Pesti Napló, 1868. május (19. évfolyam, 5405–5430. szám)
1868-05-17 / 5419. szám
Melléklet a „Pesti Napló“ 115 —5419. számához. ző delegatio eszméjét hazánkra károsnak állítják. Állítják azt is, hogy a delegatio által hazánk függetlensége részben feladva, eljátszódva van, s ez intézmény életrevalóságát is tagadják. De mi ezen aggodalmakat nem osztjuk, sőt épen ellenkezőleg, azt hiszszük és valljuk, hogy a delegatio hasznos és czélszerű, mert teljesen megfelel annak, amiért felállíttatott, s általa semmi jog se áldoztatott fel, de ami magában is nagy nyeremény, a homályosak tisztába hozattak, szélesbittettek, sőt a 48 előtti kört tekintve, újak is léptettek életbe, melyek mind az alkotmányosságnak, mind a függetlenségnek újabb és biztosabb garantiát nyújtanak. Amint ezeket a delegatio feletti tanácskozás alkalmával több jeles hazánkfia, s különösen Deák Ferencz a meggyőzésig kimutatta, és bebizonyította azt is, hogy a mohácsi szerencsétlenség után ha. ..uk, a mostanihoz hasonló önállást, függetlenséget nem élvezte. A közelebb Bécsben lefolyt közösügyi tárgyalások a delegativ intézményének életrevalóságát fényesen igazolták, valamint azt is, hogy ez intézmény a jövőnek útjába nem áll, s továbbfejlődését nem gátolja. A Deák Ferencz és ötét pártoló jobboldal ildomos politikája állította helyre a trón és nemzet közti fájdalom, mindkét fél kárára sokáig nélkülözött bizodalmát, melynek kifolyása lett 48-diki alkotmányunk helyreállítás, s a politikai foglyoknak megszabadulása, száműzött hazafitársainknak hazajöhetése, s mindenekfelett a legitimitás diadala az önkény és erőszak felett. A birodalom sugárai áthatottak a monarchia másik felébe is, melynek természetes következménye lesz a kölcsönös érdekek méltányos kiegyenlítése a paritás alapján, s a két fél, mely eddig képzelt vagy való okokból egymással mint ellenség állott szemben, ma, mint barát és szövetséges, kezet fogva halad azon után, melyen a birodalom jóléte és hatalma elérhető. E tény, mely a szabadságnak és mérsékeltségnek bélyegét hordja magán, az európai nemzetek simpathiáját nyerte meg részünkre, mert hazánk ezáltal csalhatatlan bizonyítványt és kezességet nyújtott arról, hogy a magyar mint a harczban erős, úgy a béke és polgárisodás művében is az európai műveltség színvonalára emelkedni képes, mit a nemzet a legnagyobb erőfeszítéssel és hősies áldozatok árán fegyverrel kivívni nem birt, azt 1867-ben erkölcsi erővel és eszélylyel visszaszerezte. Minekutánaa nemzetünk, Isten kegyelmével, Európa jelen helyzete, hazánk fekvése, külső és belső viszonyai tekintetében a lehető legjobbat elérte, mert ön sorsának ura lett, teljes reménynyel és bizalommal vagyunk, hogy a többi, nemzetünk életébe vágó fontos kérdések is, a jelen és jövő szükségeinek megfelelő és kielégítő módon fognak megoldatni. Ezek, s több felhozható okok bírtak arra, hogy a Deák Ferencz bölcs vezérsége alatti országgyűlés többségének elvét és politikáját, meggyőződésünk szerint, helyzetünkben egyedül helyest és czélra vezetőt magunkénak is valljuk, s míg az eddig követett úton halad, tehetségünk szerint támogassuk a hatalmunkban álló minden törvényes eszközökkel. S midőn pártunk zászlójára e nagy nevet felírtuk, erkölcsileg kötelezetteknek érezzük magunkat arra is, hogy mint az elvekben, úgyazoknak alkalmazásában és minden eljárásunkban a nagy hazafit és országgyűlési jobboldalt kövessük. 1868. május 4 én a párt által helybenhagyatván, megerősittetik S.