Pesti Napló, 1870. április (21. évfolyam, 74-98. szám)

1870-04-04 / 76. szám

nevezett lap tudósítása szerint a határőrség kér­­désére vonatkozott, melynek megoldásáig a je­len minisztériumnak mindenesetre kormányon kell maradnia. A „Tageblatt“ ezenkívül azt is hallja, hogy egy Potocki - minisztérium lenne alakulóban, s hogy ezt a magyar kormány szívesen venné, mert „érdekében áll, hogy a hét lengyel szavazat a delegatióban a magyarok szavazata mellett legyen.“ És e combinatiónak valószínűséget nyújt azon körülmény a „Tage­blatt“ szerint, hogy Potocki Bécsben van. Prágában, mint táviratunk jelente a feudális aristokraták ismét értekezletet tartottak. Ebben elhatározták, hogy a jelen kormánynak lehető­leg követ dobnak útjába. Ennek egyik követ­zése lenne a lengyelek kilépte is mert a nyilatko­zat, melyben ezek kilépésüket nyilvánítják, már kész szerkezetben jutott a clubba és pedig nem egy galicziai párttól, hanem más oldalról. Ez alatt irja a „Neues Fremdenblatt“ nem a biro­dalmi kanczellárt ér­tjük, mert ő mint tudva van nagyon megdöbbent e kilépés hirére. Uj canonok. Közöttük már azon 21 canont, mely az egy­házról szólló schemához volt mellékelve, ma az „A. A. Z.“ után még 18 canont közlünk, mely a hitről szólló schemának képezi kiegészítő részét. I. Istenről minden dolog te­re­m­t­ő j­é­r­e 1. Canon I. Ha valaki tagadja, hogy egyetlen valódi isten van, a látható és láthatatlanok alko­tója — kiátkozott legyen. C. II. Ha valaki állítani elég őrült, hogy az anyagon kívül más nem létezik — kiátkozott legyen. C. III. Ha valaki állítja, hogy isten ugyanegy minden dolog substantiájával s lényegével ki­átkozott legyen. C. IV. Ha valaki nem hiszi, hogy a világot s mindent mi benne van, minden anyagukkal együtt isten semmiből teremtő, vagy ha valaki állítja, hogy Isten nem szabad akaratból alkotta őket, hanem oly szükségképességből, mint mily szükségképességgel önmagát szereli, vagy ha valaki tagadja, hogy a világ isten dicsőségére van alkotva , kiátkozott legyen. Ezenkívül mindenkit figyelmeztetni akarunk, hogy azok tévedésitől tartózkodjanak, kik tanuk istentelenségének eltakarására a szent háromság emberié lét, megváltás, feltámadás és mások szent neveivel visszaélnek, midőn a keresztény vallás tiszteletreméltó titkait a legelvetendőbb pantheisticus értelemben elferdítik. II. A kinyilatkoztatásról. C. I. Ha valaki tagadja, hogy istent az egyet­len és igazi istent, teremtőnket és urunkat, már az által, mit teremtett, az emberek természetes esze biztosan fölismerheti — kiátkozott legyen. C. II. Ha valaki állítja, hogy nem lehet, vagy jó nem lehet, hogy az embert az isteni kinyilat­koztatás isten és tiszteletére megtanítja — kiát­kozott legyen. C. III. Ha valaki állítja, hogy az ember azon felismeréshez, mely a természetest túlhaladja, isteni erő által nem jutnak, hanem hogy magá­ból juthat és kell jutnia minden igaz és jónak birtokába az kiátkozott legyen. C. IV. Ha valaki a szent irás könyveit egész­ben és részeikban, mennyiben a tridenti zsinat őket megvizsgálta, nem tekinti szenteknek és canoniaknak vagy ha tagadja, hogy isten su­gallta őket — kiátkozott legyen. III. A hitről. C. I. Ha valaki állítja,hogy az emberi ész oly független, hogy isten nem parancsolhatja reá a hitet s kiátkozott legyen. C. II. Ha valaki állítja, hogy az isteni hit a természettudománytól, melynek tárgya a vallá­sos és erkölcsi igazság nem különbözik, s ennél­fogva a kinyilatkoztatott hitet egyedül a kinyi­latkoztató isten autoritására hinni nem lehet — kiátkozott legyen. C. III. Ha valaki állítja, hogy lehetetlen mi­szerint az isteni kinyilatkoztatás külső jelek ál­tal hihetővé tétessék és hogy tehát mindenkinek tisztán benső tapasztalata az embereket a hitre ösztönzi — kiátkozott legyen. C. IV. Ha valaki állítja, hogy csoda nem