Pesti Napló, 1879. március (30. évfolyam, 52-78. szám)
1879-03-03 / 53. szám
53. szám. Szerkesztési Iroda.« Barátok-tere, Athenaeum .épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadó-hivatal s Barátok-tere, Athenaaum-épület A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüti panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz, intézendők. Budapest, 1879. hétfő, márczius 3. 30. évi folyam. Előfizetési feltételeit s Politon küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra 2 frt. — 3 hónapra 6 frt. — 6 hónapra 12 frt. Az esti kiadás postai kölönf küldéséért felülfizetén évnegyedenként 1 forintos előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek hév Sely napján történik is, mindenkor a hó első napjától számíttetik. Hirdetések szintúgy mint előfizetések a Pesti Napló kiadóhivatalába Budapest, Barátok-tere, Athenaeum-épület, küldendők. ESTI KIADÁS* A Pesti Napló táviratai. — Múlt éjjel érkezett. — Tírnova, márcz. 1. A nemzetgyűlés tárgyalta a házszabályokat és elfogadta a bizottság azon javaslatát, hogy az alkotmányozó gyűlés nem nyilatkoztathatja magát törvényhozó gyűléssé. Berlin, márcz. 1. A pestis-bizottság tárgyalta mai ülésében a kormány előterjesztését a kikötőkben szervezendő vesztegzárt és a fertőztelenítést illetőleg. Az Oroszországból érkező árukra nézve 18 északi-tengeri és 30 keleti-tengeri kikötő jön tekintetbe. Hírlik, hogy a beviteli tilalom a csontokra, trágyára és kötélárukra is ki fog terjesztetni. Szt-Pétervár, márcz. 2. Lorisz Melikoff jelenti márcz. 1 ről: Az asztraháni kormányzóságban és a kirgizek belső kerületeiben nincsenek pestises betegek. 8 fok meleg van. Asztrahánnál kompokon járnak át a Volgán. Golenicseff-Kutusoff gróf, az inficziált tárgyak megégetésére kiküldött bizottság elnöke jelenti, hogy Sztarizkoje faluban fölgyújtatta a házakat, a bizottságot támogatta a lakosság. A lakosság magatartása biztosítékot nyújt, hogy a pestis ellen elrendelt intézkedések sikeresen végre fognak hajtatni. — Ma érkezett. — Athén, márcz. 2. A határidő, melyet a görög határszabályozó bizottság Mukhtár pasa elé szabott, tegnap lejárt, anélkül, hogy Mukhtár pasa válaszolt volna. Több hatalom kívonatára a görög biztosok megbizatták, hogy maradjanak még Prevesában. Kalkutta, márcz. 2. (Reuter-ügynökség.) Jakub klán február 20 ikáról kelt levelében ajánlatokat tesz a barátságos viszony megújítása iránt. Fázis, márcz. 2. A kamara azon szavazása alkalmából, melynél a jobboldal a szélsőballal szövetkezett, hogy Marcare belügyminiszter magatartását illetőleg az interpelláczió tárgyalása hétfőre halasztassék, több lap a kabinet fennállását veszélyeztetettnek tartják. A France ez a lapban Girardin azt kívánja, hogy Gambetta-kabinet alakíttassák. Biztos értesülés szerint a kereskedelmi miniszter a kamara keddi ülésében fogja nézeteit előterjeszteni. Madrid, márcz. 2. A tőzsdén a kabinet gazdasági programmja feletti vita alkalmából és azon hűfolytán, hogy több kiváló tőzsdeügynök beszünteti fizetéseit, nagy pánik uralkodott. Madrid, márcz. 