Pesti Napló, 1865. november (16. évfolyam, 4662–4686. szám)

1865-11-19 / 4677. szám

ingau, Volkmann, Brahms műveik kiváló helyet foglalandnak. Nem kételkedünk rajta, miszerint e ritka tökéletes négyes-társulat nálunk is a leg­­nagyobb elismerés és pártfogásban fog része­sülni. Reánk nézve más oldalról az a haszna is lesz, hogy legalább a fővárosi zeneközönségnek alkalma lesz egyszer tiszta fogalmat szerezni magának arról, hogy tulajdonképen mi az a tö­kéletes vonós­négyes. — Kempelen Győző munkái már meg­jelentek két kötetben. Az első kötet tartalmazza „Magyar Önkényteszk“ czímű regényét, a má­sodik kötet pedig neje, Kempelen Tóth Rita be­­szélyével „Szomorú Bálint“, „A grófnő“ és „Ger­trud“ czímű beszélyeit. Az életrajz külön fog a­t előfizetőknek legközelebb megküldetni. Mind­két kötet ára 2 ft. A jövedelem 461 ft, a kiadás £10 ft 60 kr. A síremlék költségeire marad 81 ft 40 kr. Az o­ctober 30 kán felállított síremlék azonban 2ix­­tba került, a így a költség még nincs fedezve. Újólag ajánljuk tehát a most már megjelent művet a közönség pártoló figyelmébe. — Horváth Mihály menekült hazánkfia, *gy ismert jeles történész — m­int a „Wanderer“ -­­ja — bántatlan visszatérhetéséért folyamodott, f­ olyan­odására, hiszszük, hogy kedvező választ nyerend. — Hoffmann Pál, a pozsonyi jogaka­démia eddigi tanára, a pesti egyetemen a városi j­ jg rendes tanárává neveztetett ki. — Lembergben Goluchowsky gróf megválasztatása alkalmával, mint bécsi lapok sürgönyei jelentik, verekedések történtek. Go­­l­achowskyt a hatóság pártolván, részére tettleg beavatkozott. A rend helyreállítására katona­­írót hoztak. A választás Goluchowsky javára tört ki, azonban megválasztatása ellen alkalma­sint tiltakozni fognak. Ellen­jelöltje Rodakowski, ki mellett 100 zsidó szavazó lépett fel. —­ Folyó évi augustus 30-án a pesti jogegye­temen tanuló aradi ifjak Aradon a m. k. t. e. joghallgatókat segélyző egylet javára tánczvi­­galmat rendeztek, melynek tiszta jövedelme 70 az az hetven o. é. forint ez idei segélyegyleti bizottmánynak átadatván, részésül nyilvános kö­szönetét szavazni kötelességének érezte. Pest, 1865. nov. 16-án. Bátor Gábor, a joghallgatókat segélyző egylet e. i. jegyzője. —­Deutsch testvérek, pesti könyvnyom­da-tulajdonosoknak, egy „Divat“ czimiű, Schmid, írói néven Áldor Imre felelős szerkesztése mel­lett havonként kétszer megjelenendő szépirodal­mi s divatlapnak kiadására a kért engedély meg­adatott. (Sürg.) — Az osztrák földleírás­i társul­l a­­ jövő 1866-iki évben az éjszaki sarkhoz tudományos utazást rendez. — München egyik háztulajdonosa kertjében az utóbbi napokban a szamócza ez idén harmadszor ért meg. — Spanyolországban a középkori vallási tü­relmetlenség még most is javában fennáll. — Murciában egy protestáns angol cholerában meghalt és nemcsak hogy betegsége alatt nem segítették semmivel, s magára hagyva pusztulni engedék, sőt halála után a pap-­ág meg­­tiltá eltemetését. Nemcsak a köz­temetőben nem adtak helyet az eretneknek, sőt magános sem en­gedett egy talpalatnyi helyet magáéból, úgy hogy végre szalmába göngyölve az angol komulhoz Karthagenába kellett küldeni a holttestet. — Berlinben a legutóbbi népszámlálásból azon furcsa dolog jött napfényre, hogy Berlin lakosai­nak csak egy harmada benszü­lött ber­lini , ezen egy harmad is a külvárosokba van kiszorulva, mig a másik két harmad idegen helyről való. — A gabnaszállitás rendkívüli élénk­séget