Pesti Napló, 1882. január (33. évfolyam, 1-31. szám)
1882-01-01 / 1. szám
tekintve ,ny annyiban rokon, hogy a végre vény is legtöbbet a német birodayból, egyebet egy osztrák javatemtett és parlamentünkben bizony grád szoczialisztikus jelleget nyert az egyéni követelés végrehajtásának korlátozása által. Dekompozíczióban levő társadalmi és átalakuló gazdasági viszonyok nyomása mellett e tendenczia természetes, de ha már az adós exisztencziája és az ingatlan birtok némi megkötése a merev jog fölé helyeztetik, világos anomália és igazságtalanság, az állam kérlelhetlen előjogait nemcsak fentartani, hanem kiterjeszteni. Hiszen köztudomású dolog, hogy az adóvégrehajtás romboló hatása az uzsoráét is felülmúlja számos vidéken és hogy a magánhitelt máris megingatta a kincstári kiváltságok kiterjesztése. Nem palliatív expediensek, hanem rendszeres, gyökeres reformok, kiindulva a gazdasági jogból és speciális viszonyainkból, szükségesek mi nálunk; ezt érzi homályosan, ezt várja a törvényhozástól a magyar társadalom, várja hiába a jelen igazságügyi kormánytól. Az ily nehéz kérdést persze legkényelmesebb azzal elütni, hogy a kérdésnek nincs értelme, s akik választ nem tudnak, hamar készek e kitérővel. Azt hiszik, hogy nemzeti jogot mivelni annyit tenne, mint szent István végzéseihez folyamodni, holott értelme csak az, hogy a jelen társadalmi és gazdasági viszonyok elemzéséből, ismeretéből kiindulni és ezeknek megfelelő jogot alkotni kell. Nem az eredeti alkotás szüksége, hanem az alkotó szellem hiányzik. Az eredeti kodifikácziót persze nem szabad keresni, hanem azt meg kell találni. A keresett, de meg nem talált eredetiség példája végre a perrendtartási novella, mely hosszú javaslati fejlődés korában felváltva majd néhány szakaszszá zsugorodott össze, majd jelen tekintélyes terjedelmébe nyújtózkodott, biztos jeléül annak, hogy határozott szükségnek és tervnek meg nem felel és organikus alkotást nem képez, hanem mint a rossz regény, vagy fej nélküli hernyó, tetszés szerint megrövidíthető és megtoldható. Miután a szóbeli perrendtartás oly gonddal készül, mint a tizenkét táblás törvény, és a decemvirek még Athénben jártak, az »égető« bajok »ideiglenes« orvoslása szükségesnek találtatott az igazságügyi kormány apai gondviselése részéről. Az »égető« baj alatt a perek sokaságát és hosszasságát értették. Ahelyett tehát, hogy megbízhatóbb bírósági szervezethez és eljáráshoz folyamodtak volna, korlátozták a felebbezést és kiterjesztették a nem jogerejű ítéletek végrehajtását, mi elkedvtelenit a birtokon kívüli felebbviteltől Mivel a jároshirák most sem győzik a munkát s a törvényszékeken kevés a dolog, amazok hatáskörét terjesztették ki, mi mellesleg a zugirászat emelésére és az ügyvédi kenyérkereset csorbítására kedves alkalmat adott. Mivel különösen a semmiségi panaszokkal elkövetett visszaélés hozta-vonta a pert, nem érték be azok korlátozásával, hanem eltörölték a semmitőszéket, az alaki jogegység őrét és biztosítékát, hogy tagjai ismét kisegítsék a hátralékban megfeneklett legfőbb ítélőszéket, és helyébe tettek három semmitőszéket, a budapesti és marosvásárhelyi királyi táblát és a kúriát. Most már p. o. a bírói illetékesség kérdésében számos esetben nem egy semmiségi panasz lesz, mint eddig, hanem kettő : az első bíróságtól a táblára, ettől a kúriára. Hanem az igaz, hogy neve nem lesz többé semmiségi panasz, ez gyökeresen kiirtatott; a név ezenszóló alkotást elsöpörtek, hogy ma is áll és virágzik, hogy vezérállást foglal el és szolgálja a hazát — ez — mondja végül hévvel — az igazi érdem és ez az önöké. Az önöké uraim, kiknek e pillanatban a köszönetén kívül egy örömhírt mondhatok. Új munka, új tevékenység előestéjén állunk, melyben számítok az önök további közreműködésére. (Éljen.) Nincs többé okom eltitkolni, hogy hatalmas külföldi tőkéket sikerült újabb hazafias vállalatokra megnyernem! — Ez a legjobb