Pesti Napló, 1896. február (47. évfolyam, 31-59. szám)

1896-02-02 / 32. szám

6 Budapest, vasárnap PESTI NAPLÓ 1896. február 2. 32. szám. hamar kifogy két Jókai-regény anyaga is, ha azt a riporter fantáziája egy eseménybe vonja össze! Vigasz­talásul azonban megmarad az a tudat, hogy az embe­riség nagy múltja és a világirodalom még számos al­kalmat szolgáltathat különböző érc- és rézpattinai ese­mények leírására, így Schiller Frigyes nyomán meg­kaphatjuk még a következő tudósítást is: — Brutális rendőrkapitány. A második kerü­letből vérlázító brutalitás híre érkezik, egyike azoknak a megmagyarázhatatlan dolgoknak, amelyek még Rudnay Béla korában is Thaisz Elekre emlékeztetnek. A máso­dik kerület rendőrkapitánya, Geszler Hermann úr, egy idegen származású tisztviselő, aki azelőtt a toloncház­­ban volt fogalmazó gyanánt alkalmazva, részt vett a budai lövészegyesület dislö­vészetén és ittas állapotban érkezett az ünnepség színhelyére, ami már magában véve is kínos hatást tett a jelenvoltakra. Alig hogy a versenylövés programmszerűleg lefolyt és Érchegyi Fe­renc és Szávoszt Alfonz a puskalövésben, Némai Antal pedig a pisztolylövésben ismét dijakat nyere­tek, Geszler Hermann, akinek már előzőleg volt összeütközése egy köztiszt létben álló , buda-újlaki háziúrral, az ősz Reding ítéltel, belekötött az egye­sület egy szerény, de kitűnő tagjába, Tell Vilmos magyar királyi dohánybeváltási tisztbe. A jelenvoltak­nak, különösen báró Attinghausen Werner urnak sike­rült az összetűzés élét elvenni, de Geszler mégis sér­­tődve távozott és több polgári biztos kíséretében meg­leste Tell Vilmost azon az elhagyott uton, amely a fe­­renciek templomától Küssnacht felé vezet és a környé­ken csak «Kohle Gasse» név alatt ismeretes. Midőn az­tán Tell Vilmos arra jött kis fiával, akit Caelka püspök csak nem­régiben bérmált meg a helyőrségi templom­ban, az ittas rendőrtisztviselő embereivel együtt körül­fogta a gyanútlanul haladó dohányleváltási tisztet és halálos fenyegetésekkel kényszerítette arra, hogy a fia fejéről egy almát lelőj­­ön.­­ " — Mutasd meg hát, ha csakugyan olyan kitűnő lövő vagy! A rettentő helyzetben volt ember halálsápadtan engedelmeskedett, de remegő keze nem talált eléggé biztosan; a golyó a gyermek halkarját fúrta keresztül. A vér láttára Geszler Hermann és vérebei kijózanodtak és futva menekültek, magára hagyván a kétségbeesett apát vérző gyermekével. A gyorsan előhívott mentők, akik Rev­­i­cs Aladár parancsnoksága alatt vonultak ki a sze­­re­­sétlenség helyére, csak nagy nehezen tudták a vér­zést elállítani s a gyermekét a Szent János kőházba szál­lítani, Geszler Hermannt — értesülésünk szerint — még tegnap elfogták, a vele volt detektívek közül fiadét,­ Ulrichot és a stüssi vadászt szintén. A kuoni pásztor nem volt a tettesek között, ő a kérdéses alkalommal egy kalabriász-játszmában fog elfoglalva. Vagy Sekszpir nyomán egyszerre csak a követ­kező velencei táviratot kaphatjuk: Velence, február 2. (F. H.) Nagy feltűnést kel­tett egy idevaló izraelita kereskedőnek, Shylock Náthánnak az elfogatása. Shyllock a Galle di tre Tromeloban pénzváltóüzlettel foglalkozott és állító­lag egy Antonio nevű rövidárukereskedővel uzsora­ügyletet kötött Nem kevesebb kamatról van szó, mint egy font húsról az Antonio testéből! Az el­­fogatás hírére Szana Tamás, aki az idén már hu­­szonötödször van a Lidón, rögtön a városba jött és mint Velence díszpolgára, követelte, hogy a tizek tanácskozásában részt vehessen. Antonio esete a dogénak, Marino Falierinek aligha a trónjába nem kerül, bár Szana Tamás a magyar literature, részéről a legerélyesebb támogatást helyezte neki kilátásba. Bővebb részletekkel kiküldött tudósítónk levélben fog szolgálni. Hazai költő aktiválása­­szintén