Pesti Napló, 1874. május (25. évfolyam, 100-124. szám)

1874-05-01 / 100. szám

heveny agyvízkór 5, agykérláb 10, rángánok 10, croup 1, roncsoló toroklob —, kökhurut 2, derme és állgörcs 4, kanyaró —, vörheny 3, orbáncz 3, himlő 19, bélhurut 8, vérhas 2, cholera —, typhus 10, genyláz —, tüdő- és mellhártyalob 17, hashártya­­lob 2, vízkór 5, rák 7, tüdőgümő 58, gyermekágyi bajok —, agyhüdös 6, aggkór 9. (Budapest februárban.) Budapest főváros tiszti főorvosi hivatalának az 1874-ik évi február hóban észlelt közegészségi viszonyokról tett hivatalos jelentéséből következőket közöljük : K­ö­z­­egészségi állapot. E hóban a város köz­kórházaiban s gyógyintézeteiben orvosi kezelésben részesült 7204 fekvő­s járó beteg. A beteglétszám tehát — összehasonlítva a múlt havival — 315-el csökkent. Az összes kórházakban a hóban gyógyke­zelt 2685 beteg közül gyógyult 44,0 %, meghalt 5.5 %/o. Halálozás. Először van a t. főorvosi hi­vatal azon helyzetben, hogy a főváros területén elő­forduló halálozások összes képét feltüntetheti. A ka­tonai főhadparancsnokság egész készséggel bocsátja rendelkezésére az ide vágó adatokat, az egyetemi kórodákon elhaltak kimutatását azonban csakis a statistikai hivatal szívességének köszönheti. — E hóban a gyógyintézetek s a kerületekben elhalt ösz­­szesen ezer egyén. Várjon a halálozások száma mennyivel nagyobb vagy kisebb a január havinál, nem deríthető ki a főorvosi hivatal, miután a január havi adatok a többször említett körülménynél fogva még hátrányosak voltak. A halálozások közül esik az I. kerületre 74, II. k. 72, III. k. 70,IV. k. 39, V. k. 51, VI. k. 85, VII. k. 109, VIII. 130, IX. k. 66, X. k. 21, összesen a k.-re 717,az egyetemi s polgári kórházakra pedig 230, katonai kórházakra 38, míg a városi bonczterembe holtan bevitetett 15. Holtan született 56, ezek közül a VI. kerületben 9, a VIII-ban 15. Leggyakoribb halálos kimenetelű kórok voltak •­ tüdővész 183, him­lő 86. (I. kerületben 6, II. k. 5, III. k. 9, IV. k. 0, V. k. 8, VI. k. 11, VII. k. 14, VIII. k. 14, IX. és X. kerületben 0, kórházakban 19), tüdőláb 61, bélhurut 46, agykérláb 41, hagymáz 38. (I. k. 2, II. k. 1, III. k. 4, IV. k. 3, V. k. 1, VI. k. 2, VII. k. 2, VIII. k. 2, IX. k. 2, X. k. 1, kórházakban 18), vörheny 22. (IV. k. 2, V. k. 2, VI. k. 4, VII. k. 6, VIII. k. 4, IX. k. 3, X. k. 1.) A meghaltak közül orvosi ápolásban részesült 781. A kerületekben e hóban 19 haláleset­tel kevesebb fordult elő, mint januárban. A főváros lakosságát 300,000 emberre téve, a halandósági évi arány e hóban 4,0­0/2.­­ A főváros­ban az összes halálozások között a tüdővészben el­haltak száma lévén legnagyobb, a t. főorvosi jelen­tésben ez különös gondban részesült és sok táblázat­tal mustrált adatok állíttattak össze. Tüdővészben elhalt a kerületekben : 60 férfi, 46 nő; életkort te­kintve legtöbb 51—55 évig *= 13, 36—40 évig = 12, 26—30-ig = 12, míg 1 hó előtti korban egy sem. Tüdővészben elhaltak közül vagyonossági állapotra nézve volt: gazdag 1­0, középoszt. 29, szegény 66, ínséges 11; lakviszonyukat tekintve : pinczehelyi­­ségben lakott 12, földszint 68, I. emeleten 16, II. emel. 6, 111-en 3, IV -en 1. A tüdővészben elhaltak közül orvosi segélyben részesült 89, nem részesült 17. Születések: Február hó négy hetében élve született 1088 gyermek (123-al több mint ja­nuárban), halva született 56 (10-el kevesebb mint januárban). Az élve szülöttek közül törvényes volt 744 (79-el több mint januárban), törvénytelen 344 (44 el több mint januárban.) Házasságra lépett 361 pár, 147-el több mint múlt hóban. Orvosrendőri s törvényszéki e­l­j­á­r­á­s. A főkapitányi hivatalnál orvosrendőrileg megvizsgáltatott 1048 férfi, 308 nő, összesen 1356; a lipótvárosi alkapitányságnál 109 férfi, 47 nő, ösz­­szesen 156.­­ A Rókus-kórház boncttermében 21 orvosrendőri és 2 törvényszéki bonczolót hajtatott végre. A fővárosi vegyészi hivatal működése. A február havi vegy­vizsgálatok fő­pontját azon munkálatok képezik, melyek a 1. főor­vosi hivatal felszólítására Balló Mátyás főorvosi ve­gyész által a vízvezeték érdekében megkezdettek. Ezen vizsgálatok ezóta két irányban haladnak. 