Pesti Napló, esti kiadás, 1876. december (27. évfolyam, 262-289. szám)
1876-11-17 / 275. szám
275. szám. Budapest, Péntek, november 17.1876. 27. évfolyam. Előfizetési feltételek: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 3 hónapra 6 frt — kr. — 6 hónapra 12 frt — kr. Az esti kiadás postai különküldéseért felülfizetés évnegyedenként 1 forint. Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától számíttatik. Szerkesztési iroda: Barátok tere, Athenaeum-épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bementetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadó-hivatal: Barátok tere, Athenaeum-épület. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. ESTI KIADÁS. Hirdetések szintúgy mint előfizetések a Pesti Napló kiadóhivatalába Budapest, Barátok tere, Athenaeum-épület, küldendők. Budapest, november 17. A képv. ház mai ülése kezdetén Helfy Ignácz indokolta azon indítványát,hogy küldjön ki a képv. ház bizottságot a szágotai és bárándi bérletek tárgyában, reformminiszter ellenezte az indítványt. A szélsőbal név szerinti szavazást kívánt. Sokan, s köztük a független szabadelvű párt nagy része, tartózkodtak a szavazástól. Ennek eredménye következő : A szavazásra felhivattatott 408 képviselő, távol volt 211, igennel szavazott 45, nemml 152, az elnök nem szavazott. Ezután Tisza min. elnök felelt Simonyi s Helfy interpellációira a keleti ügyekben. Simonyi Ernőnek azt felelt a min. elnök, hogy nem tehet semmi közlést. Simonyi kijelenté, hogy felhasználja a költségvetési tárgyalást a keleti ügyek megvitatására. Hellynek azt válaszolta a min. elnök, hogy az orosz czár beszédét az orosz hivatalos lap közlé, s a külügyi kormány nem e beszéddel szemben, hanem a keleti ügyekben foglalt állást. A min. elnök hitelesnek jelente ki a lapok hírét, hogy monarchiánk hozzájárult a conferentia angol javaslatához, s a monarchia képviselője utasíttatott, hogy a béke fenntartása ügyében, s egyszersmind a monarchia érdekeinek megvédelmezésére érvényesítse befolyását. Ezután polemikus szóváltás folyt a miniszterelnök s Helly között, amelylyel az ülés véget ért. A költségvetési vita holnap veszi kezdetét. A szabadelvű párt részéről az általános vitára eddig senki sem jelentkezett. — Első szónok a független szabadelvű párt részéről : Lukács Béla. Bécsből a következő levelet veszszük. * Bécs, november 16. Ha Oroszország követelései, melyeket a conferentián be akar terjeszteni, csakugyan olyanok, mint azokat a »Politische Correspodenz« föltünteti, akkor egyáltalán nem értjük, mire való volt a czár moszkvai beszéde, s mire czéloz az orosz mozgósítás. Valami Andrássy reformjegyzékéből, s valami a berlini memorandumból: eb-Vélezig e"kezességeTv&Vak’A* »Neue freie’ Presse« méltán veti föl a kérdést,mely egyébiránt a közönségnek is eszébe ötlik, hogy ily követelések keresztül vitelére mi szükség volt a harczias hűhóra. Ha Oroszország valóban meg akarna maradni a kijelölt határok közt, akkor a conferentia nem tűnnék föl oly haszontalan színben, mint ahogy jelenleg előttünk áll. Mindenesetre jó adag hiszékenység kell oda, hogy e követeléseket az orosz kívánalmak végpontjául tekintsük. Mi történnék akkor Bulgária megszállásával, mely a pétervári programm egy főpontját képezi. E megszállás szándéka szolgáltatott okot lord Beaconsfieldnek arra, hogy elmondja beszédét a