Pesti Napló, 1888. november (39. évfolyam, 302-331. szám)
1888-11-18 / 319. szám
ginavitálnak. Időközben az orosz kormány váltig hangsúlyozza, hogy a kölcsön tisztán a régi, terhesebb kötvényeknek előnyösebbekkel való felcseréléséből áll, amivel ellentétben a német officziózusok közleményein az a tenor vonul végig, hogy a kölcsönnek katonai szükségletek adtak létet, és pedig olyanok, amelyek különböző beruházásokban már korábban nyilvánulván, most fedezésre szorulnak. Berlinben ebből folyólag nagy baisse-irányzat kapott lábra, amely egy tegnap éjjel érkezett távirat tanúsága szerint már valóban aggasztó mérveket öltött. Ez áramlattal szemben a párisi üzérkedés igyekszik hausse-pozícióját megőrizni, s ez ideig nem sikertelenül. És ha e két ellentétes mozgalom nem zökkentette volna is ki a nemzetközi pénzpiacot rendes kerékvágásából, felmerült legutóbb egy másik jelenség, amely a délamerikai aranyszükséglet alakjában, valamennyi mérvadó tőzsdén, nagy megrázkódtatást szült. Tegnap éjjel ugyanis az a hír érkezett, hogy az angol banktól 500.000 font sterlinget vontak el, miután tegnapelőtt ugyancsak ez intézet aranykészletét 637.000 font erejéig vették igénybe. És ugyanakkor a német birodalmi bank is 15 millió márkát szolgáltatott ki ugyancsak délamerikai számlára. E tömeges aranyelvonások oly annyira kihasználták ez intézetek különben is megviselt készleteit, hogy a további kamatlábemelést mindkét piacon küszöbön állónak tekintik. Márpedig a diszkont-tételek máris oly mérvűek, hogy amennyiben további drágulások nem a közforgalom eredménye, nem lehet más, mint a közforgalom hátránya. S ha eltekintünk is ama kölcsönhatástól, melyet az európai pénzviszonyok a mi belső piaci helyzetünkre is szükségképen gyakorolnak: ez a helyzet már magában véve is elég súlyos, amennyiben az üzérkedésnek és a kereskedelemnek pénzszükséggel kell küzdenie és a leszámítolási forgalom az osztrák-magyar banknál a média alkalmából oly arányokat öltött, hogy a pénz további megdrágulása nálunk sem tekinthető kizártnak. Márpedig a zilált tőzsdei helyzet és a pénzszerzés nehézsége a hitelműveletek szempontjából a legkedvezőtlenebb előjelek, mert ilyenkor sem az ützérkedés, sem a nagyközönség nem részesíti barátságos fogadtatásban az esetleg piaczra kerülő új czimleteket. A magyar kölcsön-konverzió tekintetéből tehát a tőzsdei helyzet ily alakulása bennünket aggodalommal tölt el. Budapest, november 17. A főrendiház bizottságaiból A főrendiház pénzügyi bizottsága Haynad Lajos bibornok-érsek elnöklete alatt tegnap délelőtt tartott ülésében tárgyalás alá vette és elfogadta a konverzióról szóló törvényjavaslatot, mely a főrendiháznak e hó 21-én szerdán délelőtt 11 órakor tartandó ülésében fog napirendre kerülni. A bizottság tanácskozásában a kormány részéről Tisza Kálmán miniszterelnök vett részt. — A főrendiház igazoló bizottsága e hó 20-án délelőtt 11 órakor ülést tart. Tárgy : a főrendek jegyzékének kiigazítása, és gr. Hadik- Barkóczy Endre vagyoni képesítésének megállapitása. Az örökösödési jog. A képviselőház igazságügyi bizottsága Apáthy István elnöklete alatt ma ülést tartott, melyben a véderőre vonatkozó s a behívásra meg nem jelenőkkel szemben való eljárásról szóló törvényjavaslatok előadójává megválasztotta Matuska Pétert, a bírói felelősségről szóló törvényjavaslat előadójává pedig Bokross Eleket, aztán folytatta az örökösödési jogról szóló törvényjavaslat tárgyalását a 396. §-nál (az örökség megszerzése.) A 398. és 399. §§-okat a következő új szakaszokkal cserélte fel a bizottság: 398. §. Ha oly köteles részre jogosítottak jelentettek be igényt, akik a köteles részt, illetve annak kiegészítését készpénzben követelhetik, ezeknek igénye nem szolgálhat akadályul arra, hogy az örökös az örökségnek ideiglenes birtokába helyeztessék, és hogy az örökhagyó halálától számított három hó elteltével, ha ellentétes öröklési igény nem támasztatott, az örökösödési igazolvány kiadassák. A birtokba helyezés előtt azonban az örökös a köteles részt, amennyiben a hagyatéki ingatlanok nem fedezik, biztosítani köteles ; ellen esetben az örökséghez tartozó ingóságok azon részére, mely a köteles rész biztosítására szükséges, zárlat rendelendő. Az örökösödési igazolvány alapján foganatosítandó tulajdonjogi bekeblezéssel egyidejűleg a köteles rész összegének biztosítására a zálogjog az összes hagyatéki ingatlanokra bekebelezendő. 