Pesti Napló, 1867. május (18. évfolyam, 5108–5133. szám)
1867-05-04 / 5111. szám
kobzott javak restitutióját valósítani akarja, akkor azokat csak a törvényes örökösödési sorrend szerint legközelebbi örökösökre szállíthatja át, mert különben adományozást gyakorolna, mi a restitutió elvét egyenesen kizárja. Azonban az, hogy a közvetlen törvényes örökösök joga érvényesítessék a restituált javakban, nem oly egyszerű és világos kérdés, mint a restitutiónak elvben kimondása , minthogy az elkobzási hosszú időszak az örökösödés körül oly bonyodalmakat szülhetett, melyek az egyszerű administrativ után el nem intézhetők. E részben nem méltányolhatjuk eléggé azon szabatos eljárást, mely legközelebb a Kis Ernő féle javak visszaadása körül követtetett. Ha tehát az örökösödési esetek s bonyodalmak folytán az elkobzott birtokhoz többen tartanak jogot, és a törvényes örökösnek igénye nem oly tiszta és világos, hogy az egyszerűen administratív utón elintéztethetnék, ez esetben, de csakis ez esetben, a törvény rendes útja lesz követendő, és ennek értelmében jogaik bejelentésére záros határidő lenne kitűzendő úgy, hogy ha az örökösödés tárgya felett egymás közt kiegyezni nem bírnának, azon kérdés eldöntése végett : váljon közülök az örökösödési sorrend szerint kit illessen a restituált birtok, ha törvény útjára lennének utasítandók. Az előbbi eljárást, melyettisztán az önkény elve jellemezett, el kellett tűrnünk egy önkényen alapult államrendszertől, de az utóbbit méltán követelhetjük egy közjogilag restituált jogállamtól, és ennek felelős kormányától. Hivatalos. A posta- és távírdai hivatalokhoz. A kormány az előleges intézkedések időt igénylő keresztülvitele után a magyarországi és erdélyi posták és távírdák igazgatását mai nap átvette. A nemzet egy régi óhajtását látja ezáltal teljesülni, s valamint azt örömmel Üdvözlendi kétségkívül, úgy hazafi készséggel ismerendi el, hogy a hazai posták és távirdák intézete e szerint a felelős kormányzat ágai közé felvétetvén, annak a nemzet osztatlan rokonszenvében kell részesülnie azon mértékben, melyben az a többi érdekek között oly fontos és naponként fejlődő közérdeket képvisel. De e rokonszenvnek megfelelőleg, a posták és távirdák összes hivatalos közegeinek is mélyen áthatva kell lenni érzetétől azon kötelességeknek, melyeket reájuk a Fejedelem méltó várakozása, a nemzet jogos reménye ruház, s melyek hit teljesítése felett a felelős kormánynak őrködnie kell. Áthatva kell lenniök hivatásuk komolyságától, s azon érdekek fontosságától,melyek vezetése és előmozdítása gondjaikra van bízva. [A földmivelési, ipar- és kereskedelmi minisztérium, melynek vezetése alá az igazgatás ezen két ága helyeztetett, kötelesnek érzi magát a posták és távirdák hivatali karának mindenekelőtt emlékezetébe hozni, miként alig van közérdek, melynek fejlesztése a helyes és pontos eljárás által inkább volna eszközölhető, mint a kezelésükre bízott posta- és távirdaügy. A népek minden életágában jelentkező érintkezési szükség, a mindinkább élénkülő kereskedelmi forgalom, e két ügy vezetésében a legnagyobb szorgalmat és pontosságot teszi mellőzhetlenné, s viszont a fokozott munkásság ez érdekeket, s általuk az állam összes szellemi és anyagi tőkéjét növeli. Mindez előnyösen hat vissza még az állam bevételeire is, melyeknek ez után való szaporítása csak közmegelégedésre számíthat. A minisztérium gondoskodott, hogy az átvétel által a közforgalom semmi zavart vagy fennakadást ne szenvedjen; megvárja tehát az összes posta és távírdai hivataloktól, hogy e részben a legnagyobb buzgalommal fogják a kormány ez óhajtását teljesíteni. Mindez okoknál