lordmayor lakomán. Ha e szándék nem forogna fen, a feszültségnek sem volna értelme, de ki hihetné azt, hogy Oroszország vissza fog lépni, miután már hat hadtestet mozgósított. Bizonyos tekintetben az osztrák parliament is hadilábon áll, sőt az ultimátum is előfordult. Határozottan kívánni fogják a kormánytól, hogy a kiegyezésről haladéktalan felvilágosításokat nyújtson, ellenkező esetben pure et simple megtagadják tőle az adókat. Azt az Ignatieffet, ki a haladók clubjában ily keményen föllépett, Göllerichnek hívják; alapjában jámbor ember, kinek szeszélyes napjai vannak. Magától értetik, hogy a haladók clubja e zavaros ki- A Pesti Napló“ tározója, Barbassa nagybátyám. Irta Marie Uchard. (Francziából.) (Folyt.) XXXIV. Krusko elhagyta Párist! úgy történt, ahogy előreláttam; hirtelen tűnt el,éjjelnek idején, egy héttel előbb, semmint előre mondotta. Csak egy komornyik kiséri, de a többi cselédeknek is meg van hagyva, hogy térjenek vissza Oláhországba. Búcsúlevelet irt nagynénémnek, bocsánatot kérve tőle, hogy »egy rész hír hirtelen elutazni készteté.« De Giraud talpon volt, együtt utazott vele, másnap pedig barátai is követték. Ha kell, utánna mennek a világ végéig. Pénzük elég van, külön-külön utaznak, mintha nem ismernék egymást. Ha egyikük szem elől vesztené a grófot, ott vannak a társak. Lyon felé utaztak. A másik napon sürgönyt kaptam, hogy Marseillebe érkezzek. Egy nápolyi hajóra váltott jegyet, mely a legközelebbi napon készült útra. Nápolyból alkalmasit Messinába megy és innét Konstantinápolyba. Kétségtelen, hogy Kondré-Gul ott várja. A török törvények barbársága legjobban segítheti elő terveiket. xxxv. A gróf Genuában szállt ki, azután Milanóba ment, ahol három napot töltött. Innét levelet irt nagynénémnek, megkérte,hogy válaszát a városházába czimeztesse, mindazonáltal elutazó Velenczébe és Triesztbe. Legutolsó sürgönyömet Laibachból kaptam ; úgy látszik a gróf Bécsbe utazik. Minek ez a roppant kerülő ? Miért akarta nagynénémet félrevezetni ? Nyilván engem akart kijátszani. E pillanatban kapom a legújabb hirt. Dániel Bécsbe érkezett és egy dunai hajóra szállt; nyilván jurradék után megy. De Giraudtól kaptam levelet, mely megnyugtat. Azt írja, hogy számíthatok reá és barátaira. — Derék fiuk! Vájjon fog-e sikerülni a mit tervezünk? XXXVI. Utolsó levelem óta három hét telt el, és minden óvatosságunk gyümölcse meg van semmisítve. Krusko Bessarabiában van, egyik ottani kastélyában, néhány mértföldre Kisenefftől, a Dniester partján, Kondré-Gulnak semmi nyoma. A gróf gondatlanul éli világát, vadászni jár, nagy társaságot fogad, de egy lépése se árul el valami titkot, semmi jel se mutat arra, hogy a szökevények valahol a környéken volnának elrejtve. Szinte azt kell hinnem, hogy csak boszúból segítette elő a rablást, tönkre akarta tenni ama nő boldogságát, ki őt visszautasította és most nem is gondol többé e nővel. De azért még mindig talpon vagyunk. Giraud egyik barátja a hajón kártyázott a gróffal és csatlakozott hozzá. Négy-öt nyelvet tanult és azt állította, hogy mérnök, ki idejött bányákat keresni. Klusko meghívta öt vendégének. Ez a barátunk most igen részletes értesítéseket küld a kastélyból. Itt más nő nem lakik, csak a gróf egy öreg rokona, ki nem igen vesz részt a zajos mulatságokban. Egyre várom a jelt az utazásra, de e nélkül nem merek mozdulni. Hátha