399. §. A biztosítandó, valamint a bekebelezendő összeget a köteles részre jogosított tartozik megjelölni , azt azonban, ha túlságosnak találtatnék, a hagyatéki bíróság, szükség esetében a felek meghallgatása után mérsékelheti. Ama kérdés eldöntésénél, hogy a köteles részt a hagyatéki ingatlanok fedezik-e ? figyelembeveendő azon körülmény, hogy a hagyatéki ingatlanokra az örökhagyó hitelezői zálogjogot az örökös tulajdonjogának bekeblezése előtt is szerezhetnek. Ha a köteles rész zálogjogi bekeblezés által vagy egyébként biztosíttatott, az örökös kérelmére a hagyatéki bíróság a köteles résznek kifizetése vagy kiegészítése iránti per megindítására a fenforgó körülmények figyelembe vételével záros határidőt tűz ki, mely azonban három hónapnál rövidebb nem lehet. Ha a köteles részre jogosított ezen határidő alatt a keresetet meg nem indítja s annak megtörténtét a hagyatéki bíróság előtt nem igazolja, a hagyatéki bíróság által a bekeblezett zálogjog törlése, a biztosíték visszaadása, illetőleg a zárlat feloldása rendelendő el. A 401. szakaszt mint feleslegest törölte a bizottság. A 402. szakaszt a következő rendelkezéssel toldották meg. » Az utóörökös az örökség elfogadása vagy visszautasítása iránt hatályosan nyilatkozhatik, mihelyt az örökség az örökösre nézve megnyílt. E szabály áll akkor is, ha az utóörökösnek öröklési joga feltételtől van függővé téve.« A törvényjavaslat e fejezetébe, Teleszky államtitkár indítványára, felvétetett még e rendelkezés : »Harmadik személy ellen azon birtokkeresetek, melyek az örökhagyót megillették, az örökös által érvényesíthetők. Azon harmadik személy ellen, ki az örökhagyó halála után hagyatéki vagyontárgyakat önhatalmúlag előbb vett birtokba. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend: november 18. A miniszterek nem fogadnak. Nemzeti múzeum: d. e. 9— d. u. Egyetemi könyvtár d. e. 10—12. Grand Café-Restaurant de l’Opera. Andrássy -út, akir operaháznak átellenében, az összes helyiségek villamos világitással. Az idegenek találkozási helye. Lapunk legközelebbi száma,rendkívüli kiadásban, hétfőn reggel jelen meg. .Viai számunkhoz fél iv melléklet van csatolva, e tartalommal. Tisza Kálmán beszéde a képviselőház nov. 17-diki ülésében. — Tárcza: Megtorlás után. — Közgazdaság: A lefolyt hét gazdasági története. — Heti szemle a gabonáról és terményekről. — Vegyes közlemények. — nov. 17. »Megtorlás után« czimmel lapunk mai mellékletén hosszabb elbeszélést kezdünk, melyet Mészáros István, a nemrég idejének és tehetségének hajnalán elhalt fiatal iró közvetlenül halála előtt fejezett be s a »Pesti Napló«-nak röviddel halála előtt személyesen adott át. Az érdekes elbeszélés, mely Mészáros tehetségét már kiforrott fázisában mutatja, a szerencsétlen fiatal írónak utolsó műve s a benne rejlő szépségeken kívül megvan az az érdeme is, hogy egy korán elhunyt szerény, de sokat ígért tehetségnek emlékét eleveníti fel. A Szent László-társaság ma Schlauch Lőrincz püspök elnöklete alatt választmányi ülést tartott, melyen az elnök mindenekelőtt a társulat halottairól, nevezetesen Somssich Pálról, Lonkay Antalról és Dezső Adolfról emlékezett meg. Venczell A. pénztárnok ezután előterjesztett kimutatása szerint a társulat ez évi jövedelme eddig 8762 frt, kiadása pedig 6602 frt. Marad rendelkezésre 2160 frt. E jelentés után a folyamodványokat intézték el. Megszavaztak Petrozsény és Nógrád-Bérczel községeknek templomi czélra egyenkint 50 frtot, Csüged moldva csángó községnek 200 frtot, Giurgevo községnek iskolára 100 frankot, a bukaresti angol kisasszonyok iskolájára 200 frankot, a kínai misszióra 300 frankot, a drinápolyi irgalmas nénéknek 100 frankot, a nischi