Pesti Napló, 1869. szeptember (20. évfolyam, 200–224. szám)
1869-09-12 / 209. szám
is vonakodott a mínisztéri utasításbanelőírt esküt letenni , ezúttal motivácaiójában határozottan reactionárius irányzatát nem is kivánta leplesni. Ily körülmények közt képzelhetni, hogy halad nálunk a közoktatás ügye. Az egész megyében egyetlen egy rendezett iskola van :* a zsidóké, mely az épen lefolyt próbatéteken a tanfelügyelő úr jelenlétében jó hírnevét teljesen igazolta. A magyar szellemtől, mely benne uralkodik, méltán tanulhatnának sok felé. Culturai tekintetben Thuróczmegye zsidósága egyátalán, s különösen a szent-mártoni zsidó község felettébb jelentékeny factor, így e maroknyi nép legújabban is saját emberségéből igen szép iskola épületet építtetett. Az iskola bizottság dicséretes működését igen elősegíti a megye tiszti főorvosa Dr. Haas Jakab, ki általában az assocziátió eszméjét nagy buzgalommal karolta fel. A nem rég megalakult „orvosi egyesület“ létrehozását is neki köszöni a megye. A magyarosodás szellemének szentelt új iskolaépület felavatására várjuk id. Justh József deákparti képviselő urat Mint hallom, ő van az utólagos alapkitétellel megtisztelve. (Az építés megkezdésekor országgyűlési elfoglaltsága miatt nem jelenhetett meg.) Ez alkalommal valószínűleg megfelelő ünnepélynek nézünk elébe, melynek lefolyásáról annak idején el nem mulasztandom becses lapját tudósítani. — b. Lengyeltóti, sept. 4. (Ered. tud.) (Ujonczozás. Népiskolai vizsgálat.) Az ujonczozás a közös hadsereg és honvédség számára a napokban ment végbe helységünkben. A hadkötelezettek nagy számához képest csak igen kis kontigens soroztatott be.Különben az egész ujonczozási eljárás a legszebb rendben történt. Az ilyen alkalommal szokásos kihágások ezúttal teljesen elmaradtak. A föld népe közt még azok is, kik a rendes hadsereghez soroztattak, nagyobb bizalommal, s kevesebb félelemmel tekintettek sorsuk elé; a honvédelemhez beosztottak pedig épen örvendettek, hogy ra hazát szolgálhatják.“ Az új hadkiegészítési törvény már foganatosításának első évében is sok eddig fennálló előítéletet szüntetett meg népünk közt, demokratikus volta pedig a legalsó körökben is népszerűvé teszi. Megható jelenet volt, midőn sorozás végével a honvédelemhez beosztott legénységet Inkey Kazmir honvédőrnagy,az alkotmányos király és a szentesített törvények védelmére feleskette. Az esketés kint a szabadban történt, ,a nép közt, hogy a nép lássa és épüljön rajta. És valóban épültünk is, s mindnyájunk keble hevesebben dobogott, kik e jelenetet láttuk. A természetez egyszerű fai lelkesedve mondták főtisztjük után, hogy „esküszünk“. Helységünk nagyszámú zsidó közönségének iskolájában a napokban mentek végbe a vizsgálatok. Helységünk e népiskolája mindig egyik legjelesebb volt vidékünkön, ezúttal azonban magát látszott felülmúlni a vizsgálat eredményében. A vizsgálatnál jelen volt hallgató közönség több órán keresztül igazán felejthetlen szellemi élvezetben részesült, melyet a mindkét nembeli ifjúság értelmes feleletei nyújtottak neki. Midőn az ember a csinos rajzolatokat látta, s a szép feleleteket hallotta, a magyar történelemből, földrajz, természettan és természetrajz elemeiből, a számtanból, a magyar helyesírásból stb., valóbanelfeledkezett, hogy népskólában van, mivel népiskoláinkban eddigelé az ily tantárgyak teljesen ismeretlenek voltak. Közönségünk valóban hálával tartozik az érdemdús dr. Schwarz úr igazgatósága alatt álló tanoda derék tanárainak, a Hoffmann testvéreknek, kiknek működési idejével, helységünk e jeles iskolájának virágzási kora összeesik. .. Zilah, sept. 5. (Ered. tud.] (Az iskolatanács első ülése.) Városunkban is megtörtént Középszolnok iskolatanácsának első gyűlése Kerekes József tanfelügyelő