az egészben! — kiált közbe Lápóczy, ki izzadva igyekezett az igazgató beszédét papírra tenni. — Legyenek meggyőződve, hogy eddigi kiváló érdemeik megfelelő figyelemben fognak részesülni — végző szavait a vezérigazgató s egyenkint kezet fogott a tisztelgőkkel. A gyülekezet áhítattal hallgatta végig Fridényit, de nem azzal a lemondó áhítattal, mely az isten házában honos, hanem azzal a nyugtalan, lázas érzéssel, melyet a jutalom reménye kelt. Az új kilátások a megelégedés mosolyát idézték minden arczra. Az előléptetés, a fizetésjavítás reménye a szegény napidíjak fanyar arczára is örömérzést varázsolt, s a jobb jövő álmai közben elfeledte a jelen perez sanyaruságait. Lápóczy volt az utolsó, aki távozott Önt délután elvárom — e sokat mondó szavakkal búcsúzott el tőle az igazgató. Ez jókedvet lehelt a derék férfiúba is, a nélkül azonban, hogy nyugtalan kritikus lelke szárnyalásait megszüntetné. A buzgó Spritz úr még egész litániát kénytelen meghallgatni, mielőtt szabadul tőle. — Önök nem tudnak rendezni. Még jó, hogy én itt voltam, legalább helyrehozhatom, amit elrontottak. Írok olyan tudósítást az esti lapoknak,hogy huszonnégy óráig az egész ország önökről beszél. Ne féljen, önről sem feledkezem meg, mondá fejét kegyesen rázogatva s végre elindult a »Hirtargoncza« kőnyomatu lap szerkesztősége felé, melynek ő volt éltető eleme, tulajdonosa. Fridényi úr néhány levelet vett ki íróasztalából s azután igy szólt Bálinthoz, legszemélyesebb inasához és komornyikjához: — Ma ügyes-bajos feleknek nem vagyok itthon. Az úri vendégektől, a kik tisztelegni jönnek, kérje el névjegyüket és tegye a többihez íróasztalomra. Ezzel a mellékszobába indult. Ez volt a szentély, hova látogatóival visszaszokott vonulni, ha teljesen háborítlanul akart velük értekezni. (Folyt, köv.) túl felebbezés vagy felfolyamodás lesz és a bíróságnak joga lesz a tartalom szerint egyiket a másiknak venni, s igy esetleg sérelmesen visszautasítani. Lesz három utolsó fórum ez országban, ezek között az erdélyi híres tábla, és mégis birság szabható »alaptalan« felebbvitelért, midőn háromféle végleges igazság fog megállapíttatni! Kárpótlásul a Kúria döntvénykönyvet vezet, mely törvény erejével ruháztatott fel. Az alkotmányos törvényhozó testület mellé ép a legfontosabb magánjogi téren a szervezetlen kúria hatalma lép, még pedig mielőtt magánjogunk törvényesen szabályoztatott volna. E nagy horderejű intézkedés is befért az »ideiglenes módosítások« közé. Végre megadatott az alsó bíróságnak is a jog, a per kiegészítést elrendelni s igy a felek szabad rendelkezését a magánügyi vitában korlátozni. Hogy ez mennyi zaklatásra és huzavonásra használható fel, a gyakorlat fogja mutatni. Törvénykezési eljárásunk nem lesz alaposabb, nem lesz rövidebb, s ahol rövidebb lesz, jogsérelem árán éri el; végre a kincstár gondja volt, hogy olcsóbb se legyen, hanem következetesen távozzék az ingyen igazságszolgáltatás eszményétől. A novellát helytelenítette a bírói és ügyvédi kar, a szakirodalom és szaksajtó, mivel az megfelelő haszon nélkül felzavarja a törvénykezés ismert, megállapodott és érzékeny rendjét, melyet igen könnyű felforgatni, igen bajos helyreállítni. E jogosult konzervatív oppozíczió daczára a látszólagos reform életbe léptettetett, hogy a mozgás takarja a haladás hiányát. Mozgás pedig lesz most elég valamennyi birói hivatalban, midőn a gyakorlati jogászok eddigi legfőbb törvény tudománya egyszerre »módosítódott.