vissza talál azalatt jönni. Minden időmet a Teral-házban töltöm. XXXVII. Fájdalom ! három hónapja már, hogy Kondjé- Gul eltűnt! képzelheted, mennyit szenvedek. De a napok változatlanul követik egymást .. . Rémitő hírt kapok, ráakadtam nyomukra. A nő, ki a kastélyban van, Murrah asszony. Kondjé- Gult zárdába csukták. Krusko tudatta barátaival, hogy legközelebb megnősül. Utazom. XXXVIII. Korestakhból írom e sorokat, egy kis városból a Pruth közelében, a török határon; tegnap érkeztem ide. Giraud és társai itt várnak. Egyetértő leleményességük meglepett. Valamennyien már is jó barátaim és hivebb barátokat e merész expeditióra nem is kívánhattam volna. Az egyik egy markos, zömök bretagnel neve Jaquet, orvostanhallgató, hogy megélhessen, elment egy hírlaphoz javitnoknak. A másik Dumont János, vegyész, egy nagy iparosnál van alkalmazva és már komoly kísérleteket végzett. Ő csakugyan azt hiszi, hogy ezen országban megalapítja szerencséjét. Mindhárman egyaránt nehéz küzdelmet folytatnak a sors viszontagságai ellen; az a valódi barátság fűzi őket egymáshoz, melyet csak a tanodák lelkes, nagyratörő ifjúságánál találunk; véd- és deczszövetségre léptek egymással. Giraud regényes terve megtetszett a másik kettőnek ; azt hiszik, hogy barátjuk szerelmi kalandra vállalkozott és szüksége van rájuk; kapva kaptak a kalandon. Dumont volt az, ki odajutott Klusko mellé; ez utóbbit maguk közt mindig a »gonosz csábító«-nak nevezik. Teljesen bíznak a sikerben és ez belém is bátorságot öntött. Bátor erélylyel, lelkes elszántsággal kelnek harczra a feudális zsarnokság ellen. Új reményre éledtem, megszabadultam a lélekölő tétlenségtől; a tevékenység legalább néhány napra felráz a komor kétségbeesésből. Ha elbukom, még mindig jut idő a busulásra. De hadd beszélem el, hogy itt mi történt. Barátaim, mint már említem, úgy jöttek ide, mintha nem ismernék egymást, mihelyt megérkeztek, elváltak egymástól. Dumont elment Krusko kastélyába, mely Eisenefftől egy mérföldre van; Giraud, Jacquet és József egy gyéren látogatott fogadóba szálltak; innét rándulnak a környékre, Kondré-Gul keresésére. Azt tudod, hogy két héten sikertelen volt minden fáradozás, de ekkor Dumont gyanúperrel kezdett élni Krusko öreg rokona ellen, kit a gróf barátai nem ismertek és akit a kastélyban senki se látott. Kérdezősködésére Dániel azt felelte neki, hogy a nő idegen, tönkrejutott és könyörületességből fogadta be. Giraud, amint erről értesült, mindjárt arra gondolt, hogy nyomon vannak; e nő három hónappal ezelőtt jött ide. Murrah asszonyt és Kondré-Gult csak József ismerte, mert gyakran leste meg őket azon pár hét alatt, melyeket a diplomata szolgálatában töltött. Giraud ét ezért hozta magával. Dumont egy napon magával vitte a kastélyba Józsefet, inasnak állítván őt, ki majd ásványtani kirándulásain kisérni fogja őt. Ez a grófnak nem tűnhetett fel, mert más francziát Dumont itt Bessarábiában aligha találhatott volna. Három nappal később Józsefnek sikerült a cserkésznőt meglátni, ráismert épen midőn kikocsizott. A fiú a hintóba kapaszkodott, úgy hogy a kocsis nem látta meg. Két órai út után a kocsi megállóit X . . . város fele útján egy görög zárda ajtajánál. Giraud, amint ezt megtudta, másnap odament és egy czigány segítségével, kit vezetőnek fogadott, megtudta, hogy a kérdéses nő minden héten egyszer eljön e zárdába