fogva a hivatalos eljárásban a legnagyobb pontosságot kívánandom meg, s kapcsolatban a már kiadott rendelettel, részletes utasításaimat venni fogják. A posta- s távirdai hivatalok kötelességeinek legfőbbjei közt meg kell most azonnal a közönséggel való érintkezésekben az előzékeny és tapintatos magaviseletét említenem. Nincs hivataloskodás, mely a közönséggel sűrűbb érintkezést feltételezne, mint a postakezelés; s ha tudva van is előttem, hogy ez érintkezés a postatisztek egész türelmét veszi sokszor igénybe, mégis azokat a kimélet és előzékenység egy pillanatra sem hagyhatja el. Az ily magaviselet a leghathatósb eszköz leend arra, hogy a közönség is óvatosan kerüljön mindent, mi viszont a hivatalnok méltó panaszára adna okot. Nem fogják továbbá feledni a posta- és távirdai hivatalok, hogy minden mulasztás, mely hivatalos körökben történnék, az államén kívül egy magánérdeket is sért, mely sérelem sokszor helyrehozhatlak vagy elkedvetlenedést támaszt, mely sokszor kis munka- vagy idő áldozattal kikerülhető lett volna. Szóval ne feledjék el, hogy kötelességüket akkor teljesítik leglelkiismeretesebben,midőn a közönséget a hivatalos érintkezésekben a tehetségig kielégítik. Mindezeknél fogva tehát bizalomteljesen hívom fel az összes posta- és távirdai hivatalos közegeket a Fejedelem és haza iránti hűségre, a hivatalos eljárásban való lelkiismeretességre és megfeszített munkásságra, — csak igy remélve azt, hogy részükről könnyíteni fogják a ministerium azon felelősségét, mely alá azt a Fejedelem és az alkotmány helyezte. Kelt Pesten, 1867. évi május hó 1-jén. Oorove István, s. k. földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter. _ ____ _Bp. K.2554 2686 5300 3841 4187 4529 4710 4763 4852 4900 5221 5361 5473 5572 6585 5927 6587 6676 6819 7197 7411 7444 7892 7984 8166 8175 8228 8268 8618 8843 8862 9088 9338 9765 9772 9851 9874 10003 10500 10623 10743 10998 11551 11556 11587 11667 12051 12316 12926 12960 13020 13106 13657 13888 13947 14032 14335 14554 14817. 14 darab az 500 frtos B. sorozatból. 54 142 163 332 454 573 640 697 765 919 1268 1544 1981 2870 72 darab a 100 frtos C. sorozatból. 82 125 251 370 579 639 818 1153 1167 1489 1517 1540 1678 1844 2307 2592 2724 2807 2831 2884 3574 3645 3658 4343 4566 4973 4980 5016 5189 5183 5542 5570 5672 5902 5904 6223 6514 6710 6891 7142 7215 7221 7363 7555 7645 7649 7661 7765 8090 8170 8180 8368 8392 8461 8700 8867 8942 8966 8995 9010 9068 9111 9125 9324 9367 9371 9439 9446 9468 9508 9764 10031 Ezen kisorsolt záloglevelek, lejárt kamataikkal együtt, 1861. évi november 1-jén teljes névérték szerint készpénzben kifizettetnek : Pesten az intézet pénztáránál, Bécsben S. M. von Rothschild urnái, M. Frankfurtban M. A. von Rothschild & Söhne uraknál, Amsterdamban Becker és Faid uraknál, Brüsselben S. Lambert urnái, Berlinben S. Bleichröder urnái. E záloglevelek kamatozása 1867. évi november 1-jével megszűnik. Későbbi lejáratú kamatszelvények pedig, melyek a kisorsolt záloglevél bemutatásakor hiányzanak, annak értékéből a kifizetéskor levonatnak. A záloglevelek, leszámítolás útján, a kitűzött határidő előtt is beváltatnak. A kisorsolt és 10 év alatt be nem mutatott záloglevelek az elvesztett okiratok megsemmisítésére fennálló eljárás alá esnek. A már előbb kihúzott záloglevelekből még forgalomban vannak : 1864. oct. 31-ről 1000 ftos , 1344 szám. 100 ftos: 169 473 1149 számok. 1865. apr. 29-ről 1000 frtos: 3628 6589 8430 számok. 1865. oct. 31-ről 1000 frtos : 1765 3605 6402 6954 9478 9663 számok. 500 frtos : 738 szám. 100 frtos : 768 1966 4167 5180 számok. 1866. apr. 30 ról 1000 frtos : 4290 6020 6934 8413 9150 9199 11334 11447 számok. 