« Hanem e mozgás csak emlékeztet Stephen szavaira, hogy a kellően nem vezetett reformkívánalom merő változás szomjává fajul el, hogy a jognak fluktuácziója önmagában véve tetemes baj és hogy bármily fontos legyen a fennálló jog hiányainak orvoslása, még nagyobb érdeket képez létező hasznainak fentartása. Ezek azon ajándékok, melyekkel igazságügyi kormányunk törvénykezésünket és polgárságunkat új évkor boldogította. Dr. Dell’ Adam Rezső: A fővárosi közmunkák tanácsából. — decz. 29. Báró Podmaniczky Frigyes alelnök az ülést megnyitván, javaslatára a jegyzőkönyv hitelesítésével Takácsy Miklós és Ybl Miklós tanácstagok bízattak meg. Sík-.kő Náthánnak a sugár-uti II. csoporthoz tartozó 9. sz. az uj felosztás szerint mintegy 208 ,30 frt áron megvételére tett ajánlata elfogadtatott. A sugárúti telkeknek az előző ülésben elfogadott új beosztásának megfelelő kimutatás és a módosított vételi feltételek bemutattatván, jóváhagyattak, az uj felosztást kitüntető tervvázlat pedig a poltikai hatósági engedély megadása végett a fővároshoz rendeltetik átküldetni. A közraktárak környékének szabályozása érdemében eljárt vegyes bizottság javaslatának tárgyalása függőben tartatni határoztatott mindaddig, míg a főváros a Mátyás- és Csillag utcza közötti területnek mikénti szabályozása kérdésében szükségesnek tartott újabb tanulmányozás eredményét és ezen alapulandó javaslatát közlenni. A m. kir. államvasutak számára építendő központi személy pályaudvar újabbi elhelyezésére vonatkozólag bemutatott tervezet ellen észrevétel fenn nem forogván, a főváros felhivatni rendeltetett, miszerint az általános szabályozási tervnek ezen utóbbi elrendezés következtében igényelt módosítása érdemében a tárgyalásokat siettetvén, e részbeni javaslatát mielőbb terjeszsze be. A soroksári út és Csepel-rakpart közötti 9580. h. 1. sz. telek egy részének felosztására vonatkozó terv oly kikötéssel hagyatott jóvá, hogy a Dunaszabályozás folytán nyert terjedőknek a fővárosi pénzalapot megillető tulajdonjoga telekkönyvileg kitüntettessék. A közmunka- és köztek, minisztérium leirata folytán a budapest-pécsi vasút közigazgatási bejárása alkalmával megállapított útátjárónak a déli vaspálya testén keresztül a tulajdonos vasúttársulat által leendő folytatólagos kiépítése tárgyában helyszíni szemle rendeltetett el és ezen szemle foganatosítása végett Házmán Ferencz és Varasdy Lipót tanácsosok küldettek ki. A soroksári-ut mentén levő, Müller-testvérek tulajdonát képező vegyészeti gyár vizeinek az elzárt soroksári Duna-ágba leendő levezetése czéljából létesíteni szándékolt csatornavezeték építésére kiadott engedélyhez kapcsolt ama kikötés, mely szerint a lefektetendett csövek a szükségessé válandó javításoknak az ott elhaladó zimonyi vasút vonalának megsértése nélküli eszközölhetése végett egy munkás befogadására alkalmas falazott csatornába lettek volna elhelyezendők, a közmunka és közlekedédési minisztérium részérül elejtetvén, egyúttal azonban kivágatván, hogy gyártulajdonosok a vasúton netán okozandó károk jóvátételére nézve jótállási nyilatkozatot adjanak, a főváros a szóban áló csatorna építésére vonatkozó engedélynek az érintett kikötés mellőzésével leendő kiadására oly hozzáadással hivatott fel, miszerint előbb az illetőktől az említett és telekkönyvileg is biztosítandó jótállási nyilatkozatot követelje be. A katonai hadfőparancsnokság azon kijelentése folytán, hogy a várbeli dísztéren létező és a szabályozási vonalba eső katonai őrházat csak megfelelő kárpótlás mellett engedheti át a mellette elmenő út szándékolt kiszélesítésére, az ide vonatkozó tárgyiratok az egyeztető bizottsághoz utaltattak. A fővárosi tanács abbeli határozata, mely szerint Winter Samunak a II. ker. bárány-utcza 3. sz. alatt levő földszintes házra általa szándékolt emelet ráépítést illetőleg az engedély megtagadtatol, helybenhagyatott. Telkes Simonnak az I. ker. alma-utczában fekvő telkén szándékolt építkezés ezen utcza felhagyása következtében megengedhető nem lévén, az ügyiratok a telek megszerzése iránti alkudozások megindítása czéljából az egyeztető bizottsághoz utaltattak. A pesti I. hazai takarékpénztár egylet, Grenner Antal és Goldstein Ignácz felfolyamodásainak elvetése mellett a fővárosi tanács abbeli határozata, mely a VII. ker. Kazinczy, és dob utczában létező, neveLapunk legközelebbi »rom»,rendkívüli kiadásban, hétfőn reggel jelen meg. Mai számunkhoz egy és fél év melléklet van csatolva, a következő tartalommal: I. melléklet (egész iv): Közoktatásügy: Visszapillantás. — A tanító- és tanitónőképezdék. — Vegyesek. — Különfélék. — Törvényszéki csarnok. — A tárczában: Pinczér és vendég. Porzó-tói. — Közgazdaság: A budapesti gabonapiacz 1881-ben. — Vegyes hírek. — Pénzügyi és bankhirek. — Üzleti hírek. A budapesti gabona- és értéktőzsdékről.