Pesti Napló, 1873. szeptember (24. évfolyam, 200-224. szám)
1873-09-16 / 212. szám
utasítá azokat, kiket a papok vonakodtak összeadni ; a forradalom óta Európa népei, mint a polgári szabadság lényeges alkatrészét követelték e házasságot. S hogy mennyire igazolta az idő a franczia forradalom e szerencsés gondolatát, hogy mily szükséges kiegészítő része a polgári házasság modern politikai és társadalmi rendszerünknek, bizonyítja azon szívósság, melylyel Európa népei a 19. század forradalommal és reaktióval vegyes viszontagságaiban utánra törekedtek, s bizonyítják azon nagy hódítások, melyet ez intézmény a művelt világban tehetett. Anglia 1836-ban minden angolra nézve megengedett alakban megállapítá a polgári házasságot, és pedig épen a katholikusok érdekében. Poroszország 1847- ben kötelezőleg hozta be a zsidókra nézve. A frankfurti nemzetgyűlés 1848-ban egyhangúlag elfogadta a kötelező polgári házasságot, mely több államban törvényül ki is hirdettetett. A porosz 1848 -i alkotmány 16. fejezete rendelte: „A házasság polgári érvénye, annak az állami törvényhozás által e czélre kijelölt polgári lajstromi tisztviselő előtti megkötése által feltételeztetik, az egyházi áldás csak a polgári összekötés után adható fel,“s a revideált 1351-ks alkotmány hozzátette: „A polgári házasság behozatala külön törvény által fog végbemenni, mely a polgári lajstromok vezetését is rendezendi.“ Az 50-es évek reactiója ugyan e tekintetben is semmivé tette a forradalom vívmányait, de csak rövid időre. Oldenburg 1855- ben megengedett, Frankfurt am Main 1850- ben s Baden 1869-ben kötelező alakban léptették életbe a polgári házasságot, maga a porosz kormány 1859-ben javaslatot terjesztett behozatala iránt a kamra elé, melyet azonban a felsőház elvetett. Azóta új, szabadabb korszak került Európára, s ma a polgári házasság már többé-kevésbé mély gyökereket vert Franczia-,Olasz-, Angol-,Németországban, Dániában, Svájczban, Ausztriában, Belgiumban, a skandináv államokban, s még Amerika spanyol tartományaiban s a Duna fejedelemségben is, szóval az egész mivelt világban. Csak három nagyobb állama van Európának, mely házassági jogából a szabadságot mindeddig állhatatosan kiküszöbölte : Magyar-, Török- és Oroszország képezik e szent háromságát a barbarismusnak: Várjon meddig érezzük még jól magunkat e díszes társaságban ? Toldy István: KÜLFÖLD, Németország és Francziaország. Táviratainkban már említek azon czikket, melyet a félhivatalos „Provinzial Correspondent“ a franczia terület kiürítése alkalmából közölt. A nagyfontosságú félhivatalos nyilatkozat főbb mozzanatai ezek: Ugyanazon napok, melyeket Németország hazafias ünnepekként ünnepelt, Francziaországban is örömteli nyilatkozatok napjai voltak. Nemzeti megelégedésünk kifejezésére a franczia lapok a bábom következményeinek szerencsés lebonyolítására való utalással feleltek. Francziaországnak valóban bőven van oka, hogy örvendjen azon ténynek, miszerint alig harmadfél évvel a békekötés után a hadisarca le van fizetve és bekövetkezhetik a megszállás beszüntetése. Nem tekintve, hogy hazai területének felszabadulása természetesen nagy megelégedéssel töltheti el a franczia nemzetet: e tény még oly nagy gazdadasági erőről is tanúskodik, mely csak a természet által is kedvelt és évszados fejlesztés által emelt országban lakozhat át. Könnyen felfogható,hogy a francziák nagy mértékben örvendhetnek azon,hogy nehéz és végzetes háború után pénzügyi erejüknek ily fényes jelét adák. Igaz, hogy azon tény, miszerint Francziaország az eleinte meghatározott 4 év helyett két év alatt rótta le kötelezettségeit, és emellett még óriási összegeket fordíthatott hadseregére, azt bizonyítja, hogy a Németország részéről emelt követelések nem voltak oly túlságosak, mint azt akkoriban állították. Mindazon aggályok, melyeket Francziaország gazdasági tönkremenése és a világpiac rázkódtatása iránt tápláltak, alaptalanoknak bizonyultak. Németországra nézve a békealkudozásoknál a pénzkérdés mindig másodrendű volt. Legfontosabb volt előtte az,hogy a béke számára minél szilárdabb biztosítékokat szerezzen. E biztosítékok egyike a német