1) Miután először is már a lefolyt években, mióta a víz­vezeték fennáll, szükségesnek mutatkozott a vízve­­zeték vizét időről-időre rendszeresített modorban a kártékony, valamint általában jóságát feltételező al­katrészeire nézve megvizsgálni, elhatároztatott, mi­szerint az ily féle vizsgálatok télen havonkint legalább egyszer, nyáron pedig kétszer, szükség esetében többször is eszközöltessenek. A vizsgálat alá vett víz a vízvezeték oly pontján (jelenleg a belv. főreáltanoda vegyműhelyé­­ben)meríttetik, hol az aránylag a legnagyobb meny­­nyiségben fogyasztatik, közvetlenül a fecsőből szár­mazik. Azon nézet, hogy a vizsgálandó vizet köz­vetlenül a kutakból és reservoirokból kellene merí­teni, absolut s gyakorlati értékkel nem bírhat, mi­után a víz alkatrésze, míg a nevezett helyekről a fogyasztás helyére kerül, megváltozhatik. 2) Miután valószínű, hogy a végleges vízvezeték vízforrásául ismét a Duna vize fog használtatni, szükségesnek mutatkozott ezen víz alkotásáról egészségügyi tekin­tetben már jó eleve adatokat gyűjteni, miért a víz­vezetéki vízzel párhuzamosan, illetőleg egyidejűleg a Duna vize is elemeztetik. Az így hosszabb időn át nyert adatok alapján megítélhetni, mily átalakulást szenved a Dunavíz a különböző időszakokban, míg a kutakba érkezik, valamint mily mértékben függ annak alkotása a vízállástól s egyéb befolyástól. A nyert eredményeket feltüntető táblázat számaiból kitűnik, hogy a vízvezetéki viz e hóban kevesebb ammoniacot és szerves anyagokat, ellenben több szilárd alkatrészt tartalmaz feloldva, mint a Dunavíz, és határozottan kevesebbet azon határértékeknél, melyeket jó ivóvíznek túlhaladni nem szabad. E hó folyamában azonban gyakrabban Duna­víz közvetlenül is merittetett. A víz azért igen gyak­ran zavaros volt, olyannyira, hogy pl. febr. 23-kan 100,000 súly részében 32 súlyrész iszap találtatott. S habár ezen alkatrész a téli időszakban a vízre kártékony befolyást észre­­vehetőleg nem gyakorolt is, igen valószínű, hogy a meleg nyári időszakban a a Duna iszapjában foglalt szer­ves anyagok a víznek megromlá­sát fogják okozni. Állategészségi viszonyok. A házi állatok egészségi állapota e hóban elég kedvező volt. Járvány-ragályos betegség a szarvasmarhák közt nem mutatkozott, de előfordult a lovak közt. Állatrendőri intézkedések a viszonyokhoz képest alkalmaztattak. Színház és művészet. (Örmény Lujza k. a.) ma lépett föl először a nemzeti színpadon a »S­z­e­v­i­ll­a­i b­o­r­b­é­l­y«-b­a­n Rozina szerepében. Elég ked­vező fogadtatásban részesült, s ha mindent összeve­szünk, tisztességes középsikert aratott. Hangja alt­­jellegű, de a magasabb regiszerekben is otthonos, bárha itt nem minden erőszak nélkül mozog. Kár, hogy nem képezte magát egészen az alt-szakma­­körre. Azáltal,hogy sopránra kényszerítették, sokat elvettek altjából, mely valaha erőtelj­es lehetett. Most van egy kis sopron, van egy kis alt, de összevéve ha­tározatlan, érettelen mind a kettő. Iskolája elég jó. Legnagyobb hiánya, hogy nem tud biztosan i­n­to­nál­n­i. Játéka nincs, a­min fölöttébb csodálkozunk, tekintetbe véve azt, hogy Örmény k. a. Olaszor­szágból jött ide s állítólag több olasz színpadon sze­repelt. Az első felvonás híres ariettejét (una voce poco fa) minden gráczia nélkül adta elő — később nagyobb lendülettel énekelt s kivált a leczke dalá­val elégítette ki a jóakaró közönséget. A k­­a­­ma először és utólszor lépett föl. Hogy mi czélja van az ily debut-knek, ezt igazán nem értjük. Középszerű­ségek bemutatására talán mégsem vállalkozhatik a nemzeti színház, mely 18000 forintos primadonnát tart? Mondják ki már egyszer,hogy csak az oly föl­lépést engedi meg a nemzeti színház, mely szer­ződtetéssel van kapcsolatban. Törvényszéki csarnok. (Pórul járt örökös.) Néhai Ulics Lő­­rincz 1868-ban még szegény ember volt, azonfelül csőd alatt is állott. Annyi pénze azonban mégis volt, hogy