tör­ténhetik s tehát minden ilyen elbeszélés, még a szent írásban levők is, a mesék és regék közé sorolandók, vagy hogy csodát biztosan soha felismern nem lehet és hogy általok a keresz­tyén vallás isteni eredete teljesen be nem bizo­nyítható — kiátkozott legyen. C. V. Ha valaki állítja, hogy a hit, melylyel a keresztyének az evangélium tanait elfogadják, semmi más mint az emberi tudomány szükség­képi érveiből keletkezett meggyőződés, vagy hogy csak az élőhithez, mely a szeretetben mű­ködik — kell isten kegyelme — kiátkozott legyen. C. VI. Ha valaki mondja, hogy a hívők s azok állapota, kik még nem értek az egyedül üdvö­zítő hithez, egyenlő úgy, hogy a hivő katoliku­sok a hitet, melyet az egyház tanító hatalma alatt nyertek, joggal kétségbe vonhatják, mig hitök igazságának és hihető voltának tudomá­­nyos felismeréséhez nem jutottak — kiátkozott legyen. IV. A hitről és az észről. C. I. Ha valaki mondja, hogy az isteni kinyi­latkoztatás nem tartalmaz valódi és igazi mys­tériumokat, hanem hogy a hit általános tanté­teleit a helyesen kiképzett és a természetes tör­­vényczikből fölismerheti és kifejtheti — kiát­kozott legyen. C. II. Ha valaki mondja, hogy az emberi tu­dományokat minden tekintet nélkül a természet fölötti kinyilatkoztatásra kell ápolni, vagy hogy e tudományok végkövetkeztetéseit, még ha a katholikus tannak ellent is mondanak, az egy­ház átok alá nem vetheti — kiátkozott legyen. C. III. Ha valaki mondja, hogy szabad oly nézeteket, melyeket az egyház elátkozott,­­meg­tartani, ha csak nem mint eretnekek lettek el­átkozta — kiátkozott legyen. C. IV. Ha valaki állítja, hogy lehetséges az egyház által kimondott dogmáknak egy napon a tudomány haladása szerint valami más értel­met adni, mint milyet az egyház fölismert vagy fölismer­t kiátkozott legyen. Schema a hitről. II. fej. A kinyilatkoztatásról. Ezen természetfeletti kinyilatkoztatást az egye­temes egyháznak a tridenti szent zsinat utáni újólag megerősített hite szerint „teljesen tartal­mazzák a régi és uj szövetség írott könyvei és a nem t irottak a hagyományokban ! Ezen köny­veket teljesen, miként a nevezett zsinat decre­­tumában elősorolvák, s a latin vulgatában fog­lalnák, minden részeikben szenteknek és cano­­niaknak kell tekinteni. Az egyház azonban nem azért tartja őket szenteknek és canoniaknak, mert — noha emberi ész készítő — autoritása helyben hagyta őket és nem is azért, mert a ki­­nyilatkoztatást tévely nélkül tartalmazzák, ha­­nem mert a szó lélek sugallatára készülve, isten az ő szerzőjük és mint ilyenek adattak át az apostolok által az egyháznak. Mivel azonban azon áldásos rendeleteket,me­lyeket a szent tridenti zsinat a szúrás értelmezése felett„féktelen szellemek megfékezése czéljából“ kibocsátott,bizonyos embernek roszul értelmezik, megújítjuk ama decretumot és oda értelmezzük azokat, hogy a vallás és az erkölcs ügyeiben azon értelmet kell a szent irás magyarázásának adni,melyet a szent anyaszentegyház megtartott és megtart. (A 3-ik és 4-ik fejezetet legközelebb adjuk.) Különfélék. Pest, ápril 4. (Némely szakértő) akadályoztatása következtében a mai délutáni jegybank­ügyi tárgyalás elnapoltatok. (A nápolyi királynénak nem rég született leánykája,­ a ki­nek keresztelése alkalmára királynénak ő fel­sége Rómában utazott, a napokban meghalt. (A régi ezüsthatosok forgalomban maradására nézve) a pénzügyminiszter a következő rendeletet bocsátotta ki: A régi hat pengő krajczáros ezüst váltópénzek bevonása tárgyában az 1869-ks 2027. számú rendelet által kitűzött határidő ezennel meghosszabbítta­­tik és elrendeltetik, hogy a régi hatkrajczáros ezüst váltópénzeket folyó évi június 30-ig fizetés­képen valamennyi állampénztár elfogadja, vagy pedig, ha felváltásra hozatnak, azokat minden akadály nélkül felváltsa. Folyó évi július 1-től fogva ezen