2. Campos tábornok, Cuba kormányzója Cuba részére 200 millió pesetát kér. Cenovas del Castillo mint elnök kijelente, hogy inkább beadja lemondását, semhogy teljesítse Campos követelését, mely nézete szerint a spanyol pénzügyek állapotához képest túlságos nagy. Teplitz, márczius 3. Ma reggel 71/8 órakor 13 méternyi mélységben a forrástükörre akadtak, a hőfok 372/10 Reaumur. Itt óriási az öröm. London, márczius 3. A napra rendelt csapaterősbítések már mind elindultak. A Times jelenti Párisból: Francziaország és Anglia nem kívánják a chidivtől, hogy Nubar pasát mindig megtartsa miniszterének, hanem csak addig, míg a közigazgatási rendszer gyökeresen kiállta a próbát. (A Szerbiával kötendő kereskedelmi szerződés tárgyában az értekezletek még nem kezdődtek meg. A magyar küldöttek, ez értekezletek czéljából, közelebb utaznak Bécsbe. Budapest, márczius 3. (Az országgy. egyesült ellenzék) tegnapi értekezletén a berlini szerződés ügye élénk eszmecsere képezte; megállapodásra azonban nem jutott az értekezlet, hanem e részben határozatát a szerződésre vonatkozójavaslat tárgyalása alkalmára tartotta fenn. A törvényjavaslat tárgyalás a legközelebbi értekezlet napirendjére tűzetett ki. (A képviselőház pénzügyi bizottsága) vasárnap d. e. 11 órakor tartott ülését Ordódy Pál ideiglenes elnök megnyitván, meleg szavakkal emlékezett meg a bizottságnak elhunyt elnökéről, Zsedényi Edéről. Ennek következtében új elnök választása válvat szükségessé, Szontagh Pál indítványára egyhangúlag Ordódy Pál választatott meg a bizottság elnökévé. A közoktatási minisztérium költségvetéséből a bizottság a kolozsvári egyetem vegytani intézetének építésére felvett összeget függőben hagyta, míg a miniszter részletes költségvetést terjeszt elő. Ezen költségvetésnek, az azt kisérő terveknek és jelentésnek bemutatása volt az elnökválasztáson kívül az ülés tárgya Két terv mutattatott be. Az egyik 115 ezer irtot igényelne, de ezt maga a miniszter utasította vissza a lehető legegyszerűbb, csupán a legnélkülözhetlenebbekre szorítkozó tervet készíttetett, mely szerint a tervezett épület 80,679 írtba kerülne, mely összeg első részletéül a f. évi burgetbe 25 ezer frt volna felveendő. Kautz Gyula előadó részletesen ismertetve az ügy állását, az utóbbi tervet átalánosságban elfogadásra ajánlja. Az ügy részletes, beható és hosszas tárgyalást és vitát idézett elő, amelyben részt vettek Trefort miniszteren, Than Károly tanáron és Szász Károly miniszteri tanácsoson kívül báró Kemény Géza, Szontagh Pál, Hegedűs Sándor a javaslat ellen, Harkányi Frigyes, Máriássy Sándor és Lukács Béla a javaslat mellett. A javaslatot ellenzők elvileg elismerték ugyan az építkezés szükségességét, de a költséget mostoha pénzügyi viszonyainkhoz képest sokalták, s egyszerűbb, kevésbbé tökéletes, de olcsóbb módon óhajtanának a szükségletnek eleget tenni. A bizottság végül hosszas tanácskozás után abban állapodott meg, hogy ezúttal a tételt a költségvetésből kivétetni javasolja, felkérvén a minisztert, hogy a kellő megnyugtatás szempontjából vizsgáltassa meg ismételten az ügyet, különösen azon irányban, hogy a helyi viszonyok felhasználásával nem lehetne-e kevesebb költséggel is elérni a czélt. Ezzel az ülés véget ért. (Az erdélyi orsz. képviselők az utakról szóló törvényjavaslat tárgyában értekezleteket tartanak, s a maguk köréből bizottságot küldöttek ki, részletes javaslat megtételére. A magyar nyelv mellett. Azon örvendetes helyzetben vagyunk, hogy közölhetjük a következő nagyfontosságú feliratot, melyet a magyar nyelv kötelező tanításának elrendelése mellett a ruthén nemzetiségű gör. e. püspökök a közoktatási miniszterhez intéztek. A ruthén nemzetiség 1848-ban együtt küzdött a magyarral, s hazafias örömmel látjuk, hogy míg a román n. e. püspökök a magyar nyelv ellen kérvényeknek, a ruthének ma is értelemben, hazafiságban teljesen egyetértenek a magyarral. A kiváló figyelemre méltó felirat így