Pária 100 frank 47„ Pénznemek. Császári arany...................... Reczés.................................... Korona .... • Napoleons d’or...................... Orosz imponálok .... Porosz pénztári utalvány . . Ezüst....................................... Tartott ár Adott ár 107 75 108 25 99 25 99 75 21 — 13777 — 160 10 582 — 1649 177 30 174 60 125 25 147 — 444 — 216 — 868 — 90 40 90 10 80 50 107 65 779 - 160 30 584 — 1651 171. 50 175 50 125 75 147 — 446 — 218 — 37090 50 90 60 80 70 107 90 Vontak be A délkeleti Tanpályán. Beea—Test. evkr. bécs . Ind. 7 ó. 45 p. regg. 8 ó. — p. este. Érsekújvár „ 1 „ 20 „ délu. 1 „ 54 „ éjjel. Pest . . . 5 „ 19 „ délu. 6 „31 „regg. Czegléd . „ 7 „ 64 „ este. 9 „ 14 „ regg Szeged . „ 12 „ 12 „ éjjeL 2 „ 55 „ délu Temesvár Érk. 3 „ 55 „ regg. 8 „ 27 „ este. Temesvár—Bécs. Temesvár. Ind. 10 ó. 40 „éjjeL 7 ó. 25 p. regg. Szeged Czegléd . fest . . Érsekújvár „ •. Bécs . ■ Érk. 6 2 „ 26 „ regg. 12 „ 63 „ délb. 6 „ 35 „ regg. 6 „ 21 „ este. » . 55 „ regg. 9 „ 30 „ este. 1 „ 52 „ delu. 1 „ 8 „ éjjeL 33 „ este. 6 „ — „ regg. A tinta vidéki vaspályán. Czegléd—Debreczen—Miskolci -Kassa. Ind. 9 ó. 27 p. regg. 8 ó. 24 p. este 10 Czegléd Szolnok P.-Ladány Debreczen Tokaj . Miskolcz Kassa . Kasse—Miskolc Kassa . 42 90 421195Miskolcim7 Tokaj . .0 9 Debreczen. T 12 1 5 17 51.18P.-Ladány.n 1 L 6 17 5 18Szolnok. _ — Cie 8 66 8 68Czegléd . Ind.9 8 90 8 95 Szolnok . fl 11 1 61V, 1 62 Csaba . . Érk.2 107 75108 —Arad . .5 27 , regg. 9 „ 42 „ éjjel. » 1 „ 26 „ délu. 1 „ 20 „ éjjel „ 8 „ — „ délu. 3 „ 47 „ regg „ 6 „ 25 „ délu. 8 „ 5 „ regg.® l X 24 „ este. 11, 5, regg Érk. 9 „ 56 „ este. 2 „ 49 „ delu. Debreczen—Czegléd. 56n regg. a délu. „ délu Arad—Czegléd. Arad . Ind. 10 ó. 15 p. déle. Csaba . „ 12 „ 14 „ délb. Czegléd . Érk. 5 „ 33 „ délu. Püspök-Ladány—Nagyvárad. P.-Ladány Ind. 1 ó. 58 p. déln. Nagyvárad Érk. 4 „ 38 „ délu. Nagyvárad—Püspök-Ladány. Nagyvárad Ind. 10 ó. 6 p. déle. P.-Ladány Érk. 12 „ 48 „ délb. A déli vaspályán. Buda—Fehérvár. Buda . . Ind. 7 ó. 36 p. regg. 6 ó. 15 p. este. Ss.-Fehérvár. A„ 43 „ r. érk. 7 „ 20 „ este. Fehérvár—Buda Sz.-Fehérvár híd. 5 ó. 55 p. déln. Buda Fehérvár . N.-Kanizsa N.-Kanizsa. Fehérvár , Fehérvár Uj-Szőny . Bécs . • Bécs . • Szőny . Fehérvár . 7 ó. 15 p. regg. Érk. 7 „ 58 „ este. 9 „ 20 „ dele. Fehérvár—Kanizsa. Ind. 8 ó. 50 p. regg. 7 ó. 19 p. este. Érk. délben és este. Kanizsa—Fehérvár Ind. 1 ó. 22 p. délu. 5 ó. 15 p. regg. Érk. 5 „ 40 „ délu. 7 „ 10 „ este. Fehérvár—Bécs. Ind. 10 ó.—p. regg. Érk. 2 „25. 8 „17, délu. este. Bács—Fehérvár. Ind. 7 ó. 45 p. reeg. „ * „ 10 „ délu. Erk. 5 . 88 . este. Gabonaárak a pesti piaczon tovember 17-én. ’ Alsó-ausztriai mérő szerint Súlymont Szerint leg- f regalfut jmaga ár o. é. Búza, bánsági . . 85-861 3 05,3 10 a „ bánáti tiszta. 87—38 3 15,3 25 „ tiszavidéki u. 87—88 8 20 3 30 „ tiszavidéki uj 89—90 3 35 3 40 „ pesti termésű 86 -87 3 103 20 r „ fehérvári 87 -88 1 253 35 Ti Ti HJ * 89- -50 8 40— , Rozsó . . . • 77-79— — r » UJ • * • * 79-80 2 152 20 Árpa, sörfőzésre 70—72 2 102 35 1 „ etetésre • . 68—70 1 351 40 Zab........................ 48-50 1 161 20 : „ uj . . . . 45-48 1 081 IC J Kukoricza . 78—68 1 601 1ó Répcze, fekete ._ 7 501 -„ bánáti. 1 -Bab.......................... 86—88 4 604 80 Köles .... 