Pesti Napló, 1896. július (47. évfolyam, 179-209. szám)

1896-07-18 / 196. szám

Negyvenhetedik évfolyam, (196. Szám.) Hím * ng(«U é* esti üMi «*. Ett, egyszerre kíMre Budapesten 4a a «Ideien: 1087 évre_14 frt — kr. 'elivre ......... 7 „ — „ negyedévre .. 8 ,, 80 „ Egy hónapra... 1 „ 20 „ Egy­e tem h­aBnapesten: kiadás. sisti kiadás 4kr, - a, Szerkesztőség" VI, Terra-körut 91. IJPESTI NAPLÓ ESTI KIADÁS. Budapest, 1896. Főszerkesztő: Vészi József.­­ reggeli és titi kiadói küldő külön házhoz v.pustiu kulflvn l­udapesten és a vidékéé: Egész évre ... 18 frt — h* Felévre............ fl „ — „ Negyedévre ... 4 „ 50 . Egy hónapra... 1 „ 80 „ Egy szám ára a vidékén: Reggeli kiadás____5 las Esti kiadás... . — « Kiadóhivatal, a„ Teréz-körut «3. áss Társszerkesztő: Hevesi József. Szombat, július 18. BELFÖLD. A kiegyezési tárgyalások. Bécsből táviratoztak ma délben : Toepke és Kilényi miniszteri tanácsosok és dr. Balsay miniszteri titkár szakelőadók már távoztak Bécsből és csak Lipthay miniszteri tanácsos, Ottlik osztály­­tanácsos és dr. Huttyra tanár maradtak itt, akik az állategészségügyi egyezménynyel foglalkoz­nak, valamint dr. Popovics minisztertanácsos, aki a bank- és valutakérdés iránt folyó tárgya­lásokban vesz részt, végül még Biró osztálytaná­csos is, hogy Lipthay miniszteri tanácsossal együtt részt vehessen a vámértekezletnek a japán keres­kedelmi szerződésre vonatkozó, hétfőn délután kezdődő tárgyalásaiban, amelyekre Szántó mi­niszteri tanácsost is várják az igazságügy­minisztériumtól. A bolgár szerződéssel remény­ük, hogy még a szünetek előtt tisztába jönnek, úgy hogy a közös vámértekezlet bevárandónak véli dr. Stancsoi­nak szerdára jelzett vissza­érkezését Szófiából, hogy ez ügyet, még a szünetek előtt elintézze. Az érdekelt miniszté­riumokban ma délelőtt kollacionálták a jegyző­­könyvi megállapodásokat, amelyek közül a legtöbb a ma délutáni miniszteri értekez­leten csupán hitelesítésre vár. A pénzügymi­nisztériumban délelőtti tizenegy órakor a két pénzügyminiszternek volt értekezlete; előzőleg dr. Popovics és dr. Gruber dr. Prangerrel, az Osztrák-Magyar Bank helyettes vezértitkárával tárgyaltak, majd a tegnap megérkezett dr. Kautz Gyula bankkormányzóval folyt tanács­kozás. Mecense­y vezértitkár is, szabadsága félbeszakításával, Bécsbe érkezett Mondseeből, hogy esetleges újabb szóbeli tanácskozásokban részt vehessen. Saját tudósítónknak egy későbbi távirata a kö­vetkezőt jelenti: A kiegyezési tárgyalásokon ma hitelesí­tették a két kormány legutóbbi megegyezései­ről felvett jegyzőkönyveket. Ezek a megegye­zések kiterjednek az összes függőben levő kér­désekre, kivévén természetesen első­sorban a kvóta­ügyet és az őrlési forgalmat, melyre nézve későbbi időpontra tartották fenn a megállapodást. Az osztrák kormánynak, hir szerint az a kívánsága, hogy az osztrák parlament még a kiegyezési ja­vaslatok előtt intézze el a költségvetést. Ez idő alatt fog a két kormány a kiegyezés végrehajtását illető rendeletek ügyében megállapodásra jutni. A kereskedelmi és vámszövetségre, valamint a bankügyre vonatkozó konferenciák befejezése csupán azáltal vált lehetővé, hogy mind a két kormány engedményeket tett. KÜLÖNFÉLÉK. Budapest, julius 18. — A király köszönete Debrecennek. Debre­cen város közönségének Károly Lajos főherceg halála­kor ő felségéhez felterjesztett részvétfeliratára báró Bánffy Dezső miniszterelnöktől