Pesti Napló, 1867. október (18. évfolyam, 5234–5260. szám)

1867-10-18 / 5249. szám

zett anyaország közt; harczolni kezd azon elvért, melynek folytán majd a megyék az összeköttetésnek fő jelét abban mutat­ják, hogy a korona alatt maradnak. Valóban, lélekemelő látvány, midőn a baloldal két rettenthetlen bajnoka kezet fogva, egymás kölcsönös védelmére száll, egymást kiegészítő uj, nagyszerűségük­ben megdöbbentő theoriákkal. A mézes ajkú Nyáry Pál hirdetvén : „A megye és minisztérium két coordinált hatóság! ” Az igéző tollú Csernátony írván , hogy a megye és minisztérium közti viszonyra nézve azon viszony irányadó, mely Anglia közt egy részt , másrészt pedig ausz­tráliai gyarmatai közt fennáll; irányadó azon elv, melynek folytán majd a megyék az összeköttetésnek főjelét abban mutat­ják, hogy a korona alatt maradnak; irány­adó a „tiszta personális unió“ elve. És miután Csernátony a „Times“-ből még ezt is idézi: „Tán szerencse, hogy ez esemény (a látogatás) most történt, midőn az anyaország és coloniái közti viszony komoly gondolkodás tárgyává kezd válni. Akármint változások ítéltessenek is szük­ségeseknek, az angol nép nagy többsége rend­kívül sajnálná, ha az összeköttetés megsza­kadna. Vannak benne hátrányok mindkét félre nézve, de mi azt hiszszük, hogy több belőle a be­csület és haszon. Az edinburgi herczeg látogatása fel fogja frissíteni az előnyök érzetét mindkét oldalon.“ Valószínű, hogy a baloldal nagylelkű­­leg bevallja, hogy még a personális unió­ban is, a megyék és az általuk képezett ország közt : „vannak ugyan hátrányok mindkét félre nézve, de mi azt hiszszük, hogy több belőle a becsület és haszon.“ Csernátony szereti a csattanós dolgo­kat Csodáljuk, hogy jeles czikkének nem adta a czímet: A minisztériumnak koordi­nált megyék, mint az általuk k­épezett or­­szágnak, ezzel a personális unió által kap­csolatban álló gyarmatai. Ez jellemezte volna a baloldal munici­­palistáinak álláspontját. Bécsi dolgok. Birodalmi tanács. (Alsóházi XXXVIII. ülés octóber 16-kán.) A miniszterek közül csak T­a­a­f­e van jelen. A felsőház átküldi a megválasztott államitéle­­nzékről, a 120. §-ról szóló törvényjavaslatokat. A concordatum eltörlését 14 község kérel­mezi. M ü h 1 f e 1 d petitio alakjában a következő, Lembergből vett sürgönyt teszi le a ház aszta­lára : „17 éves leányom, Radamszki Chaje Elikta Sára, többrendbeli holmit lopott el tőlem, s az idevaló benézés apáczák zárdájába menekült, a­hol october 9 -e óta tartózkodik, s a hová engem be nem eresztenek. Minden levelem, melyet le­ányomhoz intézek, válasz nélkül marad. A bün­tető törvényszék, jóllehet a tolvajlási bűntény meg van állapítva, vonakodik leányomat a kolos­torból kihozni, időt engedvén az apáczáknak, hogy térítési kísérleteiket befejezzék, s minden atyai igényt megakadályozhassanak. Bajom rég­­t­­en sürgős. — Radamszki Márkus.“ M ü h 1 f e­­ d indítványozza, hogy a kérvé­nyezési bizottmány az ülés után rögtön tárgya­lás alá vegye az ügyet, s a lehető legrövidebb uton tegyen jelentést, annyival inkább, mert ez nem az első ily eset. Dr. Landesberger: Én ugyanezen táviratot kaptam, pártolom Mühlfeld indítványát, mert nem szabad tűrni, hogy gonosztevők és el­vetemült gyermekek számára, kik a szülői hata­lom elöl elvonják magukat, menhely állittassák. T a a f e : Bátor vagyok a t. házzal tudatni, hogy én is ugyanezen telegrammot vettem (nagy derültség),­­ hogy azonnal visszasürgönyöztem Gácsország helytartójához, hogy távirat útján rögtön tudósítson a dolog állásáról. Mihelyt meg­kapom a tudósítást, közölni fogom a házzal. Mühlfeld indítványa egyhangúlag elfo­­gadtatik. Laudon és társai interpellációt intéznek a minisztériumhoz az iránt, hogy Morvaország több kerületében a papság azon