hangzik: Kegyelmes Urunk ! Azon éber őrködés, mely az egyházfőket bár magasztos, de Isten és emberek előtt felelősséggel járó hivatásuk gyakorlása közben megilleti, lehetővé teszi, sőt megköveteli tőlünk is azt hogy körültekintő figyelemmel kisérjük azon országos mozzanatokat, melyek átalában véve a közművelődés érdekében időszakonként felmerülnek, legkivált pedig azokat, melyek a gondjainkra bízott egyházmegyék híveinek lelki szükségletei, szellemi s értelmi fejlődésük igényei, szóval kulturális érdekeik tekintetében belbecscsel, vonatkozással és befolyással bírnak. E közben nem kerülte ki figyelmünket a magas kormány ama üdvös intencziója sem, mely oda van irányozva, hogy az illetékes törvényhozás elé oly törvényjavaslat terjesztessék, mely szerint a magyar nyelv az elemi iskolákban a kötelező tantárgyak sorába fölvétessék. S mi, a munkácsi s eperjesi egyházmegyék püspökei, kiknek hívei nagyobb részben szláv ajkúak és egymással érdekközösségben élnek, a néppel való gyakori érintkezés útján nyert közvetlen tudomás és meggyőződés alapján bizton állíthatjuk, hogy az említett törvényjavaslat nemcsak ellenszenvvel nem találkozand a nem magyar ajkú híveknél, sőt inkább élénk öröm előélvezetében részesítendi azok legnagyobb részét. Tudjuk azt, hogy főkép azok, kik jól átérzett érdekeiket mérlegelni képesek, azon tudattal várják eme javaslat megtestesülését,hogy az rég észlelt hiányt és hézagot fog pótolni. Biztosíthatjuk a magas kormányt, hogy 13 polgári megyére kiterjedő híveinknek nem magyar ajkú része, saját érdekében, melegen óhajtja azon lehetőség beállását, mely neki módot és alkalmat nyújt arra, hogy megtanulhassa, vagy legalább megérthesse azon nyelvet, mely a nemzet nyelve és mely az államegység szempontjából is jog és kötelesség szerint a magyar hazában vezérszerepre van hivatva. Belátja e nép és minden jóakarója, kinek szivén fekszik ennek jóléte, hogy a magyar nyelv tudása úgy egyéni, mint társadalmi s állami érdekek szempontjából kívánatos, sőt szükséges. Szükséges egyénileg véve azért, mert a magyar nyelv az állam hivatalos nyelvét képezi, s ez a hazai művészetek és tudomány csarnokaiban úgy, mint a magasabb tanintézetekben méltó előjogra tett szert; a kultúrás törekvésű egyesületek édes magyar hazánkban eme nyelvet ápolják, és a nyelv itt az ismeretterjesztő könyvek kiadásánál termékeny és erőteljes szerepet vívott ki s biztosított magának. Ily körülmények között ki ne látná be szükséges voltát eme nyelv ismeretének ? Vagy nem elég szembeszökő előnyt kölcsönöz-e a közéletben azon nyelvnek tudása, mely a törvényhozás, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás közvetítője hazánkban, amely nélkül tehát a közélet pályáján vajmi nehéz eligazodni s boldogulni ? A magasabb tanintézetek nyelve a magyar lévén, szerfelett nehéz az elemi iskolából e nyelv tudása nélkül csak el is szánni magát a magasabb tanintézetbe való belépésre, s minő nehézséggel kellene bárkinek is küzdeni, a tudomány és más előfeltételek megszerzése végett, melyek okvetlenül igényeltetek arra, hogy a haza hasznos polgárává váljék és majdan az államban betölteni óhajtott állásnak megfelelhessen. De ha átalában a tudás emeli az ember becsét, mennyivel inkább áll az egyénileg véve azon népekre nézve, kik az erőteljesebb testvérnép nyelvének tudását szomjúhozzák s elsajátítják. S egyáltalában nincs ok arra, hogy eme belbecs és egyéni érték megszerezhetésének feltétele a nem magyar ajkú hívektől elvonassék, úgy