pénzek fölváltása csak a magyar királyi központi állampénztárnál, Budán fog történhetni. (Kinevezések.) A közmunka- és köz­lekedési m. kir. miniszter a vezetése alatti mi­nisztériumban Schönholcz Rudolfot és Hajnal Antalt Ir-od rendű mérnökökké ; Bartsch Ró­bertet és Fábián Jánost I fő rendű, Hlatky Já­nost és Lukss-Fábry Bélát IIyod rendű segéd­mérnökökké nevezte ki. A m. kir. pénzügymi­niszter a máramaros-szigeti m. k. bánya igazga­tóság kerületébe gazdatisztnak Újhelyi Farkast, orvosnak Polgárdy Lipótot; tiszttartónak Zankó Károlyt; gazdasági számvivőnek Fiala Józsefet; ispánnak Lapsánszky Fülöpöt és írnoknak Fari­baky Lőrinczet nevezte ki. (Az országos középtanodai tanár­­egylet) f. hó 5-kén d. u. 5 órakor szakülést tart a főreáltanodában. Tárgya : Fenyvessy Adolf ily czimü értekezése : „A phonetica s etymologia a gyorsírásban.“ (Kalocsáról) ápril 2-ról Írják nekünk: A kath. autonom­ai congressusra küldendő kép­viselőválasztásra a kalocsai kerületben beírt 5535 választó közül szavazott összesen 2083. Ebből kapott Moravcsik György 1462 sza­vazatot ; Zlinszky György 323; Lonkay Antal 128 ; Jankovich Miklós 87 ; báró Orczy Béla 68 ; Nagy Ignácz 24 és Reviczky István 1-et. Ekként a kalocsai kerület képviselője a kath. congressuson Moravcsik György, volt pest me­gyei törvényszéki elnök lett. (Hóesés áprilban.) Tegnap, ápr. 3-án reggel Budán és Szegeden hó esett­(Csak ezüst legyen.) Zágrábból írják, hogy ott márci. végén nagy zavar uralko­dott a régi ezüst hatkrajczárok beváltása miatt. A régi hatosokat márczius utolsó napjaiban már senki sem akarta elfogadni. Legnézetesebb volt, hogy a vidékről bejött emberek, megvitték en­nek hírét haza s akkor egyszerre betódultak a falusiak, kiknek volt régi ezüsthatosuk. Voltak egyesek, kik 500—1000 írtra menő régi hatoso­kat hoztak az adóhivatalba és uj ezüst tiz és huszkrajczárosokat követeltek azért, mert nekik ezüst kell. Azt mondták, hogy 10—20 év óta gyűrték e hatásokat. (A debreczeni C­s­o­k­o­n­a­i szo­bor­r­a­ nézve az emlékköztársulati vá­lasztmány fontos intézkedéseket tett. A szo­bornak ezen évben a felállítása elren­deltetett , annálfogva a szobor hátralevő ára a müncheni öntöde részére utalványoztatok, s el­rendeltetett, hogy az Münchenből egész Debre­­czenig, értékileg is biztosítva küldessék le. A szobor a keleti, vagy kis emlékkertben fog fel­­állíttatni, a felállítás ünnepélyesen megy végbe. A talapzat elkészítésére Komlóssy Im­re, Gelenczey Pál, Tóth Antal és­­Simonffy Sá­muel, teljhatalommal kiküldettek. Műkedve­lői előadás rendeztetik augusztusban a szín­házban, a felállítási költségek pótlására. —Vé­gül 40 arany­pályadíj tűzetett ki a szobor leleplezése ünnepélyén elszavalandó d­i­c­s k­ö­l­­teményre; a jeligével s szokott alaki kellé­kekkel ellátandó pályaművek folyó évi augusztus 15-ig, bezárólag külden­dők Debreczenbe emlékkerttársulati elnök Zsombory Imre úrhoz. A­kik a szobrot látták, nagy elismeréssel szólnak annak sikerül­téről, mi müncheni akadémiai tanári bizonyít­vánnyal is igazolva van. Izsó Miklós és a mün­cheni öntöde e remek­műve alkalmasint a legki­tűnőbb szobor lesz hazánkban. (A tyuk is kikaparja.) 1867. évi octó­­ber 21-én Pest terézvárosi egyháza búcsúját ünnepelte. Vági István, Rosits Szaniszló, Rab Albert, Schreiner János és Gorkovics Tódor vasúti lakosok a nap emlékére Bachusnak kelle­ténél többet áldozván, éjfél tájban már egészen ittas állapotban a 2 szív- s aradi utcza sarkán az úgynevezett vörös kereszt előtt 3 férfiú s három nőből álló társasággal találkoztak. Gojkovics Tódor a nők egyikét átölelé, mire a kisérő lova­gok egyike Goskovicsot földre terítette,ki ott azon­nal halva maradt. A többiek kölcsönös verekedés után megszaladtak, miután Vági István és Rab Albert is súlyos késszurásokat szenvedtek, ké­sőbb visszatértek