80—82 1 451 60 DanavisUlás. Pest nov. 17. 8' 8" 0 felett. „ Pozsony nov. 13. 2' 1" 0 alatt királyságot, hogy a pénzviszonyok egyensúlyát milyen nehéz helyrehozni, a haderők csonkítása nélkül, és mily fájdalmasan esik újabb áldozatokat kérni, — de a nép hazafiassága most sem fog — úgymond — cserben hagyni. Az egyháznak az államtól elválasztatása és az egyházi testületek megszüntetése felett fognak önök tanácskozni, — mond folytatólag a király , — a nemzeti nagy nüvet semmi se dúlhatja fel; újabb harczok ki nem kerülhetők, de Olaszország fiai közülem csoportosulandnak, és Olaszországnak s a civilisationak hatalma felül foar kerekedni.“ A nemzet eszélyessége Olaszország jogait és becsületét megtudandják sértetlenül őrizni. A nemzeti politika ösvényén nyíltan előre kel haladni. Népem szeretetében és hadserege méretében vetve bizalmamat, semmit se mulasztandok azon nagy mű körül, melyet bevégezve kell utódainknak átadnunk. Nemzeti színház. Nov. 19-ére van kitűzve. „MÁTYÁS, KIRÁLY LESZ.“ Eredeti történeti színmű 5 felvonásban. — Távirati tudósítás a bécsi börzére nov. 1- ról : 5% metalliques............................. 65 50. Nemzeti kölcsön............................. 69.70. Bankrészvény............................ 777. — Hitelintézet........................................159. 8. Londoni váltók............................ 107. 90. Ezüst.............................................. 107. 75. Arany.............................................. 5. 17. A n g o I o r • s á g. Russell gróf és Adams úr legújabb levelezése (Vége.) A nemes gróf egy i. é. nov. 3-kán kelt levélben válaszol Adams urnak ama levelére, amelylyel az octóberben közrebocsátott levelezés végződött. A levél hosszú, és számos idézetekkel van teli. Tartalmának lényeges kivonata következő: „Nem lehet némileg nem csodálkoznom, hogy ön látszólag oly bizonyosnak tartja, miszerint ő felsége kormánya érvényesnek fog elismerni olyant, melyre nézve az Egyesült Államok több mint harminc éven át azt nyilvánították, hogy az ellenkezésben van a nemzetek jogával és gyakorlatával, és hogy ő felsége kormánya kárpótlást fog adni oly érvek alapján, melyeket az Egyesült Államok, mikor Portugal hasonló esetben azokat érvényre juttatni törekedett, határozottan, állandólag és ünnepélyesen visszautasítottak. Egy 1850 nov. 7-ken kelt jegyzékben a portugali követ Washingtonban megmutató, hogy több mint 60 portugali hajó foglaltatott el vagy raboltatott ki, hogy a kalózok felszerelése Boltimoreban köztudomású dolog volt, hogy több tekintélyes polgárok, s közöttük a sheriff és a postamester, mint olyanok, kik a kalózhajókban érdekelve voltak, a törvényszékek elébe valónak idézve, s a követ azután ekkép folytató jegyzékét: „Alulirt szabadságot vesz magának megjegyezni és figyelmeztetni, hogy az Egyesült Államok kormányának kötelessége volt méltányos mértékű őrködés által polgárainak ezen eljárását meggátolni, s hogy miután a szövetségi kormány ezt elmulasztotta, a portugáli kormánynak jogos igénye van kirablott alattvalóinak veszteségeiért az Egyesült Államok kormányától kárpótlást követelni.