Pesti Napló, 1882. január (33. évfolyam, 1-31. szám)
1882-01-08 / 8. szám
ország múltjában ismeretlen, mert kivihetetlen politikai üldözések abszolutisztikus hajlant kormány és reakczionárius kormánypárt alatt be ne következzenek. Tapasztaltuk, hogy a többségi pártezés érdekében elkövetett törvénytelenség ellen a parlamenti felelősség arkánuma merő illúzió. Tudjuk, hogy az anyagi büntető kódex politikai része csaknem renegáta fanatizmussal van konczipiálva, hogy a független nemzeti eszméért és nagyszabású demokratikus haladásért való küzdelmet bűntett gyalázatával bélyegezze meg.Minden során a status quonak röghöz kötése, az udvari és birodalmi érdekek predominácziója tükröződik vissza. Ily törvény alapján mindazokat, kik az 1848-as reformokért 1848 előtt agitáltak, bűnpadra lehetett volna hurczolni. Következzenek ma be zűrzavaros idők — és bizton számíthatunk az esküdtszék nélkül, a központból miniszteri ügyészi parancsra meghajtott bűnvádi gépnek olynemű és oly mérvű működésére, minőt hazánkban még nem tapasztaltunk. Gondoljunk a hadsereg kérdésére, a kormány ellenzéki megtámadtatására, vallási, egyesülési kérdésekre, és ne kételkedjünk, hogy az esküdtszék elejtésével a politikai jogok szabad gyakorlata a kormány velleitása és az egyéni szabadság Damokles kardja alatt lesz. Nálunk nem oly erős még a szabadság, hogy ne mindenekelőtt azt biztosítsuk. Mit ér nekünk a tervezett eljárás mellett a képtelenig kiterjesztett actio populáris és az ügyész egyéb ellenőrzése, az inquizitorius eljárás kiküszöbölése, mit a harcz oly veszélyek ellen, melyek a múlt századokkal eltűntek, midőn oltalom nélkül hagyatunk a jelen, valódi, közvetlen és fenyegető veszély ellenében? A mai inquszíció a politikai üldözés. És minő ürügy alatt tagadják meg az állami és társadalmi jogszolgáltatás egységének nagy eszméjét? A nemzetiségi gyűlölet ürügye alatt. A leghézagosabb statisztika alapján minden kísérleti tapasztalat hiányában, és aligha eszélyesen politikai szempontból az ördög a falra festetik, hogy elhigyjük azt, mintha minden tót vagy oláh és szerb faluban a magyart martalékul odadobnák a nemzetiségi esküdtszéknek. Mintha nem pusztán törvényszéki székvárosban qualifikált esküdtek állításáról volna szó, mintha politikai perekben— ha kell — nem lehetne ezentúl is egyes nagy városban központosítani az eljárást. És más országokban nem volt-e és nincsen-e meg a nemzetiségi gyűlölet ? Nem-e nagyobb az Ausztriában és némely német és orosz tartományban ? És ahol nincsen, a vallási és politikai hit eltérése nem létesít-e Franczia- vagy Olaszorországban forróbb gyűlöletet, mint nálunk a különböző nemzetiségek ? És mit látunk mégis ? Sehol a világon nem gondolnak az ítélő jury eltörlésére. Angliában a vádjuryt feleslegesnek tartják 250 év óta, mégis fentartják még azt is, Francziaországban be akarják most hozni a polgári perekben ítélő esküdtszéket is, és még azon kisebb ügyekben is, melyekkel rendszerint az esküdtszék nem terhelhető, kivételt tenni a politikai jellegűekre nézve. És nem létezik számbavehető elfogulatlan szakember, ki a jury elejtését pártolná. Ne ámittassuk magunkat ürügyek által, melyek felsőbb parancsot takarnak. Az esküdtszéket, melyet meg nem lehetett tagadni Ausztriától, meg kell adni Magyarországnak is. Esküdtszék nélkül szóbeli, közvetlen, vádelvi eljárás kivihetetlen, mint ezt legfényesebben tanúsítja e tudós javaslat. E javaslatot Deák Ferencz soha el nem fogadta volna. Tisza Kálmán alatt azt nem szabad elfogadni a nemzetnek, ha tart még valamit politikai becsületére. Dr. Dell’Adami Rezsőlési választások alatt is ott láttuk a józsefvárosi mérsékelt ellenzék táborában, s daczára előre haladott korának, tesztel lésekkel azon volt, hogy a párt jelöltje, Szilágyi Dezső megválasztassék. Midőn Szilágyi programmbeszédét volt tartandó, Szentkirályit bízta meg a párt, hogy kérje fel a jelöltet, hogy jelenjék meg a választók körében. A választások alatt esténkint eljárt a Fehér ló vendéglőbe, daczára, hogy az estéket rendesen otthon szokta tölteni. Ebéd után rendesen elment az ősz