vett Szegeden, mint a „Szegedi Hiradó“ írja. Az államvasut-társaság tehervonatait ugyan­is egészen igénybe veszi a gabonaszállítás any­agira, hogy minden más szállítás leszorul róla. — A pesti ref. iskola önképző társulata nyil­vános köszönetet mond le. Kemény Zsigmondnak, ki a társulat kezdetleges könyvtárát 188 darab könyvvel ajándékozá meg, s azt évről évre gya­rapitani ígérte. — Megje­lntek és beküldettek . Magyar­­országi kártékony állatok és ártalmas növények. Rövid népszerű szöveggel és 143 felvilágositó ábrával. Írták Letenyei L. és Miskolczy L. Jutalmazott pályamű. Letenyey Lajos sajátja. Ára ? Régen történt mind­ez. Regény, irta Podmaniczky Frigyes báró. 3 kötet. A mű­ Beniczky-Bajza Lenke úrnőnek van ajánl­va. Lauffer kiadása. Ára ? Des Szeklers reine Sprache. Elméleti és gyakorlati tankönyv németek szá­mára, kik a magyar nyelvet megtanulni akarják. Jr. Schuster Traugott János ti.ter, medgyesi tanár, a koppenhágai régészeti társulat rendes tagja. Lauffer kiadása. István bácsi naptára 1866-ra. Szerkeszti M­a­j­e­r István. Ára 50 kr. Hecke- Bent G. kiad­ja. Családi naptár 1866 ra 9-ik évi fo­lyam, nyomatja és kiadja Bucsánszky Alajos. ‘ M­ellékletében van az 5 aranyat nyert férfi gyes, melyet Cseke Gusztáv szerzett. — Ács Károly rövid életrajza. Összeálliták barátai, a czimzett arczképével. — X dik közleménye a beszterczei ev. ref. egyházi közönség temploma felépítésére adott és ígért kegyadományoknak. 162. István cs. kir. főherczeg ö fensége 100 ft. 163. József cs. kir. főherczeg ö fensége 100 ft. 164. Gróf Korr­is Clementine és gróf Teleki Hana ő nagy­ságaik, több növendék korú barátnőikkel, tem­plomunk számára, s játkezű­ munkálataikból tár­latot alakítván, ki fogják sorsolni. 165. Méltósá­­gos Macskási Ferencz ur az épülendő templom ablakaihoz 12 schok üvegtáblát méltóztatott ajándékozni. 166. Tek. Reich Károly ur az üve­gek beillesztéséhez szükséges kit -anyagot aján­dékozza. 167. Főispán magos Pogány György ur 5 ft. 168. Tsk. Medve Kálmán ur Debreczenből 1 ft. 169. Nemes Szolnok városából 9 ft 70 kr. 170. Nemes Nyíregyháza városa tekintetes ta­nácsa és képviselősége 50 ft. 171. A marosvá­sárhelyi ev. ref. közönség nemes egyházi tanácsa 20 ft. Mely nagylelkű­ kegyadományokért, egy­házunk nevében, alázatos és hálás köszönetét nyilvánítani, szerencsés vagyok! Kelt Beszter­­czén, 1865. nov. 15-kén. Borosnyai Pál, gondnok. — Megjelent és beküldetett a sárospataki fü­zetek, uj folyam második évének IX. szállítmá­nya. Tartalma: Hegel és hegelismus B. J. — Az állattan irodalmának törté­nete Kiss József. — Nehány szó az angol iskolákról. — A magyar protestáns gályarabok névsora. Révész Imre. — Sötér Ferencz levele Kolonics érsekhez — Garády. — Ének a XVII. századból. Sze­keres Mihály. A tiszáninneni vének tanácskozni, jegyzk. Erdélyi János. — Fabo. Monum. evang. aug. conf. in Hungaria his­t­o­r­i­c­a Révész Imre. — Imre S. A magyar irod. és nyelv története Literati­o. — Hajdú László L. K. — Emlékirat a sárospataki akadémia reformjáról Erdélyi János: A „P.Napló“ magán-társürgönyei. Boroszló, nov. 18. A „BreszZty“ levelezője Varsóból biztos forrás után írja, hogy­­ hivatalosan közöltetett oda egy császári ukat, melyben a katonai szolgá­lat ideje tiz évre szállittatik, ebből 6 év sorezredekben töltendő, 4 tartalék szol­gálat. Frankfurt, nov. 18. A szövetség­­gyűlés mai ülésében Ausztria és Porosz­­ország közösen kinyilatkoztatják, hogy