Pesti Napló, 1876. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
1876-01-01 / 1. szám
hangulatán és ahol a gyökeres javulás reménye oly bágyadt, mint nálunk. Nemzetgazdasági válság ki-kitör rövidebb vagy hosszabb időközökben mindenütt, sőt minél fejlettebb a közgazdaság, annál sűrűbb és mélyebb szokott lenni a krízis. Már szinte törvénynek tekintik, hogy minden kilenczedik évben egy nagy, Európát és Amerikát megrázó nemzetgazdasági válság következik be, melynek nyomain idővel újabb gyarapodás éled föl. De az a rázkódás, mely hosszabb időközök után az egész művelt emberiséget éri, kisebb körökben itt-ott szüntelen foly és pusztításaival megtermékenyíti a haladás földjét Minden találmány az erőművek vagy vegytan mezején, minden nagyobb társadalmi átalakulás, a forgalomnak minden erélyes hatványozása kimozdítja a szellemi s anyagi productiót eddigi medréből, letipor ezer meg ezer existentiákat, hogy tért szerezzen az újabb erők kibontakozásának. A fokozott gyarapodásnak tehát mindig némi pusztulás trágyázza meg földjét, és mire a productió tetőpontjához jutott, ismét egy bizonyos megerngedés áll be, hogy újból még nagyobb szívóssággal előbbre vitessék a civilisatió műve. Ezen mindegyre fölebb törekvő hullám törvényének alá van vetve Magyarország gazdasági élete is. Most a hullám völgyében tengünk, de miért kelljen egyedül nekünk lemondanunk a fölemelkedés reményéről ? Állami önrendelkezésünk visszanyertével rohamosan fokoztuk országos háztartásunkat és nagy befektetéseket tettünk a közgazdasági erők hatványozása végett. Mindkettőnek terhet viselnünk kellett kezdettől fogva, holott a képesség ezen tehernek hordására csak idővel fog teljesen kifejlődni. De azért ne ítélje el senki azt a törekvést, mely a mai keserves átmenetben részes. Ha Orosz- és Oláhország, California s Ausztriába nem sietnének nyersterményeik tömeges fokozásával , ha éjszakról és délről, keletről és nyugatról a vasutak és csatornák hálózata nem sűrűsödnék szüntelen; ha a tarifaverseny segítségével gabonánkat, lisztünket , fánkat , állatainkat a fogyasztó piacáról való leszoríttatás nem fenyegetné , akkor várhattunk volna a közelmúltban és várhatnánk ezentúl is, és nem kellene idegen tőkékkel erőinket táplálni. De az idő nem vár, és az anyagi kultúra más államokban legalább is oly rohamosan tört előre, mint nálunk a hatvanas évek végén. Hisz ha mérsékeltebb lett volna künn a haladás, mikép következhetett volna be épen a lázas túltermelés következtében, egész Európában és Amerikában az a közgazdasági crisis, mely még ma sem múlt ki egészen. Ha az itt-ott elkövetett hibákat, minőket bizony egy állam sem volt képes egészen elkerülni, leütjük, akkor örülhetünk, hogy azon investitiók, melyek nélkül végkép hátramaradtunk volna, máig megtörténtek, éspedig megtörténtek úgy a szellemi, mint az anyagi erőfokozás terén ; örvendhetünk, hogy azok már egy nevezetes lépéssel közelebb vannak a teljes gyümölcsözéshez, és hogy az előbbrehaladt szomszéd államok és hazánk közt a ránk nézve hátrányos különbség aránylag lejebb szállt. Mostani viszonyaink tehát elég keservesek, tekintve a jelent, de a javulásra sokkal biztosabb lehet a kilátásunk épen azon tényezők miatt, amelyeknek megteremtése következményeiben vállunkat nyomja. De lásson is hozzá az állam és a társadalom, hogy ez ország gazdasági erőit kifejtsék. Első gondunk legyen a mezőgazdaság emelése, mert ez talaja összes nemzeti productiónknak, csak ezen nevelkedhetik életerős ipar, csak ez táplálhatja folytonosan a hazai kereskedelmet. Pedig mi tagadás, egész mezőgazdaságunk beteg. Közviszonyaink megdrágítják a termelést, a kül-Biri főlité fejét. Könyei szinte omoltak. Nem is szűnt meg előbb sírni, mig a »mama« nem hagyta abba. Theodora asszony letörülte könyeit s Birire nézett. — Igazad van Juditom, — szólt megenyhülve. Igazad van. Isten adta, isten vette s mást adott helyette ! Darvasiné helyeslőleg mosolygott, de ez a mosoly nagyon erőltetett volt. — Ez most az én Dini fiam — folytatá Dora