utcza sarkán levő Mátyás-kávéházba, hol a korabeli polgárokkal nem egy kedélyes órát töltött. Szentkirályi Mór ezelőtt tiz évvel irta meg végrendeletét, s azt előbb említett barátja, Molnár Endre felügyeletére bizta. A múlt nyáron azonban a végrendeletet visszakérte, feltörte, s újabb fiókvégrendelettel látva el visszaadta Molnárnak, kihez gyengéd baráti kötelék fűzte. Ezenkívül még egy levelet adott át neki, de megkérte, hogy azt csak akkor bontsa fel, ha ő meghalt. E levélben Szentkirályi temetése ügyében rendelkezik, s meghagyja, hogy az lehetőleg egyszerű legyen. »Tegyetek bele egy ládába, ott is jó lesz nekem« —írja barátjának. A levélhez 100 frtot mellékelt, meghagyta, hogy a temetési költség ezen összeget semmi esetre ne múlja felül. Mert hát — s ezt majdnem elfelejtettük fölemlíteni — kissé különöz ember is volt Szentkirályi, amit Széchenyi is megemlegetett, s arra czélozva, hogy Szentkirályi hét hónapos gyermek volt, így szólt: »Az a két hónap hiányzik neki.« De ez olyan tréfás mondás volt, amit se Széchenyi, se más nem vett komolyan. S mert már fölemlítettük Szentkirályi különcrködését, álljon itt még egy vonás. Midőn az orvosi tanfolyamot hallgatta, a padra, a hol ült, s egyszer valaki azt irta : »Szentkirályi hazaáruló.« Ő rögtön alájakta : »S Kossuth nagy hazafi.« Most a ravatalon nyugszik a hírneves, kiváló férfiú, egyik a régi gárdából, mely pusztul és elvesz; az idő pusztítja, a nélkül, hogy hasonló nemzedéket hozna az ő helyükbe. Szentkirályi Mór elköltözött a többiekhez; hétfőn délután 4 órakor, midőn a temetése lesz, megrendül a halotti ének az ő ősz-utczai házának vén fái között, melyek látták az ő gondját és látni fogják koporsóját. Fia, Szentkirályi Albert gyászolja őt, ki boldog családi körével állja körül az elköltözött jó apa hideg tetemeit. Nyugodjék békével! Budapest, január 7. A képviselőház január hó 11-én, szerdán d. e. 11 órakor ülést tart. A bécsi miniszteri értekezletek, mint jelentettük, véget értek. A magyar miniszterek már Budapesten vannak s a tanácskozások folyamáról és eredményeiről a politikai körökben és a sajtóban számtalan hír és kombináczió kering, melyekből a fontosabbakat következőkben állítjuk össze: A tanácskozások a külügyi minisztériumban tartottak. A hadügyminisztert Vlassits báró tábornok képviselte. Jelen volt még Beck báró tábornok a vezérkar főnöke, továbbá a vasúti főfelügyelőség egy képviselője s több katonai szaktekintély. A N. W. Tagblatt szerint a bochei mozgalom elnyomásának terve megállapíttatott s a katonai intézkedések, melyek Herczegovina délnyugati részére is kiterjednek, már végrehajtás alatt vannak. A pénzügyi eszközöket illetőleg egyelőre két millióért vétetett kilátásba s a katonai részről kiinduló nagyobb követelések elejtettek. Az összegekre utólag indemnitást fognak kérni a parlamentektől. Magyar részről itt azon fentartást tették, hogy a katonai és a közigazgatási szükségletek közt különbség teendő; ez utóbbiakat Ausztria maga tartozik viselni, a katonaiakhoz a szokásos arány szerint Magyarország is járul. A magyar kormány magára vállalta, hogy a sziszek-novi vasutat mielőbb még január végéig forgalomképessé teszi s igy csapatok vasúton lesznek egész Banjalukáig szállíthatók. Megállapittatott, hogy a védtörvény a kitűzött időben egész erélylyel végrehajtandó az okkupáti tartományokban s ha e czélra még nagyobb katonai intézkedések szükségesek, akkor a miniszterek újra közös tanácskozásra gyűlnek össze, így tehát az utóbbi tanácskozások csak a legsürgetőbb intézkedések elrendelésére szorítkoztak. A tanácskozásokban, mint említettük, By- and t-Rheidt gróf közös hadügyminiszter nem vett részt, és pedig azért, mert egészségi állapota nem engedte meg. Ennek folytán Bécsben az a hir terjedt el, hogy a közös hadügyminiszter legközelebb visszalép. A Pester II. e hir hitelességéről nem tud véleményt mondani, de fénykép említi, hogy hivatalos jelentés szerint Bylandt gróf beteg s annyira szüksége van a nyugalomra és pihenésre, hogy további intézkedésig minden tekintetben Vlassits báró tábornok fogja