— A budapest-kőbányai sertéskereskedelmi csarnok távirata. — A vidéki piaczokról. — Sertésvásár. — Gyapjú. — Kézműáruk. — Szesz. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. — A kis sorsjáték húzásai. — Meghaltak Budapesten decz. 30-án. — Nyilttér. — A budapesti és bécsi áru- és értéktőzsdék hivatalos árjegyzései. — Hirdetések. II. melléklet (félév) : Tárcza : Aline özvegysége. (22.) — A Pesti Napló előfizetési felhívása. — Regényeink. Az esti lapunkban folyt regényt mai mellékletünkön fejezzük be. A »miniszter úr« regényt hétfőtől kezdve esti lapunkban folytatjuk és 10—12 nap alatt fejezzük be. — Erzsébet királyasszony, mint Bécsből jelentik, febr. 3-án az iparosbál után megy Angliába a Combermere-Abbeybe, a hat hétre tervezett rókavadászatokra. A királyné ottani istállójában összesen kilencz ló van, melyeket már nyolcz napja szoktatnak az ottani sok akadályos vadászterülethez. Újévnapján d. u. 5 órakor a Hofburgban családi ebéd lesz, melyen az összes főherczegek részt vesznek nejeikkel együtt. — Rudolf trónörökös és neje Stefánia trónörökösné ő cs. és kir. Fenségeik, Lajos Viktor főherczeg kíséretében január 2-án délben Prágába utaznak. — A Szent István szobor-alapra az év utolsó napján ismét kétfelől vettünk adományt. A magyar tisztviselők országos egylete, e -J „ i^yiet, mely a ?____ , . . . , egyik legbuzgóbb elemét képviseli, titkára Jankovics István ur által ötven frtot, dr. Veics Lajos ur Szent-Pétervárról tiz frtot küldött be hozzánk. Fogadják a derék adományozók őszinte köszönetünket. Ezzel gyűjtéseink 4531 frt 29 krra emelkedtek. Ez összeg az első hazai takarékpénztárban van kamatozólag elhelyezve. Midőn az év végén viszszapillantást vetünk a gyűjtés eredményére, ismételve a legmelegebb köszönetünket fejezzük ki a magyar közvéleménynek, mely a kegyeletes eszmét oly lelkesen fölkarolta. Rövid négy hónap alatt szerkesztőségünkben ötödfélezer frt gyűlt össze; ezenkívül egy pár városi és megyei törvényhatóság már eddig háromezer frtot szavazott meg e czélra. Csaknem nyolczezer forint van tehát már együtt, az alap le van téve s az eddigi siker kétségtelenné teszi, hogy a megalapítás ezredéves évfordulójának fenkölt ünnepét a magyar nemzet első királya szobrának leleplezésével fogja megülhetni Messze vagyunk ugyan még a czéltól, de az eddigi áldozatkészség biztos kilátást nyit reá, hogy elérjük azt. Melegen ajánljuk tehát a szent István-szobor ügyét az uj esztendőben is a magyarság buzgó támogatásába. A belügyminisztérium kebelében a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágási ügyek harmadfokú elbírálására Prónay József államtitkár elnöklete alatt két szavazó és egy pár pótbíróból s egy jegyzőből alakított bizottsághoz az 1881. év folyamán összesen 2028 felfolyamodás érkezett, melyek az év utolsó napjára mind el is lettek intézve. Idősb Bizony Miklós öngyilkosságáról már több nap óta írnak a lapok s az öngyilkosság okául egyszerűen azt említik, hogy idősb Bizony Miklóst, a miskolczi hadgyakorlatok alkalmával, egy huszár tiszt deresre huzatta és megverette. A meggyalázott ember e miatt lőtte magát agyon. A hír, mely ily alakban került nyilvánosságra, nem cáfoltatott meg ugyan, de mégis oly homályosnak és érthetetlennek tűnt fel előttünk, hogy még egészen hiteles adatokat nem nyerhetünk, óvakodtunk annak kommentálásába ereszkedni. A részletes és hiteles adatok azonban most már rendelkezésünkre állanak és most már igenis