hiszszük, hogy e nép ily háttérbe szorítást meg nem érdemelne. Ezen egyéni szempont egyébiránt élénk összhangzásban áll a társadalmi s állami érdekekkel. Mert az állam a magyar nyelvnek általánosítása által, sok olyan erőt nyerhet és biztosíthat magának az állami és társadalmi czélok előmozdításánál és a közhivatalok betöltésénél, azon elemekből és a nem magyar ajkú nép azon rétegéből, mely ekkorig parlagon maradt. Legerősebben fog pedig az eredmény állami érdek szempontjából az által jelentkezni, hogy a magyar nyelv tudása mindinkább erősbíteni fogja a politikai magyar nemzethez tartozóság nagy, igazságos és törvényes eszméjét. Ez pedig kell, hogy a hazában élő minden népnek, bármely nemzetiséghez tartozzék is, egyik fő óhajtását képezze. Ami azon aggodalmat illeti, mintha a magyar nyelv kötelező tantárgy gyanánti kezelése és annak az elemi iskolákban taníttatása a nemzetiségek elnyomására fogna vezetni, ezt távolról sem osztják egyházmegyénk vegyes ajkú hívei, nem pedig azért, mert megbíznak a törvényhozás és a magas kormány nemes erényét képező bölcs mérsékletek tapintatos eljárásában, és mert fel vannak világosítva már most is a felől, hogy a magyar nyelv csakis tantárgy gyanánt fog előadatni, de az ismeretek megszerzése, a rendes tantárgyak előadása, az illető népek anyanyelvén fog ezentúl is történni. Legkevésbbé fogja pedig a méltánylás eme mértékét a magyar nyelvtől megtagadni a mi népünk, amelyik forrón óhajtja, hogy a jövő nemzedék a gyakorlati életnek neveltessék és a melyik a közelmúltban nemcsak szívesen fogadta egyházmegyei kormányunk azon autonóm intézkedését, mely a magyar nyelvnek a felekezeti iskolákban való tanítását tette a tanítók kötelességeül, sőt a hívek ennek foganatosítását óhajtották, sürgették is, s ott hol a tanító mulasztása vagy a tanerő s az anyagi fedezet hiánya miatt a jó akarat e tekintetben hajótörést volt kénytelen szenvedni, az egyházi hatóság előtt tanítójuk ellen egyedül ezen ok miatt panaszt emeltek. És most a magas kormány épen eme tehetetlenségen óhajtván segíteni, s e nemes törekvést anyagi, lehetőleg országos segélylyel is gyámolítani, ezért híveink hálára lesznek lekötelezve s a czélzott törvényjavaslatot a közóhaj teljesítésére irányzott készség és állami pártfogás gyanánt fogják üdvözölni. Nem késünk ehhez képest, mai napon tartott közös értekezletünkből amiigod előtt tiszteletteljes bizalommal kijelenteni, hogy ha majd a tervezett törvényjavaslat a magas kormány szilárd elhatározása után, népünk iránti jóindulatból meg lesz érlelve és létrehozva, azt közéletünkben a jó ügy diadala s a közművelődés üdvadó lendülete fogja kísérni. Ezen óhajunk és biztosításunk tiszteletteljes kifejezésével s a magas kormány intézkedései iránti bizalomtól áthatva hazafias mély tisztelettel vagyunk 1879. évi febr. hó 22-én. Nagyméltóságodnak alázatos szolgái :Pásztélyi János s.k.munkácsi püspök, Tóth Miklós b. k. eperjesi püspök. A képviselőház márczius 3-diki ülése. A képviselőház mai ülésében a horvát költségvetés nagy érdekű vitára adott alkalmat. Irányi Dániel meleg szavakat intézett a horvátokhoz, amit a horvátok részéről Zsivkovics s Mihajlovics Károly viszonzott. A vitában részt vett: Lukács Béla, Jókai Mór, Simonyi Ernő stb. Fiume s a sajtóiroda, valamint a rendelkezési alap alkalmul szolgáltak további felszólalásokra. A tudósítást reggeli lapunkban közöljük. A Tisza áradása, 1. Kunhegyes, márcz. 