birodalom egysége, mely azóta ünnepélyesen ténynyé vált, továbbá a német rajnai határ Metz és Strassburggal. A hadi kárpótlás csak arra volt számítva, hogy a német birodalom által szenvedett károk helyreüttessenek és a katonai fölszerelés minden irányban megúyittassék. Nem Németország meggazdagodása és nem is Francziaország tönkretétele ezóloztatott. Hogy kormányunk nem becsülte túl Francziaország gazdasági erejét, azt a franczia kormány azonnal bebizonyította. Thiers úr egész bizalommal és büszkeséggel beszélt Francziaország »örök ifjúsága« és „kimeríthetlen erejéről,« és a nemzetgyűlés előadója ezt mondá : »Francziaország segélyforrásai elég nagyok arra, hogy még ezen magas követeléseknek is megfeleljen, föltéve, hogy Francziaország a jövőre nézve oly határozatokat hoz, amilyenekre a legközelebbi súlyos megpróbáltatások tanították, melyek által megóvja magát úgy a forradalmaktól, mint a zsarnokságtól, és a komoly munka, valódi rend és szabadság aeráját biztosítja magának. Az itt jelzett politika, melyet Thiers elnök két éven át nagy eredménynyel vezetett, Francziaországot valóban képessé tette arra, hogy kötelezettségeit nem sejtett gyorsasággal teljesíthesse. Kormányunk pedig az azon politikában érvényre emelkedő higgadtság tekintetbe vételével szívesen járult az adósság lefizetésének megkönnyítéséhez. De bármi nagy legyen Francziaország nemzeti gazdagsága és az ezen alapuló hitel, mégsem vált volna lehetségessé a műveletnek ily gyors lebonyolítása, ha kormányunknak bizalomteljes és elnéző eljárása nem támogatta volna a franczia kormány pénzügyi vállalatait. Francziaország nem saját erejéből fizette le ily gyorsan az öt milliárdot, hanem az összes országok tőkéinek segélyével. A külföldiek bizalmát pedig kiválólag emelte a német kormány által minden alkalommal tanúsított bizalom. A franczia terület megszállása, mely most véget ért, a németek részéről átalánosan elismert kímélettel vitetett keresztül. És joggal mondja egyik észak-német lap: „Tulajdonkép nem is tudunk e megszállásról egyebet magánál a ténynél és annál, hogy az véget, ért. És hogy többet nem tudunk, az megtisztelő bizonyítvány csapataink és vezéreik részére, kiknek azon háládatlan és súlyos feladat jutott osztályrészül, hogy az ellenséges tartományban, szakadatlan harczra készülten, végezzék nyugodtan és higgadtan a helyőrségi szolgálatot. Nem lehet szebbet mondani e megszállásról, mint azt, hogy két évi tartama alatt majdnem semmit sem lehetett róla hallani. Abban állott a mesterség, hogy a viharos és izgató drámát zajtalan zárjelenet fejezze be,és ez ép oly fényesen sikerült a német vezényletnek, mint maga a háború.“ Francziaország most magára lesz hagyatva. Németországnak Verdun kiürítése után csak oly viszonylatai lesznek a nagy szomszéd állammal, mint bármi más állammal. Teljes nyugalommal és elfogulatlansággal kísérhetendjük figyelemmel Francziaország belviszonyainak fejlődését. Minél erősebbek és megbízhatóbbak a tényleges garantiák, melyeket Németország biztonsága jelen terjedelme által nyert, annál őszintébb azon óhajunk, vajha Francziaország oly belalakulást nyerne, mely meghozná neki „a valódi rend és szabadság aeráját« és egyúttal közreműködnék a világbéke előmozdításán és megszilárdításán. kor legélénkebb bennünk az életkedv, hogy ép akkor bir legtöbb ijesztő hatással a halál ? Így történt ez a renaissance-al. Minél inkább tanulta megbecsülni az életet, annál súlyosabbnak találta a halál hatalmát és épen mert rajongón szerette a szépséget, épen azért telt el annál komorabb szomorúsággal, ha rágondolt a végzetre, melyet a legszebb lény sem kerülhet el. Innét azon hév a kivitelben, azon szinte daczos túlzás, melylyel a renaissance festői a halált kifejezik, azon lázas tetszelgés és makacsság, melylyel épen legiszonyúbb részleteit tüntetik elő. Ugyanekkor csapott le villámként a reformats a középkor került látkörébe és azt tudatta a világgal, hogy a felhő és vihar nélküli napoknak végük van. Luther anathemái a római pompa ellen, Calvin komor, zsarnoki puritanismusa, Knox heves reeriminatiói mind haragosan azt hirdették, hogy az isten