Pesti Napló, 1897. február (48. évfolyam, 32-59. szám)

1897-02-28 / 59. szám

59. szám«. Budapest, vasárnap PESTI NAPLÓ 1897.február 28. - i viszonyok következtében mi is háborúba sodortatunk. Hát, tisztelt Ház, távolról sem kívánom kicsinyelni ama viszonyokat, ame­lyek a Balkánon és különösen Krétában ez idő szerint mutatkoznak, de mégis ki kell, hogy jelentsem, miszerint az összes nagy­hatalmak békés szándékai nyilvánvalóvá let­tek és egészen határozottan fennállanak és ennek következtében egy háború veszélyé­ről szó sem lehet. (Helyeslés jobbfelől.) Ezt láttam szükségesnek tisztelettel elmondani arra vonatkozólag­, amit a képviselő úr az interpellációt kísérő beszédében a háborúra való tekintettel elmondott. Ami magát az interpellációt illeti, arra, tisztelt Ház válaszolandó, bátor leszek ,fel­­olvasni magát az interpellációt: «Kiterjed-e a hatalmak intervenciója Kréta szigetén arra, hogy Török- és Görögországok közt a fegyve­res összeütközést meggátolják és a krétai kérdést állandóan megoldják?» Erre vonat­kozólag ki kell, hogy jelentsem, hogy a nagy­hatalmak törekvése oda irányul, hogy a konfliktust minden­­körülmények közt el­­enyésztessék és pedig oly szervezést kíván­nak létesíteni Kréta szigetén, amely szerve­zés rendjén a rend és biztonság teljesen helyreáll. Eziránt, tisztelt Ház, a folytatott tárgyalások rendjén az összes nagyhatalmak azon egyhangú megállapodásra jutottak, (Hall­juk! Halljuk!) hogy semmi körülmények kö­zött sem engedik meg Krétának Görög­országhoz való annexióját. (Élyik helyeslés.) a sziget továbbra is a szultán fenhatósága alatt kell hogy maradjon, megfelelő auto­nóm szervezet mellett. (Helyeslés.) A nagy­hatalmak emez egyértelmű elhatározása foly­tán remélhető is, hogy Görögország vissza fogja vonni csapatait. Azonban ki kell, hogy jelentsem, miszerint a nagyhatalmak egyértelműleg el vannak határozva arra, hogy az esetben, ha Görögország ezen, a nagyhatalmak által formulázott kíván­ságnak megfelelni nem akarnak, oly eszközö­ket alkalmaznak, amely eszközök kénysze­rítő jellegüknél fogva Görögországot rá fog­ják erre szorítani. (Helyeslés.) Azt gondolom, hogy ezekben, amiket­­ elmondottam, elég határozottan mondottam el azt, hogy a nagyhatalmak egyetértenek e kérdésben; elég határozottan mondottam el azt, hogy mit akarnak ott foganatosítani; elmondottam azt is, hogy ezen megállapodá­sok keresztülvitelére esetleg a kényszerítő eszközöket is alkalmazni hajlandók.. Gondo­lom, ezzel megnyugtató, felvilágosító választ adtam, amiért is kérem a tisztelt Házat, méltóztassék azt tudomásul venni. (Helyeslés jobbfelől.) Kossuth Ferencnek csak az volt célja, hogy a világeseményekről tájékozást kérjen,­ am­­ikor ez esemé­nyek minket is a legnagyobb mértékben érdekelnek. E tájékozást megkapta s ezért a választ köszönettel veszi tudomásul. A Ház a választ tudomásul veszi. * Mai napon érkezett távirataink itt követ­keznek: A nagyhatalmak akciója. Bécs, február 27. Oroszországnak a krétai kérdésben követett eljárásáról a Wolff-ügynökség által terjesztett nyilatkozatával szemben a Pol. Corr. egy pétervári jelentés alapján azt közli, hogy az orosz kormány külön tett intézkedéseiről ottani jól értesült körökben semmit sem tudnak, és hogy az orosz kor­mány nem szándékozik másképp, mint a többi hatalmakkal való teljes egyetértésben eljárni. Pak­s, február 27. A Havas-ügynökség jelenti Athénből. A közös jegyzéket tegnap nem adták át. Az átadást mára várják. Tegnap csak Németország és és Ausztria-Magyarország követei kaptak utasí­tást. Kormány­körökben azt beszélik, hogy egyik nagyhatalom aggodalmát fejezte ki a közös jegyzékhez való csatlakozás