Pesti Napló, 1891. december (42. évfolyam, 330-359. szám)
1891-12-31 / 359. szám
éves Károlyt az ágyban s Mariska nevű másfél éves gyermekét a bölcsőben halva találta. A helyszínre kiment vizsgálóbizottság konstatálta, hogy a gyermekek halálát a tűzhelyből kitódult füst okozta. A tűzhely ugyanis be volt fűtve, amelynek hamutartója valahogy leesett s a szikráktól a körülte levő fatárgyak tüzet fogtak. A kályha s az égő tárgyak füstjétől a gyermekek megfulladtak. Halálos végű baleset. Bárány Géza asztalosmester, a Gregersen-féle czég munkása, tegnap délelőtt az Erzsébet-körút és Wesselényi utcza sarkán épülő ház második emeletéről, midőn oda egy létrát vitt föl, lezuhant, s az utcza kövezetén annyira összezúzta magát, hogy azonnal meghalt. A szerencsétlen munkás után özvegy és négy gyermek maradt. Kenyérben megsütött csecsemő. Ritka bűntény foglalkoztatja ma délután óta az államrendőrség bűnügyi osztályát. A fővárosi szemétbányában ugyanis tegnap este egy Pollacsek nevű szemétkaparó, amint a szemét között keresgélt, egy nagyobb, kemény tömegre akadt. Mikor a szemétből kiásta, észrevette, hogy az egy nagy darab megsült tészta, hasonló egy duczos kenyérhez. Kiváncsiságból felmetszette a kenyeret s abban legnagyobb meglepetésére egy csecsemő holttestét találta. Pollacsek a megsült csecsemőt Fohrnehm Ede föv. szemétfelügyelőhöz vitte, a ki a hulláról letisztította a tészta maradékot s nehogy a bírósággal kellemetlenségi legyenek, a holttestet el akarta temetni. Utóbb azonban meggondolta a dolgot s bevitte a IX. ker. kapitánysághoz. Az esetről jelentést tétetvén a főkapitányságnak, vizsgálóbizottság ment ki a helyszíni szemle megejtése s a hulla jegyzőkönyv felvétele czéljából. A holttest felhője, kivéve a hátat, teljesen hiányzik s e helyen barna, lángtól pirított pörkölés látható. A koponya felső része le van törve, balkeze hiányzik, a jobb és bal alsó lábszár le van törve s szálkás csontrészt mutat. A rendőrorvos megvizsgálván a holttestet, konstatálta, hogy az újszülött előbb meg lett fojtva, azután megcsonkították, lángon megpirították s igy sült állapotban pereczes tésztába tevén, újra kisütötték. A rendőrség már kinyomozta, hogy a csecsemőt egy Kovács Péter nevű szemetes hozta ki kocsiján, aki a Józsefvárosban gyűjt szemetet. A tészta után ítélve, a rendőrség arra a meggyőződésre jutott, hogy a bűntényt egy sütőműhelyben követték el, hol pereczeket is sütnek. Maga a rendőrtanácsos vezeti ez ügyben a vizsgálatot s mint a késő éjjeli órákban értesülünk, a rendőrség a tettesek — egy péksegéd és ennek kedvesen nyomában is van. Pályázat az egyetemen. A tudományegyetem orvosi karán a közegészségtani tanszék mellett az egyik gyakornoki állás betöltendő. A folyamodványokat az orvosi kar dekanátusához kell benyújtani ez állásért, melylyel évi 400 forint javadalmazás jár. Műkedvelők hangversenye. Az izr. nőegylet VII. ker. népkonyhája javára a fővárosi VI—VII. ker. kör dísztermében január 5-én műkedvelői hangversenynyel egybekötött tánczestély lesz. Szilveszter-estély lesz holnap a vigadó termében, amely alkalommal magyar dalszini előadást fognak tartani a »Hököm«-színház tagjai. Az előadás éjjeli 12 órakor veszi kezdetét. Színház és művészet. A m. kir. operaházban Cornelius dalműve : »A bagdadi borbély« premiereje — melyet tárczánk bővebben ismertetett — ma este ment végbe. A nézőtért teljesen megtöltő közönség a művet igen rokonszenvesen fogadta. A nyitányt megtapsolták s hogy a mű legtöbb száma után rendesen felhangzott a kisebb-nagyobb taps, ez tulajdonítható a darab kedves zenéjének is. A szerepek részben jó kézben voltak, részben azonban jobb kezekben is lehettek volna. A borbélyt Hegedüs adta elismerésre méltó buzgalommal, de teljesen érvényre emelni e polyglott stílusban megkomponált szerepet még nálánál sokkal nagyobb s többoldalúbb művészt is erős próbára tenne. E szerephez mindenekfelett alapjában elementáris hangerő igényeltetik, mely a moduláczió