magának bútorokat szerezhetett, csak attól félt, hogy a hitelezők elveszik majd tőle. Szerződést kö­tött tehát fivérével, Ulics Andrással, a­melynek értel­mében ez neki havi 20 írt bérért átenged bútorokat. Később a dolgok megváltoztak. Ulics Lőrincz üzlete kezdett jól menni, egy tanú azt állítja, hogy az üzlet olykor egy hónapban 1000 frtot is jövedelmezett. Annyi tény, hogy Ulics Lőrincz házat és nyaralót szerzett és — a­mi legjobban bizonyítja meggazda­godását, — megfeledkezett fivéréről. Ez azzal vi­gasztalta magát, hogy fivére gyermektelen és így halála után reá is hagy majd valamit. Ulics Lőrincz 1871-ben meghalt, de fivérének csak vagy harmad­­félezer fitot hagyományozott. A reményeiben meg­csalatott ekkor azzal lépett elő, hogy az említett szerződés értelmében neki 1200 frt jár, azonkívül még vagy 1000 frt kárpótlást követelt azért, mert elhalt fivérének több váltóját is kifizette. A járásbí­róság Ulics Lőrincz özvegyét elmarasztalta a köve­telt összeg megfizetésében. Ez azonban csalási bűn­­pert indított sógora ellen, melyben a végtárgyalás tegnap és ma folyt le a pesti fenyítő törvényszék (elnök Sebestyén, bírák Hollán, dr. Emmer) előtt. A közvádló, Rakovszky István, arra fektetett fősúlyt, hogy valószínűtlen, miszerint a szegényes körülmé­nyek közt élő Ulics András a kérdéses bért ne köve­telte volna gazdag fivérétől, vagy hogy ez a bútoro­kat ki ne fizette volna; azonfelül azzal is vádolta Ulics Andrást, hogy ama váltókkal is csalást követett el. Dr. Friedmann Bernát védő kifejti, hogy a vád csak föltevéseken alapszik és hogy a szerződés tör­vény­szerűleg van kiállítva. A törvényszék vádlottat bűnösnek ítélte a színlelt szerződéssel való csalásban és ezért egy évi börtönben marasztalta el, beszámít­­va a 8 havi vizsgálati fogságot. Mindkét fél feleb­­bezett. A „P. Napló“ táviratai. Bécs, ápril 30. A­z N. Fr. Pro-nek is táv­ír­ják Londonból, hogy a brit püspökök a nyugat-indiai és amerikai püspökök kezdeményezése folytán elfogad­ták a concilium egybehívása iránti indítványt, hogy ezen zsinaton a különböző anglikán egyházak egybe­­függését mint foederatív köteléket rendezzék, esetleg, hogy egyházfőt válaszszanak. Nürnberg, april 30. Az itteni social-demo­­krata munkásegylet feloszlattatott. Több rendbeli házmotozás eszközöltetett, és számos bűnvádi vizs­gálat indíttatott meg. A munkások nyugodtan vise­lik magukat. Bécs, r.pr. 30. Az ultimo a kézműárusoknál ma délig minden zavar nélkül telt el; valami je­lentékeny nem-fizethetési eset nem adta elő magát. London, april 30. Az angol bank a leszámí­tolást 3 Wa­perczentről 4 pe czentre emelte. Konstantinápoly, april 30. A szerb fejede­lem ma délben ide érkezett, azonnal meglátogatá a szultánt, ezután a magas Portára ment, hol a nagy­vezér és az összes miniszterek által nagy kitüntetés­sel fogadtatott. Az udvaron disz-század vola fel­állítva. Bécs, april 30. (Zárlat.) Hitelrészvény 212.— — Államvasut 317.—. — Galicziai 244.—. —. Rente 69.10. — 1900-diki 103.25. — 1864-dik 132.—. — Ezüst 106.20. — London 111.85 — Po­rosz pénzutalvány 166.25. —Török sorsjegy 43.— — Angol-osztrák 130.—. — Lombard 141.—. — Tramway 140-—. -- Hitelsorsjegy 156.—. — Na­poleondor 8.89.--. Arany 5.30.— Frankfurt 94.10 Unio-bank 98.50 — Alt. épitöb. 65.50. — Angol épitő­bank 61.100. Bécs, ápril 30. (Hiv. zárlat.) Magyar földte­herment. k''tv. 74.50.— Salgó-Tarján 90.—. — Magyar hitel 133.—. — Magyar záloglevél 85.75 — Erdély 133—. — Magyar keleti vasút 49.— — Magyar sorsjegy 74.75. — Magyar földhitel —.-------Magyar vasúti kölcsön 92.50. — Anglo­magyar 28.—. — Franco magyar bank 56.—. Al­föld 139.50 — Magyar ész­akkeleti vasút 104.— — Keleti vasúti elsőbbségi kötvény 64.50. — Tiszai vasút­­212.—. — Municipal-bank —. — Pesti bank­—.— Berlin, april 30. (Kezdet) Galicziai —.— — Lombardok 81.50. — Ezüst jövedék------. — 1860-as —.—. — Bécs —.—. — Romániai 43.75 — Állam vaspálya 188.50. — Papír jövedék —.—. — Hitelso­rjegyek —.—. — 1864-diki —.—.­­­­Hitelr­ész­vények 125.