konstatálhatjuk, hogy e sajnos öngyilkosság oka részben csakugyan katonai brutalitás, de csak részben, mert ezen kívül még más okok is működtek közre, melyek a szerencsétlent az öngyilkosságba űzték. Maga az eset, lefolyásával együtt a következő: Borsodmegye ez év őszén kiváló vendégszeretettel látta el a gyakorló hadsereget, miért Borsodmegye a király köszönő elismerését is kiérdemelte. Történt azonban, amint ez gyakran történni szokott, hogy a nyéki határban künn táborozó lovasság egyik közbirtokosnak s épen idősb Bizony Miklósnak tagjában,az összerakott szénaboglyákat megrákoszolta. A tulajdonos, ki szigorúan rendes gazda, de különben kedélyes és szeretetreméltó öreg ur, épen arra sétálván s látván birtokán a szétkuszált szénacsomókat, a táborozó közlegényekkel szóvitába ereszkedett. Ezt hallván a felügyelő tiszt, haragra lobbant és a közlegények által rövid uton elégtételt akarva szerezni magának, az előtte ismeretlen öreget megfogatta és a táborban erőszakosan lehúzatta és »felvágatta.« A saját maga birtokán és jogos ügyében ily gyalázatos embertelen elbánást szenvedett öreg úr most a parancsnokhoz fordult panaszszal, és a parancsnok nem is késett segédkezet nyújtani az orvosláshoz. Rögtön maga elé rendelte a kihágást elkövetett tisztet, leszidta és figyelmeztette kihágásának következményeire, ha nem fogná azt a maga részéről orvosolni. Erre a tisztek, hogy a botrányt kikerüljék, tanácsot tartottak s elhatározták, hogy a kényes ügyet magán után intézik el. Körülfogták tehát a megbántott öreget, (kinek fia mint önkénytes szolgál a hadseregben) és szivére beszélvén, kiengesztelték sértődött haragját. Az öreg úr ezután nem csak hogy kibékült a sértő féllel, hanem befelejtésül barátságos pohárkocczintásokkal is végezték el a kellemetlen esetet. Ezzel a dolgot mindenki, aki ismerte, úgy tekintette, mint elintézettet. De nem így a rokonság és az ismerősök, akik csak később szereztek róla tudomást. Ezek most megtámadták az öreget, amiért oly gyönge volt, hogy megbocsátotta a bántalmat, és panaszát visszavonta. Folytonosan arra ösztönözték, hogy ne hagyja a dolgot annyiban, hanem már egyszer visszavont panaszát nyitsa meg. Az öreg úr, ennyi ostrom után maga is szégyelni kezdvén az ügy lefolyását, elhatározta magát arra, hogy panaszát újra megújítja. Be is nyújta azt újból az ezred parancsnokságának, hanem az, hivatkozással a felek kölcsönös belenyugvással már végbe ment elintézésre, mint tárgytalan panaszt visszautasította. Innen kezdődött Bizony Miklósban az a benső meghasonlás, melyből nem tudott kibontakozni többé. Érezve, hogy elégtétel nélkül nem élhet, s érezve azt is, hogy annak, hogy másodízben elégtételt nem nyert, részben ő maga az oka, szivén lőtte magát. Halála előtt levelet irt fiának, melyben arra kéri, hogy hagyjon békével, és felejtsen el mindent, íme ez a tényállás , mely a mily szomorú, és oly komplikált is. A katonai brutalitás tényét sem tagadni, sem szépíteni nem lehet benne, de az öngyilkosság minden ódiumát a hadseregre tolni, szintén aligha lenne igazságos. Az a kérdés azonban mindenesetre jogosult és méltán fölvethető, hogy miután egyik részről az ügy ily szomorúan végeztetett, vájjon másik részről nincs-e indokolva, hogy a vizsgálatot ez ügyben most már proprio motu kezdje meg maga a hadparancsnokság, mert amiről eddig hivatalosan nem lehetett tudomása, ámde most már egész bizonyossággal veheti tudomásul, hogy a hadseregben van egy tiszt, aki egy tehetetlen öregembert megbotoztatott, és ez eset alkalmából higgadtan fontolóra veheti a hadparancsnokság, hogy összeférhet-e a tiszti kard és a bot? — Kárász Anna hagyatéka. Csongrád vármegye főispánja, Rónay Lajos, mint a Kárász Anna végrendeletének végrehajtója, összes számadásainak bemutatása mellett a minisztériumhoz jelentést tett, hogy a vagyontalan árvák neveltetésére fordítandó százezerre menő nagyszerű alapítvány immár