mindenféle árnyalatával is rendelkezik. Nem kevésbbé fontos szerep jut a játéknak is, úgy mutatni be e félig buffó, félig komoly alakot, hogy a komikus vonások mindenkor fölénynyel domborodjanak ki a többi közül. Hegedűs nagyon egy színnel dolgozik e szerepben, mi által jóformán vontatottá s tulpathetikussá válik. Több könnyedség a mozgásban csak előnyére válnék. B r o u 1 i k (Nureddin) egészen helyén volt. A vezérkönyv e szerepet hőstenornak jelzi ugyan, de valami sok hősiességgel nem igen ruházza fel. Legtöbbnyire eped, sóhajtozik, nagyon is modern európai stylusban. Broulik mindvégig sikeresen megküzdött e szerep magas fekvésével s énekileg nem hagyott kívánni valót. Hogy cselekvényileg alig jut fontosabb szerepe, az nem rajta múlik. Margiana szerepe Bárdosy J.-nak jutott s azt elég szép sikerrel is emelte érvényre. Nem sok énekelni s játszani valója van egészben, de ami kevésre alkalma nyílik, annak szabatosan s kifejezőleg felelt meg. A többi szerep kevésbbé-többé alárendelt. A kalifáéból még O dry művészete sem képes valamit kipréselni. Bostana (Henszler Helén assz.) s a kádi (Kiss B.) szerepei is olyanok, mint a számtanban a nullák, magukban se nem sokszoroznak se nem osztanak, de jelentősek lesznek az együttesekkel szemben. S e feladatukat dicséretesen is oldották meg a 2-ik felvonás szép hármasában és összeseiben. Hatással énekeltek a müezzinek is:Ney,Szirovatka és Dalnoki. A karoknak jelentékeny rész jutott, úgyszintén a zenekarnak is, melyet Rebicsek karnagy vezényelt művészies előrelátás s gondossággal. Az opera után a »Danza esotica« ballet következett. A »Pázmán lovag« főpróbája. Ma délelőtt volt a főpróbája a Strauss-féle »Pázmán lovag« czímű operának, melynek librettója Dóczi Lajostól ered. Az első felvonást hidegen fogadták, de a második és harmadik felvonás sikert aratott. Különösen tetszett az első felvonásban Eva (Renard kisasszony) dala, melynek refrainje »Ich bin schön ... «, továbbá Éva és a király duettje és egy csárdás a harmadik felvonásban. A téli kiállításon a műcsarnokban ma tették Israeli Joseph hollandi festő »Egyedül« czímű képére a czímlapot, mely szerint a külföldi művész kitüntetésére szolgáló arany-érmet ez idén az említett kép nyerte el. Gróf Csáky Albin miniszter ugyanis ma értesítette a képzőművészeti társulatot, hogy a pályabiróság javaslatát jóváhagyja s teljesen hozzájárul ahoz is, hogy a magyar művészek javára szóló aranyérem et idén ki ne adassék. A helyett a jövő évi téli kiállításon nem két, hanem három érem lesz kiadható. A tatai színházból: Gróf Esterházy Miklós, tatai kastélyában a karácsonyi ünnepek alkalmával, főleg a színházi magán-előadások megtekintése czéljából szép számú vendég gyűlt össze. Ott voltak : Gróf Szapáry Géza, br. Edelsheim- Gyulay Lipót, gróf Mitrovfsky, br. Radvánszky Géza, gróf Zichy Gábor és fia, gr. Esterházy Móricz főispán, gróf Esterházy Ferencz, gróf Keglevich Béla, Poko ezredes, gróf Herberstein, báró Dittfurth, Ábrányi Lajos és Klimp Gusztáv festőművészek, ez utóbbi Bécsből, Würmb zenetanár Bécsből, Feszty Adolf orsz. képviselő, Gábel járásbiró Tatáról Georgine leányával stb. — Az előadások vegyesen magyarul és németül tartattak meg vasárnap és kedden. Hétfőn este pedig az udvari hangversenyteremben igen sikerült jelmezesparasztbál«-t rögtönöztek a jelenvolt vendégek és a színháznál működő tagok közreműködésével, közben-közben kitűnően rögtönzött előadásokkal és énekrészekkel és reggelig tartó tánczkedvvel. A jelmezalakok között a ház ura, gr. Esterházy Miklós mint korcsmáros, gr. Szapáry Géza mint tyroli paraszt, br. Edelsheim mint tyroli vadász gr. Esterházy Móricz mint »szegény legény«, gr. Esterházy Ferencz mint szabadságolt részeges »fzátter«, br. Radvánszky mint vasúti konduktor, gr. Herberstein mint bécsi gigerli, Wurm mint községi biró, Ábrányi Lajos mint »incroyable«, Klimp mint piktor, Gábel mint magyar csapláros, Gabel Georgine mint czigányleány stb. tűntek ki. A