—. — Magyar sorsjegy —.—. Berlin, április. 30. (Zárlat.) Galicziai 109.50. Lombárd 82 50.— Ezüst jövedék 66.11­. — 1860-as 96.50. — Bécs 89.50. — Romániai 43.75 — Állam­­vaspálya 189.25. — Papír jövedék 62.*/» • — Hi­telsorsjegy 105.‘1« — 1864-es 90.’/8. — Hitelrészvé­nyek 127.—. — Magyar sorsjegy 48.—. Utóbörze 127.25. Berlin, april 30. Búza 88.50. 81 25 — Rozs 59.50 58.3­0 57.*),. 56.50. — Zab 63.50.61.25. — 18— 17.*/,, 17.*/,. 19.11,. — Szesz 21.28. 22.04 22.27. Frankfurt, april 30. (Kezdet.) Váltóárfolyam Bécsre —.—. — Amerikai 1882-re —.— — 1860- diki —.—• — Lombardok 141.25. — Évjáruléki papír —.—. — Osztrák bankrészvény —.—. — Osztrák hitelrészvény 219.25. — Osztrák államvasp. részv. 329.25.— 1864-diki —.—.— Galicziai —.— — Évjáruléki ezüst —.— — Győr-Gráczi —.—. Frankfurt, april 30. (Zárlat) Váltóárfolyam Bécsre 105.5/1. Amerikai 1882-re. 96.25. 1860.96.1/. Lombardok 142.50. — Évjáruléki papír 62.—. — Osztrák bankrészv. 10.07. — Osztr. hitelrészvény 221.—. — Osztrák államvasp. részv. 330.—. — 1864-diki 158.—. — Galicziai 254.50. — Évjáruléki ezüst66.7he. —Győr-Gráczi—.—. Utóbörze 222.—. Pária, april 30. (Kezdet) 3%-es járad. 59.45 Olasz járad. 63.90. Credit mobilier —.-------Osztr napin —.— — Consul­ok —.—. Éjszaknyugoti v pálya —.—. — 4*/s °/év es járadék —.—. —Állami pálya 695.—. — Lombardok 332.—. — Amerikai -------.— Magyar kölcsön —.—. — Magyar keleti pálya —.—. — 1871-diki kölcsön —.—. — 1872- diki 95.10. Pária, ápril 20. (Zárlat) 3 •/• járadék 59.60. ■— 41/, ° 10 járadék —.—. — Olasz járadék 64.90 Credit mobilier 285.—. — Lombard 315.—. — Államvaspálya 707.—. — Koronajószági zálogleve­lek —.—. — Ausztriai kötvények —.—. — 1871-diki kölcsön —.—. — 1872-diki kölcsön 95.55. Pária, april 30. Liszt 77.25, 77.50, 75.25. Répaolaj 79.50,79.50,80.50,82.75. Lenolaj 80,50,81. 50. Szesz 61.—, 60.50, 59.—. Czukor 1.48. Boroszló, april 30. Búza 275.— Rozs 185.—. Zab —. Olaj 18.—I. 18.—. — Szesz 22.—. 22.50 22.50. H­a­m­b­u r­g, april 29. Búza 260., 258.— rozs 184.—. 183.—. Olaj 58.—, 57.50. Szesz 54 50 55.50. 56.50. Antwerpen, april 29. Petroleum 34.—. New-York, april 29. Liszt 6.60. KÖZGAZDASÁG. A fagy. Budapest, april 30. (Y.) Az eddigelé beérkezett hiteles jelentések nyomán némi megnyugvással constatálhatjuk, hogy a 28-iki fagynak romboló hatása leginkább a szőllő és gyümölcsre szorítkozik. A nagy sík szőllői s gyümölcsfái tönkre van­nak téve — legfelebb a későn hajtó fajok meneked­­tek meg. Kisebb-nagyobb mérvben, alantabb vagy magasabb, nyíltabb vagy védettebb fekvés szerint, szenvedtek az ország legnagyobb részében a szőllők és gyümölcsösök. Erdélyből e tekintetben kedve­zőbb híreket veszünk, ott csak a lapályokon volt dér észlelhető. A korán fejlett, szárban álló vagy éppen ka­lászt hányt rozsok szintén nagy kárt szenvedtek or­szágszerte. A búzákban azonban nincs kár, a tavasziak szintén megkí­mél­t­é­k, de azon kevés repete is, mely megki­­méltetett a rész tél által, most hihetőleg mind tönk­re ment. A kukoricza kevés helytt kelt ki még, és így abban kár nem eshetett. A kerti veteményekben nagy a kár, a korai burgonya leperzseltetek, de itt utánhajtás még le­hetséges. A legrosszabb esetben az újra vetés is megtörténhetik. Ha a télen kiveszett búzák helyébe vetett és vetendő kukoriczákra kedvező idő jár — következ­tetve az ősziek helyenként kitűnő állásáról, — s a tavasziak jól indultáról,leszámításával egy-egy gabna­­termés tekintetében különben is kevéssé jelentékeny vidéknek középtermésre még mindig számíthatunk. Bármennyire fájlalhatjuk is gyümölcsöseink rom­lását, szőllőink helyenként teljes megsemmisittetését, helyenként fél — helyenként harmad és negyed rész­ben történt megkárosittatását — nincs még, ok hogy kétségbe essünk, csak legyen mielőbb átható me­leg eső. A vidékről a mai délután folyamában (délelőtt érkezett híreinket esti lapunk közli) a következő jelentések érkeztek: Szeged, april 30. A tegnapi és mai fagy a gyümölcsöt tönkre tette; a szőllőnek csak V3 