Pesti Napló, esti kiadás, 1869. május (20. évfolyam, 98-120. szám)
1869-05-26 / 117. szám
ill szám Szerda, május 26-kán 1960. 20. évi folyam.t Kiadóhivatal: Ferencziek tere 7. sí. földszint. Előfizetési díj: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra ..................................2 írt. 3 hónapra ...................................fia 6 hónapra .................................V2 „ Az esti kiadás különküldéséért felülfizetés havonkint...............................30 kr. ESTI KIADÁS. Szerkesztési iroda: Ferrencziek tere 7. sz. Az előfizetési- és hirdetmény díj a lap kiadó-hivatalába küldendő. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez mínesülő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Pest, május 26.1869. Hazai lapok. A „Hon“ mai száma különösen érdekes Első columnájának két hasábja nem foglal magában sem többet, sem kevesebbet, mint bizalmatlansági votumot Tisza Kálmánnak s egyáltalán a balközép vezéreinek. Ez ugyan elég nagy tisztelet a vezéreknek egy oly töredék részéről, melyet csak erőszakosan lehetett elterelni Rigó candidatiójától, amelynek szája és tolla nemzetes Bakay Nándor uram, a kinek eszejárása botorkál a bizalmatlansági votumban is, melynek czime: „A vár után,“ tartalma a következő: Sajnálkozik a szegedi ellenzék azon, hogy oly apró házi-bajokon, minő a delegátió, az ellenzék meghasonlik, és „országos lármát“ csap , hanem azért a 48-asoknak ad igazat. Recriminál a szegedi „több balközépi," hogy a múlt választások alkalmával hiányzott az „egységes vezetés.“ „Olvasva — így kiált fel— Tisza Kálmán remek feliratit s a Deák-párt szegény elmeszüleményét,Önkénytelenül kérdi az ember: Hol volt Tisza Kálmán a nehéz napokban ? „Gyönyörű okoskodásának minden ize-ága egy terebélyfa, mely egész , de hát ilyen felirat mellett, magyarázza meg nekünk világosan : hogy lehet a delegatióba menni ? Ha a mi kedves Jókaink nem ment a vezértársakkal a múltkor, s ha ezek is jónak látták a kilépést : ilyen felirat után mit keresnek ők a delegatióban ? “ Még elég szíves a szegedi „több balközépi“ föltenni a vezérekről, hogy „keblek érzelme“ és „agyuk vezércsillaga“ után indulva, nem törődne a nagy tömeg obscurs véleményével, de hát azért ez nincsen jól. Mert, úgy mond a „több balközépi.“ „Bölcs vezérek! ez után a közvélemény nem követ titeket; ez ugyan kár, de nagyobb kár, ha ti makacsul megmaradtok feltételeitek mellett, mert árnyalatok vannak ;s ha ti a közvéleményt nem figyelitek, nem követitek, az árnyalatok növekednek.“ Az igaz, hogy a világon mindenütt úgy van, hogy a hadsereg vezeti a hadvezéreket. Ez már tiszta dolog ! Világosan resultál ez a mi ellenzékünk kapkodó eljárásából. Egyszer enyhén fáj a közvélemény szele :suci u, ilyenkor meg lehet risguirozni a delegátióba való menést, máskor kissé hangosabb torokkal beszélnek az atyafiak, s ekkor kell ürügy, ha még olyan is, hogy a tisztelt vezérek kimaradhassanak a delegatióból. Ez politikának igen jó politika, hanem aztán nem is egyéb ! Programmot is ad a szegedi ,több balközépi.“íme: „Tiszta personal-uió alapján, ő Felsége királysága alatt egy tökéletesen független magyar korona-birodalom ; ezzel ellenkező bármely intézmény iránt határozott ellenzés; a törvény engedte határok között kikerülése minden oly résztvevésnek, amely a föntírt kívánalmakkal ellentétes irányba helyezi a szabad polgárt.“ Aztán protestál is az ellen, mintha nem értené. Dehogy nem érti! Hiszen „A nép még a miniszterek ebédjeit, estélyeit is figyelemmel kiséri, s igen jól megjegyzi : kik vettek ott részt ez időszerint kedves emberei közül; a rá nézve elveszettekkel már nem igen sokat törődik. „Igaz, hogy különös helyzeted úgy van, ha p. o. egy népszerű képviselőnek kedve telik, a miniszteri meghívást elfogadván, megtekinteni : vájjon mint főztek a felsőbb körökben ? a malom alatti politikusok nagy bánattal kiáltanak fel : „Lám! lám ! ki hitte volna ? már ez is ?“ De az már plus quam szerénység, hogy azok, kik Tiszát és Ghyczyt ily szépen leczkéztetik, magukat malom alatti politikusoknak nevezik. Ugyan mik hát akkor azok, kiket ők leczkéztetnek ? E kis kuktáskodás után a miniszterek konyháján megtalál felejtkezni a „több balközépi“ a felvállalt szerepről, s természetes hajlamait követve, egyszerre a többség lábába harap, és sajnálja, hogy „a jeles (mégis ?) kormány képes balközép annyi elnézéssel, engedékenységgel, ildomos előzékenységgel van ezen párt iránt, hogy saját népszerűségét is kockáztatja. Maholnap a balközép leghívebb, legkitartóbb vidéki alvezérei kénytelenek lesznek a közvélemény nyomásának engedni, s vezéreiket az opportunitás terén nem követve, a 48-as párt közelében találják magukat.