Pesti Napló, 1868. december (19. évfolyam, 5491–5515. szám)
1868-12-12 / 5500. szám
, hogy hányadán vagyunk ez intézettel. Sok mindennemű vajúdás után végre létesült azon egyesség, melylyel a „Hungaria“ igazgató tanácsa három hóval ezelőtt meglepte a közönséget és mely szerint egy előkelő polgárokból alakult consortium késznek nyilatkozott a kiadandó 700 darab részvénynek átvételére. E részvények kibocsátása pedig életkérdés a „Hungáriára nézve, mivel a kormány a nagyobb részt már veszendőbe ment alaptőkéből felmaradt morzsalékokat nem tarthatta elegendőnak arra nézve hogy azokra fektetessék egy nagy, ezer meg ezerféle viszontagságnak kitett biztosítási üzlet! A 700 részvényen tehát szerencsésen túladtak volna és kürtölték ezt fenhangon után útfélen. A dolognak azonban volt még egy kis bibéje is : a consortium t. i. kikötötte magának, hogy átvétel előtt szeretne egy kicsit betekinteni a Hungaria könyveibe. Miután azonban az illetők a főkönyvből az intézet valóságos állásáról meggyőződtek , azonnal ott hagyták az igazgatóságot a faképnél, és most még csak egyetlen egy részvényt sem akarnak elvállalni. Nem lehet tagadni, hogy e tény igen szomorú sejtelmeket keltött Pozsonyban. Ideje volna, hogy a Hungária igazgatósága nyilatkozzék a 700 részvény mikép elhelyezéséről és adjon számot e fontos művelet eredményéről. A magas kormánytól azonban joggal elvárjuk, hogy ez intézet írását behatóan vizsgáltatja s megnyugtatja a sötétben tapogatódzó közönséget. Hasonló kudarczot vallott Pozsony a már évek óta alakuló félben lévő nagy földhitlbankkal is. Spyers-Duran úr, mióta a „Hungária“ igazgatói székéből, kiszorult, tervezgetésekkel tölti ■zabadóráit. Álmodott egy nagy bankról, fényes választmányról és szép igazgatói államéról. Két évi ernyedetlen fáradozás által végtére annyira vitte a dolgot, hogy az újságoknak megírhatta, miszerint intézete létesül. Választottak elnököt, alelnököt, választmányi tagokat és még igazgatót is. Mind megvolt— csak részvényes nem, és hitelt érdemlő forrásból értesíthetem a közönséget arról, hogy a részvények s/fi-odrésze még most nincs elhelyezve. —n—j. Bereghszász, decz.hó 1-én [Eredeti tudósítás] (Az éjszakkeleti vasút egynémely szárnyvonalai) Köztudomású dolog, miszerint a magyar északkeleti vasútvonal előmunkálatai nagyobbára befejeztettek sőt azt is tudjuk, hogy a nevezett vonal fővállalkozója egyes vonalrészek kiépítése iránt alválkozókkal már szerződött is. E szerint fel kell tennünk, hogy ezen vonalak iránya — a helyszínen történt szemle után — a közlekedési minisztérium által már helyben is hagyatott, ezekre tehát jelen felszólalásunk nem vonatkozhatok. Van azonban a fentebb említett vasútvonalnak egy része, melynek irányát — a helyszínen alkalmilag történt megtekintésünk után az államra és vállalkozóra nézve károsnak, a közönségre nézve pedig kényelmetlennek tartjuk, s ez a csap-beregszászi vonalnak azon része, mely Csaptól Bátyúig terjed ; további az ezen vonalrészből kiágazó munkácsi szárnyvonal. Ezen vonalrészek irányának megválasztása nézetünk szerint két okból hibás. 1 er azért, mert a munkácsi szárnyvonal eltérési pontjának kedvéért fel van áldozva a Csap és Bátyú közötti egyenes — tehát rövidebb — irány. 