részére lehet számítani s a kukoricza és paszuly, a nagy szárazság miatt csak imitt-amott kelt ki; a kikelt paszuly meg agyott, a kikelt kukoricza szen­vedett; a repere nagyon szenvedett legföljebb .. rész termés várható. A szemes gabona nem szenvedett kárt, a rozs jól áll, de a tiszta búza ritka. Nagyszombat, ápr. 29. Szelleink, gyü­mölcsünk és vetéseink miatt nagy aggodalomban vagyunk. Három nap óta tudniillik érezhető hideg, sőt fagy állott be, eddig azonban a mélyebb fekvésű és a szél ellen megvédett kertekben és mezőkön csak csekély kár vehető észre, és még nem mon­dunk le a reményről, hogy jó termésünk lesz, mert a vetések szépen állanak, a gyümölcsös fák virágok­kal vannak borítva és a szőllő szépen fejlődik. Nagy-Kanizsa, april 29. A múlt éjjel megint erős hideg volt, mely, mint mondják, a mély fekvésű szőllőkben és vetésekben, különösen pedig a kalászba indult rozsban kárt okozott. A kár terje­delmét azonban most még a szakértők sem képesek meghatározni, minthogy az csak néhány órai nap­fény után lesz lehetséges, holott most még folytono­san hideg van. Kecskemét, ápril 29. Ma éjfél után itt és a környéken erős fagy volt, mely leginkább a gyü­mölcsben és a szőllőben tett kárt, leginkább az előb­biben, vájjon szenvedtek-e a vetések is, az e pilla­natban meg nem határozható, mert még igen kicsi­nyek és száraz talajban állanak. Még folyvást hideg északkeleti szél fuj, és a nép, mely úgy sem sokat várt az idei terméstől, aggódva néz az időjárás to­vábbi lefolyása elé. V e r s e c z, april 29. Hétfőn este felé hideg éjszaki szél kezdett fújni, kedden éjjel pedig erős fagy állott be, mely 70 hüvelyknyi jéggel bor­ta az álló vizeket. A kár eddig csak a szőlőkre nézve volt megállapítható, melyek sokat szenvedtek. N­a­g­y-B­ecsker­ek, april 28. Az időjá­rás ma télies jelleget öltött, és a gyümölcsben és szellőkben tetemes kárt okozott; a vetéseknek azon­ban, tapasztalt gazdák véleménye szerint, csak na­gyobb hideg árthatna. N­a­g­y-M­i­h­á­l­y, april 29. A várva várt eső helye­tt ma fagyos szél állott be, mely gyümölcsben és a nyári vetésekben tetemes kárt okozott. Arad, april 29. A ma éjjeli fagyról igen szo­morú hírek érkeznek, a kertek tetemes kárt szen­vedtek, a mély fekvésű szőlők tökéletesen tönkre té­tettek, szintúgy a dió és szilva. Egyéb gyümölcsfajok még kevésbé lévén kifejlődve ,nem sokat szenvedtek. Az őszi vetések már a fagy előtt sokat szenvedtek, úgy hogy a megyének több mint harmadrészét újra fel kellett szántani; a meg nem károsult földek a hi­deg időjárás és az eső hiánya miatt szenvednek. Árpa, zab és tengeri még ki sem kelt. A szőllőket illetőleg a fagyról még nem érkeztek tudósítások, illető kérvényezőknek, hogy az ügy megvizsgálá­sára megteszi a kellő intézkedéseket. (A kisbirtokosok földhitelin­tézetének­ mára hirdetett közgyűlése, miután a részvényesek határozatképes számmal nem jelent­keztek, nem volt megtartható. (A romániai vasúti csatlako­zás­ tárgyában a »N. Fr. Presse« jelentése szerint, a magyar kormány és az oláhországi biztosok közt megkezdettek a tárgyalások.­­ A ma­gyar kormány, így iz a nevezett lap, sehogy nem hajlandó az orsovai csatlakozást föltétlenül elfogadni, daczára a nyomásnak, melyet egy ismeretes oldalról reá gyakorolnak. Nem tágít azon nézettől, hogy az orsovai csatlakozás a keleti vasút jövőjét fenyegeti s hogy az összes romániai áruforgalom kizárólag az osztrák államvasutnak fogva jutni. Ezen baj nem háríttatik el, ha az orsovai kapcsolattal e­g­y­i­d­e­­j­ű­l­e­g a tömösi is engedélyeztetik. Ezért a magyar kormány csak úgy fogadja el a csatlakozást Orsová­­nál, ha az a tömösi kapcsolat létrejötte után öt évvel nyittatik meg. (Vasúti és hajózási forgalom) ápril 19-től ápr. 25-ig. Hozatott vámmázsákban: búza 204389, rozs 22254, árpa 22970, zab 11055, tengeri 23721, repeze—; liszt 4851, kőszén 78937, bor 4377, szesz 3469, gyapjú 695. — Elszállittatott: búza 26556, rozs 2061, árpa 6618, zab 10204, tengeri 7584, repeze —; liszt 64349, kőszén 18679, bor 