színházban vasárnap Szécsi Ferencz egyfelvonásos monológját, a »Bál után «-t Lázár Margit k. a. rendkívüli sikerrel adta elő, sok színpadi routinnal. Utána Wurmb* Rudolf »Codrillo« operájából egy sikerült quintettet mutattak be, gróf Esterházy Miklós stipendistái, kik egyúttal haladásukról tettek bizonyságot Braumüller és Lunlay egyfelvonásos bohózatában. Különösen kitűntek Wolff, és Milesi kisasszonyok ; a férfiak közül Lacz, Lunlay, Jakob, Gerichi. Kedden érdekes paródia került színre: Grosz Károly egyfelvonásos darabja, mely a turf-botrányokról szólt, melyhez Raimond Rezső karmester írta a zenét. A darabot monológ előzte meg, melyet Lázár Margit adott elő nagy tetszés mellett. Lunlay egy főúri sportsman érdekes maszkjával mulattatta a közönséget. A vendégszerető műpártoló főúr, gróf Esterházy Miklós ezúttal is alig győzte fogadni vendégeinek üdvözletét a szerzett élvezetért, mely egyúttal a művészet minden ágának támogatását jelenti. Serédi Saroltát Körey Gyula színigazgató az új szatmári színházhoz virágvasárnapig állandó vendégül szerződtette. Virágvasárnapi él Krecsányi színtársulatánál fog a budai színkörben, mint szerződött tag, szerepelni. — A szatmári új színház megnyitása január 12-dikén lesz. A Hubay-Popper négyes társulat harmadik bérleti kamaraestélye január 11-én lesz a vigadó termében. Ez alkalommal előadásra kerül Aggházy Károly vonósnégyese s Beethovennek egyik utolsó nagy kvartettje. Új zeneművek. »A mi nótáink« ezalatt Huber Gyula káptalantóthi káplántól hét eredeti népdal jelent meg, melyek közül a »Ne higyj neki« ez. dalt Blaháné már énekelte Abonyi Lajos »Siroki románczá«-ban, még pedig igen nagy hatással. A többi nóta is méltán sorakozik e kedves dal mellé s bizonyos, hogy a közönség ezeket is hamar meg fogja kedvelni. Az uj zenemű a szerzőnél kapható s ára 1 frt 20 kr. I r o d a 1 o mn. Hadtörténelmi közlemények. Szerkeszti Rónai Horváth Jenő. 1891. deczemberi (befejező) füzet. Tartalma : Kik vettek részt Buda 1686-diki ostromában ? Irta Bubics Zsigmond. — Az 1664-ik évi Mura-Rába melléki hadjárat és a Szent-Gotthárdi csata. Rónai Horváth Jenőtől. Második és befejező közlemény, két rajzmelléklettel. — Esztergom-vár bevétele 1595-ben. Közli Gömöry Gusztáv. Második és befejező közlemény, egy rajzmelléklettel. — Katona-állitás Erdélyben a múlt században. Közli Király Pál. — Győr-vár 1594-től 1598-ig. Kozics Lászlótól. Második és befejező közlemény. — Tárcza. — Hadtörténelmi apróságok. — Hadtörtén, irodalom. — Magyar hadi szabályok gyűjteménye. — Négy képmelléklet. Magyar Könyvszemle. Közrebocsátja a m. nemzeti muzeum könyvtára. Budapest, 1891 első félévi folyam. Tartalma: Thallóczy Lajos: Corvin-kódexekről. Dr. Sebestyén Gyula: Csokonai kiadatlan versei a m. n. muzeum könyvtárában. Jakab Elek: A m. t. akadémia kézirattárának rendezéséről. Barabás Samu, dr. Csánki Dezső, Fejérpataky László, Décsényi Gyula: Adatok a magyarországi középkori könyvtárak történetéhez. Erdélyi Pál: »Költeményes Régiségek«. Dr. Ferenczi Zoltán: Adalékok Szabó Károly régi magyar könyvtárához. A m. n. muzeum segédőreinek küldöttsége gr. Csáky Albin miniszternél. Majláth Béla: Régi magyar egyleveles nyomtatványok a m. n. múzeum könyvtárában. Hellebrant Árpád: Adalékok Szabó Károly régi magyar könyvtárának II. kötetéhez. Csontosi János: Két modenai Corvin-codex története. Erdélyi Pál: Wurmland. Majláth Béla, Horváth Ignácz és Hellebrant Árpád: Adalékok Szabó Károly régi magyar könyvtárának I. kötetéhez; Hazánkat érdeklődő külföldi szemle. Csontosi János : A gr. Trivulzio-család milánói könyvtárának magyarországi vonatkozású kéziratai. A velenczei Szt.-Márkról nevezett könyvtár magyar vonatkozású nyomtatványai. Vegyes közlemények. Képmellékletek. Fiume és az uszkókok. Történelmi tanulmány, irta Pest Aladár tanár. Budapest, az Athenaeum r.