a következő leirat érke­zett a tanácshoz: Ő császári és apostoli királyi felsége a közönség­nek Károly Lajos főherceg úr ő fensége elhunyta al­kalmából bemutatott részvétnyilatkozatáért legmagasabb köszönetének nyilvánítását legkegyelmesebben elrendelni méltóztatván, erről a közönséget felterjesztése kapcsán ezennel értesítem. Budapesten, 1896. julius hónap 15-én. Báró Bánffy. — Személyi hirek. Lozé bécsi francia nagykö­vet tegnap többheti szabadságra ment s először is Karlsbadba utazott, ahonnan majd Párisba megy. Neje és családja már ma elutazott Franciaországba. Lozé távolléte alatt a francia nagykövetség ügyeit Le Mar­­chand követségi tanácsos vezeti. — Kairóból Fakir basa nagyszámú kísérettel tegnap Bécsbe érkezett. — Konzulok kitüntetése. A király lovag­­oszi Péter II. osztályú császári és királyi főkonzulnak Milá­nóban a Ferenc József-rend középkeresztjét, Jankó Miklós II. osztályú császári és királyi főkonzulnak Szmirnában, valamint Bertrand János császári és ki­rályi konzulnak Aleppóban díjmentesen a vas­korona III. osztályú rendjét, továbbá Pintér Gyula császári és királyi konzulnak Káneában s hohenlandi lovag Kohen Artur császári és királyi tiszteletbeli konzulnak Máltában a Ferenc József-rend lovagkeresztjét ado­mányozta.­­ A belga főkonzul bucsuja, Duckerts Gyula belga főkonzul szerdán, 22-én délután 5 órakor utazik el véglegesen Budapestről. Nagyszámú tisztelői és bará­tai ez alkalommal a pályaudvaron gyülekeznek utolsó bucsúüdvözlésre. A tegnapi bucsúestéről szóló tu­dósításunkban az estnek egy figyelemreméltó moz­zanata említés nélkül maradt. Saxlehner Andor — és nem Oszkár — után ugyanis, aki ékes fran­cia nyelven a melőbbi viszontlátásra ürítette po­harát, Weiszmeyer Oszkár szólalt fel, mint a hor­­vát-szlavóniai ipar képviselője, aki külön ez alkalomra rándult fel a fővárosba és ő mondta lendületes és hazafias pohárköszöntőjében azt, hogy Duckerts fő­konzulban annak a magasztos eszmének a megtestesí­tését látja, amely a nemzetiségi ellentéteken felül az emberiség közös javai oltalmazásának tényezőit keresi. Ez a titka annak, hogy a főkonzul Magyarország összes köreiben annyi rokonszenvet tudott magának kivívni. Nagy tetszést keltett az a szintén fenkölt hazafias szel­lemű távirat is, amelyet ugyancsak Horvátországból a szlavóniai kereskedelmi és iparkama nevében Plavsics titkár intézett az ünnepelthez. — A főváros idegenforgalma. A fővárosba tegnap összesen 12,579 idegen érkezett a vasutakon. És pedig: a keleti pályaudvaron 6430, a nyugatin 5539, a délin 610. Elutazott a fővárosból összesen 14,302 ember, a keleti pályaudvaron 6660, a nyugatin 7122, a délin 520. — Rendjelviselési engedélyek. A király meg­engedte, hogy az első főudvarmester, herceg Liechten­stein Rudolf altábornagy a bajor korona-érdemrend nagykeresztjét, gróf Wolkenstein Henrik főkonyhames­ter a porosz királyi első osztályú vörös sas-rendet, a gyémántokkal, s a spanyol királyi «Katolikus Izabella»­­rend nagykeresztjét, Wetschl Ferenc, a főudvarmesteri hivatal első udvari tanácsosa és iroda­igazgatója a porosz királyi másodosztályú korona­rendet a csillaggal, dr. Wlassack Ede kormánytanácsos s az udvari színházak főintendánsságának irodaigazga­tója a porosz királyi másodosztályú koronarendet, lovag Ferfalik Hugó udvari tanácsos, a királyné ő felségének titkára, a »Rumánia koronája» királyi rend nagytiszti