-Szent-Györgyön. Pünkössi József, Josh Mihály, korelnök, jegyző. Ki meghatározására, javaslat készítésre egy bizottmány küldessék ki, mind a tanárok, mind a tudor tagok részéről egyenlő számmal, s meghagyatott, hogy ezen bizottmány munkálatát minél előbb adja be. Elnök Tanárky Gedeon, államtitkár volt, ki a tárgyalást mély belátással s a mi — hol pártok vannak — a fő dolog, részrehajlatlanul vezette. A tárgyhoz bővebben szólottak a tanárok részéről: Balogh, Jendrassik, Rupp, Wagner; a tudor tagok részéről: Flór, Havas, Halász, Kováts Seb. Endre. — Balassa János egyetemi tanárságának 25-ik évfordulója alkalmával az egyetemi orvostanhallgatók a polgári lövöldében f. hó 20-án zártkörű díszestélyt rendeznek. A negyedszázados forduló egyéb ünnepélyességekkel is egybe lesz kötve. Többek közt az ünnepeknek életnagyságú, ez alkalomra Barabás Miklós által festett arczképét ugyanaznap d. e. 10 órakor fogják leleplezni. Igen szép jele ez azon ragaszkodásnak és tiszteletnek, melylyel az érdemdús tanáron növendékei csüggnek. — Ismét van alkalmunk azon örvendetes tényt constatálni, miszerint honi termelésünk több ágában már nincs okunk a külföldi versenytől tartani vagy épen a külföldre támaszkodni. Azon 30 darab kos ugyanis, melyet Czilchert Róbert ura lóverseny ideje alatt Pesten a köztelken a szintén ott megjelent külföldiek mellé eladásra felállított, mint halljuk, 2 nap alatt el volt kapva, s nevezett hazánkfiának közel 10,000 frtnyi bevételt eredményezett. — Ma este megérkezett a Bécsből jövő vontató gőzössel állatkertünk egy új, még pedig igen előkelő lakosa — a giraffe. — A budai ének akadémia második hangversenyét hétfőn, 1868-ki május 18 án, esteli 8 órakor, a budai reáliskola nagytermében fogja rendezni, következő műsorozattal: 1. „Bucsuzás az erdőtől,“ vegyes kar Mendelssohn B. 2. „Minden mély csöndbe boruló,“ vegyes kar zongora kísérettel Volkmann R. 3. „ Változatok“ zongora kísérettel, előadva Humann Olga kisasszony által. Rode C. 4. „Panasz,“ vegyes kar Brahms J. 5. Nagy ábránd Erkel F. „Bánk bán“ czimű dalművéből, zongorára írta Székely J., előadja temesi Reitter Mari kisassz. egyleti tag. 6. „Ima,“ vegyes kar négy magán hangra zongora-kísérettel; a négy magán hangot következő egyleti tagok éneklik: Knahl Adél asszonyság; Schreiber Emma kisasszony; Szobovics Lajos és Schmidt F. Schuber F. 7. „Kettős: „Ördög Robert“ dalműből Meyerbeer V. előadják Kneifel Antal és Michelis Gyula. 8. „Esti dal az Istenhez“ vegyes kar zongora kísérettel Haydn J. Számozottszék 1 ft. bemenet 60 kr. Jegyek kaphatók Pesten, Rózsavölgyi és társai és Treichlinger mükereskedésében.— Budán : A lánczhid-kávéházban és az egyl. pénztárnok Stauffer A. urnái, vár, Fortuna utcza 134. sz. — Az Ó-Budára vezető lóvonatu vaspályán tegnapelőtt történt meg a budai főkapitányság jelenlétében az első próbamenet. Végre le van tehát győzve minden akadály, s a menet ideoda 38 percz alatt minden fennakadás vagy szerencsétlenség nélkül megtörtént. — A budapesti munkás egylet vasárnap, f.hó 17-én, a budai hegyekben a Fáczán közelébe eső Csillag völgyben majálist rendez. E kiránduláson, mely bizonyára egy vig és kedélyes népünnepéllyé fog válni, nemcsak egyleti tagok, hanem idegenek is részt vehetnek, kik a Beleznay kertben levő egyleti helyiségben 40 krás jegyet váltanak. A résztvevők 5 órakor reggel a Beleznay kertben fognak összegyűlni, honnan aztán egy zenekar s az egyleti lobogó élén a menet megindul, s az egylet budai tagjai által a hídfőnél fogadva lesz, a helyszínen torna mutatványok, az egyleti dalárda előadásai, társasjátékok stb. fogják a napot tölteni, estére pedig tűzijáték van tervezve. Végre nem szenved kétséget, hogy befejezésül a csárdások felvillanyozó dallamai a kedélyeket és lábakat is mozgásba fogják hozni. Étel, ital, valamint