elnöklete alatt. Örömünkre szolgált, hogy az iskolatanács tagjainak nagyobb részéhez nemzetiségi s felekezeti különbség nélkül szerencsénk volt. Nevezetes esemény volt ez. Ezredéves történetünk folyama óta, az első, minden felekezetiséget és nemzetiséget az általános művelődés közérdekében összeolvasztó alkotmányos gyűlés tanácskozott Középszolnok vármegye fővárosában. A gyűlés sept. 2-án d. u. 4 órakor nyillott meg a helybeli ref. gymnasium nagy tantermében s más napra is átmenve a következő módon folyt le. Elnök szívélyesen üdvözölte a tanács tagjait egy ismeretgazdag s alkalomszerű beszédben. Ezen köztetszéssel fogadott megnyitó beszédet két üdvözlés követte, melyek közül egyiket egy magyar, másikat egy román iskolatanácsos intézte a tanfelügyelőhöz. Mindkettőnek czélja volt: tolmácsolni a nevelés szent ügye iránt táplált buzgóságot,kifejezni a tanfelügyelőbe helyezett közbizalmat, s gyámolítást ígérni az iskolatanács tagjai részéről. Ezután két ideiglenes tollnak választatván az iskolatanácsosok igazolása tekintetéből, felolvastattak a választásokról szóló értesítések. Az igazolás megtörtént. Csak egy tagra nézve merült fel némi aggodalom, amennyiben igazolványa kinevezésről nem pedig, mint a törvény nyílt szavai rendelik, választásról tett említést. Egyébiránt ezen érdemes tag is örömmel fogadtatott tanácskozási tagut addig is míg képviseltjei részéről a kinevezés helyett törvény szavai szerint választás történend. Majd az eskü letételre került a sor. A ministeri utasításban az áll : Én esküszöm stb. hogy stb. mindazt, mit az 1868-ki 38. törvény czikk és e tanács stb. tisztemmé tesz, híven stb. teljesítem.“ Ezen esküformát az iskolatanács tagjai szabatosság tekintetéből ezzel kívánták megpótolni : a törvény határain belől, a menynyiben az utasításban foglalt eredeti szöveg szerint törvényezikk és tanács mellé rendelt fogalmaknak tűnhetnének fel. Ezen pótlás megtörvénvén, az esküt az igazolt tagok mindnyájan készséggel letették" Letétetvén az eskü s megválasztatván u, jegyzők Úgyszintén az utasítás 1. §-a b) pontja szerint a három különböző hitfelekezeti néptanító mint bizalmi férfiú, jelesen Czigle György rom. cath, Vaska János, ev. ref., Zsárda János, g. m.i ÜrregnyUtak 11 hadakozások, forogtak szőnyegen, hosszas lenne leirni. Egy pár nevezetesebb megállapodást nem tartok érdektelennek megemelni. Határozatba ment nevezetesen, miszerint az iskolatanács minden tagja oda hasson, hogy társadalmi úton minél szélesebb körben jöjjenek létre népnevelési egyletek. Ezen egyletek szervezését s útba indítását egy ismert buzgóságú helybeli tanár vállalta magára. Egy más nevezetes ügy, melyet az iskolatanács tagjai hasonló buzgósággal karoltak fel, egy szünidői tanítóképezdei tanfolyam Zilahon leendő felállítása volt. E szerint addig is míg e vidék számára egy rendes tanítóképezdét nyernénk, melynek elrendeléséért az iskolatanács a kormányt felkérni határozta, a jelenlegi néptanítók pótképzése végett Zilahon szünidlikre egy képezdei tanfolyam nyillanék meg. Ezen szükséges intézet létesítésére az iskolatanács a maga részéről mindent meg fog tenni. Megkeresi a nevelés ügyében mindig áldozatkésznek tapasztalt Zilah városát, a megyét s az illető egyházi hatóságokat. De ez nem lenne elég. Az iskolatanács bizalommal forduland a kormányhoz is, s teljes reménye van, hogy ha a kormány az itteni helyi viszonyokat figyelemre méltatja, e jó czélú nemes törekvéstől gyámolítását nem fogja megtagadni. Ugyancsak a tanítók képzése tekintetéből elhatározta az iskolatanács az illető helyeken minden lépést megtenni, hogy a tanítói értekezletek és egyletek amennyiben nem léteznének, vagy a létezők a czélnak meg nem felelnének, gyakorlatba vétessenek. Szeged, sept. 10. (Ered. tud.) (Gyógyszertáraink ügye.) Körülbelül egy éve már, hogy városunkban — és pedig folyó évszázadunkban már negyedízben, u. m. 1806 1812. 