visszaélést követvén el, hogy a szószékről hirdeti, miszerint a képvi­selőhöz a házasság intézményét megszüntetni, az egyház javait elrabolni, a jólétet megsemmisít­nni, a robotot és tizedet ismét életbe léptetni, az or­szágra új adót róni készül — s ezek és ilyenek által asszonyokat és gyermekeket pe­­titiók aláírására csábít, a közcsendet háborítja: van-e a kormánynak ezen eljárásról tudomása, s ha van, mit szándékszik tenni ? Ezután következik a napirend: folytatássá múlt ülésben félbehagyott vitának a 11. §-ról. Itt mindjárt a vita elején ismét stilaria jobbí­tásokon oly heves vita fejlődött ki, hogy az ülést félbeszakították a végre, hogy a bizottmány tisz­tázza az eszméket. . Az ülés egy fél óra múlva ismét megnyílván, Kaiserfeld, mint előadó, elfogadásra a bi­zottmány eredeti stilisatióját ajánlotta, s a ház el is fogadta. Következett az 1. pont, melyet szintén elfo­gadtak. A többi , részint csekély vita folytán, részint minden vita nélkül, szintén elfogadtatott, mire a négy alaptörvénynek (a bíró hatalomról, a kor­mány és végrehajtási hatalom kezeléséről, az államstélőszékről és az állampolgárok jogairól) harmadik olvasása eszközöltetett. A jelen, tanácskozás alatt volt februári alkot­mány megváltoztatásáról szóló törvény harmadik olvasása, a legközelebbi ülés napirendjére halasz­tatott. ... . .. Az ülés végén az azon közben jött igazságügyér­élye kijelenti, hogy ő is kapott ama szökevény leány szüleitől távsürgönyt, s előterjeszti a ház­nak azon táviratot, melyet miheztartás végett Gácsország helytartójához intézett. E szerint a f­elytartó urnak kötelességévé tétetett, hogy a leány megkereszteltetését akadályozza meg, esz­közölje ki, hogy a leány az apával találkozzék, ügyét vizsgálja meg szigorúan, szükség úgy hozván, a büntető törvényszék közbenjárása mel­lett, s tudassa rögtön az eredményt, valamint a az bialai esetet is. (Ott t. i. ugyanily eset történt, csakhogy a lány még csak 14 éves volt.) Az ülésnek másodfél óra után volt ve­ge. Hatósági élet. Pest városának f. hó 16 kán tartott közgyűlé­sén elnöklő főpolgármester előadja, hogy a köz­gyűlésnek f. hó 6 kán kelt egy rendelete szerint, a tisztikarnak minden egyes tagja, bármely ható­sággal saját nevében való hivatalos ér­­tkezéstől, hivatalvesztés terhe alatt eltiltatik ; s minthogy a szerint kivételt az elnökség sem képez, felhívja a közgyűlést azon rendeletének magyarázatára ; előadja más­részt, hogy gyakran felette sürgős és f­itos ügyek merülnek fel, hol­­az elnökség gyors intézkedése kívántatik. — A közgyűlés több oldalról nyilvánult magyarázat folytán ki­mondja, hogy érintett határozatok hozatalánál nem volt czélja az elnökséget előtte is ismert gyakori gyors teendőinek kivitelében zsibbad­tani akarói. — fenntartja az elnökségnek sürgős esetekbeni személyes intézkedési jogát, mely azonban mindenkor a tanács, illetőleg közgyű­lésnek utólagos jóváhagyása alá terjesztendő, s e czélból elnöki rendes jegyzőkönyv vezetendő, mely a tanács előtt nyitva áll, és titkot nem tartal­mazhat, mint az absolut rendszer alatti praesi­­dialis protocollum­ok ; egyúttal elrendeli a köz­gyűlés, hogy a belügyminiszterhez naponként felterjesztetni szokott rendőri rapportok, minden­kor a főpolgármester tudtával és ellenjegyzésével, az elnökség útján terjesztessenek fel. 2. Az ügy sürgős volta miatt felvétetett az or­szágban létesítendő vasutak hálózási tervének megbírálására kiküldött választmány jegyző­könyve. Ezen te­rvezet a közmunka és közleke­dési miniszter úr által a végből küldetett meg a város közönségének, hogy áttekintés után arra indokolt észrevételeit terjeszsze fel. A terv or­szágszerte ismeretes, s a létesítése iránti tárgyalá­sok a törvényh­ozásnak már már teendőjét képe­zik. A