“ Következik egy kis polémia : „Régen hangoztatják a kormánypárt lapjai, hogy a balközépnek nincs programmja. Ez nem áll! Azonban épen az a hiba, hogy van programmja, de ezen programmot szigorúan és lelkiismeretesen maga a vezérkar sem tartja meg. „Ott van a Tisza Kálmán által szerkesztett felirat. Nagyszerű programm ez ! Tessék ahhoz szigorúan ragaszkodni s nemcsak szóval, de cselekedettel oda hatni, hogy azon programm ténynyé váljék.“ Ejnye, milyen ember ez a Tisza! vizet prédikál és bort iszik. Mást beszél és mást cselekszik. Hiszen ez ámítás, ha igaz! In fine finali kisül a dologból, hogy mindez azért íródik és mondódik el annyi együgyü suffisancessal és falnak menő bölcseségel, mert a „több balközépi“ tehetetlenebb, semhogy Szegeden Ludvigh helyébe akár Bernáth Zsigmondot, akár Horn Edét megválaszthatná Rigó vagy Kállay Ödön ellenében, kiket Irányi és a 48-as párt pártolnak. Ezen szomorú helyzetnek szomorú magyarázatát képezi a „több balközépi” ezen emlékirata, melyért sem Szeged városát, sem egyetlen egy szegedi józan embert eszünk ágában sincsen felelőssé tenni. Nem is ismertettük, csak curiosumképen, s hogy hivatkozhassunk Ghyczy Kálmánnal szemben a Zsedényi által a tegnapi ülésben elmondott következő szavakra : „Nincs oly bó , ki a politikában a biztossági szerepet fel tudná találni, vagy ott, hol eszmék és indulatok forognak fen, tudományos szabatossággal képes volna kiszámítani az erők hatását, el fog rájuk nézve is következni az időpont, mikor elsodorva fogják látni magukat épen azon eszmék által, melyeket ébresztettek, fölemésztve saját tanítványaik által.“ Tegnap mondta Zsedényi e szavakat a ház tapsai közt, és íme, ma már itt a bizonyíték : a Országgyűlési tudósítás. A képviselőház május 26-kán tartott ülése. Elnök: Somssich Pál; jegyzők : Mihályi Péter és Széll Kálmán. A kormány részéről jelen vannak: Eötvös József b., Bedekovics Kálmán, Wenckheim Béla b., Mikó Imre gr., Gorove István, miniszterek. Ülés kezdete d. e. 10 órakor. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése után _Elnök bemutatja az időközben érkezett irományokat, s ezek között gr. Csáky Tivadar folyamodványát 15 napi szabadságidő iránt. Megadatik. Jelenti továbbá, hogy Szathmáry Király László, kápolnai képviselő választása ellen kérvény érkezett, mely sorshatás utján a VII-ik bíráló bizottsához utasíttatik. Antaffy Károly, előadó,olvassa az állandó igazoló bizottság jelentését, melynek értelmében Benedicty Albert véglegesen, Lónyay Gábor pedig a 30 nap föntartása mellett igazoltatván, az első a hatodik, a második ellenben a VII. osztályba soroztatik.Az állandó igazoló bizottság végül a Rákóczy János választása ügyében elrendelt vizsgálatra Tury Sámuel, Kiss Lajos és Zichy Feri. Victor gróf képviselőket jelöli ki. Napirend folytán felolvastatnak a III. és VI. bírálóbizottságok indokolt jelentései. A bir.-bizottság Pásztélyi János (máramarosi) és Csörghe László képviselőket igazolta. A felolvasott jelentések tudomásul vétetvén, áttér a ház a válaszfelirati vita folytatására. Első szónok Bánó József. Felel Irányi tegnapi állításaira, visszautasítva ama vádakat, melyekkel Irányi fellép minden ellen, mit 20 évi távolléte után hazájában talált. Hivatkozik azokra, kik itthon szenvedtek az elnyomás idejében, s kérdi: mi lett volna hazánkból e férfiak működése nélkül ? Meg van győződve, hogy a többség politikája, mely ellen annyi vádat emeltek, nemzedékek során át biztosítani fogja az ország jólétét, amit ők most gyaláznak, unokáik majd áldani fogják. (Derültség. Jobbról helyeslés). Szónok ezután Ludvigh muszkaországi alkotmányára tesz pár észrevételt s aztán azon ellenvetésre felel, hogy a bizottsági javaslat a 61-ki feliratokkal szemben nagyon egyszerű és igénytelen. Ezt ő igen természetesnek találja. Ha valaki nagy beteg, orvosának alkalma nyílik egész tudományát kifejteni; ha valakinek nagy pere van, ügyvéde összes törvényismeretét érvényesítheti. E körülmény forgott fen 61-ben, s azért voltak az akkori feliratok oly nagyszerűek, most azonban épen ellenzőleg, a feliratok igénytelensége bizonyítja, hogy egészségesek vagyunk. (Élénk helyeslés jobbról.) Beszéde további folyamában Simonyi Lajos b. és Simonyi Ernőnek válaszol, s a bizottsági feliratot pártolja. Mednyánszky Sándor hosszasan beszél Angliáról, a corki polgármesterről stk. Felsorolja, hogy mi minden lehetne hazánkban, a szegedi tanítványok lecrkéztetik a pesti mestereket, s azt követelik tőlük, hogy őket kövessék. Mindezen vidéki handabandának az teszi fel koronáját, hogy Jókai nemcsak lapja hasábjait nyitja meg neki, de sőt békítő és közvetítő sorokkal kiséri azt, mit egy önérzetes, czéljaival és eszközeivel tisztában levő politikus csak megvetéssel és a legnagyobb méltatlankodással utasíthat vissza.