leányához. Ekkor sürgönyöztek értem Párisba. Alaposan megbeszéltük a helyi körülményeket és azután megállapítottuk a tervet, melynek foganatosításához már holnap hozzáfogunk. Korestakhból elmegyünk. Nagyon visszavonultan élünk ugyan, de négy idegen egy ily kis városban minden bizonynyal feltűnést kelt; azután még messze is vagyunk X ... várostól, pedig oda akarjuk Kondré-Gult szöktetni. A zárda közelében van egy czigány falu; itt lakik János, Giraud vezetője. Ha kell, megvásárlom az egész falut és itt rejtőzünk el. (Folyt, köv.) I vánathoz nem csatlakozott, de ezek az urak minden áron beszélni akarnak s össze fognak ülni újra meg újra, hogy a kiegyezést a közös clubtárgyalásokon szóba hozzák. A tapasztalás régen megtanított arra, hogy e tárgyalásoktól semmi üdvöst ne várjunk. Önök is jól tudják, hogy nálunk szintén alakul »függetlenek« pártja, mely a kiegyezést szőröstül-bőröstül el akarja vetni. De valahogy eszükbe ne jusson párhuzamot vonni a magyar »függetlenek« és a mi »függetleneink« közt! Ismerjük az okokat, melyek Magyarországon ez uj pártot létrehozták; helyesek-e azok vagy sem, nem vitatjuk, annyi bizonyos, hogy tiszteletet érdemlők ; de ez az uj párt, mely nálunk alakul, a véd vámosok köréből ujonczozza tagjait, kik azon előnyökkel, melyeket nekik a kiegyezés nyújt, távolról sem érik be s még többet kívánnak az osztrák ipar, illetőleg az osztrák iparosok javára. Valóban ez embereknek nem volna szabad a májusi egyezmények ellen így mennydörögniök; ők azok, kik a tejfelt leszedik. De hát tulajdonképen kikből is áll az új párt? Skene, Menger, Steirich stb. urakból, merő nagy államférfiak, és számuk is imponáló : összesen tizenheten vannak! A conferentia körül forognak a legújabb politikai hírek. Mindenki meg van róla győződve, hogy az értekezlet nem a megkívántató eszköz a fölmerült bonyodalmak megoldására, de azért az összes hatalmak, most már a porta is jóvá hagyták azt. Az egyedüli fontosabb mozzanat, melyet ma jelentenek, az angol hadikészülődésekre vonatkozik. Egyelőre 21 gyalogzászlóalj, 7 lovasezred és 80 ágyú áll menetkészen. Ez nem oly haderő, mely az orosz colossus végtelen seregeit feltartóztathatná, de kezdetnek mindenesetre elég, s most még bizonyosabb, hogy Anglia nem összetett kézzel akarja nézni a keleten készülődő nagy harczias tragoediát. Azt is jelentik, hogy a londoni kormány a gibraltári és máltai helyőrséget utasította, hogy azonnal megszállja Athén fővárost és Naupliát, mihelyt a görög kormány a semlegességet megszegi. Sándor orosz czár nov. 10-ki ismert beszédét, mint orosz lapokból látjuk, valóságos trónbeszédnek lehet tekinteni legalább a hivatalos formalitások és ünnepélyességek szempontjából. A moszkvai Kreml-palota szent György termében mondatott el az. A czár, herczegek kíséretében lépett be a terembe, hol a nemesség és Moszkva város képviselői várakoztak reá, hogy feliratot adjanak neki át. A czár az orosz szokások szerint a neki felajánlott kenyeret és sót elfogadta, s ezután mondotta az ismert beszédet, mely hosszas tetszést keltett. Nemsokára az ünnepélyesség után a czár nejével, a trónörökössel és ennek nejével a kremli székesegyházba kocsizott; útközben óriási néptömeg végtelen és viharos hurrah-kiáltásokkal üdvözölte őt. Az orosz hadikészületekre vonatkozólag a »Pol. Corr.