haszonnal járhat. Ilyenformán: Öngyilkosság. A Rudasfürdőben ma reggel egy elegánsan öltözött 30 év körüli fiatalember főbelőtte magát, olyannyira, hogy a gyorsan elő­hívott lakatostanonc és a még gyorsabban előhí­vott orvos már csak a beállott halált konstatál­hatta. A halottban csakhamar ráismertek Bárczy Benő földbirtokosra, aki jegyben járt a fővárosi bálok egyik ünnepelt szépségével Ked Abigéllel. Az öngyilkos zsebében egy vasúti koncessziót ta­láltak, meg egy hosszú, hegyes térre tűzött név­jegyet, amelyre e sokat mondó néhány szó volt írva: Egyszer volt egy leány. Aki úgy játszott a legénynyel, mint macska szokott az egérrel. • XL elfoglalják helyüket ezúttal először a Nemzeti Múzeum márványtermében. A főhercegnők egy páholyban fognak az ünnepségekben résztvenni és úgy tervezik, hogy ez alkalomra a magyar főúri hölgyekhez hasonlóan, magyar viseletben jelennek meg.­­ Az ifjúság monstr­ehangversenye. Az ez­redéves kiállítás megnyitó ünnepének egyik legérdeke­sebb része lesz a diák-ifjúság ének-előadása. A főváros­ban ugyanis az Egyetem, a­ Műegyetem és középiskolák ezer Hallgatójából dalárdát szerveztek, s katonazene kísérete mellett a Király-himnuszt a Rák­óczi-niatalót s a P persze, emlékezzünk régiektől a kezdetű magyar dalt fogja elénekelni. A hatalmas hangversenyre, amelynek rendezője dr. Harrach József tanár, nagyban­­készülőd­nek a főváros iskoláiban. Mihelyt a dalárda tagjai beta­nulták a darabokat, megkezdik az összpróbákat. Az 52-ik gyalogezred zenekara Scharf karmester vezetése mellett szintén készül már az előadásra.­­ A filharmóniai társulat a kiállításon. A filharmóniai társulat választmánya a kereskedelmi mi­niszter felhívására elhatározta, hogy a kiállítás tartama alatt künn a­biállítás területén nyolc nagy hangver­senyt rendez. És­pedig május 8. és 22-én, június 6. és 19-én, augusztus 28-án, szeptember 11. és 25-én, végre október 9-én. E nyolc hangverseny közül hatnak kizá­rólag magyar műsora lesz s a választmány azért felkéri a hazai zeneszerzőket, hogy előadásra szánt műveiket február 15-éig nyújtsák be a társulat titkárságához. Millennium.­ ­ A királyi ház a nemzeti ünnepen. Néhány nappal ezelőtt Bécsben Hohenlohe fő­udvarmester elnöklete alatt és a magyar kor­mány két küldöttjének, a miniszterelnökség egyik hivatalnokának és a kiállítási igazgató­nak részvételével tanácskozás volt abban a tárgyban, hogy miképpen vegyenek részt a királyi pár és az uralkodó­ család tagjai az ez­redéves ünnepségeken. Szó volt az országos kiállítás megnyitó ünnepségeiről és azokról a politikai jellegű ünnepségekről, amelyek a ko­ronázás évfordulóján, június 8 ikán rendez­­tetnek. Különösen ezt a napot akarja az udvar is nagy fénynyel megünnepelni. Ed­­digelé az uralkodóház huszonhét tagja jelen­tette be részvétét, kétségtelen azonban, hogy még többen jönnek hozzánk az ünnepségekre. A főhercegek, mint a főrendiház tagjai részt vesznek a két Ház együttes díszülésén, amely tudvalevőleg az új parlamenti épületben lesz és ha a főrendiház megelőzőleg ülést tartana, Főváros. * Az első kerület rendezése. Az első kerület polgárai között nagyszabású mozgalom van keletkező­ben, amelynek az a célja, hogy a kormány és a fővá­ros érdeklődését a kerület elhanyagolt ügyeire terelje. A kerület, bár Pesthez elég közel van, nem tud eléggé fejlődni, mert a főváros egyre késik a városrendezési tervekkel s emiatt a kerület máig is megközelíthetetlen szűk utcákból áll. Nagy örömmel fogadta a polgárság a Svábhegyre építendő kábel­vasút tervét, mert azt hiszik, hogy ezzel egyidejűleg a városrendezés kérdése is napirendre kerül. Az új vasút a Döbrentei-téren át a Horgony-utca, Hadnagy-utca, Cipő-utca, Cakó-utca ke­resztezésével a Koronaőr-utcán, Istenhegyi-uton, Dianna­­utcán