500 frtos: 359 526 777 1174 1695 2000 2064 számok. 100 frtos : 459 657 1414 1669 1865 2500 2679 2920 3245 3775 számok. 1866. oct. 31-ről 1000 frtos: 163 1087 1182 1728 2513 2518 2732 2815 2852 8307 3620 3747 3846 3902 4123 4440 4484 4748 4904 5279 6580 6634 6926 7421 7515 7552 7563 7715 7799 8304 8428 9243 9379 9472 9637 9725 10552 10711 10770 10814 11119 11341 11445 11973 számok. 500 ftos: 9 115 178 479 583 771 894 963 1059 1662 2179 számok. 100 ftos: 143 1383 1449 1793 1805 1972 2468 2640 2763 3143 3751 4041 4442 4667 4926 5079 5127 5230 5565 5735 6142 6876 7195 7264 7311 7361 8522 számok. Pesten, 1867. april 30. Lónyay Menyhért, Csengery Antal, elnök, igazgató-titoknok. Magyar Földhitelintézet. Sorahatási jegyzéke a Magyar* * Földhitelintézet 91,200 frt értékű zálogleveleinek, melyek az 1867. évi april hó 30-kán, a kir. biztos és két felügyelő bizottsági tag jelenlétében, nyilvánosan végbement VIII. kisorsolás alkalmával kihúzattak : 77 darab az 1000 frtos A. sorozatból. 77 120 357 373 478 548 702 893 927 1072 1095 1338 1495 1639 2003 2007 2015 2322 Hatósági élet: Debreczen, május 1. April 16-kán tartott első megalakuló közgyűlésünk után, ennek folytatásaképen, a mai napra kitűzött és 1861. évi alkotmányos polgármesterünk, Kiss Lajos elnöklete alatt meg is tartott közgyűlésünk, az április 16-ai végzések meghitelesítésével kezdődvén, s azoknak egyik számában az foglaltatván, hogy azon 1861. évi tisztviselőknek nevei, kik az azon évi September 4-ki végzés szerint letett alkotmányos esküjökhöz hívek maradtak, s a hivatali tért azon évi november 11-én csak akkor hagyták ott, midőn arról az önkényes uralom által leszorittattak, örök emlékül s a jövő nemzedék általi utánzási például, ellenben mindazoké, kik 1861. évi alkotmányos megválasztatásukra való tekintet, s ebből kifolyólag az alkotmányra letett hitök ellenére, az 1861. év végén és az 1862. év elején, a letűnt ideiglenes kormányrendszer zsoldjába szegődni, a az akkor működött királyi biztos kinevezésétől függött hivatalt vállalni, szintén az utókor intő példájára, jegyzőkönyvbe foglaltassanak, nem kevés megilletődéssel lepettek meg a közgyűlés tagjai K. I. felszólamlása által, ki ezen pont megváltoztatását vagy módosítását javasló, minthogy az túlterjeszkedik az akkori végzésen. Alkotmányos főjegyzőnk Kerekes József, hivatkozott az akkor jelen voltak emékezetére, s a jegyzőkönyv hitelességében, nemcsak az elnök, hanem az akkor és most jelen volt képviselők nagy többségének egyező „maradjon“ felkiáltása által is támogattatván, a jegyzőkönyv minden változtatás nélkül meghagyatott. Volt ugyan az említett felszólamláson kívül, egy szó- és írásbeli óvástétel is, az 1861. évben alkotmányosan megválasztott, azonban a legközelebb letűnt kormányrendszerben szintén szolgált tiszti orvos Sz. J. ur által, maga és ügybarátai nevében beterjesztve; azonban ezen óvástételnek, egy köztörvényhatóság végzése ellen hely nem adathatván, annak beterjesztésével illető hatóságához, azaz a mostani provisorius tanácshoz utasíttatott. A jövőre megállapítandó tiszti állomások és ezekkel kapcsolatos fizetések meghatározása tárgyában, az áprilisi közgyűlésből javaslattételre megbízott küldöttség munkálatát beadván, az csekély módosítással pontonként elfogadtatott. A választók összeírása után három napig működött reclamationális bizottság eljárását bevégezvén , működése helyeslő tudomásul vétetett, s az általa felvett jegyzőkönyv levéltárba tétetni rendeltetett. A tisztújítás május 6-án lesz. Lipó-Szent-Miklós, ápril 27. Szeretett főispánunk, Szentiványi Márton, f. hó 23-án reggel vonult be, taraczklövések és beláthatlan “okaság örömriadásai között, nemzeti lobogókkal feldiszett megyei székvárosunkba. A f.lu« szentmiklósi diadalíveknél a községi f locii megyeház kapujában Kiszelyben“f. 11.