kocsikról a visszaindulásra, a bizottmány bőven gondoskodott. A fesztelen és jókedvű mulatságnak barátait csak felhívhatjuk ezen egyleti ünnepélyen minél nagyobb számban résztvenni. —Több zágrábi távirász hazafias sorokat intézett hozzánk, komolyan visszautasítván azokban a bécsi „N. Fr. Presse“ egyik czikkét, mely a felett jajgat, hogy a magyar minisztérium, érintkezésben a zágrábi távirdai hivatalokkal, a magyar nyelvet használja. Meg nemsértéstől és félreértésektől a„Presse“ nos, a derék zágrábi távirászok biztosítanak bennünket, hogy van köztük elég, a ki bírja nyelvünket, s hogy valamennyien törekednek helyre ütni azt, a miben még netalán hiány volna. Különfélék. Pest, május 16. — Ő Felsége folyó évi május 6-án az abaujmegyei ongai helv. hitv. ev. egyházközségnek, temploma újbóli felépítéséhez, a mindkét hitfelekezetü evangélikusok egyházi és iskolai czéljainak előmozdítására rendelt évi átalányból négyszáz o. é. frtnyi segélyt engedélyezni méltóztatott. A Sárosmegyebeli Berthót községnek imaháza belső felszerelésére pedig ő Felsége 200 forintot adományozott. A királyi palotának a fegyvertárral való összeépítése azonnal a királyi udvar eltávozása után foganatba fog vétetni, hogy a munka őszig elkészülhessen. Az előleges költségvetés e czélra mintegy 80.000 forintra megy. Ez átalakítás folytán a királyi palota csak lakosztályokat fog képezni. — Emlékezni fognak olvasóink, hogy Balogh János egri polgár, midőn az egri küldöttség ő Felségét Mária főhgnő születése alkalmából üdvözlé, szerencsekivonatának még külön népszokás módjára kifejezést adott. Most ő Felségének cabineti titkárja, a Felség nevében köszönő levelet intézett hozzá. —A hivatalos lap ismét 193 fegyencz névsorát hozza, kiknek ő Felsége május 7-ki elhatározásával büntetését egészen vagy részben elengedte. — A minisztérium kérdésére, miféle nyelveken óhajtja Pest városa megküldetni az új törvényeket, a városi tanács a magyar, német, tót, szerb, görög és oláh nyelveket jelölte meg. Mint tudjuk, a Deák-körben elfogadhatlannak jelentették ki a Poroszországgal kötött kereskedelmi szerződést, minek folytán Gorove keresk. miniszter a kellő lépéseket már meg is tette. Egy berlini tárlat arról értesit, hogy Bismarck gróf késznek nyilatkozott a szerződés ratificatiója alkalmával megtenni a szükséges változtatásokat, hogy Magyarország álla,misága kifejezve legyen. — Az egyetemi orvoskar gyűlése 1848/9 óta i. é. május 14 én tartott az egyetemi összes orvoskar először rendes ülést; mind a tanárok, mind a tagok közül számosan jelentek meg. Aránylag a tanárok sokkal nagyobb számmal vannak. A tanári testület ugyanis mindig kiegészítette magát; ellenben kültagok már 20 év óta nem választhattak új tagokat, azt az absolut kormány meg nem engedvén. Az absolut kormány függesztette fel ezen testület rendes működését, melynek újbóli megindítását czélozza a miniszteri rendelet. Azon kérdés, hogy ez miként történhessék, képezte a hosszú értekezlet tárgyát; végre Pólya József indítványára abban jön a megállapodás, hogy ennek közeleb b „P. Napló“ távsürgönyei. Bécs, május 16. Az urakháza az osztrák éjszak-nyugati vasútról szóló törvényjavaslatot a bizottság többsége véleményezése szerint 43 szavazattal 28 ellenében az alsóház szerkezetében elfogadta. Prága, május 16. Az új cseh nemzeti színház alapkő letétele nagy nemzeti ünnepélyességgel ment végbe, melyre a közönség nagy számmal jelent meg, Stadkovsky tarta az ünnepélyes beszédet. Az ünnepély minden zavargás nélkül ment végbe. Berlin, május 16. Az angol és német lapok közleménye, hogy legközelebb Mainz közelében csapatok vonatnak