Pesti Napló, 1868. március (19. évfolyam, 5356–5380. szám)
1868-03-01 / 5356. szám
r — „Bengália helytartója“ czímű 4 felvonásos színműnek az összes magyar színpadokra (a nemzeti színház kivételével) szóló tulajdoni joga, mint azt a kezemnél levő okmányok bizonyítják, a budai népszínház kizárólagos sajátja. Figyelmeztetem mindazokat, kik e színművet előadni szándékoznak, az előadhatási jogért a népszínház művezetőjéhez fordulni. — Mindazok, kik a kérdéses darabot bármi módon megszerezve már előadták, felszólittatnak, miszerint az előadhatási jogért határozott 12 p. értot haladék nélkül beküldjék, — ellen esetben 14 nap lefolyása után, a tulajdoni jog csonkításáért, ellenök törvényes keresetet inditandók ! Budán, febr. 27-én 1868. Császár Miklós, a színmű fordítója. — Toldy István: „Elmélkedések az egyházreformról“ czimű munkájának második magyar kiadása, valamint Hevessi Lajos ur által eszközöltt német fordítása rövid idő alatt meg fog jelenni, s minden könyvkereskedésben ismét kapható lesz. — Minden év farsang hétfőjén a pesti orsz. vakok intézetében tánczmulatság szokott rendeztetni, a növendékek felvidámítására. Ezen nap találkozója a jótékony úri köröknek a sorstól sújtottak megvigasztalására. Bohus Szőgyény Antonia ő méltósága, e szerencsétleneknek évek óta jótékony angyala, egy aláírási felhívást köröztetett, melynek folytán a mondott czélra 195 ft o. é. íratott alá. Az aláírók közt ő Felsége kegyelmes királynénk neve elsősorban 100 írttal van bejegyezve. Minthogy a fentebbi összeg a mulatság költségeit tetemesen felülmúlja, határoztatott, hogy ő Felsége a királyné 100 főnyi adománya ösztöndíj alapítványkép kezeltessék, s kamatait minden évben a legjobb viseletű és legtöbb szorgalmat tanúsító leánynövendék kapja. A többi nagylelkű adakozók névsora következő : Atzél Sándorné urhölgy egy torta és 2 ft, Prónay Ida báróné 2 ft, Bohus Szőgyény Antonia ő méltósága 12 üveg aszú szőlő bor és 5 ft, Liptay Béla báróné 40 ft, Tisza Kálmánné urhölgy 5 ft, Cebrián Révay Róza báróné 2 ft, Bethlen Pál grófné 2 ft,Batthyány Coelestin grófné 5 ft, Csekonics grófné 5 ft, Orczy Thecla báróné 2 ft, Cziráky grófné 5 ft, Wenckheim Christina grófné 5 ft, Zichy Irma grófné 5 ft, Königsegg Bellegarde úrné 10 ft, Tüköri és Racki urak sör és borral, Tirschelné asszony pedig fánkkal adakoztak. Az elősorolt jótéteményekért legforróbb halát rebegnek alulírott által ö Felségének kegyelmes királynénknak, valamint a többi kegyesszivü adakozóknak a pesti orsz. vakok intézete növendékei. Pesten 1868. évi febr. 24-én, dr. Mihályik Sándor igazgató. — Egy technikus, ki tisztességes családban mint nevelő működött, a franczia nyelvben is némileg jártas és kitűnő bizonyitványokat mutathat elő, hasonló minőségben keres alkalmazást. Szives megkeresések — G. műegyetemi hallgatóhoz, Budára, a technikába intézendők. Kivonat Pest városa tiszti főorvosának 1868- diki január havi közegészségi hivatalos jelentéséből. Ezen hó időjárati viszonyai igen zordonak voltak ugyan, de a déli félgömb felöl idevonuló légfolyamok által mégis enyhülvén, ennek folytán szelidebben hatottak az állati életre. A légnyomat középsúlya 332.91 pár. von. mutatott. — A hőmérő középfoka R. szerint 0.10— A pára nyomat középmérséke 1.76. pár. von. Középnedvesség 85.9%. — Ózon tartalom közép számítás szerint nappal 2.25, éjjel 3.58 fok. —Az éjszaki, déli és éjszak-nyugati szelek lévén uralkodók, vihar 5 napon tapasztaltatott. — Esett és havazott 25 napon , 18.03 pár. hav. — Január 31-én esti 6 óra 55 perczkor az égbolton éjszak-déli irányban egy nagy tűzgolyó volt látható-A közegészségi állapotot illetőleg — az egyetemi kórodákban és a magángyakorló