helyettesiteni. Gyöngélkedése már régebb keletű. Már a delegaczionális ülésszakban a hadügyi albizottságban izgatott vita volt, melyben Bylandt gróf heves szavait azzal mentegette, hogy nagyon rosszul érzi magát; valami szívbajt említett. A plenáris üléseken is rendesen Szlávy József beszélt helyette. Visszalépésének hirét a jan. 3-án ő Felsége elnöklete alatti minisztertanácscsal hozzák összefüggésbe, melyen nézete kisebbségben maradt. Ez, valamint folytonos betegsége keltette benne a szándékot, hogy állásáról visszalépjen. Ugyanez ügyben a bécsi Vorstadt-Zigma azt állítja, hogy Bylandt gróf lemondása már ő Felsége kezében van s az uj hadügyminiszter mielőbb ki is neveztetik. Az új közös hadügyminiszter Rheinländer altábornagy lesz, ki jelenleg a 32. budapesti gyaloghadosztály parancsnoka. Rheinländer a trónörökös nevelője volt, a boszniai hadjáratban kitüntette magát s udvari körökben persona gratissima. E lap szerint azon tanácskozásokban, melyek a hadügyminisztériumban a delegácziók elé terjesztendő póthitelre nézve a hadügyminiszter és a hadsereg főfelügyelője, Albrecht főherczeg közt sok ideig folytak, kiegyenlíthetetlen differencziák merültek föl. A hadügyminiszter kijelentette, hogy bizonyos igen nagy összegekért, melyeket a főfelügyelőség kívánt, nem kérhet indemnitást a két országos kormánytól. De a főfelügyelőség azt mondá, hogy a pénznek meg kell lennie, így a hadügyminiszter nem tehetett mást, mint beadta lemondását. E hírekért a felelősség mindenesetre az említett bécsi lapot illeti. Mi belőlük az igaz, az pár nap múlva fog kitűnni. A bécsi tanácskozások eredményéről a Hon mai estilapja élén még a következőket írja : »A déldalmátországi dolgokat és különösen az előkészületeket sok lap túlozza. Megtörténtek az intézkedések — mint biztos forrásból értesülünk — a czélból, hogy a bochezek mozgalmai elfottassanak, sőt esetleges herczegovinai rendetlenségek is megakadályoztassanak, de e tárgyban még csak közös minisztertanács sem volt és valami nagy akczióra szükség nincs. A költségeket Dalmácziában viseli az osztrák kormány, és reánk csak annyiban háramlik teher, amennyiben a megszállott (herczegovinai) területen való intézkedések ilyent okoznának.« (Lásd táviratunkat.) A római pápa jelenlegi helyzetéről a Riforma hosszabb czikket közöl, melyben dicsérettel emeli ki azon mérsékletet, melyet a Crispi-kabinet a pápa irányában tanúsított és azon erélyt, melylyel a garanczia-törvényt végrehajtotta. Egész a múlt évi júliusig tűrhető volt a viszony a pápa és a kormány között és senki sem hallott oly botrányokról, melyek azóta történtek. Azóta azonban a viszonyok megváltoztak, minek nagy részben, e lap szerint, a jelenlegi kormány az oka, mely nem elég erélylyel foganatosította a garanczia-törvény azon intézkedéseit, melyek a pápa biztonságára vonatkoznak. A Riforma azt hiszi, hogy Olaszországnak a jelen visszás helyzetben oly erélyes kormányra van szüksége , mely képes a viszonyokat rövid idő alatt olyanokká alakítani , aminek tavaly júliusban voltak. Ha ez megtörténik, Olaszországnak nem lesz oka félni a külhatalmak beavatkozásától vagy felszólalásától a pápa érdekében. Tunisz és Francziaország. A Times konstantinápolyi levelezője azt jelenti, hogy Gambetta politikája oda irányul, hogy a tuniszi bennek lehető nagy autonómiát biztosítson. Konstantinápolyban nagy aggodalmat okozott ez a terv, mert ennek kivitele egyenesen azt eredményezné, hogy Tunisz a szultán fennhatósága alól kivétessék. A szultán ennélfogva minden eszközt megragad, hogy e terv kivitelét megakadályozza s igen ügyesen felhasználta a franczia politika gyengéit. E politika legelső gyengéje az, hogy a bejt a vele kötött szerződés alapján akarja a trónon fentartani; már pedig a bejt nemcsak saját családja, hanem egész népe gyűlöli azóta, mióta e szerződés megköttetett s olyan uralkodónak tartja, aki hazáját és hitét elárulta. Ezt szem előtt tartva a ezultán hasonló autonómiát kíván biztosítani Tunisznak, mint Francziaország, csakhogy Ali Ben Kalifa fejedelemsége alatt, aki most a lázadók feje. A franczia terv második gyengéje az, hogy a bejre akarja róni a hadisarc és azon kárpótlás megfizetését, melyet a külhatalmak Tuniszban lakó alattvalóik érdekében követelnek. Ez szintén általános elégületlenséggel találkozik Tuniszban és a szultán egyik sugalmazott lapja, az El Dsevaib, még inkább szítja az elégületlenséget. Ily körülmények között Francziaország terve a levelező véleménye szerint valószínűleg hajótörést fog szenvedni és tavaszszal újra megindul a harcz, melyben legalább is 170,000 arab fog a franczia csapatokkal szemben állani. Különfélék: Napirend január 8. Naptár: Vasárnap, jan. 8. 