eszméjén kívül mind semmi és hiábavaló. A lelkek tehát az istenhez tértek vissza, azt hívén, hogy itt találják az üdvöt, a kegyet, de a mennyei i helyett átokkal, szenvedélyekkel, vétkes ösztönökkel találkoztak. A protestáns lelkek megkezdették a harczot ezen belső ellenség ellen, és ha a győzelem egy perczre sikerült és lelkük magára maradt, akkor keresték az istent, és mikor nem találták azt magukban fel, akkor kétségbeestek. Nem elégedtek meg a nyomorúsággal, mit lelkükben előtaláltak, hanem abban tetszelegtek maguknak, hogy ezt túlozzák és az istenen kívül mindenben csak halált lássanak. Soha oly komor képzelemmel, oly gyászteli ékesszólással nem festették a halált. A halál már nem is szorítkozik a sírra, hanem el van terjedve mindenütt az élet birodalmában; méreg az, mely minden csörgedező forrásban található; féreg az, mely minden virág belsején rágódik; oly elem, mely minden illatot megmérgez; vétek az, mely alapja minden örömnek. Sajátságos! Ugyanazon időben, midőn a Protestantismus híveit a legszomorubb, legbusitóbb eszmékkel kezdé eltölteni, a catholiciemus hasonló válságon ment keresztül. A reformatio villámcsapása által biztonságából, olympi nyugalmából felverve, meg kezdte bánni, hogy a külső életre annyi gondot fordított és a belső életet elhanyagolta. Elhatározta, hogy a lelkeket visszatereli a benső kereszténység felé. Innét van, hogy a 16-dik században az épületesség, a kegyelet emelésére szánt intézmények és iratok csakhamar oly hatalmas mérvben gyarapodtak. E mozgalmat a trienti zsinat kezdeményezte, Loyola lángoló hévvel folytatta. Az egyház észrevette, hogy a népeket pogány életkedv kezdi elfogni. Rámutatni a halál borzalmaira, ez volt a nagy eszköz, melylyel a lelkeket a derült életkedv, az önfeledt boldogságból föl kelle verni. — Ha már elhanyagolod a lelkedet, igy szólt az egyház, ám nézd meg csak egy kissé, mivé válik ezen kedvelt test,a melyért lelkedet oda áldozod, és a melynek kedvéért annyi bűnt elkövetsz. Gondolj a halálra, akkor majd az ítéletnapra is fogsz gondolni, lásd hogy mily váz válik belőled és meg fogod ismerni a végfeloszlást, melynek csiráját testedben hordod. Íme ez volt Loyola és a catholicus egyház egyéb reformátorainak eszméje.Jz erélyes, egyszerű eszme sajátságos rohamossággal hatott, átalakította a művészetet, a szokásokat, a vallásos szertartásokat Ranke is azt a finom észleletet teszi, hogy e korszaktól fogva a vértanukról sokkal több képet festenek, mintsem a megelőző századokban.— Hévteljes, drámai, zordon iskola létesül Bolognában, Nápolyban, mely azt látszik mondani: A kereszténység nemcsak a szép eszmék sorát képviseli, hanem véres, kegyetlen, fájdalmas küzdelmeket; a vértanuk számtalan szenvedéseinek árán megvásárolt hódítás az, mit a kereszténység végigvitt. És ezen korszaktól fogva gyarapodnak a sirköveken a halál jelvényei; innen azon bus, remeteszerű, mondhatni mezítelen jelleg, melyet a vallás- I buzgóság öltött. Inne’mily eszmemeneteket ébreszt egy egyszerű I kép, melyet egy régi, düledező, majdnem mindenki által került kápolnában találunk. A nemzetközi munkás congressus Genfben. Sept. 6. A congressus ma befejezte üléseit, de azon szónokoknak alig volt igazuk, kik azt állítgatták, hogy a holtnak vélt internationale ime mily diadalmasan támadt fel halottaiból. A svájczi lapok, még a congressus színhelyén megjelenő »Journal de Génévé“-t sem véve ki, nem vettek róla tudomást; az összes hírlapok közülcsupán a „Times«, „Daily News“ és a „Journal des Debats« hoztak eredeti tudósításokat, amiért is aztán reájok is sóztak Genfből egy táviratot, melyben kinevetik őket, hogy egy átalánosan jelentéktelennek tekintett testülettel annyi lármát csapnak. Ez talán hatott is a „Daily News“-ra, mert míg előbb két-három hasábos (notabene angol hirlaphasábos) tudósításokat közölt, egyszerre csak elhallgatott és egyik minapi száma első vezérczikkében fitymálva beszél a genfi congressusról. A congressus egyébiránt külsőleg sem mutat valami impozáns alakot. Egy 15 frankért kibérelt, hangversenyekre használtatni szokott, egyszerű teremben tartja gyűléseit, az asztalon se