a holsteini rendek egybehívását akkorra tartják fenn, a­mikor az időt arra alkal­masnak fogják találni, most nem tartják czélszerűnek Schleswignek a német szö­vetségbe beléptetése felett vitatkozni; most azt indítványozza Ausztria és Poroszor­szág, hogy a középállamok indítványa a holsteini ügyek bizottmányához utasíttas­­sék. Elfogadtatott. Erre a középállamok kijelentik, hogy a szövetségnek a hűsé­­gekbeni örökösödés kérdéséhez való jogá­nak fenntartása mellett lemondanak indít­ványuk további tárgyalásáról a szövet­­séggyűlésen. F I o r e n c z , nov. 18. A parlament ma megnyittatott. A király ezeket mondá megnyitó beszédében . A milyen bizalom­mal szoktam Turinban szólani, a­hol bá­torító és reményt nyújtó szavaimat min­denkor szerencsés események követték , hasonló bizalommal szólok most Florencz­­ben, hol szintén le tudandunk győzni s elhárítani minden akadályt, autonómiánk teljes helyreállításában. Kormányom a pápaság és a vallási érdekeknek eleget teendő alkudozásokba bocsátkozot, de a­melyek félbe szakittat­­tak, midőn a korona és a nemzet jogai megtámadtatni látszottak. Az idő és az események hatalma meg fogják oldani az Olaszország és a pápaság között fönforgó kérdést. A septemberi conventiót nekünk hőven meg kell tartanunk, melyet Fran­­cziaország a megállapított határidőig végrehajtand, a­melyet mi most már köny­­nyen bevárhatunk. A helyzet tetemesen javult. Azután a külviszonyok kielégítő voltá­ról szólott, kiemelvén, hogy Spanyol-, Orosz- és Szászország alismerték az olasz Bécsi bék­e november 17 én ilekedése. Gözhajózás. A Danán. Lefelé: Győrből Pestre: nap­onkét órakor reggel Surf rgomb­ól Pestre: n­ként a helyi gözöcsel 6 ó reggel, és s győri utazói sel 2 óra felé délután. f­aczről Pestre : naponki helyi gőzössel 8 órakor gel és 3 ór. délu. a győri­­ gőzössel. Pestről Mohácsra: napor vasárnapot kivéve, 7 ó reggel ‘estről Fezekre és Zimon szerdán és szombaton 7 ó reggel. Fölfelé: ‘estről Győrbe : naponki órakor reggel. P estről Vácz, Esztergom naponk. a helyi gőzössel délután, és a győri utazó-­sel 7 órak. este. Pestről Szent-Endre és dányba : naponkint 8'­, kor délután. Mohácsról Pestre : napon vasárnap kivételével, 3 ór délután. Zlatonyból Pestre: vasárnap és szerdán 10 órakor délelőtt. Orsováról Zimonyba, Pestre szombaton reggel______ AjeaBsam.«?*# . 5% Államadóssági 7.-es nemzeti kölcsön 100 frtos 7.-es metalliques 100 '/1/,­« s „ 100 bt9-dik évi teljes 100 1-’O-dik „ Öttdréss 100 ■b -dik „ teljes 100 1­0 -dik „ teljes 100 dik „ ötödrész 100 lálogyverek eurgeti bank 10 éves Vinnia, estist. O/' * ’ „ oszté. GV a)f kitint, osztr.é. IV aa ar földhitelintézet ö h­­­b „ 10 év. jöv. jegy 6 /• test­tusi kötelez­vények. 7,­68 magyarországi „ erdélyi „ horvát Bonjegyek. itelintézeti unsgözhajósási r­eeti 100 frtos 100 , 100 , sterházy hercmeg lm lffy oy , Genöis inöifjchgrKts aldstein :glevich_ 110 frtos 100 , 100 , *0 , 40 , 40 , 40 , 40 , 40 , 80 , *0 , 10 . Adott ár Tar­tott ár 69 69 10 65 40 65 51 57 — 57 50 130 — 139 — 135 — 133 — 80 —­ 80 50 96 40 85 10 93 201 93 40 104­­104 50 92 40 92 60 88 — 67 — 77 25 92 — 69 50 65 25 72 — 116 30 76 — 109 - 21 — 62 25 50 21 50 21 60 21 50 16 - 16 - 12 —1 88 20 67 2­­ 77 75 93 — 70 25 65 75 73 — 116 50 77 — 109 60 22 — 66 — 26 — 22 60 22 50 22 60 17 — 17 — 12 50 Elsőbbségi kötvények. Állam vaspálya 900 frank Lolob.