az e czélra kijelölt budapesti házak jövedelméből egybegyűlt és egyidejűleg azon kérelmet terjesztette elő, hogy a kiegészített alapítványt rendeltetésének megfelelően kioszthassa. A vallás- és közoktatási minisztérium miután a legnagyobb pontossággal és lelkiismeretességgel készített számadásokat kifogástalanoknak ismerte fel, végrendeleti végrehajtó urat a további teljesítendők elvégzésére felhívta. Ezen intézkedéseknek eredménye az leend, hogy a százezer forintos alapítvány — Csongrád vármegye, Budapest fővárosa és Szeged városának rövid idő alatt egyforma arányban kezelése alá fog bocsáttatni a végből, hogy annak kar____—e----------------------------1-” » ,-».4________./:n--------gyantalan árvák neveltetésére fordittassanak. — Fiuméba jövő kedden rándul ki több országos képviselő és a képv.ház pénzügyi bizottságának tagja. Az illetők a magyar állami vasútnak vendégei lesznek és Fiuméban meg fogják látni az Adriatársulat két új gőzösét. — Az osztrák-magyar I. általános tisztviselő-egylet pesti takarék- és előleg-társulata pénteken tart. Kanovics Aladár úr — az I. erdélyi vasút igazgatója — elnöklete alatt 500-dik válaszmányi ülését, mely ülést Kanovics ur ékes zárbeszéddel rekeszte be, visszaemlékezve a lefolyt év sikerrel koronázott működésére az egyletnek. Az egyletet, mint a Bécsben székelő anyaegylet fiókját 1872-ben Kanovics úr szervezte és léptette életbe, kiválva az akkor fenállt , később csőd alá jutott »magyar hitel-egylet« kebeléből, mint szervező az elnöki székkel kináltatott meg s azóta szakadatlanul vezeti az egylet ügyeit, mint annak elnöke. — A jogászbáli bizottság ezúttal nem követi elődjei példáját, kik a tánczrendeket külföldön rendelték meg, hanem elhatározta, hogy ezeket hazai iparos által készítteti. Ezen intézkedésért a bizottságot kétségen kívül elismerés illeti. — A szász kérdésről. Nagyérdekü röpiratot vettünk egy külföldön élő hazánkfiától. A röpirat névtelenül, német nyelven jelent meg és azon túlzott igények, irányzatos támadások visszautasítására irányul, melyek főleg az erdélyi szászok részéről intéztetnek a magyarság és a magyar állam ellen. A röpirat czíme: »Das Deutschthum in Ungarn. Einige Worte zur Aufklärung von einem Stock-Magyaren.« A munka Berlinben jelent meg Mrose H. F. kiadásában. Elfogulatlanul, a történelmi fejlődés fonalán mutatja ki, hogy Magyarországon német hajsz nem volt és nincs ma sem s hogy különösen szó sem lehet arról, hogy az erdélyi szászokat azért, mert németek, jogaikban bárki is csorbítaná. Igen behatóan világítja meg a szász föld állapotait s kimutatja, hogy a szászok vádjai és agitácziója Magyarország ellen igazságtalan és önző indokokból folyik. Egyszersmind kellően megbélyegzi az üzelmeket, melyek a német sajtóban a szászok által a magyarság ellen folytattalak s figyelmezteti a németeket, hogy annak, aki Ausztria megsziilárdulását óhajtja, Magyarországot is óhajtania kell. A hazafias szellemű, nagy szakismerettel és részrehajlatlansággal irt munkácska nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a németeket hazánk igazi állapotairól fölvilágosítsa. Azért minél nagyobb elterjedést óhajtunk neki kül- és belföldön egyaránt. — 729. Igenis, hétszázhuszonkilencz száma fekszik előttünk egy kis hetilapnak, mely e mai napon kezdi meg tizenötödik évfolyamát. 