öszsze, oda igazítandó ki, hogy mint rendesen, osztálygyakorlatok fognak tartatni. Páris, május 15. Peyer Guertier a törvényhozó testületben a kereskedelmi szabadság ellen beszélt, az ő beszéde betöltötte az egész ülést. Spanyolországból nem érkeztek sürgönyök, melyek az ottani izgalmat megerősítenék. New-York, május 6. (A „Java“ gőzösön.) Bingham ügyész beszédében kimutató, hogy az elnök ellen emelt vádak tökéletesen bebizonyíttattak, és hogy anarchia keletkeznék abból, ha a senatus megengedné az elnöknek, hogy a törvényeket értelmezze, vagy hogy azok érvényességét vittassa. A Jefferson Davis elleni per jun. 3-káig halasztatott el. KÜLFÖLD. Henry Brougham. (Szül. 1778. sept. 30., meghalt 1868. május 7.) Angolország egyik kiváló tudósa és államférfia szállott a napokban sírba. Hosszú életén keresztül — 90 éves korában zárta be földi pályáját — buzgón részt vett hazája közügyeiben, önálló személyisége tetteiben és elméleti munkáiban egyaránt nagynak nyilatkozik. Mert az angol államférfiak kitűnő sajátsága épen az, hogy nemcsak a gyakorlat terén bizonyulnak az élet feltételeit helyesen bíráló és megértő erőteljes küzdőknek, hanem hogy az elméleti kérdésekbe is szerény munkássággal, lelkiismeretes odaadással el tudnak merülni. A gyakorlatot az elmélet eszméi által emelik, az elméletet az élet való kérdéseivel teszik termékenynyé. Az ifjú Brougham természettudományokkal foglalkozott, s 17 éves korában oly jelesen értekezett a világsugarak visszaverődéséről és megtöréséről, hogy értekezése a tudományok kir. társulatának füzeteiben kiadatott. A természettudományi tanulmányokkal a jogtudomány tanulmányozását kapcsolta egybe, s e mellett Demosthenes és Cicero műveinek tanulmányozása által szónokká képezte ki magát. Egyetemi tanulmányai befejezése után beutazta Hollandiát és Németországot, majd mint ügyvéd,Edinburghban telepedett meg. Itt alapította 1802-ben Jeffrey és Sydney Smithtel az „Edinburgh Review“-t. Az új lap, „index damnatur cum nocens absolvitur“ mottójának megfelelve, csakhamar hatalommá növekedett, melytől rettegtek mindazok, kik a visszaélésekből és jogtalanságból élősködtek. A lap jelentőségének helyes felfogására tudnunk kell, hogy a napi sajtó akkor még pályájában volt, s hogy a franczia forradalom okot szolgáltatott a szabad sajtó mindennemű megszorítására. Anglia haladásáról, de az alapítók államférfiai felfogásáról is fényes bizonyságot tesz azon körülmény, hogy az ostromlott visszaélések megszűntek, a sürgetett reformok teljesültek. Edinburghból Londonba költözvén,Darlington gróf Canelföld képviselőjévé választatta. Parliamenti tevékenysége oly fényesen kezdődött, hogy el lehet róla mondani, hogy sohasem volt újoncz az alsóházban. Első beszédét a rabszolgakereskedés szigorúbb megszüntetése mellett tartotta, s e beszéde már mint teljesen kifejlett politikust és szónokot mutatja be. Ezentúl B. minden nevezetesebb vitában felszólalt, s a szabadelvű párt régibb vezérei mellett ismeretei és buzgalma által egyenrangú helyet vivott ki magának. 1816-ban ő szólalt fel legerélyesebben a szent szövetség politikája ellen, és ugyancsak hazája reactióját is keményen ostromolta. Hazája örök háláját vivta ki magának. a „Commitee on Education“ alapításával 1816-ban, mely a tanügyi visszaélések iszonyú sorát bátran felfedezte, s az iskolai pénzalapokat parliamenti ellenőrzés alá helyezvén, igen jótékonyan hatott a tanügy további reformjaira. 