át megy a Svábhegyre, az tehát csupa olyan részeit érinti az első kerületnek, amelyeket az építés következtében újra kell rendezni. A kerület polgárai a jövő hét végén tartandó értekezletükön állapí­tják meg azokat a módozatokat, amelyekkel meggyorsíthatnák a vasút építését, hogy ezzel a városrendezés ügyét is dűlőre juttassák. * Jegyző-jelölés Az üresedésben levő első osz­tályú jegyzői állásra, melyet a szerdai közgyűlésen fog­nak betölteni, a II. kerületben) bizottsági tagok ma tar­tott ülésükben Azntmthm Géza tanácsjegyzőt jelölték első helyen. Szín­ház és zene. * Újdonságok a Nemzeti Színházban. Herceg Ferenc új színműve Honthy háza, február 14-ikén, pén­teken, kerül először színre a Nemzeti Színházban. A főszereplők a következők: Gabányi, Ujházi, Gyenes, Bercsényi, Helvey Laura, Ligeti, Csillag Teréz, Dezső.­­ Az erre következő premiere márciusban lesz és pedig Marcel Prévost háromfelvonásos darabja, a Demh­­vierges, melynek magyar éhne ez lesz: Századvégi leányok.­­ Thomson Cézár hangversenye. Thomson Cézár hegedűművész hangversenye február 7-én lesz a Vigadóban. A hírneves művész többek közt Ernst Fis­moll hegedűversenyét, továbbá Goldmark áriáját, Zariczky Mazurkáját s Tartini egy nagy művét fogja játszani. A hangversenyen Balerna, a milánói Scala-színház baritonistája is közreműködik.­­ Konti József távozása. Konti József a Nép­színház igazgatóságához ma levelet intézett, amelyben arról értesíti az igazgatót, hogy a színházzal kötött­­szerződést a maga részéről felbontja s aláveti magát mindazoknak a konzekvenciáknak, amelyek a szerződés egyoldalú felbontásával együtt járnak. Erre a levélre Eeva Lajos igazgató­ azonnal megadta a választ s le­vélben kijelentette, hogy a maga részéről ragaszkodik a szerződéshez, s minthogy Konti Józsefet olyan embernek ismeri, aki kötelességét mindenkor teljesíteni szokta, nem kételkedik benne, hogy a holnap délutáni Bika­­előadáson ott lesz karmesteri helyén. A Népszínházi kis karmester-konfliktus tehát, amelynek okait mai lapunk­ban különben bővebben elmondtuk, a holnap délutáni előadáson fog eldőlni azzal, várjon Konti eldirigálja-e az előadást, vagy sem. * * * érdekes hangversenyek. Holnap délután a Népszínházból a Bikát, este pedig az Operából a Fekete Dom­nó nyitányát és a Népszínházból a Parasztkis­asszonyt hallgathatják meg a Telefon Hí­rm­ondó elő­fizetői. A héten még két érdekes hangversenyt rendez a Telefon Hírmondó. Csütörtökön Kordin Mariska, szombaton Hentallerné Pauli Mariska tartja meg dal­estéjét több neves művész és művésznő közreműkö­désével. * Filharmóniai hangverseny. A filharmoniku­sok ötödik, szerdai, hangversenyének karmestere Schuch­­Ernő udvari tanácsos, főzeneigazgató. Drezdából ma Budapestre érkezett s holnap megkezdi a próbákat. * Solymosi Elek színháza. A Népszínház ki­tűnő művésze, Solymosi Elek, egy jóravaló tervvel lépett a fővárosi tanács elé s most csak a tanács jóakaratától függ, hogy új kis nyári színház létesül­hessen, amely a magyar színpadi irodalom egy nagyon elhanyagolt ágának, az egyfelvonásos daraboknak, új lendületet adjon. A kitűnő színész ugyanis azzal a ké­relemmel fordult a tanácshoz, hogy a Svábhegyen, az úgynevezett Tót-réten háromszáz négyszögöl telket engedjen át a főváros huszonöt esztendőre minimális haszonbér fizetése mellett, amelyen nyári színkört építene. A színkörben minden várfajbeli egyfelvonásos darabokat adnának. Solymosi Elek azzal okolja m­eg kérését, hogy a Svábhegy nyaraló közönségének semmiféle szórakozása nincs egész nyáron s kérését annál inkább teljesíthetőnek tartja, mert húsz esztendőd­vel ezelőtt már volt a Svábhegynek ilyen színköre. A színkörrel szemben kioszk épülne, a színházba gyűlő közönségnek az eső és vihar ellen való megvédésére. Nem kételkedünk benne, hogy a jóravaló terv a fővá­rosnál kedvező fogadtatásra fog találni.