néni — ez a kis Biri lányom. A hang, melylyel e szavakat mondá, egy pillanat alatt sejteni engedé ama titkot, mely e lánykát körüllengé s meggyőzött arról, hogy ama könyek, melyeket e gyermek Dini fölött hullat, anyival keservesebbek, mert egy öntudatlan lélekből törnek fel, melyen az ösztön már is jogát érvényesíti. Theodora asszony fürkészőleg tekintett rám, mintha meg akart volna győződni: várjon tartozik-e még felvilágosítással. Mindazáltal semmit sem szólt s az a néma tekintete anyi gyöngédséget, anyi szeretetet hirdetett, melyet minden gyermek áldhat, ki előbb volt árva, mint született a ki akkor talál szülőket, a mikor szülei meghaltak. A beszélgetést családomra s utazásaimra vittem át , aztán indokolni kezdtem hosszas hallgatásomat s azt a körülményt, melynél fogva már több, mint tizenöt éve nem néztem Szederjes felé; de Theodora asszony csakhamar félbeszakasztá e tárgyat s egy ügyes fordulattal a bált hozta szőnyegre. — Nos, édes Oszkárom, igaz, hogy nem lesz oly fényes, mint a világvárosok tánczvigalmai; de azért itt is csak mulatni fog, mert hölgyeink, azok nagy választékban vannak. — Szeret-e tánczolni ? — Kérdé Darvasiné. Igen ? Annál jobb : úgy nyert ügye van Szederjesen. A mi hölgyeinket mással nem is igen hódíthatja meg. A táncz, a szédületes keringő, az ingerkedő quadrille im ez a hatalom, melylyel kegyüket kivívja. S ki tudja : várjon azt, a mit a tündöklő Teanopalotában, s a lagúnákban tükröződő palazzo Giovanelliben hiába keresett, nem találja-e föl épen itt Szederjesen, a casino szines papirossal díszített termében ! (Folyt, köv.) föld versenye pedig lenyomja az árakat. Ha még alább száll a földmivelés tiszta jövedelme, akkor mezőgazdaságot csak az folytathat, s ki birtokot a jelenleginek fele áron szerezhet. És mert a földmivelés haszna nem felelne meg a birtok mostani tőkeértékének, természetes hogy az ingatlan nagy része devalvált áron más kezekre fogna szállni. Az új birtokosok boldogulnának, de vájjon az ő gyarapodásuk a magyar fajnak, Magyarországnak volna-e boldogsága ? Az előnyös termeléshez értelmesség, iparkodás szükséges, de szükséges mindenek fölött olcsó tőke. A szemes élet túlnyomó termelésétől a nagyobb mérvű állattenyésztésre, s azon növények szélesebb körű productiójára való átmenetei, amelyek iparra szükségesek, csak olcsó tőke segítségével sikerülhet. Azért hasztalanok vasutaink,hasztalan akár mi néma vámpolitika, ha hitelügyünket nem teszszük önállóvá, s ha a földbirtokot nem saturáljuk olcsó hitellel. Szesz-, czukor- és söripar, amely nélkül intenzív mezőgazdaságot el nem érünk és a mely iparágak felvirulása előtt kézműiparba hajtani kevés pénzünket hiba lenne, mondjuk: szesz-, czukor-és sörtermelésünk nem fogja az ausztriai industriával kiállhatni a versenyt, amíg nálunk a tőkék drágábban és nehezebben megszerezhetők mint a Lajtrán túl. A kormányra s a törvényhozásra nagy feladat vár tehát a részben, hogy helyes vámügyi politikával, a hitelügy függetlenítésével, a közlekedés rendezésével megteremtse azon alapot, melyen a társadalmi s egyéni iparkodás jutalmát megtalálhassa. Mi nem toljuk az egyesek kötelességét a kormány vállaira; az állami mindenhatóság sehogy sem a mi bálványunk. De az egyeseknek legjobb igyekvése megdől, ha gyarló vámügyünk, ha ingatag hitelszervezetünk. Csak magunktól, a nemzettől, képviselőitől függ, hogy mind e viszonyok megjavuljanak. Legyen éber a nemzet, ismerjék fel az ország igaz érdekeit a képviselők. Adja Isten, hogy a nemzeti politika diadalt ülhessen az új évben a közgazdasági téren is. Az országos gazdasági egyesület igazgató választmánya f. hó 30-án a köztelken Lónyay Gábor elnöklete alatt ülést tartott. Mindenekelőtt a novemberben a köztelken rendezett borkiállításra kiküldött bíráló bizottság és a bírálat eredménye terjesztetett elő. Az igazgató választmány utasítása szerint a megbírált borok közül csak azok említtettek meg nyilvánosan,melyeket a bizottság, mint a kivitelre alkalmasakat, dicsérő oklevelekkel kitüntetendőknek