6598, szesz 3123, gyapjú 344 vm. (A pesti gabnatőzsde forgal­ma és árai) april 19-töl april 25-ig. Búza el­adatott 67000 vmázsa, átlagára 8.10, és pedig 83 fs tiszavidékinek átlagára 8.15, 83 fs bácskainak átlag­ára —, 83 fontos bánátinak átlagára 7.95, 83 fs fehérmegyeinek 8.20. — Rozs eladatott 9400 mérő átlagára 5.42. — Árpa maláta eladatott 10200 mérő átlagára 4.35. — takarmány eladatott 10200 mérő átlagára 3.87. — Zab eladatott 20800 m. átlagára 2.77. — Tengeri eladatott 11700 vmázsa, átla­gára 4.77. — Repere eladatott — mérő, át­lagára — (Marhává­s­á­ri forgalom és árak) april 19-től 25-ig: Ökör felhajtatott 974, ebből eladatott 962, 1 párnak ára 230 ft; tehén felhajtatott 137, ebből eladatott 137, 1 pár 225 frt; borjú felhajtatott 1830, ebből eladatott 1830, 1 pár 28 frt; birka felhajtatott —, ebből eladatott —, 1 pár­­— forint; bárány felhajtatott 1632, ebből eladatott 1632, 1 pár 5 forint; bivaly felhajtatott 11, ebből eladatott 11, 1 pár — frt. Vegyes hírek. (A liquidáló pesti egyleti bank) ápril 28-ikán tartott rendkívüli közgyűlésén, mint említettük, a liquidáló bizottság előterjesztése foly­tán elhatároztatott, hogy a bank vagyona egy másik banknak eladassék egy-egy részvény utáni 36 frt fejében. A határozatot ellenző jelentékeny minoritás tiltakozás­t jelentette be, mert a részvényesek nyil­ván megkárosíttatnak a két intézet közt létrejött egyezmény által, egyúttal a kereskedelmi miniszter­nél is panaszt emeltek az egész eljárásnál követett szabályellenességek miatt. A miniszter kijelentette az Üzleti hírek. Gabnaüzlet, Budapest, ápr. 30. Magyar búza iránt valamivel kedvezőbb hangulat ural­kodott, a gyenge kínálat folytán az árak újabban nem csökkentek, külföldi fajok ellenben csak bajo­san voltak eladhatók. Eladatott: tiszai 200 vm. 843A fs 8.50, 400 vm. 84 fs 8.37, 200 vm. 84 fs 8.30, 850 vm. 83 fs 8.20, 600 vm. 82 fs 8.15,500 vm. 81 fs 8.07, 200 vm. 83, és 200 vm. 82, 200 vm. 82 200 vm. 81, és 200 vm. 80 fs 8.20, becskerekvidé­­ki 600 vm. 81 fs 7.00, fehérmegyei 2500 vm. 81 fs 8.20, 1000 vm. 78 fs 7 frt; bánsági 400 vm. 84 fs 7.75, oláhországi 5500 vm. 80 fs 6.85. — Egyéb fajok csekély forgalom mellett változatlanok. T­engeri 2000 vm. 4.87 készpénzül. Árpa 1600 vm. 72 fs 3.70 készpénzül. A határidőüzletben búza tavasz­ra 8.40—8.50, őszre 7.10 — 7.15; zab tavaszra 2.75—2.77 ; tengeri május—júniusra 4.90—4.92. Az esti börzén magy. hitelbank eleeinte kedvelt volt és 132.50-en fizettetett, utóbb azonban lanyhán 131—131.25-ön záródott; municipális hitel­­intézet 24-en, takarék- és hitelegylet 45.52-en köt­tetett. Kivonat a Bp. Közlönyből. Árverések: Endréden máj. 23-án ifj. Heller József birtokjutaléka 1225 frt. Báttaszéken jun. 6-án Petkó Sándor ingatlanai 3880 frt. Kalo­csán jun. 10-én Iván Gergely birtokilletősége 3000 frt Nagy-Kikindán máj. 30-án Kraszíty Neva ingat­lana 1900 frt. Temesvárit jun. 30-án Randi testvé­­rét háza 20000 és 30000 forint. Hidegkuton máj. 22-én özv. Bauer Róza ingatlanai 1350 frt. P.­­Sz.-Lőrinczen máj. 18-án Horenek Ferencz birtoka 16830 frt. Budapesten máj. 20-án Preisz Károly e­ utczai háza 38200 frt. Mokrinban máj. 23-án Ra­­bity Szilveszter háza 4214 frt. A vízállás april hóban. 43 ° _ ..... 'j? Hol? fölött I alatt j időjárás ^ láb hflv. láb Stiv. 30 Pesten 11 1 — — felhős 30 Pozsonyban 9 8 — — » 29 M.-Szigeten 4 4 — — felhős 29 Szatmáron 4 0 — — » 29 Tokajban 20 0 — — » 30 Szolnokon 19 0 — — száraz 30 Szegeden 18 0 — — » 29 Aradon 18 — — » 29 Nagybecskerek 17 — — * — Bezdán (Fer.cs.) — — — — * — Verbáczon — — — * —­­ — Barcson — — — — » 30 Eszéken 4 7 — — » — Mitrovitzon 9 3 — — esős — Sziszeken 9 7 — — felhős — Zimonyban 13 11 — — » — —­Orsován 10 8 — — » NEMZETI Ijú SZÍNHÁZ Ma, május 1-én adatik : Először: A ripacsos Pista dolmánya. Népszinmű 3 felvonásban. Irta Rákosi Jenő. Zenéjét szerkesztette Erkel Gyula. A szolgabiró — — Bercsényi. Egy asszonyság — — Császárné. Bangó Dömötör — — Komárorov. Ágnes, a felesége — — Paulayné. Gyurka, a fia —• — Tamási. Vicza, a fogadott leánya — Blaháné. Özv. Tutuna Mártonná — Szathmáry L. Pista, a fia — — Eöry. A czigány — — V. Kovács. A pandúr — — Ujházy. A kisbiró, (Ferkó) — — Sántha. A semmise zsidó — — Vizváry. A bakter — — Réthy. Kezdete 7 órakor. Felelős szerkesztő : Urváry LaljOS I¥ILT­ TÉft. Miután a liquidátió alatt álló »Pesti egy­leti bank« ápril 28-án tartott közgyűlésének határozata ellen a magas m. kir. kereskedelmi mi­nisztériumnál tiltakozást nyújtottunk be, felhívjuk mindazon részvényeseket, kik lépéseinkhez csatla­kozni kívánnak, saját érdekükben a vasárnap, azaz május 3-kán 10 órakor délelőtt a Grand Hotelben földszint 2. sz. tartandó tanácskozásra megjelenni. Stern Miksa, Thuróczy György, Baumgarten Lajos. Krausz Lajos. 669 Tótis J. Pollik Gyula. Dr­. Poor Imre kir. egyetemi tanár s kórházi főorvos 1874. május 1-én áttette lakását Budapest, belváros, só-utcza 1-ső szám a­ házba. 668 A budapesti tőzsde és garinacsarnok hivatalos jegyzése april 30*áa. . . 8P | I ®®j ®e»,j Értékpapír ssl *8vi I **14T* Értékpapír » | adva tartva Értékpapír «5 g ' adva ■ tartva _________________|_____________________________w *1___________________________w3! j Államé­doeaág". Maev vasúti kölcsön . ___ Bankok: Pesti keres, ba- 500 785 — 740 — „ gömöri államvasuti — 92 25 92 70 » Pesti apatbank 200 375 — 880 — Spodium és caontliszt. . 200 150 — 155 — „ záloglevél 51/„ . ------------------ » Pest-budai kéz- Szeszgyár I. magyar . . 500 150 — 130 —. apratek­vkBletön 150------------------ müvesbank. . 100 50 — 52 - Dräsche készén és tégla . 200 185 — 1 *v —1 mi k mag ál tmköW 100 74 T 7460 " Pesti egyletbank 70 35 - S6 - Alagút...................... . 105 79 - 80 -1872-kl magy államkötv’ ~ 88 80 89 ~ " Pesti zálogk.int. 82 _ 33 - Téglagyár azt.-endrei . . 200 -- 1 -1873 m kf/'kinosUri ~ »8 50 87 - „ Bir. t. e.hitelint. 60 44 _ 45 - Téglagyár budapesti . . 200 ------------------1 utalvány 8 petea msü-db. ~ ■ »arany.tb éa h. 6o __ __ Tégla és mészégető újlaki 200 64 - 88 -' Fold.ebU.Wm.gy = ~ 7 £ 5~0 ! tem“ ££ “ = I 7.1 jegyár köbanyai . . *00 ,85 - 138 -" • tem'eal ----- . L Erdélyi . . 200 - - - -* ” 1867. zk. “ 78 — 74 — „ Szegedi forg. b. 200 — — — — Záloglevelek. " ” ’'erdél’vl 1' ----------------------------Vaa-iaTal^epba^k8'b?‘ 100 130 ^ — - Magyar rdldh. 5% ... - 85*5­­5 50 „ • » ? f*yl — 71 50 7* — Takpénz. . óbudai... 100 — — _____M**y- Jövedéktárcza 6% --------— — Sz 5115 dézs..válts. kétv. . _ 69 50 70 - Félegyházi . . 40 - _________ » Je^álogb. 5%/,% - 77 50 78 -Osztr. áll.­adó a. pap. 5% _ 69 — 69 58 ” Q5 döll 5t ... 40 — —____ » nyug­. bank 8% —-----— — » " " e*^k*am* ------------------ B­­raz. központi 100 —__ _| Magy. áll. földhitel 6% . I— 86 60 88 75 .■ J“.V.1.5»/a - 73 50 74 - Jan.-full 5% 100 08 50 69­­ . , 5%/a . . . . ~ 84 50 85 -" " ” ezüst. kam. „ Pesti I. hazai 1000 2850 _ 2380 — Eö­városi takarékp. 6 pet —------- — ~ apr. ok. 5% — rg 50 '4 - - Pest-budai f5v. 100 151 __ 15* _ Pesti kereskedelmi bank. — 84 75 8 5 _ Kisorsol. 1860-ból á 500 frt — 103 — 104 — „ n k 25 — _________Szebeni földhit. 5'/1% • ---------------— ~ „ 1860-ból á 100 frt — 109 — 111 - „ Pest-kőbányai . 100 49 _ 51 _ Kisbirtokosok földhit. 7% — 84 — 85 ’' „ 1864-ből á 100 frt — ISI 50 132 — „ Pest külvárosi . loo 53 _ 55 — Pestv. köl. 1871-b51 6% — 82 75 83 — „ Szt.-endrei . . 40 37___ 33__ Elsöbbségek. Részvények. « SA? ‘ ' • «n Ti ~ 7» ~ Éjszakkeleti vaspálya 5% 300 -----------------­Bszt.-táre.: Atlas viszbiz. 80-------------------- ’ áll búd. polg. ‘ 50 43 _ 45- kel«11 vasút­i klb. 300 ------------------1 » I. magyar . . 315 895 — 900 - Malmok: Árpád ... 500 38 40 — ,1 . , » 2 *?“------------ “I „ Haza .... 200 - - - - , Aradi gözm. . 500 - Z _ Z *a roz,al fi 200 ~ --------------1 • Pau“onU ' • • 309 S36 _ 838 - , Blum-féle . 500 37 _ 40 _ L S /z, J ' 200 - ' I SSL-::: Z Sí : S^z Hl 27_az SS 5-7h : £ S,- ,5= : sr.;: :» g.: Avr: S »=­íj „ Tisza .... --------------------------- „ Temesvári g5z. 500 - _­­_____Pannónia gőzmalom 6%. 