­­ Serédi Sarolta vendégszereplése. 77. Serédi Sarolta asszony, aki férjhezmenése óta tudvalevőleg még nem volt színpadon, ebben a hónapban már meg­kezdi vidéki vendégszerepléseit. Először is Szalmárra megy, ahol február 8., 9. és 10-én fog játszani, azután a zombori színházat keresi fel. Szatmárott máris nagy érdeklődéssel varrják a temperamentumos művésznő fellépését. * Színházak műsora. Nemzeti Színház. Hét­főn: Váljunk el. Kedden: A nagy Galeotto. Szerdán: Zách család. Csütörtökön: Makrancos hölgy. Pénteken: Ahol unatkoznak. Szombaton: Csalódások. Vasárnap: A komédiások. (Bérletszünet.) Hétfőn: Holló. Az elvál­­hatatlanok. A nyelvtan. Operaház. Kedden: Mignon. Csütörtökön: Sraga­­nották. Szombaton: A cremonai hegedűs. Utána: A kor­­rigán. Vasárnap: Sába királynője. Várszinhje. Hétfőn: A navarrai leány. Utána: Róbert és Bertram. Kedden: Az egér. Csütörtökön: Emise. Vasárnap: Medea, Népszínház. Vasárnap délután: Rika, este: A parasztkisasszony. Hétfőn: Holtomiglan. Kedden: A há­rom Kázmér. Szerdán: A falu rossza. Csütörtökön: A három Kázmér. Pénteken: Holtomiglan. Szombaton: Lili. Vasárnap délután: Királyfogás­, este: Holtomiglan. A színházi vita. —­ A képviselőház mai üléséről. — Budapest, február 1. A színházi vita, mint mondani szokás, ma nagyobb hullámokat vetett a Házban. Mindaz­­által nem olyan nagyokat, hogy bárkit is el­sodortak volna, s még olyanokat sem, amelyek a helyzetet tisztába hozták volna. Egy dolog azonban ismét bebizonyosodott, hogy az inten­dáns­ szék tüskékkel van kipárnázva, s hogy a tisztelt Ház néhány ambiciózus hivatalos színházi szakértője minden évben megragadja az alkalmat, hogy kellemetlen perceket szerez­zen az intendánsnak. Podmaniczky Frigyes le­mondása óta mindazáltal javult valamit a szegény intendánsok helyzete is. A nemes báró utódai ugyanis átlag három éven túl nem állot­ták ki a dicsőséget s ezzel megállapították az intendánsi életkor legvégső határát. A szín­házi zsarnokoknak, basáknak és autokratáknak nevezett intendánsok tehát legfeljebb három­szor hallgatják meg azokat a megdöbbentő ki­nyilatkoztatásokat, hogy hiába való, haszonta­lan dolog az ő exisztenciájuk s az egész intendánsi állás csak arra való, hogy a viselő­jét minden harmadik évben elcsapják. Az idén a báró Nopcset fejére tették rá Fenyvessy Fe­renc, Pázmándy Dénes és Bartók Lajos az obligát töviskoronát, a nemes báró azonban katonásan visszavágott s ha a felszólalt hon­atyákkal nem tudtál is elhitetni, hogy jó in­tendáns, azt bebizonyította, hogy jeles debatter akit nem lehet csak úgy egyszerűen egy pár gombostűvel az ajtóra tűzni. Egyebekben Feny­vessy Ferenc és Pázmándy Dénes mondottak több figyelemre méltó dolgot is, amik érdeme­­­­sek a megfontolásra, így teljesen helyes kívánság az, hogy a színházak ügyeit a belügyminiszté­­riumból a kultuszminisztériumba tegyék át, külö­nösen azért, mert az Országos Zeneakadémia és a Színészeti Akadémia ügyeit a kultuszminiszté­rium látja el s ezek között meg a színházak között igen fontos kapcsolat van. Az is helyes dolog lenne, ám a Nemzeti Színháznak tágasabb és alkalmasabb épületet emeltetne a kormány, mer­t ezzel a Nemzeti Színház helyisége is felszabadulna és ott másik színházat lehetne létesíteni. Pázmándy megrótta a fővárost azért, hogy a színházi Ügyekben alig tesz valamit, s hogy valósággal megakadályozza az újabb színházak kelkezését, de ezeket a komoly és igaz ki­jelentéseket agyoncsapta azzal a rapszódikus ötletével, hogy­ az Operaházat pedig zárják be. Ezzel a kijelentésével nem érdemes komolyan foglalkozni, mert hisz akkor ugyanabból az ötlet­ből minden kulturális intézményt be lehet szű­n­

Next