Pesti Napló, 1868. március (19. évfolyam, 5356–5380. szám)

1868-03-01 / 5356. szám

r — „Bengália­ helytartója“ czímű 4 felvonásos színműnek az összes magyar színpa­dokra (a nemzeti színház kivételével) szóló tu­lajdoni joga, mint azt a kezemnél levő okmá­nyok bizonyítják, a budai népszínház kizáróla­gos sajátja. Figyelmeztetem mindazokat, kik e színművet előadni szándékoznak, az előadhatási jogért a népszínház művezetőjéhez fordulni. — Mindazok, kik a kérdéses darabot bármi módon megszerezve már előadták, felszólittatnak, mi­szerint az előadhatási jogért határozott 12 p. é­­rtot haladék nélkül beküldjék, — ellen esetben 14 nap lefolyása után, a tulajdoni jog csonkítá­sáért, ellenök törvényes keresetet inditandók ! Budán, febr. 27-én 1868. Császár Miklós, a színmű fordítója. — Toldy István: „Elmélkedések az egy­házreformról“ czimű munkájának második ma­gyar kiadása, valamint Hevessi Lajos ur által eszközöltt német fordítása rövid idő alatt meg fog jelenni, s minden könyvkereskedésben ismét kapható lesz. — Minden év farsang hétfőjén a pesti orsz. vakok intézetében tánczmulatság szokott ren­­deztetni, a növendékek felvidámítására. Ezen nap találkozója a jótékony úri köröknek a sorstól sújtottak megvigasztalására. Bohus Szőgyé­­n­y Antonia ő méltósága, e szerencsétleneknek évek óta jótékony angyala, egy aláírási felhívást köröztetett, melynek folytán a mondott czélra 195 ft o. é. íratott alá. Az aláírók közt ő Felsége kegyelmes királynénk neve első­sorban 100 írt­tal van bejegyezve. Minthogy a fentebbi összeg a mulatság költségeit tetemesen felülmúlja, hatá­­roztatott, hogy ő Felsége a királyné 100 főnyi adománya ösztöndíj alapítványkép kezeltessék, s kamatait minden évben a legjobb viseletű és legtöbb szorgalmat tanúsító leánynövendék kap­ja. A többi nagylelkű adakozók névsora követ­kező : Atzél Sándorné urhölgy egy torta és 2 ft, Prónay Ida báróné 2 ft, Bohus Szőgyény Anto­nia ő méltósága 12 üveg aszú szőlő bor és 5 ft, Liptay Béla báróné 40 ft, Tisza Kálmánné ur­­hölgy 5 ft, Cebrián Révay Róza báróné 2 ft, Bethlen Pál grófné 2 ft,Batthyány Coelestin gróf­né 5 ft, Csekonics grófné 5 ft, Orczy Thecla báróné 2 ft, Cziráky grófné 5 ft, Wenckheim Christina grófné 5 ft, Zichy Irma grófné 5 ft, Königsegg Bellegarde úrné 10 ft, Tüköri és Racki urak sör és borral, Tirschelné asszony pedig fánkkal adakoztak. Az elősorolt jótéteményekért legforróbb halát rebegnek alulírott által ö Fel­ségének kegyelmes királynénknak, valamint a többi kegyesszivü adakozóknak a pesti orsz. vakok intézete növendékei. Pesten 1868. évi febr. 24-én, dr. Mihályik Sándor igazgató. — Egy technikus, ki tisztességes családban mint nevelő működött, a franczia nyelvben is némileg jártas és kitűnő bizonyitvá­nyokat mutathat elő, hasonló minőségben keres alkalmazást. Szives megkeresések — G. mű­egyetemi hallgatóhoz, Budára, a technikába in­­tézendők. Kivonat Pest városa tiszti főorvosának 1868- diki január havi közegészségi hivatalos jelen­téséből. Ezen hó időjárati viszonyai igen zordonak voltak ugyan, de a déli félgömb felöl idevonuló légfolyamok által mégis enyhülvén, ennek foly­tán szelidebben hatottak az állati életre. A légnyomat közép­súlya 332.91 pár. von. mutatott. — A hőmérő közép­foka R. szerint 0.10— A pára nyomat középmérséke 1.76. pár. von. Középnedvesség 85.9%. — Ózon tartalom közép számítás s­zerint nappal 2.25, éjjel 3.58 fok. —Az éj­szaki, déli és éjszak-nyugati szelek lévén uralkodók, vihar 5 napon tapasztaltatott. — Esett és havazott 25 napon , 18.03 pár. hav. — Január 31-én esti 6 óra 55 perczkor az égbolton éjszak-déli irányban egy nagy tűzgolyó volt látható-A közegészségi állapotot illetőleg — az egye­temi kórodákban és a magángyakorló orvosok