100---------- -| Vaspályák : Pest-barcsi . „ Molnárok-sütők 200 $26_______ £28 - - “NyeB«­el gozh. társ. 8% — „ Pesti közúti . . 200 260 — 264 — „ Hengermalom . 500 790 795 — „ Budai közúti . 100 104 — 108 — „ Viktória ... 200 100 __ i».5 Pénznemek, „ Újpest-rákospa. 100--------— — „ L Budapesti . 100 140 __ 645 — — 5 80 5 82 — ■ m7“ ■ 300---------- Budai gyártelep 100 “.8 _ _ V“aA 87fóarany - 8 99 9 01 -1 . Északkeleti . . 200 ------------------. „ Pannónia. . . tooo 415 — a20 — „ » g _ 8 99 9 01 —1 „ Magyar keleti . 200 ------------------Épitőtársulat, Pesti . . 80 13 _ 14 — frankos arany ... 106 — 108 56­ . I. Erdélyi . . 200 - - - - . Pesti cottage . 80 -1 . _ f »«r. é. magyar ezüst. • I 1 9« I 1 66-„ Déli .... 200 ----------------Serfőzde, I. magyar . . 500 $95 — 400 — Orosz pénztár-bárcza. . . Budai hegypálya 200 59 — 60 — Sertéshizlaló..................... 200 158 — ,60 — Bankok. Által. m. műn. h. 80 28 — 23 60 Könyvny. „Athenaeum“ . 200 2*5 246 ___ váltok. „ Angol-magyar . 8 21 50 98 — „ Pesti .... 500 500 — 520- Augsburg 100 d. n. f. után 6 94 — 94 ?? „ An. m. n. kibo. —--------------- „ „Franklin“ . . 175 — ---------M. Frankfurt 100 d. n. f. u. 1 94 - • 95 fi „ Ban. ker. és ip. —---------------------Gőzhajótárs. magy. egy. 80 —---------Hamburg 100 bank m. n. 4 55 - • 55*“ „ Által. mag. hite. 160 129 75 130 - „ Nagybecskerek 1 100---------------------London 100 font sz. u. . 5 11180 112 ~ „ Franco-magy. . 200 53 — 65 - - Ganz és tár. féle vasgyár, 500 310 _ 515 — Milano 100 Ur frank n 6 — “ ” « *V 181 ‘°° 47 50 48 -- • • • ■ 10 *10- Páris BlO frank után 8 44 - 44 85 „ Ma. Jelz. hitelb. 80---------------------Gyógyintézet I. magyar . 200 20 — 21 — * Kisbirt. földh. . 80------------------Kereskedő-testület épülete 200 ______________ : : "SASSt “--------------ÜSÖiSC::: Z 'lz íz Hm-Materta. . 8 .; SSta :: js — -= iSTi'ET „ „ és h.p.,bécsi 10__________ Rima-murányi bányatárs. _________________Hotel részvénytársaság . 200 1 10 — 212—­ " Nyi. kerék hitel!. 50----------— — Gyapjumosó......................... 200 100 — 102 — Secwitas................ 500 — — , „ Pozsonyi bitelb. 100 _ _ -_ ^»'vasöntöde' ! “J ^1**1 *“k°SÍ ’ * 80 “ ~ -i ; A Pesti pénzv. 80------------- “ TMgyári-gyár . 200 ------------------N.-váradi ker. és Iparbank -------------­„ Buda-ób. népb. 50 31 50 81 75 P oskuti kőbánya.... joo no — 115 — Győri kereskedelmi bank — — “I „ Iparbank . . . 100 47 — 47 60 87.-fehérvári ker. b. befsz. 80 — — I „ Búd keres. ba 100 175 — 180 — Kecskeméti közp. tak. p. 60----------------­• , — T­O - mn ~5 T¡ » y°nt- vámmá- font- ár vámmá- T « e­m­l­n « font- plaoxl font- Ár vám 1 ermíny nyl­­ zaánkint nyl uánkint t e­r­m­e­n­y nyi j­axokán nyl máxaán-Buza bánsági 1 nj. . . 1 81 7 50-7 65 84 7 65-7 75 80 5 96_6 50 7a 7»_______ ........................................... 83 7 76-7 90 86 7 90-8 - . .......................... * 1 „ 5 50-6 50 78.79 ----------. i s a • • • 85 8 ------8 05 88 8 05-8 10 Árpa gáláiénak : . j j 72 4 80-4 40 78/70 ---------­ • “w»í ..................... 81 7 70—7 85 84 7 85-8 — 72 8 80—8 95 45 46 ---------­........................................... 83 8 ------8 10 88 8 10—125 » «•»«» . J J . i t . ..................... 85 8 »5-8 85 88 ------ — .... 50------------------------------------­a P**1 ...................... 81 7 65—7 80 84 7 80—7 95 ••••••»» * m. g jj_j 75 _ ---------­• • ..................... 83 7 95—8 05 88 8 05—8 *0 Kakeriena . , 4,** s . ______ „ 4. «s . 9n ■ • ‘ • • 1 85 8 20-8 80 88 ------ - * - 80 * »5 4 90 e "bénaagyai ... 81 7 80—7 90 84 7 90—8 06 *** • • • . t ( f } » ----- — — 4 80 4 85 | a a . « s 83 s 05—8 15 88 8 15—8 39 K8te t . . . . . 76 ----- — _______ ■ . , .a. • • • 85 8 80-8 40 83 ----------- 8S_______~ j , báaakal ... 4 J 84 ----------- 83 -----------kapaaa - ----- I • a s • . é a 85 ------ — 88 ___ — ' ** a ...... 87 1--------88 ----- — a Mnaégl vain... ............................w1 u 1 üaisaia'«Mi 1 ' 1.

Next