bizottmány­ jelentés legfontosabbnak tartja a belforgalmat eszközlő vasutakat, s ezek meghosszabbításával azon vonalakat, melyek a szomszéd országokkal és tartományokkal külö­nösen nyugat felé érintkeznének ; végre a több országokon átnyúló úgynevezett világ vaspályá­k­it, s mindezekre nézve oly számítást kíván szem előtt tartatni, hogy e vonalak egy központ­ból, vagyis Pestről sugározzanak ki. Ezen vezérelvek szemelőtt tartásával első he­­ten a pest­-hatv­an-miskolcz-kassa-lembergi vo­nalat; másodikon a pest-logoncz-zsolna oderber­­git; 3ron az erdélyit, 4 en a fiumeit;­­ a sugár­vonalak egyes pontjait összekötendő pályákul pedig 1-er a kassa zsolnait, 2-et az arad-temes­­várit, 3-or a czegléd-hatvanit javasolja. Ezenkí­vül különös figyelemre kívánja méltatni a pesti és budai vaspályáknak a Dunán áthidalás­sal való összeköttetését.­ A közgyűlés a bizott­mány által előadott elveket átalában véve osztja, de nem teszi sajátjává azon sorozatot, melyben a létesítendő vonalakat a bizottmány elhe­lyezni jónak vélte; mert a tapasztalat bizonyítj­s, hogy ily sorozat az ügy eldöntésére gyakran ha­tást gyakorol; és azért Királyi Pál in­dítványára a fővonalak közül első sorba helyezi a buda-fiumeit — Kottori és Zágráb érintésével; 2-dikba az erdélyit Nagyvárad, Kolozsvár, Ma­ros-Vásárhely és Brassó megérintésével;­­ ezek után a 3- és 4-dik sorozatba azokat, melyeket a bizottmány 1-ső és 2-dik helyen jegyzett fel. — A sugarakat összekötő vonalok közt pedig első helyre helyezi a debreczen szatmár-szigetit, me­lyet a bizottmány nem is említett fel; többire nézve a közgyűlés megnyugvását nyilvánítja a miniszteri tervezet iránt, s ezen irányban a m. közmunka és közlekedési miniszter urat értesí­teni határozta. 3. Több törvényhatóság részéről megkül­dött tiszti névjegyzékek tudomásul vétettek. 4. A külvárosi rész lámpavilágítás okának megvizsgálására kiküldött bizottmány jelentése szerint az ok abban fekszik, hogy ezen olajlám­pákban csiedaku bél használtatott; a bizottmány a lámpákat lapos bélhez javasolja alkalmaztatni, melynek költsége mintegy 6000 frtba kerül; a közgyűlés ezen javaslatot elfogadta, a felügyelet és ellenőrzés iránt pedig utasíttatni rendelte a gazdasági bizottmányt, hogy ez irányban javas­latot terjeszszen elő. 5. Felolvastatott az igazságügyi miniszter ren­delete az esküdtszéki tagok összeírása tárgyában tett felterjesztésre; ebben megnyugvás nyilvá­­níttatik a közgyűlés intézkedése iránt, hogy t. i. az első rendelet — mely szerint esküdtszéki ta­gokat az izraelita lakosok összeírandó­k — lehető törvényes használat végett az összeíró bizott­mánynak kiadatott, méltányolva szól a hatóság éberségéről, hogy a törvények felett őrködik, s a létezett aggályok eloszlatása mellett kijelenti, hogy ismeri azon felelősséget, melylyel eljárá­saiért egyedül az országgyűlésnek felelős. — A közgyűlés, hivatkozva előbbi határozatára, ezen rendeletet szintén az összeíró bizottmányhoz uta­sította. 5. Lengyel Miklós, egri kanonok levele , mely szerint a Pest városának ajándékozott Mária szobor felállításának alkalmából részére megkül­dött polgári dísz-oklevélért köszönetét nyilvá­nítja — szives tudomás után levéltárba tétetni rendeltetett. 6. A pesti harmadik állatorvosi állomásra há­rom pályázó közül Göbel Coelestin egyhangúlag megválasztatott. 7. A városban fogyasztandó légszesz mennyi­ségének és minőségének vizsgálására és ellenőr­zésére nézve a tanács által azon javaslat terjesz­tetett elő, hogy e czélra egy szakértő egyén ren­des fizetéssel neveztetnék ki; ezen ellenőrzést eddigelé Preisz Mór real­ tanodai vegytanár díj­talanul teljesíté, mely eljárás a szakértelem mel­lett felette sok fáradságot igényel, már csak azért is, hogy ezt esteli órákban kell véghez vinni.