által kezelt betegek kivételével — a többi gyógy­intézetekben és a közköltségen ápolt szegények között, összesen 5316 kóreset fordult elő mely szám a múlt évi, decemberi beteglétszámnál 466 esettel többet tüntet fel, tehát roszabbulást mu­tat. Ezek közül különféle intézetekben 2538 fekvő, — a kér. főorvosok által és némely inté­zetekben 2778 járó beteg ápoltatott. A gyógyintézetekben ápolt 2538 fekvő beteg közül meggyógyult 1234=48.62, meghalt 190­­7.48, — ápolás alatt maradt 1114=47.86%. A városi kórház l-ső sebészi osztályán (dr. Kovács) 49, — 2 ik seb. osztályán (dr. Lumni­­czer) 37, — szemészi osztályán (dr. Siklósy) 7, — gégebajok osztályán (dr. Navratil) 3, — tehát összesen 93 műtétet hajtatott végre. Halálozás. Az egész városban és (a katonai kórházak kivételével) valamennyi gyógyintézet­ben meghalt összesen 622, tehát 78-al több, mint múlt évi decemberben. — Meghalt fino­­mli 367, nőnemű 255, — legtöbb halt meg 1 éves korig = 190, — továbbá 1—5 között = 85, 31—40 között = 70, 21-30 között =65, —51—60 között =56,­11-20 között és 41— 50 között =46 stb. A 90 évet 1 haladta meg és a 100 at­­ érte el. — Meghalt a tanművelők, mű­vészek , hivatalosak és birtokosok közül 33,— kereskedő és iparos 257, munkás és szolga 332. Leggyakoribb halálokok voltak gümökór 156, — hagymáz 91, — görcsök 65,—született gyöngeség, 30,—agyláb 23, — szívbetegség 21, himlő 19 stb. Népesedés. Született összesen 580, fiú 300, lány 280, törvényes 371, törvénytelen 209.— E szerint ezen hónapban 42-vel született kevesebb, mint meghalt. Házasságra lépett 137 pár. Törvényszéki orvosvizsgálat 5, orvosrendőri 4 esetben eszközöltetett. Bonczolat 19 esetben hajtatott végre. Öngyilkos volt 3. A keleti marhavész ellen, a valóban betegek­nek talált darabok lebunkóztatása, s a gyanú­saknak orvosrendőri felügyelet alatti levágatása és ily módoni értékesítése hozatván alkalma­zásba, ez által a vész nem fojtathatott el ugyan rögtön, de annak szétterjedése tetemesen meg­gátoltatván, a vésznek minél rövidebb idő alatti végelhajtása közel kilátásba helyeztetett. A pesti piaczra összesen 4933 darab szarvas­­marhaféle és bárány hajtatott A vaspályán érkezett, Pestre 503 szarvas­mar­ha és 19396 sertés. Vaspályán elszállittatott, Pestről 801 szarvas­marha és 6285 sertés. Mindössze 110 hivatalos orvosi és közegész­ségi tárgy fordult elő és intéztetett el. Dr. Flór. Közgazdaság. A kassai kereskedelmi és iparkamarának 1868-ik évi február hó 10-én 62-ik sz. a. kelt nagyméltóságu hídvégi gróf Mikó Imre magyar sir. közmunka- és közlekedésügyi miniszter úr­­hoz intézett jelentése: Az egyén, valamint a népek életében oly ese­­mények fordulnak néha elő, melyek beláthat­­lan horderővel bírnak, s az illeték szerencsés vagy szerencsétlen jövőjére határozott befolyást gyakorolnak. Ily események egész jelentőségének helyes felfogása és ártalmas következményeinek el­hárítására c­élzó eszközöknek alkalmas pilla­­natbani felhasználása,­­ nemes hivatása és ma­gasztos feladata a nép bizalmára támaszkodó parlamentáris kormánynak. A sorsnak soknemű csapásai után visszanyert törvényes állapotunk rövid tartama alatt, szere­tett hazánk kormányzatával megbízott férfiak az ország szellemi és anyagi jólétének előmozdítá­sára fordított ernyedetlen gondoskodásuknak és honfiúi buzgalmuknak oly számos jeleit adták, hogy a tiszteletteljesen alulírt, Felső-Magyaror­­szág iparüzleti és kereskedelmi érdekeinek kép­viselésére meghívott kamara, kötelességének tartja egy, nemcsak saját területét fenyegető, de sok tekintetben az egész országot is érintő balesetnek elhárítása végett nagyméltóságodhoz bizalomteljesen folyamodni. Jó régen tudniillik már nem titok, mily kár­tékony üzletek tárgya volt a kassa-oderbergi