“ Úgy de elismerték-e az Egyesült Államok ez udvariasan előadott követeléseket ? Nem vagyok képes nyomát találni annak, hogy a portugali követ csak választ kapott volna is. Az Egyesült Álamok kormánya alkalmasint azok válaszokra bízta magát, melyeket Portugal követeinek már 1816 tól 1822-ig és 1822-től 1828-ig adott volt. E válaszok lényegesen oda mentek ki, hogy törvényes keresetek fognak indíttatni, ha törvényes tanúbizonyságok hozatnak. — Tökéletesen hasonló eljárást követett ő felsége kormánya az utolsó háború alatt. — Mikor az ,A 1 a b a m ás-ról vala szó, bűnjeleket kivánok, elergetiöket arra, hogy azok alapján a vétkes kimondatását eszközölhessem, s minthogy a bűnjelek alaposságát magan, meg nem ítélhetem, a korona jogvédők által vizsgálatára meg a kérdést. Ámbár a mi eljárásunk tökéletesen hasonló volt az ön kor Hiányáéhoz Portugál irányában, ön most ijesztő képét ecseteli az ezen eljárásból eredhető következményeknek.Amenynyiben én képesvagyok ítélni, önök államtitkárai mindig azt állították, hogy az Egyesült Álamok, mint semleges hatalom, egyedüli bírái annak a mértéknek, mely szerint ők egy önmaguk által alkotott törvénykönyv értelmében kötelességüknek eleget tettek. Örömöst megengedem , hogy az 1817 és 1818-ki congressusi törvények lényegesen különböznek az 1794-ki törvénytől. Ezen így különbözik a mi 1819-ki törvényünk is. Az 1818-ki amerikai és az 1819- ki angol törvények közötti különbség Ő felsége kormánya előtt soha sem látszott különös fontosságúnak. Az 1818. ápr. 20 -án kelt congressusi végzés 10-dik szakasza azt rendeli, hogy oly fegyveres hajónak, mely az Egyesült Államok valamely kikötőjéből indul, vagy egészen, vagy részben amerikai polgárok tulajdona, tulajdonosai vagy bizományosai a hajó és hajóteher kettős értékének erejéig kötelezvényeket adjanak ki kezességül arra, hogy az illető tulajdonosok (vagy bizományosok) nem fognak valamely, az Egyesült Államokkal békében élő hatalom ellen ellenségeskedést elkövetni. És ugyanazon végzés 11. szakasza azt rendeli, hogy a vámtisztek minden indulni akaró hajót állítsanak meg, ha a hajó köztudomás szerint hadi czélokra van építve, ha terhe jobbára fegyverből és lőszerből áll, s ha a rajta levő személyek száma vagy más körülmények valószínűvé teszik, hogy a tulajdonos vagy tulajdonosok a hajót ellenségeskedésre akarják használni valamely, az Egyesült Államokkal békében élő hatalom ellen. Márpedig én azt állítom először, hogy e rendeletek tíz napig teljesen hatástalanok maradtak, és a kalózhajók felszerelését Baltimoreban nem akadályoztatták.Másodszor azt jegyzem meg, hogy a 10. szakasz csak oly hajókra alkalmazható, melyek már indulás előtt fel vannak szerelve és fegyverezve, s a biztosíték csak arról kereskedő, hogy a tulajdonosok nem fogják saját személyükben a hajót ellenséges czélokra használni, de nem gátolja azt, hogy ezen tulajdonosok az ily hajókat másoknak engedjék át, kik azután azokat tetszésük szerint használhatják. Ha az amerikai törvény rendeleteit jobbítmányokul saját törvényünkbe átvettük volna is, mégsem voltak volna akár az „Alabama“ ra, „Floridá“-ra vagy „Georgiá”ra, akár a „Shenandoaha-ra alkalmazhatók. Megvallom azonban, hogy nézetem szerint sem az Egyesült Államok törvénye, sem az angol „Foreign Ealistment Act“ nem bizonyult tökéletesen hatályosnak, s hogy ennélfogva megfontolást érdemel, nem lehetne-e mind a két nemzet törvényeit e tekintetben javítani, úgy hogy jövendőre mindenik kormány annyi biztonsággal bírjon saját területén, amennyit szabad intézményeink megengednek azok ellen, kik az uralkodó szándékának ellenére és az ország törvényeinek kijátszásával cselekszenek. Végül e levelemben, melyet e tárgyban utóször intézek önhöz, még egyszer azon szíves és őszinte reményemet fejezem ki, hogy illető országaink, melyek most mind a ketten megtisztultak a rabszolgaság szégyenfoltjától és bűnétől, a világon békében és kölcsönös jóakarattal viseljék egymás mellett szerepeiket.