2- or pedig azért, mert a nevezett eltérési pont oly helyen választatott, mely a Latorcza vize időnkinti kiáradásainak még mindig ki van téve. Ezen hibás választás által a csap-bátyui vonal körülbelül 700, a munkácsi szárnyvonal pedig 800 öllel lenne hosszabb, s ez mindenesetre az államnak káros. De káros egyszersmind a vállalkozónak is , mert ha Csaptól egyenesen vezettetnék a vasút Bátyúig, nem csak a földmunka kereskednék az által, hogy itt a terrénum emelkedettebb, de egy híd költségét is meg lehetne gazdálkodni, mert míg a jelenlegi vonal a Csaronde, Szörnye-Kerepecz és Szörnye patakokon halad át, az egyenes vonal, és az ebből Bátyúnál kiágazandó munkácsi szárnyvonal csak a Csaronda és Szörnye patakán menne át. Ami végre a közönséget illeti: ide nem számítva azt, hogy a munkácsi szárnyvonal jelenlegi eltérő pontjánál tervezett pályaudvar az úgynevezett Kerepeözmegi erdő közepén — tehát valóságos vadonban van, az odajuthatás a Latorcza kiáradásának idején teljes lehetetlen. A dolgok ily állása mellett hazafias kötelességemnek tartom e körülményt a közlekedési minisztériumnak figyelmébe ajánlani, hogy a helyszínen teendő vizsgálatok után a csap bátyúi vonalrész irányának, az ebből kiinduló munkácsi szárnyvonal eltérési pontjának megváltoztatása iránt a kellő intézkedéseket megtehesse. S et,azanviselve,miből az emberi nem ipari kifejlődésére következtetést lehetne hozni hanem hogy addig mig ezen hiányok azokra nézve, mik eddig mint egy ébrenyben megvannak, ki nem egészittetnek, és azok, mik még meg sincsenek kezdve, gyűjtőinek, nem is lehet szó, hogy iparosaink egyedül a régiségek tárából okuljanak, mintáikat ottan felkeressék, ízlésüket kimivelhessék! Csak akkor, ha lesz olyan intézetünk, mely a hazai s külföldi iparnak minden ágára kiterjeszkedik, és azt következetesen kifejtve, folytonos tekintettel a hazai virágzó, vagy fejlesztendő iparágakra, bővíteni fogja, és az anyagot nem tekintve, aranyon és drágaköves ékítményeken kívül, a gips mintákra régi bútorokra, agyagművekre, faragványokra, hímzésekre, szövetekre is ki fogja terjeszteni figyelmét, alkalmat adni remek példányok által, hogy azokat iparosaink kényelemmel tanulmányozhassák, másolhassák és utánozhassák, és a megtekintésen kívül néha a nőtudományból egy-egy előadást is halljanak, csak akkor fog honi iparunknak is pirkadnia újabb hajnali csillaga, melynek vezetésénél nem csak búzánk és dohányunk, borunk és gyapjúnk, hanem kézműveseink vagy művészeink remekjei is fognak bátran a világverseny Boromptidba léphetni. Ilyen eszmék lebegtek azon jeles férfiak szemei előtt, kik néhány év előtt Bécsben egy iparmúzeum szükségességét belátták, és elég bátorsággal birának elismerni, hogy Ausztria némely iparczikkében, melylyel eddig a vigvásárt ellátta, melyben semmi versenytárstól félnia nem kellett, hátramaradt és más serényebb, előre törekvő nemzettől hátérbe szorittatott. Az anyag jósága megmaradt, az áruk talán aránylag olcsóbbak is voltak a külföldieknél és még is a silányabb anyagú — a drágább czikkek kerestettek, mert több ízléssel, szemfényve íztőbb, eredetibb eszméktől vezettetve készültek. (Folyt, köv.) Pesti gabnatőzsde, deczember 11. Búzában a hangulat megszilárdult, s a malmok jó vételkedve mellett az árak erősen tartják magukat. A forgalom mintegy 15—18 ezer mérő lehetett. Árak következők : tiszavidéki búza 837a ftos 3 ft 72'12 kr. készpénz, 82 Tfa fontos 3 ft 50 kr. készpénz, 8612 fontos 4 ft 37'72 kr. 3 hóra, 87 fontos 4 ft 55 kr. 3 hóra, 87 Vaftos 4 ft 65 kr. 3 hóra; pes'. 