vaspályának engedélye, mely eredetileg Riche testvérektől elnyeretvén, későbben az elhíresült Langrand birtokába került, kinek sajnos közbe­jötte által a pálya kiépítése, eddig tökéletesen még ki ne­m derült, de kétségkívül igen veszé­lyes nehézségeknek és bonyodalmaknak van ki­téve, vagy tán helyesebben mondva — kérdéses lett. És engedje meg nagyméltóságod, hogy hozzáteszszük, miszerint oly pályának ki­építése forog kérdésben, melynek az a ren­deltetése, hogy nemcsak honunk nagy részét ke­­resztülvonalazza, hanem az országot a külföld­del is kapcsolatba tegye , s melynek mielőbbi létesülése felvidékünk kézmü- és bányaipara, kereskedése és mezei gazdászatára, s ennek folytán egy terjedelmes országrész számos és iparos lakosságára nézve elvitázhatlan szükség­let, sőt oly életkérdés, mely évektől óta, sajtó útján úgy a journalistika által, mint legkitű­­nőbb népgazdászati képességeink részéről leg­melegebben pártoltatott, és melynek ügyében ezen kamara előbbi időben ismételve, legújab­ban pedig 1867-ik évi november hó 12-én 507-ik sz. a. nagyméltóságodhoz is folyamodott. Ezen aggasztó körülmények közt nem csoda, hogy vidékünk népességének mély és általános megilletődésének kifejezése jajkiáltáshoz ha­sonlít, melyet a magas kormány tudomására jut­tatni kötelességünknek tartjuk. A nélkül tehát, hogy nagyméltóságod bölcs be­látását megelőzni akarnók, és azon megnyugtató meggyőződésben,miszerint nagy méltóságod egész befolyását a közbejött szomorú katastrófának ár­talmas következményei meggátlására felhasznál­ni fogja,­ bátorkodunk tiszteletteljesen esedezni, hogy minden bevárás kirekesztésével, a sok­szor említett kassa-oderbergi pálya a Lang­rand féle befolyástól megszakadhatván, az ere­deti engedélyesek, a­mennyiben lehetséges, kö­telezettségek teljesítésére felszóllíttatnának, minden­esetre pedig ezen pályának elegen­dő biztosíték melletti kiépítése mielőbb szi­lárd és bizalmat érdemlő vállalkozóknak any­nyival is inkább adatnék át, minél bizonyosabb, hogy vidékünk ifjú erőval lendületbe való ho­zatalra hivatott összes iparának bármely kése­delem megmérhetlen ártalmára lenne. — Az első magyar általános biztosító társa­ságnál f. évi február hó végével életbiztosítások 18.004,588 ft 96 kr erejéig voltak érvényben Január hó­­­től február hó végéig szintén az élet­biztosítási osztályban 128,915 ft 54 kr. dijak folytak be. A február hóban kötött új biztosítá­sok összege 343,405 ft, a díjbevétel ugyane hó­ban 61,437 ft 80 krra rúg. — A „Haza“ magyar életbiztosító társulat február havi működésének kimutatás­a. Benyuj­­tatott 1028 darab bevallás 1,220,475 ft tőkére, és 1400 arany, függőben maradt a múlt hó­napból 647,493 ft tőkére, 1100 arany és 7500 frank, összesen 1,867,968 ft tőkére, 2500 arany és 7500 frank. Ebből kiállíttatott 528 darab halálesetére 694,600 ft tőke és 7500 frank, 145 db életesetére 236,900 ft tőke és 900 arany, 60 túlélési csoportokban 50,720 ft tőke, 53 db ellenbiztosításra 47,865 ft tőke, függőben maradt 776,833 ft tőke és 1600 arany, elutasíttatott 61,050 ft tőke, összesen 1,866,968 ft, 7500 frank és 2500 arany. A bank működésének kezdete óta, t. i m. é. September hó 1-től február hó vé­géig az összes benyújtott bevallások összege : 6,613,204 ft, 5100 db arany, 8800 tallér és 25,500 frank. — Pest, febr. 29. Arany 5.59. Ezüst 114.50. Gabnaüzlettünkben ezúttal oly lanyhaság ural­gott, minő rég óta nem volt. A búza ára 10 krral esett. Rozs és árpa említésre méltó forgalom nél­kül. Az árak névlegesek, Zab némi figyelemben részesült. Ára meglehetősen változatlanul tar­­ta fenn magát. Kukoriczára nem igen alkudtak Árak: búza: 86 fns. 7.10, 3 hóra, 82 fns. 6.75, 3 hóra, 83 fns. 6.10., készfiz. zab : 48 fns. 1.85, 46 fns. 1.88, 50 fns. 1.95. kukoricza készfi. 