-velenczei 105 frtos Dunagőzhajózási .... Osztrák Lloyd....................... Részvények. Bankrészvény — — Hitelintézet 200 frtos Alsó-auszt­rsc.-bank 560 frtos Éjszaki vasút JOOO „ Állam­­ „ 500 frank Déli , 200 „ Nyugati „ 200 „ Tiszai » 200 „ Dunagőzhajózás 500 frtos Lloyd 600 „ Pesti lánc­híd 500 „ Vélték (devisek) három hónapra. Augsburg 100 db német fr. 4 7i7t Frankfurt ,.195.4­6. •• Hamburg 100 bankmark 8­7,7, London 10 ft sterling 87, Pária 100 frank 47„ Pénznemek. Császári arany...................... Reczés.................................... Korona .... • Napoleons d’or...................... Orosz imponálok .... Porosz pénztári utalvány . . Ezüst....................................... Tar­tott ár Adott ár 107 75 108 25 99 25 99 75 21 — 13­­777 — 160 10 582 — 1649 177­ 30 174 60 125 25 147 — 444 — 216 — 868 — 90­ 40 90 10 80 50 107 65 779 - 160 30 584 — 1651 171. 50 175 50 125 75 147 — 446 — 218 — 370­­90 50 90 60 80 70 107 90 Vontak be A délkeleti Tanpályán. Beea—Test. evkr. bécs . Ind. 7 ó. 45 p. regg. 8 ó. — p. este. Érsekújvár „ 1 „ 20 „ délu. 1 „ 54 „ éjjel. Pest . . . 5 „ 19 „ délu. 6 „31 „regg. Czegléd . „ 7 „ 64 „ este. 9 „ 14 „ regg Szeged . „ 12 „ 12 „ éjjeL 2 „ 55 „ délu Temesvár Érk. 3 „ 55 „ regg. 8 „ 27 „ este. Temesvár—Bécs. Temesvár. Ind. 10 ó. 40 „éjjeL 7 ó. 25 p. regg. Szeged Czegléd . fest . . Érsekújvár „ •. Bécs . ■ Érk. 6 2 „ 26 „ regg. 12 „ 63 „ délb. 6 „ 35 „ regg. 6 „ 21 „ este. » . 55 „ regg. 9 „ 30 „ este. 1 „ 52 „ delu. 1 „ 8 „ éjjeL 33 „ este. 6 „ — „ regg. A tinta vidéki vaspályán. Czegléd—Debreczen—Miskolci -Kassa. Ind. 9 ó. 27 p. regg. 8 ó. 24 p. este 10 Czegléd Szolnok P.-Ladány Debreczen Tokaj . M­iskolcz Kassa . Kasse—Miskolc Kassa . 42 90 421195Miskolcim7 Tokaj . .0 9 Debreczen. T­ 12 1 5 17 51.18P.-Ladány.n 1 L 6 17 5 18Szolnok. _ — Cie 8 66 8 68Czegléd . Ind.9 8 90­ 8 95 Szolnok . fl 11 1 61V, 1 62 Csaba . . Érk.2 107 75108 —Arad . .5 27 , regg. 9 „ 42 „ éjjel. » 1 „ 26 „ délu. 1 „ 20 „ éjjel „ 8 „ — „ délu. 3 „ 47 „ regg „ 6 „ 25 „ délu. 8 „ 5 „ regg­­.® l X 24 „ este. 11, 5, regg Érk. 9 „ 56 „ este. 2 „ 49 „ delu. Debreczen—Czegléd. 56n regg. a délu. „ délu Arad—Czegléd. Arad . Ind. 10 ó. 15 p. déle. Csaba . „ 12 „ 14 „ délb. Czegléd . Érk. 5 „ 33 „ délu. Püspök-Ladány—Nagyvárad. P.-Ladány Ind. 1 ó. 58 p. déln. Nagyvárad Érk. 4 „ 38 „ délu. Nagyvárad—Püspök-Ladány. Nagyvárad Ind. 10 ó. 6 p. déle. P.-Ladány Érk. 12 „ 48 „ délb. A déli vaspályán. Buda—Fehérvár. Buda . . Ind. 7 ó. 36 p. regg. 6 ó. 15 p. este. Ss.-Fehérvár. A„ 43 „ r. érk. 7 „ 20 „ este. Fehérvár—Buda Sz.-Fehérvár híd. 5 ó. 55 p. déln. Buda Fehérvár . N.-Kanizsa N.-Kanizsa. Fehérvár , Fehérvár Uj-Szőny . Bécs . • Bécs . • Szőny . Fehérvár . 7 ó. 15 p. regg. Érk. 7 „ 58 „ este. 9 „ 20 „ dele. Fehérvár—Kanizsa. Ind. 8 ó. 50 p. regg. 7 ó. 19 p. este. Érk. délben és este. Kanizsa—Fehérvár Ind. 1 ó. 22 p. délu. 5 ó. 15 p. regg. Érk. 5 „ 40 „ délu. 7 „ 10 „ este. Fehérvár—Bécs. Ind. 10 ó.—p. regg. Érk. 2 „25. 8 „17, délu. este. Bács—Fehérvár. Ind. 7 ó. 45 p. reeg. „ * „ 10 „ délu. Erk. 5 . 88 . este. Gabonaárak a pesti piaczon tovem­ber 17-én. ’ Alsó-ausztriai mérő szerint Súly­mont Szerint leg- f reg­alfut jmaga ár o. é. Búza, bánsági . . 85-861 3 05,3 10 a „ bánáti tiszta. 87—38 3 15,3 25 „ tiszavidéki u. 87—88 8 20 3 30 „ tiszavidéki uj 89—90 3 35 3 40 „ pesti termésű 86 -87 3 10­3 20 r „ fehérvári 87 -88 1 253 35 Ti Ti HJ * 89- -5­0 8 40— , Rozs­ó . . . • 77-79— — r » UJ • * • * 79-80 2 152 20 Árpa, sörfőzésre 70—72 2 102 35 1 „ etetésre • . 