729 szám nagykor egy hetilap életében, főleg ha az ,a föladata, hogy mindig elmés, mindig vig legyen. És az a lap az ő tó kötetében fényesen felelt meg küldetésének — mert az is van neki, nem csak hivatása. Uj világot gyújtott a már-már elbóbiskoló magyar vidámság országában, uj irányt mutatott s franczia és másságot egyesített pirospozsgás magyar humorral. Egyik jeles eszthetikai czikkében Greguss Ágost, a torzrajzról s az életlap alakjairól értekezvén, busán azzal fejezi be előadását: miért hogy a magyarnak nincsenek olyan tréfás alakjai, mint a franczia Robert Macaire, az olasz Pasquino, az angol Punch, a német Nante stb.? Akkor t. i., midőn Greguss igy panaszkodott, még nem volt alakos életlap Magyarországon. De most már, örvendjünk rajta, van "Tl "J pGQlg^ U> javaüui. aa uuuoiivuu jjj egyetemen az ő előadásaik tárgyaivá tehetik, már valamint teszik is: Mokány Berczit, Tallérosit, Spltzig Icziget, Monokleszt, Kotlik Zirzát, Tojásst, Bukovayt, Kraxelhubert etc. Már e sorozatból is kitűnik, hogy a typikus alakok megteremtésében az oroszilánrész a kicsi, de erős »Borsszem Jankót« illeti, akit örömmel üdvözlünk ebben az újévben is kívánva neki, mint ahogy a magyar közönségtől meg is érdemli: mentül nagyobb elterjedést! — Borzasztó eset történt ma Károlyvárosban. Az ottani hadapród-iskola igazgatója Thah eim őrnagy előbb két gyermekét mérgezte meg morfiummal, azután önmagát felakasztotta. Thalheim őrnagynak négy gyermeke volt, három fia és egy leánya, kik közül csak a két fiú és a leány volt otthon. A leány nem akarta a méregitalt meginni s ez által megmenekült a haláltól. A két fiú az atyjuk által adott morfiumoldatot megitta,mire megkábultak. Később atyjuk a halántékon egy kis sebet ejtett s abba cziankalit csepegtetett,minek következtében a két fiú meghalt, ezután Thalheim felakasztotta magát. Ma reggel szobájában a tükrön függve halva találták. Az őrnagy neje távol volt a háztól, harmadik fiáért utazott, ki egy idegen hadepród-iskolában tartózkodott. A nő több napi távollét után épen ma délben tért vissza, hogy a reá váró borzasztó szerencsétlenségről tudomást nyerjen. A rémítő tett indokai felől különféle hírek szárnyalnak; különösen azt tartják, hogy az őrnagy gyermekei miatti bánatában, kik közül kettő gyógyíthatatlan szembajban szenved és az anyával hazatért fiúnak az intézetből történt kiutasítása miatt követte el a szörnyű tettet. — A varsói rendzavarásokról jelentik Krakóból. A varsói események képezik itt a közbeszéd tárgyát. A nagyon is aggodalmas orosz hatóságok visszatartják ugyan a táviratokat, de a levélbeli hírek s a varsói lapok bizonyos közlései azt sejtetik, hogy itt ismét a nihilista propaganda egy új merényletével van dolgunk. A Szent keresztegyházban fordult megrendítő katasztrófa csak jeladás régóta előkészített mozgalom kitörésére. E ma azon lázitó akcziók hosszú lánczának egyik melylyel a forradalmi párt a kormány működésé bénítani, a nyugodt lakosságot felizgatni és az általános fölkelésre előkészíteni törekszik, tevés helyessége mellett szól az egész mozgalo elfogott egyének jelleme. A zsidók sem ma sem a szomszédos városokban, honnan hasongalmakat jelentenek, nem nagyon kedveltek de egészben véve Orosz-Lengyelországban nem kedvező a talaj bármelyik társadalmi osztály harcára. Munkások és kézművesek nem is részt a legutóbbi rendzavarásokban. Helyetről gonosztevők, nagyobbára 15 — 18 éves csávái ruházatuk szerint a vagyonosabb osztályokhozozó egyének, kiknek beszédmódja oroszt árul el, vezették a mozgalmat. A hivatalos tehetetlensége és erélytelensége általános meg hozást kelt s ez irányban mindenfelől pahangzanak a nyugodtabb néposztályok köréből . különfélék folytatását lásd a melléklizett takarékpénztár tulajdonát képező fészernek ezen takarékpénztár által leendő lebontását rendelte el, másodfokulag helybenhagyatott. Chlunszky J. és Monbach K. felfolyamodási ügyében szükségesnek talált helyszíni szemle megtartására Pucher József és Varasdy Lipót tanácsosok küldettek ki. A következő építési engedélyek akadálytalanul kiadhatók: Schenk Péternek ul. ó-budai körte ut. 1589. sz. a. szerszám kamarára, Nagel Dánielnek I. őrmező 10072. h. sz. a. faépület emeltetésére, Riess testvéreknek V. váczi ut 1462. és 1463. gőzkazán és gyárkéményre. Különfélék, Napirend 1882. január 1. Naptár : Vasárnap, jan. 1. 