s meghalt társuk hulláját haza szállították. Ez eset akkor a rendőrségnek fel is jelentetett s ez el is rendelé a vizsgálatot, de az illetők oly jól megőrzők titkukat, hogy a vizs­gálat eredménytelen maradt, mig végre asszonyi csevegés felfedé a tetteseket. Andreáczi Titus molnár neje ugyanis, ki férjével nem a legbol­dogabb házasságban él elbeszélő nővérének, hogy férje három év előtt valakit a vörös­kő­ Színház, művészet. (ar.) Nemzeti színház. „Aesop“ Rákosi Jenőnek e jeles vígjátéka — igen jól adatott. A jelenség sokkal meglepőbb, semhogy fölemlítés nélkül hagyhatnók. Buzgalommal és kedvvel láttak a színészek az előadáshoz s mi szívesen tulajdonítjuk e jobb szellemet a Zichy igaz­gatóságnak, mert a bal fejéről szóló deák köz­mondás megfordítva is áll. Prielle Corne­lia alig játszta még Trandulgját kedvesebb szeszélylyel, mint ez estve. Szathmáryné Gardag napalája egyike leghumorosb alkotásainak. Ná­­day pár nyelvbicsaklást leszámítva jó Diodor volt, színészi egyéniségének súlya mind­inkább növekszik s az „öregek“ keretéből már nem is ki. Rákosi Szidónia, mint új szerződött tag, először lépett föl Erotában. Fölfogása elődeitől sokszor elütött, érzelmes, költői momentumai néha elfeledteték korát, mire aztán csak a még kifejletlen, de alapjában szép s rokonszenves hang emlékeztetett. Oly értelemmel játszta szerepét, hogy semmi kifo­gást sem tehetünk tanulmánya ellen. A­mi még nála hiányzik, azt a természet idővel meghozza. Föl­d­é­n­y­i, vidéki színész néhai Tóth József feledhetlen poétáját ügyesen ábrázolta. Elég érdem az is, hogy alakja el nem veszett a többi közt, sőt meglehetősen kidomborodott. Tehet­ségét egy jelenet után meg nem ítélhetjük. A jellemszerepek köre sokkal tágabb, azok betöl­tésére oly gazdag és sokoldalú egyéniség kíván­tatik, hogy határozott ítéletet Földényiről ez alkalommal nem hozhatunk. Szerdahelyi, Lend­­vayné, Szigeti stb. máskor is jól adták e szere­püket. Fro­u-Frou. (Párisi erkölcsrajz öt felvonásban,­­rcák Meilhae és Halevy, németre fordította Mautner E., először adatott Pesten ápril 2-án.) A. Mióta a neemanczipatió az irodalom ál­­landó vita­ tárgyává lön, a házasságtörés ked­­vencz themáját képezi a franczia íróknak. Re­gényeik, színjátékaik ezerféle változatosságban rajzolnak nőket, kik néha hiúságból, néha sze­relemből, vagy más motívumból minden lelki­furdalás nélkül megbecstelenítik a házasság er­kölcsi jellegét, oda hagyják férjöket, gyerme­keiket — vagy legalább egy — de több szere­tőt is tartanak. A házasságtörő nők valamint a benső indokok, melyek őket a férj iránti hűség megszegésére indíták — igen sokneműek. Leg­többször azonban a szeszély képezi az egész drámai actiónak alapját. És ez a franczia szin­­műiróknál, kik három számra gyártják drámai­kat, kik nem költői műveket, hanem cassadara­­bokat akarnak készíteni, igen természetes. Egy érdekes mesét gondolnak ki, szellemdús párbe­szédekbe hozzák, felhasználják a decoratio, a szabók és divatárusnők találékonyságát s egyéb­bel nem gondolnak. Segélyül hívják a véletlent, a cselekmények nyitja a pillanat szeszélye, me­lyet lélektanilag kimagyarázni nem kell, miután ma erre, holnap másra irányul. Frou-Frou is a szeszélyek színjátéka.A hősnő szeszélyből megy férjhez, szeszélyből hagyja el férjét és gyermekét, végre — az előzmények után nem mondhatni mást, — szeszélyből hal meg. Különben szóljon maga a darab meséje. Bregard úr gazdag vidéki bonvivant, jó barátja a színház és a demimonde hölgyeinek, jó szivű, könnyelmű, de irigvelejű férfiú.Két felnőtt lánya van. Gilberte naiv, excentricus, életvidor, sze­szélyes, elkényesztett leány, atyjának bálványa, ki öt Frou-Frounak — magyarul talán piper­­kőcz — nevezi. Nővére Luiza egész ellentéte. Komoly, higgadt házias leány. A Brigard család szomszédságában Sartorys ur és