-iki másod alispán, majd a bízott-ssági ülésben Dankó András ez. kanonok és Ne- Imersányi János szentiváni ev. lelkész által a megyei közönség nevében, végre Kucsma András apát és szepesi székes egyházi kanonok által classicus latinságu distiphonokban, a kath. clerus nevében üdvözöltetvén, székfoglalóul a közönség lelkes éljenzése közt azon remek beszédek egyikét intézte a bizottsághoz, melyekkel a megyét és a hazai közönséget már annyiszor meglepte Erre a bizottság a megyék visszaállítására vonatkozó országgyűlési határozat és minisztériumi körlevél felolvasása után legelőször az 1861-ki állandó bizottság névsorát a közbejött változásokhoz képest kiigazította, s a tiszti létszám megállapítása után ő Felségéhez alkotmányunk visszaállításáért, nemkülönben azon fejedelmi kegyért, mely szerint megyénk jeles fiát, Szentiványi Mártont, a közönség hő kivonatával találkozván, már harmadizben megyénk főispánjává kinevezni méltóztatott, hála feliratot, az országgyűléshez, Deák Ferenczhez és a m. kir. minisztériumhoz bizalmi feliratot intézett. Este a város fényes kivilágításánál az intelligentia és a nép százai fáklyákkal s harsogó zenével tisztelegtek a megyeház előtt. Másnap a sz. lélek segítségül hívása után a független értelmiséggel értekezett ő maga, s a tisztújítást jövő hó 2-ára tűzte ki. Győr, máj. 1. Győr vármegye után kinevezett főispánja Zichy-Ferraris Bódog gróf, ápril 28- án oroszvári mosonmegyei kastélyából kiindulva a bécs-ujszőnyi vasúton délben érkezett ide, hol az indóháznál Winterl Antal kanonok és városi plébános által a város nevében üdvözöltetvén, diszfogatok hosszú sorával sörlovasokkal kisérve tartó ünnepélyes bevonulását a megyeházához, melynek kapujában Liszkay József győri ref. lelkész mondá el a megye üdvözletét, a mely után a megye nagy teremében az 1861-iki állandó bizottmány és tisztikar körében megjelenve, Kruesz Chrysostoma szentmártoni főapát üdvözölte. Főispán ur az üdvözlő beszédekre hazafias válaszokkal felelt. Másnap ápril 29- én tartatott a megyei bizottsági ülés, melyben a főispán üdvözölvén a megye közönségét, viszont Szabó Kálmán 61-iki első alispán jeles szónoklatával üdvözöltetett. Ez ülésben a főispán úr feleskeztetvén, hivatalába ünnepélyesen beigtattatott s Lefebvre Lajos indítványára a minisztériumhoz, a 61-iki főispán ismétt kinevezéséért köszönő felirat küldése határoztatott. Ápril 30 án tartattak a tisztválasztási nyilvános, úgy zártkörű tanácskozmányok, melyekben a tiszti állomásokra való kijelölések a megyei két párt közt, melyek egyfelől Szabó Kálmán és Matkovich János, másfelől Gyapay Dénes és Goda Lajos, egyébként egyaránt hazafias és független férfiak vezetése alatt állottak, — már előbb különösen a főispán úr buzdítására történt kiegyezés alapján megállapittattak, midőn a legszigorúbban alkotmányos párt egyik vezetője Matkovich János 61-iki főszolgabíró a másod alispáni állomásra való kijelölését újra deprecálta és Hutflesz Samu 61-iki esküdt elv következetességi kötelességnek tartá a kijelölés el nem fogadását. Ma reggeli 8 órakor tartott Veni Sancte után a tisztválasztás megkezdődött s 9 óra utántól délutáni 3 óráig említést érdemlő zavar nélkül befejeztetett a következő eredménynyel: 1-ső alispán Szabó Kálmán, 2-ik alispán Gyapay Dénes, mindketten közfelkiáltással. Szintén felkiáltás utján : főjegyző: Kis Sándor, 1 fő aljegyző Enessey Kálmán, 2-ik aljegyző Virághalmy