ténta, se papiros ; akinek írni valója van, magával visz papirost, tollat, tintát. Az összes költségek alig rúgnak 80 frankra, mely öszszeg a nyolcz szövetség közt oszlik meg, leszámítva egyébiránt még azon 25 frankot belőle, mit a newyorki szövetség küldött üdvözlő távirata kíséretében. A September 6-iki ülés azzal kezdődött, hogy megállapították a legközelebbi congressus színhelyét. Hosszas vita után,mely a körül forgott, hogy Svájczban vagy Belgiumban tartassék-e az , érvényre jutott azon nézet, hogy a congressus megtartására legalkalmasabb Belgium, mint amelyben legrégibb és legvirágzóbb az internationale, és legközelebb is fekszik a leghatalmasabb szövetségekhez. E szerint a legközelebbi congressus 1874-dik év szeptember havának első hétfőjén fog Brüsselben tartatni. Egyébiránt a belgiumi szövetség által alakítandó „federal bureau“ jóformán csak levélszekrénye a szövetségeknek, alig lévén egyéb joga, mint átvenni a beérkezett ügyiratokat és közölni a többi szövetségekkel. A szőnyegre került tárgyak közül megemlítendőnek tartjuk azon kimutatást, mely szerint a munkásszövetségnek Spanyolországban 8, Belgiumban egy flamand és 3—4 franczia, és Svájczban több franczia és német közlönye van, melyek titkon vitetnek Francziaországba. Szóba került azután, hogy mily módon készíttessenek a statistikai kimutatások.Egy tüzes internationalista föl kívánta szállíttatni a szövetségeket, mutassák ki, hogy „physikai“ forradalom esetére hány harczképes embert bírnak síkra állítani. A congressus e vérmes indítvány felett napirendre tért, mert nem akarta magát a titkos összeesküvés nyomjába hozni. Több tartományi képviselő azt a nehézséget is említette föl, hogy tagjaikról nem mernek névjegyzéket vezetni, mert ez a rendőrség kezeibe találna kerülni. Igen nehezen kivihetőnek találták azt is, hogy a statistikai kimutatások úgy készíttessenek, miszerint kitüntessék, Lányán mily iparágban dolgoznak, hol milyen bérek szokásosak stb. Még a feloszlás előtt napon szükségesnek találta a congressus egy nagyobb munkás-meetinggel tüntetni. Itt Verricken tartotta az első beszédet, melyben az internationale czéljairól, a munka és tőke közti elmaradhatlan küzdelemről, a jelenleg uralgó viszás állapotokról stb. beszélt. Beszédének legérdekesebb része az volt, miket a „fekete internationale“-n beszélt. E kifejezés alatt nem az ultramontán párt, hanem a belgiumi „katholikus“ internationale értendő. A papi párt ellensúlyozni akarván ugyanis az internationale-t, a maga részéről is szervezett munkás mozgalmat, melynek gyűlésein előkelő születésű emberek elnökölnek és szónokolnak a sociális forradalomról, a munkások egyenjogúsításáról, a munkabérek felemeléséről és más ily dolgokról, mik iránt az aristocratia tudvalevőleg igen melegen érdeklődik. Ezen munkás szövetségnek a valódi internationale felett az az előnye, hogy itt a munkás nem fizet tagdíjt, hanem ha nagyon csökönyös, még kaphat is a belépés fejében 1 200 frankocskát. Van der Abeele azt fejtegette, hogy a 89-iki forradalom csak a bourgeosie érdekeit karolta fel, míg a sociális forradalom semmi rangkülönbséget sem ismer. Le Français a tőke és aristokratia feudalismusáról beszélt és a polgári elemet azzal vádolta, hogy félreismeri érdekeit, ha az internationale ellen küzd.Miután még Farga Pelisser fejtegette, hogy az internationalenak, mint olyannak, semmi köze a spanyol zavarokhoz és így ellentétbe jött a spanyol szövetség évi jelentésének azon passusaival, melyekben kimenteni iparkodnak az alcoy-i és más hasonló eseteket, végül még Eccarius heveskedett az’„internationale« sphismaticusai ellen. Ezzel az idei congressus befejezte működését. Különfélék. Budapest, sept. 15. (E lapok szerkesztője) haza érkezett. (Haynald Lajos) érsek e hó 10-ikén székhelyére Kalocsára érkezett, hol egy hónapig fog tartózkodni. A kalocsaiak minden esetre nagyot meg lesznek lepve, hogy érseküket ennyi ideig körükben láthatják. (Somssich Pál úr), kinek a kaposvári gymnasium körüli érdemei felejthetlenek, menynyire szivén viseli nevezett intézet felvirágzását, kitetszik abból is, hogy a kaposvári gymnasium kebeléből két