87 fontos 4 ft 55 kr. készp. Mindez vámmázsánkint. Rozsban kevés készlet mellett 5 krral magasabb árakon kelt el néhány ezer mérő, 2 frt 85—87 kron, 80 ftra mázsáivá. Kukorica a változás nélkül, néhány tétel kelt el 2 frt 25 krral, vámmázsálva. Árpában, a 72 ftos áruból néhány vétel történt 2 frt 10 kron. Zabra 61 5000 mérő kelt el 1 frt 65 krral. Pesti értéktőzsde, deczember 11. Fölöttébb lanyha hangulat mellett az értékpapírok vagy változatlant maradtak, vagy estek. Magy. ált. hitelbank 93 — 9311a frt mellett vesztett 1 frt. Pesti népbank 44—45 frt után szintén vesztett 1 frt. Angol-magyarbank 114—115 frton vétetve vesztett 2 frtot. Budai tak. pénztár 485—405 frt mellett vasztett 10 frt. Budai gyártelp 100— 105 frtón 5 frt veszteséggel jött forgalomba. Blum 530 540 frt makett veszt 5 frtot. Lánczhid 538 540 fton kelet veszt 2 frtot.I. vontató 256—258 frt után veszt 2 frtot. Be nem jegyzett részvények : pesti közút II. 394—396 frt mellett veszt 2 ft,Athenaeum 20—25 ft.után veszt 5 ftot. Kőbányai serfőz. 124—127 ft után veszt 2 ftot. Securitás 333—337 fton 4 ft veszteséggel jött forgalomba. Esti zárlat: Tramwayban rohamos áremelkedés mutatkozott 129 — 13075 ftig, tömeges (1000 db) vétel mellett; utóbb 12634 forintra szállt alá. Egy-két számítipariak izlési irányáról. A párisi világtárlat eléggé szomorú bizonyságul szolgált arra, hogy azon kevés számú iparcikkel, melylyel a világ iparával versenyezni kívántunk, annyira túl vagyunk szárnyalva, valamint számra úgy minőségre nézve is, miszerint többé nem elég, hogy egy nemzeti múzeummal bírunk, melyben minden kezdetlegesen ás töké .tejaeaiatems«, xmmmn — nos.. ------------------------Fest! Ára- és érték főidő, decemb. 11én Árverezés. Budán decz. 15. d. e. lev. papírhulladék és msculaturák a m. kir. országgazdaságban. Czégbejegyzések : A pesti váltótörvényszéknél : Grunai József Ágoston pesti sertési kereskedő, sertéskeresk. tér 4. sz. — Mandel Ign. és társa, terménykereskedő Pesten. Egyszersmind a Mandl Ign. és Liftmann Hermán czíg kitöröltetett. Goldstein G. pesti kalapos, kir. i ul. Grossinger féle ház. Formágyi Ferencz , gyógyszerész Pesten 3 korona u. 36 sz. Pollák J. és fia gyufagyáros, dohány u. 45. sz. Egyszers , , mind a Ph. Pollák J. és fia Pollák Vilmos czég; aláírása jegyzőkönyveztetett. Tóll Adolf vászon és fehérnemű kereskedő Pesten, Deák Ferencz ' ' u. Harisféle ház. Iparosok általános takarék és 1 . hitegylete, elnök dr. Fáik Miksa. Első magyar , hordó gépgyártársaség alaptelke 600,000 frt 3000 darab 200 fitos részvényekben, elnök Barber Agosten. Szumrák J. fiai, arany, ezüst és ékszerárus Egerben, jegyez Szumrák Rád. Mandl H. L. és társa terménykereskedő földmasor Stein ház, mindkét társ jegyez. Kaufmann testvérek társak Kaufmann Vilm. és M., vegyes kereskedők Ozorán. Mindkettő jegyez. Mühlberg Raick és Fink pesti papirkereskedő. Unió gőzmalom-részvény társas. czégnél Weisz János keresk. igazgató aláírása jegyzőkönyvbe vétetett. Oszvad Mihály és társai ferenczi A „P Napló“ távsürgönyei. Bécs, decz. 11. A mai „Neue Presse“ jelenti: A közös pénzügyminiszter Becke Konstantinápolyba nagykövetté van kiszemelve báró Prokesch helyébe, ki Szt- Pétervárra fogna menni nagykövetül. Belgrád, decz. 11. Az olasz főconsul Scovasso tegnap átadá visszahívó,iratát, és ma utazott el, az austriai és franczia képviselők által Zimonyig kisértetve. _Tflvsürgöny a bécsi tőzsdéről. Bécs, decz. 11. (Esti zárlat). Hitelint. részv. 240.70. éjsz. vasút 1950. államv. 303.p. 1860-ki 90.80. 1864-ki 108.25. Napoleonhor 9.60.*. Magy.hitelrv.J 93.— Anglo hungarian—.— Tramway 131V9. Anglo Ausztrián ■—.