Ferencz , 3-ik aljegyző Bodroghy Gyula. Levéltárnok csekély szavazat többséggel Ráth Károly magy. akad. tag. Főügyész tetemes szavazattöbbséggel Kovács Sándor, alügyész felkiáltással Czigány Gyula. Főszolgabirák szintén felkiáltással : tósziget és csilizközi Enessey Sándor, sokoróaljai Lippics László, pusztai Takó István. Tósziget és csilizközi szolgabiró igen tetemes szavazattöbbséggel Pázmány Kálmán, Sokoróaljai szolgabiró nagy szavazattöbbséggel Matkovich Géza, pusztai szolgabiró felkiáltással Saáry Miklós Ezután mind felkiáltással : főadószedő Csernez Péter, számvevő Noszlopy Pál, központi gyám Lengyel Sándor, főorvos dr. Lázár Lajos,főmérnök Kern Béni, esküdtek : Banga István, Mesterházy Lajos, Kozma Sándor, Illés Endre, Kis Jenő, Matkovich Miklós, Matusek Antal, Blaskovich Gyula, Nagy Gedeon, gróf Laszberg Rezső, Nagy Sándor. Szavazattöbbséggel Kamondy Károly. Utibiztos felkiáltással Németh László. Törvényszéki elnök közfelkiáltással Goda Lajos. Törvényszéki ülnökök mindannyian felkiáltással : Zmeskál Sándor, Harczi Károly, Horváth Endre, Szőts Lajos, Zánthó Kálmán, Lefevbre Lajos, Petz Adolf. E tisztikar legnagyobb része a 61-ki tisztviselőkből, a többiek független férfiakból választattak s csak öten vétettek át a provizoriumból. — A midőn az akként megalakult alkotmányos tisztikart, ámbár aztán nagyobb részben nem az országgyűlés mostani többségének elveit valló, a jövőbe vetett bizalommal üdvözölnek, azon reményünk teljesítését várjuk tőle a közügy érdekében, mely szerint az, miként kimondatott, a rendszeres közigazgatás és gyors s alapos igazságszolgáltatás mai igényeinek teljes erővel meg fog felelni s a haza és önkormányzat hitelét, tekintélyét , jövőjét az ország, a törvényhozás, az érdekelt felek s a külföld előtt kellőkép megóvandja, hogy ekként az alkotmányosság védbástyája a megyei szerkezet Győrmegyében is olyannak bizonyuljon, mely sem a felelős kormányzati rendszert, sem a czélszerű hivataloskodást nem febetleníti s a megyei municipium jogait még is megóvja. Az anyagi érdekek tekintetében egyelőre közhajtás az, hogy az összes hivatalok Győrött concentráltassanak, hol a csekély kiterjedésű megyének mindenkép központja van s mit a hivatalviselés és felek egyaránt igényelnek. r. aljegyző : Rausz Béla, n. aljegyző : Pápé Gyula. III. aljegyző Dőry Dénes, főügyész : Pap Lajos, I. alügyész Döme János, II. alügyész : Horváth Ignácz, főpénztárnok : Babics Mihály, alpénztárnok : Föglein Mihály, főszámvevő : Halász József, alszámvevő: Könczöl Dániel, levéltárnok : Decseva János, főorvos: Sass István. Központi járásban főbíró : Kelemen József, szolgabiró: Boda Vilmos, I. esküdt: Benzelics Ignácz, H. esküdt: Kelecsényi Ambró, orvos : Schüller Mór. Földvári járásban főbíró: Förster Ferencz, szolgabiró: Szeniczey Ödön, II. szolgabiró: Széllő Zsigmond, HI. szolgabiró : Gruber Iván, I. esküdt: Daróczy Tamás, II. esküdt: Pólt Károly, Hl. esküdt b. Exterde Adolf, orvos : Nagy Miklós. Simontornyai járásban főbíró : gr. Széchenyi Sándor, szolgabíró: Paczolay György, I. esküdt: Ronyó László, H. esküdt Grosz György orvos : Korbuly Sándor. Völgységi járásban főbíró : Perczel Pál, szolgabiró: Pozner József, esküdt: Koch János, II. esküdt: Dőry Viktor, orvos: Lovászy János. Dombóvári járásban főbíró : Dőry József, szolgabiró : Förster Alfréd, I. esküdt: Tóth Ödön, II. esküdt: Sankó Imre, orvos: Miller Ádám, főmérnök: Hőke Dániel, II. mérnök: Ágoston Károly, várkapitány: Kiss Zsigmond, I. utibiztos : Liszka József, H. utibiztos : Trajber József, Hl. utibiztos : Egerer Pál. Törvényszéki ülnökök: 1. Perczel Sándor, 2. Domsich Lajos, 