orvosok által kezelt betegek kivételével — a többi gyógyintézetekben és a közköltségen ápolt szegények között, összesen 5316 kóreset fordult elő mely szám a múlt évi, decemberi beteglétszámnál 466 esettel többet tüntet fel, tehát roszabbulást mutat. Ezek közül különféle intézetekben 2538 fekvő, — a kér. főorvosok által és némely intézetekben 2778 járó beteg ápoltatott. A gyógyintézetekben ápolt 2538 fekvő beteg közül meggyógyult 1234=48.62, meghalt 1907.48, — ápolás alatt maradt 1114=47.86%. A városi kórház l-ső sebészi osztályán (dr. Kovács) 49, — 2 ik seb. osztályán (dr. Lumniczer) 37, — szemészi osztályán (dr. Siklósy) 7, — gégebajok osztályán (dr. Navratil) 3, — tehát összesen 93 műtétet hajtatott végre. Halálozás. Az egész városban és (a katonai kórházak kivételével) valamennyi gyógyintézetben meghalt összesen 622, tehát 78-al több, mint múlt évi decemberben. — Meghalt finomli 367, nőnemű 255, — legtöbb halt meg 1 éves korig = 190, — továbbá 1—5 között = 85, 31—40 között = 70, 21-30 között =65, —51—60 között =56,11-20 között és 41— 50 között =46 stb. A 90 évet 1 haladta meg és a 100 at érte el. — Meghalt a tanművelők, művészek , hivatalosak és birtokosok közül 33,— kereskedő és iparos 257, munkás és szolga 332. Leggyakoribb halálokok voltak gümökór 156, — hagymáz 91, — görcsök 65,—született gyöngeség, 30,—agyláb 23, — szívbetegség 21, himlő 19 stb. Népesedés. Született összesen 580, fiú 300, lány 280, törvényes 371, törvénytelen 209.— E szerint ezen hónapban 42-vel született kevesebb, mint meghalt. Házasságra lépett 137 pár. Törvényszéki orvosvizsgálat 5, orvosrendőri 4 esetben eszközöltetett. Bonczolat 19 esetben hajtatott végre. Öngyilkos volt 3. A keleti marhavész ellen, a valóban betegeknek talált darabok lebunkóztatása, s a gyanúsaknak orvosrendőri felügyelet alatti levágatása és ily módoni értékesítése hozatván alkalmazásba, ez által a vész nem fojtathatott el ugyan rögtön, de annak szétterjedése tetemesen meggátoltatván, a vésznek minél rövidebb idő alatti végelhajtása közel kilátásba helyeztetett. A pesti piaczra összesen 4933 darab szarvasmarhaféle és bárány hajtatott A vaspályán érkezett, Pestre 503 szarvasmarha és 19396 sertés. Vaspályán elszállittatott, Pestről 801 szarvasmarha és 6285 sertés. Mindössze 110 hivatalos orvosi és közegészségi tárgy fordult elő és intéztetett el. Dr. Flór. Közgazdaság. A kassai kereskedelmi és iparkamarának 1868-ik évi február hó 10-én 62-ik sz. a. kelt nagyméltóságu hídvégi gróf Mikó Imre magyar sir. közmunka- és közlekedésügyi miniszter úrhoz intézett jelentése: Az egyén, valamint a népek életében oly események fordulnak néha elő, melyek beláthatlan horderővel bírnak, s az illeték szerencsés vagy szerencsétlen jövőjére határozott befolyást gyakorolnak. Ily események egész jelentőségének helyes felfogása és ártalmas következményeinek elhárítására célzó eszközöknek alkalmas pillanatbani felhasználása, nemes hivatása és magasztos feladata a nép bizalmára támaszkodó parlamentáris kormánynak. A sorsnak soknemű csapásai után visszanyert törvényes állapotunk rövid tartama alatt, szeretett hazánk kormányzatával megbízott férfiak az ország szellemi és anyagi jólétének előmozdítására fordított ernyedetlen gondoskodásuknak és honfiúi buzgalmuknak oly számos jeleit adták, hogy a tiszteletteljesen alulírt, Felső-Magyarország iparüzleti és kereskedelmi érdekeinek képviselésére meghívott kamara, kötelességének tartja egy, nemcsak saját területét fenyegető, de sok tekintetben az egész országot is érintő balesetnek elhárítása végett nagyméltóságodhoz bizalomteljesen folyamodni. Jó régen tudniillik már nem titok, mily kártékony üzletek tárgya volt a