1882. R. kath. : A. 1. Szörény, Erhard; protestáns: A. 1. Erhard; görög-orosz: (decz. 27.) D. 30. István vértanú ; izraelita . (thebet 17.) — Nap kel 7 óra 51 perez, nyugszik 4 óra 23 perez. — Hold kel 8 óra 52 perez este, nyugszik 9 óra 19 perez délelőtt. — Hold reggel a földtávolban. Makart »Öt érzék« képcziklusa a műcsarnokban (sugárút 81. sz.) d. e. 9-től d. u. 5-ig. A központi Erődei nőegylet jelmezes sétahangversenye d. u. 6 órakor a Vigadóban. A budapesti munkások népgyűlése. Iparmúzeum a műcsarnok épületében délután V.3-V.6. Eszterházy képtár d. u. 2—5. Múzeumban természetrajz, és népismetár d. e. 9-től d u. 1-ig. Egyetemi könyvtár d. e. 9—12. Akadémiai könyvtár d. e. 9—12. Múzeumi könyvtár d. e. 9—1. Lapunk legközelebbi száma, rendkívüli kiadásban, hétfőn reggel jelen meg. Mai számunkhoz egy egész iv melléklet van csatolva, a következő tartalommal : Közoktatásügy : Tanügyi reformok. — A szerzetesrendek észrevételei s óhajai a középtan. tvjavaslatra vonatkozólag. — A gymnáziumi uj tanterv s utasítások. — Lapszemle. — Vegyesek. — Temesmegyéből. — Különfélék. — Törvényszéki csarnok. — A tárczában : Fridényi bankja. (7.) — A három csoda. — Közgazdaság: Üzleti heti szemle a gabonáról és a terményekről. — Heti jelentés a budapesti értéktőzsdéről. — Vegyes hírek. — Iparügyek. — Üzleti hírek. A budapesti gabona- és értéktőzsdékről. — A budapest-kőbányai sertéskereskedelmi csarnok távirata. — Juhvásár. — A londoni »Gresham.« — Kivonat a Budapesti Közlönyből. — Meghaltak Budapesten jan. 5-én. — Nyilttér. — A budapesti gabnatőzsde hivatalos árjegyzései. — Hirdetések. — A Szent István-szoborra ma sokfelől, számos hazafi gyűjtését és adományát vettük. Derecskey Lajos ur Baracson egy kis vadásztársaságban 15 frtot gyűjtött, mely összeget lelkes levél kíséretében ma vettünk. N. N. egy félegyházai társaság nevében öt frtot küldött be hozzánk. Dr. Szántó Károly úr, a lőcsei m. kir. állami felsőbb leányiskola derék igazgatója a tanári kar s a fiatal, az idén még csak két osztályú intézet növendékei közt 20 frtot gyűjtött, mely összeget meleg hazafias hangú levélben juttatott hozzánk. Mikovics Sándor szolgabiró ur Teregován, Krassó-Szörénymegyében buzgó készséggel tette magáévá a nemzeti eszmét s az alapra 15 frt 10 krt gyűjtött. Sümegen az ottani kaszinó alakuló ülésén Takács Alajos ügyvéd ur emlékezett meg a kegyeletes czélról s lelkesült felszólalására a jelenlevők 15 frt 40 krt adományoztak, mely összeget Petrich György pénztárnok ur ma küldött be hozzánk. Bakkellei Bánó Imre ur N.-Kanizsán írttal járult az alaphoz. Fogadják a derék gyűjtő és adományozó urak hazafias üdvözletünk és köszönetünk kifejezését. Nemes áldozatkészségük szolgáljon további buzdító például másoknak. Az itt kimutatott összegeket már a többivel együtt az első hazai takarékpénztárban helyeztük el. A gyűjtés eredménye a következő: Derecskey Lajos egy vadásztársaság adományakép (Baracs) 15 frt — dr. N. N. egy társaság nevében (Félegyházán) .............................. 5 » — » Dr. Szántó Károly igazgató gyűjtése (Lőcse)......................... 20 » — » A somogyi kaszinó gyűjtése . 15 » 40 » Mikolics Sándor szolgabiró gyűjtése (Teregova).................... 15 » 10 » Balthellei Bánó Imre (N.Ka nizsa)................................... 1» — » Eddig begyült......................... 