templomra 100 frankot, a filippopolisi iskolára 150 frankot. Uj tagoknak jelentkeztek: Máday Izidor és dr. Haydin K. Az elnök indítványára az idei közgyűlést deczember 13-án tartják meg a központi papnövelde dísztermében. Uj főherczegi sarj. Pozsonyból érkező táviratunk jelenti, hogy Izabella főherczegnő ma délután négy órakor egy leánynak adott életet. Miután bulletint nem adtak ki az örvendetes családi eseményről, az a hír terjedt el Pozsonyban, hogy Izabella főherczegnő rosszul van. E hír, mint pozsonyi tudósítónk táviratozza, alaptalan. Úgy a főherczegnő, mit az újszülött, mely igen erőteljes, aránylag jól érzik magukat. A sárospataki kollégium önképző társasága, melynek egykor dr. Vay Miklós, Kossuth Lajos, Erdélyi János, Szemere Bertalan és Szemere Miklós is tagjai voltak, tiszteletbeli tagjának választotta Margitay Dezső írót s az erre vonatkozó aranynyomásu díszoklevelet egy küldöttség tegnap nyújtotta át neki a fővárosban. Lipót föherczeg a khinaiaknál. Lipót toszkánai föherczeg keletázsiai útján Nanking városát is meglátogatta, s daczára, hogy inkognitó utazott, a kormányzó helytartója és a khinai hatóságok részéről oly ünnepélyes fogadtatásban részesült, amilyen rangjánál fogva megilleti. A főherczeg Nankingban a franczia hittérítők fejét, Garnier püspököt látogatta meg és megtekintette a franczia jezsuiták intézeteit. A »Mátyás templom« ékszerei. Trefort volt vallás és közoktatásügyi miniszter, halála előtt három évvel, elhatározta, hogy a renovált Mátyástemplom számára két régi stilü ékszert, és pedig egy »Monstrancziát« (Szentségtartó) és egy »Paczifikáló« (áldásadáshoz használt) keresztet készíttet. Az ékszerek készítésével Link Fülöp fővárosi ötvöst bizta meg, ki a munkához hozzá fogott és harmadfélévi munka után be is fejezte. A megrendelő miniszter azonban időközben elhunyt s igy Tisza Kálmán miniszterelnök veszi át a két, összesen hatezer frt értékű ékszert, melyet a készítő a jövő hónapban a műcsarnokban is ki fog állítani. Az egyetemi ifjak és a véderő javaslat. Említettük volt, hogy az orvosnövendékek a vallás- és közoktatásügyi miniszternél akarnak orvoslást keresni az uj véderőjavaslat rájuk nézve sérelmes intézkedései ellen. Petícziót is szerkesztették, melyet már közöltünk s melyet egy háromtagú küldöttség Weissmann Frigyes, Stern Zsigmond és Reismann Adolf ma délben 12 órakor nyújtott át gróf Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszternek. A küldöttséget Münnich Aurél orsz. képviselő vezette és mutatta be a miniszternek, kinek a petícziót Weiszmann Frigyes nyújtotta át rövid beszéd kíséretében, pártfogásra kérve a minisztert. Csáky Albin gróf válaszában körülbelül a következőket mondta: Tisztelt uraim ! Kérelmüket igen szívesen fogadom és eleve is késznek nyilatkozom óhajtásaikat — amennyiben azok méltányosak — pártolni. Egyébiránt magam is törekszem, hogy az orvos-egyetem hallgatóinak lehetőleg engedmények tétessenek és azért az egyetemi tanácsot felkértem arra, hogy ez irányban véleményét terjeszsze be. Annak a közelebbi napokban való beérkezése után ezen kérelmeiket, amelyeket nekem átnyújtottak, gondos és lelkiismeretes bírálat tárgyává fogom tenni. Addig is ne várják tőlem, hogy pozitív ígéreteket tegyek, de azt előre is kinyilatkoztatom, hogy a magam hatáskörében minden lehetőt megteszek. Ezután a miniszter szívélyesen elbocsátotta a küldöttséget. Az egyetemi ifjúság mozgalmához, melyet az új véderőtörvényjavaslat ellen indított, a vidéki jogakadémiák hallgatói közül is mind többen csatlakoznak. A budapesti egyetemi polgároktól eddig 600 aláírás érkezett be, de még legalább ugyanennyi ív és aláírás várható. A vidékről is számos ívet küldtek be már, így Kecskemétről 117, Selmeczbányáról 385, Mármaros-Szigetről 40, Győrből 34, Sárospatakról 36, Pozsonyból 67, Egerből 32 ívet, összesen 711 aláírással. — A kassai jogakadémia hallgatói szintén csatlakoznak a budapesti egyetemi ifjak mozgalmához s ezt bejelentették az itteni tizes bizottságnak. — Egyben elhatározták, hogy feliratban kérik meg