—. Galicziai vasút 212.3/* Losoncz — Bankrészvény 663 — Erzsébet —. Az üzlet, bágyadt. Páris, decz.ill. (Délben.) 3% járadék 71.25, 47,7. járadék —.—. olasz jár 57.40, államv. 645, creditmob. —, Lombard 416, ősz . napra (Spanyol dolgok.) A múlt vasárnapi republikánus manifestatió óta, írják Madridból a Libertének f. hó - ról, elcsendesültek az utczák ; megszűntek végre azon apró pronuncziamentek, melyek két hó óta folytonos izgatottságban tartották a fővárosi és vidéki közönséget, mely az ily dolgokban nagy kedvét szokta találni. Az ékenszólás idénye lejárt, a viták ki vannak merítve; a blcsészet, erkölcstan, politika, vallás alapelvei minden oldalról kellően megromgálvak. A hang elfáradt. Egy hét óta általános zsibbadtság mutatkozik; a pártok szunnyadozóak avagy nyugosznak. Két hónap alatt eléggé számot szt vethettek magukkal s rendezkedhettek. De mire számot vetettek magukkal, a rendezés, az osztályozás már lehetetlenség volt. Spanyolország, mely okt. én demokratikus volt, azóta szám-Bécsi börze, decemb. 10 év. Ü LPOLB. tor- ] tálán . I varta össze töredékre Szakadt. Először a félelem z avéleményeket, a pártok épen s egy hatvan napi csend árnyékában maradtak. E nyugalom azon üdvös visszahatáshoz látszik hasonlani, mely a testi betegségek alkalmával a lázt követi, de figyelmesebben vizsgálva oly tompa aléltság az, mely miként a zsombék veszélyes mélységet rejt. A közvélemény alant hangon beszél, az ideiglenes kormány hallgat s mint hiszik, hallgatása saját képtelenségéről szerzett mély meggyőződéséből ered. A kormány tagjai nem értenek egyet, a valóságos csaláshoz hasonló gyermekes hibák által balul kiütött kölcsön elszigetelte a pénzügyminisztérium gazdászait. A monarchia által vetett hitelnélküliség újabban növekedett, váltottak ugyan be némi papírokat, a pénztárak azonban mindamellett is üresek. Don Salustiano Olozaga diplomatiai körútra indult, minden határozott czél nélkül, felette népszerűtlen nevet hagyván itt hátra, melyet pedig még egy hó előtt lelkesedéssel hangoztattak. Sanano és Topete mint sápadt árnyak tűnnek föl Prim csillaga körül, mely egyedül tartott fenn még némi fényt. E süketnéma kormány szándékai iránt méltán aggodalmakat kezdenek táplálni, mely, mint mondják, azért oly rejtélyes, mivel oly terveket főz, melyek a kritikát ki nem állhatnák. E tény valóban megdöbbentő : a saját nyilatkozata szerint monarchikus ideig, kormány öszsze hagyja seregelni a republikánusokat, látja őket készülődni, megszámlálja őket, mégpedig ugyan szép számban és nem igyekszik valamely kedvelt, tűrhető nevet függeszteni személytelen programmja élére. Vár, vár, s nem tudni mit? A korteseket talán? No, hiszen nem is tehetne egyebet, de ha a kortesek elfogadják a név nélküli monarchia elvét, ismét egy új ideiglenes kormányra lesz-e majd szükség, hogy megállapodásra jusson a király nevét illetőleg, miután hat hónapig avagy egy egész évig proklamálta volna, hogy királyra van szükség? Mikor lesz vége így a provisoriumnak ? Kezdik gyanítani. Primaick egyébiránt tiszteletre méltó kollegáinak teljes törpesége miatt, emberré lett, a helyzet emberévé, melyet teremtett. Ő tanulmányozta Francziaországban, miként kell megmenteni a nemzeteket s feltette magában, hogy megmenti Spanyolországot. Ez lesz valószínű eredménye a meddő democratikus mozgalmaknak és az elv- és egységtelen kormány fondor hallgatagságának. A lapok kezdik sejteni az eddig minden kihágástól szűz forradalom e gyászos kimenetelét, még azok sem titkolják