1820-ban B. oly tevénységet fejtett ki Karolina királynő védelmében, hogy ha egyéb érdemei nem is volnának, a világ első szónokai és jogászai közé kellene őt sorolni. B. és barátja Deuman tiszteltettek meg azzal, hogy a királynő védelmével bízattak meg. Julius 5- kén olvastatott a felsőházban először a királynő degradatiójára és az elválásra vonatkozó inditvány. — Aug. 17 től september 8-ig tartott a tanuk kihallgatása; a mily utálatos ezen vallomások szenynyes során keresztül hatolni, oly vonzó azon modor, melylyel B. a terhelő tanukat faggatta keresztkérdései által. October 3-án tartotta B. védbeszédét és csak másnap fejezhette be egészen. Olvasni kell e beszédet, hogy felfoghassuk mély hatását a jelenlévőkre. Az emberi kedély minden érzelmét felkeltette szónoki ereje, s midőn beszében e szavakhoz ért: „Ez, műlordok, a vád, mely előttünk áll, ezek a bizonyságok, melyek mellette felhozatnak; bizonyságok, melyek nem elegendők, hogy egy egyszerű adóssági kötelezettséget támogassanak, alkalmatlanok arra, hogy magánjogi ítéletet lehessen azok alapján hozni, nevetségesek, ha rendőri kihágás bizonyítására akarnak használni, botrányosak, ha súlyos bűntettről van szó, szörnyűek, ha Anglia királynőjét akarjuk megfosztani becsületétől és jó hírnevétől.“ Amidőn e szavakat mondá, bizonyos volt, hogy azon eljárás, mely által egy parázna, hitszegő király nejét becstelenné akarta nyilváníttatni, aki, ha vétkes volt, csak férje magaviselete által taszíttatott a vétek örvényébe, soha sem nyerheti meg Angolország parliamentjének helybenhagyását. A vádbili nemsokára ezután visszavonatott, a királynő felmentetett a vád alól. London lakossága, mely a királynőt már csak azért is szerette, mert a királyt gyűlölte, amint a haza megmentőjét ünnepelte. Időközben a katholikusok emancipatiója, a gyarmati rabszolgák állapotának javítása és a jogi reform mellett buzgólkodott. Alapítója volt a „mechanics institutions“ nevű ipariskolai társulatoknak ; ezen időben a londoni egyetem alapítása érdekében is igen sokat tett. Midőn IV. György meghalt, s IV. Vilmos vette át az uralkodást, a Wellington-miniszterium sem tarthatta magát sokáig. B. 1830. nov. 2-kán tette meg indítványát az alsóházban a parliamenti reform érdekében, két héttel később bejelentette Wellington a minisztérium visszalépését, s újabb héttel később Henry Brougham Anglia lord-kancellárja, s báró Brougham és Vaux volt. A Grey minisztérium megalakult a whig-párt, mely 25 év óta nem volt kormányon, kezébe vette ismét Anglia közügyeinek vezetését, s B., mint a felsőház elnöke, a híres gyapjúzsákon jelentékeny szolgálatokat tett pártjának és hazájának. A reformbili létesülésének érdeme nagy részben B-t illeti. A felsőháznak gyakran kellett kemény szavakat hallania elnöke ajkairól, midőn makacsnak mutatta magát az alsóház javaslatai ellenében. „Valamennyi kastélytok, nyári palotáitok, vadászházaitok, mit érnek azok, ha Anglia középosztályával hasonlíttatnak egybe? Semmit! Ha el nem fogadjátok a választási törvényt, legyetek elkészülve arra, hogy egy évi parliamentet, titkos szavazást, átalános szavazatjogot rendel a parliament!“ — Ezekkel fenyegeté a felsőházi urakat. Az angol parliamenti reformot a scot és az ir reform követé, ezt a municipális reform, az utóbbi a szegényügyi reform. 