1831 és 1868. években — felmerült az eszme, miszerint két jelentékenyebb külvárosunk, az úgy nevezett felső és alsó város, külön külön egy-egy gyógyszertárral láttassanak el. Az eszme népszerű s azon specialitások közé tartozik, melyeket — különben két éles pártra szakadt — közönségünk kivétel nélkül felkarolt, a megtestesítése iránt tett indítványt közgyűlésünk egyhangúlag elfogadta s a mindkét gyógytárnak nemcsak felállítását hatóságilag megengedte, sőt azok elnyerhetése végett a pályázatot is elrendelte. Ezen közgyűlési határozat ellen a helybeli öt gyógyszerész közül kettő felfolyamodván, ugyanaz a belügyminisztérium által az okon, mert a gyógytárok engedélyezésének joga nem a hatóságokat, hanem az eddigi gyakorlat szerint is a kormányt illeti, megsemmisíttetett, s a nyitott pályázat 3 nappal lejárta előtt — megszüntettetek. Megyei hatóságok irányában, melyek számos községekből állván, ezek speciális érdekeit tüzetesen alig ismerhetik, talán még correctnek mondható amaz elv , de nem a városi hatóságok irányában , mert ezek mindegyike egyetlen községet képezvén, önmagukat bizonyosan ismerik, és saját érdekeik megítélésére legilletékesebbek. Amennyiben azonban a minisztérium az eddigi gyakorlatra hivatkozott, s ez tagadhatlanul mellette harcol, megengedjük, hogy eljárása a saját szempontjából véve helyes volt. De már teljességgel nem tartjuk helyesnek azon eljárást, melyet a kormány a kért engedély kérdésében követett. Ugyanis a közgyűlés a szükségelt mindkét gyógyszertárra vonatkozó iratokat felterjesztvén , a kormány az engedélyt mindegyikre nézve megtagadta, éspedig a következő indokokból, a) mert a helybeli egészségügyi bizottmány azokat nem találta absolute szükségeseknek, hanem csak kívánatosaknak ; és b) mert a gyógyszerészeinek küszöbön álló rendezése a jelenlegi státusnak meghagyását javalja. Kormánynak, különösen alkotmányos kormánynak, a tagadólagos rendeletek kibocsátásában, különösen, ha ezek közügyi tárgyra vonatkoznak, és ha ezen tárgy egy egész község által támogattatik, nézetem szerint óvatosnak kellene lenni, s a tagadó rendeletet mindenesetre többé kevésbé dönthetetlen érvekkel kellene támogatnia , mert csakis ezáltal lenne elérhető, hogy az elutasítás keserű érzése az igazság, vagy legalább méltányosság ellenállhatlan érzete által enyhíttetnék. Ez azonban a belügyminisztérium fentebbi rendeletéből teljesen hiányzott, s e körülményből aztán természetesen következett, miként közgyűlésünk, melyet a rideg elutasítás elkeserített, a felhozott indokok pedig az elutasításnak sem igazságosságáról, sem méltányosságáról meg nem győztek, visszautasított kérelmét egyhangúlag megnyítandónak határozta, éspedig a következő indokokból: 1. Mert a fennálló szabályok szerint városokban minden 8 ezer lakosra egy gyógyszertár lévén engedélyezhető, s Szegednek jelenleg 75.000 lakosa és csak öt gyógyszertára van , ennélfogva még kettőnek engedélyezése a fennálló gyakorlat szerint jogos és igazságos. 2. Mert mind a felső, mind az alsó város, hol a két gyógyszertár külön-külön felállítatni czéloztatik, 20—20 ezernyi lakossággal, tehát a normális számmennyiség kétszeresével bír. 3. Mert a már fennálló öt gyógyszertár közül csupán egy van a Rókus külvárosban, négy pedig a belvárosban van összehalmozva, és így a belvárosi négy gyógyszertári haszna kedvéért az egész felső és egész alsóvárost saját gyógyszertár birhatásától megfosztani nem lehet, legalább nem méltányos. 