tanárt a tanszerek érdekes gyűjteményeinek megtekintése végett, saját költségén Bécsbe küldött. (Választási mozgalmak a határőrvidéken Kubinból távírják, hogy ott több mint 1000 mindenféle nemzetiségű egyén által tartott népgyűlés a pancsovai Deákkör elveihez csatlakozott és Sztojacskovics osztálytanácsost állította fel jelöltnek. (Két új lőszerraktár.) A közös hadügyminisztérium megengedte, hogy a gubacsi határon két lőporraktár építtessék. Az ehhez szükséges telkek már a hadügyminisztérium birtokában vannak. (Halálozás.) Miske Ferencz b. e hó 10-ikén életének 70-ik évében végelgyengülés folytán Kolozsvárt elhunyt. Hült teteme a cz. mihályfalvai családi sírboltba tétetett. (Tanítói egyesülés.) A nógrádmegyei néptanítók Lesonczon október 8-ikán egy testületté leendő alakulás czéljából értekezletet tartanak. (A mesterséges ásványvizek gyártására és eladására) vonatkozólag a hivatalos lap a következő belügyminiszteri rendeletet teszi közzé : A természetes ásványvizek hitelének és becsének megóvása, úgyszintén a fogyasztó közönség félrevezetésének megakadályozása tekintetéből, a mesterséges ásványvizek gyártása s eladása körül, az országos közegészségi tanács véleménye alapján e következők rendeltetnek: 1. Mesterséges ásványvizek gyártására csak gyógyszerészek és oly egyének nyerhetnek engedélyt, kik vegytani ismereteiknek tanúbizonyságát adták. 2. Az e czélra szolgáló gyárak és készülékek, használatuk végleges engedélyezése előtt, szakértői vizsgálatnak vettetnek alá, ezenkívül pedig folytonos orvosrendőri felügyelet alatt állanak. 3. Mesterségesen készült ásványvizeket oly elnevezésekkel, feliratokkal ellátni, melyek bel- vagy külföldi természetes ásványvizek megjelöletéseivel azonosak, szigorúan tiltatik. 4. Úgyszintén tiltva van mesterséges ásványvizek számára a természetesekéihez hasonló üvegeket, korsókat, dugaszokat, tokokat, bélyegeket stb. használni. 5. Ellenben minden mesterségesen készült ásványvíz ezen olvasható nagy betűkkel nyomott felirattal : „Mesterséges ásványvíz« és a megfelelő jelzéssel, például karlsbadi, marienbadi, kereszt forrás stb látandó el, a feliraton ezen kívül a gyártónak neve is olvasható legyen. 6. Jelen szabályrendelet bármely pontjának figyelmen kívül hagyása az engedélynek azonnali elvesztését vonja maga után. (Az orsz. magyar képzőművészeti társulat hivatalos nyelve.) Bognár Géza a „Sopron”-ban az országos m. képzőművészeti társulat titkárának, Telepy Károly urnak egy hozzá néme nyelven érkezett hivatalos levelét közli s kötelességének tartja felszólalni azon eljárás ellen, mely a magyar képzőművészeti társulat nevében gyakorlatba vétetik. A képzőművészeti társulat igazgatója e botrányért kétségkívül felelősségre vonja a titkár urat. (Az irodalom érdekében) szólal föl Horvát D. a „K. Lapok «-ban. Figyelmeztet azon ridegségre, és közönyre, mely irodalomunkban mindinkább lábra kap. Nem csak hogy új művek nem igen keltenek a közönségben érdekeltséget, de a nemzetnek néhány irodalmi kincse iránt sem mutatkozik annyi lelkesedés, mely legalább azok bevégzését sürgetné. Íme, úgymond, ott vannak Teleky Józsefnek, Szalay Lászlónak és Toldy Ferencznek bevégzetlen művei. Az évek egymás után múlnak, s alig történik valami, mi e művek befejezését lehetővé tenné, vagy siettetné. Horvát Dömer sajnos jelenség által indíttatva felhívja az illetőket e művek befejezésére, illetőleg kiegészítésére. Különösen Kecskemét város szintén befejezetlen történelmére utalva azon óhaját fejezi ki, hogy azt Hornyik János, a jeles mű szerzője, egyéb foglalkozásait mellőzve,minél előbb bevégezhetné. (Az itt álomásozó két lengyel ezred szabadságosai e hó 17-én utaznak hazájukba. (A fehértemplomi ezredből) értesítik a„Granicsár“-t, hogy az ottani szerb és román választék folyó hó 20-án Fehértemplomban tartandó értekezletre készülnek. Az értekezlet öszszehivására szükséges bizottság már megalakult s a megbízások is útnak indíttattak. (Horvát tenger melléki lap) A zágrábi »0 bzor“ szerint folyó hó 11-én jelent meg az első tengermelléki horvát lap „Pri mo rac“ (»A tengermelléki«) fölirattal. A lap megjelenését taraczkok