Valreas gróf laknak s folyton érintkeznek vele. Sartorys ur tevékeny komoly férfiú. Valreas gróf pedig kö­zönséges rové, ki csak kalandot, élveket vadász. Frou-Frou nem szerelmes még senkibe,de annál inkább szereti Luiza Sartoryst, kinek szívét azonban Frou-Frou foglalta le. Sartorys meg­kéri őt s ő noha fogalma sincs a házasságról. Luiza rábeszélésére,­­ hogy nővérét boldoggá tegye, lemond Sartorysról, a­őül megy hozzá. Ez a darab exposéja, az első felvonás. A má­sodik négy évvel később történik. Frou-Frou férjével Párában lakik, s ámbár már kis fiacs­kája is van, nem sokat törődik családi ügyeivel. A legválogatottabb toiletteket hord, eljár hang­versenyekbe, estélyekre, színházba, sőt a sze­gények javára maga is föllép egy műkedvelői előadásban. Atyja e közben egy tánczosnőt Prá­gába kisér s mig visszajő nővérét Luizát nála hagyja. Valreas gróf folyton körülötte van, sze­reti-e vagy nem ? kétes, hanem azért halálra ud­varol s épen ama műkedvelői előadás próbáján guási-vallomást tesz neki. Ez esemény észre téríti Frou-Frout. Sejti, hogy veszélyben forog, félni kezd Valreastól. Családanya, feleség akar lenni megint, megrémülve tapasztalja, hogy míg ő a toilettenak, az élvhalászatnak élt, nővére, a háziasszony szerepét játszó Luiza elidegeníté tőle férjét és gyermekét. Magához hivatja férjét, komolyan akar vele beszélni, bocsánatot kér­ni tőle, de Sartorys nem érti őt, ő nem ismer, nem szeret mást, mint a könnyelmű, fényűző ünnepelt Frou-Frout. Ez még inkább boszantja, föléled szívében a szerelemféltés Ördöge s férjétől azt kívánja, hogy Luiza a házból azonnal távozzék. Sartorysnak fogalma sem lévén arról, hogy mi­­ történik neje szivében, e kívánságot teljesíteni­­ nem akarja s magára hagyja őt. Egy barátnője Cambri bárónő egy botránykereső, gonosz lelkű nő, ki csak azért nem vétkezik, mert gyáva, mert bátorsága nincs, még inkább fokozza benne a féltékenység szenvedélyét, mely végre igen hatásos jelenetben ki is tör. Frou-Frou szemére­­ veti Luizának, hogy elvonta tőle férje és gyer­meke szeretetét, hogy férj­éről,gyermekéről gon­doskodott, de épen ő róla, ki a férfiak kísérté­sének van kitéve, nem. Megvallja neki, hogy Valreast szereti, s a pillanat hatalmától elragad­tatva, oda dobja nővérének a kezén levő jegy­gyűrűt: „elraboltad férjemet és gyermekemet, hát tartsd meg őket!“ e szavakkal elhagyja férje házát. Frou­ Frou Valreassal Velenczébe utazik. Sar­torus a történtek hírére nehéz betegségbe esik, felgyógyul, s utána megy, párbajt viv Valreas­sal, s halálosan megsebesíti őt. Frou Frou a beteg ágyához akar rohanni, de azt mondják, hogy nem lehet, mert Valreas anyja van ott. E szavakra sülyedésének egész nagyságát felis­meri, s beteg lesz. A halállal szivében Párába viteti magát, hogy bocsánatot kérjen férjétől, s búcsút vegyen gyermekétől. A férj előbb nem akarta őt látni, de midőn mély gyászban, ha és betegségtől összetörve, ajtaja előtt összeroskad, Sartorys megbocsát neki s Frou-Frou kiengesz­­telődve hal meg övéi közepett. Ez az érdekes mese — dióhéjba szoritva. A darab mint egész a művészeti igényeknek nem igen felel meg, mert hiányzik belőle minden lé­lektani indokolás s igy természetesen az egyé­­nités is. Frou-Froun kívül,ki legalább eredetileg van concipiálva, a többi alakok mind igen min­dennapi, minden franczia regényben előforduló egyének. Egyikben sincs semmi individuális sa­játság. Luizát atyja, nővére és ismerősei komoly leánynak mondják — talán tudják is­mért, mert a néző nem tudja. Brigard az atya és Valreas a szerelmes két közönséges víg ficzkó , az utóbbi unalmas és nevetséges s meg­foghatatlan hogyan hódíthat meg oly nőt, mint Frou-Frou. Sartorys még legsympathi­­cusabb alak, de ő is csak árnyék,hús és vér nél­kül. Cambri báróné cselszövő akarna lenni, de inkább kerítőnének lehetne