2.95. mart. apr. 3.5, készfi. máj. jun. 3.20. — A Pesten február 27. tartatott szarvasmar­ha-vásár alkalmával eladatott 506 darab ökör, párja 155 írttól 302 írtig; 101 darab tehén, párja 88 írttól 175 frtig; 6 bival, fontja 25 krig; 81 fia­tal marha párja 24 frttól 101 frtig; 43 borjú pár­ja 18 frttól 60 frtig. Marhahús mázsája 24 fr—26 frt 75 krig o. é. Sertés 1871 darab lett eladva, mázsánkint 26 fttól 30 frt 50 krig. Nagy­várad, febr. 25-én 1868. tartott heti vásáron következő árak jegyeztettek: u. m.tisz­ta búza l-sö oszt. 5 ft 60 kr, 2-ad oszt. 5 ft 10 kr, 3 ad oszt. 4 ft 80 kr ; kétszeres búza l-sö oszt. 4 ft 50 kr, 2-ad oszt. 4 ft 40 kr, 3-ad oszt 4 ft 30 kr; rozs l-sö rendű 4 ft 10 kr, 2-ad ren­dü 3 ft 80 kr, 3-ad rendű 3 ft 60 kr; árpa 1 ső rendű 2 ft 30 kr, 2-dik rendű 2 ft 20 kr, 3-dik rendű 2 ft 10 kr; zab l-sö rendű 1 ft 90 kr,2 d ik rendű 1 ft 80 kr, 3 ik rendű 1 ft 60 kr; tengeri l-sö rendű 2 ft 80 kr, 2 dik rendű 2 ft 70 kr, 3­ dik rendű 2 ft 60 kr, 1 mérő borsó 5 ft, len­cse 5 ft 50 kr, bab 4 ft 50 kr, kölesk. 5 ft, bur­gonya 1 ft 60 kr, 1 mázsa lángliszt 12 ft, zsem­leliszt 10 ft, fehér kenyérliszt 8 ft 50 kr, barna kenyérliszt 7 ft 50 kr, széna 2 ft 50 kr; szalma fuvarral 1 ft 40 kr, szalonna 34 ft, 1 részlet (12 font) zsupszalma 7 kr, 1 részlet (3 font) alom- szalma 1 kr, 1 és 6 láb tűzi bikkfa 15 ft, tölgy­fa 14 ft, cserfa 17 ft, 1 font marhahús 18 kr, öntött gyertya 44 kr; lámpaolaj 38 kr, 1 szeze­r­ bor 20 kr, uj 14 kr, pálinka Í£ kr, szilvapá­linka 44 kr, Szesz 30° 20 kr. Tokaj február 23. Az utóbbi Mátyás-napi bodrog­kereszturi országos vásárra minden ter­ményből felette kevés hozatott be, s a számos lengyelországi vevők nagy része üresen volt kénytelen a Nyírbe menni, szükségletét ott fede­zendő, az árak következők valának: búza 4 ft 5 ft 30 kr. gabona 3 ft 60—80 kr. kukoricza 2 ft 30—50 kr. — árpa 2 ft 20—30 kr. zab 1 ft 40 —50 kr. — kása 4 ft 80 kr 5 ftig o. értékben, mézönkint. A szesz körül, emelkedett ár mellett — cse­kély vétel kedv, — 30 fokú magyar itezése hely­ben 20%—21 kr, — a Nyírben pedig 20 kron adalék. Nyers bőr keresett, ökörbőr párja 24— 26 ft, — tehénbőré 16—19 fton kelt. Szarvasmarha, a tiszai átkelés bizonytalansá­gát tekintve, elég nagy menyiségben vala, — az árak általában emelkedtek, s 10—20 ft közt váltakozott az előbbi árakhoz aránylag. Jó faj lovak hiányoztak, közönségesek kevésbé vásá­roltattak. Legnagyobb élénkség vola a sertés­vásáron, hol kövér és sovány, — egyaránt gyorsan és magas ár mellett kelt Más egyébben a vásár folyama élénkség nél­kül és kedvezőtlen volt. Vidékünkön a tél még teljesen elfoglalva tart mindent,­­ állandóan zord, hó fedi a földet, s a fagy miatt minden külső munka szünetel. A Tisza általában jéggel fedve, több helyen még a közlekedésre is alkalmas. A napokban hire járt, hogy az itt már 7 év előtt elpusztult tiszai állandó híd megépítése vé­gett a m. kormány már intézkedett, és vállalko­zónak átadta volna. Szeretjük hinni, hogy annyi sürgetés és után­­zás nem lesz sikertelen, s oly fontos közérde­kek kielégítése végett, a híd mielőbbi megépíté­sére ez alkalommal komolyan számolhatunk. 1. 