68—70 1 351 40 Zab........................ 48-50 1 161 20 : „ uj . . . . 45-48 1 081 IC J Kukoricza . 78—68 1 601 1ó Répcze, fekete ._ 7 501 -„ bánáti. 1 -Bab.......................... 86—88 4 604 80 Köles .... 80—82 1 451 60 DanavisUlás. Pest nov. 17. 8' 8" 0 felett. „ Pozsony nov. 13. 2' 1" 0 alatt királyságot, hogy a pénzviszonyok egyen­súlyát milyen nehéz helyrehozni, a had­erők csonkítása nélkül, és mily fájdalma­san esik újabb áldozatokat kérni, — de a nép hazafiassága most sem fog — úgy­mond — cserben hagyni. Az egyháznak az államtól elválasztat­á­­sa és az egyházi testületek megszü­nte­­tése felett fognak önök tanácskozni, — mond folytatólag a király , — a nemzeti nagy n­üvet semmi se dúlhatja fel; újabb harczok ki nem kerülhetők, de Olaszor­szág fiai közülem csoportosulandnak, és Olaszországnak s a civilisationak hatalma felül foar kerekedni.“ A nemzet eszélyes­sége Olaszország jogait és becsületét megtudandják sértetlenül őrizni. A nem­zeti politika ösvényén nyíltan előre kel hala­dni. Népem szeretetében és hadserege mére­tében vetve bizalmamat, semmit se mu­lasztandok azon nagy mű körül, melyet bevégezve kell utódainknak átadnunk. Nemzeti színház. Nov. 19-ére van kitűzve. „MÁTYÁS, KIRÁLY LESZ.“ Eredeti történeti színmű 5 felvonásban. — Távirati tudósítás a bécsi börzére nov. 1- ról : 5% metalliques............................. 65 50. Nemzeti kölcsön............................. 69.70. Bankrészvény............................ 777. — Hitelintézet........................................159. 8. Londoni váltók............................ 107. 90. Ezüst.............................................. 107. 75. Arany.............................................. 5. 17. A n g o I o r • s á g. Russell gróf és Adams úr leg­­újabb levelezése (Vége.) A nemes gróf egy i. é. nov. 3-kán kelt levélben válaszol Adams urnak ama levelére, amelylyel az octóber­­ben közrebocsátott levelezés végződött. A levél hosszú, és számos idézetekkel van teli. Tartalmá­nak lényeges kivonata következő: „Nem lehet némileg nem csodálkoznom, hogy ön látszólag oly bizonyosnak tartja, miszerint ő felsége kormánya érvényesnek fog elismerni oly­­ant, melyre nézve az Egyesült Államok több mint harminc­ éven át azt nyilvánították, hogy az ellenkezésben van a nemzetek jogával és gyakorlatával, é­s hogy ő felsége kormánya kárpótlást fog adni oly érvek alapján, melyeket az Egyesült Államok, mikor Portugal hasonló esetben azokat érvényre juttatni törekedett, ha­tározottan, állandólag és ünnepélyesen vissza­utasítottak. Egy 1850 nov. 7-ken kelt jegyzék­ben a portugali követ Washingtonban megmu­tató, hogy több mint 60 portugali hajó foglalta­tott el vagy raboltatott ki, hogy a kalózok felsze­­relése Boltimoreban köztudomású dolog volt, hogy több tekintélyes polgárok, s közöttük a sheriff és a postamester, mint olyanok, kik a kalózhajókban érdekelve voltak, a törvényszé­kek elébe valónak idézve, s a követ azután ek­­kép folytató jegyzékét: „Alulirt szabadságot vesz magának megjegyezni és figyelmeztetni, hogy az Egyesült Államok kormányának köte­lessége volt méltányos mértékű őrködés által polgárainak ezen eljárását meggátolni, s hogy miután a szövetségi kormány ezt elmulasztotta, a portugáli kormánynak jogos igénye van kirab­­lott alattvalóinak veszteségeiért az Egyesült Ál­lamok kormányától kárpótlást követelni.