-társulat könyvnyomdája, 1891. A 86 oldalra terjedő tanulmány igen alapos kutatások nyomán, történetünk egy fölötte érdekes és eddig teljes homályban levő mozzanatát világítja meg. Fiume XVI. és XVII. századi sorsával ismertet meg bennünket s különösen azon viszonyt tisztázza, melyben a város az uszkóknak nevezett határőrvidéki katonasággal állott. Szerző olasz s általában eddig fel nem használt források alapján érdekes képét adja a város viszonyainak és küzdelmeinek a XVI. század második felében s következőnek első tizedében s a kérdés felderítésével dicséretre méltó szolgálatot tett történetírásunknak. Egyletek és társulatok. A mentőegyesület válságához. A mai napon a hollandi életbiztosító társaság 200 forinttal belépett az egyesület alapító tagjai közé. A magyarfranczia biztosító társaság 500 forintot adományozott az egylet czéljaira. Több oldalról jött kérdezősködésre az egyesület ez után tudatja, hogy az aláírási ívek a központi állomáson (V. Markóutcza 24 szám) vehetők át. A budai tanítóegylet, jövő évi január 4-én hétfőn délután 4 órakor a török-utczai iskola helyiségében tartja meg közgyűlését. A közgyűlés tárgyai lesznek: Lederer Ábrahám előadása. Az abc- s olvasókönyvekről ; Hortobágyi Antal előadása: »Úti emlékeiről.« Évi jelentés, pályakérdés kitűzése. Az országos közegészségi egyesület mai felolvasó ülése elmaradt, mivel a felolvasók influenzában szenvednek. Törvényszéki csarnok. A budapesti ügyvéd-vizsgálóbizottság. A budapesti ügyvédi kamara az 1892. évre az ügyvédvizsgáló-bizottságba a következő ügyvédeket választotta meg: Ardó Alfréd, Beck Hugó, Bihari Mór, Brückler Mihály, Darvas Fülöp, Baumgarten Károly, Fábry István, Friedmann Bernát, Frievalszky Sándor, Fraenkel Sándor, Horváth Mihály, Kelemen Gyula, Kern Tivadar, Kollár Lajos, Komjáthy Béla, Krajcsik Ferencz, id. Környei Ede, Mangold Ármin, Nagy Dezső, Németh József, Preyer Hugó, Rexa Pál, Robitsek József, Schmidl Ignácz, Schwarcz Gusztáv, Sik Sándor, Somogyi Miksa, Spett Vincze, Székely Antal, Szmik Lajos, Szohner Lajos, Vetsey István, Visontai Soma, Weiner József, Wittmann Mór, Wolf Vilmos. A kúria legújabb döntvénye. A kúria deczember 1-én tartott teljes ülésében a tőzsdebíróság hatáskörének megállapítása tekintetében fontos határozatot hozott. Kimondotta ugyanis, hogy az 1881. évi LIX. tcz. 94. §-ának b), c) és d) pontjaiban foglalt rendelkezések, az ezen szakaszban említett kivételes bíróságok hatáskörének megállapítása tekintetében akkor is alkalmazandók, ha az e szakaszban említett valamely kereskedelmi ügyletre nézve csak az alperesként perbevont fél vetette alá magát írásban ily kivételes bíróságnak. E határozatát a Kúria a következőleg indokolja: »Az 1881. évi LIX. tcz. 94. §-ának b), c), d) pontjaiban előforduló az a kifejezés: » . . . ha a felek magukat ezen kivételes biróságoknak alávetették«, nem magyarázható úgy, hogy ennek a bíróságnak hatásköre az említett b), c) és d) pontok eseteiben törvényszerűen csak akkor legyen megállapítható, ha annak magát nem csupán a perbefogott fél, hanem ellenfele is, vagyis a felek mindegyike írásban kifejezetten alávetette. A törvénynek ily értelemben való alkalmazására ugyanis nincs elfogadható ok , mert abban az esetben, ha a törvény a kérdéses kivételes bíróság illetékességét mindkét fél kifejezett alávetésétől akarta volna függővé tenni, akkor annak vagy »mindkét fél«, vagy »a felek magukat kölcsönösen alávetették«, vagy más megfelelő szavakkal határozott kifejezést adott volna. Ellenben arra nézve, hogy e bíróságok hatásköre a 94. §. idézett pontjaiban felsorolt egyéb feltételek fenforgása mellett törvényszerűen abban az esetben is megállapítandó, ha annak csak a perbevont fél vetette magát alá, törvényből merített okok forognak fenn. Ugyanis az 1881. LIX. törvényczikk 94. §-ának b), c), d) pontjai eseteiben a törvény nem rendeli, hogy mind a két fél ugyanazon időben és ugyanazon okiratban vesse magát alá a kivételes bíróságnak, sőt kifejezetten megengedi, hogy ezen alávetés akár az ügylet kötése alkalmával, akár később történhetik. Ha tehát az