Jókai Mórt, Kassa város orsz. képviselőjét, hogy a javaslat tárgyalásánál védelmezze és pártolja a város és az ország intelligens ifjúságának óhajait. — A pozsonyi jogász társaskör szintén bejelentette, hogy hozzájárul a mozgalomhoz. — Az egri jogakadémiai ifjúság hasonló kijelentéssel élt. Az idei farsang legérdekesebb újdonsága a turistabál lesz. A jogászbál, melynek kérdése annyi ideig vajúdott, elmarad, így határozták ezt el ma a jogászok segélyegyletének közgyűlésén. Helyette turistabál fogja megnyitni a farsangot. A rendezőség a bírói, ügyvédi és közigazgatási téren működő fiatalság elitéjéből alakul s azon van, hogy ez legyen a farsang első s egyszersmind legfényesebb elitebálja. A jövedelmet a »Magyar jogász-egylet« s részben a »Hírlapírók nyugdíjintézete« javára fordítják. Alapítványainkról. A jogászegylet mai ülésén Csemegi Károly elnöklete alatt Csorba Ferencz értekezett alapítványainkról. Az előadás annak kifejtésével kezdődött, hogy alapítványaink nagy része ez idő szerint kívül esik a kormány és a nyilvánosság ellenőrzésén. Azt sem tudjuk, mekkora az a vagyon, amely az ország területén alapítványokba van lefektetve és a legtöbb esetben nincs biztosítékunk arra, hogy azoknak kezelése helyesen és rendeltetésüknek megfelelően történjék. A felolvasás világot kíván vetni az e téren uralkodó állapotokra és jelezni azt, amit a köz érdekében kellene tenni. Történetileg vázolta az előadó az alapítványok feletti legfelsőbb felügyelési jog érvényesítésére irányuló törvényhozási és kormányi intézkedéseket, és arra az eredményre jutott, hogy a fennálló állapot a törvényeknek nem felel meg, hogy tarthatatlan és hogy új törvényre van szükség. Ezután konkrét vonatkozásokkal részletesen ismertette a különböző nemű egyházi és világi alapítványok tekintetében létező állapotot. Végül mindkét nemű alapítványra vonatkozó legfelső felügyeleti jog miként való szabályozásáról egy általa készített törvénytervezetet mutatott be. A szakférfiak nagy érdeklődéssel hallgatták az előadást. Birtokváltozás: Naszvadon — Éxcsekújvár mellett — a Bodánszky-örökösök tulajdonához tartozott 900 holdas birtokot megvette 110,000 forintért Dubrovitzky Elek kincstári jószágigazgató; a birtokhoz tartozó s a Nyitra folyó mellett fekvő épületeket a most — hír szerint — Ó-Gyallán fekvő honvéd-huszárezred szándékozik laktanyának kibérelni. Megyeház-felavatás Segesvárott. Mint lapunknak Segesvárról távirják, ma avatták fel Küküllő megyének most épült diszes, monumentális megyeházát. Az ünnepélyen ezrekre menő közönség volt jelen, közte sokan Erdély legtávolabbi vidékeiről. A mikor gróf Bethlen Gábor pompás négyes fogatán megérkezett a megye székházához, taraczkdurrogás és lelkes éljenzés fogadta. A főispán a székház dísztermébe ment, hol hazafias szellemű megnyitó beszédet mondott, a haza, a király és alkotmány iránti szeretetre buzdítván hallgatóit. A nagy hatást keltett beszédre dr. Klein Adolf ügyvéd válaszolt, majd Gaál Domokos alispán a megye nevében tartott szép üdvözlő beszédet. Most Somogyi István főjegyző a megye monográfiáját olvasta fel, melynek végeztével az összes, a székház történetére vonatkozó okiratok befalaztattak. A beszentelést a katholikus, a református és gör. kath. egyház papjai végezték. Ezután Alpár Ignácz, a megyeház tervezője és építője átadta a székház kulcsait. Az ünnepélyt 400 terítékes banket követte. Az első felköszöntőt Bethlen Gábor mondotta a királyra és családjára; utána Gaal, Szoboszlay alispánok, Somogyi főjegyző, gr. Haller János, dr. Roth Károly, dr. Krausz, Kern ügyvéd , Horváth tanfelügyelő mondottak felköszöntőket. Este fényes bál volt. — A felavatás alkalmából érdekesnek tartjuk az uj székház építésének történetét megemlíteni. Az 1878. évi május hó 20-án tartott rendes tavaszi közgyűlés megnyitásakor az elnöklő főispán, gróf Bethlen Gábor beszédében a közgyűlés figyelmét egy állandó székház létesítésére hívta fel. A közgyűlés az elnöki kijelentést magáévá téve, építési bizottságot küldött ki, mely a Bajor-utczában lévő