durrogtatásával fogadták Kraljeviczában. (A kis-orosz irodalmi társulat.) Az ungvári kis-orosz „Kárpát“ közli, hogy a szt. Vazul kis-orosz irodalmi társulat október hó 1-én átalános gyülekezetet fog tartani, ammelyben előreláthatólag annak beszüntetése fog kimondatni. A »Kárpát“ szerkesztője ennek okát kutatva, ezt különféle körülményeknek tulajdonítja, a többi között a közönynek. A czikkíró különben reménye, hogy a társulat bukását még kikerülni lehetne, ha a magyar kir. vallás és közoktatási miniszter úr oly anyagi segélyt nyújtana, amely annak fenntartását biztosíthatná. Ezen czélból ajánl egy küldöttséget, amely küldöttség a miniszter úrnál az illető segélyért esedeznek. (Horvátországi hírek.) A valpói kerületben Prica M. halála által megürült képviselői helyre a középpárti clubb közelebbi ülésén dr. Spun-Sztrizsits Napóleont ajánlotta. E választást, tekintve a jelöltnek a törvény terén való nagy jártasságát, az »Obzor« a legmelegebben ajánlja az ottani hazafiaknak. — Mihálovits érsek újabban több rendbeli adakozást ten kórházi, templomi és iskolai czélokra, nevezetesen Boszniába küldendő könyvekre is. — Ab. Prandau által közelebb alapított Karancsics-féle első ösztöndíjat Szalay nevű jogász nyerte el Valpóról. (A bánság és bácskai részekben a járvány iszonyú pusztitásokat vitt végbe; igy Kernyája 4000-nyi lakosságából 7 hét alatt 443-at ragadott el, némely napon 27 halott is volt; a betegápolás beszánt ; egészséges lakost alig látni, testvér nem mer testvérhez menni látogatóba, mert az ily látogatások a betegség tovább terjedését szokták eredményezni. (Tanügyi jelentések.) A zombori államgymnasiumnál, — a vallás- és közoktatásügyi miniszter urnak leirata értelmében, jövő 1873/4 tanév kezdetével az V. osztály is megnyittatik, — a beiratások sept. 28 tól okt. 3-ig tartatnak. A szülők és gyámok tisztelettel kéretnek, hogy a leendő beiratásoknál személyesen megjelenni szíveskedjenek. A vallás és közoktatási m. kir. minisztérium 1872. év nov. 6-án 28.521 sz. a. kelt leirata értelmében a tannyelv magyar és szerb, azon nem szerbajku tanulók, kik önként le nem kötik magukat a szerb nyelvnek tanulására,azokra nézve a szerb nyelv nem leend kötelező tantárgy. Kotsmár József, h. igazgató. — A csurgói helv. hitv. hat osztályú gymnasiumban 1873/4-ik tanévre a beiratások és fölvételi vizsgálatok október 1, 2, 3-án, a javítóvizsgálatok pedig 4-én fognak tartatni; a tanév 6-án nyittatik meg. A tápintézeti dij — az 1873/4-ik évre kivételesen — az egyházmegyeiekre nézve 60, másokra nézve pedig 70 forintban állapíttatott meg. Az igazgatóság, (Zal a - E g e r s z e g e n), mint a „Z. S. K.“ írja, a múlt kedden országos vásár lett volna, mely azonban betiltatott. Messze vidékről jöttek a vásárosok, azonban nem eresztettek be a városba; hasonlóképen járt egy tevékeny bizottsági tag, ki szintén Zalaegerszegre szándékozott, azonban az őrt álló katona nem eresztette be. Leszáll Jerre kocsijáról, megvesz egy kosár szőlőt s azzal gyalog akar bemenni a városba, minthogy az alispáni rendeletben meg van írva, hogy élelmiszerrel be lehet a városba menni. A katona azonban még most sem eresztette be, hivatkozván az alispáni rendeletre, mely csak az asszonyoknak ad privilégiumot. A bizottsági tag kénytelen volt a megvett szőlővel hazamenni Bessenyőre. (Az utolsó insurgens.) Zala-Balaton vidékének utolsó 1809-iki insurgense Sólyom Pál 86 éves korában ezelőtt két héttel halt meg. Két órával előtte halt meg 76 éves neje, kivel félszázadnál tovább boldogan élt. (Kellemetlen hiba.) A „Magyar Állam“ vasárnapi számában a következő, keresztényi szeretettől sugalt sorok olvashatók: Hire jár, hogy Viktor Manó berlini látogatását Vilmos viszonozná, el merne menni Rómába, hogy még jobban beszenynyezze a classicus földet, melyet kalandor collegája úgy is eléggé meggyalázott. Az ily látogatóról valami Orsini csak fog gondoskodni, vagy pedig a villám talál oda a Quirinálba. A mai számban pedig töredelmes hangon így nyilatkozik : „Lapunk tegnapelőtti 211-ik számába egy kellemetlen hiba csúszott be, a „Tárogató“ rovat 8-dik újdonságában, melynek czíme: A burkus sas Rómában. Ámaz újdonság utolsó három sora lapunk alapelveibe ütközik, miért is azokat lapunk távollevő szerkesztőjének távirati intézkedése folytán és különben is, visszavontak és nemirottak gyanánt kérjük tekintetni.