kassa-oderbergi vaspályának engedélye, mely eredetileg Riche testvérektől elnyeretvén, későbben az elhíresült Langrand birtokába került, kinek sajnos közbejötte által a pálya kiépítése, eddig tökéletesen még ki nem derült, de kétségkívül igen veszélyes nehézségeknek és bonyodalmaknak van kitéve, vagy tán helyesebben mondva — kérdéses lett. És engedje meg nagyméltóságod, hogy hozzáteszszük, miszerint oly pályának kiépítése forog kérdésben, melynek az a rendeltetése, hogy nemcsak honunk nagy részét keresztülvonalazza, hanem az országot a külfölddel is kapcsolatba tegye , s melynek mielőbbi létesülése felvidékünk kézmü- és bányaipara, kereskedése és mezei gazdászatára, s ennek folytán egy terjedelmes országrész számos és iparos lakosságára nézve elvitázhatlan szükséglet, sőt oly életkérdés, mely évektől óta, sajtó útján úgy a journalistika által, mint legkitűnőbb népgazdászati képességeink részéről legmelegebben pártoltatott, és melynek ügyében ezen kamara előbbi időben ismételve, legújabban pedig 1867-ik évi november hó 12-én 507-ik sz. a. nagyméltóságodhoz is folyamodott. Ezen aggasztó körülmények közt nem csoda, hogy vidékünk népességének mély és általános megilletődésének kifejezése jajkiáltáshoz hasonlít, melyet a magas kormány tudomására juttatni kötelességünknek tartjuk. A nélkül tehát, hogy nagyméltóságod bölcs belátását megelőzni akarnók, és azon megnyugtató meggyőződésben,miszerint nagy méltóságod egész befolyását a közbejött szomorú katastrófának ártalmas következményei meggátlására felhasználni fogja, bátorkodunk tiszteletteljesen esedezni, hogy minden bevárás kirekesztésével, a sokszor említett kassa-oderbergi pálya a Langrand féle befolyástól megszakadhatván, az eredeti engedélyesek, amennyiben lehetséges, kötelezettségek teljesítésére felszóllíttatnának, mindenesetre pedig ezen pályának elegendő biztosíték melletti kiépítése mielőbb szilárd és bizalmat érdemlő vállalkozóknak anynyival is inkább adatnék át, minél bizonyosabb, hogy vidékünk ifjú erőval lendületbe való hozatalra hivatott összes iparának bármely késedelem megmérhetlen ártalmára lenne. — Az első magyar általános biztosító társaságnál f. évi február hó végével életbiztosítások 18.004,588 ft 96 kr erejéig voltak érvényben Január hótől február hó végéig szintén az életbiztosítási osztályban 128,915 ft 54 kr. dijak folytak be. A február hóban kötött új biztosítások összege 343,405 ft, a díjbevétel ugyane hóban 61,437 ft 80 krra rúg. — A „Haza“ magyar életbiztosító társulat február havi működésének kimutatása. Benyujtatott 1028 darab bevallás 1,220,475 ft tőkére, és 1400 arany, függőben maradt a múlt hónapból 647,493 ft tőkére, 1100 arany és 7500 frank, összesen 1,867,968 ft tőkére, 2500 arany és 7500 frank. Ebből kiállíttatott 528 darab halálesetére 694,600 ft tőke és 7500 frank, 145 db életesetére 236,900 ft tőke és 900 arany, 60 túlélési csoportokban 50,720 ft tőke, 53 db ellenbiztosításra 47,865 ft tőke, függőben maradt 776,833 ft tőke és 1600 arany, elutasíttatott 61,050 ft tőke, összesen 1,866,968 ft, 7500 frank és 2500 arany. A bank működésének kezdete óta, t. i m. é. September hó 1-től február hó végéig az összes benyújtott bevallások összege : 6,613,204 ft, 5100 db arany, 8800 tallér és 25,500 frank. — Pest, febr. 29. Arany 5.59. Ezüst 114.50. Gabnaüzlettünkben ezúttal oly lanyhaság uralgott, minő rég óta nem volt. A búza ára 10 krral esett. Rozs és árpa említésre méltó forgalom nélkül. Az árak névlegesek, Zab némi figyelemben részesült. Ára meglehetősen változatlanul tarta fenn magát. Kukoriczára nem igen alkudtak Árak: búza: 86 fns. 7.10, 3 hóra, 82 fns. 6.75, 3 hóra, 83 fns. 6.10., készfiz. zab : 48 fns. 1.85, 46 fns. 1.88, 50 fns. 1.95. kukoricza készfi. 