“­­ Úgy de elismerték-e az Egyesült Államok ez ud­variasan előadott követeléseket ? Nem vagyok képes nyomát találni annak, hogy a portugali követ csak választ kapott volna is. Az Egyesült Álamok kormánya alkalmasint azok válaszokra bízta magát, melyeket Portugal követeinek már 1816 tól 1822-ig és 1822-től 1828-ig adott volt. E válaszok lényegesen oda mentek ki, hogy törvényes keresetek fognak indíttatni, ha tör­vényes tanúbizonyságok hozatnak. — Tökéle­tesen hasonló eljárást követett ő felsége kor­mánya az utolsó háború alatt. — Mikor az ,A 1 a b a m ás-ról vala szó, bűnjeleket kivá­­nok, elergetiöket arra, hogy azok alapján a vétkes­ kimondatását eszközölhessem, s minthogy a bűnjelek alaposságát magan, meg nem ítélhetem, a korona jogvédők által vizsgálatára meg a kérdést. Ámbár a mi eljárásunk tökéle­tesen hasonló volt az ön kor Hiányáéhoz Portugál irányában, ön most ijesztő képét ecseteli az ezen eljárásból eredhető következményeknek.A­meny­nyiben én képes­­vagyok ítélni, önök államtit­kárai mindig azt állították, hogy az Egyesült Álamok, mint semleges hatalom, egyedüli bírái annak a mértéknek, mely szerint ők egy ön­maguk által alkotott törvénykönyv értelmében kötelességüknek eleget tettek. Örömöst megen­gedem , hogy az 1817 és 1818-ki congressusi törvények lényegesen különböznek az 1794-ki törvénytől. Ezen így különbözik a mi 1819-ki törvényünk is. Az 1818-ki amerikai és­ az 1819- ki angol törvények közötti különbség Ő felsége kormánya előtt soha sem látszott különös fontos­ságúnak. Az 1818. ápr. 20 -án kelt congressusi végzés 10-dik szakasza azt rendeli, hogy oly fegyveres hajónak, mely az Egyesült Államok valamely kikötőjéből indul,­­ vagy egészen, vagy részben amerikai polgárok tulajdona, tulajdo­nosai vagy bizományosai a hajó és hajóteher kettős értékének erejéig kötelezvényeket adja­nak ki kezességül arra, hogy az illető tulajdo­nosok (vagy bizományosok) nem fognak vala­mely, az Egyesült Államokkal békében élő hata­lom ellen ellenségeskedést elkövetni. És ugyan­azon végzés 11. szakasza azt rendeli, hogy a vámtisztek minden indulni akaró hajót állítsa­nak meg, ha a hajó köztudomás szerint hadi czélokra van építve, ha terhe jobbára fegyverből és lőszerből áll, s ha a rajta levő személyek száma vagy más körülmények valószínűvé te­szik, hogy a tulajdonos vagy tulajdonosok a ha­jót ellenségesked­ésre akarják használni valamely, az Egyesült Államokkal békében élő hatalom el­len.­­ Már­pedig én azt állítom először, hogy e rendeletek tíz napig teljesen hatástalanok marad­tak, és a kalózhajók felszerelését Baltimoreban nem akadályoztatták.Másodszor azt jegyzem meg, hogy a 10. szakasz csak oly hajókra alkalmaz­ható, melyek már indulás előtt fel vannak szerelve és fegyverezve, s a biztosíték csak arról keres­­ked­ő, hogy a tulajdonosok nem fogják saját személyükben a hajót ellenséges czélokra hasz­nálni, de nem gátolja azt, hogy ezen tulajdono­sok az ily hajókat másoknak engedjék át, kik azután azokat tetszésük szerint használhatják. Ha az amerikai törvény rendeleteit jobbítmányo­­kul saját törvényünkbe átvettük volna is, még­sem voltak volna akár az „Alabama“ ra, „Flo­ridá“-ra vagy „Georgiá”ra, akár a „Shenan­­doaha-ra alkalmazhatók. Megvallom azonban, hogy nézetem szerint sem az Egyesült Államok törvénye, sem az angol „Foreign Ealistment Act“ nem bizonyult tökéletesen hatályosnak, s hogy ennélfogva megfontolást érdemel, nem le­hetne-e mind a két nemzet törvényeit