3. Perczel Vincze, 4. Nagy János, 5. Novák Imre, 6. Ötvös Károly, 7. Döry Mihály, 8. Barbacsy Elek, 9. Halassy Károly. Törvényszéki szolgabiró : Macay Antal, esküdt : Spányi Antal, pertárnok : Trajber Tivadar. Főispánunk kitünőleg alkotmányos érzületét tanúsítja azon körülmény is, hogy 1865-ben is, midőn a tisztikar kinevezés útján lett felállítva, a megye közvéleményének szűkebb körben meghallgatása után, oly köztiszteletben állott egyéneket igyekezett megnyerni, kiket igen kevés eltéréssel a lefolyt szabadválasztás újólag előbbi állásukba helyezett. A közgyűlés elhatározta továbbá hálafeliratot intézni ő Felségéhez, bizalmi feliratot a minisztériumhoz, és Deák Ferenczhez, üdvözlő feliratot a herczeg prímáshoz, országbíróhoz mint az ország zászlósához; Sennyey Pál b. volt tárnokmester urnak pedig elismerést szavazott. ______ F. V. — (A „Hon“ esti lapja után.) Helyreigazítás. A mai reggeli május 2-iki „Hon“ a pest megyei bizottmány közgyűlésének vázlatát adván, azon hibába esett tudósítója, hogy indítványomat nem úgy közlötte, amint azt én előadtam. Nem indítványoztam én, hogy a miniszteri körlevélre adandó válasz kidolgozására küldessék ki egy nagyobb számú bizottság, hanem azt, hogy terjeszszen véleményt a közgyűlés elé e tárgyban, minek igazolására ide iktatom az erre vonatkozó hiteles jegyzőkönyvnek kivonatát: egy 27 tagból álló küldöttséget nevez ki kebeléből, mely küldöttség a felolvasott intézményt tüzetes tanácskozás alá vévén, az ez irányban teendőkre a legközelebbi közgyűlésre javaslatot terjeszszen elő.“ Keglevich Bála, Szegzárd, ápril 30-án. Tolna vármegye tisztújító közgyűlését tegnap tarta meg. Közszeretetben álló főispánunk Sztankovánszky Imre IIr öt kormányzói állásában megerősítő miniszteri rendelet felolvastatása után hivatalos esküjét letevén, remek megnyitó beszédet tartott. Ezután Vizaelyi Gusztáv I. alispán úr üdvözlő a főispánt, ki mindig a megye óhajával és osztatlan bizalmával találkozva, a mai napon negyed ízben foglalja el Tolna vármegyében a főispáni széket. Komáromi István sregi rk. lelkész indítványára főispánunk arczképe közgyűlésiig a megye termében boldog emlékű tiszttársai és barátjai Csapó és Bezerédj mellé felállitatni határoztatott. A tisztujitás a legélénkebb érdekeltség közt teljes rendben folyt le következő eredménynyel. I. alispán : Visolyi Gusztáv. H. alispán : Simon Rudolf főjegyző: Szeremley Lajos. I. al Választási mozgalmak. Körmend, ápril 27. A „Hon“nak ápril 24-én a belügyi tudósítások rovatában foglalt körmendi tudósítására csak azért válaszolunk, nehogy a nagyközönség azon tévedésbe jöjjön, mintha azon levél a körmendi választókerületnek értelmét tolmácsolná. Igenis nagy számmal voltak jelen azon alkalommal a választók, midőn Széll József volt képviselő úr leköszönve, azoknak bizalmát személyesen megköszönte, esannyira, hogy a zsúfolva megtelt terembe be nem fértek, és a folyosó is tömve volt. A lemondott képviselő úrnak tapintatteljes bölcs beszéde nagy lelkesedés közt köztetszéssel fogadtatott, s többször ismételve egyhangúlag felkéretett, hogy engedné magát újra megválasztatni, ki ismételve kijelentett leköszönése után többszöri buzgó felkérésünkre azt válaszolá, hogy ő ugyan arra van elhatározva, hogy el nem fogadja az újbóli megválasztást, de meg nem szűnő kérésünkre magának végleges elhatározására nézve egy kis időt kért, azonban később közsajnálkozásunkra tőle azt a választ nyertük, hogy a közadministratív érdekében a képviselői állást többé el nem fogadhatja, és kér maga helyett mást választatni. — Az egész körmendi kerület osztja az országgyűlésnek politikáját, s tudtunkra még