­­ Az ügy felette fontos, mert a szerződés szerint egy lámpa lángnak 10 spermaczet gyertya láng­jával hasonlónak kell lenni, s ha a társaság 10 gyertya helyett csak 8 gyertyáéval hasonló lán­got szolgáltat, ez 20%-tóli veszteség, — a­mi naponként 300 ftot, egy éven át pedig 109,500 ftnyi veszteséget okoz Pest városában, melyből a házi pénztárra 15,000 ft háramlik, a többi pedig az egyes fogyasztók közt oszlik szét. — A köz­gyűlés tehát a kémlelettel továbbra is Preisz Mór tanár urat bizta meg, s részére egyelőre évi 600 ft tiszteletdíjat szavazott meg. 8. Felolvastatott Schuster János képviselő in­dítványa a városi kövező anyag biztosítása iránt. Indítványában azon körülményt emeli ki, hogy a városnak kövezetre alkalmas kőbányái nem lévén, azokat a visegrádi és bogdányi korona uradalmak­tól kénytelen kibérelni, s e bérlet 3 évig tartó lévén, megtörténhet, hogy annak eltelte után ezen bányák más bérlő kezére jutnak, a ez eset­ben a város felette nagy áldozattal lesz kényte­len a köveket mástól vásárolni; azért javasolja, ho­gy tétessék lépés a m. kormánynál ezen bányák­nak 30—40 évig tartó kibérlésére nézve, s en­nek sikere esetében a város azon helyzetbe jön, hogy a bányáktól a Dunáig utat kész­ittethet, mely könnyű szállítás mellett a kőnek köb­öle a mostani árnál is 7 —8 fttal olcsóbban szállittat­­hatik. — Az indítvány elfogadtatott, s egyelőre a 1­0. minisztérium felkéretni határoztatott a hosz­­szabb bérletnek feltételei közlésére. 9. Szupa György képviselőnek a közgyűlésen gyorsíró alkalmazása iránt tett indítványa, megáll ha a indokok hiányában, elvettetett. 10. Felolvastatott Szentkirályi Mór főpolgár­mester indítványa Pest és Buda városoknak szándékolt egyesítése ellen. Az indítványból az tűnt ki, hogy az elvben nem annyira az egyesí­tés, hanem olyan eljárás ellen szól, ha ugyanis az egyesítés a kormány előterjesztésére ki­mondatnék az országgyűlés által, a nélkül, hogy előbb Pest városa hatósága meghallgat­tatok, s a feltételek, melyek mellett az egye­sítés létrehozandó lenne, előre megállapittatná­­nak. Szőnyegre jött ezen ügy már az 1848/6-ki országgyűlésen, s életbeléptét csakis az akkori válságos idők gátolták. — Az eszme országszerte népszerű, s mindenütt országos szempontból te­kintik, míg más részről figyelmen kivül hagyják, vagy nem ismerik a helyi érdekeket. — Az in­dítvány oda irányul, hogy mielőtt ezen egyesí­tés elvben kimondatnék, állapíttassanak meg előbb az egyesítési feltételek, mert az egyesülés rendezetlen állapotban üdvösen fenntartható nem lesz. Az indítvány általános helyesléssel fogadta­tott, s tüzetes tárgyalása a jövő közgyű­lésre lé­tetett. 11. Weisz Bernát képviselő által a névtelen és helytelen nevű utczáknak országos nevezetes­ségű férfiak neveiről való elnevezése iránt tett indítványa elfogadtatott, s ennek eszközlé­sére Thanhoffer Pál elnöklete alatt Weisz Ber­nát, Toldy Ferencz, Királyi Pál, Simon Florent képvise­­k, a főmérnök és telekbíró, végre a külvárosi bírákból álló bizottság küldetett ki. 12. Tanácsi határozat kíséretében előterjeszte­tett a főkapitánynak a bejelentési szabályokat tartalm­zó hirdetménye. A tanács lényegi és for­mahibát lát a főkapitány ezen eljárásában; lénye­g­eit azért, mert midőn a közgyűlés a bejelentési , hivatalt ideiglenesen fenntartatni elhatározta, a­­ bejelentési szabályokról egyátalában nem ren­­­­delkezett, mégis a főkapitány a Pálffy-kormány alatt kibocsátott egy rendeletet bocsátott közre a nélkül, hogy azt — még helyes volta esetében is — a közgyűlés megbírálása és jóváhagyása alá terjesztette volna ; formahibát pedig azért, mert az ily módon is létrejött szabályoknak kihirde­­detése nem a hatóság egyes közegei nevében, ha­nem maga a hatóság