2.95. mart. apr. 3.5, készfi. máj. jun. 3.20. — A Pesten február 27. tartatott szarvasmarha-vásár alkalmával eladatott 506 darab ökör, párja 155 írttól 302 írtig; 101 darab tehén, párja 88 írttól 175 frtig; 6 bival, fontja 25 krig; 81 fiatal marha párja 24 frttól 101 frtig; 43 borjú párja 18 frttól 60 frtig. Marhahús mázsája 24 fr—26 frt 75 krig o. é. Sertés 1871 darab lett eladva, mázsánkint 26 fttól 30 frt 50 krig. Nagyvárad, febr. 25-én 1868. tartott heti vásáron következő árak jegyeztettek: u. m.tiszta búza l-sö oszt. 5 ft 60 kr, 2-ad oszt. 5 ft 10 kr, 3 ad oszt. 4 ft 80 kr ; kétszeres búza l-sö oszt. 4 ft 50 kr, 2-ad oszt. 4 ft 40 kr, 3-ad oszt 4 ft 30 kr; rozs l-sö rendű 4 ft 10 kr, 2-ad rendü 3 ft 80 kr, 3-ad rendű 3 ft 60 kr; árpa 1 ső rendű 2 ft 30 kr, 2-dik rendű 2 ft 20 kr, 3-dik rendű 2 ft 10 kr; zab l-sö rendű 1 ft 90 kr,2 d ik rendű 1 ft 80 kr, 3 ik rendű 1 ft 60 kr; tengeri l-sö rendű 2 ft 80 kr, 2 dik rendű 2 ft 70 kr, 3 dik rendű 2 ft 60 kr, 1 mérő borsó 5 ft, lencse 5 ft 50 kr, bab 4 ft 50 kr, kölesk. 5 ft, burgonya 1 ft 60 kr, 1 mázsa lángliszt 12 ft, zsemleliszt 10 ft, fehér kenyérliszt 8 ft 50 kr, barna kenyérliszt 7 ft 50 kr, széna 2 ft 50 kr; szalma fuvarral 1 ft 40 kr, szalonna 34 ft, 1 részlet (12 font) zsupszalma 7 kr, 1 részlet (3 font) alom- szalma 1 kr, 1 és 6 láb tűzi bikkfa 15 ft, tölgyfa 14 ft, cserfa 17 ft, 1 font marhahús 18 kr, öntött gyertya 44 kr; lámpaolaj 38 kr, 1 szezer bor 20 kr, uj 14 kr, pálinka Í£ kr, szilvapálinka 44 kr, Szesz 30° 20 kr. Tokaj február 23. Az utóbbi Mátyás-napi bodrogkereszturi országos vásárra minden terményből felette kevés hozatott be, s a számos lengyelországi vevők nagy része üresen volt kénytelen a Nyírbe menni, szükségletét ott fedezendő, az árak következők valának: búza 4 ft 5 ft 30 kr. gabona 3 ft 60—80 kr. kukoricza 2 ft 30—50 kr. — árpa 2 ft 20—30 kr. zab 1 ft 40 —50 kr. — kása 4 ft 80 kr 5 ftig o. értékben, mézönkint. A szesz körül, emelkedett ár mellett — csekély vétel kedv, — 30 fokú magyar itezése helyben 20%—21 kr, — a Nyírben pedig 20 kron adalék. Nyers bőr keresett, ökörbőr párja 24— 26 ft, — tehénbőré 16—19 fton kelt. Szarvasmarha, a tiszai átkelés bizonytalanságát tekintve, elég nagy menyiségben vala, — az árak általában emelkedtek, s 10—20 ft közt váltakozott az előbbi árakhoz aránylag. Jó faj lovak hiányoztak, közönségesek kevésbé vásároltattak. Legnagyobb élénkség vola a sertésvásáron, hol kövér és sovány, — egyaránt gyorsan és magas ár mellett kelt Más egyébben a vásár folyama élénkség nélkül és kedvezőtlen volt. Vidékünkön a tél még teljesen elfoglalva tart mindent, állandóan zord, hó fedi a földet, s a fagy miatt minden külső munka szünetel. A Tisza általában jéggel fedve, több helyen még a közlekedésre is alkalmas. A napokban hire járt, hogy az itt már 7 év előtt elpusztult tiszai állandó híd megépítése végett a m. kormány már intézkedett, és vállalkozónak átadta volna. Szeretjük hinni, hogy annyi sürgetés és utánzás nem lesz sikertelen, s oly fontos közérdekek kielégítése végett, a híd mielőbbi megépítésére ez alkalommal komolyan számolhatunk. 1. 