nevezni. Végre ma­ga Frou-Frou eredetibb alak ugyan, mint a töb­bi, de jelleme mozaikszerű darabokból álló, me­lyek nem illenek egymáshoz. Soha sem gondol házasságra, s oly férfinak nyújtja kezét, kit nem szeret. Párában négy éven át csak az élvezetre gondol, egyszerre eszébe jut férje és gyermeke. Ugyanekkor Valreast szereti s mert férje nem érté meg, midőn azt mondá neki, hogy családa­nya akar lenni, hogy meg akar térni, elszökik vele. Végre férje karjai közt hal meg. Ezen ugyan psycholog el nem igazodik. Erkölcsi tendentiája a darabnak pedig egészen elvetendő. Bár mint erőködnek szerzők a tragikus vég által annak erkölcsi irányt adni nem más az, mint a házas­ságtörés apotheosisa. Oly szépen, oly kecseg­­tetőleg festik a bűnt, hogy a néző egészen elme­rül a tiltott gyümölcsök élvezetében s elfedi a szomorú conclusiót. Különben e baj az egész újabb franczia drámairodalom közös betegsége. Ha a franczia dráma nem más, mint a jelen pá­risi társadalom visztükrözése vagy photogra­­phiája — s más aligha, mert a költészet egészen hiányzik belőle — úgy a párisi sociális élet alap­jain csakugyan rákbal rágódik. Mi a darab külső kellékeit illeti az kétségte­len, hogy Meilhae és Halévy urak kitűnően ér­tik a dráma technicáját s a hatás-előidézés min­den eszközeit. Maga a nyelv mindenütt finom, egyszerű de hatásos, nincs életétel annyira fű­szerezve mint a Sardoué, de nem is oly ledér vagy bourlesqu, mint a szép Helénáé, a gerol­­steini nagyherczegnőé s más Offenbachféle operetto szövegé, mely szinte a Meilhae és Ha­lévy társas c­­ég gyárából került ki. Egyes jele­netei megragadó élénkséggel és élethíven van­nak alkotva, s meglátszik rajtuk, hogy a szer­zők valódi drámai teremtő erővel is bírnak, de nincs idejök azt kifejteni, mert tuc­atszámra dolgoznak. A közönség az egész darabot igen jól fogadta. Ha Frou-Frou magyarra fordíttat­­nék, nem fogna ártani, ha a dialog néhol meg­­rövidíttetik. Az első előadás a Varietés színházban a Ru­dolf főherczeg jótékony egylet javára ment vég­be, s Pest város kiválóbb közönsége formális légyottot adott szombat este magának e szín­házban, mely tömve volt a legszebb s legváloga­­tóbb hallgatósággal. A nevezett jótékony­ egylet­­nek ez előadás 1050 fiút jövedelmezett, teszt előtt meggyilkolt. A nővére ti­tkot barátnő­jével közlé, ez tovább terj­eszté s igy a titok hosszas utakon át végre a megölt Gorkovics Tó­dor özvegyének fülébe eljutott, ki a hallottakat a rendőrségnek feljelenté. Az erre újra megin­dított vizsgálat fedezit, hogy Gorkovics gyilko­sai Fruhwirth Mihály bérkocsis, Andreáczi Titus és egy János nevű urasági kocsis voltak, a há­rom nő pedig ezek kedvesei voltak. Fruhwirth és Andreáczi fogva vannak. A „Pesti Napló“ magántáviratai. B­é­c­s, ápr. 4. A mai reggeli lapok azon tudósítást közük, hogy mivel ő fel­sége nem akarta azon tartománygyűlése­­ket feloszlatni, a­melyeknek követei el­hagyták a birodalmi tanácsot, az összes minisztérium beadta volna lemondását. Potocki úr. a volt földmivelési miniszter jog hir szerint új kabinet alkotásával megbizatni. P­á­r­i­s, apr. 2. Némely lap állítja, hogy a miniszterek nem értenek egyet a népszavazat felett, s hogy a ma tartandó minisztertanács fog e kérdésben határozni. P­á­r­i­s, apr. 3. A „Constitutiones“ felemlíti a híreket, melyek szerint a minisztérium a sena­tus consultumot általános népszavazásnak akar­ná alávetni, s melyek szerint a minisztériumban nézet­különbség forogna fenn. A „Constitutionel e híreket téveseknek jelenti ki, és azt mondja, hogy a kormány ezen ügyben még nem hatá­rozott. Madrid, april 3. A halálra ítélt Suner Capdevil a republikánus képviselő tegnap meg­jelent a cortesben, hol megjelenése nagy sensa­­tiót okozott. Barátai tanácsára hallgatva, el­hagyta a termet. Azt hiszik, hogy Süwert el fog­­ák fogni. A