e tekin­tetben javítani, úgy hogy jövendőre mindenik kormány annyi biztonsággal bírjon saját terüle­tén, a­mennyit szabad intézményeink megenged­nek azok ellen, kik az uralkodó szándékának ellenére és az ország törvényeinek kijátszásával cselekszenek. Végül e levelemben, melyet e tárgyban utóször intézek önhöz, még egyszer azon szíves és őszinte reményemet fejezem ki, hogy illető országaink, melyek most mind a ketten megtisztultak a rabszolgaság szégyenfolt­jától és bűnétől, a világon békében és kölcsönös jóakarattal viseljék egymás mellett szerepeiket.“ „Russell.“ E levélhez két melléklet volt zárva, melyek közül az első a múlt századig megy vissza, s a britt kormánynak az éjszak amerikai gyarmatok elszakadása ellen tett intézkedéseit írja le, ellen­fétéül a déli államok É­szak Amerika részére tett intézkedéséül,azt akarván bebizonyítani, hogy Angolország akkor (az amerikai szabadsághá­­ború alatt) nem sértette a külhatalmak érdekeit, mint a szövetség sértette az utolsó háború al­att. Anglia magaviselete akkor nem nyújtott alkal­mat a franczia kormánynak a semlegesség meg­szegésére. Az éjszaki államok rendszabályai (kü­lönösen az ostromzár) azonban kényszerítették ez esetben Angolországot arra, hogy a confoede­­ráltakat hadviselő félnek elismerje. A második melléklet elmondja esetről esetre, mit tett az an­­ol kormány a lefolyt polgárháború alatt a Foreign Enlistment Act“ fenn­tartására. — Drezda, nov. 17. A“„Drezda Journal" írjai: A szász kormány Berlinben újabb időben csakugyan érintette az Olaszországgal kötendő kereskedelmi­­szerződés ügyét, megjegyezvén, hogy részéről az olasz kormány által kívánt szervezetben történik meg a ratificatio. Itt nem tudnak semmit a porosz kormánynak ez ügyben kifejezett kételyeiről. — Frankfurt, nov. 17. A hannoveri követet a hűségek kérdésében a középállamok javaslata ellen fellépésre utasította kormánya, ff — Hamburg, nov. 17. A „Börsenhalle“ megerősíti, hogy Ausztria nem h­aj­­landó Poroszországnak­­engedni. — Athen, nov. 11. Folyó ha­­­dikán s Ther­ben és Chalcis közt a gyorskocsi, és ugyanazon nap Calamata mellett a levélposta raboltatott ki. A­ rablók egy gazdag földbirtokost fogtak el, kiért 2000 font sterling váltságdijt kötövetelnek. — A Levanteben hir szerint több görög al con­­sulatus fel fog oszlattatni. — A „Niels Jud­s“ pa­rancsnokát a király a megváltórend nagykereszt­­jével díszítette fel. — Triest, nov. 17. (Levantei posta.) K­o­n­­stantinápoly, novemb. 11. A­ vesztegzári idő ismét 10 napra hosszabbittatott meg, mert Alexandriában és Trapezuntban a cholera újból jelenkezik. Enosban mintegy husz egyén halt meg a járványban.] — Pária, nov. 17. Az osztrák kölcsönt 734,694 db 5°/0-os és 500 ftos kötvényben adják ki, 350 árfolyammal. A kölcsönt 37 év alatt sor­solás útján fizetik vissza. Az első kisorsolás 1867 november 1-én lesz. Az aláírást­ itt novem­ber 17-én nyitják meg. A kölcsönre B­ése­l­b­e­n, Amsterdamban, Hamburgban és Berlinben egyszerre nyitnak aláírást. (Presse ) — P­á­r­i­s, nov. 17. Határozottam írhatom, hogy az osztrák kölcsön végleg megköttetet­t. (Debatte.) Távirati jelentések. — Berlin, nov. 17. A „Volkszeitung“ ér­tesül, hogy Poroszország lemond a herczegségi térdén minden olyatén megoldásáról, mely Ausz­tria hagyományos politikájával ellenkeznék, és gondosan kerülene minden alkalmat újabb meg­­hasonlásokra. — Hamburg, nov. 17. Az „Itzehoer Nach­richten“ czímű lap