keresztjét, Kekula Elek udvari titkár, a királyné ő fel­sége titkári hivatalában, a «Rumania csillaga» királyi rend tiszti keresztjét, lovag Sulzbeck Ernő udvari ellen­őrző hivatali tiszt a szerb királyi Takovo-rend lovagke­resztjét, Bibi Rudolf udvari orgonista a pápai Szent Gergely-rend lovagkeresztjét és a nap- és oroszlánrend ötödik osztályát, továbbá olengoi báró Hubel Keresztély, az udvari Burgszínház pénztártisztje, a bolgár fejedelmi ötödik osztályú polgári érdemrendjét, végül Fahnler Ferenc terem-ajtónálló a porosz királyi vörös sas-érmet, Gusty István főhercegi lovagló a spanyol királyi első osztályú katonai érdemkeresztet és Tóth Gábor főhercegi portás a bolgár érdemérmet elfogadhassák és viselhessék. — Baratieri. Mint Arkóból írják, Baratieri tábor­nok még néhány napig ott marad s azután több hetet tölt a Fassa-völgyben, csöndes magányban és pihenés­ben, amelyre most olyan nagy szüksége van. Azután valószínűleg újra Arkóba tér vissza. Arra a kérdésre, hogy váljon az őszszel Rómába kell-e majd mennie, a tábornok azt felelte, hogy még nem tudja, sőt azt sem mondhatja meg, hogy várjon szolgálatban marad-e, vagy pedig nyugalomba lép. Ez még különböző kö­rülményektől függ. Az arkói polgármesternek Baratiere arra a kérdésre, hogy meddig marad Arkóban, állítólag azt felelte: — Talán mindenkorra. Ez — ha Baratieri csakugyan nyugalomba lép — érthető is. Baratieri ugyanis a negyvenes években ke­rült már Arkóba, ahol 1849-től 1851-ig a népiskolába járt. A gimnáziumot Triesztben, Meránban, majd Milánó­ban végezte el s 1860-ban beállott a Garibaldi önkén­tes csapatába. Azóta tagja az olasz hadseregnek. A tűzpróbát 1860-ban Marsalánál állta ki. Arkóban Bara­­tierit igen gazdag embernek tartják s vagyonát négy millió lirára becsülik. — Báró Rokitansky Viktor. A bécsi ének­tanárok egyik legjelesebbje, báró Rokitansky Viktor tegnap hatvan éves korában elhunyt. Az elhunyt fia volt báró Rokitansky Károlynak, a kórbonctan hírneves tanárának, ő is, valamint testvérbátyja, aki a bécsi Opera tagja, édesanyjától örökölte a zenei tehetséget. Szép tenorhangja volt, de a színpadon nem tu­dott boldogulni, mert képtelen volt a lámpa­láz leküzdésére, így hát az énektanításra adta ma­gát s ezen a téren csakhamar elsőrendű tekintélyre tett szert; Jenő főhercegnek is ő volt az énekmestere. A Rokitansky-testvérek négyen vannak s közöttük arányosan oszlik meg a szülők zsenije, amennyiben kettejükből kitűnő orvostanár, kettejükből pedig kiváló énekes lett. — Miniszteri köszönet. A vallás- és közokta­tásügyi miniszter Calderoni és Társa budapesti tanszer­­raktártulajdonos cégnek a Magyarországi Tanítók Árva­házának javára tett 500 forintos adományáért elisme­rését és köszönetét nyilvánította. — A szabadság fája. E hónapnak a végén egész Angolország és Skótország kegyelettel ünnepli meg Awrnsnak, a halhatatlan skót népköltőnek halála századik évfordulóját. Kevesen ismerik — mert összes költeményeibe nincs fölvéve — Burnsnak a francia szabadságtörekvéseket és a világszabadságot dicsőítő költeményét, amelynek a címe a Szabadság fája, s amelynek első és utolsó versszakát azoknak a kedvéért, akik gyönyörűségüket találják a Burns utánozhatatlan szépségű és általa klasszikus magaslatra emelt skót dialektusában, ime ide iktatunk: Heard ye o’ the tree o’ France? I watna what’s the name o’t; Around it a’ the patriots dance, Weel