4. Mert az alsó városra már 1806. évben egy fiókgyógyszertár, a felsőváros részére pedig 1812. évben egy saját gyógyszertár engedélyezése kérelmeztetett, 1831. évben pedig az akkoriban kérelmezett harmadik gyógyszertár kérdésében hatóságilag kiküldött szakértő bizottmány által határozottan kimondatott, miszerint a belvárosban több gyógyszertár felállítása szükségtelen, ellenben a felsővárosban egynek felállítása életszükség. 5. Mert a felsőváros részére egy gyógyszertár engedélyezését az itteni lakosság szinejava 254 aláírással jelenleg is sürgetőleg kérelmezi. 6. Mert Szegeden egyedül a felsőváros van hivatva arra, hogy az ipar leginkább ott csoportosuljon, mert a külvárosok közül egyedül ez van is. Tiszával közvetlen érintkezésben. Ebbéli hivatását máig addig is egy szeszgyár,egy fűrészelő újabban gyártelep, egy gőzmalom, egy gőzfestő gyár, és számos hajó malomépítő talap létezése igazolják Ehez járulhat szerintem még, miserint 7. Nyílt titok már, hogy hazánk újonnan a megalasiított véderődítési rendszerében egyik erőd ,Szegedre esik. Ezen erőd pedig Szeged fe.kvésénél fogva másutt épül a felső város felett, nem létesíthető. Minthogy tehát ezen erődítés foganata vételének, politikai helyzetünknél fogva, sem ideje, sem órája, és minthogy egy ily védelmi pont, egy több ezernyi főből álló őrizet szükségét feltételezi, mely ismét másutt, mint az erődben vagy a körül, de mindenesetre a felső városon, nem lehet, ennél fogva a felső város egy saját gyógyszertárt már csak ez okon sem nélkülözhet. 8. Mert a helyesen alkalmazott gyógyszertárak a közegészségi állapotra elvitázhatlan befolyással bírnak , amennyiben a gyógyszerek hozzáférhetősége által a különben elharapódzó kuruzsulást a térről mindinkább leszorítják, s ekkér a halálesetek számát csökkentik. Példa rá épen Szeged, hol azon külvárosokban, hol gyógyszertárak nincsenek, az évi halálozós—3%-kal nagyobb, mint a bel és Rókus külvárosban, hol gyógyszertárak léteznek. Úgy látszik,hogy ugyanazon indokok, melyekből Szeged városát a belügyminisztérium kérelmétől elütötte, nem is minden hason kérdésben vétettek irányadóknak, mert különben Polgárváros Szabolcs megyében , épen nem, — és a 20.000 lakosú Baja ez idén nem kapott volna harmadik — és az 50.000 lakosú Debreczen a múlt évben nyolczadik gyógyárt, míg a 75 ezer lakosú Szeged a hatodiktól és hetediktől is elüttetett. Egyébiránt az ügy, a judice male informato, ad judicem melius informandum fölebbezve újólag felterjesztetett, s így alapos reményünk van, hogy mégis nem veszi kárba ez az egyetlen általános egyetértés, melyre közgyűlésünk vergődni tudott. nulkUte„. Különfélék. Pest, sept. 11. Személyi hírek. — A király e hó végével érkezik Gödöllőre, hol nagy udvari vadászatok fognak rendeztetni. Gr. Festetich Gy. és Lónyay Menyhért miniszterek Zágrábból, a báni beiktatás ünnepélyéről már visszatértek. — B. Eötvös József közoktatási miniszter, a hivatalos lap szerint jövő héten Molnár Aladár osztálytanácsos kíséretében Erdélybe utazik, s az ellenkező hírek alaptalanok. — Pankovics István munkácsi püspök körúton van egyházmegyéjében, s mindenütt meleg fogadtatásban részesül. Albrecht főherczeg tegnap fogadta a Pesten levő összes honvédtisztek tisztelgését. Fővárosi hírek. A budapesti ügyvédegylet bínügyi szakosztálya holnapután, hétfőn d. u. 6 órakor ülést tart, melynek tárgya lesz az igazságügyminiszteri törvényjavaslat a büntetőtörvényre és gyakorlatra vonatkozó némely intézkedésről. — A honvédzászlók egy kis komikus qui pro quora adtak alkalmat némely lapokban, a mennyiben zászlóanyákul oly magas hölgyeket is emlegettek, kik — nem is léteznek, mint p. o. a német lovagrend szabályai szerint nem is nősülhető Vilmos főherczeg, a német lovagrend nagymestere nejét. Egyébiránt újabb versió szerint zászlószalagokat készítenek következő magas állású hölgyek : a pesti (lső) zászlóaljét a legelső magyar asszony, királyné