többé megindulásokat, melyek ragaszkodnak a kormányhoz s a pénzügyi miniszter által sugalmaztatak Tegnap a „Voz del Siglo“ (a század szava), közgazdasági lap, „Figuerola viszhangja arra kérte a triumvirátust, hogy tegye közzé legalább azon tényeket, melyek Madridban s a tartományokban végbemennek. E diséret lap nem is kívánta, mikép a direktórium szándékairól számot adjon. A miniszter anélkül,hogy kategorice felelt volna, a tartományi kormányzókhoz intézett körjegyzékében ugyanazt mondotta el,amit körülbelül tudni akartunk. „Sagasta“ szerint a szólás-, írás-, összejövetel- és vitatkozás-szabadság többé nem egészen absolut s jövőre különféle kategóriát kell megkülönböztetnünk; lesz jó én rosz szabadság; egy elvitázhatlan én a kormány által patentirozott s egy másik, mely a törvény szigora alá esik azaz, a mely sérti a híres közvéleményt, melyet is igen finyásnak festések. Az országos gyárakban 15—16.000 munkást fizet a kormány minden haszon nélkül, de nem meri tőlök megvonni a subventiót, nehogy maga ellen ingerelje őket. Több royalista érzelmű ezred még mi napig is hordja a bourbon jelvényeket s a kormány ez ellen sem tesz lépéseket. — A reaktió, nem tudni, vájjon valamely király javára szervezkedett-e ? S vájjon kívülröl fog-e jöni ez ismeretlen király, avagy rögtön valamely dobozból tűnik majd elő, hogy mint az ördög a gyermekeket ijeszsze ? —Valóban nem ! Ha az ideigl. kormány csakugyan királyt szándékoznék a spanyol trónra emelni, már azóta bizonnyal megnevezte s etős népszerűséget szerzett vola számára. De még eddig semmi sem történt. Az, amit előkészítenek, veszély s érv a katonai diktátorságra. Beszélj, gyülésezz, irj, tévedj nemes eszméid mámorában, tapasztalatlan, naiv nép ! És ti idealista népszónokok! midőn elfárad ajkatok kiáltani, toljatok írni, hallani fogjátok utczáitok kövezetén az ágyuk zörgését, látni fogjátok politikai kardjaink csillogását s ütni fog a megváltás órája. (Anglia közbenjáró szerepe.) A „Jurnal de Débats“ legközelebb ismét egy u. n. diplomatiai czikket hoz, mely minden fényes külseje mellett sem a leghitelesebb tartalommal kínálkozik. Ismét amaz állítólagos közbenjárásról van benne szó Franczia és Poroszország között, melylyel az angol államférfiak jelenleg legalább elvileg foglalkoznának. „Németországi tudósításaink szerint, mondja a nevezett lap a többek között, már azon kérdés tétetett fel, kapható az Eggenberger-féle könyvkeretminő alakban kellene a status quo-t (Németer- i kedésben Pesten, Ferencziek terén 7. szám. Áraszágban a prágai béke értelmében) fentartani s 60 kr. Postán bérmentve 66 kr. mily mértékben kötelezze magát mindenki annak fentartására. Frankfurtból írják: Két eljárásmód került szóba: vagy azonos jegyzékek cseréltessenek ki, melyet a kabinetek kölcsönösen elfogadnának, vagy pedig értekedet hívandó egybe, melyen minden hatalmasság képviselve legyen s a melyen kellő megvitatás után egy akta,szerződés avagy egyezmény jöjjön létre,aláírva az értekezlet tagjai által, míg az értekezleten részt nem vett államok csatlakozásra szólítandók fel. Amint látszik, átalában nagyobb a rokonszenv e másik mód iránt, minthogy enez sokkal hatásosabb.