“ „Russell.“ E levélhez két melléklet volt zárva, melyek közül az első a múlt századig megy vissza, s a britt kormánynak az éjszak amerikai gyarmatok elszakadása ellen tett intézkedéseit írja le, ellenfétéül a déli államok Észak Amerika részére tett intézkedéséül,azt akarván bebizonyítani, hogy Angolország akkor (az amerikai szabadságháború alatt) nem sértette a külhatalmak érdekeit, mint a szövetség sértette az utolsó háború alatt. Anglia magaviselete akkor nem nyújtott alkalmat a franczia kormánynak a semlegesség megszegésére. Az éjszaki államok rendszabályai (különösen az ostromzár) azonban kényszerítették ez esetben Angolországot arra, hogy a confoederáltakat hadviselő félnek elismerje. A második melléklet elmondja esetről esetre, mit tett az anol kormány a lefolyt polgárháború alatt a Foreign Enlistment Act“ fenntartására. — Drezda, nov. 17. A“„Drezda Journal" írjai: A szász kormány Berlinben újabb időben csakugyan érintette az Olaszországgal kötendő kereskedelmiszerződés ügyét, megjegyezvén, hogy részéről az olasz kormány által kívánt szervezetben történik meg a ratificatio. Itt nem tudnak semmit a porosz kormánynak ez ügyben kifejezett kételyeiről. — Frankfurt, nov. 17. A hannoveri követet a hűségek kérdésében a középállamok javaslata ellen fellépésre utasította kormánya, ff — Hamburg, nov. 17. A „Börsenhalle“ megerősíti, hogy Ausztria nem hajlandó Poroszországnakengedni. — Athen, nov. 11. Folyó hadikán s Therben és Chalcis közt a gyorskocsi, és ugyanazon nap Calamata mellett a levélposta raboltatott ki. A rablók egy gazdag földbirtokost fogtak el, kiért 2000 font sterling váltságdijt kötövetelnek. — A Levanteben hir szerint több görög al consulatus fel fog oszlattatni. — A „Niels Juds“ parancsnokát a király a megváltórend nagykeresztjével díszítette fel. — Triest, nov. 17. (Levantei posta.) Konstantinápoly, novemb. 11. A vesztegzári idő ismét 10 napra hosszabbittatott meg, mert Alexandriában és Trapezuntban a cholera újból jelenkezik. Enosban mintegy husz egyén halt meg a járványban.] — Pária, nov. 17. Az osztrák kölcsönt 734,694 db 5°/0-os és 500 ftos kötvényben adják ki, 350 árfolyammal. A kölcsönt 37 év alatt sorsolás útján fizetik vissza. Az első kisorsolás 1867 november 1-én lesz. Az aláírást itt november 17-én nyitják meg. A kölcsönre Béselben, Amsterdamban, Hamburgban és Berlinben egyszerre nyitnak aláírást. (Presse ) — Páris, nov. 17. Határozottam írhatom, hogy az osztrák kölcsön végleg megköttetett. (Debatte.) Távirati jelentések. — Berlin, nov. 17. A „Volkszeitung“ értesül, hogy Poroszország lemond a herczegségi térdén minden olyatén megoldásáról, mely Ausztria hagyományos politikájával ellenkeznék, és gondosan kerülene minden alkalmat újabb meghasonlásokra. — Hamburg, nov. 17. Az „Itzehoer Nachrichten“ czímű lap figyelemre méltó czikket hoz a bekebelezési tervek ellen. Ebben