1. A Honf. évi 50-ik számú újdonsági rovatának a Tisza áradásáról szóló tudósításában a többek között az foglaltatik, hogy a Mirkó gátat cs. k. utászok védik. Minthogy ezen közlés téves értesítésen alapul, kényteleníttettem a dolog állását, úgy amint az valóban történt, előadni. A szalók-t.-beli Tiszaszabályozó társulat védtöltése 1. év február 25-én a délelőtti órákban két helyen, nevezetesen Taskonynál az erdei fok melletti részen és Gyendánál átszakadt s a víz a gyendai töltésből a gyendai tóba, az erdei fok melletti szakadásból pedig a Mirkó folyásába ömlött. Sipos Orbán alispánunk már előbb értesülvén a szalók-t.-beli társulat védgátjának az 1876-ik évihez hasonló, sőt fenntebbiek szerint annál is roszabb karban létéről, annak helyrehozatasára a helyszínére sietett s február 25-én a reggeli órákban, midőn t. i. a szakadások történtek, már T. Roffra érkezett, hol értesítést nyervén az erdei fok melletti szakadásról, azonnal a Mirhegáthoz sietett, hova éles előrelátásánál fogva — mint egyedüli alkalmas védekezési pontra, előtte való napon 500 kunhegyesi munkást s 40 kocsit kirendelt; a kirendelt s már a helyszínen talált munkásokkal alispánunk a Mirkónak helyrehozását azonnal megkezdette s Kunhegyesről még 500 ember s 200 kocsi ismét oda küldetvén, s Kisújszállásról is 300 munkás érkezvén, a gátat, daczára a legkedvezőtlenebb időjárásnak s járhatatlan utaknak 200 igával s 1200 emberrel éjjel - nappali szakadatlan munkálkodása, folytonosan még éjjel is minden sátor nélkül fagyban és esőben a legszükségesebbeknek is nélkülözése és saját egészséges élete veszélyeztetése mellett a Mirkógátat annyira kijavíttatta , hogy ha a gát nincs is még egészen jó állapotban, de remélhető, hogy azon 400— 500 emberrel, akik jelenleg még ott dolgoznak, néhány nap alatt annyira helyreállítva lesz, hogy felügyelet mellett a veszélytől megmenekülhetünk, s ez az oka, hogy most is nem csak általunk, kunhegyesnek, hanem az összes érdekeltség által, kiknek nagy része vagy küldöttségileg, vagy személyesen a védmunkálatoknál megjelent, szeretett alispánunk e vidék megmentőjének — és méltán — neveztetik. A gyendai s erdei fok melletti szakadások által T. Bura, T. Roff, T. Beő s Fegyvernek községek határai nagy részt viz alatt állanak ; Szalók községe is a legnagyobb erőfeszítéssel védekezik. Téves azon tudósítás, mintha a Mirkót cs. k. utászok védenék, mert ott a munkásokra való felügyelet miatt kirendelt 68-ik gy. ezredbeli 4 szál legénynél több katona nincs, s arra ott hol alispánunk van szükség nincs is, mert ő majd szép szóval, majd intéssel, majd az erős munkában példaadással, s majd a szorgalmas Szolnok, márcz. 1. A Tisza folyó legutóbbi óriási és rohamos áradása meghaladván 5 hüvelykkel az 1876-ik évi eddig legmagasabb árvizet, szétszaggatta a szalók tiszabeöi társulat töltéseit, és pedig február 25 én Roff alatt elöntve a gyendai öbölzetet és ugyanekkor a taskonyi balparti töltéseket is. Az ár visszatarthatatlanul rohant és elönte gr. Szapáry Gyula szép birtokait, s megtámadta a 80 ezer holdat védő Mirhófoki töltéseket. Sipos Orbán alispán és vele Mojsisovics Vilmos kir. főmérnök rögtön a helyszínére menvén, a Mirhófoki töltéseket, éjjel nappali emberfeletti munkával 1200 ember segélyével megvédelmezték, és 80 ezer hold biztos elöntése megakadályoztatott. Az árvizek magassága febr. 27-kén tetőpontját elérvén, remélni lehet, hogy további kiszámíthatlan veszélyek eleje vézetik. III. Szeged, márcz. 