1. KÜLFÖLD. Angolország. A felsőház f. hó 24-diki ülésében Clariicarde marquis az izlandi földbirtok-törvény helyzetére híván fel a figyelmet, kijelenté, hogy a tények­et annak bevallására kényszerítik, hogy sohasem létezett kevésbé alkalmas időpont az izlandi földbirtokos és bérlő közti külön törvény hozá­sára, mint jelenleg. Szerinte sohasem állottak egymással jobb lábon a földtulajdonosok s a bérlők. Executiók Izlandban is fordulnak ugyan elő, szintúgy, mint másutt, de azok nem gya­koriak. Ő nem hiszi, hogy Bright javaslata, kisebb bérlőknek kisebb birtokosokká átala­kítása iránt — helyes lenne, mi­vel a föld­eladás végetti alkalom, ezen feltételek közt na­gyon meg lenne szorítva. A folyó évben a ha­szonbérek könnyen voltak behajthatók. Ha a bérlők bérjószágaikban oltalmaztatnának, a földbirtokos érdekeire való kellő tekintettel, semmi alkalom sem lenne a földbirtok-törvény­ben eszközlendő oly változtatásra, mint javasol­tatok , azt hiszi, hogy az általa készített javas­lat folytán a bérlők boldogokká s elégedettekké lennének. Lord Kimberley (előbbi nevén lord Wodehou­ Be, izlandi volt főhelytartó) nem ellenzi a javas­latot, noha azt hiszi, hogy annak némely pont­jai törvényes szempontból igen gondos hozzáil­­lesztést kívánnának. A javításokért a bérlőknek adandó kártérítés kérdése nehezebb, mint első tekintetre látszik. Ő nem helyesli azon eszmét, hogy az angol kormány valaha föld­vásárlóvá legyen, hogy az bérleteket eszközöljön, mivel akkor ha a haszonbér nem fizettetnék meg, az az izlandi parasztság megrontójává lenne. J Ő re­ményű, hogy a kormány még ez ülés folytában kifejtendő azon eljárást, melyet az izlandi tör­vényhozásra nézve követni szándékozik. Malmesbury lord röviden kifejti, hogy a kor­mány nem szándékozik Clariicarde marquis javaslatát ellenezni, de semmi felvilágosítást sem adhat a kormánynak Izlandra vonatkozó politikáját illetőleg, mivel ezt holnap az alsóház­iján az izlandi főtitkár teendi meg.­­ Erre a Habeas-corpus-törvény felfüggesztése iránti ja­vaslat második felolvasását indítványozza, s azon biztos hitét fejezi ki, hogy ezen igen sajnos kö­­vetkezésű törvényhozási módra nem sokáig lesz szükség, s hogy még az év eltelte előtt képes lesz a kormány az izlandi népnek visszaadni a szabadságnak ugyanazon teljes mérvét, min­t ő Felsége többi alattvalói élveznek. Russel­ford azt állítja, hogy a kormányra nézve nem könnyű dolog, már harmadszor kérni engedélyt az alattvalók egyik legfontosabb sza­badságának felfüggesztésére, és semmi nyilatko­zatra sem lenni előkészülve az iránt, hogy mi­ként szándékozik megszüntetni az Izlandban lé­tező nagy elégületlenséget. Tagadhatlan, hogy Izlandnak számos bajai és panaszai vannak. Már több alkalom mulasztatott el, kibékítő rendsza­bályok létesítésére, azonban­­ reménye, hogy a jelen év nem fog elhanyagoltatni. A jelen idő igen kedvező ezen kérdés elintézésére. Senki­­sem tudhatja, hogy mily rögtön válhatnak az Egyesült­ Államokkal való viszonyok bonyolul­takká , s ily esetben szinte lehetetlen volna Iz­­landot pacifikálni. — Mindenek felett enyhítést kell nyújtani az izlandi protestáns egyház ügyé­ben, melyet a nép nagy tömege idegenkedéssel, s erőszakolt hódítás jeléül tekint Hardwicke lord­­azt állítja, hogy Russel lord csak most látta be az izlandi egyház sérelmét, midőn ellenzékben van, s hogy — noha előbb számos alkalma lett volna — tétlenségben ma­radt ily életbevágó ügyben. Ő azt hiszi, hogy teljes egyenlőségnek kellene léteznie Izlandban a protestáns és római katholikus egyházak közt, de pusztán az izlandi államegyház eltörlése, a kormány ottani ellenségeit még inkább szapo­rítaná. Grey lord épen nem táplál vérmes reménye­ket Izland pacificatiója tárgyában. A valódi baj — szerinte — az izlandi nép nagy tömege szívé­nek az angol kormányzattól való idegenkedésé­ben áll, s e tekintetben a helyzet naponként ro­­szabbá lesz. Izland pacificatiójának megkezdé­sére nézve szükséges, hogy az izlandi állam­egyház újra alakíttassák. W­estmeath marquis semmi engedményt sem akar adatni a r. kath. papság pártjának, melyet ő Irland összes bajai szerzőjének tart Ellenborough lord Hardwicke lorddal egyetért az iránt, hogy Izlandban teljes vallás-egyenlőség­­nek kell léteznie. Miután még a hellainei püspök néhány szót mondott az izlandi egyház védelmére, a Habeas­­corpus felfüggesztése iránti javaslat másodszor felolvastatott Franczlaoreaág. A „Köln. Zig“ párisi levelezője febr. 25-köről írja : Délután a nyugtalanság növekedett. Az első tüntetés reggel 9—10 óra között történt a Champs Elyséen. Először is egy három szekér­ből álló menet haladt el, mely előtt egy zenekar léptetett Az első kocsi, nők, gyermekek, fér­fiakkal telve, kik mindannyian fel voltak fegy­verkezve, a kocsin pedig ez a felirat volt lát­ható : „La loi militaire.