vélt, ellenben a bármely tekintetben hibás borokra tett bírálati észrevételek csak az illető kiállítóval közöltettek az egyesület részéről. A kimutatás azon örvendetes jelenséget tünteti ki, hogy a hibás borok a kiállított mennyiségnek alig egy nyolcadát képezik. Egyúttal kimondja a bizottság, hogy boraink sokfélesége borkereskedésünk fejlődésére hátrányul szolgál,mert a sok elnevezés a külföldi kereskedőt csak zavarja a választásban, sőt a hamis elnevezések mellett csak elősegíti a visszaéléseket. Arra kell tehát törekednünk, hogy borainkat csupán a főbb promontóriumok,vagy vidékek szerint elnevezve vigyük a piaczra, mire azonban boraink jellemző sajátságának meghatározása és az ország borászati leírása és térképezése szükséges. A kezelésnél még mindig csekély gondot fordítunk az egyenlítésre, további hibánk az, hogy sokan az óborokra nagy súlyt fektetnek, holott az óbor lehet egyéni passió tárgya, de rendes kereskedelmi czikkre már nem alkalmas. Épen az a francziák egyik mesterfogása a bortermelésnél, hogy értik boraikat több évi termés ügyes összevegyítése által folyvást egyenlő minőségben kiszolgáltatni függetlenül az évjárás szeszélyeitől. Ezután felolvastatott a kitüntetett borok több évre terjedő jegyzéke, mely szerint I. a fehér asztali borok közül A) kitűnő, vagyis első rendűnek találtatott 39 kiállítónak bora, B) jeles vagyis másodrendűnek 36 kiállítónak bora, C) jó, vagyis 3 adrendűnek 20 kiállítónak bora, II. a fehér, pecsenyeborok közül A) elsőrendűnek 39, B) másodrendűnek 17, C) harmadrendűnek 9 kiállító bora, III. a könnyű vörös borok közül: A) első rendűnek 10, B) másodrendűnek 9, C) harmadrendűnek 2, IV. vörös pecsenye borok közül: A)elsőrendűnek 20,B) másodrendűnek 12, C) harmadrendűnek 4. V. Az aszu borok közül : A) tokaji aszú 15, B) vegyes aszú 12. VI. ürmös közül 2 VII. pezsgők közül 4 kiállítónak bora tüntettetett ki. (A névsor legközelebb közöltetik.) A birálat ezen eredménye örvendetes tudomásul vétetett. Havas József, a borászati szakosztály elnöke ajánlja, hogy a bírálatnál a bizottság részéről követett elvek a jövőben is lehetőleg zsinórmértékül szolgáljanak, nem zárván ki az idővel lehető javításokat. Elnök Lónyay Gábor köszönetét mondván a bizottság ernyedetlen és buzgó működéséért. (Éljenzés) buzdítja a bortermelőket, hogy az oly örvendesen mutatkozó haladás ösvényén mindinkább előremenjenek és örömmel üdvözli nevezetesen a pinczeegyleteket, mint amelyek az egyes bortermelők útjában álló nehézségeket eltávolítani hivatják. (Helyeslés.) Korzmics László, egyesületi alelnök, a bíráló bizottság jelentését a borászati szakosztályhoz véli átteendőnek oly czélból, hogy ez a bírálatnak jövőre való tökéletesbítésére nézve netalán teendő javaslatait megtegye; 2) indítványozza, hogy a szakosztály terjeszsze ki figyelmét Magyarország bortermelő vidékeinek térképezésére; 3) hogy a borkiállítók, nevezetesen azok, akiknek borai most kitüntetésben részesülnek, figyelmeztessenek az alakuló félben levő borkiviteli társulatba való belépésre, mint amely boraink kivitelének tetemes lendületet adand, és közvetve a helyes pinczekezelésre is jó hatással leend. A mostani borkiállítás eredménye csak növelheti boraink kivitelképessége iránti bizalmunkat, és eloszlathatja sokaknak e részben volt aggodalmaikat ; végül 5) indítványozza, hogy Girókuti Ferencznek a borkiállítás körül tanúsított fáradhatatlan buzgalmáért az igazgató választmány köszönetét fejezze ki (Helyeslés.) Érzi Károly és Máday Izidornak rövid megjegyzései után Korizmics indítványai egész terjedelmükben elfogadtattak, és Tavaszy Endre felszólalása folytán elhatároztatott, hogy a borkiállítást bíráló bizottság jelentése a földművelési minisztériumhoz fog beterjesztetni. Ezek után Korizmics László indítványozza : hívassák fel a közgazdasági szakosztály sürgősen a vámügy kérdésének tárgyalásáraHemust az egész országot élénken foglalkoztatja. Az áramlat — úgymond — oly irányt vett, hogy ma már nem is a fennálló vámszerződés módosításáról, hanem