által foganatosíthatók. Elénk vitára nyújtott alkalmat ezen tárgy. Simon Florent egyszerűen a tiszti ügyészhez kíván­ja utasíttatni a tárgyat, a főkapitány által kö­vetett túlkapások bővebb indokolásául,­­ a rendőri bizottmányt pedig utasíttatni kéri, hogy a rendőri szabályokat mielőbb dolgozza ki és terjeszsze elő. F­a­b­i­n­y­i képviselő a tár­gyat egy bizottmány által kívánja megvizsgál­tatni , várjon tett lépése által a főkapitány hatáskörét túllépte-e? Ő nem lát egyebet a do­logban, mint túlbuzgóságot. Thanhoffer előadja, hogy azt mindenki tudja, annál inkább kell tudni a főkapitánynak, hogy szabályrende­letet, mely még a városban levő idegeneket is kötelezi, egyedül a hatóság bocsáthat ki. Hibás­nak tartja azon feltevést, hogy a provisorium ren­deletei alkotmányos életben kötelezők lennének, a közgyűlésnek azok létezéséről sincs tudomá­sa , ha vannak ilyenek, és alkotmányos életben is lehetne reájuk szükség, miért nem terjeszti azo­kat a főkapitány a közgyűlés elébe ? Mert igno­­rálja saját hatóságát, Simon indítványához járul. Rakovszky indítványára, hogy a hirdetmény felolvasása azért fölösleges, mert a közgyűlés annak érdemébe nem bocsátkozik, s hogy a tárgy inkább formák sértésére vonatkozik — a vita befe­je­ztelett és Simon Florent indítványa elfo­gadtatott. 13. A főkapitányi állomáson, a tanács intézke­déséhez képest, Polgár Károly tanácsnok meg­­hagyatott ; az ő helyére pedig Gerlóczy Károly főjegyző ugyanezen minőségben tanácsnoki ülés­sel és szavazattal ruházhatott fel. 14. A m. pénzügyminisztertől pénzügyőrökül a magyar ezredeknél szolgált altisztek alkalma­zása iránt leküldött rendelet örvendetes tudo­másul vétetett. 15. Az államvaspálya udvarban befolyó városi jövedelmek ellenőrzésére szükséges két vám­­ellenőri állomás szervezése kimondatott. 16. Néhai Mihálka Antal volt reál tanodai he­lyettes ta­nár 4 évi szolgálata után özvegyének, a férj évi fizetésének V4 része kegydijképen egy­szer mindenkorra megszavaztatott. 17. A temető felügyelőnek eddigi 800 ft fize­tése 1000 ftra felemeltetett. Az ügyészi hivatal rendezése iránt a szervező bizottmánynak előterjesztett jelentése hosszas tárgyalást igényelvén, jövő közgyűlésre tétetett át, s igy több tárgy nem létében az ülés bere­­kesztetett. H­ivatalo­s. ( A „B. P. K.*-151.) Igazságügyminiszteri körrendelet a hétszemélyes táblához, az összes sajtóbírósá­­gok elnökeihez, bűnvizsgáló bíráihoz, közvádlói­hoz, s az ország összes törvényhatóságaihoz-Előfordult eset alkalmával kérdés tétezvén az iránt, hogy a sajtótörvény 11. és 12. §§. esetei­ben a közvádló mennyiben tartozik közbenjárni — az 1848. XVIII. t.cz. 20. §., s a május 17-iki miniszteri rendeletből kifolyólag, az országgyű­­lés mindkét házától nyert felhatalmazásom ere­jénél fogva rendelem : 1. A sajtótörvény 12. § ban foglalt vétség ese­teiben, az alábbi 8. pont esetét kivéve, a köz­­vádló közreműködésének nincs helye. A 11. §. eseteiben a sértett fél a közvádló közbenjárásá­val élhet.­­ 2. A sértett félnek joga van mindkét §. ese­teiben ön személyében vagy erre világosan meg­hatalmazott képviselője által magánvádlóul fel­lépni. 3. A magán­vádlót mindazon jogosítványok köz­vetlen megilletik, melyek a május 17 -i minisz­teri rendeletben a közvádló részére megszabják. 4. E rendelet 18. §-nak esetében a vizsgáló bíró tartozik a magánvádlót a vizsgálat befejez­téről tudósítani, ki a vizsgálati iratokat nála meg­tekintheti, s a netalán pótlandók iránt észrevéte­leit megteheti. A netaláni hiányok pótlása után vizsgáló bíró a magánvádlónak tíz napra terjedő határidőt tűz ki a vádlevél benyújtására, s a hoz­zá benyitott vádlevelet a vizsgálati iratokkal együtt a bíróság elnökéhez azonnal beküldi. 