4750 frt 69 kr. Összesen : 4822 frt 19 kr. A sümegi kaszinó gyűjtéséhez járultak: Raile József, Barcza Kristóf 2—2 frt, Takács Alajos, Galdon Károly, Petrich György, Soós, Stucker István 1—1 frt, Pintér István, Hauser János, Fuzik Gyula, Horváth János, Bajomy István, Schrotta János, Pintér Lajos, Szidnay, Vig László, Moyzer József, Reithoffer, N. N. 50—50 kr., Tafferner Béla 46 kr. ; összesen 15 frt 40 kr. Mikolics Sándor szolgabiró gyűjtéséhez Teregován (Krassó-Szörény megye) járultak: Lehel Dániel, Erlich Jakab 2-2 frt, Mikolics Sándor, Weil Herman, Balázs Demeter, Groszaveszkie Péterné, Bozics Gyula, Blázsics Sándor, Weinhold József, Popovics József 1 — 1 írttal, Luczwald Hugó, Zsivás Vazul, Kraft, Popovics Zahari petniki lelkész 50—50 krral, Talpes Péter 40 és Bach Nándor 30 krral, Ponorán Mikánor, Borbély György 20 — 20 krral ; öszszesen 15 frt 10 kr. Dr. Szántó Károly igazgató gyűjtéséhez a lőcsei m. k. állami felsőbb leányiskolában járultak: az I. osztály tanulói közül : Lefkovits Juliska, Lieb Emilia, Topertzer Malvina, Uhlanik Gabriela, Roth Emma 1 — 1 írttal, Berger Matilda és Henriette 50—50 kr, egyenkint a II. osztály tanulói közül: b. Ruseck Anna, Halász Gizela, Karl Rózsa 1—1 írttal, Desewffy Ervina, Gál Kornélia, Grünbaum Johanna, Justus Gizella, Mattyasovszky Margita, Sáska Iréné, Stromy Lujza, Sváby Anna, Károlyi Gizela, Jóni Eufémia 50—50 krral, a tanári kar tagjai közül: Klimkó Mihály, Thoma Terézia, Vilkovszky Lujza 1 — 1 írttal, dr. Szántó Károly 3 írttal járultak. Összesen 20 forint. — Cseh Edvard udvari tanácsos királyi biztos holnap Budapestre érkezik, hogy a patriárcha-választásra vonatkozó legfelsőbb leiratot személyesen átvegye. Vojnovics, az elhunyt temesvári püspök hivatalutódjául, Brankovics köztiszteletben álló, hazafias érzelmű szabadkai főpapot emlegetik. Az akadémiai pályázatok bírálóit ma nevezte ki a nyelv- és széptudományi osztály. A Karácsonyiféle vígjátékokat bírálni fogják Báróczi József, Beöthy Zsolt, Csiky Gergely, Frankenburg Adolf és Vadnai Károly ; a Teleki drámák bizottsága: Zichy Antal elnöklete alatt, Győry Vilmos, Szász Károly és két színész ; a Nádasdy-díjért érkezett költői beszélyeké: Gyulay Pál, Lévay József és Pulszky Ferencz; végre a Marczibányi pályaműveké, melyek Kazinczy nyelvének idegenszerűségeit fejtegetik : Imre Sándor, Joannovics György és Ponori Thewrewk Emil. — A Budapesti Szemle januári száma ma megjelent. Concha Győző, a kolozsvári egyetem jeles tanára a múlt század kilenczvenes éveinek reformeszméiről és előzményeiről kezd nagyérdekű jogi és politikai tanulmányt. Hunfalvy János érdemes tudósunk a »Vámjövedelem és fogyasztási adók« czimű figyelemre méltó pénzügyi czikket ir. — Téglás Gábor az aggteleki barlang ősembertani jelentőségét világítja meg. Baráth Ferencz Anglia nagy humoristáját és regényíróját, Thackeray Vilmost, kinek világhírű művei közül több magyarra is le van fordítva, méltatja. Wertheimer Ede Remusatné leveleivel, Ecseri Lajos Láng Lajos könyvével A közgazdaság elméletérel foglalkozik. Weisz Jakab Agyvelő és lélektan czímű tanulságos czikket közöl. Ezt követi Beöthy Zsolt nagyhatású rajza Látogatás czímmel. Gobbi Imre egy költeménye és Radó Antal czikke a Magyarországra vonatkozó 15—16. századbeli olasz forrásokról rekesztik be az önálló czikkek sorát. Az értesítőben Riedl Frigyes nagy elismeréssel szól Jókai .Akik kétszer halnak meg« czimü újabb regényéről. Igen érdekes adatokat találunk egy bírálatban Schwicker J. H. magyar tanár »Die Deutschen in Ungarn und Siebenbürgen« czimü munkájáról. A bírálat a többek közt jelzi, milyen tudományos alap nélkül van ez a munka összekompilálva, s még jellemzőbb példákkal mutatja be, minő elfogult, magyarellenes szellem lengi azt át! Schwicker azt hirdeti például, hogy az a német, aki elmagyarosodik, »egy magasabb kultúrái állapotból alacsonyabbra sülyed alá.