arról van szó, hogy Magyarországnak mindenesetre külön vámterülete legyen. A nézeteknek egy része még tovább megy, és már előre azt vindkálja, hogy védvámokat létesítsünk az ipar érdekében. Az országos gazdasági egyesülettől, mely már félszázad óta szolgálja a mezőgazdaság érdekeit, méltán elvárható, hogy e kérdésben újból is tüzetesen nyilatkozzék. Nyilatkozott ugyan már egyszer, amidőn t. i. a kormány azon concret felszólítást intézte hozzá, hogy a fennálló vámszövetség revisójára vonatkozólag reformjavaslatait tegye meg. Most azonban e kérdés új stádiumban van és így szükséges, hogy a közgazdasági szakosztály e kérdéssel minél előbb és behatóbban foglalkozzék. (Helyeslés.) Szóló a nélkül, hogy ez alkalommal részletesebben akarna a kérdés meritumára nézve nyilatkozni, csak azon nézetét fejezi ki, hogy az egyesület a kérdést a gazdasági érdekek szemmeltartásával fogja tárgyalni, annál is inkább, mert más érdekek úgy is meglelik képviseltetésöket. Szóló sokaknak azon téves nézetére figyelmeztet, mintha Magyarország a mezőgazdaság terén a fejlődést már befejezte volna, úgy, hogy már más téren kellene sordírozni a termelést. Szóló összehasonlítást tevén az 1844. évi, valamint az 1869—73-ki évi kivitelünk között: 1844-ben a kivitel 63.742.349 írtra, az 1869—73-diki években pedig már 328.676.600 írtra rúgott. Igaz ugyan, hogy az árak emelkedésének is van befolyása ezen emelkedésre, de legjobb esetben a helyes emelkedési arány olyan, mint 60 millió és 328 millió között van. Az említett 63 millió kivitelben a gazdasági termények és anyagok 62 millióval szerepelnek, tehát 98°/o-val, ellenben a gyártmányok csak 1.283.071 forinttal, tehát csak 2 % -val. Miután pedig az ország termelését rövid pár év alatt átalakítani nem lehet, a mezőgazdaságnak nyersterményei és anyagai óriási sulylyal döntenek a vámügy kérdésében is. (Helyeslés.) Igaz, hogy nagyobb a behozatalunk, mint kivitelünk, ugyanis az 1869—1873. években összes behozatalunk volt 434.872,800 frt kivitelünk .................................. 328.676,600 frt különbözet................................... 106.196,200 frt, és ennélfogva sokan azt állítják, hogy a behozatali többlet kell, hogy elpusztítsa az országot, szóló azonban összegyűjtötte a legvirágzóbb országok, pl. Anglia, Francziaország, Németország statistikai adatait és azt látja, hogy ezen országok is többet hoznak be, mint amennyit kivisznek, úgy hogy az említett theória szerint már rég el kellett volna pusztulniok, pedig virágoznak. A behozatalnál t. i. tekintetbe veendő az, hogy milyen czikkek hozatnak be, vajjon nem olyanok-e, melyek az ország productív képességét emelik, pl. gazdasági gépek, vasúti sinek stb. (Helyeslés.) Mindezt szóló csak mellesleg jegyezvén meg, kívánja,,hogy e kérdés minél előbb tüzetesen tárgyaltassék. (Élénk helyeslés.) Több apróbb ügy elintézése után az ülés véget ért. (Korizmics felszólalásának, bár ellenkezik a mi álláspontunkkal, szívünkből örvendünk, mert hiszszük, hogy a beható megvitatás a földmivelők körében ki fogja deríteni azt, hogy az önálló vámpolitika az őstermelés érdekeinek is jobban szolgálhat, mint az Ausztriával összeforrt vámügy. És Korizmics szóval sem támadja meg a magyar önálló vámterületet, hanem ellenzi a védvámot. Az önálló vámpolitika pedig a szabad kereskedelmet csak úgy érvényesítheti, amint megfordítva a mostani vámszövetség mellett sok tekintetben védvám uralkodik és a szövetség megújításának osztrák előharczosai túlnyomólag magas védvámi tételeket sürgetnek. A kereskedelmi mérleg is inkább az önálló vámpolitika mellett szól.Behozatalunk mindenesetre kisebb lehetne ha szükségleteink egy részét itthon állíthatnék elő, e mérleg passivitása tehát javulna. Kérdjük azonban miért kell nyersterményeink kivitelének alábbszállani, ha önálló vámterületet képezünk ? Hiszen a kivitel a feleslegtől és az ártól függ, és ha mi nem fogunk az önálló vámterületen magas védvámokat szabni, miért nehezítenék meg a mi nyers terményeinknek bejutását a