1834-ben megvált hivatalától, hogy többé vissza ne érjen abba, még akkor sem, midőn ismét pártja jutott uralomra. Egyéniségében rejlett, hogy nem tudott egyik párttal sem megférni, ámbár mindegyik tisztelte, vagyis inkább félt tőle. A jog teréni hivataloskodása idejében eszközölt reformjaitól eltérnek a vélemények, de még ma is hálásan említik, hogy a Court of Chancery évek óta meggyűlt hátralékait ő teljesen feldolgozta. Sok üdvös reformot készített elő a „Law-Amendment Society“ alapítása által, mely jogászokat és államférfiakat számít tagjai közé. B. kétségen kívül a Pitt és Fox után következett államférfiak között az első helyen fog mindenkor neveztetni. Tudományra nézve valamennyi kortársát meghaladta. Jellemére csak határtalan hiúsága vet homályt, ez fejti meg azon körülményt is,hogy önpártjával meghasonlott. Mint szónok, megközelíti Macaulayt és csak annyiban áll mögötte, amennyiben görög és római bilincseiből nem tud teljes önállósághoz jutni. Nevezetesebb művei: Historical sketches of the Statesman who flourished in the time of George III. 3. köt. — Liver of men of letters and Science who flourished in the time of George III. 3. köt. — Speeches 3 köt. Államférfiainak rajza az „Edinburgh Reviewben“ jelentek meg eredetileg, később átdolgozta és önállóan adta ki. Az eszmedún rajzok élvezetét azon körülmény háborítja, hogy mindent pártszempontból ítél. Annál jelesebb tudósainak , Voltaire , Rousseau, Davy, Cavendish rajzai, melyekben az illető szakmákban bámulatraméltó jártasságot mutat. Legelőbb kellett volna említenünk „Political Philosophy“-ját. Három kötetben tárgyalja ebben a régi és újkori államalkotmányokat és a politikai tudomány kiváló gazdagodásának tekinthető az eszmedusma. Összes műveit önmaga rendezte és adta ki 1857 óta ily czím alatt: Historical and political Dissertations of Henry Lord Brougham London and Glasgow. Már évek óta nyári lakott szerzett. Cannesben, Francziaország középtengeri partján. Május 7-én a szokott időben lefeküdt, s midőn nehány perczczel később a szolga parancsokat várva, hozzá belépett, halva találta. Nyári lakán következő szavakat olvas a vándor: Inveni portum , spes et fortuna, valete, Lat me lusistis ludita nunc alios. Eder báró válasza Golesco jegyzékére. A bukaresti ausztriai konsul, Eder báró, a román külügyminiszter, Golesco jegyzékére a következő jegyzékkel válaszolt: „Az ismételt lépések folytán, melyeket a Moldvában üldözött izraeliták érdekében volt szerencsém önnél tenni, ön egy jegyzéket intézett hozzám, melyben tiltakozik oly vádak ellen, —amiknek szívós magatartásával — mint ön magát kifejezi — csak alaptalanságuk versenyez. A zsidók legújabb üldöztetésének hírét kezdetben távsürgönyök által vettem. Ez igen rövid és tökéletlen közlésekhez ön formális, a bakeni praefectusra alapított tiltakozásokat csatolt. Be kellett tehát várnom a leveleket és okmányokat, melyek már útban voltak hozzám. „Csak tegnap jutottam a posta által körülményes tudósításokhoz, ezek által képesítve voltam nyomára jönni a valónak , czáfolhatlanul állapitni meg a szomorú részleteket, melyek a moldvai zsidók ellen irányzott eljárást kisérték. „Jelenleg kezemnél egész sora van az okmányoknak, melyek kétségbevonhatlanul bizonyítják, hogy a zsidók kiűzését a községekből majdnem az egész kerületben a bakeni praefectus szorgalmazta. Azon kevés izraelita család, kiknek még maradniok lehet, e szabadalmat nagy összeg pénzen vásárolta meg. „A kormány orgánuma , Lecca praefectus adott első példát ily üldözésekre, mert saját birtokairól elűzte azon hét zsidó családot, kik ott meg voltak telepedve.