5. Ha a magán­vádló a vád­levelet benyújtani elmulasztja, vagy ha az esküdtszéki tárgyalásról kimarad, az általa emelt vád visszavontnak te­kintetik. ,, A 11. és 12­ §§. azon eseteiben, midőn a van a közvádló által emeltetett, a sértett fél pana­szát, az esküdtszéki tárgyalást megelőző napig visszaveheti. Tartozik ezt a közvádlónak beje­lenteni, ki arról a biróság elnökét haladék nélkül értesíti. , 6. A magánvádló az 5. pontban foglalt máso­dik és mindazon esetben, midőn a vád o­kozva közbenjárása nélkül emeltetett, ha a vádlott­­ mentetik, ennek kivonatára az okozott költs­é­gekben elmarasztalandó.­­ E költségeket a má­jus 17-iki rendelet 3. §-ban foglalt biróság szabja meg, s határozata ellen az ugyanezen rendelet 86. § ban érintett semmiségi panaszon kívül nincs jogorvoslat. 7. A vizsgáló bíró köteles mindazon esetről, midőn magánvádló feladására vizsgálatot indít, a közvádlót értesíteni, kinek jogában áll a vizs­gálati iratokat megtekinteni, a vizsgálatnál s az esküdtszéki tárgyalásnál jelen lenni. 8. A közvádlónak joga van mindazon esetben, midőn a vizsgálat tárgyát képező cselekvénynyel egyszersmind közkereset alá tartozó vétség is követtetett el, a 11 és 12-dik §§-ban foglalt vét­ség vád alá vételét a maga részére fenntartani. 9. Jelen rendelet mindazon esetekre kihat, melyekben még vádlevél be nem nyujtatott. Pesten, 1867. oct. 1-én. A magyar kir. belügyminisztertől. Vala­mennyi törvényhatóságnak. A londoni cs. kir. követség egy, Londonban „Foreign Monetary and credit agent Office“ czim alatt fennálló álüzletre figyelmeztet, mely helyi­ségének gyakori és czimének időnkénti lényeg­telen változtatásával, a sz­árazföldön 10 év óta sza­kadatlanul jelentékeny csalásokat követ el az­által, hogy hírlapi hirdetések útján jutányos felté­telek melletti kölcsönök kieszközlését ígérvén, az erre ráállókat a költségre előlegkép lefizetett összegekben megcsalja. Ily csalások színhelyéül különösen Horvát- és Cseho­szágot választá ki. Bár ezen hamis hitelintézet iránt a nagy közön­ség a „Wiener Zeitung“ 1859-ik évi folyamának 33- ik számában figyelmeztetett, mely figyelmez­tetés nem rég a „Wiener Abendpost“ folyó évi 216. számában megnyittatott, szükségesnek lá­tom mégis ezen csalárd üzletre a hazai törvény­­hatóságok figyelmét különösen felhívni, oly uta­sítással, hogy ezen körrendeletévi hatóságok területén a legkiterjedtebb módon és lehető gyorsasággal közhírré teendő lesz. Budán, 1867-ik évi october 3-án, Bács-Bodrogmegyebeli Ada községben a f. évi october 20. és 21-kére eső országos vásár a jelen évben ugyanazon hó 27. és 28-ik napjain fog tartatni. Pest, 1867. october 13-kán. A földmivelés , ipar- és kereskedelmi m. k. minisztériumtól. A „P. Napló“ távsürgönyei Bécs, okt. 17. A követek­­háza foly­tatta tárgyalását. A ház azon törvényja­vaslatot, mely a ház által előterjesztést fenyítő törvényjavaslatot a terjedelmes j­ javaslatok tárgyalása iránt fennálló sza­bályok szerint óhajtja tárgyaltatni, har­madik felolvasásra elfogadta. A bizottság azon indítványa, mely szerint a kormány által előterjesztetni ígért fenyítő eljárás hasonló tárgyalásnak vettessék alá, el­vettetett. Ezután a gallicziai esemény fe­letti tárgyalás következett. Az igazság­ügyminiszter felolvassa a helytartó táv­iratát, mely szerint a keresztelés abban­­hagyatott, a baloldal Golucinskyt lassú­ságról vádolja, a lengyelek védelmére kelnek. A ház Pratobevera indítványát elfogadja, mely a kormányt felhívja, hogy haladéktalanul erélyes lépéseket tegyen, s az eddigi késlekedést senyítse meg. London, okt. 17. A mai „Times“ azon hírt hozza, miszerint Napóleon az olasz kormánynak kijelentette, hogy szer­ződésszegés következtében a római inter­­ventio küszöbön áll. A „Times“ úgy vé­lekedik , hogy a beavatkozás