külállamokba, mikor ezeknek saját érdeke azt kívánja, hogy ezen élelmi s gyártási czikkek mentői olcsóbban legyenek beszerezhetők ? Csak ezeket kívántuk ezúttal Korizmics előadására megjegyezni s érdekkel nézünk azon discussio elé, mely e nagyfontosságu közgazdasági kérdésről az ország egyik első gazdasági intézetében megindulni készül ) Különféléit. — decz. 31. (Király ő Felsége) jövő szerdán, azaz január 5-én délelőtti 10 órakor a budapesti kir. váriakban legfelsőbb kihallgatást fog adni; előjegyzések a mondott napig a cabineti irodában eszközöltetnek. (Az újévi üdvözleteket a Felséges királyi pár részére, az előre megállapított programm szerint, tegnap este nyolc és tíz óra közt fejezték ki a fővárosi testületek. A fogadásnál a királyt a főudvarmester, Hohenlohe herczeg,a királynét Majláth Györgyné úrhölgy képviselte. Számos testület, tisztviselő és magánzó mutatta be ez alkalommal hódolatát ő Felségeiknek. A fővárosi törvényhatóságot igen nagyszámú küldöttség képviselte, mely Ráth Károly főpolgármester, Kammermayer és Gerlóczy polgármesterek, Barna főjegyző, Békey tanácsnok, Thaisz főkapitány, Magyar Gyula elöljáró, Ráth József apátkanonok, Magyarevics Jeremiás, Érczhegyi F., Forgó L, Sztupa Gy., Wahrmann Sándor, Posner K. L., Rausch F. s számos más bizottsági tagból állt. A küldöttség vezetője, Ráth főpolgármester, meleg szavakban tolmácsolta a főváros legforróbb és legőszintébb üdvkivonatait. A fővárosi küldöttség tagjai díszruhában jelentek meg a tisztelgésen. A fogadás tíz óra után végződött. (A m. t. akadémia) II. osztálya 1876. január 3-án ülést tart. Tárgyai a következők: 1. Ortvai Tivadar r. t. székfoglaló értekezése »Margum és Contra-Margum helyfekvése.« 2. Szilágyi Sándor r. t. értekezése »Nádasdy Tamás első követsége Erdélyben 1540—1541.« Az osztályülést öszszes ülés előzi meg többrendü pályamunkák bejelentése végett. Budapest, 1875. decz. 31. Fraknói Vilmos, osztálytitkár. (A Kisfaludy-társaság) szerdai zárt ülésén többi közt megalakították azt a bizottságot, mely a Toldy Ferencz síremlékére eszközlendő gyűjtést fogja vezetni s a közönséghez felhívást intéz. Ennek tagjai: Degré Alajos elnöklete alatt, Arany László, Berczik Árpád, Szigeti József és Vadnai Károly. A Kemény Zsigmond arczképére nézve az az óhajtás nyilvánult, hogy azt szintén Székely Bertalan fesse, kitől a társulati terem Kisfaludy Károly, Toldy Ferencz és Tömöri Anasztáz nagyobb arczképeit bírja. Gyulai Pált és Keleti Gusztávot kérték föl ama kőrajzi vagy fényképi portréitk kiválasztására, melyeket a művész előnynyel fog használhatni a kívánt arczkép festésénél. (Egy szerencsétlen hivatalnoki családra) hívjuk fel az emberszerető lelkek figyelmét. Nem gyakran veszszük igénybe ily célokra a jószívű emberek áldozatkészségét, s csak oly esetekben szólalunk fel, miden a baj valóban sújtó. Ily esetről szereztünk hiteles tudomást. A férj és apa, ki államhivatalnok volt, megtébolyodott s az elmebetegek intézetében tölti legszomorubb napjait. A nyugdíj legnagyobb részét lefoglalták a hitelezők, az elaggott öreg nőt s a gyermekeket a végső nyomor fenyegeti. Különösen a központi hivatalnokok emberszerető figyelmét kérjük ki e szerencsétlen családra, melynek nevét és lakhelyét megmondjuk szerk. irodánkban. (Nyilatkozat.) A következő sorok közlésére kérettünk föl : Alóliróttak kijelentjük, hogy az »Egyetértés és Magyar Újság« i. e. 115. számában »Karczolatok a bácskai követválasztásokról« czim alatt megjelent czikkben foglalt Czedler János urra vonatkozó sérelmes kifejezéseket Koczik Pál ur előttünk ünnepélyesen visszavonta, s ekként ezen ügy mindkét fél részéről befejezettnek tekintendő. Kelt Zombor, 1875. évi deczember hó 26-án. A többiek nevében : Szemző István, dr. Ambrozovits Károly. (Az 1848/9-ki rokkant honvédek karácsonyfájára) adakoztak: Lévay Henrik 20 frt, mely összegen 5 pár pulyka sültnek megvétetett. A »Hon« szerkesztősége által 8 frt. Salamon Sándor és Schliessel György mindegyik egy-egy akó bort, Lendvay Márton honvédszázados