ő Felsége, a kolozsváriét (30.) gr. Andrássy Gyuláné, az abaújiét (39.) Erzsébet főegnő, a délpozsonyiét (58.) Mária belga királynő, a budai (63.) zászlóaljét Clotild főherczegnő, s a zágrábi (80.) zászlóaljét b. Rauch Levinné. A nevezettek egyszersmind keresztanyját is lesznek az általuk ekként feldíszített zászlóknak , a zászlószentelésen személyesen, vagy képviselőik által részt veendvén. -- Gr. Zay Károlyné nyílt levélben tudatni kívánja szerkesztőségünk útján, hogy beteg férje bocsánatot kér mindazon uraktól, kiknek hat hét óta becses küldeményeikért köszönettel, levelükre pedig felelettel tartozik. Súlyos betegség gátolja ebben, s mihelyt felüdül, el fog járni teendőiben. — Napiparancs az iszákosság ellen. A sorezredek tudvalevőleg lassan kint áthelyeztetnek hadfogadó kerületeikbe. Ez történt a lajthántuli 8-dik sorezreddel is, melyhez aztán az ezredes sept. 3-án napiparancsot bocsátott ki, kifejezve örömét, hogy most már a csapatok otthona lesznek, de egyúttal figyelmeztetve azon nagy veszélyre, mely ez uj helyzetben a legénységet fenyegeti. Az iszákosig, úgymond, nagyon elterjedt bűn e vidéken, s félni lehet, hogy a sok koma, sógor, atyafi majd eltántorítja a katonákat, s ezek részegeskedésnek adják át magukat, verekedésekbe bonyolódnak, áthágják a katonai rendszabályokat stb. Hanem kijelenti az ezredes, hogy szigorún fog az ily kihágások eseteiben eljárni, s ezért a ki nem hallgat tisztje intő szavára, és sokat élvez a jóból — annak jaj leszen. — .Javított hőmérőt készített Brinz nevű tanár, mely hőmérő úgy a betegágynál, valamint élet és gyógyszerhatástani kísérletek alkalmával a saját test meleg észlelésére igen alkalmas. Az újítás egyszerűen abban áll, hogy a higany fonalba kis léghólyagcsa van bezárva. Midőn a léggyöngy fölötti higanyrészlet a kellő hőmérséki magaslatra fölemelkedett, s a műszer eltávolittatik, akkor csak a fonal alsó része száll le, míg a felső mozdulatlan marad, s igy a hőnagyságot jelző fok kényelmesen leolvasható. A higanyfonál e felső részlete rázás folytán szintén leszáll. — A pesti jótékony nőegylet f. aug. 29-től octóber 23-ig terjedő 8 hétre az ápolása alatti szegények számára összesen 1,039 ftot utalványozott, és pedig hetenként részesülő szegényeket , 841 ftot, negyedévenként részesülőknek 86 ftot, egyszer mindenkorra 122 forintot. Furcsa kis tévedést követett el ma reggel több ízben az államvasút pesti indóházánál a pénztárnak. A Bécsig szóló jegyeket ugyanis, mint nekünk egy szemtanú közli, négy forintocskával drágábban adta az utazóknak a kiszabott árnál, s a jó közönség a sok mindenféle agró és pótlék közt úgy sem tudván tájékozódni, szépen megfizette, míg végre egy arra került a sor, ki megmagyaráztatni kívánta, mért kell most 16 ftot fizetni Bécsig. Az illető észrevette a „tévedést“ , visszaadta a 4 ftot nem csak prec urnak, hanem több már több jegyet váltottaknak is. Nem jó volna ha az igazgatóság kissé utána nézne az ily „tévedéseknek ?. Az utazók forgalma Pesten tegnap következő volt: az állam vaspálya felső vonalán érkezett 440, elutazott 475, az alsó vonalon érkezett 510, elutazott 440. Az északi vaspályán érkezett 173, elutazott 310. A helybeli szállodákba 28 külföldi mulatott. Érdekes régészeti felfedezés történt tegnap a dunagőzhajótársaság óbudai gyárszigetén, hol ásatás alkalmával a föld egyszerre besüppedt s nagy négyszegletű kőmedenczeféle tűnt elő, a legszebb mozaikkal kirakva. Valamely régi fürdő maradványának látszik. Vidéki hírek. Gr. Haller Ferencz felső-fehérmegyei főispán ügyében,íirja a „K. K.