« nov. 1- től Berlinből nagyérdekű levelet közöl. Levelező szerint az orosz mozgósítás híre nem lepett meg senkit. Berlinben már rég el vannak Oroszország aktív fellépésére készülve, s hogy az orosz mozgósítás csak most történt, annak oka az, hogy a lőszer állományok és hadi készletek pár héttel ezelőtt történt megvizsgálásakor az tűnt ki, hogy nagyobb részük hasznavehetetlen. E hiány úgy látszik , már ki van pótolva, s Oroszország most elfoglalja azon állást, melyet — mint levelező az igazságot elferdítve mondja — Anglia reákényszerít. Ezzel a keleti kérdés fejlődési fokozatai egy újabbal az utolsóval az orosz-török háború előtt szaporodtak. A consulok bizottsága Mostarban, Andrássy gróf jegyzéke, a berlini májusi értekezlet, a berlini emlékirat, a szerb-montenegrói háború, a fegyverszüneti tárgyalások, az orosz ultimátum és az orosz mozgósítás, mind megannyi új stádiumot képviselnek. Ezekhez járul két szultán letétele, a bulgáriai mészárlás, az angol hajótüntetés, Románia és Görögország készülődései. Az orosz-török háborúval szemben — folytatja a levelező — azon hatalmaknak, melyek igazán szívükön viselik a békét, következő szempontokat kell követniök: A keresztények helyzetének javítása a Balkán félszigeten, ha lehet a porta integritásának fentartásával. Levelező azután arra inti a török kormányt, hogy ne nagyon bízzék Angliában, mert lord Beaconsfield csak egy párt nevében, Sándor czár pedig az egész nemzet nevében beszélt. Levelező mindazon hamis érvekkel, melyeket az offíciosusok már annyira elcsépeltek, támadja meg az angol miniszterelnököt s a jelen helyzetért őt teszi felelőssé. Sőt hivatalos buzgalmában annyira megy, hogy egészen természetesnek találja, hogy Sándor czár a »szláv ügy«-et hangsúlyozta. Ennek okát is a helyzet nehézségeiben keresi levelező. A török hadikészületek egyre folynak. Mint Bulgáriából Szófiából írják, onnan a tartalékhadtest Sumlába küldetett. Nisből a 3-ik hadtestet várják oda, melynek egyes osztályai Drinápolyba és Trapézunkba mennek. Bulgáriából a cserkeszek török Armeniába küldetnek, mert az Alexandropolban összevont orosz hadsereg nagyobbára kubáni, tereki és huszi kozákokból, a cserkeszek ősi ellenségeiből áll, s ezekkel a cserkeszek most is szívesen fognak verekedni. Mintegy 8000 cserkeszt fognak Arméniába küldhetni. Mubiri Surur indiai mohamedán 50.000 frtot gyúrpénz legközelebb kiosztatván, a cserkeszek is megkapták belőle a maguk részét. Budapest, november 17. (Andrássy Gyula gr. külügyminiszter) jobban van, s ma Bécsbe akart utazni, de ő Felségétől táviratot vevén, mely ő Felsége Budára érkeztét jelenté, Budán maradt. Ő Felsége a király ma reggel Budára megérkezett, s Bórakor meglátogatta az egyik budai épületben lakó gr. Andrássyt. A király ő Felsége egy óránál tovább időzött a külügyminiszternél. Ő Felsége a király innen a kir. palotába ment, s délben Turn-Taxis herczeg kíséretében rókavadászatra indult. (Ringelsheim báró erdélyi főhadparancsnokról) a »Bud. Corr.« alapján ma azon hirt hoztuk, hogy a hadügyminisztériumban tartandó tanácskozásra Bécsbe hivatott, s ez alkalommal a titkos tanácsosi esküt is leteszi. Ez a hir mint a »P.Lt.