özvegye és Feleld Miklós honvédszázados egy-egy félakó bort. Nagel főtőzsde tulajdonos egy zsák dohány, és 200 darab szivart. Sonkát a nemzeti színház több tagja. A nemes adakozók vegyék a rokkant honvédek hálás köszönetét. K r i v á c s y. (Az aradi vértanuk szoboralapja) gyarapítására eddig elárusított érmek számadása. Bevétel: Egy arany éremért 20 frt, eladott 1046 darab ezüst éremért á2frt: 2092 frt, eladott 951 db bronz éremért á 1 frt: 951 frt, eladott 826 db británia éremért á 50 kr 413 frt, felülfizetések és adakozások: 363 frt 16 kr, 800 frt után bejött kamat 5 frt 6 kr, egy arany természetben. Összesen 3844 forint 22 kr. Szétküldött érmekért még be nem küldött összeg 63 db ezüst 126 frt, 48 db bronz 148 frt, 25 db britania 12 frt 50 kr, 186 frt 50 kr. Összes bevétel 4030 frt 72 kr. Kiadás 7073 db felhívás nyomtatása, bélyegzése, czimzése és szétküldése 239 frt 50 kr, posta kiadás az elküldött és kapott levelekért 1 frt 20 kr, irodai eszközök megszerzése 4 frt 35 kr, az érkezett érmekért posta vitelbér 8 frt 24 kr, 4500 db érmekért a válalkozónak fizettetett 2800 frt, pénzeslevelekért postabér 18 forint 62 kr, szétküldött érmekért postabér 4 frt 20 kr, 14 db toka 30 kr 4 frt 20 kr. Összesen 3080 frt 31 kr. Levonva a kiadásokat — 3080 frt 31 krt. marad 950 frt 41 kr. (Köröző levél egy püspök ellen.) A paderborni tvszék dr. Martin Konrád volt paderborni püspök ellen, ki tudvalevőleg Weselből, ahol internálva volt, a nyár folyamában megszökött, köröző levelet bocsátott ki. »Minthogy a volt püspök — mondja a köröző levél — Weselből titkon odábbállt és jelen tartózkodási helye ismeretlen,« a hatóságok felhivatnak, hogy fogják el. (Anglia 1 e főz ve.) Egy angol főpap a walesi herczeg indiai utazásáról szólva, azt mondta, hogy a herczeg barbár országban utazik. Egy hindu erre a »Times«-hoz levelet intéz, melyben azt a szerény véleményt fejezi ki, hogy a barbár szó inkább illik Angolországra, mint Indiára. India műveltsége régibb és inkább van elterjedve az alsóbb rétegek közt, mint Angolországban. Az európai »mob«nál nyomorultabb, istentelenebb, szegényebb az indiai sincs. A hittérítők semmi eredményt nem tudnak elérni, mert a műveltebb indiai osztályok csak oly bálványimádók, mint az európai katholikusok. Megtámadja azután az angol kereskedőket és katonákat, mégpedig oly erősen, hogy a »Times« komoly vezérczikkben cáfolgatja állításait. (A bremerhaveni rémtett bűnrészeseit,akik a világforgalmat tartják rettegésben, az angol, az amerikai és a német rendőrségek a legnagyobb erőfeszítéssel nyomozzák; az egyiket már név szerint is ismerik; sokat érintkezett Thomasszal azon idő táján, mikor a »City of Boston« nevű hajó eltűnt. Mikor Thomastól megkérdezték, mit tud e hajóról, nem felelt. Tett ugyan, hosszas rábeszélés folytán egyes vallomásokat, de feleleteinek modora arról tanúskodott, hogy bűnbánatra nem is gondolt, hogy szívéből kihalt minden emberi érzés. Neje mit sem tudott férje istentelen terveiről, csak annyit vett észre, hogy a férje titkol előle valamit. Schnepel rendőrfőnök, ki hosszú évek óta Poroszország egyik legkitűnőbb rendőri tisztviselője, így nyilatkozott Thomasról: »Sok fekete lelket láttam, de ennél feketébbet soha!« (Sonzogno gyilkosa.) Néhány nappal ezelőtt Guiseppe Luciani az »Alle carceri nuove« börtönből a »Regina Coeli« börtönbe szállíttatott át. Óvatosságból zárt kocsiban két karabélyos kíséretében szállították át. Mikor a kocsi a castell sant’Angelo mellett elhaladt, Luciani a kocsiból ki akart ugorni, hogy a Tibetbe vesse magát, de kísérői visszatartották. A fogoly erre sírni és kiáltozni kezdett: Hagyjatok a Tibetbe ugornom ! Mit keressek ezen a világon ? Már én reám nézve mindennek vége van. (Roppant postaforgalom.) Karácsony estéjén a londoni főpostán annyi levelet adtak fel, hogy ezer postatiszt nem győzte a temérdek küldeményt osztályozni.