ügylet megkötésekor csak az alperesként perbevont fél vetette magát alá írásban a kivételes bíróságnak és mindamellett, hogy ezen alávetésnek perjogi következményét tudnia kellett, mégis elmulasztotta, hogy ellenfelétől a hasonló egyidejű alávetést követelje: alperesnek egyoldalú alávetését a kivételes bíróság illetékességének megállapítására elegendőnek kell elfogadni, mert felperes törvény szerint a kivételes bíróságnak magát később is alávetheti, sőt azon ténye által, hogy keresetét alperes egyoldalú alávetése alapján a kikötött kivételes bíróság előtt megindítja,magát alá is veti. De következik ezen magyarázat helyessége abból is, hogy az alaki törvény ott, hol a felek szabad biróválasztási jogának gyakorlatát a felek kölcsönös szerződési megállapodásától akarta függővé tenni, ezt határozottan ki is fejezi. — Az 1868. LIV. t.-cz. 495. §-a ugyanis azt mondja ki, hogy a felek kölcönös szerződés folytán peres ügyeik eldöntését választott bíróságra ruházhatják. Az 1881: LIX. t.-cz. 94. §-ának érintett pontjai azonban ilyen, vagy ezzel egy jelentőségű intézkedést nem tartalmaznak. A 495. §-ban foglalt említett különös jogszabály pedig a kérdéses kivételes bíróság tekintetében azért nem alkalmazható, mert ezek a bíróságok úgy szervezetük és átalakulásuk, valamint hatáskörük és eljárásukra nézve egészen más tekintetek alá esnek, mint az 1868: LIV. t.-ez. 9. czimének III. fejezetében szabályozott választott biróságok, és mert a 94. §-ban említett kivételes bíróságok, mint a melyek bizonyos meghatározott ügyekben egyáltalában, a felek alávetése nélkül is, bírnak bírósági hatáskörrel (1881: LIX. t.-cz. 94. §, a) és c) pont), állandó biróságoknak tekintendők.« — E teljes ülési határozatot a Kúria deczember 22-én tartott teljes ülésében már hitelesítette is. A turfbotrányokhoz. Ama sajópörökben, amelyeket a lóversenytérről kiutasított turflátogatók indítottak a magyar lovaregylet igazgatósága ellen, mint már említettük, Puay Kornél vállalta el a törvény előtt való felelősséget. A vizsgálat ezzel valamennyi ügyben befejeztetvén, Zsemlye bíró felhívta a magánpanaszosok jogi képviselőit észrevételeik megtételére, esetleg a vádlevelek benyújtására. Dr. Lutter Nándor, kegyesrendi kormánysegéd, a budapesti tankerület főigazgatója ma reggel 71 éves korában elhunyt. A boldogult nemcsak a kegyes tanító rendnek volt egyik büszkesége, de a magyar kultúra terén is elévülhetlen érdemeket szerzett. Tudományos munkáival, iskolakönyveivel és tanári, igazgatói munkálkodásával megnyerte a köztiszteletet. Halálát influenzából kifejlődött tüdőgyuladás okozta. Halála hírére a kegyesrendiek házára, a fővárosi középiskolákra, a tud.akadémia palotájára kitűzték a gyászlobogót. Temetése újév napján megy végbe. Dr. Lutter Nándor 1820. szeptember 3-án született Béren Nógrád megyében. Mint alig tizenhat éves ifjú lépett a kegyes tanitórendbe 1836 szept. 14-én s elvégezvén a filozófiai kurzust, 1842. jul. 26-án tette le az ünnepélyes fogadalmat; 1845-ben szenteltetett pappá. Mint tanár tanított a rend több gimnáziumában s a budapesti főgimnáziumnak volt igazgatója. Ez állásáról neveztetett ki tankerületi főigazgatóvá, mely állásban nagy és gazdag érdemeket szerzett a középiskolai oktatás emelése körül. Mint tudósnak kedvelt tárgya volt a mennyiségtan és természettan, a mellett azonban rendkívüli jártassága volt a középiskola összes ágaiban, amivel úgy látogatásai, mint érettségi vizsgák alkalmával valóban tanárait meglepte. Több művet, számos iskolakönyvet irt, melyekért a tudományos akadémia levelező tagjának választotta. Bölcsészet-doktori jubileumát a közelben ülte volna már meg. Érdemeiért királyi tanácsosi czímmel tüntette ki ő Felsége, a kormány pedig a közoktatási tanácsba nevezte ki, melynek munkálataiban tevékeny részt vett. Ezenkívül elnöke volt az orsz. magy. gyorsírászati tanárvizsgáló bizottságának, tagja a történelmi és természettudományi társulatnak. A kegyes tanitórend már