« (H . m e n.) Antalffy Gábor, marosvásárhelyi kir. táblai rendes biró fiatal Szép leányát Bertát, e hó 10-ikén vezette oltárhoz Csanády Béla aljárásbiró. Erszényes Elek és Dekány Róza menyegzője Marosvásárhelyen szintén még e hó folytán fog megtörténni. (A Csáktornyai 1ó tenyészjutalom) kiosztása a cholera miatt az idén elmarad. (Kövült bivalyszarv.) Nagy-Kanizsán az Eötvös téren egy kút ásatása közben kövült bivalyszarvat találtak, mely az ottani főgymnasium régiségtárának adományoztatott. (Hamisított aranyórák.) Egy külföldi szaklap közelebb egy figyelmeztetést tett közzé, mely az illető magyar iparosokat is nagyon közelről érdekli. Némely külföldi óragyárakban, igy p. o. Genfben, Chaux de Fondeban stb a legnagyobb mérvű hamisítást gyakorolják az arany zsebórák arany lapjainál. Hivatalos vizsgálatok után kitűnt, hogy a 18 karátosnak bejelentett arany lemezek 14 karátosak voltak, a 14 karátos jelzettekben pedig csak fele volt arany, másik fele aluminium. És ez nemcsak az óráknál, hanem egyéb apróbb arany tárgyaknál is így van. A kárt pedig e csalárd eljárásból főleg Németország, Ausztria és Magyarország szenvedik, hová az említett hamisított czikkek tömegesen bevizetnek. Az ellenőrzés úgy Ausztriában, mint Magyarországon efféle ügyekben nagyon hiányos. (Borzasztó viharok) az amerikai tengerpartokon a new-yorki lapok szerint múlt hónapban iszonyú pusztításokat vittek végbe, házakat, csűröket sodortak el, az aratás eredményeit semmisítették meg. A vihar oly mérvben dúlt, minőt 30 év óta nem tapasztaltak. A kár több millió dollárra rúghat. Valószínűleg sok bajé is elveszett. Halifaxban a hajósok azt beszélték, hogy Greysboro és a Cansorok közt számos romra akadtak. Manchesterben 47 házat sepert el a vihar, Beaver kikötőben 14 ház romboltatott össze, egy katholikus templomot a vihar egészen felforgatott. Breton Cap St. Peter helységében egy templom romjait két holdnyi területre szórt szét és számos embert temetett a romok alá. Egy Labradorból érkező hajó legénysége azt beszéli, hogy Entri sziget körül 25—30 hajét talált, melyeket a vihar alkalmasint a Prince-Edward szigetek sziklapartjaihoz csapott, mely esetben számos emberhalál is történhetett. (A bibornoki collegium.) A bibornoki collegium, melynek legfontosabb ténye a pápaválasztás — mert sok bibornokokat illet meg a cselekvő és szenvedő választási jog, — jelenlegi alakját, kevés módosítást leszámítva, V. Sixtustól nyerte 1586 ban és 3587-ben. A bibornokok száma a régibb időkben igen ingadozott, V. Sixtus előde alatt 76-ra emelkedett, a most nevezett pápa által azonban Jézus tanítványai számára megfelelőleg 70-re szállíttatott le. A bibornokok között három rangfokozat van : püspökök, áldozatok és disconok. A collegium belső szervezetét az összes egyházi kormányzatot átölelő többi bibornoki congregatiók alapítása által V.Sixtus szintén lényegesen átalakította.E csodálatra méltó szervezeténél fogva a katholika egyház legfőbb hatósága a legkiterjedtebb és legbonyolultabb ügyeket is könnyen elintézi. Magának a collegiumnak szilárd központját a pápa elnöklete alatt tartatni szokott consistoriumok képezik. A különböző ügyek az egyes congregatiók között osztatnak meg,melyekben a bibornokok külön tanulmányaikhoz és tehetségeikhez képest kiterjedt tevékenységi tért találnak. Minden congregatióban a bibornok oldala mellé több-kevesebb szakértő, consultor van adva, kiknek azonban csak l véleményes szavuk van. V. Sixtus alatt 15 ilyen congregatio létezett, melyek közül több azonban nem egyházi ügyekre vonatkozott, minek a partok védelmére, a pápai állam útjaira, hídjaira és vizeire. Ma 17 fő congregatio és több mellék[congregatio],létezik. Az inquisitio congregatioja, melyben az elnöklet kizárólag a pápának van fenntartva, jelenleg 13 bibornokból, 23 consultorból és 8 qualificatorból áll, kikhez még 5 jegyző járul. A congregatio de propaganda fide az