Europe kens the fame o't It stands where ance the Bastille stood, A prison built by Kings, man, When superstitition’s wicked brood Kept France in leading-strings, man. Wae worth the loon wha wadna eat Sic halesome dainty cheer, man; I’d gie my shoon frae affmy feet To taste sic fruit, I swear, man. Syne let us pray, auld England may Sure plant this far-famed tree, man; An blithe we’ll sing, and heil the day Thath gave ns liberty, man. —■ Fürdő-krónika. A bikszádi fürdőben julius 25-én szinielőadással egybekötött m­alennáris Anna-bál lesz. — Ó-Tátrafüreden július 13-áig a napi vendégek­kel együtt összesen 1227, a Csorbai tavon 12-éig az átutazókkal együtt 1675, Barlangligeten 9-ikéig a bar­langlátogatókkal és futóvendégekkel együtt 934, Her­­kulesfü­rdön július 12-éig összesen 3688, a Cilis mellett levő Neuhausban július 13-ig 567 vendég fordult meg. — Ötvenkét névmagyarosítás. A hivatalos lap mai száma közli annak az ötvenkét répás-hutai és uj-hutai családnak a sorozatát, amelyek Pogonyi Bernát lelkész hazafias buzdítására és fáradozásával meg­­magyarosították a nevüket. A hivatalos közlés szerint — amelyben az első kilenc család répás-hutai, a többi pedig uj-hutai — Fridel Gábor, valamint kiskorú Mária, Flóri és Etel nevű gyermekei «Hevesi»-re, Fridel Vencel, vala­mint kiskorú Anna, Mária, Ilona, Sándor és Franciska nevű gyermekei «Barná»-ra, Novek Lajos, valamint kiskorú János, József, Ádám, Ilona, Lajos és Verona nevű gyermekei «Horvátiéra, Flekács Antal, József és Gáspár, valamint kiskorú gyermekeik «Füredi »-re, Novek Vencel, valamint kiskorú Anna és Lajos nevű gyermekei «Kővári»-ra, Offertáler János, valamint kis­korú Albert és Amália nevű gyermekei «Teleki»-re, Offertáler Izidor, valamint nagykorú Anna, Magda, Mária és kiskorú Ilona és Zsófi nevű gyermekei «Ónodi»-ra, Szlanyinak József, valamint kiskorú Rózai, József, János, Károly, Lajos, Mária, Anna és Magdolna nevű gyer­mekei «Budai»-ra, Berzi Gábor Gábor, valamint kiskorú Lajos, Anna és Margit nevű gyermekei «Csatári»-ra, Orliczki Alajos «Csokonai»-ra, Podesva Boldizsár, vala­mint kiskorú Mária, Frigyes, Ilona, Apolló és Lajos nevű gyermekei «Széchényi»-re, Szuszki János, valamint kiskorú Lajos nevű fia «Szepesi»-re, Szlávik János «Szilvási»-ra, Tokár József, valamint kiskorú János, Teréz, Ferenc, József, Károly és Emilia nevű gyermekei «Kömlei»-re, Petrusovics János, valamint kiskorú Ilona, József, Imre, Anna, Fanni és Károly nevű gyermekei «Petőfi»-re, kiskorú Petrusovics Lajos, Bertalan, Márton, Mária, Anna «Rákóczi»-ra, S. Kodulák János, valamint kiskorú Lajos, Sándor, Margit, József, Béla és Emilia nevű gyermekei «Sándor-ra, Plauscsák Menyhért, vala­mint kiskorú Rózas, Gábor, Károly, Mária és Márton nevű gyermekei «Szolnoki»-ra, Venczel András, valamint Megyék és városok.­ ­ (Anyakönyvvezetők.) A belügyminiszter Krassó-Szörény vármegyében a szászkabányai anya­könyvi kerületbe anyakönyvvezetőhelyettessé Sarok Gyula gyógyszerészt, Ung vármegyében a dobóruszkai anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezetőhelyettessé Deák Ferenc segédjegyzőt, a pálóciba pedig Hilf Lajos segéd­jegyzőt, Pozsony vármegyében a német-gurabi anya­könyvi kerületbe anyakönyvvezetőhelyettessé Sziegl Mi­hály segédjegyzőt nevezte ki és őket a házassági anya­könyv vezetésével és a házasságkötésnél való közremű­ködéssel is megbízta. Négy oldal.

Next