Kesler Dániel és társa-féle telkeket — ahol most az uj székház emelkedik — találta a kivitelre elfogadhatóknak, Maetz Frigyes építészt bizván meg a terv és költségvetés elkészítésével. E tervet és költségvetést az 1881. május 11 és 12-én tartott közgyűlés hosszas vita után elfogadta, és a telekcsoportot 30.167 forint 47 kr vételáron megvette. A közmunka minisztérium által eszközölt műszaki bejárás alkalmával azonban oly észrevételek és fogyatkozások merültek fel, melyek többek között az előirányzott 119.218 forintnyi költségen való felépítés lehetőségét kizárták és az építkezési költséget 153.000 forintban irányozták elő. A megyeház építési tervére kitűzött pályázaton Alpár Ignácz budapesti építész nyerte el a 2000 frtnyi díjat, míg az építési munkálatokra hivatott árlejtésen Arnold és Endstrasser kolozsvári cégnek 148.274 írttal, mint legolcsóbb ajánlatot tevőnek adta ki a munkálatok véghezvitelét. Ezek után az építkezést megkezdték és az 1884. év ősze már fedél alatt találta az új székházat, melynek főhomlokzata közel fekszik a bástyához és a vár felőli része egy díszes nagy udvarral nyílik az utczára. Az első emeleten, az épület balszárnyában van elhelyezve a díszterem és a főispáni lakás, míg a hivatalos helyiségek részére a szebb és világosabb helyek vannak fentartva; a második emeletet szintén czélszerűen építették. Az új székház építési költsége körülbelül 170—180 ezer írtra rúg. Gondnokság alá helyezett prépost. A hatvani prépostság javainak kezelésére Joannics jelenlegi prépost öregsége és testi gyöngesége miatt képtelen lévén, a váczi püspök gondnokság alá helyezését javasolta. A minisztérium a megyés püspök aggodalmait beigazoltaknak találván, a prépostsági birtok hivatalos átvételére Kossuth Péter kir. tanácsost miniszteri biztosként küldte ki egy számvizsgáló kíséretében, aki már az átadási munkálatokat meg is kezdte. Alapítványok siketnémák részére. Kolozsvárról távírják lapunknak, hogy a siketnéma-intézet felügyelő bizottságának ma délután tartott ülésén felolvasták gr. Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszternek leiratát, melyben az intézet részére két alapítványt helyez kilátásba, mit a gyűlés köszönettel vett tudomásul, s elhatározta, hogy a miniszterhez üdvözlő feliratot intéz. Dobás Antal ügyvéd és Kőváry László, a kisegítő takarékpénztár igazgatója száz-száz forintos alapítványt jelentenek be. Egyúttal Kőváry László tudatta, hogy a takarékpénztár háromezer forinttal fogja az intézet alaptőkéjét gyarapítani. Elhatározták, hogy gyüjtőiveket küldenek szét az országban. Vizbefult képviselő, Douglas Pyne parnellita ír képviselő e hó 13-án Dublin felé utaztában Holyhead és Dublin között leesett a fedélzetről s a tengerbe fúlt. Védjük meg az állatokat. Az országos állatvédő egyesület főtitkára, dr. Szalkay Gyula ma este az iparoskor helyiségében diszes közönség előtt felolvasást tartott. Az állatvédelmet fejtegette s annak jogosultságát egy niveaura állította az emberi védelemmel. Állításait angol, franczia, és német irók s bölcsészek műveiből vett idézetekkel erősíté meg. Majd megemlékezett Rökk Szilárd amaz ötven ezer forintos alapítványáról, melyet az állatvédelemre szánt. Felolvasta a megboldogult emberbarátnak (ez esetben állatbarátnak) a hagyományra vonatkozó egész végrendeletét, melyet 1872-ben irt s különösen kiemelte a végrendelet e szavait: »Nagy lelki megnyugvásomra szolgálna, ha a tisztelt városi tanács bölcs intézkedései folytán az 50 ezer forintot csakugyan az állatkínzás czélszerű meggátlására fordítaná.