elnökkel együtt 20 bibornokot és 19 consultort, az index congregatioja 18 bibornokot és 54 consultort számlál. A többiek közül a legfontosabbak a püspökökre és az egyházi szervezetre, a enciliumra, és az indulgentiákra és ereklyékre nézve fennállók. A főcongregatiok ülései bizonyos heti napokra előre ki vannak tűzve, így minden hétfőn consistorium, index- és propaganda-congregatio, inquisitio minden szerdán és csütörtökön, és pedig utóbbi napon a pápa elnöklete alatt, tartandó. Az ülésekben való megjelenés mindenkire, még a pápára nézve is, a rang szerint emelkedő emolumentumok vannak összekötve, és ha valaki több congregatio tagja egyszerre, csinos jövedelemre tesz szert. Petrizzi bíbornok tíz ilyen congregatio tagja. A congregatiók életbeléptetése folytán maga a consistorium sokat vesztett régi jelentőségéből ; csak a pápai hatalom, mint legfőbb tekintély, nem vesztett semmit, minthogy a congregatiók minden határozata végső jóváhagyás végett a pápához terjesztendő fel. A consistorium jelenleg már nem többé közigazgatási és egyéb ügyek elintézésére, hanem inkább fontos egyházi tények promulgatiójára, új püspökök praeconisálására és az allocutiok tartására szolgálnak, melyek vagy az egyház belügyeire, vagy annak az államhoz való viszonyára vonatkoznak. Első esetben az allocutiok rendesen titkosak, más esetekben nyilvánosak. A bíbornoki collegium tagjai ritkán vannak meg teljes számmal. Jelenleg számuk különösen csekély, minthogy a pápa úgynevezett fogsága óta nem nevezett újabb bibornokokat. 70 helyett jelenleg csak 43 van, még pedig 5 bibornok-püspök 6 helyett, 31 bibornokpresbiter 50 helyett s 7 bibornok diacon 14 helyett. A bibornok-püspökök közt van Patrizi, a kollégium dékánja ; a presbiterek közt Schwarzenberg, Rauscher, a diaconok közt Antonelli stb. A trienti zsinat azon rendeletét, hogy a bibornokok lehetőleg minden keresztény nemzetiségből választassanak, a római kúria jelenleg nagyon kevéssé követi. A most élő 43 bibornok közt ugyanis van 32 olasz, 4 franczia, 3 spanyol, 2 osztrák, 1 izlandi és 1 német; a többi nemzetek nincsenek képviselve. A 26 millió olasz kath. népből van tehát a bibornok-kollegium háromnegyede, mig a többi 170 millió katholikusra egynegyed jut, az Európán kivül élő katholikusokra pedig egy sem. Mivel IX. Pius 1858-ban és 1863-ban két bibornokot „in peetore reservavit“ módon nevezett ki nevek kihirdetése nélkül, tehát még 25 bibornok-süveg osztható ki. A fentebb említett reservatió oly módon történik, hogy a pápa a név elhallgatása mellett tudtul adja a consistoriumnak a kinevezést s a bepecsételt okmányt a bibornokok jelenlétében szekrénybe zárja. Ha a pápa meghal, mielőtt a kinevezett promulgáltatott, akkor a kinevezés el is veszti érvényességét. Helyi hitek. (A pestvárosi központi egészségügyi bizottság) mai ülésében a tiszti főorvos adatok alapján azon nézetét nyilvánító,hogy a cholerajárvány városszerte szünőfélben van. A bizottság ezek alapján a fiók cholerakórházakat meg fogja szüntetni, szintúgy a choleraorvosokét is. Márczius 14-től, mint a cholera kitörésének második stádiumában, mai napig a főváros területén összesen megbetegedett 4205. Ezekből gyógyult 2037, meghalt 2092, gyógykezelés alatt van ma még 76. A 4205 számból esik a belvárosra 75, a Lipótvárosra 139, a Terézvárosra 645, a Józsefvárosra 666, a Kőbányára 395, a Ferenczvárosra 280, a kórházakra 1998. Legnagyobb volt a szaporodás aug. 5-kén, 109, legnagyobb a halálozás aug. 4-én 51. A cholera első kiütése alkalmával a múlt télen csak 1031 eset fordult elő. Ezek után Halász Géza tiszti főorvos tüzetes jelentést tett az e hó elején Bécsben tartott nemzetközi egészségügyi congressus működéséről. A congressus 4 fontos kérdést tárgyalt. A himlőoltást, a bujakórt s vele a prostitutiót, a cholerát, a vesztegzárakkal és a városok assanatiója, (egészségesítése) vagyis a csatornázást. A himlőoltást egyhangúlag szükségesnek mondta ki a congressus. A cholerára nézve megállapította azt, hogy annak hazája India, a Ganges folyó környéke. A vesztegzárak szárazföldön megszüntetendők. Nemzetközi bizottság fog felállíttatni, melynek