« Azt írja továbbá, hogy az egész ország sülyedt, midőn a németség Magyarországban virágozni megszűnt. Az egész könyv tele van ily időtlenségekkel. És jellemző, hogy e könyvet egy magyar államgimnázium tanára irta, ki a német irodalmi és történeti folyóiratokat el szokta árasztani hasonló szellemű elmeszüleményeivel a magyar mozgalmakról. A franczia egyetemi tanárok hivatalos öltönyét eltörölte Paul Bert miniszter. A Moniteur Universel ilyen mélabús búcsúztatót mond az ünnepélyes öltönydarab fölött. Annyiban kényelmes volt ez a palást, hogy eltakarta az elhanyagolt öltözéket , télben, ha a ruhára húzták, meleget tartott, s nyáron megengedte, hogy könnyű öltözetet viselhessenek alatta. A különböző, majd fantasztikus, majd többé-kevésbé kopott és szűk öltözetek fogják helyettesíteni a méltóságos és illedelmes egyformaságot, nagy kárára a tiszteletnek, melyet a növendék a tanár iránt érez. E ruhán arany, vagy ezüst sujtásokat viseltek, melyek az utolsó évekig bizonyos becsben álltak az egyetemen. E jelvényekkel fölékittetvén, melyek megkülönböztették őt a liczeumi tanároktól, kiknek nem volt szabad ilyeneket viselni, s a magántanároktól, nemcsak növendékei tisztelték jobban a tanárt, hanem neki magának is jobban kellett önmagát tisztelnie. Egyszerű kabátban egy némely tanár meglehet, megenged magának olyan kifejezéseket, tag- és arczlejtéseket, melyektől tartózkodott volna, midőn a parókát és palástot viselte. A palást a nyilvános ünnepélyek alkalmával jól illett a hatóságoké mellett, különösen a jutalom-kiosztásoknál a nagy díjon kezdve, mely, ha ugyan Berter el nem törli, elveszti egészen régi fényét, s a látványt illetőleg valamely neveléstani kongresszushoz fog hasonlítani. De az öltözetet el kellett törülni, mint mindent, ami a régi hagyományokra, az egyetemi fegyelemre emlékeztet, mint mindent, ami még képes megóvni a tiszteletet és tekintélyt. — Félmillió czímet Ausztria-Magyarországból s a külföldről szedett össze a Rosenzweig-féle általános czimtár, mely német nyelven most adatott ki Bécsben. A két nagy kötetre terjedő munkának öszszeállítása rendkívüli fáradságról és szorgalomról tanúskodik. Az első kötet két részből áll: az első Bécs és külvárosainak kereskedő, iparos, gyáros cégeit, pénzintézeteit,iparvállalatait, egyesületeit, orvosait, ügyvédeit, kávéházait, vendéglőit stb. sorolja fel; a másik rész pedig a külföldi czégeket tartalmazza. A második kötet Bécs kivételével az osztrák - magyar monarchia összes ezégjeinek czimjegyzékét foglalja magában. Az egynemű foglalkozású czégek csoportokba vannak szedve és ezen csoportokon belül alfabetikus rendben soroltatnak fel. E beosztás, amint egyrészről megkönnyíti a keresést, másrészről teljes áttekintést nyújt, amennyiben a csoportokon belül az egyes helyek is alfabetikus sorrendbe vannak szedve. A kereskedőkre és iparosokra, nemkülönben a termelőkre nézve nagybecsű mű ára 31 frt. Megrendelhető szerzőnél Bécsben Mariahilferstrasse 109. — Igazolójegyek utazó kereskedők és iparosok számára. Az 1880-ban Németországgal kötött kereskedelmi szerződés szerint Németországban csupán azon magyar és osztrák alattvalóknak engedtetik meg a magukkal vitt árukészletek és iparczikkek elárusítása, kik a szerződésben előírt kereskedői, illetve iparigazolványnyal el vannak látva. Ezen igazolványoknak teljesen egyöntetű kiállítása s azok kiszolgáltatása körül követendő egyöntetű eljárás iránt a magyar és osztrák kormány közt megindított tárgyalás igen közel áll a befejezés stádiumához. Ezen kereskedői és iparigazolványokkal egyes házak megbízott utazói annyival is inkább szabályszerűen ellátandók, mert már eddig is letartóztattak Németországban olyan egyéneket, kik a korábbi gyakorlathoz képest ilyen igazolványok nélkül akartak üzleteket kötni. Nagy csalást kísérlettek meg a napokban Havannában. Ugyanis egy Madridból érkezett kábelsürgönyt tettek közzé, mely szerint egy bizonyos sorsjegy Madridban 500,000 dollárt nyert. Egy havannai bankház rögtön kérdést intézett Madridba, való-e a hír, s midőn igenlő választ kapott, a sorsjegy tulajdonosának egy millió frankról szóló utalványt szolgáltatott ki valamelyik párisi bankra. Utóbb kitűnt, hogy a táviratok hamisítva lettek, minek folytán rögtön intézkedések történtek, hogy az utalvány ki ne fizettessék. A Különfélék folytatását lásd a mellékleten. Helyi hírek. — A tanácsnok választás. A kijelölő választmány ma Ráth főpolgármester