“ — Előzményül éktelen hosszadalmassággal vonatkozás történik a luxemburgi kérdés elintézésére. Ezután a britt miniszter válságra tér át a „Debats“: „Ha lord Clarende, — úgymond,— csakugyan Stanley nyomdokaiba lép, bizton feltehetjük, hogy kevésbé tartózkodó politikát fog követni, mint előde. Anglia diplomatiai levéláraiban számtalan okmány van, melyeknek szerkesztésében ezen államférfiú nagy részt vett, s amelyek arról tesznek bizonyságot, hogy ő legkevésbé sem tartózkodik közvetlen befolyást gyakorolni a szárazföld ügyeire, ha azt Anglia érdekei úgy kívánják, s hogy készséggel lép szövetségre oly feltételek és kötelezettségek mellett, melyek komoly következést vonhatnak maguk után. Például felhozatik erre az 1856-os szerződés Törökország függetlenségének utalmára. A nevezett lap ezután kimutatja, hogy Francziaország, Belgium, Hollandia, az osztrák magyar állam, Olaszországra, Dánia készséggel vennének részt az Anglia által indítványba hozott értekezleten . Poroszország vonatkozólag pedig az íratja frankfurti levelezője által a „Débats“, hogy: „ha Anglia a közbenjárást indítványba hozza, e lépés sikere kizárólag Poroszországtól függ, valamint ezt terheli a felelősség, ha az ügy roszul dőlne el. Tudják ezt Berlinben s azért minden lehetőt meg fognak tenni, nehogy tagadó válasz általi kellemetlenségeknek tegyék ki magukat. S némely politikai tekintélyek már is más hangon kezdenek beszélni, kik pedig Vilmos király és a porosz premier megbízottai és gondolatainak tolmácsai gyanánt ismeretesek. Ezeknek állításai szerint a király és Bismark apúgy kívánják fentartani a status quo-t, mint bárki más. Poroszország, mondják ők, 1866-ban számtalan bonyolódott és igen veszélyes ügyet keltett fel benn az országban, melyeknek elintézése harmincz, sőt ötven évet is igénybe fog venni. Poroszországnak minden godját ezen ügyek rendbehozására kell fordítania s tartózkodnia, nehogy újabbakat akaszazon nyakába. De a porosz kormány nemcsak a status quo fentartását kívánja Németországban, azt sem találná feltűnőnek, ha némi biztosítékokat kívánnának tőle, s minden visszatetszés nélkül látná a status quo-t egy európai jóváhagyás védszárnya alá állva. Azonban ő is szabna némi feltételeket ,így nem szeretné, hogy Európa ez ügyben nagy ünnepélyességgel járjon el, s mit sem engedne mondani vagy tenni, mi az ő méltóságát sértené vagy cselekvési szabadságát korlátolhatná.“ „A porosz kormány állhatatosan megmarad azon állítása mellett, hogy Poroszország szigorúan azon szerződések korlátai között maradt, mayak a béke föltételeit megállapították, hogy a mennyire tőle függött, kötelmeinek eleget tett, hogy nyugtalanságra, s a kormány szándékainak gyanúsítására soha senkinek alapos okot nem szolgáltatott, s hogy a midőn ma megnyugtatóan nyilatkozik, joga van szavainak hitelt igényelni, minthogy önként és szabadon ejti ki azokat. Ennélfogva azt hiszik, hogy a berlini kabinet identikus körjegyzékét hajlandó intézni a nagy hatalmasságokhoz,melyben a leghatározottabban kijelentené, miszerint a statue quo-ban megmaradni szándékozik, s minden befolyását oda fordítja, hogy másokat is annak tiszteletben tartásába bírjon.“ Végül kimutatja a „Debats“, miszerint sem a dél-német államok, sem Oroszország nem szegülne ellene e közle vetési tervnek. Vízállás. Decz. 11. Pesten Decz. 11. Pozsonyban5 6 Felelős szerkesztő Bokraúny Zsigmond. Nyilt-tér. Az uj polgári permintartás-Vasút! közlekedés. Gőzhajók menetrend O »a&rah Bass bánsági Úti te®» a, misstr. m. P*-#t—Kassa pástról Győr in Pást ind. 66. 31 p. regg. órakor reggel éi 19 , ssts. (Győrböl Pestre szappakíní 7*/, Ozsi’Ud 9 9 a Szolnok g 10 P.Xladány „i Debresz. „ 8 8 Miskolcste 1 ■ 1 42 , regg. órakor reggel. 4 sete. Pestről Mohádra 5 i tf, kedd.az« 67 a 4 s. caíti, céntszom. 