eddig csak is maga egyedül a „Hongnak tudósítója van ellenkező felfogásban. ” A „Hon“ban kitüntetett ilyforma ajánlatok Szelestey László urnak ezen kerületben csak is árthatnak, és azok egy másik kerületben, hol annak felléptetését legális nyilatkozata után elfogadhatóvá tenni már már igyekeztünk, szinte ártalmasak lehetnek. Több választó. Sajnálnók, ha Szél József, ki országgyűlésünknek jelesebbjei közé tartozik, az újra megválasztatástól vonakodnék. Kétségtelen, hogy a főispán, ki felsőházi tag, képviselő nem lehet, de az Administrator a felsőházban nem foglal helyet, s nehéz volna több okot hozni fel arra, hogy egy Administrator, ha más akadály nem fordul elő, a követi padon kevesebb joggal ülhessen, mint például az első alispán. Régi esetek is bizonyítják, hogy az administratori hivatallal összeférhetlennek nem tekintetett a követség, így például az 1791-ki országgyűlésen Csébi Pogány Lajos, beregi Administrator, mint követ vett részt a közigazgatási ügyekben kinevezett bizottságok munkálataiban. Szerk. Szabadkáról panaszolják nekünk, hogy ott pártoskodásból 5—6 legénynyel dolgoztató mesterembereket, sőt papokat is be nem írtak választóknak (az utóbbiakat azon ürügy alatt,hogy nem mutathatnak ki 600 főnyi évi jövedelmet) ellenben másfelől egy inasos mesterembereket is beirtak. Reméljük, a reclamationális bizottság mindezen sérelmeket orvosolja. A zalalövői járásból írják nekünk, hogy azon bizottsági tagok, kik Barcza Sándort jelölték ki első alispánul, szintén a Deák párthoz számítják magukat, mit ápril 29-kén Baksán tartott értekezletekben ünnepélyesen ki is jelentettek. Különfélék. Pest, május 3. — A kiegyenlítés okmánytára s története, a czime egy Lauffer Vilmosnál megjelenő, a közelmúlt hazai történetre nézve nagy érdekű okmánytárnak. Kezdődik az előadás az 1861-ki országgyűlés feloszlatásán s terjed a legutolsó napokig. A könyv, melynek első füzetét most veszszük, s a második e napokban jelen meg, kiegészítésül használja a szintén Lauffernél megjelent „Országgyűlési zsebkönyv“-et. Az első füzetben bőven van tárgyalva az erdélyi,szebeni tartománygyűlés története s a reichsrath működésének bennünket illető része. Ára a két füzetnek 2 fi. — Lonovics József két érseki körlevelét papságához és híveihez, Hopf János kanonok egy harmadfél ívnyi füzetben kiadta ily czim alatt: „Krivinai Lonovics József kalocsai s bácsi érsek emlékéül.“ Figyelmeztetjük rá az elhunyt főpap tisztelőit. — A pesti keresk.akadémia, illetőleg annak külföldről importált igazgatója ellen egy 37 lapnyi német röpirat jelent meg ezen czím alatt: „Die Pester Handelsakademie wie sie ist und wie sie sein sollte.“ Írta „egy szakember.“ Figyelmeztetjük rá a közönséget, kivált azon szülőket, kik fiaikat e kereskedelmi iskolába szándékoznak küldeni. A nemzeti színház deszkáin tegnap (csütörtökön) Neszveda Anna a színészi képezde növendéke, mint szerződött tag mutatta be magát a közönségnek Amália szerepében az „Álarczos bálban.“ Mindenek felett köszönetet szavazunk az igazgatóságnak, hogy nem késett a kisasszony igazán meglepőn fényes tehetségének nemcsak tért nyújtani, hanem azt, egyszersmind használva a kisasszonynak, mint conservatoriumi tagnak aláírt szerződésbeli kötelezettségét, színpadunk számára meg is tartani. Nem szólunk jelenleg Neszveda Anna előnyeiről, gyönyörű színpadi alakjáról, igen kellemes, tiszta s meglepő erős hangjáról, a biztosságról, melyiket intonál, sőt kedvünk volna arról is hallgatni, mi gyöngébb oldalait képezi, s melyek közt első helyen a játék hiánya áll, mit azonban nagy részt elfogultságának kell tulajdonítanunk; jó tanácsokat sem adunk ma