hosszú idő óta állandóan kormánysegédei közé választotta, igy legutóbb a nyáron tartott káptalanban is. Tagja volt a fővárosi törvényhatóságnak is s mint ilyen élénk tevékenységet fejtett ki a tanügyi bizottságban. Lipp Ede egyetemi orvostanár és kórházigazgató ma Gráczban meghalt. Több mint százezer forintot érő vagyonát a német iskolaegyesületre, mint általános örökösre hagyományozta. Eljegyzések, esküvők. Porzsolt Ernő fővárosi műépítész ma délben vezette oltárhoz a Kálvin-téri ref. templomban Szalay Margitot özv. Szalay Jánosné leányát. Tanukként szerepeltek Bossányi László orsz. képviselő és Porzsolt Kálmán. Az esketési szertartást Szász Károly ref. püspök végezte. Dr. Trásy Antal Loidl Juliska kisasszonyt eljegyezte Budapesten. Halálozások: Szent-Iványi Antalné szül. Vadnay Kornélia úrnő, hosszas betegeskedés után 67 éves korában e hó 28-án meghalt a liptó megyei Kis-Palugyán. Fia ,Szent-Iványi Béla skót leánya gyászolja széleskörű rokonsággal, a Szent-Iványi, Vadnay, Thuranszky és Zmeskal családok tagjaival. A megboldogult úrnő Vadnay Károly orsz. képviselőnek nagynénje volt. Temetése ma délután ment végbe a szentiváni temetőben. Hirschler Adolf fővárosi polgár, rövid idővel ezelőtt influenzában megbetegedvén, tegnap meghalt 60 éves korában. Temetése holnap, csütörtökön délután 3 órakor lesz. Táviratok. Karlócza, decz. 30. A kongresszus tizenötös bizottsága ma beható tanácskozás után ideiglenesen befejezte két hét óta tartó tárgyalásait az alkotandó szabályzat felett, melynek czélja a szerb metropolia egyházi iskolai és alapítványi ügyének kérdését megoldani. Bécs, decz. 30. Ő Felsége, Ferdinánd toskánai nagyherczeg, Ferencz Szalvátor főherczeg, valamint Lipót bajor herczeg és a vadászó társaság többi tagja ma este a déli vasút udvari különvonatán Neubergből visszaérkeztek Bécsbe. Ferdinánd és Ferencz Szalvátor főherczegek és Lipót bajor herczeg holnap reggel a nyugati vasút gyorsvonatával elutaznak Salzburgba, illetőleg Münchenbe. Bécs decz. 30. A Dunaszabályozási bizottság mai ülésében többek közt elhatározta, hogy a bécsi folyamépítkezési művek tervéhez is kifejezte készségét arra nézve, hogy a bécsi dunai csatornának kereskedelmi és téli kikötővé való átváltoztatását a többi folyamépítményekkel összhangzólag programm szerint keresztül viszi. Az építkezési programmot mielőbb el fogják készíteni, hogy az 1892. évben teljes építkezési időszakot nyerjenek. Csernovitz, decz. 30. A bukovinai tartományi kormány illetékességének túllépése miatt megsemmisítette a városi tanács ama határozatát, melynek értelmében újévtől kezdve a város valamennyi óráját a középeurópai időjelzés szerint kellett volna igazítani. E szerint az idő a régi marad. Cetinje, decz. 30. Minthogy a porta válaszában, melyet a bielopolje-zeniczai után meggyilkolt montenegróiak ügyében a montenegrói kormány jegyzékére adott, nem nyer kifejezést, hogy a porta a gyilkosokat megbüntetni szándékoznék, a montenegrói kormány újabb lépést tett, hogy a portát hivatalos kijelentésre bírja arra nézve, hogy a vétkesek elnyerik büntetésüket. A portától válasz még nem érkezett. Brüsszel, decz. 30. Jó forrásból eredő értesülés szerint a belga államkormány arról értesítette a telefontársaságokat, hogy Belgium egész telefon-hálózatát 1893. január 1-jével állami kezelésbe veszik át. A román miniszterválság, Bukarest, decz. 30. Az alkotmányos Carp-csoport és a konzervatívok közt létrejött fuzió, melynek alapján egyetlen homogén párt alakult C a targ iu vezérlete alatt, a kabinet átalakítását is eredményezte, mi ma tényleg végbement. Manó, Stirbley és Sturdza helyébe, kik tárczáikat a miniszterelnök rendelkezésére bocsátották, Carp, Ghermany és Marghi-oman beléptek a kabinetbe és átvették az illető államjószág-, pénz- és igazságügyi tárczákat és ma este letették az esküt. A visszalépett Manó tábornokot képviselőházi elnöknek szemelték ki. A két párt most már végbement egyesülése alapján a küszöbön