“ Most több üldöztetést constatál, azután így folytatja : „Csak a fontosabb okmányokat hoztam itt fel, vannak még mások is, melyeket sietni fogok előterjeszteni, mihelyt ön ebbeli kivonatának kifejezést fog adni. „Ez okmányok átolvasása után, azt hiszem, nem igen lehet kétségbe vonni, hogy az izraeliták elleni törvényjavaslat Moldvában vált először ténynyé. „Ápril 22-ei jegyzékében ön vádat intéz az ausztriai konzul ellen Jassyban, hogy — mint önmagát kifejezi — az koholmányokat terjeszt, holott ezek tények, melyek eltagadhatlanul vannak bebizonyítva. „Nehezemre esett, miniszter úr, hogy ön hibás, meg nem állapított hírek után indulva, vádakat emelt egy császári tisztviselő ellen, kinek becsületessége nem eshetik kétség alá, s ki a fennforgó esetben oly buzgalmat tanúsított, mely iránt önnek teljes elismeréssel kellene viseltetnie. A császári kormány ez orgánuma első tett jelentést egy oly törvényjavaslat életbe léptetéséről, melyet maga a fejedelem kárhoztatott. Ön nem tartózkodott, miniszter úr, nézeteit közleni velem, melyeket nem vonakodom téveseknek nyilatkoztatni. Ön még tovább is ment, hivatalos módon terjesztette elő azokat a védhatalmak képviselőinek Bukarestben. „Hízelgek magamnak azon reménynyel, hogy ön ma, helyesebb tudomást vévén a dolgok valódi állásáról Moldvában, sietni fog az ép oly helytelen, mint sértő közléseket igazolni. „Megelégszem miniszter úr, ha tudomására hozhatom az erőszakosságokat s hivatalos kihágásokat, melyek Moldvában előfordultak, kötelességem még sürgetni önt, hogy befolyását a fejedelmi kormánynál akkér érvényesítse, hogy a hatósághoz azonnal rendeletek bocsáttassanak, melyek az izraeliták ellen irányzott üldözéseknek végett vessenek, hogy Bakenban erélyes rendszabályokhoz nyúljanak , hogy a város és kerületekben biztosítva legyen a rend és nyugalom, hogy azok, kik e tettekben, melyeket jeleztem, részt vettek, törvény elé állíttassanak, megbüntessenek ; hogy végre a községekből kiűzött zsidók viszahelyeztessenek s kármentesitessenek azért, hogy erőszakos és törvénytelen módon elűzettek. “ Angolóráva ”. A felsőház május 11-ei ülésében visszavonta a lord kancellár azon három bilit, melyek a csődtörvényhozást voltak szabályzandók, a kormány belátja, hogy a parlament kifogyott a billek kellő megvitatására szükséges időből. Az ülés folyamában tárgyaltatott a vasúti rendszabályokra vonatkozó bili. Az alsóház ülésében azon czimek miatt interpellálták a kormányt, melyeket Cullen érseknek adott Irhon helytartója a walesi herczeg látogatása alkalmával rendezett ünnepélyekkor. Ezen és hasonló kevésbé fontos interpellációk után a tengerészeti miniszter terjeszti elő a tengerészeti budgetet, mely 10,973,988 f. sz.-re rúg. Két indítványnak elvetése után, melyek az összeg kevesbítését sürgetik, a budget megszavaztatik. — Napoleon császárnak orleansi beszédét, mely inkább az által nyer jelentőséget, a mit elhallgat, mint azzal, ami benne van, az angol lapok is megjegyzésekkel kísérik. A „Morning Post“ nem tartja jogosultnak az átalános béke megemlítését utóbbi két év alatt, miután ezen időben az elfojtott izgatottság és nyugtalanság képezték a hangulatot. Hogy a császár nem emelte ki a maga békés hangulatát, azon nem lehet fenakadni, miután ez által azon gyanúra adott volna alkalmat, hogy igazolásra szorul. — A „Héráid“ is természetesnek tartja a békés hangulat fel nem említését, mert azt mondja a „Héráid,“ a császár jól tudja, hogy senki sem hinné el neki. Különben megvan már azzal is elégedve, hogy a császár nem használja fel az alkalmat izgatásra; ezt leginkább békés jellegűnek tartja. A „Post“ is erősen hiszi, hogy a béke biztosítva van, szerinte az európai viszonyok nem olyanok, hogy egy fejedelem szavától függ a háború vagy béke kérdése. Esti posta. — A berlini „Börs. u. Hand. Z.“-ban a pesti franczia consul kinevezéséről igy ir: „A pesti franczia konzullá kinevezett és imént az exequaturával ellátott gróf Castellane az ismeretes legitimisticus marsai fia, a ki önmaga sem ment legitimisticus hajlamoktól. A magyaroknak igen hizeleg ezen kinevezés és Beustur kénytelen volt az exequaturát javaslatba hozni. A kinevezés egészen rendkívüli eset, miután sok év óta csak a tengerparti városokba neveztek ki consulokat. Valószínű, hogy már most porosz consulatus is fog Pesten szerveztetni.