elnöklete alatt megtette a kijelölést az üresedésben levő tanácsnoki állomásra. A tagok teljes számmal voltak jelen. Kijelöltettek : 1. helyen Kun Gyula, 2. helyen Csendics Gyula, 3. helyen Rózsa Péter, 4. helyen Haberhauer János. A legközelebbi közgyűlésen, szerdán az eredmény be fog jelentetni, s a főpolgármester az erre 14 nap múlva következő közgyűlést fogja kitűzni választási napul. — Új színház Budán. A főv. tanács mai ülése elé terjesztik az állandó színházvizsgáló bizottság jelentését a budai színkörről; a jelentésben tudvalevőleg a színkör lebontása javasoltatik. A tanács ennek folytán most még inkább ragaszkodik azon előbbi javaslatához, hogy a színkör senkinek se adassék bérbe s úgy Krecsányi, mint Bogyó elutasittassanak. Hanem tekintve azt, hogy a város dunajobbparti lakossága immár megközelíti a 80,000-et, a színkör lebontásával csupán az egy kis várszínházra lesz utalva,melynek szituácziója kedvezőtlen, befogadási képessége csekély, beosztása czélszerűtlen s idénye rövid: a tanács elérkezettnek látja az időt arra, hogy Buda részére új állandó színház építését indítványozza társadalmi úton, de a fővárosi hatóság közbenjárása és támogatása mellett, oly helyen, mely a Buda-részi területnek lehetőleg központját képezze. Ezen ügyben a közelebbi indítványozást a tanács a közoktatási bizottságra bízta. A tanács körében már a hely is szóba jött s a fazekastért emlegették legjobban. — Munkás gyűlés tartatik vasárnap, f. é. jan. 8-ikán délután 1/a2 órakor a Buzalka féle helyiségben, a következő napirenddel: 1) a napról napra szaporodó bűntények és azoknak okai; 2) a sajtó; 3) a két első pontra vonatkozó netaláni indítványok. Eljegyzések és esküvők. Az egyetemi templomban ma estig/a6 órakor ment végbe Pruzsinszky János fővámtiszt esküvője Turóczy Adolf pénzügyi tanácsos budapesti fővámigazgató kedves és szellemes nevelt leányával, Lenkével. Násznagyok voltak Bossányi László országgyűlési képviselő s Tilker Ferencz honvéd-százados , nászasszony özv. Bobest Istvánná, született Berthóty Paula urhölgy, koszorús leányok a menyasszony nővérei, Turóczy Vilma és Terézke, Bobest Elza és Tölgyessy Ida kisasszonyok, végre vőfélyek Pruzsinszky Miklós, a vőlegény unokaöcscse, Beöthy Aladár, Csete Kálmán és Horváth Ákos urak voltak. Papp Domokos kir. államépítészeti mérnök Csik-Szeredán, a napokban jegyezte el néhai Sándor László honvéd-őrnagy kedves és bájos leányát, Annát. Dr. Berzsenyi Gerő lengyeltóti ügyvéd jan.. 10-én tartja esküvőjét Perlaky Fanni kisasszonnyal, Perlaky János jószágigazgató leányával Kaposvárott. Dr. Juhász Kálmán nyíregyházi járási orvos jegyet váltott O sváth Ida úrnővel Debreczenben. Járdánházy Dénes, Putnok város pénztárnoka, jegyet váltott Czölder Róza kisasszonynyal Nyíregyházán. Ifj. Pusztay Ferencz, máramarosmegyei hivatalnok, jegyet váltott Czövek Miklós mádi földbirtokos nevelt leányával, Keresztény Klára kisasszonynyal. Hadházy Kálmán ügyvéd f. hó 4-én jegyezte el Gyalokay Bella kisasszonyt, Gyalokay János aljárásbiró leányát. Halálozások: Liebenwein Károly cs. kir. százados elhunyt Kaposvárott. Szakácsi Zsuzsanna és férje Both István; Szakácsi József és neje Pap Anna; Szakácsi Eszter és férje Kovács Ferencz gyermekeik és a többi rokonok nevében is szomorodott szívvel jelentik szeretett testvérüknek és nagybátyjuknak, Szakácsi Dániel, hites ügyvédnek és volt országgyűlési képviselőnek, folyó hó 5-én, délután 5 órakor, életének 67-ik évében, történt gyászos elhunytat. Sárospatak, január 5. Áldott legyen emlékezete! Özv.Szerencs Jánosné szül.Bárány Katalin, Szerencs János kir. tanácsos és a főrendiház titkárának anyja, akadémia-utca 7. sz. alatti lakásán, tegnap reggel 8 órakor hosszas szenvedés után 82 éves korában elhunyt. Színház és művészet — A nemzeti színház közönsége ma este W 11- né asszony művészetének élvezetében részesült. A Hugonották opera Valentine szerepében kezdette meg újra négy havi vendégjátékai sorát, azzal a páratlan művészettel, melylyel közönségünket mindig elragadta. Vendégművésznőnk csodás hangja és nagy énekművészete, melyet