« A tetszéssel fogadott felolvasás után Herman Ottó említett fel egy reminiszczencziát abból az időből, midőn ő (Herman) először pendíte meg az állatvédő egylet alakítását . Rökk Hermannak ama panaszára, hogy anyagi támogatás aligha lesz, azt válaszolta: majd meglesz az is. Herman azt hiszi, hogy ekkor fogamzott meg Rökkben az eszme ez alapítványra nézve, s ő meggyőződésének ad kifejezést, hogy a főváros Rökk intencziója szerint fog cselekedni. Hermant megéljenezte a hallgatóság. A franczia akadémia díjai. A franczia akadémia csütörtökön tartotta meg nyilvános évi gyűlését, melyen a különböző irodalmi és erénydíjakat osztotta ki. A pályakoszorúzott írók közt vannak: a román királyné, Carmen Sylva (Prix Botta) és Fabre Ferdinánd (Prix Vitet, 5000 frank). A kétezer frankos erénydíjat az akadémia Rault kisasszonynak adta, ki szegényes kenyerét Parisban már évek óta megosztja elhagyatott gyermekekkel. Bányaszerencsétlenség. Egy brüsszeli táviratunk már jelentette, hogy Monts mellett a douri kőszénbányában e hó 14 év robbanás történt, melynek számos emberélet is áldozatául esett. Mint most jelentik, a katasztrófa éjjel történt, mikor száz bányász ereszkedett le a tárnákba, hogy dinamittal szenet robbantson, melyet aztán másnap a bányászoknak napvilágra kellett volna szállitaniok. Mintegy hatvanöten a mélyebb tárnákba mentek s ezek meg is menekültek, de a felsőbb tárna, mely a robbanás következtében összeomlott, harminczör bányászt temetett romjai alá. Mentésre gondolni sem lehetett, mert az összeomlott tárnába hatolni lehetetlen volt. Az alsó tárnákból mindazáltal sikerült épen felhozni a leszállott hatvanöt bányamunkást. Per a szerb királyné ellen. Odesszai lapok írják, hogy Nasimko E. A. asszonynak Natália királyné és testvérei ellen indított pergében most mondott ítéletet a másodfokú bíróság. Nasimko tüzérhadnagy neje, szül. Inglesi Erzsébet ugyanis 170.340 rubelt követel a szerb királynétól és testvéreitől, mivel 1869-ben a vagyonfelosztásnál őt megkárosították. A kisenevűi kerületi hatóság 1886-ban alaptalannak jelentette ki Nasimko asszony követelését s elutasította és a törvényszék helybenhagyta az ítéletet. A whitechapeli gyilkosság Londonban egymást érik az elfogatások, s midőn már azt hiszik, hogy megvan a gyilkos, az elfogottakat csakhamar szabadlábra helyezik, mert kétségtelenül sikerül kimutatnak ártatlanságukat Legutóbb, mint a ma érkezett angol lapokban olvassuk, az a különös dolog történt, hogy egy titkos rendőrt fogtak el. E rendőr, kinek sűrű fekete bajusza van s igy a gyilkoshoz e tekintetben hasonlít. Whitechapelben este bejárta a félreeső utczákat, midőn egyszerre nagy csoport képződött körülötte, mert a whitechapeliek azt hitték, hogy ő a gyilkos, ki valamely áldozatot keres. Ütlegelni kezdték s nagy szerencséje volt, hogy rövid idő múlva megérkezett egy rendőrcsapat a nagy lármára s bevezette a fekete bajuszu embert a rendőrségre, hol aztán kiderült, hogy a rendőrség egy titkos rendőrt kisért be. Az elfogottak között többen egyedül annak köszönhetik, hogy a rendőrséghez kisértettek, mert esetleg fekete, bőrbe burkolt csomag van kezükben, aminőt annál az embernél láttak, kit a gyilkosnak tartanak mert a gyilkosságot megelőzőleg beszélni látták Kelly Annával. Eddig legalább is tíz ilyen embert fogtak el, úgy hogy Londonban már most senki sem mer fekete csomagot vinni kezében. Egy ilyen csomagot vivő embernél azonban különös dolgokat találtak s azért fogva tartották. A csomagban, melyet vitt, egy hosszabb és egy rövidebb éles kés s két különös alakú olló volt, melyekről nem akarta megmondani hogy mire valók. A rendőrség körében azonban egyáltalán kevés a remény, hogy a gyilkosnak nyomára fognak akadni, mert azt hiszik, hogy az nem Londonban lakik, hanem oda csak időszakonként jön. A hiúság áldozata. declből a következőket írják a »Nagyvárad«-nak: S. Farkas odavaló lakos neje nemrégiben himlőben megbetegedett. A betegség következtében ragyás lett az arcza és a bis aszszony egymás után használgatta a legkülönfélébb szereket, hogy arczát megtisztítsa a himlőhelyektől. Többek között egy szomszéd falubeli javasasszonyhoz fordult,kinek szerei a mellett, hogy az arczbőr egészségére ártalmasak voltak, egészségét is aláásták. Folytonos főfájástól kínozva aztán megmérgezte magát. Az orvosi segélynek sikerült őt megmentenie és úgy látszott, hogy a szerencsétlen asszony belenyugodott sorsába, de ez csak tettetés volt, mert a napokban eszméletlen állapotban találták ágyán. Az ágygyal szomszédos asztalra e néhány szó volt felírva krétával : »ha azt nem tudtátok visszaadni, mi nélkül nem élhetek, hagyjatok meghalni.