2. A mára hirdetett közgyűlés az aggasztó mérvben növekvő vízveszély miatt elhalasztatott, a közigazgatás ügykezelése, — a rendőrit kivéve — fölfüggesztetett s a városi tisztikar bizottsággá alakulva, összes tevékenységét a fenyegető elem megfékezésére fordítja. A főispán sürgető kérésére ma délben 21 ponton s 30 utász érkezett Budapestről városunkba, holnap jő mégegyszer annyi utást, s egyszersmind elhatároztatott a belügyminisztert fölkérni, hogy tartasson készen a netáni katasztrófára még vagy 100 pontont, a megfelelő legénységgel, hogy az első sürgönyre azonnal ide útnak indulhassanak. A honvédelmi miniszter szintén fölhívta a kerületi parancsnokot , hogy a honvéd utászokat a főispán rendelkezésére bocsássa, és úgy, mint bizonyos számú legénységet is, hogy a védekezésben segédkezet nyújtsanak a polgároknak. Városunkból ma indult el egy század gyalogság az itt állomásozó 46 ezredből Csongrádra, hol a veszély azonos mérvű a mienkkel. A vész, — melylyel szemben a rettenetes erélyű város lakosságának munkabiró része már jdnan dolgozik a töltéseken — rendkívüli izgalomban tartja a várost, melyben a »lenni, vagy nem lenni« most hajszálon függ. A víz az eddig elő látott legnagyobb magasságot, 25 elérte, 8 a folyó óczeánná dagadt. A havasesőzés csüggesztő hatása nem látszik a munkán, folyik ez lankadatlanul, úgy a városunkat hatalmas gyűrűként körülvevő töltéseinken, mint a percsorai társulat töltésein, melynek megvédésére ma 15 ezer forint tétetett folyóvá a város pénztárából. Leginkább innen fenyegetheti a vész városunkat, mert ha Percsoránál beáll a katasztrófa, hátsó alig 22 lábnyi magas s a gyakori esőzések által nagy mérvben meggyengített töltéseink a romboló árnak semmit sem árthatnak. A víz déli 12 óráig alig észrevehetőleg emelkedett s ezt a mindszenti töltést, mint állítják, ketté szakította dühös elem arrafelé nyomulása okozta, s most ismét lassan emelkedik, mely emelkedés a legerélyesebb kitartó munkára ösztönöz. Tokajból, Naményből 20 cm. emelkedést jeleznek, Szeged népe vállvetve törekszik az őselem erejét legyőzni, lankadatlan munkaerővel; — adja isten, hogy ez mint eddigelé, sikerüljön is; mert ha az emberi erőt fölülmúlja a bőszült elem és korlátait keresztül szakítja úgy a nemzeti büszkeségnek népe, városával együtt a — voltak — sorába lesz sorolható. —cs. szerződés a Szerbiával kezdendő tárgyalásokra kitűz, már rég lejárt, de azért még mindig nem történt semmi. Szónok a jelentésben azt is ki akarja mondani, hogy az okkupáczió által igényelt terhek folytonos fokozódása mellett a lakosságnak van joga kívánni, hogy a kormány a közgazdaság terén a keleten pozitívabb eredményre törekedjék. Widmann gróf: Szintén sajnálja, hogy a szerb kereskedelmi szerződés s a ruméliai vasutak ügye nincs érintve a jelentésben. A lakosság még azt fogja hinni, hogy nem Szerbiából, hanem mi tőlünk erednek a nehézségek. Andrássy Gyula gr. külügyminiszter: Mindenek előtt azt tartja szükségesnek hangsúlyozni, hogy a Neuwirth által felvetett kérdés konnexitását a napirenden álló kérdéssel be nem látja s meg nem engedheti. Hogy az egyes államok függetlensége elismerésének feltételeit a felolvasott jelentés részletesen taglalta s az eljárást behatóan indokolta, az teljesen korrekt, de ezen kérdés összefüggését a közgazdasági kérdésekkel szónok el nem ismerheti. Másrészt nem vonja kétségbe a delegátusok azon jogát, hogy a közgazdasági ügyekben is követelhetnek mindenféle irányban felvilágosítást. Csak az ellen kell tiltakoznia, hogy a jelen kérdés eldöntése, vagyis a monarchia képviselete az illető