ma is Valentine-ben, egyik legjobb szerepében, oly meglepően érvényesített, sokkal ismeretesebb, hogysem újabb méltatást igényelne; tüneményes művészetét e lapok hasábjain már volt alkalmunk elégszer jellemezni s igy ezúttal beérjük annak fölemlítésével, hogy Wilmé asszony teljes épségben hozta vissza hangját; azzal az átnéi csengésű hanggal tért vissza körünkbe, melyért annyira rajongott közönségünk az utolsó, mintegy nyíl hó előtti vendégszereplése alkalmával is. Az elisms nyilatkozatai is a régiek voltak ; a frenetikus ováczió kihívások minden felvonás után, sőt nyílt jeleneteben is folyton megújultak. Kapott egy nagy vitű bokrétát s gyönyörű nemzeti szinü szalagokkal dis tett szép koszorút is. Primadonnánk mellett Béli k. (Valois Margit), Perotti (Raoul), Ney (Marcel) i Odry (Saint-Bris) szereplése részesült nagyobb s tűnésben. Az opera gondosabb rendezése az előadó előnyére szolgált. Hogy a nézőtér zsúfolásig megt közönséggel, azt alig szükséges fölemlítenünk. A népszínházban ma este Lecocq legújabb operetteje, a Nap és hold (Le jour et la nuit) igen kedvező fogadtatásra talált. Lecocq ez operettel ismét elfoglalta azt a polczot, melyre Angot-val és Kisasszony feleségemmel emelkedett. Lecocq zsenialitása majd minden számban a régi erővel nyilatkozik ; egymást követik a bájos dallamok, melyek pezsegnek az elevenségtől, eredetiségtől; a hangszerelés finom, mint Lecocq minden művében. A szép zene becsét azonban nagyon leszállítja a szövegnek a Pipacscsal rokon meztelensége, melyet a fordítók kevéssé tüntettek el, pedig nem egy részt lehetett volna megtisztítani a sértő frivolitástól, anélkül, hogy a darabnak kárára lenne, sőt nyűge az operettének, mert kelletén túl nyújtja. — Don Brazeiro portugalli kormányzó, aki már négy feleséget eltemetett, ötödiket vesz nőül, akit nem ismer. Házába menekül udvarmesterének Miguelnek kedvese, Manola, akibe Gieratus de Calabanos beleszeret s üldözi. Hogy megmenekülhessen, a bárónénak adja ki magát. Ezalatt megérkezik az igazi bárónő, Beatrix. Ez mulattató félreértésre ad okot; a báró nem ismeri nejét, nappal Manolát kerülgeti, éjjel Beatrixszel szermeskedik, míg végre kiderül a való: Manola, Gieratus folyton üldöz szerelmével, s akit mindig játszik, Miguel neje lesz, Brazeiro megnyugodtan bet nejével. — A zene, különösen az első felvonás egy románcz, a keringő, Gieratus coupletja, e más felvonásban Manola és Beatrix egy duettja. Ma bűvölő kigyó dala, a harmadik felvonásban Ms hajcsárdala s a keringő élénk tetszésre tar Majd minden számot megtapsoltak. A sikert előadóknak is nagy érdemük van. Pál ma te (Manola) nagyon jó szerephez jutott, eleven , kellemes éneke gyakori tapsot nyert; a másott vonásban szép csokrot s babérkoszorút nyújt ki neki. Hegyi Aranka (Beatrix) szép éneke is elismerésre talált; őt is két csokorral tűnte. Kassai (Gieratus) kifogyhatatlan jókedvekodása folyton derültségben tartá a közé; szintúgy Solymossi, ki Brazeirából jó alta- teremtett, Kápolnai (Miguel), ki az első felvonásbeli románczot hévvel éneklé, Tihanyi (Don Dege néz). Vadnai Vilma néhány kis dalát igen csinosan éneklé. Ma lépett föl először Ber ki né is több apró szerepben ; kisérletét rokonszenvesen fogadták A jelmezek fényesek, a második felvonásban a diszló (szökőkuttal) sikerült. A szinház egészen megtelt közönséggel. — A nemzeti szinház jövő heti műsora: Folyó. jan. 9. »Egmont.« 10. »Ernánk »Rococo.« (Willné Mária asszony vendégjátéka.) 11. »Ahol unatkoznak.« 12. »Atala.« 13. »Az első.« (1-szer.) 14. »Sah királynője.« (Wiltné Mária asszony vendégjáték ) 15. »Az első.« (2-szor.) 16. »Az első.« (3-szor.) —A várszínház jövő heti műsora: Folyóki jan. 12. »A vizkereszt.« 14. »Czifra nyomorus.« 15. »Sevillai borbély.« — A népszínházban holnap, vasárnap, és ettől ismétlik a »Nap és hold« előadását. Kedden i »Igmándi kis pap«, szerdán a »Szép asszony kocsisa kerül színre, mindkettő Blaha Lujza asszonynyal csütörtökön és pénteken ismét a »Nap és hold«-t adja elő, szombatra pedig Lukácsy népszínműének, a »Árva Zsuzskának első előadása van kitűzv.