cortesülésben Bugalle rászallást in­dítványozott kimondatni a közoktatási minisz­ter ellen, mert ez a vallástanítást az iskolákból ki akarja tiltani. Az indítvány 78 szavazattal 75 ellenében elfogadtatott. Hir szerint a köz­munka és gyarmat miniszter beadta lemondását. B­é­c­s ápril 4. (Előbörze.) Hitelrészvény 259, lombard 228.80, 1860-i 97 V*, 1864-i 121, Napoleon 9.92 v2, angol-osztrák 340.50, franco 115‘/2, Tramway 207.75; osztrák népbank 84. Köln apr. 2. Búza 68, 67, 68 ]/2; rozs 51, 51, 53V2;olaj 15’Ao, 1481,o, 13"/*2. Amsterdam, april 2. Rozs májusra 181‘A­Antwerpen apr. 2. Petroleum lanyha ^2 íj franjet Berlin apr. 2. Búza 58‘A 59, 60; rozs 416A, 443/1; zab 247A, 257­. Árpa 33,44; olaj 14 Ve, 137a, 137,2. Pesti gabna és értéktőzsdé­ről apr. 4. Gabnára nézve az üzlet igen szi­lárd. Búza csekély kínálat mellett változatlan, rozs 5 krral drágábban kel, zab keresett. Értékekre nézve a tőzsde hangulata nyugodt volt; az üzlet igen korlátolt, az árfolyam na­­prort­iMrA c­sak névleges volt. A tegnapi magánüzletben a hangulat osztrák hitelekra nézve igen lanyha volt s 264—261.50 közt ingadoztak. A zárlatnál 263. Tramway 206.80—208.50-ig fizettetett. A mai déli üzletben m. vasúti köres. 108 Vs; újabb vasutak lanyhák: alföldi 174, északkeleti 163.50, keleti 96.­­ hitellek 91, franco 58, bu­dapesti fővárosi 134.50, terézvárosi 34, iparbk 32.50 frton kel. Victoria 192, Luiza 142, első budapesti 415, Pannónia 695 frton fizettetik. Kir.serfőzde 146.50, oszt. hitelek némi ingadozás után 259.60—259.80. Tramvay a zárlatnál 208 frton tartatik ; ország, gőzhajó 62. Első szemz­őn 280, újpesti szeszfin. 245 frton keresett Gschwindtféle 162.50 frton kel. Készpénz és váltó merevek Nap: 9.91—9.93, arany 5.8 V[2 —80*/2, tallér 1.82—1.82*1« * Augsburg 102 7«—103, Frankfurt 103—10372, * Hamburg 91.50—91374, London 124—12472, Paris 49.25 -49.30. Pesti keresi, bank 67(),675, budai keresk. b. 202.2 >1 pesti népb. 43.44, pesti takarékpénztár 3250.-----, pest bu­da föv. 134.50—135, pest-terézvárosi 35'A—30 pesti hen­germalom 1000.1­­50, Pannónia 700.710, első buda­pest 420.425, Concordia 420.425, Árpád 295.305, király 320.326, budai gyártelep 62.63, Louiza 142 143, Victoria 290.200, pesti közúti p . 352 351 első magyar biztosító 64­­.645, Pannónia 245.248, Haza 236.248 Salgótarjáni 112.1­13*/x, alagút 92.94 első m. szeszgyár 260.295 uj pseti szeszfinomitó 340.350, első m.gőzhajó 95.97 pesti budai lánczhid 690.615 Djabbo 4 vállalatok. Athenaeum 56.65 Drasch-féle téglagyár 143.144. szálloda,részvény, k­b.— pesti közúti III. kib. 356.—.358, Securitas 460.4­0, magyar-belga gépgyár 76.80, bécsi Trafaway 2­­7.75—208 Hunnia 50.49, Ganz féle vasgyár 315 320, gyapjumosó — köszénbánya —.—, pest-bécsi —.—. Tokaj mártius 28. József-napi országos vá­­sárunk tegnap tartaték meg. A viharos hideg idő miatt gabonanemüekből csekély mennyiség érkezett; vevők szintén gyé­ren jöttek, s az árak némi csökkenést mutattak. Búza 3 frt 50 kr 4 fton, — gabona 2 frt 40 — 50 kron, árpa 1 frt 90—2 frton, kukoricza 2 frt 30—40 kron, — zab 1 frt 40—60 kron, kása 4 frt—4 frt 50 kron kelt mérőnkint. A szesznél csekély kereslet mellett vevők tar­tózkodók, mivel termelők magasabb árakat 1970 --20 krt követeltek 30 fokú magyar szeréért. Nyers bőr emelkedett ár mellett szilárdul, és pedig : ökörbőr párja 62 frt—32 ft, tehén bőr 16 frt—20 frton kelt. A baromvásár aránylag népesebb s a fejős tehén, mint mindig, keresett és magas ára volt. Ökör szintén magas áron kelt, borjak aránylag olcsóbbak voltak, — noha a szarvasmarha ára általában magasnak mondható. A sertésvásár élénk, s a tartani való sovány mala ez — aránylag drágább volt. Időjárásunk néhány nap óta erős viharos sze­lek mellett, 6—7 foknyi hideggel, — kellemet­len, és a megindult növényzet fejlődését aka­dályozó. A