« írja, hazugság. A báró már két héttel ezelőtt letette az esküt, s négy nap óta Budapesten időzik. Nem kapott meghívást Bécsbe, s a hét végén egyenesen Nagy-Szebenbe utazik vissza. (Belgrádból) Írják nov 13-ról: A czár moszkvai beszéde itt természetesen mély benyomást gyakorolt. A kormányt és a katonai köröket a czár nyilatkozata szerfölött leverte. Habozás nélkül bevallják, hogy a szerb miliczia működése valóban nem elégíthette ki Oroszország várakozását. Az oroszok kétségkívül Kara Györgyre és Obrenovics Milosra gondoltak, kik a török spahikat,a dahijákat és janicsárokat fegyveres parasztokkal kergették ki Szerbiából. A hatvan évi béke a nemzet harcziasságának sokat ártott; oly nemzedék született, mely a hajdani junakok vitézségét meg sem közelítheti. De mégsem áll az, mintha az eke mellől harczra szólított »seljazik«, (pórok) egyáltalán nem tüntették volna ki magukat. Csak Lesjanin tajcsári harczaira kell mutatnunk, hol kezdetben orosz önkényesek nem vegyültek az ütközetbe. Julius hóban oroszok még eltűnő csekély számmal voltak a szerb hadseregben, s mégis ez a hónap az, mely a szerb fegyvereknek annyi diadalt szerzett. Nagyon természetes tehát, hogy a czár nyilatkozata itt roszvért szült, s erősen fájlalják, hogy e nyilatkozat épen Oroszországból került ki. Csernojeff beszéde a hazájukba visszatérő orosz tisztek lakomáján némi feltűnést okozott Belgrádban. A tábornok egy helyen oda nyilatkozott, hogy Oroszország a szerb néppel szemben csak hiányosan teljesítette kötelességét. De aki tudja, mily hangon beszélt az orosz diplomata a háború előtt, kénytelen lesz bevallani, hogy Szerbia joggal nem várhatott segélyt Oroszországtól. Tény, hogy a háborút a czár akarata ellenére kezdték. Lehet különben, hogy Csernojeff nem a hivatalos Oroszországra czélzott, melylyel épen nem áll valami jó lábon. Ez okozhatja azt is, hogy a tábornok oroszországi útját még mindig halogatja. A porta kívánsága, hogy a demarcationalis vonal az Ibarnál vonassák, itt jogos ellenzésre talál. A szerbek Prokuplje, Kursumlja és Mitrovicza irányában 8 órányira benyomultak-Szerbiába. Nyugaton a szerbek Sjenicza és Nova város közt állanak Jogszerű tehát, hogy e positiókat a porta tiszteletben tartsa, ha egyszer az úti possideus elve szolgál alapul. A jelen viszonyok közt talán nem érdektelen az a hír, hogy a második angol meghatalmazott, lord Salisbury egyik unokaöcscse a szerb hadseregben kapitányi rangban szolgál, s már több alkalommal kitüntette vitézségét. ORSZÁGGYŰLÉS. a «.cp v t scionjiz mese iioy. 17. Elnök: Ghyczy Kálmán. Jegyzők: Horváth Gyula, Gullner Gyula, Orbán Balázs. A kormány részéről jelen vannak: Tisza Kálmán, Széll Kálmán, Perczel Béla, Trefort Ágoston, Szende Béla, Péchy Tamás, Bedekovics Kálmán. Az ülés kezdődik i. e. 10 órakor. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatván, észrevétel nélkül hitelesíttetik. Elnök bemutatja Zalányi János marosvásárhelyi lakos kérvényét Warring testvérek ellen 25,637 követelése tárgyában. Bemutatja továbbá Báló Péter makói lakos kérvényét az uzsoratörvény helyreállítása iránt; végül Szűcs Gyula, Lukács és társai budapesti egyetemi polgároknak, mint a budapesti két egyetem polgárai megbizottainak kérvényét a budapesti cs. török consulnak fáklyásmenet rendezésének engedélyezése iránt. A kérvények a kérvényi bizottsághoz utasittatnak. A zágrábi kir. törvényszék Jakics Antal orsz. képviselő mentelmi jogának felfüggesztése iránt tett kérvényét visszavonja. A mentelmi bizottsághoz utasittatik. Funák Sándor Bács-Bodrog megye tovarisovai. — Baranyi