1882. R. kath.: A. Kis Karácsony; protestáns: A. Újév napja; görög-orosz: (decz. 20.) D. 28. Ignácz, izraelita (thebet 20.) Böjt Jeruzsálem ostromának emlékére. — Nap kel 7 óra 50 perez, nyugszik 4 óra 17 perez. — Hold kel 1 óra 58 perez d. u., nyugszik 5 óra 6 perez reggel. A kormánypárt tisztelgése a miniszterelnöknél 11 órakor a a képviselőház elnökénél 12 órakor. Képzőművészeti társulat karácsonyi kiállítása (sugár-ut 81. sz.) d. e. 9-től d. u. 5-ig. Belépti díj 10 kr. Ilelyi hirek. — A budapesti tanitó-testület központi v mánya ma d. u. 3 órakor ülést tartott a nyúl iskolában, Lakits Vendel elnöklete alatt. - nek legérdekesebb tárgya az elnöknek kis volt, mely szerint ő a f. hó 18 án tartott ke nek azon határozatát, hogy az elnökség sajnálkozását a fővárosi tanácsnál a főváros U„n pi -— A*------Jf. '~L. — -W-l -leszállitá, nem hajtotta végre s nem is szt végrehajtani. E kijelentés után az elnök be egy fogalmazványt, melylyel a tanitó-testület zatát helyettesíteni lehetne, ha a választ határozná, hogy az terjesztessék fel a tanár elnöknek e kijelentése nagy vitát keltett, a nézetet fejezték ki, hogy az elnöknek, halés határozatának nem akar elege-' köszönni, mert a választmány nmelési határozatot megváltoztatni, úgy határozott, hogy az elnök ált, fővárosi tanácshoz intézendő felirat közgyűlés sajnálkozásának némi kifejt süljön. Az ülésen még több házi ügyet ís Az újévi üdvözletek a kávéházak a pesti kávés ipartársulat legutóbb tart, egyhangúlag elhatározta, hogy a kávéház napján az idén sem fognak átnyújtani új kártyákat. Ennek a határozatnak most a kávésok is alávetették magukat, kik tavalyiak ahhoz hozzájárulni. A fővárosi iparoskör választmánya ülésében szóba hozatván a karácsonynapi némeielőadás alkalmával némely lap közleménye állítólag előfordult »botrányos jelenetek« számban megjelent választmányi tagok e konstatálták, hoogy ez előadás alkalmáv jelenetek egyáltalában elő nem fordultakpán egy jogosulatlanul betolakodott s csa utasított fiatalembernek illetlen magáráék meg pillanatra a nagyszámú német ajkú csata vonatára rendezett előadást. Egyidejűleg a választmány gondoskodott oly rendszabályokról, melyek alkalmasak a kör estélyeinek családias zárt jellegét jövőre szigorúan megóvni és a társas estélyek látogatását csupán a köztagok családjaira és szabályszerűen bevezetett vendégeire korlátozni. A kör fiatalabb tagjaiból alakult s a magyarság terjesztése körül érdemeket szerzett állandó rendező bizottság a maga részéről is jegyzőkönyvileg rosszulását fejezte ki az iparos kör hivatását szem elől tévesztő tüntetési kisérlet felett és szintén gondoskodni fog az e polgári társas körbe nem való s csupán mulatni vágyó idegen elemek távoltartásáról. Eljegyzések és esküvők. Ordódy Pál miniszter fia, ifj. Ordódy Pál eljegyezte Ehrenfeld ógyallai földbirtokos leányát, ki vőlegénye kedvéért a keresztény hitre tér. Rotter Soma egri kereskedő eljegyezte Bauer Jenny kisasszonyt Egerben. Hannibál Kálmán gazdatiszt jegyet váltott Kollár Jolán kisasszonynyal,Kollár József szanyi tiszttartó bájos leányával. A Szilveszter esti isteni tiszteletet. A főváros összes templomaiban ma délután isteni tiszteletet tartottak. Mindenütt nagy áhitatos közönség hallgatá a hitszónoklatokat. A ferencziek templomában délután fél négykor Mehl Jakab fehérvári kanonok és országgyűlési képviselő tarta a pédikácziót. Kiindulva Pál apostol leveléből, a múlandóság hatását rajzolta rámmi sem állandó, s még az idő is, melyet a természettudósok állandónak szoktak tartani, folyton a pusztulásnak van kitéve. Ma az 1881. év romjain állunk. A válás és a bucsuzás minden körülmények közt nehezére esik az embernek s még a kelletlen helyzetből is bánatos szívvel búcsúzunk el múlandóság érzete lehangolja az emberkedél.- De, mint minden dolognak, ennek is megvár a jó oldala. Az ember ugyanis tudatára ébred annak, hogy léte nem örök, s igy minden perczben készen kell lenni a halálra. A főváros területén 13000 ember halt el a lefolyt évben. Mennyi köny, mennyi uj sír!