“ A másodikon egy óriási hírlap volt „l’Empire“ czímmel, de üres lappal, e felett lobogó lengett „Loi de la Presse“ fel­irattal. A harmadikon végre egy lélek sem volt látható, csakis egy lobogó ezen felirattal : „Droit de Reunion.“ E három kocsit körülbelül 20—30 lovas, gyászfátyollal kalapjaikon, kísérte, vezetőjük lobogót vitt: „La France libre“ fel­irattal. A menet azonban a Champs Elysées­­nek csakis közepéig érhetett, a­hol egy rend­őrbiztos vezetése alatt levő rendőrök által feltar­tóztatott,­­ a jelvények elvétele után a tüntető­ket a rendőri hivatalra kísérte. Más tüntetés tör­tént, midőn a kövér ökrök a tuilleriákhoz köze­ledtek. Duval mészáros bement a felségek üd­vözlésére. Midőn ismét lejött, a zene harsonája és a „ Vive l’ Empereur“ közé ezerszeresen hang­zott: „Thiers, Thiers.“ Mit jelent ez, nem tudom, de felhangzott Napoleon herczeg laka előtt is. A számos rendőrség e kiáltásokat nem gátla. Talán demonstratió ez a júliusi kormány mellett. Bár hogy legyen, a Palais Royaltól fogva a tömeg csillapult, és más tüntetésekről nem hallottam. Minden mozgásban van, s különösen sok zub­­bonyosokat látni. Számos menetet látni minden­felé — többnyire reclamera irányozva. Magán álarczásokat még kevesebbet látni ezúttal, mint más években. — U t ó i­r a­t. Épen most hallom, hogy ösz­­szekoc­czanások történtek zubbonyosok és rend­őrök közt a Pont-Neuf-ön; befogatások történ­tek. Indokot szolgáltatott erre egy tüntetés IV. Henriknek a híd előtt álló szobránál. A zubbo­­nyosok első csoportja előtte kalapot emelve, „Parisiennet” (Marseillaise féle) énekelték. Ezt egy második csoport ismételni akarván, kemé­nyen összeütköztek a rendőrséggel. — Bővebb részleteket eddig még nem tudni. — Követségi hivatalos jelentések szerint túl­zottak a párisi tüntetésekről szóló hírek. Ezek szerint azok nem tarthatók másnak, mint far­sangi túlcsapásoknak. (?) Csak azt nem tudjuk, melyik követségtől eredt s melyikhez intéztetett ezen tudósitás, melyet a „P. Lloyd“ távirója közöl nevezett lappal, azonban úgy látszik, hogy a dolog mégis valamivel komolyabb, mint hogy ezen hivatalos tudósitások feltüntetik, s habár meg nem szolgáltathatnak alkalmat ag­godalmakra, hanem mégis farsangi bohóságok­nál többnek tekinthetők. A helyzetre nézve jel­lemző az „Avenir Nationale“ a „Courrier du Jour“ czímű rovatában közölt következő czikk : Febr. 26. 1848. A következő kiáltvány van kiragasztva Páris falaira : „Franczia köztársaság.“ „Szabadság, egyenlőség, testvériség! Az ideiglenes kormány valamennyi tagja: Arago, Dupont de l’Eure, Abbert (munkás), Mar­rest, Florán, Lamartine, Marin, L. Blanc, Cre­­mieux, Ledru Rollin, Garnier Pagés, holnap február 27-ken délután 2 órakor a városházától a júliusi szoborhoz fognak menni, hogy ott a nemzetőrség és az összegyűlt nép előtt ünnepélye­sen inaugurálják a visszanyert szabadságot. Az ideiglenes kormány tagjai.