Ferencz Biharmegye margitai, A term. tud. társulatból. (Szakülés, nov. 15-én.) A term. tud. társulat ezen szakülésén először is Lóczy Lajos tartott felolvasást a barátfalvi barlangról. Az illető barlang Rózsahegy közelében fekszik s abban Lóczy ur ásatásokat tett. A leletek a következők: Találtatott legalább 48 embertől származó csont, melyből csak apróbb részek, mint kéz-, ujjcsontok hiányzanak, és 30 százalék gyermektől való. Legtöbb a félkarcsont és így általában a végtag. A tíz emberi koponyacsontok jobbára töredékek; alsó állkapocs van 27 darab, 8 felnőtt egyéntől, kettő csecsemőtől, stb. 16—20 évesektől. Csigolya- és nyakcsont 26 ; hátcsigolya 107 ; ágyékcsigolya 82. Az állatmaradványokból egy ökör csontmaradványa, egy szarvasagancs darabja és foga (?), továbbá őz, kutya, sertés töredékes vázai, egy medve közép kézcsontja, s egy lud-féle állat mellső kulcscsontja. A cseréptöredékek durvák, kova és mészpárdarabok finomabbak kova-szilánk egy alsó emberi állkapocsba beforradva; réz és bronz sodrony és egy réz tekercs néhány kapocs fibulával, s egy barna vas darabka. E leletek között legérdekesebb egy meglehetősen ép koponya, melyet felolvasó Schaffhausen bonni tanárnak küldött meg a kitől a következő véleményezést vette : »Bonn, nov. 8. 1876. A nekem átadott koponyát a liszkovai barlangból,melynek csak homlok- és arczcsontjai az (alsó) állkapocs nélkül vannak egy öreg finn koponyának tartom, mint melynek jellemző tulajdonául a koponya kicsiny, kerek alakját, a rövid felső apró fogakkal bíró állkapcsot, e kerek fog-ivet, a lapos vnnyboltozatot, a sima őrtövet, melyben a crista nasalis hiányzik és a kétgyökerű első zápfogakat tartom. Ezen tulajdonságokat leírják a skandináv kősirok kicsiny, kerek koponyái, melyek hogy megegyeznek a lapp vagy a finn typussal, Wirchow ellenében föntartom. A régi lapp-koponyákon ezen jellegek gyakoriabbak, mint a mostani lappokén. Ezek egy oly lapp, vagy finn koponyán is megvannak, mely az árterület egy igen régi folyam lerakodványain t. i. a Lippe folyó régi ágyában Hamm mellett, Westfaliában találtatott. Ez és a magyar koponya arczkifejezéseikben nagy hasonlatossággal bírnak. Az orrcsontok, az orrnyílás, az arczcsontok és szemüregek alakja igen megegyező; mindkettőnél a fönnemlített jellegek együtt vannak. A magyar koponya a föltalálás körülményénél fogva a bronzkorba lesz helyezendő. A barlang előrészében lakás, hátrészében temetkező helyül szolgálhatott. A felső álkapocs megjelölt képződése más mostani mongol fajnál is megvan, a kalmükoknál, de ezek koponyái nagyobbak és durvább alkatúak és némely kezdetleges jellegek, mint a két gyökerű elő zápfogak, hiányzanak. A koponya egy felnőtt emberé lehetett; a zápfogak utolsói kihullottaknak látszanak és részben cseppkővel boritvák; az orrcsontok közepett egybeolvadtak.« Ez értekezésre Hunfalvy János több megjegyzést tett, mire a szakülés véget ért. — Mike Bálint Csikmegye csiksomlyói választókerületben megválasztott képviselők végleg. — Fazekas József Tolna megye színi és Korodi Lajos Brassó városa választókerületében megválasztott orsz. képviselők pedig a szabályszerű 30 nap fentartásával igazoltatnak. Funták Sándor és Farkas Lajos a IV-ik, Korodi Lajos az V-ik, Bárányi Ferencz a VII-ik és Mikó Bálint a Vil. osztályba soroztatnak. Teleszky István benyújtja az igazságügyi bizottság