“ hogy Mikó Mihály kormánybiztos több, a főispán ellen emelt vád folytán ezt múlt hó 18-ára megjelenésre kérte fel, de gr. Haller meg nem jelent, sőt kifogásokat tett, melyek felterjesztetvén, a minisztériumhoz, azoknak ott, ugy társaik nem nagy súly tulajdonittatott, miután a főispán hir szerint utasittatott a kormánybiztos előtti megjelenésre, oly megjegyzéssel, hogy ha ezt másodszor is elmulasztaná, a vizsgálat nélküle is befejeztetik. Ennek folytán Mikó Mihály kormánybiztos e hó 3-ra gr. Hallert újból megidézte, de ez nem jelent meg az újabb határnapra sem. A vizsgálatok azonban folynak, s remélni lehet, hogy a kormánybiztos mielőbb megoldásra vezetendi az ügyet. A szegedi ujjonszállitásnál az első, 1849-ki korosztályból 1182, a másodikból 800-an felül írattak be ; e rendkívül magas szám oka azon körülmény, hogy a bánátból ezrével menekült családok 1849-ben Szegeden találtak menedéket s születtek, ott kereszteltettek. — Bölcs város atyáiról rég ismeretes Szeged városa. Az utolsó városi közgyűlésen is kitűnt egyik, ki midőn az aljegyzők fizetésének felemelése került szőnyegre, azon mondással nyugtatta meg különben sem nagyon háborgó lelkiismeretét: „Ugyenek ük is krumplilevest, mint mánk“. — Fiuméban ma tartatott a természettudósok gyűléseinek zárülése, melyről azonban a perczig távsürgöny nem érkezett. A megelőző két nap szakülésekben telt el, közben pedig egy fényes bankett volt a pesti egyenlőségi kör tagjainak tiszteletére, továbbá tánczvigalom a casinóban, hol aztán a fiumei szépek versenyeztek a vendégkép érkezett számos magyar hölgyekkel. A kirándulások legélvezetesbike volt a nagy tengeri köjut, melyet dr. Bódogh magában a napi közlönyben következőleg ír le : „Reggel 5 órakor 7—800-an vártuk a kikötőben a hajóra szállhatás jelét, s csakhamar elhelyeztek bennünket a Vulcan és Afrika gőzösökön. 6 órakor reggel egyszerre indult meg mindkettő Buccari felé, s útját a vesztegintézetéről ismeretes Martinsicza, a jó bort termő Kostrena szinhalászatáról híres Buccari öböl bemenetele, és a történeti nevezetességű Porto Re mellett folytatva a magyar-horvát tengerpart hosszában, a canal mai tempón át, Zerkrenicza Szelcze mellett egész Novin túl haladt; — itt azonban a csaknem elindulásunk óta többé kevésbé erősbödő kora — éjszaki szél — oly erős lett, hogy utunkat ez irányban tovább folytatni a hajó kapitánya, s a hajón levő fiumei szakférfiak nem vélték tanácsosnak, — fel kellett hagynunk a kirándulás eredeti tervével, — és visszafordultunk, a Veglia sziget oldalán, — ezen szigetet megkerülve, a Bocca piccolán keresztül egész Veglia városig mentünk, — a legszebb időben és a legcsendesebb tengeren. Itt a két hajó egymást taraczklövésekkel üdvözölvén, ismét visszatértünk a Cherso sziget oldalán, s ezen sziget éjszaki csúcsánál a Bocca grande előtt átjutottunk az istriai tengerpartra, hol a szép- és dús tenyészetü gesztenye- olajfige és babérfákkal boritott falvakkal és kéjlakokkal rakott hegyoldalon gyönyörködve haladtunk el Mosczenicza, Lovrana,lka, és a Scarpa lovag szép villájáról és diszkertjéről ismert, s osztrák Nizzának is nevezett Abbazia előtt, — mindenütt a nép éljen kiáltásai, üdvözlései között. A hajókon a legfesztelenebb társalgás, kellemes mulatság s a fedélzeten levő zenekar — a Vulkánon Bunkó — mellett több ízben elkezdett táncz közt folyt le az egész nap , — mig estveli 6 órakor több ezer ember üdvkiáltásai között partra szálltunk. Visszatérve sokan készülnek meglátogatni az adelsbergi barlangot, a a rendezést Sztupa György vállalta magára. — Debreczen városa a 600 hton alóli tisztviselői fizetéseknek oct. 1-től 20°/o-kal való pótlását határozta el tegnapelőtti közgyűlésében. — Ugyancsak Debreczenben, mint a „Don“ írja, a távirdai igazgatóság oda áttétele folytán szükséges helyiségek nyerésére nagyobbszerű építkezések fognak történni. — Az alföld-fiumei pályán, mint nekünk távirják, ma érkezett az első személyszállító