elmarad. Egyszersmind bátorítja Batazzit, hogy Rómát száll­ja meg, innen aztán bocsát­kozható alkudozásba. Különfélék. Pest, oct. 17. »Parla­menti alkotmány, vár-­m . f I reactio“ czimü röpirat jelent meg Ráth Mór kiadónál, szerzője Kecskeméthy Aurel. (Ara­­­ft.) A Szerző tüzetesen elemezi a fennálló törvényhatósági intézmény esetleges, valamint logikailag kényszerű következményeit, azoknak a parlamentáris kormánynyal kiegyez­­tethetlenségét fejtegeti; helyhatósági szervezetet javasol a municipális helyébe, s abban az auto­nómiát a miniszteri felelősséggel s parlamenti törvényhozással egybeférhetőnek véleményezi. Szigorúbb tárgyilagosság, kevésbé polemikus hang­eszméi terjedésének talán kedvezőbb le­­endett. Vácz választó­kerületnek ma, oct. 17-kén tartott választó gyűlésében Drágffy S­án­­d­o­r egyhangúlag megválasztatott országgyűlési .­­• Az erdészeti államvizsgák ez a hó 7., 8., 9. és 10-én az orsz. m. gazd. egye­sület közti­lkének helyiségeiben tartattak meg. A vizsgáló bizottság Wagner Károly erdőtanácsos elnöklete alatt Prindl Antal erdőmester és Bedő Albert az orsz. erdész. egyesület titkárából állott; a földmivelési, ipar- és kereskedelmi m. kiro­mi- V . Kivonat, Pest város tiszti főorvosának au­gusztus havi közegészségi hivata­los jelentéséből. Az augusztusi időjárás teljesen megfelelt az­elehaladt nyári évszaknak;­­ a mulatkozzó hús­szelek és csekélyebb esőzések alig ha ♦ t­­ele érezhető változást, sőt általán véve sük­ségre kedvező hatást gyakoroltak. 82 e^®z‘ A légnyomat középsúlya 332 99 pár „ látott. — A hőmérő középfoka r mu- 17,70.- A páranyomat középmértéke'Tr«“* von. — Középnedvesség 58 0 4,98 pár* tartalom közép­számítás szerint ~~ 0zon éjjel = 2,80 fok. - Az észak”V "" 3,40 ¥ uralkodó. — Esett öt napon - 8zét volt Aktogroégi­ ­­­­i m­i­­­ niszterium részéről pedig mint e7 államból ki­küldött miniszteri biztos Grubiczy Gélza min­­t­ fogalmazó volt jelen. A felsőbb erdészeti állam­vizsga letételére 28 egyén jelentkezett, kik kö­zül négy az önálló felsőbb erdészeti szolgála­ta telesen képesítettnek,1 18 képesítettnek ta­láltatott, 6 pedig a vizsg­a ismért letételére utasit­­tatott A pagony­vadászati vizsga letételére je­lentkezett 5 egyén közül az alsóbb rendű erdé­szeti szolgálatra 4 „igen használhatónak 1 pe­dig használhatónak találtatott. — Szerencsétlenség. A váczi­ ut­­czában a 10. sz. házról, melyet tisztítanak, ma reggel a kőmivesek vigyázatlanságából egy c.zég­­tábla leesett, és pedig épen az egyik munkásnak fejére, melyet a szó teljes értelmében össze zúzott. — Névváltoztatás. Poleszni Imre kecskeméti kegyesrendi házfőnök vezetéknevét Erdősire változtatta. _ A pesti vízvezetéki társulást utolsó közgyűlése, melynek a városi ta­nács felszólítása folytán arról kelle határozni, mily feltételek alatt adja át a társa­ság előmunká­latait a városnak tegnap tartatott meg. A köz­gyűlés a választmány indítványa nyomán elhatá­­rozá, hogy a társaság, mely eleitől fogva a víz­vezetéket nem mint nyerészkedési vállalatot tekintette, a városi hatóság azon határozata ál­tal, hogy a vízvezeték községi erővel létesíttessék, czélját elérve látván, minden előmunkálatait, nem­különben a még fennmaradt pénzösszeget, mely összesen 2000 ftra fog rúgni, a városi hatóság­nak átadja, s ehhez csak azon feltételt köti, hogy az átadandó összeg egy nyilvános kút felállítá­sára fordíttassék. Midőn e hazafias határozat fö­lötti örömünket kifejezzük, nem hallgathatunk azon férfiúnak a vízvezeték létesítése körül szer­zett számtalan érdemeiről, ki az eszme keletkezé­sének­ első perczeitől fogva mai napig az ügyet erélylyel és tapintattal vezette. A közgyűlés ezen évekre terjedő fáradozások elismerésében Sza­­páry Antal gr. elnök urnak lelkesedéssel köszö­netet szívazott. Nincs már most egyéb hátra, mint hogy a városi hatóság teljes erővel oda mű­ködjék, hogy e hosszas mű felépítése legalább is jövő tavaszszal megkezdődjék.