7 órakor regg 33 » d. u. Eszékről Pestre •• v. s. kedd.szerz 5 sz. a. pánt. 2 órakor dél u. *8 g regg. Meccsről P.-stre va i. suorhát 24 g este csat pént.ssom.25 g. n. ako rag. Pestről 71 a e u p « (t jfőn, szerdán, cstttőr.ég so. 7 .. IC » Esésa—Pest Kassa ind. 6 ó. 21 p. reg. taton 7 órakor raggal. IS „ 1 s 4. u. Pestről Orsóvá a és a Dute Kirkria* s 7 # 56 , raggi delamsógakbe Pihajó váltó «te. ■ * » 20 » Debsteczen t 18 , 19 . 10 « 26 . P.Xladány , 1 B 67 . Szolnok , 4 e iS P Pest—S.-Tárné Pest ind. 8 ó. 31 p. Osegléd B 9 , 49 „ Pi Ladány, 1, 6 „ K.-Társd-Pest HvVárad 10 ó. 27 p. B.Ladány érk.12„ 6C „ Osegléd , 5 „ 46 , Pest—Arad V Mt ind. 9 ó. 81 p. Czegléd s 8 g 8ti „ Szolnok 5 l6 , 42 , Arad—Pest. Arad ind. 10 6.15 p iCKibok 20 tk«sriÁrt érk. ó , St . este' eal Orsováui!) szerdán 7 Vak a • reggel. éjjel. Zlssonyteal OrssrArsi «sfkertoi d. tu aste d. ti. Orsováról Oláh-^raz gba s szom i haton reggel re gg .Orsováról ZladubuFv«tregzoia- 9 haton re-., d. avKl*aeaybö i Pestre : ke. den, e . vaa.tfóra reg. d, e, Szegedről Zlmaayba i sz rdin ét d. u*i Bsombaton reggel este Zlsavaynál Szögedre; v »ár»a ■ és CsaUi&rtök délben. r|f6.l Első m.gőzk.tárevaág, « Pesti öl Estékre: napoufcé.it, 5 ’/,óra reggel E-*ék:'ól p«tra 3 kén egi Gr. 30 p. «sie. 6 » » * . rW 6. — p, este. » 46 g . 18 . -Bad* ind. 66.35p.rftg,|Bécs ind. 76.46 p. e109 — a d.a.j ilj-csőny * 8 „ 100 fölött. 4 száraz. 7 száraz. rj 06 3 86a 9 676 &da ai 019 87a • ft *8a kAwkai i i£ && 86 a? a • £9a e ft 86 SS■ a 87* «P 84 te a 9b9 * • 869 fta 87 f*B a 88n Boas árpa« uj ma valóB •8-■10 fontos 46—48 .* Est oriM». iI pesti 82 i íteb» ♦« 6• K61t>«4 * 4-t PA-a- { 3.60-8 80 3 85—4,1< 4. 5-4 80 4.30—4 <5 4.25-4 40 4 40 —4.f’ö 4,56—4.65 60—8.10 8.85—4 10 f3.70- 8 90 !3 &5-4 20 i 26 -4.40 4 43-4 6 3 70 8 90 8 95-4 20 4 25 -4.4C 4 40 -4.11 4 65 4 e* 2.8)—2 9 2,36-2.60 t2.15-.-2 *0 1.70—1.60 SÁ5-S.1& 4 25-4.76 8-40—8 6 6.26— 6.5C 4.871,5 — Iá ] fi. ft . szép Urosvia-állás «' &' {| 1 “f 2 Ligsulsmoéie 9 3" te«». - ' e* aiymr árHkpspl?«j árAetet». Magyar vasúti kölcsön . Pauti koreaksdelmi bank. Budai karcok, a sparbaok pásti Sparb&nk Mugf. át. b telbank bi». , Pásti takarékpártápr. Budai „ . Ó-Budai , Pesti hengermalom . , Pannonia gőzmalom . , budapesti gSajxuvora. Bunai gyártelep i • • Concordia gdsmalom. Budai király gösmalom Pesti Victoria gőzmalom . Szegedi gríimaloa . . I. magyar n*e0»dn&mitó Oj-P®*ií *»es*Snomito Magyar bist. társulat Pannónia vngHonbiat. Pesti bi*toritó intéseit • áletbiztositó bank, Salgó-tarjáni kőszén. . Ponti kosán vaspálya B.-Murányi bánya . Mátrai ■ » Kereskedelmi apfilst , Budapesti lArjoshid . . » F elsőbbs. kat. Alagút 4— a &V.7. m. földes sároginv, A pesti ker. bank «ároglav. 8.60 475 .- 645.13 .— 95. 90.688.— 6'/( *em*en kölcsön e apr. őr. V, 6% metal Agnes . „ máj.—nov. kamat 4 /»*/» • • • 4g39-ki sorsjegy, teljes , . ötödrés* 1864-ki „ . . lftS0-ki B teljes s ötödrés» 1864-ki , 100 frtth Földtekementesitési kötv magyarországi bánsági . . exáélyi . » . kurvát . . . Részvények. Bankrészvény . . Titelinteset . Alsó-ausst. eae. bank északi vasút (csatlék) Állam 9 ... Délig • * * Tilsai „ . . . Magyar éslaki vasút Dunagőshajósa* , Uogd . . . Bécsi zálogkölcsön fát Pesti Jánoshid • • Záloglevelek« Nem*, htmk tsz. é. kis. 571 , „ o. é. kis. 57, U. Pöldfoitelins. . . M magyar Jövedékjegyek AdvarTfo 64 69 69 - 69 76 62 25 103 &t 83 — 84 76 »1.60 97-- 108.23 17 60 77 72.25 17 -672.