vonat Zomborból Szegedre, hol az indóház körül roppant néptömeg várta, s nagy lelkesedéssel üdvözölte a megérkezett vonatot. Tűz volt az aradi városháznál múlt csütörtökön, mely az ottani lap szerint úgy támadt, hogy a főkapitány úr több bűnjelt egy darab vastag vászonba becsomagolván, azt spárgával körülkötötte s lepecsételte. A spárga azonban a pecsételés alkalmával valószínűleg meggyűlt, s a tűz egyre tovaharapódzott, úgy hogy midőn a főkapitány egy hivatalos kiküldetéséből délután irodájába visszatért, a csomag s több papír lángban állt. A tűz hirtelen elfojtatott, s szerencsére egyetlen fontos okmány vagy irat sem égett oda. — A horvát bánnak beiktatása alkalmával egy buzogány nyujtatott át, mely remekmű a maga nemében. A buzogány ezüstből készült s be van aranyozva; a gomb 6" átmérőjü, s Zrinyi Miklós és társainak arczképeit hordja, mig a nyél a vértanuk halálát, a Szigetvárból való utolsó kitörést ábrázolja. A művészileg készült díszfegyver Politzer bécsi aranyműves műhelyéből került ki. . . Újabb rablóbanda. Mint Ungból Írják a vinna-bankas sztárai erdőségekben egy erősen szervezett rabló banda ütött tanyát, őzésül tűzvén ki: a vidéki urakat, papokat, s gazdatiszteket pénzeiktől, a pór népet szarvasmarháitól megfosztani, s ezeket Galicziában eladni ? Ezen rabló banda főnöke: Lánczos István, Nagymihályból, nem rég még jó módú gazda s hentes mesterember, ki azonban családjával meghasonlván, a kárpáti Fra Diavalok életmódjában keres szórakozást. Hat czinkostársa van, anad duplapuskával felfegyverkezve, valamenynyien jó lövészek, mert többnyire szűköt vadászok.*• Egyház és iskola. A pécsi OTI egyház templomépitési alaptőkéjének nisére kibocsátott sorsjegyek nagy részével az adó urak még be nem számolván, a sorshi folyó évi octóber 9-re halasztatott, minek f tán felkéretnek mindazok, kik az elárusitás gett kapott sorsjegyekkel még be nem szálltak, tegyék meg ezt minél előbb. — Két tanodai kimutatást vettünk még utólag a múlt tanévről; a kecskeméti ref. collegiumban működött összesen 20 rendes tanár és 7 melléktanító, az előbbiekből 8 a jogakadémián, 12 a lyceumban; a tanulók száma volt összesen 651 és pedig a lyceumban 431, a jogakadémián 220. Vallás szerint reform. 350’ ágost. 32, r. kath. 115, gör. kel. 110, z1 ’' ' 35. Nemzetiség szerint magyar 539, román szerb 42, német 5. — A d e b r e c z e n i ref. főiskola különféle osztályaiban több mint 30 tanár alatt a tanulók száma volt: az akadémia és tanitóképezdében 457, és pedig 420 ref. 6 ágost. 16 kath. 3 g. kef. 10 zsidó, nemzetiségre nézve 441 magyar, 4 román, 1 svájczi, 1 szerb, 10 zsidó; a gymnasium 696 tanulója közül volt 520 ref. 12 ágost, 32 kath. 3 gör. kath. és 29 zsidó; továbbá a polgári iskolában volt 56 nivendék, végül az elemi iskolában 705. A tanulók összes száma tehát az év végén volt 1813. — A vallás és közoktatási, valaninil a földmivelés, ipar és kereskedelmi magyar királyi minisztériumok által Balaton-Füreden egyetértőleg felállítandó szőlő-, gyümölcsfa művelési tanintézetül is szolgáló felső népiskolában a második tanítói állomásra pályázat hirdettetik a következő feltételek mellett: Kötelessége az iskolaszék által megválasztandó tanítónak a következő tantárgyak előadása : szépírás és rajz, magyar nyelv,számtan és mértan alkalmazási gyakorlatokkal, természettan és természetrajz, különös tekintettel a földművelésre és i,ra, földrajz és történet (általános és hazai).tízes gazdaságtan alapvonalai, hazai alkotmánytan, egyszerű könyvvitel, testgyakorlat, tekintettel a katonai gyakorlatokra, ének és általános növénytan. Megkövetelik a pályázóktól az ezen tárgyaknak megfelelő elméleti és teljes gyakorlati képzettséget, feddhetlen jó erkölcsöt, éseljesen kielégítő előadási és oktatási képességet magyar nyelven. Illetményei 600 frt évi fizetésben, szabad lakásban s kerti szükségletül 2000 földnek szabad használatában vannak megállapítva. A folyamodványok Molnár Dér iskolaszéki elnöknél nyújtandók be legfelebb, október 30-ig Balaton Füredén. Az iskolát .. által megválasztandó kötelentetik állomását november 30-án mulhatlanul elfoglalni. — A Kunszentmiklósi ref.grrsiumban a nyilvános tanulók beiratás. 