« A bis asszony gyufaoldatot ivott, még pedig oly nagy mennyiségben, hogy daczára a gondos orvosi gyógykezelésnek, semmi remény nincs életben maradásához. gálat alá vonandók lennének, és ekként a tanács azáltal, hogy a kér elöljárók pénzkezelését nem vizsgáltatta meg, sem törvényt, sem szabályt nem sértett meg ; másodszor, hogy még az esetben is, ha a tanács az ellenőrzés elhanyagolása körül tényleg mulasztást követett volna is el. Schön József korántsem bújhatnék ki azon felelősség alól, amelyet a kerületi elöljárók részére kiadott pénzkezelési utasítás az elöljárókra nézve megállapít. Azonkívül nem lehet csodálkozásunkat ki nem fejeznünk a fölött, hogy Schön József, aki a fővárosnál már 15 éve áll egy kerület közigazgatásának az élén, a fegyelmi törvényt oly kevéssé ismeri, s nem tudja azt, hogy a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat elrendelése esetén két egybehangzó határozat ellen felebbezésnek helye sincsen, és hogy ekként miután a közigazgatási bizottság a polgármester elsőfokú határozatát helybenhagyta, ő a közigazgatási bizottság másodfokú jogérvényes határozata ellen felebbezéssel nem élhet. Mütanrendőri bejárás. A óbuda-szentendrei vasutat összekötő, az óbudai főtértől a filatóri gátig épített gőzmozdonyú közúti vasút műtanrendőri bejárását a közlekedésügyi miniszter ma délelőtt 10 órára rendelte el. A bizottság Lakatos Aladár min. titkár elnöklete alatt az óbudai főtéren felállított állomási épületben gyűlt egybe. Ott voltak a főváros részéről: Rózsa Péter tanácsnok, Heuffer oszt. mérnök, Toldy főügyész, Vosits jegyző, Preuszner és Radány bizottsági tagok és Házmán III. ker. elöljáró; a főv. közmunkák tanácsát Schmidt F. felügyelő, a vasúti főfelügyelőségét Bende A. biztos és Micsalkovics posta- és távirdafelügyelő képviselték. Az engedélyes közúti vasúttársaság részéről Jelynek Henrik vezérigazgató és Irsai J. közp. főfelügyelő, a rendőrség részéről Géczy István r. tanácsos volt jelen. Az állomáson Jelynek Henrik vezérigazgató a bizottságnak megadta a szükséges felvilágosításokat és a készentartott külön vonaton bejárták az egy kilométernyi utat. Útközben a menetsebességet próbálták ki, mely óránként tíz kilométerben lett megállapítva. A szűkebb utczákban megálló próbákat tartottak és a bizottság konstatálta, hogy a gőzmozdonyú vasutat legalább is oly gyorsan lehet megállítani, mint a lóvonatú kocsikat. A rendőrség képviselője különös figyelmet fordított a gőzmozdony szikrahányójának megvizsgálására, melyet a tűzbiztonságra nézve teljesen megfelelőnek talált. A bizottság a vonalat teljes rendben találta és forgalomba helyezését a közlekedésügyi miniszter külön elhatározásától tette függővé. Az Újépület lerombolása Schmitt József ezredes, katonai műszaki igazgató értesítette a közmunkák tanácsát, hogy a közös hadügyminiszternek nem lenne észrevétele az Újépület átengedése ellen, ha a főváros éppen akkora befogadási képességű laktanyát adna érte cserébe. A közmunkák tanácsa — mint egyik kőnyomatos értesül — a megváltást nem akarja előbb keresztül vinni, míg a nagykörút ki nem épül, nehogy a tőkepénzt a körúttól elvonja és a felszabaduló területre terelje, mintsem az örökös az Örökség birtokába lépett: az örökös jogait oly módon érvényesítheti, mintha az önhatalmú tény elkövetésekor már birtokban lett volna.