“ Azután hosszú visszapillantást szentel a febr. forradalom évnapja emlékének, felhozva, hogy csak az alkothat magának fogalmat a nép szu­veranitásának nagyságáról, a­ki látta ama napok nagyszerű eseményeit . A február 25-ke után történt demonstrá­­tiókról részletesebb tudósítások még nem érkez­tek. Azonban egyről érkezett rövid tudósítás, mely a „College de Francé-ban történt, s hol a résztvevő közönség legnagyobb része állítólag nem tanulókból állott Ez alkalommal Chevalier M. beszédet tartott, melyben felemlte a római se­­natusnak a Caesarok irányában tanusított szol­gai magatartását, mire a közönség minden ol­dalról kiáltozni kezdette : „Ilyen a Luxem­­bourg-palotabeli jelenlegi senatus.“ Németország. A hannoveri ügy végleg be van fejezve, így jelenti nemcsak a „Moniteur,“ hanem a porosz „Provinzial Correx".“ is. Hogy mily intézkedé­sekre készül a korMM, arról a pénzügyminisz­ternek Kardorff interpellációjára adott feleletéből kétségtelen felvilágosítást nyerünk. Bizonyos különben az is, hogy a porosz kormány soha sem sürgette György király eltávolítását Ausz­triából. György király most angolországi tőkéit szedett össze, a­miből helyesen azt lehet követ­keztetni, hogy esze ágában sincs Angliába köl­tözni. A vámparlamenti választások nem oly érte­lemben ejtettek meg, mint a porosz liberálisok óhajtották volna. Nemcsak Bajorországban, ha­nem még Badenben is oly követeket választot­tak, kik nem hajlandók Bismark uszályhordo­zói lenni. Most a liberálisok arra támaszkodnak hogy ha a porosz kormány oly értelemben lép fel, a minőben ők óhajtják, nem lesz senkinek bátorsága ellentmondani. Görögország. A „Times“ athenei levelezőbe igen kedvező­leg nyilatkozik az új görög minisztérium felől ez — szerinte — a legjelesebb mind­azok kö­zött, a­melyekkel Görögország György uralko­dása alatt bírt. A minisztérium egyes tagjait Bor­bán jellemzi. Legelőbb is mondja a külügyi mi­niszterről, Petros Belyannesről: Már akkor, mikor ugyan­ezen állást foglalta el a morartini minisz­tériumban, bebizonyította, hogy arra ő a leg­halmasabb egyéniség Görögországban. Sperg M­e­­­i­u­s tábornok, ki megmaradt hadügy mi­­­niszternek, nagy tehetségnek tartatik, habár ő Görögország legszerencsétlenebb hadügy mi­nisztere, ő a kabinet tagja volt­, K­r­­­esz­e a admi­rális alatt az orosz terveket elősegíteni kívánva, 1863-ban Törökországot megtámadta s Görögor­szágot összeütközésbe hozta Anglia és Franczia­­országgal, minek az lett következménye, hogy szövetséges hadak megszállott­ák a Piraeust, de az országban a legnagyobb zavarok támadtak, s szana­szét rablóbandák garázdálkodtak. 1862- ben is, mikor Otto királyt letették, szintén hadügy­­miniszterkedett. Ekkor ő biztosította a királyt végzetes utazása előtt, hogy a hadsereg hű hozzá, pedig ugyan­akkor ép az Athenében levő csapa­tok csatlakoztak a felkelésben levő néphez. A levelező ezután visszapillantást tesz a Görög­országban oly gyakran előforduló cabinet válto­zásokra, felszámítja, hogy 1862. oct. 30-ra, azaz György király trónra lépte óta 16 minisztérium állott az állam élén, melyben összesen 90 tár­­cza változás fordult elő, daczára annak, hogy egy minisztérium sem állott többel, mint 7 sze­mélyből. Ezen kilenc­ven egyén között harminca olyan volt, kik több ízben viseltek tárczát. Eb­ből kitűnik, hogy politikai párt alakulás lehe­tetlen Görögországban, és ott ily körülmények között képtelen a miniszter határozott politikát megállapítani. Azonban bárminő politikát foly­tassanak, igaza csak azon kis higgadt pártnak van, melynek az a meggyőződése, hogy Görög­ország zöld ágra nem jut, ha folytonosan csak hajókat épít, fegyverkezik és Törökországgal szemben szakadatlanul harczias politikát foly­tat. Gazdálkodni, gazdálkodni. Ezt kell tenniök, mert utoljára is az ország jövője pénzügyi állá­­stól fog függni. Esti p­o­s­t­a. — Granadában február 24-én zavargások mutatkoztak, melyek az ostromállapot ki­hirdetését vonták maguk után. A lázon­gást, melynek nagyobb terjedelméről bizonysá­got tesz azon