mondatik, hogy Schleswig Holstein képezi a német kérdések azon helytelen megoldását, mely az Ausztrián kívüli Németországot Poroszországnak, Ausztriát ellenben a szláv elemnek veti oda martalékul. Ily politika ellen küzdeni nemzeti kötelesség, mert herczegségek ügye egyszersmind Németország ügye is. — Lödön, nov. 17. Stefens elfogatott feni főnök nyilatkozatot bocsátott ki, melyben tagadja, hogy az angol törvény érvénynyel bírna Izlandban. Esti posta, Pest, nov. 18. — A legutolsó hírek szerint Jamaica szigetén a néger lázadás végkép elnyomatott, s a gyarmati hatóságok, úgy látszik, a felkelés elfojtásában teljességgel nem hagyták magukat holmi philanthropiai gyengeségek által vezéreltetni. Az eljárás igen sommás volt, mirel némi fogalmat adhat az, hogy alig érkezett meg Európába a felkelés és a négerek által elkövetettnekiállított kegyetlenségek híte, midőn a mozgalom gyors “elfojtásáról is értesülünk,mégpedig azon hit kíséretében, hogy a felkelők iránt nem volt kegyelem, hogy 4001 személy már kivégeztetett, és Nordon, a lázadás főnöke, felakasztatott. Van azonban a képnek más oldala is. A „Morning Post,“ a „Héraid,“ és mindazok, kik ösztöneik által az osztály- vagy fajuralom, a zsarnokság és elnyomás felé vonatnak, természetesen azt kürtölik, hogy a néger természetes vadságánál fogva csak vaskézzel, csak ostorral kormányozható, s nem minden czélzat nélkül nagyítják a négerek által elkövetett kegyetlenségeket, s a „Telegraph“ és „Star“ nem minden alap nélkül gyanítják, hogy e madárijesztővel voltakép az amerikai republikán pártot akarják a néger szavazat eszméjétől elriasztani, mi még kísérletnek is nagyon nevetséges botorság volna, ha oly mondhatlanul rosz akaratot nem tanúsítana. — A „D a iy |N ew s* kimutatja, hogy a négereknek, kiket az emancipatió óta rabszolgáknak nem szabad, szabadoknak nem lehet tekinteni, valódi sérelmeik voltak, s ha helyünk engedi, a szabadelvű lap e tanuságos czikkére még visszatérendünk. Előkelő londoni czégek a Spanyolország részéről Chilinek szent háborúra vonatkozólag oly tudósításokat kaptak, miszerint a spanyol admirál oda volna utasítva, hogy a köztársaság kikötőt egy hónapig ostromzár alatt tartsa, s ha ez idő alatt elégtétel nem adatnék, Valparaiso városát ágyúztassa halomra. Szerencséjére még magának Spanyolországnak is, Anglia, Francziaország és az Egyesült Államok Hajóhadai alkalmasint tiltakozni fognak ez eljárás ellen, s kétségkívül elég erősek arra, hogy az ágybiztatást meggátolják. Chile kikötőinek zárlata különösen kellemetlen Angliára nézve, mely onnan veszi rezének legnagyobb részét. — A bhutáni háború be van fejezve. Samarából táviratilag írják Londonba, hogy Bruse ezredes Bhutánnál békeszerzőstvényt kötött, mely Sattarában ki is volt hirdetve. — Washingtonból félhivatalosan jelentik, mikép James Orr, kit Dél Carolina államkormányzóvá válas tett, az elnök által megkegyelmeztetett ugyan, de miután az állam a confederált adósságot még nem nyilvánította érvénytelennek, az unió által mm ismertethetik el leyális államnak. — A mexicói (Juarez-féle) kölcsön Ügynökége New Yorkban forma szerint kinyittatott, s ez alkalommal Rogers és Robert Dale Owen urak és Wallace tábornok meleg rokonszenvvel nyilatkoztak a mexicói köztársaság ügye iránt. Felelős szerkesztő : B. Kemény Zsigmon