álló választások eredménye teljesen biztosítva van. Hírek Párisból. Paris, decz. 30. Az itteni kereskedelmi kamara uj helyiségének felavatása alkalmából a kereskedelmi miniszter beszédet tartott, melyben hangsúlyozta, hogy nehéz feladat lesz a mai viszonyok között Francziaország termékeinek kedvező kiviteli feltételeket biztosítani. Páris, decz. 30. A képviselőház megszavazta 1892. január havára a költségvetési provizóriumot. A pénzügyminiszter kérte a képviselőházat, hogy mindaddig tartson üléseket, míg a költségvetés elintézve nincs. Páris, decz. 30. Az abessziniai negus az orosz külügyminiszter útján értesítette a franczia kormányt, hogy legközelebbtől fogva állandó képviselőket fog tartani Francziaországban és Oroszországban. Páris, decz. 30. Azon angol forrásból származó jelentésekkel szemben, mintha Bulgária a portának esetleges intervenczióját a Chadourneügyben arra akarná felhasználni, hogy függetlenségét kikiáltsa, egy félhivatalos hírlapi kommüniké konstatálja, hogy a Szófiából ide érkezett jelentések reménylem engedik, hogy ez az ügy Francziaország felszólalásának megfelelő módon mielőbb el fog intéztetni. Olaszországból. Róma, decz. 30. A király és királyné ma este 9 órakor fogadták, úgy mint minden évben, a diplomácziai testület összes tagjait nejeikkel együtt. Róma, decz. 30. A »Diritto« és »Don Quichotte« czímű lapok jelentése szerint a nagypecsétőr ma benyújtotta lemondását. Róma, decz. 30. A pápa ma a harmadik és utolsó csoportját fogadta a diplomácziai képviselőknek, kik az újév alkalmából tisztelegtek. Köztük volt gróf Behane franczia nagykövet és Isvolszky orosz diplomata. A pápának a franczia nagykövettel folytatott beszélgetése egy óránál tovább tartott és fölötte szívélyes volt. Velencze, decz. 30. Január elején itt valamennyi európai kormány képviselőiből álló értekezlet ül össze, hogy tanácskozzék a modokról, miképen lehetne a kolerának a Szuez-csatornán át való behurczolását Európába megakadályozni. A budapesti gabonatőzsdéről. A mai gabonatőzsdén a jegyzések a következők voltak: Búza tavaszra 11.18 pénz, 11.20 áru. Búza őszre 9.86 pénz, 9.88 áru. Tengeri (1892.) május—júniusra 6.— pénz, 6.01 áru. Zab őszre —pénz, —áru, (1892.) tavaszra 6.36 pénz, 6.38 áru. Káposztarepcze (1892.) augusztus—szeptemberre —,— pénz, —— áru. A budapesti értéktőzsdéről. A délutáni tőzsde jegyzései a következők voltak : Osztrák hitelrészvények 290.30—292.10 forinton, magyar 4 százalékos aranyjáradék 107.25—107.40 forinton kerültek forgalomba. Az utcai forgalom jegyzései a következők voltak : Osztrák hitelrészvény 292.50-293.20 forinton, magyar 4 százalékos aranyjáradék 107.50—107.70 forinton, osztrák-magyar államvasuti részvények 292 292.50 forinton kerültek forgalomba. Az esti tőzsdén szilárd volt az irányzat. Jegyzései a következők voltak : Osztrák hitelrészvény 292.80 293.50—292.50 forinton, magyar hitelrészvény 334.75— 334.— forinton, osztrák-magyar államvasuti részvények 29278—292 forinton, rimamurányi vasmű 172.50—171.75 forinton, magyar jelzálog hitelbank 171.75 forinton, magyar 4 százalékos aranyjáradék 107.70—107.45 forinton kerültek forgalomba. A bécsi gabonatőzsdéről. Bécs, decz. 30. (A Pesti Napló távirata.) A mai zárlatok a következők voltak : Búza tavaszra 11.41—11.44 írton, búza őszre —.-------.—.— írton, rozs tavaszra 11.05----11.08 foton, rozs őszre —.------■, forinton, zab tavaszra 6.74—6.77 forinton, zab őszre —.----forinton, tengeri május—júniusra 6.37—6.40 forinton, káposztarepcze augusztus—szeptemberre 15. ■ 15.10 foton, káposztarepcze szeptember—októberre 14.— 14.10 foton köttetett. A bécsi értéktőzsdéről. Bécs, povz. 30. (A Pesti Napló távirata.) Az előtőzsdén és a déli forgalomban szilárd volt az irányzat. Magyar értékek zárlata. Osztrák értékek zárlata. Magyar földteher. kötv. 90.90 Osztrák hitelrészv. 292.60 Erdélyi földteher. kötv. 1.— Déli vasut-részvény 81— 57,°/0 magy. földh.-int. 4°/ooszt- aranyjáradék 109.80 záloglevek —.