1. KÜLFÖLD. Angolország. A felsőház f. hó 24-diki ülésében Clariicarde marquis az izlandi földbirtok-törvény helyzetére híván fel a figyelmet, kijelenté, hogy a tényeket annak bevallására kényszerítik, hogy sohasem létezett kevésbé alkalmas időpont az izlandi földbirtokos és bérlő közti külön törvény hozására, mint jelenleg. Szerinte sohasem állottak egymással jobb lábon a földtulajdonosok s a bérlők. Executiók Izlandban is fordulnak ugyan elő, szintúgy, mint másutt, de azok nem gyakoriak. Ő nem hiszi, hogy Bright javaslata, kisebb bérlőknek kisebb birtokosokká átalakítása iránt — helyes lenne, mivel a földeladás végetti alkalom, ezen feltételek közt nagyon meg lenne szorítva. A folyó évben a haszonbérek könnyen voltak behajthatók. Ha a bérlők bérjószágaikban oltalmaztatnának, a földbirtokos érdekeire való kellő tekintettel, semmi alkalom sem lenne a földbirtok-törvényben eszközlendő oly változtatásra, mint javasoltatok , azt hiszi, hogy az általa készített javaslat folytán a bérlők boldogokká s elégedettekké lennének. Lord Kimberley (előbbi nevén lord Wodehou Be, izlandi volt főhelytartó) nem ellenzi a javaslatot, noha azt hiszi, hogy annak némely pontjai törvényes szempontból igen gondos hozzáillesztést kívánnának. A javításokért a bérlőknek adandó kártérítés kérdése nehezebb, mint első tekintetre látszik. Ő nem helyesli azon eszmét, hogy az angol kormány valaha földvásárlóvá legyen, hogy az bérleteket eszközöljön, mivel akkor ha a haszonbér nem fizettetnék meg, az az izlandi parasztság megrontójává lenne. J Ő reményű, hogy a kormány még ez ülés folytában kifejtendő azon eljárást, melyet az izlandi törvényhozásra nézve követni szándékozik. Malmesbury lord röviden kifejti, hogy a kormány nem szándékozik Clariicarde marquis javaslatát ellenezni, de semmi felvilágosítást sem adhat a kormánynak Izlandra vonatkozó politikáját illetőleg, mivel ezt holnap az alsóháziján az izlandi főtitkár teendi meg. Erre a Habeas-corpus-törvény felfüggesztése iránti javaslat második felolvasását indítványozza, s azon biztos hitét fejezi ki, hogy ezen igen sajnos következésű törvényhozási módra nem sokáig lesz szükség, s hogy még az év eltelte előtt képes lesz a kormány az izlandi népnek visszaadni a szabadságnak ugyanazon teljes mérvét, mint ő Felsége többi alattvalói élveznek. Russelford azt állítja, hogy a kormányra nézve nem könnyű dolog, már harmadszor kérni engedélyt az alattvalók egyik legfontosabb szabadságának felfüggesztésére, és semmi nyilatkozatra sem lenni előkészülve az iránt, hogy miként szándékozik megszüntetni az Izlandban létező nagy elégületlenséget. Tagadhatlan, hogy Izlandnak számos bajai és panaszai vannak. Már több alkalom mulasztatott el, kibékítő rendszabályok létesítésére, azonban reménye, hogy a jelen év nem fog elhanyagoltatni. A jelen idő igen kedvező ezen kérdés elintézésére. Senkisem tudhatja, hogy mily rögtön válhatnak az Egyesült Államokkal való viszonyok bonyolultakká , s ily esetben szinte lehetetlen volna Izlandot pacifikálni. — Mindenek felett enyhítést kell nyújtani az izlandi protestáns egyház ügyében, melyet a nép nagy tömege idegenkedéssel, s erőszakolt hódítás jeléül tekint Hardwicke lordazt állítja, hogy Russel lord csak most látta be az izlandi egyház sérelmét, midőn ellenzékben van, s hogy — noha előbb számos alkalma lett volna — tétlenségben maradt ily életbevágó ügyben. Ő azt hiszi, hogy teljes egyenlőségnek kellene léteznie Izlandban a protestáns és római katholikus egyházak közt, de pusztán az izlandi államegyház eltörlése, a kormány ottani ellenségeit még inkább szaporítaná. Grey lord épen nem táplál vérmes reményeket Izland pacificatiója tárgyában. A valódi baj — szerinte — az izlandi nép nagy tömege szívének az angol kormányzattól való idegenkedésében áll, s e tekintetben a helyzet naponként roszabbá lesz. Izland pacificatiójának megkezdésére nézve szükséges, hogy az izlandi államegyház újra alakíttassák. Westmeath marquis semmi engedményt sem akar adatni a r. kath. papság pártjának, melyet ő Irland összes bajai szerzőjének tart Ellenborough lord Hardwicke lorddal egyetért az iránt, hogy Izlandban teljes vallás-egyenlőségnek kell léteznie. Miután