figyelemre méltó czikket hoz a bekebelezési tervek ellen. Ebben mondatik, hogy Schleswig Holstein képezi a német kérdések azon helytelen megoldását, mely az Ausztrián kívüli Németországot Poroszországnak, Ausztriát ellen­ben a szláv elemnek veti oda martalékul. Ily politika ellen küzdeni nemzeti kötelesség, mert herczegségek ügye egyszersmind Németor­szág ügye is. — Lödön, nov. 17. Stefens elfoga­tott feni főnök nyilatkozatot bocsátott ki, mely­ben tagadja, hogy az angol törvény érvénynyel bírna Izlandban. Esti posta, Pest, nov. 18. — A legutolsó hírek szerint Jamaica szigetén a néger lázadás végkép elnyomatott, s a gyarmati hatóságok, úgy látszik, a felkelés elfojtásában teljességgel nem hagyták magukat holmi ph­ilan­­thropiai gyengeségek által vezéreltetni. Az el­járás igen sommás volt, mirel­ némi fogalmat ad­hat az, hogy alig érkezett meg Európába a fel­kelés és a négerek által elkövetettnekiállított ke­gyetlenségek híte, midőn a mozgalom gyors “el­fojtásáról is értesülünk,­­még­pedig azon hit kí­séretében, hogy a­ felkelők iránt nem volt ke­gyelem, hogy 4001 személy már kivégeztetett, és Nordon, a lázadás főnöke, felakasztatott.­­ Van azonban a képnek más oldala is. A „Mor­­ning Post,“ a „Héraid,“ és mindazok, kik ösztö­neik által az osztály- vagy fajuralom, a zsarnok­ság és elnyomás felé vonatnak, természetesen azt kürtölik, hogy a néger természetes vadságá­nál fogva csak vaskézzel, csak ostorral kormá­nyozható, s nem minden czélzat nélkül nagyítják a négerek által elkövetett kegyetlenségeket, s a „Telegraph“ és „Star“ nem minden alap nélkül gyanítják, hogy e madárijesztővel voltakép az amerikai republikán pártot akarják a néger sza­vazat eszméjétől elriasztani, mi még kísérletnek is nagyon nevetséges botorság volna, ha oly mondhatlanul rosz akaratot nem tanúsítana. — A „D a i­­­y |N e­w s* kimutatja, hogy a né­gereknek, kiket az emancipatió óta rabszolgák­nak nem szabad, szabadoknak nem lehet tekin­teni, valódi sérelmeik voltak, s ha helyünk en­gedi, a szabadelvű lap e tanuságos czikkére még visszatérendünk.­­ Előkelő londoni czégek a Spanyolország részéről Chilinek szent háborúra vonatkozólag oly tudósításokat kaptak, miszerint a spanyol admirál oda volna utasítva, hogy a köztársaság kikötő­t egy hónapig ostromzár alatt tartsa, s ha ez idő alatt elégtétel nem adatnék, Valparaiso városát ágyúztassa halomra. Szerencséjére még magának Spanyolországnak is, Anglia, Fran­­cziaország és az Egyesült Államok Hajóhadai alkalmasint tiltakozni fognak ez eljárás ellen, s kétségkívül elég erősek arra, hogy az ágybiz­tatást meggátolják. Chile kikötőinek zárlata kü­lönösen kellemetlen Angliára nézve, mely on­nan veszi rezének legnagyobb részét. — A bhután­i háború be van fejezve. Samará­ból táviratilag írják Londonba, hogy Bruse ez­redes Bhutánnál békeszerzőstvényt kötött, mely Sattarában ki is volt hirdetve. — Washingtonból félhivatalosan jelentik, mi­­kép James Orr, kit Dél Carolina államkormány­­zóvá válas tett, az elnök által megkegyelmezte­­tett ugyan, de miután az állam a confederált adósságot még nem nyilvánította érvénytelen­nek, az unió által mm ismertethetik el leyális államnak. — A mexicói (Juarez-féle) kölcsön Ügynöké­ge New Yorkban forma szerint kinyitta­tott, s ez alkalommal Rogers és Robert Dale Owen urak és Wallace tábornok meleg rokon­­szenvvel nyilatkoztak a mexicói köztársaság ügye iránt. Felelős szerkesztő : B. Kemény Zsigmon

Next