18®b/tonak- évre október 1 és 2-dik napjain ténik, a felvételi és javító vizsgák pedig okt/ 15-kén fognak megtartatni. Figyelmeztet ! ' szersmind a szülők, hogy gyermekeik gánházaknál igen jutányosan fogadhat. " ellátást; igy p. o. a múlt tanévben tartá és szállásdij fejében fizettetett havonként 7ttól fölfelé. — A pápai helv. hitv. főisodán az 1869/70-ik évi tanfolyam octob . 5-én veszi kezdetét. Előzőleg minden rend gánvizsgák sept. 27-től october 3-ig, a de oct. 1—4. az utólagos érettségi vizsgák ps 4-ik napjain fognak tartatni. — Az erdélyiév. ref. taniok testülete közelebbről tanácskozott Kolos.vártt. Egyebek között az erdélyi kollégiumokon fenálló jogi cursusok ügyét is discussio alá . A nagy-enyedi két éves jogi tanfolyam már idei tanévre megszűnt, míg a kolozsvári és c sekély udvarhelyi a jövő évben érik végüket. A marosvásárhelyi négy tanéves akadémia egyeelőre, a kolozsvári egyetem felállításáig életben marad. — Löw Lipót szegedi rabbi hathatósan nyilatkozott a felekezet nélküli iskolák mellett. Egy múltkori beszédje alkalmával e részben a szegedi lap némi kételynek adván kifejezést, a rabbi ismételve nyilatkozik, hogy minden tartalék gondolat nélkül a községi iskolákat pártolja. — Arad megye népnevelési statistikájára vonatkozó lap érdekes adatokat hoz az ottani „Ard“. E szerint Aradmegye összes lakossága 254,125 ember és pedig magyar 41,075, német 23,681, román 183,95, tót 1,736, sokácz 284, szerb 390, cseh 122, görög 22, czigány 158, orosz 225 és zsidó 247 ; hitfelekezet szerint pedig róm. kath. 50,115, ref. 14,372, luther. 2,051, gör. kef. 174.060,gör. kath. 10,820, zsidó 2437. — írni és olvni tud: Római katholikus 16,766, — tehát IV* százalék. Református 6154, — tehát 423/« százalék. Lutheránus 904, — tehát 44 százalék. Cöörög-keleti 7775, — tehát 4V« százalék. Ge katholikus 475, — tehát 40 százalék. Izra 1553 — tehát 637 százalék. Összesen 33, tehát 7*/1 százalék. Az iskolakötelezettek száma 29,669. Ebből jár oskolába 13,293, tehát az öszszesből csak 443 százalék. Római kath. oskola köteles 7678 iskolába jár 5124. 667. százalék. Református oskolaköteles 1570. oskolába jár 1143. 667«. százalék. Lutheránus oskolaköteles 309. oskolába jár 226. 73 százalék. Görög-keleti oskolaköteles 18471. oskolába jár 6102. százalék 337«. Görög-kath. oskolaköteles 1161*. oskolába jár 352.308«. százalék. Izraelita oskolaköteles 480. oskolába jár 346. 72 százalék. Az oskolák száma részen 212-főt, esik 1198 lélékre egy iskola, s. p. Római kath. 43. Református 14 Lutheránus 3. Görög-keleti 136. Görög-kath. 12. Izraelita 4. VI. Tanító van a megyében s. p. Római kath. 52. Református 15. Luther 3. Görög-keleti 140. Görög-kath. 12. Izrael: A 228 tanitó összes fizetése tész. frtot, esik egy tanitó részére egy évb. — egy napra pedig 697n. kr. Tanítói fiz. Jnya-' Római kath. legmagasb fizeti» 5 « csekélyebb fizetés 100 frt. Reforma ígasb fizetés 386 frt, legcsekélyebb fiz .. Lutheránus, legmagasb fizetés 389 fv csekélyebb fizetés 69 frt Görög-ke gasb fizetés 480 forint, legcsekélyebb v-w frt. Görög-kath. legmagasb fizetés • •*legcsekélyebb fizetés 103 frt. Izraeli ' gasb fizetés 500 frt, legcsekélyebb* forint. J 5'j,o f* Biblás és művészet — n. Irpia k. a. szerződtetési UmA • • „Némethy Irma k. a PTM e“, kt* a virágvasárnapig elveszett “er*öcke-