körülmény, hogy egy halott és tizenhat sebesült maradt­ az összeütközés te­­­rén, állítólag nem politikai okok idézték elő, hanem ez élelmi­szerek drágulása. Annyi bizo­nyos, hogy az éhség, mely Európa egy részét faggatja, a pyraeusi félszigeten is nagy terje­delmet öltött. Az ostromállapot kihirdetése bi­zonyosan rész eszköz az éhség orvoslására. — Páriából jelentik, hogy Meyendorff báró a Párisba visszatérő Budberg orosz követet egy revolverrel megtámadta, azonban a bűncselek­ményt végre nem hajthatta. A tett okát Meyen­dorff személyes gyűlöletében és szellemi zavará­ban keresik. — A „Liberté“-ben egy berlini magán­sür­göny jelenti, hogy a király febr. 28-án a lóról leesvén, nehezen megsérült. — Nizzából Lajos király állapotáról oly tu­­dósítás érkezett, mely közel halála felöl enged kétséget — A vámparlament, mely martius táján fog megnyittatni, három hétig marad együtt. Feloszlatása után azonnal egybehivatik a birodalmi tanács. — Tegnap a nagyvezírt, Kabuli basát, Ser­ver effendit, Rauf basát, Salaheddin beyt és Reshid beyt várták Konstantinápolyba. — A királynő helybenhagyta Disraeli elő­terjesztését a cabinet újjáalakítása iránt. Nemzeti színház. Martius 1-jére van kitűzve „A bengáli helytartó.“ Szinma 4 felvonásban. Budai népszínház. Martius 1 jére van kitűzve . Két nagy előadás. Délután 4 órakor: „Gerolsteini nagyherczegnő,“ látványos operette első fel­vonása , és Cassanova asszony és Némethi úrnak rendkívüli mutatványai az oroszlánokkal, hiéna, leopárd és szibériai farkasokkal. — Este 7 óra­kor : „A cydoni alma," eredeti vígjáték 3 fel­vonásban. Ezt követi: Cassanova asszony és Némethi urnák rendkívüli mutatványai az orosz­lánokkal, hiéna, leopárddal és szibériai farkasok­kal. — Hétfőn márt. 2-án : Cassanova asszony és Némethi urnák 4-dik rendkivüli mutatványai. Megelőzőleg: „A muszka emissarius,“ vígjáték 1 felvonásban. A pesti áru-hiirze hivatalos árjegyzéke. Febr. 29-kén. Felelős szerkesztő: 1­. Kemény Zsigmond. B­áH át . . 8' V­­­ 0 felett. Alsó-ausztriai mérő szerint Súly font szerint. 2" 1" 0" 4" 7" 2" 11" 9" 10" 8" 10" Les- p­éteri magosb­ár o. é. Búza, bánsági . . „ bánsági . . . tiszai aj . „ tiszai uj . „ fehérvári uj . „ pesti vidék uj „ pesti vidék uj Kétszeres . . . 678 Uj . . . . Irja sörfőzésre „ táplálékra Zab, uj . . . „ bánáti u . . Kukoricza bánsági ó „ bánsági uj Bab, uj . . Köles......................... Káposztás repeső . Repcze, bánsági 86—87 88—87­ 86—87 88—89 83—85 83-85 86-88 78—80 68-70 68-70 45—47 6 60 7 05 6 60 7 06 5 80 5 80 6 60 4 60 2 85 1 60 1 80 5 70 8 10 5 88 6 76 6 96 7 15 6 95 7 15 6 45 6 45 7 16 4 70 3 10 6 80 1 85 6 — 8 20 6­­ 6 87 Pesten, febr. 29.. . Pozsonyban, febr. 29. .9' Máramaros-Sziget, febr. 29. 2' Sz.-Németiben, febr. 29. . 5' Tokajban, febr. 29. . . . 5' Szolnokon, febr. 29.­­ . . 4' Szegeden, febr. 29.. . . 4' Aradon, febr. 23................0' Nagybecskerek, febr. 28. 1' Bezdánban, febr. 28 . . 6' Verbászon, febr. 28. . . 4' alatt felett. Nyírt-tér, Edward mázott szesze*) Dr.Pearce szabadal-Gyomor­rendkivüli hathatóságáról Kétségtelen tanúságul szolgál mások közt a követ­kező 42. sz. a. orvosi , Bizonyítvány. Én Dr. Prearec Edw. gyomor szeszét több be­­t­egemnek a legjobb sikerrel rendeltem,d­e dicsé szert nevezetesen idolt gyom­orlim­al. emésztési gyengeség és étvágytalanság eseteiben különös hatásúnak találtam. Ennélfogva ezen szer alkal­mazását, hasonló betegségi es­etekben t. orvos­­társaimnak a legtöbb akarattal s legtisztább lelkiismerettel nyomatékosan ajánlhatom. Pest, jan. 14. 1867. Dr. Helfer, ________ király-utcza 27. szám. ,*) Főraktár Pesten : Török József ur gyógyszer­­tárában, Király-utcza 7. sz. — Azonkívül kap­ható az ország minden gyógyszertárában

Next