“ Várjon mit ért a berlini lap az alatt, hogy Beust kénytelen volt az exequaturát ajánlani ? Vagy nem tudja talán, hogy a közös külügyminiszter más állást foglal Magyarország irányában, mint a vö .Reichsminiszter ?“ — Az „Idők Tanújáénak a következőket írják Rómából máj. 8-ról Crivelli haláláról és eshetőleges utódairól: „Ma tarto itt az osztrákmagyar követség templomában a rögtön elhunyt gróf Crivelliért a gyászon sét Nardi. Hogy ki fogja az elhunytat pótolni, itt még nem tudjuk. Közlöm azonban a hirt, melyet hallottam, hogy maga a bécsi cultusminiszter, Hasner Jenő, Meysenburg bárót nehezen küldik, ő sokkal jobb Meggyőződések embere, hogysem a mostani bécsi minisztériumnak megtehesse a kívánt szolgálatot. Dr. Hye, gondolom, volt bécsi miniszter jár most itt, s abban fáradoz, hogy valami új kiegyenlítésmódra tanítsa őszentségét, és mint hallom, kapott már a római udvartól olyan választ, mely elég lesz neki, hogy amint jött, szépen vissza is utazzék.“ Ha az olvasó végig ment e sorokon, nézze meg még egyszer, hogy melyik lapból vettük a közleményt. • Az angol alsóház tegnapi ülésében végre az utolsó roham is megtörtént a minisztérium megbuktatására,melynek kénytelen lesz engedni. Armstrong bizalmatlansági indítványt terjesztett elő, melyet az ellenzék tetszéssel fogadott. A javaslat így hangzik : „Az alsóház összeférhetlennek tartja a kabinet állását az alkotmány elveivel és a parlament méltóságával.“ — Rómából sürgönyzik, hogy d’Andrea bibornok 15-én hirtelen meghalt. Nemzeti színház. Május 17-ére van kitűzve: „Éljen az egyenlőség.“ Eredeti vígjáték 4 felv. Budai színkör. Május 17-dikére van kitűzve : Kirschnigg Ede ur utolsóelőtti vendégjátéka „Sapeyrouse és majma.“ Este a színházban „Az ördög paulái.“ verni*«. Pesten, máj. 16. . . . 15' 0“0 felett. Pozsonyban, máj. 16. . . 13' 11" „ „ Sz.-Németiben, máj. 16. .11' 0" „ „ Tokajban, máj. 16. . . . 21' 3“ „ „ Szolnokon, máj. 16. . . 19' 10" „ „ Nagybecskereken, máj. 15. 4' 6 ' „ „ Felelős Bzerkexstrt : jjj ReiBilH flSlgfr 0 üli • Nyilt-tér. Az állhatatlan, változékony időjárás a házi állatok egészségi állapotára nézve már is mutatja káros befolyását. A marhabetegségek ismét gyakrabban jönnek elő és veszélyesebb jellemet vesznek fel, azért tanácsosnak tartatik, mér a jelentéktelennek látszó betegségek jelenségeinél, alkalmas szerek használata által annak előhaladását megakadályozni. Azért tanácsoltatik a t.ez. gazdász uraknak ilyen szerek megszerzése, melynek hatása kipróbáltatott, el nem mulasztani,és ajánlt ilik e tekintetben az Ausztrál birodalomra, Porosz- és Százországra nézve engedélyezett, és több éremmel kitüntetett korneuburgi marhapont, továbbá ő Felsége I. Ferencz József császár által kir. szab.liditő nedvet (Restitutions Fluid) lovak számára Kwizda Ferencz Jánostól, mint amely két készítménynyel a házi illatoknál leggyakrabban előjövő betegségi esetekben a legkedvezőbb eredmények éretnek el. Megszerezhetési forrását illetőleg ezen két czikkek a mai szám hirdetési rovatában feltalálhatók. Eddigi üzlettársam Borsos József úrtól barátságosan elválván, a számos év óta itt Pesten, Kristóf tér, 4. sz. a. „Heller“ cz ég alatt fennálló, kitűnőnek elismert fényképészeti mű-intézetet örökáron megvettem, és a nagytekintetű közönséget minden a fényképészet körébe vágó megrendelésekre kérem, miután a fentemlített üzletet Doctor és Kozmata cz ég alatt az eddigi helyiségben folytatni fogom. Doctor Albert, akadémiai festő és fényképész"