még a hellainei püspök néhány szót mondott az izlandi egyház védelmére, a Habeascorpus felfüggesztése iránti javaslat másodszor felolvastatott Franczlaoreaág. A „Köln. Zig“ párisi levelezője febr. 25-köről írja : Délután a nyugtalanság növekedett. Az első tüntetés reggel 9—10 óra között történt a Champs Elyséen. Először is egy három szekérből álló menet haladt el, mely előtt egy zenekar léptetett Az első kocsi, nők, gyermekek, férfiakkal telve, kik mindannyian fel voltak fegyverkezve, a kocsin pedig ez a felirat volt látható : „La loi militaire.“ A másodikon egy óriási hírlap volt „l’Empire“ czímmel, de üres lappal, e felett lobogó lengett „Loi de la Presse“ felirattal. A harmadikon végre egy lélek sem volt látható, csakis egy lobogó ezen felirattal : „Droit de Reunion.“ E három kocsit körülbelül 20—30 lovas, gyászfátyollal kalapjaikon, kísérte, vezetőjük lobogót vitt: „La France libre“ felirattal. A menet azonban a Champs Elyséesnek csakis közepéig érhetett, ahol egy rendőrbiztos vezetése alatt levő rendőrök által feltartóztatott, a jelvények elvétele után a tüntetőket a rendőri hivatalra kísérte. Más tüntetés történt, midőn a kövér ökrök a tuilleriákhoz közeledtek. Duval mészáros bement a felségek üdvözlésére. Midőn ismét lejött, a zene harsonája és a „ Vive l’ Empereur“ közé ezerszeresen hangzott: „Thiers, Thiers.“ Mit jelent ez, nem tudom, de felhangzott Napoleon herczeg laka előtt is. A számos rendőrség e kiáltásokat nem gátla. Talán demonstratió ez a júliusi kormány mellett. Bár hogy legyen, a Palais Royaltól fogva a tömeg csillapult, és más tüntetésekről nem hallottam. Minden mozgásban van, s különösen sok zubbonyosokat látni. Számos menetet látni mindenfelé — többnyire reclamera irányozva. Magán álarczásokat még kevesebbet látni ezúttal, mint más években. — U t ó ir at. Épen most hallom, hogy öszszekocczanások történtek zubbonyosok és rendőrök közt a Pont-Neuf-ön; befogatások történtek. Indokot szolgáltatott erre egy tüntetés IV. Henriknek a híd előtt álló szobránál. A zubbonyosok első csoportja előtte kalapot emelve, „Parisiennet” (Marseillaise féle) énekelték. Ezt egy második csoport ismételni akarván, keményen összeütköztek a rendőrséggel. — Bővebb részleteket eddig még nem tudni. — Követségi hivatalos jelentések szerint túlzottak a párisi tüntetésekről szóló hírek. Ezek szerint azok nem tarthatók másnak, mint farsangi túlcsapásoknak. (?) Csak azt nem tudjuk, melyik követségtől eredt s melyikhez intéztetett ezen tudósitás, melyet a „P. Lloyd“ távirója közöl nevezett lappal, azonban úgy látszik, hogy a dolog mégis valamivel komolyabb, mint hogy ezen hivatalos tudósitások feltüntetik, s habár meg nem szolgáltathatnak alkalmat aggodalmakra, hanem mégis farsangi bohóságoknál többnek tekinthetők. A helyzetre nézve jellemző az „Avenir Nationale“ a „Courrier du Jour“ czímű rovatában közölt következő czikk : Febr. 26. 1848. A következő kiáltvány van kiragasztva Páris falaira : „Franczia köztársaság.“ „Szabadság, egyenlőség, testvériség! Az ideiglenes kormány valamennyi tagja: Arago, Dupont de l’Eure, Abbert (munkás), Marrest, Florán, Lamartine, Marin, L. Blanc, Cremieux, Ledru Rollin, Garnier Pagés, holnap február 27-ken délután 2 órakor a városházától a júliusi szoborhoz fognak menni, hogy ott a nemzetőrség és az összegyűlt nép előtt ünnepélyesen inaugurálják a visszanyert szabadságot. Az ideiglenes kormány tagjai.