jelentését a békebíróságokról szólójavaslat tárgyában az ahhoz csatolt különvéleményekkel együtt. A törvényjavaslat az osztályokhoz utasíttatik. Kihirdettetik a múlt ülésben a Il-ik bíráló bizottság egy tárgyára beadott szavazás eredménye, mely szerint Boda József 161 szavazattal megválasztatott. Harmadszor felolvastatik és végleg elfogadtatik az 1874. XXXIII. t. sz. pótlásáról szóló törvényjavaslat. A végleg elfogadottjavaslat hason alkotmányos tárgyalás végett átküldetik a főrendiházhoz. A képv. ház octóber és november havi költségvetése változatlanul megszavaztatik. A ház pénztárának bemutatása a September és október havi kiadásokról tudomásul vétetik. Boda József a Il-ik bíráló bizottság megválasztott tagja leteszi az esküt, melyet a ház tagjai állva hallgatnak meg. Következett a Helfy indítványának indokolás végetti felvétele a szent-ágotai és bárándi bérletekre nézve. Helfy Ignácz indokolja a fehér megyei alapítványi javak bérbeadása tekintetében beadott indítványát. Helfy azt indítványozta, hogy küldjön ki a ház öt tagú bizottságot a szágotai és bárándi bérlet megvizsgálására s ez még a folyamatban levő bérleti szerződések lejárata előtt tegyen jelentést. Ezen indítványát azért terjesztette be, mert úgy látja, hogy nem elkülönzötten áll a szóban forgó bérletek ügye, hanem az az általában követett rendszernek csak egy példáját képezi. Röviden előadja a szóban forgó bérlet ügyét. 1867-ben és 68-ban lejárt a fehérmegyei szentágotai és bárándi alapítványi jószágok bérlete. Ezen jószágokat bírták körülbelül 21—22 éven át a Szitányi testvérek és Splény is. A bérlet lejárta után az alapítványi jószágok nyilvános verseny utján más két bérlőnek kiadattak és pedig mint ez ezelőtt szokásban volt, 9 esztendőre. A bárándi birtokra nézve az uj bérlet lejárt 1. évi novemberben, a másikra nézve le fog járni 1877. octoberben. Különben a kormány kéz alatt, magán után megújította a bérleti szerződést és pedig nem 9, hanem 18 évre, és pedig oly feltételek mellett, hogy ooan a 1/2—3V3 frtot fizet holdanként, mert a bérösszeg többi része felmegy adóra. Szóló tüzetes értesítést kívánt szerezni ezen ügyről s ezért elment a közoktatási minisztériumba, hogy a szerződést megláthassa. Ott egyik tanácsostól a másikhoz küldték, míg végre ráakadt azon tanácsosra, kinél a szerződésnek lenni kellett volna. E tanácsos azonban azt mondta, hogy a szerződés a miniszternél van, ki azt tanulmányozza. (Derültség a szélső balon.) Szóló várt hosszú ideig a minisztériumban, s ekkor azon választ kapta, hogy miután a miniszternek szüksége van a szerződésre, azt sajnálatára nem mutathatja meg. (Derültség a szélső balon. Mozgás.) úgy látszik, hogy a miniszter féltette e gyermekét a szenvedéstől, azért nem mutatta meg. Ezúttal két dologra akar reflectálni. Az egyik az, hogy a bérlők egyike a szabadelvű kör tegnapi tanácskozásában valótlannak jelentette ki szóló azon állítását, hogy Zichy Nándor gr. azon vidéken körülbelül 8 írtért adta bérbe egy birtokát. Ez, azt mondá, annyira nem igaz, hogy ugyancsak Zichy egy másik birtokát ő neki ajánlotta holdanként 4 írtjával. Ez, azt hiszi szóló, csak az ő állítása mellett bizonyít, mert ha a rajtai birtokért 4 ftot mernek kérni, akkor a bárándi és szentágotai birtokokért legalább is 14 frtot lehet kérni. A miniszter azon érvére, hogy az említett birtok