búza, a szikkasztó hideg szél és éjjeli erős fagyoktól már sokat szenvedett; a gabona még szépen áll, — a repetén se látszik még nagyobb károsodás. A Tisza természetesen az éjjeli fagyok foly­tán igen leapadt, noha a hajók forgalmára tel­jesen elegendő. A Duna-gőzhajózás jelenleg igen élénk for­galmat tart fenn a felső Tiszán, amennyiben a ke­leti vaspályához szükséges síneket,­­ mintegy 150—200.000 mázsát szállított Csapra és Na­­ményba. A szellő­munka megkezdődött, de csak lassan halad; a széllő-veszek a múlt évi jégverés, — s az alantabb fekvésű helyeken a téli kemény hi­deg által, — sokat szenvedvén, döntésre nem egészen alkalmasak. Hol a jég nem bántá ■ a magasb részeken azonban hibátlanok. A borkereskedés az egész Hegyalján pang, pedig az árak, más bortermelő vidékéhez véve, —­ és borainak jóságát tekintve, — arány­lag igen alacsonyak. Az utóbbi évi termésű borok is szépen fü födnek. Nyomatik a kiadó tuajdondí­jAthenaeum® nyomdai és irodalmi részvénytársulat, (ezelőtt Emich G.) Barátok tere 7. szám. — 1870. Bécsi tőzsde. Április 2. Adva Tartv. „ „ , Adva Tar Által, illamadós —— —— Vaspilya-részv.------------­«•/. bankjegy kamat. 61.10 61.76 f?«kI wot ›pa3tr-‡- *j£5 A flzi­st 71 __ T1.10 Ajlai» |¡ ... ..ivó. QVV. I” »/ MetalUaues’ Déli „ . . . . 237. 0 237.60 1.‘ Afilm “ .» ' ' Tiszai -------- 246 50 24 60 Metalll,lite8 • • • t­,5 erdélyi „ . . 169.50 170— i# " ' Kolozsvári „ . . 96.50 97— adóment. kamat ez. ® “VI­Va“®*’ . . Augsb. 100 dn. ft.4*j, 102.90 103.10 **/, államvaspalya . . 142.25 142.75 Prankt-100 dn. ft. S"L 108.23 103.45 „ „ 1867-ki sor. 141.80 142.2 London io f. st. 3*/. 124 40 124.60 3•/, déli vasat .... 121.80 122.20 Piria 100 frcs. a.i 49.30 49.35 l-ső erdélyi...... 92.50 92.75 _ 12 Barcs-pécsi................. 95.20 95 40 Arany és ezüst. és m­avvémrv­és- arany........... 5 86~ 5 87~ Bank- 68 iparrészv. Napoleondor............... 9.92 - 9 92 — Hitelintézet.............. 263,80 264 - £«»■ Friedrichsdor. . 10.30 10 »5 Magy. hitelbank. . . 94— 94.50«»«st...........................121—121 25 Oszt. nemz. bankr. .­­24— 726— m... gévpony Alsó-auszt. esc. bank 875 . 878. 0O0B‘ • M. Földhitelint. 5*/.*/. 90.25 99.7­ Hitelintézet.............. 290 10 Lloyd........................... 367— 369. 1860..............­ . . . . 99 — Panagőzhajózás . . . 603— 605. 1.864................................120 25 Állal, forgalmi­ bank . 114— 114.50 Allaravaspálya .... 397 — Pesti lánczhid .... — — — Napoleon......................9 9250 Főszerkesztő: B. Kemény Zsigmondi. Felelős szerkesztő : Ujváry Lajos Nyílt tér. A legelegánsabb férfi- és gyermek, disz és utazó ruhák Magyarország 3 legnagyobb férfiruha raktárában Grünbaum és Weiner magy. kir. udvari szabók Pesten. I. Deák-téren az evang. templom átel­­lenében. II. A hatvani utcza és országút szög­letén a „Zrínyi“ kávéház átellenében. III. A régi szinház-épületben,“ a „m. kir.“ czimzett szálloda átellenében. 350 Barcs-pécsi „ ..181.-18­50 Állam sorsjegyek. Alföldi „ .. 175 so­m -1839-0 sor*], teljes. . 233 50 234.— . , „ „ ötödr. . üss— 233 56 Sorsjegy«. 1854-kl „ ...........91.— 91.50 1860-kl „ teljes .97. 30 97.50 Hitelint. sorsj 100 ftos 163 25 168 75 „ „ ötödr. . 105 - 105.50 Dunagízh. . 100 „ 99.5 100. 1864-kl „ 100 fttal 121.— 121.25 Triesti. ... 100 „ 127. 129. „ .... 60 „ 61.— 63— Földteher mentésit saim .... 40 „ 40. 41— r oiuboueruieuveo s p^gy .... 40 „ 30.50 81.50 kötvények. d­ary .... 40 „ 86.— 37— . . „ „„ „ St. Genois. . 40 „ 29.50 30 50 magyarországi . . . 79.— 79.50 Budai ... 40 „ 83.1­0 34 50 bánsági.................77.00 78— windlschgr. 20 „ 20.50 21.50 borvát és slavoniai 83.50 ‘-4 - Vv'aUUem . 20 „ 22.— 23— erdélyi.................... 75.50 75.75 Keglevich . . 10 „ 17.50 18.50 Rudolf kor.-hg 10 „ 15.50 16— ElBobbs. kotv. . . ...

Next