(Egy évi önkéntesi vizsgálatok.) A Heimerle-féle kir. eng. katona iskola hallgatói f. h. 21, 22. és 23-án a cs. k. bizottság előtt oly sikeresen vizsgáztak, hogy 36 közül több felénél »egy hangulag« bocsáttatott keresztül. Az uj folyam 1876. évre január 3-án veszi kezdetét. Beiratkozhatni e folyamra, nemkülönben a honvéd-, tartalékos- s tényleges tiszti vizsgálat előkészítő tanfolyamára, úgyszintén a hadapród (cadett) iskolába naponkint az igazgatóságnál. (3 korona utcza 16.) Személyi hírek. (H . m e n.) Timkó Iván, kir. táblai hivatalnok, eljegyzé Eckerdt Gizella kisasszonyt. (Halálozás) Csíki József, közéletünk nagyérdemű veteránja, decz. 22-én, este fél 7 órakor végelgyöngülés következtében. Aradon 71 éves korában meghalt. Béke poraira! Helyi hirek. (A főváros 1876-dik évi költségvetése) még mindeddig végleg megállapítva nem lévén, a főváros a jövő év első hónapjaira a belügyminisztertől indemnityt kért. A belügyminiszter — mint értesülünk — a kért felhatalmazást január hó végéig megadta ugyan, azonban azon megszorítás mellett, hogy a kiadások mindenesetre csak oly mérvig eszközölhetők, hogy a tervezett új adók és a fölemelt díjakra vonatkozó tételek, úgyszintén minden újonnan rendszeresített és a kormány által még jóvá nem hagyott fizetés, vagy fizetésjavítás, valamint az eddig onnan még külön nem engedélyezett építkezésekre, úgyszintén az adományozásokra felvett kiadások teljesítése függőben maradjanak; hogy az egyes háztartási ágakra nézve a jelen évieknél nagy mérvben előirányzott kiadások csakis a jelen éviegállapított összegek aránya szerint legyenek fogatosíthatók. Ez alkalomból a belügyminiszter kény visszatetszését fejezte ki a főváros azon késedeessége felett, hogy az évközben való ismételt figyeztetései daczára későn állította össze a költségvests terjesztette fel felülvizsgálás végett, hogy a jövővbe ismét tüzetesen megállapított költségvetésükül kell átlépnie. Egyúttal határozottan kijelentte, hogy jövőre a jelenlegihez hasonló törvényemes késedelmezés elhárítása végett a legerélyesebb rendszabályok alkalmazásától sem fog tartózkodni a törvény ide vonatkozó intézkedéseinek szigorú törvényt szerzeni. A »Társas kör« czimü egylet jövő szerdán esti 6 órakor tartja rendes évi közgyűlésein osztrák állam vaspálya) forgalmi iggatósága az 1875. évi november hóra a kőbányaiButi állomás után 20,800 frt kövezetvámot szállitott főv. házi pénztári hivatalba. (Bdapesti korcsolyázó egy-et.) A egylet jégpályája ezentúl vasár- és ünnepnapokon túl minden csütörtökön fog esti 8 óráig kivilágitmi és igy az esti korcsolyázásokra alkalmal szolgi. Újév első és másod napján nagy zeneelőadásokognak a pályán rendeztetni. (Lánczhidhivatal) köztudomásra hozza, hog a lánczhidon jelenleg alkalmazásban lévő kocsiárczák helyett takarékossági szempontból, úgymint a propeller-hajókon szokásban van, kimetszvénytárczákat fognak használni, melyeket a lánczhidfőél kell váltani. (A Terézvárosban január 1-től december 3 ig a IV. ker. adó- és illetékek behajtási hivatala Aki beszedett adó a következő eredményt mutatja : állmi és községi adó: 1.451,135 frt 77‘/2 kr, állami ileték 147.965 frt 43 krajczár, összesen 1.599,101 fr 20’/2 kr. Azonkívül a nevezett hivatalnak a fővároi tanács 22,991 ügydarabot adott ki, melyből az mái napig 17.264 darabot intézett el. (Szeencsétlenségek.) Csupor József 9 éves fi, tegnap délután 2 órakor a Duna jegén csuszkává a vízbe fúlt. Nebenführer Magdolnát égnap délelőtt szobájában összeégve találták. Zina Mihály, postaszolga, tegnap ablaktisztítás közben vigyázatlanságból a létráról a földre esett, s sulyúan megsértette magát. diliház és művészet. (A »budapesti zenekedvelők egylete«) január 3-án esti fél 8 órakor saját nagytermében (bálvány-utcza 10. sz.) Kády Gyula egyi. karmester vezetése alatt IV-dik nagy zenekari hangversenyét rendezi következő műsorral: 1. Gluck J. C. »Helena és Páris«-ából, zenekarra (úl): a) Aria per gli Attleti, b) Chaconne, c) Gavotte. 