« Ezzel a tárgyalás folytatását hétfőn délután 5 órára halasztotta a bizottság. A képviselőház pénzügyi bizottsága e hó 19-én hétfőn, délután hat órakor szokott helyiségében ülést tart, melyen a vallás- és közoktatásügyi tárca költségvetését veszi tárgyalás alá. Fővárosi ügyek. Az erzsébetvárosi elöljáróság szennyese. Schön József VII. ker. elöljáró ma felebbezést adott be a polgármesterhez a közigazgatási bizottságnak ama határozata ellen, amelylyel ellene a fegyelmi eljárás elrendelve lett. E felebbezésében Sebőn József nem kér kevesebbet, mint azt, hogy a VII. ker. elöljáróságnál elkövetett sikkasztások miatt ne ő, hanem a tanács összes tagjai vonassanak fegyelmi vizsgálat alá és hogy e vizsgálat foganatosítására kormánybiztos küldessék ki. Kérelmének támogatására főindokul azt hozza fel, hogy a pénztári szabályok szerint a tanácsnak kötelességében állott volna a két elöljáróságok pénzkezelését évenként legalább egyszer megvizsgálni, ezt tenni azonban a tanács elmulasztotta. E felebbezésre a magunk részéről csak azt kívánjuk megjegyezni, hogy először a pénztári szabályok egy szóval sem tartalmaznak intézkedést arra nézve, hogy a két elöljáróságok a főváros pénztáraihoz hasonlóan vizs helyi hírek. Elsülyedt csolnakba A budapesti központi tűzoltóságot ma délben telefonon az újpesti kikötőben kiütött nagy hajótűzről értesítették. A központi tűzoltóság majdnem teljes számmal vonult ki a kikötőbe, ahol azonban égő hajó helyett a »budapesti csolnakdázó-egylet«-nek sülyedő félben levő csolnakdáját találta. A csolnakdát ugyanis a zajló jégtáblák összeszorították és léket ejtettek azon, miáltal a csolnakda vízzel megtelve, sülyedni kezdett. A tűzoltóság szivattyúzni kezdte a vizet, azonban a csolnakdát nem lehetett többé megmenteni. A kár tetemes. Az elveszett pénz titka. Rothauser Józsefa Váczi körút 39. szám alatt lakó fűszerkereskedő jelentést tett a főkapitányságnál, hogy Grossmann Adolf nevű segédjét ma reggel ezernégyszáz forinttal elküldte, hogy ez összeget a budapesti kereskedelmi banknál letétbe helyezze; miután azonban Grossmann délig nem tért vissza, valószínűnek látszik, hogy a pénzzel megszökött. Rothauser távozva a rendőrségtől, hazament és alig egy negyedóra múlva belépett hozzá Grossmann, kitörő zokogás között adva elő, hogy a pénzt elvesztette. Ellenmondásba keveredve azonban, előadása gyanúsnak tűnt fel, amiért is letartóztatták. Időközben valami Kohn Illés nevű pénzbeszedő jelent meg a főkapitányságnál és előadta, hogy ma délelőtt 11 órakor a Váczi körút és az Andrássy út között egy újságpapírba csomagolva 5 darab százast, 12 darab ötvenes és 30 darab tíz forintos bankjegyet, összesen ezernégyszáz forintot talált és az összeget letette a rendőrségnél. Rothauser fűszerkereskedő értesittetvén az esetről, a talált pénzt magáénak mondotta, s így Grossmannt szabadlábra helyezték. Miután azonban Grossmann és Kohn szoros barátságban állanak egymással és nagyon is »furcsa véletlen«-nek látszik, hogy az egyik barát elvesztett pénzét éppen a másik barát találja meg, a rejtélyes ügyben megindítják a vizsgálatot. »Lábművésznő.« Kezek nélkül jött a világra az a fiatal leány, kit »Auguszta lábművésznőnek» neveznek s most a Kerepesi út 41. számú ház egy üzlethelyiségében látható lábával süt, főz, varr s »kézi munkákat« is végez. Kis bőrkeztyűit lábán viseli. Már felnőtt leányzó s közelebb tartja meg a kézfogóját. Színház és művészet. Sarah Bernhardt ma este a »Francillon« czímszerepét játszotta. Az előkelő közönség, mely a népszínház nézőterét teljesen megtöltötte, nagy érdeklődéssel nézte az előadást s bár a diva felfogása kissé meglepőnek tűnt fel, a bámulatos dikéziót s a gyönyörű részletekben bővelkedő alakítás egyes helyeit sokszor és élénken megtapsolta. A nagy művésznő Francillon-járól tárczaczikkünk bővebben is szólván, e helyütt csak azt jegyezzük meg, hogy ma az ensemble is igen sok élvezetest nyújtott. Az előadásban Sarah Bernhardton kívül Pierre Berton (Grandredon), Angelo (Riverolles), Damala (Syreux) és Mme Vallet (Smithné) vettek részt a társulat jobb tagjai közül. Színházi műsorok. A nemzeti színházban, november 19-én »Rang és mód«, 20-án »Thurán Anna«, 21 én »Válás után«, 22 én »Stuart Mária«, 23-án először »Falusi délutánok«, 24-én és 25-én ugyanez. — A várszínházban: november 22 én »Válás után«, 23-án »A gyöngyhalászok«, 25-én »Medéa«. — Az operaházban: november 20-án »Az ezred leánya« és »Bécsi keringő«, 21-én » A granadai éji szállás« és először »A négy kérő« ballet, 22-én ugyanez, 24-én Arkel Teréz asszony és Prevost Henrik föllépteül »Lohengrin«, 25-én »Bánk bán«. — A népszínházban, november 19-én