keleti országokban, a szóba hozott gazdasági mozzanatoktól tétessék függővé. Ami magát a Neuwirt által fölvetett kérdést illeti, szónok még ma sincs azon helyzetben, hogy kielégítő adatok alapján pontosan megmondhatná, milyen részleteken szenvedett az ügy idejében való eldöntése hajótörést. De ki kell emelnie, hogy ez ügyben mindenekelőtt a monarchia két kormányának kell az alapul veendő elvekre nézve megegyezésre jutnia s hogy lehetetlen és épen nem kívánatos ilyen fontos tárgyalásokat kezdeni egy idegen kormánynyal, még meg nem üllepedett nézetek és irányzatok alapján. Ha tehát szólhetne mulasztásról, úgy ez mindenekelőtt nem Szerbiát terheli. Nehogy a mostani elhalasztásból valaki jogot meríthessen a további huzavonára, Szerbiának azon közvetlen indítványt tettek, hogy a berlini szerződésben megszabott határidő meghosszabbíttassék, ami meg is történt. A két országos kormány közt a megegyezés mindaddig azért nem létesülhetett, mert a Franczki-, Olasz- és Németországgal függőben levő tárgyalásokban kellett az elvi alapokat megállapítani és megszerezni. E kérdésben nem is arra kell a fősúlyt fektetni, mikor érünk el valamit, hanem arra, hogy mit érünk el. Ha tehát Neuwirth úr a hatalmi sféráról beszélt, úgy ki kell emelnie, hogy ő és a kormány sohasem beszélt a hatalmi körről olyan értelemben, mintha egy önálló államra szerződéseket lehetne oktrojálni. Az elért eredmények azonban mindenesetre öregbítették Ausztria-Magyarország hatalmi körét, minthogy Ausztria-Magyarország Bosznia birtokával Szerbiát két felől fogja körül s ezzel azon helyzetben van, hogy minden méltányos követelését kellő erővel támogathatja. Ezen gazdasági hatalmi kör értékesítése az, mire a berlini kongresszuson nyert alapon törekedni kell. De ehhez az összes különféle tényezők összeműködése szükséges. Egyébiránt elvileg nincs kifogása az ellen, hogy a jelentésbe a Neuwirth által érintett kérdésre vonatkozólag egy passzus vetessék föl. Neuwirth kiemeli, hogy mindenesetre az ugyan a fő kérdés : mit érünk el, de a mikor kérdése sem közönyös és pedig annál kevésbbé, mert már tudjuk, hogy vannak államok, melyek Ausztria- Magyarországot Szerbiában megelőzni törekesznek. Sturm is azt óhajtja, hogy a jelentés a szóban levő kérdéseket is érintse. Huss előadó kiemeli, hogy a jelentés csak a bizottságban fölmerült eszmék viszhangja. Tegnap a bizottságban a közgazdasági kérdések nem érintettek s igy a jelentés sem említhette azokat. A bizottság végül elhatározza, hogy ez ügyben a jelentésbe egy passzus vetessék föl. Szövegezése az előadóra és az elnökre bízatott. Ezzel az ülés véget ért, munkások jutalmazásával annyira tudja kormányozni a munkásokat, hogy ott minden katonai nógatás felesleges. A víznek a Mirkó-gáton való elfogása s a gyendai szakadásból kiömlő víznek határunkra be nem törhetése, nemcsak reánk kunhegyesiekre nézve s nemcsak azért, mert ezáltal a szalók-beői társulat s az egész világ előtt tényleg bebizonyittatott az, miszerint Kunhegyest a Mirkó minden körülmények között, s most is, midőn a víz az öblözetben 5—6 hüvelykkel magasabb az 1876-nál, megvédi és védte, s hogy más helyről, miután a gyendai szakadásból ez ideig határunkra viz be nem jött, mint a Mirhóról, vizet nem kaphatunk, hanem fontos azért is, mert a Mirhó gát által az országnak legtermékenyebb s mintegy 300000 holdat tevő része, nevezetesen Kenderes, Karczag, Kisújszállás, Tur-Keve, Szeghalom, Déva- Baványa, Mező-Tur stb. községek határai megvédetnek. Miután