“ Azután hosszú visszapillantást szentel a febr. forradalom évnapja emlékének, felhozva, hogy csak az alkothat magának fogalmat a nép szuveranitásának nagyságáról, aki látta ama napok nagyszerű eseményeit . A február 25-ke után történt demonstrátiókról részletesebb tudósítások még nem érkeztek. Azonban egyről érkezett rövid tudósítás, mely a „College de Francé-ban történt, s hol a résztvevő közönség legnagyobb része állítólag nem tanulókból állott Ez alkalommal Chevalier M. beszédet tartott, melyben felemlte a római senatusnak a Caesarok irányában tanusított szolgai magatartását, mire a közönség minden oldalról kiáltozni kezdette : „Ilyen a Luxembourg-palotabeli jelenlegi senatus.“ Németország. A hannoveri ügy végleg be van fejezve, így jelenti nemcsak a „Moniteur,“ hanem a porosz „Provinzial Correx".“ is. Hogy mily intézkedésekre készül a korMM, arról a pénzügyminiszternek Kardorff interpellációjára adott feleletéből kétségtelen felvilágosítást nyerünk. Bizonyos különben az is, hogy a porosz kormány soha sem sürgette György király eltávolítását Ausztriából. György király most angolországi tőkéit szedett össze, amiből helyesen azt lehet következtetni, hogy esze ágában sincs Angliába költözni. A vámparlamenti választások nem oly értelemben ejtettek meg, mint a porosz liberálisok óhajtották volna. Nemcsak Bajorországban, hanem még Badenben is oly követeket választottak, kik nem hajlandók Bismark uszályhordozói lenni. Most a liberálisok arra támaszkodnak hogy ha a porosz kormány oly értelemben lép fel, a minőben ők óhajtják, nem lesz senkinek bátorsága ellentmondani. Görögország. A „Times“ athenei levelezőbe igen kedvezőleg nyilatkozik az új görög minisztérium felől ez — szerinte — a legjelesebb mindazok között, amelyekkel Görögország György uralkodása alatt bírt. A minisztérium egyes tagjait Borbán jellemzi. Legelőbb is mondja a külügyi miniszterről, Petros Belyannesről: Már akkor, mikor ugyanezen állást foglalta el a morartini minisztériumban, bebizonyította, hogy arra ő a leghalmasabb egyéniség Görögországban. Sperg Meius tábornok, ki megmaradt hadügy miniszternek, nagy tehetségnek tartatik, habár ő Görögország legszerencsétlenebb hadügy minisztere, ő a kabinet tagja volt, Kresze a admirális alatt az orosz terveket elősegíteni kívánva, 1863-ban Törökországot megtámadta s Görögországot összeütközésbe hozta Anglia és Francziaországgal, minek az lett következménye, hogy szövetséges hadak megszállották a Piraeust, de az országban a legnagyobb zavarok támadtak, s szanaszét rablóbandák garázdálkodtak. 1862- ben is, mikor Otto királyt letették, szintén hadügyminiszterkedett. Ekkor ő biztosította a királyt végzetes utazása előtt, hogy a hadsereg hű hozzá, pedig ugyanakkor ép az Athenében levő csapatok csatlakoztak a felkelésben levő néphez. A levelező ezután visszapillantást tesz a Görögországban oly gyakran előforduló cabinet változásokra, felszámítja, hogy 1862. oct. 30-ra, azaz György király trónra lépte óta 16 minisztérium állott az állam élén, melyben összesen 90 tárcza változás fordult elő, daczára annak, hogy egy minisztérium sem állott többel, mint 7 személyből. Ezen kilencven egyén között harminca olyan volt, kik több ízben viseltek tárczát. Ebből kitűnik, hogy politikai párt alakulás lehetetlen Görögországban, és ott ily körülmények között képtelen a miniszter határozott politikát megállapítani. Azonban bárminő politikát folytassanak, igaza csak azon kis higgadt pártnak van, melynek az a meggyőződése, hogy Görögország zöld ágra nem jut, ha folytonosan csak hajókat épít, fegyverkezik és Törökországgal szemben szakadatlanul harczias politikát folytat. Gazdálkodni, gazdálkodni. Ezt kell tenniök, mert utoljára is az ország jövője pénzügyi állástól fog függni. Esti posta. — Granadában február 24-én zavargások mutatkoztak, melyek az ostromállapot kihirdetését vonták maguk után. A lázongást, melynek nagyobb terjedelméről bizonyságot tesz