— •205 60 864 - 1967 302 — 195 60 168 — 94 — 6*8.— 25 1,.— 14«).— 542. 87 90 93 30 «2 — t'artve 64 80 «4 70 69 21 69 «0 52 75 18.460 83 60 86 25 91.80 97 108.40 78 - 78.-78.— 78 — 674.— 241.— 768» — 1962 302 - 195.— 16» 60 95 — 540.— 257 140 60 *46.60 88.10 93.40 $2.26 Kisebbségi Wivange*. Államvaspálya . . „ 1867-ki sortra. . 3°/» déli vasút . . íj.» • » • • • Tissai vasút . . . Magyar éslaki vasút, , Dsnagoi hatósági . . . Pesti Iános hid . , 8$rsjsgyt.k. nitsinténeti , , lyc fi Dunai?iunai . . . Ristckilag keres Salm . • Pálffy . . . Olary , p . 81. Qenoi* • Windischgrlic Walds trió . Kegievich Táltót. (3 b« Augsb. 100 délit. ft, . Frankfurt 100 dam. frt. London 10 f. sterl Páris 100 friss. . . Tart $ír*. Os, arany . . . Korona . . • . Napoleonsdor . Orosz imperial« . . £vftst • ■ • • » 104? 100 40 40 «0 áő 40 40 20 26 ti) HMM adva Tartva 126 —126 60 k. 6 25125.50 106.25106 75 33.6’ • .61 76162 25 93.10 94 — 118 120— 32.26 82.76 160.— 170— 141.10 42 60 62.— 83 — 36.— 31 — 88.60 34 — 50.— 21 — 121.60 22.60 14.60 15 60 100 20100 40 , 100.80100.60 119.6618.80 47 60 47 60 15.635 67— V &S—9 67— 117.76118.25 GyorsvonatokL Pwt—Bécs. Bécs—Pest. otui«p f-7 ó. ?4 p. Mindennap d.o.2 6. 80 p. Pest—Baziás. Szeged—Pest. , pánt. s. 9 ó, 11 p. Kedd. s*omb. r. £ 6.1* p Beás—BasiAt. bad. 7 ó. 45 p. regg. 6 6. ~~ p, este. Üres . POSSCEJ Érsekül v£r Pest . Ozsgléi Bssged . Tiraesvár Bsith . , W . et » . e . 7 . • ® h k. 3 24 33 19 64 12 66 10 B«sf täte s g d. u. , B c este. éjjel • Mg’ g d. e* -Beas. 10 16 S 27 6 64 81 le 66 47 i* s SSt«: á. a. este.J acrasEG v4ig, Bánié* led. 5 ó. 55 p. d. u. Temesvár ft 10 8 40 , éjj. 76. 46 p, regg. Szeged* i . 86 „ , 12 c 43 „ d. u. Csegléd* i , 36 , reg. 6 a 21 B aate. Pest ■t 9 t 66 , regg. 8 te SO 4 lauta. Érsekújvár 1 , SS ( d. a 1 » 9 * éjjel Pozsony9 4 , 33 g d. n. S . 67 , ragg. Bácsba 6 , 8€ » este 8 6 ’***' t* 11 Buda—Kanizsai Buda Ind. 6 ó. 36 p. ragg. 6 Sm-Fehérvír * 8 a 50 , g 9 Lasiasa érk. 1 , 50 , i a. 5 Hsak st.—Bads.« Kanizsa ind. 1 a. 22 p, d. u. 2 87.-Fehérvár s 6 » 66 * » 5 Buda érk. 7 , 68 „ este. 8 Bads—Bátra itóes Buda Új-S«8ny * 8» 25 8 dél Sz.-F.-var , 6 t0os érki S* 17* estbsjBuda árk. 7 . ek tere 2. szám. Solniczky és Mitler ménykereskedők Pesten, Dorottya utcza 5 szám Egyidejűleg bejegyeztetett Mittler Adolf jegyzése, mely is igy hangzik: pr. pr. Solmitzky és Mittler A. Mittler. Az általános takarék és hitelegylet iparüzök számára czégnél Egger Sam. igazgató jegyzése bekönyveztetett. A Rosenfeld Ford. és társai czégnél terménykereskedő Pesten, Rosenfeld Vilmos jegyzése bekönyveztetett : Pp. Rosenfeld Ford. és Rosenfeld C. W. A Holitser testvérek czégnél Holitser Vilmos házassági szerződése nejével, Stern Idával jegyzőkönyvbe vezettetett. Az eperjesi váltótörvényszéknél Klein Péter vegyes kereskedő Tornán.• Pályázat nyittatik f. hó 20-ig a közgazdászati minisztérium távirászati szakosztályában a következő állomásokra : 2 segédfogalmazói állomásra 500 ftnyi, 1 számtiszti állomásra 700, és 2 számtiszti állomásra 600 ftnyi évi fizetés, és egyenként 120 ftnyi lakbér-illetékkel. A pályáizóknak bizonyítniuk kell : életkorukat, nős- vagy nőtlenségüket, jó sikerrel végzett gymnasiumi vagy fölreáltanodai tanulmányukat, szakképzettségüket és egészségi állapotukat. Nemssti szinház. Szombat, decz. 12. 1868. „A portreni néma.“ Opera 5 felv. Népszínház. Szombat decz. 12-bén. 1868. 40-edszer „Bényeiné fellépteül. „A geroeteini nagyherczegnő “ Látványos operette.