­­ — A p­e­s­t­i főreáltanodai ifjúság javára alakítandó ösztöndij-alaphoz újabban követke­zők járultak adományaikkal: 1-er Kiss Béla IV, oszt. tanuló 2 ft; 2 or Nuszbeck Sándor volt ta­nítványunk küldeménye Sarkadról 19 frt, mely összeghez járultak : Márki Albert 2, Márki Já­nos 5, Szekér Gyula 1, Márki István 1, Toper­­czer Sándor 2, Püspöky Alajos 1, Czeglédy Im­re 1, Szántay János 1, Lakatos Sándor 2, Schock Ferencz 1, Lacsai János 1, Nuszbeck Sándor 1 ft. — A szíves adakozók irányában az intézet legmelegebb köszönetét fejezem ki azon kérés­sel, hogy e közleményt nyilvános nyugtatvány­ul fogadni szíveskedjenek. Kelt Pesten, 1867. oct. 16. N­e­y Ferencz, főreáltanodai igazgató. — A Pesti Uniónak oct. 19 én a lö­völde termeiben tartandó dalestélyének műso­­rozata : 1. a) „Dalünnepen,“ kardal Therntől. b) „Bárha a bubánat. . . .“ kardal 2. a) „Párdal,“ bariton-magán a kar kísérete mellett. b) „Világos kék csillag,“ népdal, énekli Haris P. ur, 3. a) „Vadászdal“ Wöhlertől, b) „Oly szép oda kin“ kardalok, 4. Dallam „Rigolettoból,“ énekli Té­­rey Antónia k. a. 5. a) „Hull a levél,“ b) „Oh ne mondj engem rózsádnak,“ kardalok, 6. a) „Ke­ringő“ Chopintől, b) „Liszt-induló“ Sípostól, zongorán előadja Sipos A. ur. 6. „Kesergő leány magándal Kovácstól, énekli Térey Antónia k. a. 8. a) „Vineta,“ Kardal Abttól b) „Erdei dal,“ Schumanntól. Kezdete fél 9 órakor. Végül táncz. Jegyek (személyi 1 ft, családi 1 ft 50) kaphatók Ohm József téri, Stelzig és Palme nádorutczai, és Hopfner kigyóutezai üzletében. — Névváltoztatások. Doránszky Ist­ván pesti lakos Dobóra, Nálczai Pál csabai lakos pedig Miklósira változtatta vezetéknevét. — A külső szolnokmegyei hon­védegylet köztudomásra hozza, hogy a Pesten, f. hó 2- án tartandó országos honvédgyülésre küldendő egyleti tagok megválasztása végett f.­lió 20-án d. u. 3 órakor a városház termében közgyűlés fog tartatni, melyre a helybeli és vi­déki tagtársak hazafiui kötelességükre­ figyel­meztetés mellett meghivattak. Szolnok, 1867. oct 14. Koppendorfer János, egy­, jegyző. Állat- és népismerképek. Néhány nap múlva Pesten, a többi élénkség közepett, ér­­dekes látni való lesz. Lovassy Sándor bajai gyu­rűs­tanár évek alatt szerzett és tudományosan össze­állított igen gazdag zoológiai és ethnographiai távlatrajz-gyüjteményét fogja bemutatni, és pe­dig az általa ily alkalomra feltalált mód szerint­­használandó rendkívül nagy hydro-oxygen vilá­gítás melletti ködképekben , tudományos, de népszerű felolvasás kíséretében. Legközelebb Hamburgból hozatott távlat­rajzi gyűjteményt, mely a maga nemében egészen új, a­mennyiben efféle képek ködképekben csak a legújabb idő­ben lettek használatba véve, és rendkívül sike­rültek. Nálunk a természeti tudományok gya­korlati alkalmazása a közéletbe nem lévén úgy szvive, mint az előre haladt külföldön, nemcsak fölötte érdekes, hanem tanulságos előadások is lesznek ezek. Lovassy S. tanár mutatványaiból kizárván a közönséges komédiát, azok a termé­szeti tudományoknak annyira kívánatos népsze­rűsítése tekintetéből ismeretterjesztők is lesznek. Mielőtt bemutatásra elhatározta volna magát, több tudományos tekintélylyel közölte szándé­­kát, s igen kedvező nyilatkozatokat tett. Óhaj­tandó tehát, hogy e vállalatnak annál is inkább kellő sikere legyen, minthogy a tudományos műveltség iránt élénken fogja felkelteni a figyel­met — mint magyar kezdeményezés is. — A fehérmegyei és városi hon­véd-egylet f. hó 20-kán d.e.fél 10 órakor a megyeház nagy termében közgyűlést tart, melyre a tagokat tisztelettel meghívja.

Next