azon körülmény, hogy egy halott és tizenhat sebesült maradt az összeütközés terén, állítólag nem politikai okok idézték elő, hanem ez élelmiszerek drágulása. Annyi bizonyos, hogy az éhség, mely Európa egy részét faggatja, a pyraeusi félszigeten is nagy terjedelmet öltött. Az ostromállapot kihirdetése bizonyosan rész eszköz az éhség orvoslására. — Páriából jelentik, hogy Meyendorff báró a Párisba visszatérő Budberg orosz követet egy revolverrel megtámadta, azonban a bűncselekményt végre nem hajthatta. A tett okát Meyendorff személyes gyűlöletében és szellemi zavarában keresik. — A „Liberté“-ben egy berlini magánsürgöny jelenti, hogy a király febr. 28-án a lóról leesvén, nehezen megsérült. — Nizzából Lajos király állapotáról oly tudósítás érkezett, mely közel halála felöl enged kétséget — A vámparlament, mely martius táján fog megnyittatni, három hétig marad együtt. Feloszlatása után azonnal egybehivatik a birodalmi tanács. — Tegnap a nagyvezírt, Kabuli basát, Server effendit, Rauf basát, Salaheddin beyt és Reshid beyt várták Konstantinápolyba. — A királynő helybenhagyta Disraeli előterjesztését a cabinet újjáalakítása iránt. Nemzeti színház. Martius 1-jére van kitűzve „A bengáli helytartó.“ Szinma 4 felvonásban. Budai népszínház. Martius 1 jére van kitűzve . Két nagy előadás. Délután 4 órakor: „Gerolsteini nagyherczegnő,“ látványos operette első felvonása , és Cassanova asszony és Némethi úrnak rendkívüli mutatványai az oroszlánokkal, hiéna, leopárd és szibériai farkasokkal. — Este 7 órakor : „A cydoni alma," eredeti vígjáték 3 felvonásban. Ezt követi: Cassanova asszony és Némethi urnák rendkívüli mutatványai az oroszlánokkal, hiéna, leopárddal és szibériai farkasokkal. — Hétfőn márt. 2-án : Cassanova asszony és Némethi urnák 4-dik rendkivüli mutatványai. Megelőzőleg: „A muszka emissarius,“ vígjáték 1 felvonásban. A pesti áru-hiirze hivatalos árjegyzéke. Febr. 29-kén. Felelős szerkesztő: 1. Kemény Zsigmond. BáH át . . 8' V 0 felett. Alsó-ausztriai mérő szerint Súly font szerint. 2" 1" 0" 4" 7" 2" 11" 9" 10" 8" 10" Les- péteri magosbár o. é. Búza, bánsági . . „ bánsági . . . tiszai aj . „ tiszai uj . „ fehérvári uj . „ pesti vidék uj „ pesti vidék uj Kétszeres . . . 678 Uj . . . . Irja sörfőzésre „ táplálékra Zab, uj . . . „ bánáti u . . Kukoricza bánsági ó „ bánsági uj Bab, uj . . Köles......................... Káposztás repeső . Repcze, bánsági 86—87 88—87 86—87 88—89 83—85 83-85 86-88 78—80 68-70 68-70 45—47 6 60 7 05 6 60 7 06 5 80 5 80 6 60 4 60 2 85 1 60 1 80 5 70 8 10 5 88 6 76 6 96 7 15 6 95 7 15 6 45 6 45 7 16 4 70 3 10 6 80 1 85 6 — 8 20 6 6 87 Pesten, febr. 29.. . Pozsonyban, febr. 29. .9' Máramaros-Sziget, febr. 29. 2' Sz.-Németiben, febr. 29. . 5' Tokajban, febr. 29. . . . 5' Szolnokon, febr. 29. . . 4' Szegeden, febr. 29.. . . 4' Aradon, febr. 23................0' Nagybecskerek, febr. 28. 1' Bezdánban, febr. 28 . . 6' Verbászon, febr. 28. . . 4' alatt felett. Nyírt-tér, Edward mázott szesze*) Dr.Pearce szabadal-Gyomorrendkivüli hathatóságáról Kétségtelen tanúságul szolgál mások közt a következő 42. sz. a. orvosi , Bizonyítvány. Én Dr. Prearec Edw. gyomor szeszét több betegemnek a legjobb sikerrel rendeltem,de dicsé szert nevezetesen idolt gyomorlimal. emésztési gyengeség és étvágytalanság eseteiben különös hatásúnak találtam. Ennélfogva ezen szer alkalmazását, hasonló betegségi esetekben t. orvostársaimnak a legtöbb akarattal s legtisztább lelkiismerettel nyomatékosan ajánlhatom. Pest, jan. 14. 1867. Dr. Helfer, ________ király-utcza 27. szám. ,*) Főraktár Pesten : Török József ur gyógyszertárában, Király-utcza 7. sz. — Azonkívül kapható az ország minden gyógyszertárában