a veszélytől azonban még nem vagyunk egészen megóva, mert megtörténhetnék, hogy az erős szelek miatti hullámverés, s folytonos esőzés az új töltéseket megsemmisítené, óhajtandó volna, hogy alispánunknak eltávozta után a Mirkó szigorú felügyelet alá helyeztetnék, mert amily nyugodtak vagyunk most, mig tudjuk, hogy alispánunk a vészhelyén személyesen őrködik, és oly nyugtalanok lennénk akkor, ha az eltávozta utáni felügyelet nem a legszigorúbb lenne, s ezzel nem egy, a tájat teljesen ismerő, birtokánál fogva is érdekelt s tekintélyes egyén bízatnék meg. K. K. II. Az osztrák delegáczió pénzügyi bizottsága. Az osztrák delegáczió pénzügyi bizottsága tegnap folytatta az 1878. évi okkupáczionális előterjesztések tárgyalását. Byrandt-Rheydt gróf közös külügyminiszter előadta expozéját a múlt évi mozgósításról. Az expozé csaknem 1 órát vett igénybe. Utána dr.Russ előadó terjesztette elő jelentését az 1878-i külügyminiszteri szükséglet 2. cziméhez kért póthitelről. A jelentéshez szót emel: Neuwirth: Óhajtotta volna, hogy a jelentés ne csak azon feltételeket sorolja föl, melyektől a Balkánfélszigeti új államok önállóságának elismerése függővé tétetett, hanem érintsen egy sokkal fontosabb kérdést is, a monarchia kereskedelmi-politikai viszonyait amaz új államokkal. A határidő, melyet a berlini A hadügyminiszter expozéja. Az osztrák delegáczió pénzügyi bizottságának tegnapi ülésén a hadügyminiszter előterjesztette azon expozét, melyet már a tegnapelőtti ülésben kilátásba helyezett. Ezen expozé elsősorban fejtegeti azon általános katonai előkészületeket, melyek Erdélyben, Galicziában és Dalmátországban létettek. E czélra június 15 ikén kezdődött a mozgósítás. Időközben a berlini kongresszus Ausztria-Magyarországra bízta Bosznia és Herczegovina megszállását. Szemben a berlini értekezleten levő meghatalmazottak egyhangúságával nem mutatkozott se megengedhetőnek, se czélszerűnek, az erre szükséges haderők készen állításával késni, már csak azért sem, mert a katonai előkészületek eszközlése, minden siettetés mellett is, csak bizonyos idő lejártával volt lehetséges. Elhatároztatott, hogy négy gyaloghadosztály és egy lovas dandár teljes hadilábon, teljes felszereléssel rendeltetik a megszállásra. A két hadosztály, mely már korábban más czélból mozgósíttatott, szintén befoglaltatott e számba. Az expozé kiemeli, mily megelégedésére szolgál a hadügyi kormánynak, ez alkalommal konstatálhatni, hogy az összes csapatok mozgósítása tökéletes rendben, a programmban kilátásba helyezett határidő alatt, fennakadás nélkül ment végbe. A megszállás stratégiai részét a miniszter csak mellékesen érinti, de annál tüzetesebben szól az adminisztratív intézkedésekről, melyek a járművek, igásállatok beszerzésére, az egészségügyi szolgálat és a tábori posta berendezésére tétettek. Az expozé második és harmadik mozgósításról szól. A harctérről érkező hírekhez képest már augusztus 6-án rendeltetett el a 36. gy. hadosztály mozgósítása. A megszálló csapatok, az első hadosztály békelábon a határhoz küldetett, a 36-ik hadosztály felváltására, azután augusztus 10—17-ig gyors egymásutánban rendeltetett el a következő csapatok 03 intézetek mozgósítása: az 1. és 4. gyalog hadosztály 3 hegyi üteggel, 2 műszaki, 2 utászszázad hét hadi-híd felszereléssel, 3 tábori kórházzal Bosznia részére, továbbá 3 gyalogezred és egy műszaki század Herczegovina részére. Később mindazonáltal aránylag jelentékeny hatalom kifejtése mutatkozott szükségesnek, hogy az