— Londoni váltóár 117.95 Erdélyi vasut-részv. 201.— Károly Lajos vasut-r. 208.— 1876. m. kv. áll. é. k. 113 50 1864. sorsjegy 179.70 Magy. ny. k. sorsjegy 138.— 4'2°/o ezüstjáradék 92.40 Szölődézsmaválts.kötv. —.— 1860. sorsjegy 137.75 Kassa-Oderb. v. részv. 176 50 Török sorsjegy 31.25 5°/„ papirjáradék 101.80 Dunagözhaj.-r.-t. 304.— Adna m. teng. gözb. r. —.— Angol-osztrák bank-r. 155.— Magyar vas. kölcsön 98.50 Osztrák államvasut-r. 291.62 Magyar hitelb. részv. 332.25 20 frankos arany 9.36 Alföldi vasut-részv. 201.75 4'2°/0 papirjáradék 92.80 Magy. é.kel. vasut-r. 19825 Osztrák hitelsorsjegy 185.75 1869. m. k. v. áll. ele. k. —.— Osztr.-magy. bank-r. 1012.— Tiszav. vasut-részv. —.— Cs. kir. arany 5.30 M. lesz. és váltób. r. 111.50 Német bankváltók 58.— Tiszai és szeg. k. sorsj. 130.— Elbevölgyi vasut-r. 225.— 4‘Vo aranyjáradék 107.15 Bécsi Bankverein-r 108.25 Budapest-kőbányai sertéskereső csarnok távirata. Decz. 30. A hízott sertés üzletirányzata: A forgalom kissé élénkebb. A) Hízott sertés árak: I. Magyar első rendű: Öreg nehéz (páronkint 400 klgron felüli súlyban) 44—45 krig. Öreg közép (páronkint 300—400 klgr. súlyban) 44—447a krig. — Fiatal nehéz (páronkint 320 klgron felüli súlyban) 47 —477a krig. Fiatal közép (páronkint 251—320 klgr. súlyban) 45—46 krig. Fiatal könnyű (páronkint 250 klgrig terjedő súlyban) 43—44— krig. — II. Magyar szedett: Nehéz (páronkint 280 klgron felüli súlyban) 43 —44—krig. — Közép (páronkint 220 —280 klgr. súlyban) 42—44 krig. Könynyű (páronkint 220 klgrig terjedő súlyban) 41—43— krig. — III. Romániai: Nehéz (páronkint 320 klgron felüli súlyban)-----.-----krig. Közép (páronkint 250— 320 klgr. súlyban)----.-----krig. Könnyű (páronkint 250 klgrig terjedő súlyban)----.-----krig. — IV. Romániai eredeti (Stahl): Nehéz (páronkint 240 klgron felüli súlyban)-----.-----krig. Könnyű (páronkint 240 klgrig terjedő súlyban)----.-----krig. —V. Szerbiai: Nehéz (páronkint 260 klgron felüli súlyban) 43—44 krig. Közép (páronkint 220—260 klgr. súlyban) 42—43 krig. Könnyű (páronkint 220 klgrig terjedő súlyban) 40—41 krig. Megjegyzés: A fent jegyzett árak súly szerint és pedig a szokásszerű levonások mellett egy kilogramm súlyra krajcárokban értendők. Szokásszerűleg a hízott sertések teljes (bruttó) súlyából az életre páronkint 45 klgr. vonandó le. A sertések vételárából a vevő javára 4 százalék vonandó le . A sertések osztályozásánál azok teljes (élő) súlya vétetik irányadónak. Sertéslétszám: decz. hó 28. napján volt készlet 135.163 darab, deczember hó 29-ik napján felhajtatott 1650 darab, deczember 29-dik napján elszállíttatott 2105 drb, deczember 30-ik napjára maradt készletben 134,708 darab. Várszínház. Deczember 31-én: Zárva. Műsor: Vasárnapon : Ideges nők. (Folytatás a mellékleten.) Színházak és mulatságok. Nemzeti színház. Évi békét 250. sz. Havi bér. 26. sz. Deczember 31-én: A megboldogult. Vígjáték 3 felvonásban. Irta Alexandre Bisson, forditotta Paulay Ede. Személyek: Duperron Náday Valéry Dezső Matthieu Újházi Letellier Gabányi Pitér Mátrai Francois Latabár Valentine Hegyesi M. Angéla Lánczy I. Josephine Györgyné Rosalie L. Boér H. Kezdete 7 órakor. Műsor: Pénteken : Arany ember. Szombaton: Virágfakadás. — Huszárszellem. Vasárnapon : A czigány. M. kir. operaház. Deczember 31-én : Zárva. Műsor: Pénteken: A próféta. Szombaton: Aida. Vasárnapon: A windsori víg nők. Egy álom választottja. Népszínház. Deczember 31-én : A madarász. Operette 3 felv. írták: West M. és Held L. Fordították: Fái J. Béla és Reiner Ferencz. Zenéjét szerzette: Zeller K. Személyek: Mária, a választófejedelem neje V. Margó C. Adelaida bárónő M. Csatai Zs. Mimi grófnő Gellei I. Csörsz báró Solymosi Szaniszló gróf Dárdai Ádám, tiroli madarász Victor Postás Milka K. Kopácsy J. Schneck, biró Újvári Emerenczia Molnár I. Horgos Sáotha Laskó Kassai Raskó Tollagi Kezdete 7 órakor. Műsor: Pénteken: Az ingyenélők. Szombaton : Denevér. Vasánapon: A parasztkisasszony.