neki, mint például, hogy igyekezzék magát a műbe beleélni, melyben fellép, az egész cselekvénybe behatni, hogy át lévén hatva mindig a situatiók fontosságától, játékába több lelket önthessen; vagy hogy igyekezzék gyakorlottabb énekesektől ellesni az összesek fogásait, hogy a kellő pillanatokat mintegy megérezze, melyekben hangjával kiemelkedhetik, a mégis hogy ne csak magának lássék énekelni , hanem a többivel együtt, a nélkül azonban, hogy beolvadjon a karba, hanem megmaradjon vezetőnek, mindezekről ma nem szólunk. — egyszerűen feljegyezzük örvendetes fényképen , hogy úgyszólván ezen a héten a conservatorium ünnepet ült : a nemzeti színpadon oly három növendéke játszott, kikhez a legszebb reményeket köthetjük. Hóman Olga, ki alig egy pár hónapja lépett a deszkákra, s már is kezd a közönség kedvenczévé lenni; Schwarz Róza, ki mint Maffio Orsini oltatott megérdemlett tapsokat; és Neszveda Anna a csütörtöki est valóban ünnepelt hőse. A harmadik felvonás nagy magándala, s a gyönyörű kettős után nyílt jelenetben tapsolták ki, s a felvonás végével három ízben zajosan kívánta a közönség, s mi fő, ennek fele sem volt jóakaró buzdítás, hanem jó részben megérdemlett jutalom, mit szívesen nyújtott a lelkesült közönség a jeles tehetséget kitűnő szorgalommal párosító neophitának, s mit mi csak kiegészítünk az által, ha igazságot szolgáltatunk azoknak, kik részint a közönség tömegében, részint a színfalak megött kísérték figyelemmel növendékük első lépéseit : köszönet a conservatorium derék tanárainak, s különösen Boccolini Hercules urnak, kinek dicsőségét aligha hirdették meg ékesszólóbban, mint csütörtökön este Neszveda Anna és Hóman Olga kisasszonyok. Osztoztak még az est dicsőségében Simon, Kocsis Irma, Kőszeghy és Bodorfi. A kolumbácsi legyek Temesvár környékén feltűntek. A pesti lovasút ápril második felében 27,566 személyt szállított s 3386 ftot vett be. A folyó év első négy hónapja alatt összesen szállított 141,962 személyt s bevett 18,007 ftot. A múlt hetekben elhunyt Luby Imréné többek közt a nemzeti színháznak 100 ftot hagyományozott. A színház igazgatósága ezért nyilvánosan köszönetet mond. — „A magyar felelős minisztérium közigazgatási és törvénykezési rendeleteinek gyüjteményében“ az imént jelent meg Ráth Mórnál az l ső füzet, 44 lapon, 14 rendeletet foglalva magában. Ára 40 kr. — Névváltoztatások. Fálkmájer Lajos, Ferencz, József, Sándor és Nándor testvérek, nagyváradi lakosok „Mocsári“ ra, Ifkovics István pesti asztalosmester „Ivánfi“-ra, Apler Ernő iglói kereskedő „Alpár“-ra , Kosca János esztergomi papnövendék „Csontosi“-ra, Lautschacher Ferencz pesti lakos „Lőcsei“ re, Polzberger Döme pesti lakos „ Bányai “-ra változtatta vezeték nevét. — Meghivás.*) A hontmegyei honvédsegélyző egylet t. ez. tagjait, f. hó 8-kán d. u. Ipolyságon tartandó ülésre, ezennel szerencsém van meghívni. Többek megbízásából, Felső-Turon, május 1.Pongrácz István, mint a honti honvéd segélyző-egylet alelnöki, — Erélyes ég buzgó városi h„* a »águnk figyelmébe ajánljuk, hogy1 A » költözködés ideje, szerint kih„* dás a bérletszüntető napon teljesítendő már°má°r tarthatlan. Ez egy nagy városban 1 0, . r Bécsben a szállás felét 8, a másik felét is 8 tehát 14 nap alatt kell kiüritni. Ilyest kellene pl * is behozni, és áldás fogná e rendelkezést?6 2. Cseléd-rendünk rendelkezést követni. a cselédség rendetlenebb, roszabb mfíf J** hol tán a világon. Jó volna E » bál' SE ! “-ft* TarA* *,c“Udpwáoff Tn. J r6' czoltnrlA« u »y. cAlamitafl a hura v Így itt a hurczolkodás moat *J f szirti?!0“]“*1 Wretnek a többi napilapok lésére. Vesztőségei is, ezen meghiváa szives köz-