2. Beethoven L. »Athene romjai«, nagy zeneköltemény, magán-karének és zenekarra, elbeszélő költeménynyel. Az elbeszélő költeményt irta Ábrányi Emil, előadja Békessy Irma urhölgy. A magánrészeket Béy Hermina k. a., Havas György és Walch Vilmos urak, egyleti tagok adják elő. 3. Rheinbergert »Wallenstein« czimű zenekölteményéből, zenekarra (uj): a) Scherzo (Wallenstein tábora), b) Trio (capucinus praedicatio.) A „Pesti Napló“ táviratai. Bécs, decz. 31. A Dnyesti-vasut közgyűlése élénk vita után 280 szavazattal 102 ellenében elfogadta azon szerződést, melyet az elsőbbségi gondnok a kormánynyal a társulat vonalainak eladása iránt megkötött; a részvényesek egy része tiltakozva ott hagyta a gyűlést, mely erre elhatározta a haladéknélküli liquidátiót. Bécs, decz. 31. A bremerhaveni ügyben elrendelt hivatalos nyomozás eddigelé kiderítette, hogy Thomasnak, ki 1873-tól 1874, ig Bécs, Lincz, Gmunden városokban és az Innvidéken lakott, Bécsben nem voltak bűnrészesei Bécs, decz. 31. A Ferdinand-északi, az osztrák észak-nyugati, a cseh-nyugati és a Károly-Lajos vasutak 1876 első felében a német piaczokon birodalmi pénzláb szerint váltják be elsőbbségi szelvényeiket és kötvényeiket, 92‰A-es árfolyamon, osztrák forintját 1,85 markjával számítva. Bécs, decz. 31. A »N. Fr. Pr«-nek sürgönyzik Párisból. Gambetta néhány nap múlva választási körútra indul, Marseilleből választási kiáltványt intéz Francziaországhoz. Thiers és Gambetta a jövő hét folyamán fogják megállapitni a republicánus jelöltek névsorát. — A kormány izgalomban van, mert egy hírlap azt közli, hogy Thiers a senatorválasztások után lemond a belforti senatori mandátumról és sok megyében elfogadja a jelöltséget a képviselői kamarába. — A félhivatalos lapok emiatt fel vannak háborodva, az »Univers« és a »Patrie sajnálják, hogy a törvényben hézag van, mely lehetővé teszi a plebisciteket. Versailles, decz. 31. A nemzetgyűlés megválasztotta az állandó bizottságot, 13 baloldali és 12 jobboldali van beválasztva. Canrobert lemondott a senatusi jelöltségről, mert nem akarja, hogy a jelöltséget Mac Mahon ellen intézett ellenséges nyilatkozatnak tekintsék. Róma, decz. 31. A diplomatiai testület szerencsekívánatokat nyújtott át a királynak és azután látogatást tett a trónörökösnél. Páris, decz. 31. A spanyol követség közli, hogy az amerikai jegyzék a Cuba-ügyben nem kíván intervenciót, csak azt, hogy a hatalmak baráti figyelmeztetéseket intézzenek Spanyolországhoz. A hatalmak hidegen fogadták-e kivonatot, a felelet megadását elhalasztották. Az amerikai követek nem sürgették a feleletet, de a jegyzékből nem adtak másolatot. Posen, decz. 31. Janiszewski felszentelt püspököt Goesenben letartóztatták és átadták a kerületi törvényszéknek, hogy hat havi fogság büntetését kiállja. Berlin, decz. 31. (A tőzsdéről.) Az üzlet nemigen élénk, nemzetközi papírok változatlanok, utóbb kissé gyengébbek, vasutak, bankok jól tartják magukat, iparértékek engednek, befektetési papírokra vételkedv uralkodik. Az utóbörzén hitel 347, államv. 536, lomb. 201, magyar keleti vasút 57.10, magyar sorsjegyek 169.20. Bápa, decz. 31. (Zárlat.) Hitelrészvény 202.10. Gallaziai 207.50. Államvasut 304.—. — Bente 69.30.— 1860-as 111.90 — 1864-es 133.—. Ezüst 104.—. — London 112.90._ Unióbank 75.—. Általános épitőbank 8.50. Angol-osztrák 95.30. Lombard 113.50. — Tramway 82 50. — Hitelsorsjegy 169.25. Napoleond’or 9.07—. Arany 5.32—. Frankfurt 55.30 — Porosz pénzutalvány 168.15. Török sorsjegy 26.50. Angol épitőbank 22.—. Municipalis bank —.—. Magyar földhitel 53.50. Szilárd. Bécs, decz. 31. (Hivatalos zárlat.) Magyar földteherm. kötvény 80.—. Salgó-Tarján —.—. Magyar hitel 189.— . Magyar záloglevél 85.20. Erdélyi 113.50. Magyar ker. vasút 39.50 — Magyar sorsjegy 77.—. Magyar földhitel 55.—. — Magyar vasúti kölcsön 101.—. Angol-magyar 35.—. Francomagyar bank 30.—. Alföld 123.—. Magyar északkeleti vasút 119.75. Keleti vasúti elsőbbségi kötv. 65.—. Tiszai u. 197.— Municipalis bank 10.50. Pária, decz. 31. (Zárlat.) 3%-os járadék 65,65. Olasz járadék 73.30. Credit mobilier 187.—. Török sorsjegy 58.50, 5%-es járadék 104.15. Államvaspálya 671.—. Lombard 250,_ Osztr. földh. 512.—.