iránt. A Havas-ügynökség jelenti ezt is: A kül­földön elterjedt az a hír, hogy Franciaország vonakodik a görög kikötők blokk­ozásában résztvenni, teljesen alaptalan. Franciaország magatartását az európai koncert szerint irányítja, amennyiben vele teljesen egyetértően jár el. Bécs, február 27. A Fremdenblatt írja: Az orosz javaslat teg­napi kihirdetésének nem az volt értelme, hogy Orosz­ország az ott jelölt lépést önállóan akarja megtenni, hanem orosz részről az összes hatalmak együttes eljá­rása volt célba véve. Miután az orosz javaslatot, vala­mennyi hatalom elfogadta, várható, hogy a hatalmak képviselői még a mai nap folyamán föl lesznek hatal­mazva az eljárás megtételére. Az osztrák-magyar kép­viselőnél ez eset már tegnap fennforgott. Ahogy hinni lehet, ez egyetértő eljárás ellenében Görögország en­gedni fog, de ha nem teszi, 3—4 nap múlva bekövet­keznek a kényszerrendszabályok. Bécs, február 27. Ha a görögök nem felelnének meg a hatalmak hozzájuk intézet fölhívásának, csele nem fognak semmi kényszereszköztől visszarettenni. Az angol kormány is jegyzékben közölte, hogy az orosz javaslathoz hozzájárni. Azt a hírt, hogy György király visszalépne azon esetre, ha kény­telen volna a hatalmak pressziójának engedni, diplomáciai körökben nagy óvatossággal fo­gadják. London, február 27. Az ellenzék vezérférfiai ma a krétai kér­désben titkos tanácskozást tartottak. Salisbury­­től azt akarják kieszközölni, hogy a görög és a török csapatoknak egy időben való távo­zását követelje.­­ Délben Salisbury elnöklésé­­vel sürgős államtanács volt. Minthogy ez szom­baton sohasem szokott végbemenni, a dolog nagy feltűnést keltett és mindenféle magyará­zatokban részesült. Az államtanácsot sokan a Wolf-féle ügynökség tegnapi kommunikijére vezetik vissza. Nem hiszik, hogy a hatalmak egyetértése megingott, azonban azt hiszik, hogy Németország és Angolország közt fe­szültség támadt. Jól értesült személyek külön­ben azt hiszik, hogy az államtanács a trans­­vaali kérdéssel foglalkozott. London, február 27. Curzon államtitkár tegnap az United Club­ban beszédet mondott, amelyben kifejtette, hogy Görögországért a hatalmak felelősek és nem engedhetik meg, hogy valaki akaratukon túltegye magát. Más országnak bármily nemesek is érzelmei, nem áll jogában, hogy a hatalmak kezéből feladatukat kivegye. Ha a hatalmak a fölkelőket nem lövették volna, a partra szállított nemzetközi legénységet a hajókra való csúfos vissza­vonulásra kény­szerítették volna. Curzon hozzátette, hogy a krétai kérdés megoldása főképp Salis-,­bury lord kezdésének köszönhető. Pária, február 27. A Havas-ügynökség jelzi: Az összes hatal­mak utasításokat küldtek konstantinápolyi nagyköveteikhez és athéni követeikhez, hogy a török és görög kormánynak — Oroszország indítványához és­ Salisburynek az angol alsó­házban tett nyilatkozatához képest — teendő notifikáció felől egymással értekezzenek. Görögország makacskodása. Paris, február 27. Itteni kormánykörökben azt veszik észre, hogy Görögország vissza akar vonulni. Lehet­ségesnek tartják, hogy az egyesült Európának nem fog ellentállni, noha arra a lehetőségre is kell gondolni, hogy György király be fogja várni a kényszerítő eszközök alkalmazását, hogy népének megmutathassa, hogy az erő­szaknak kellett engednie. Azt mondják, hogy a hatalmak jegyzékét csak, formai okokból nem adták át. Arról volt ugyanis szó, hogy közös jegyzéket adjanak-e át, vagy minden egyes hatalom külön ultimátumot terjeszszen elő. Ebben a kérdésben a legközelebbi huszonnégy órában fognak dönteni. London, február 27. Metarasz görög ügyvivő felkérte a Reuter­­ügynökséget, hogy egy londoni kereskedőhöz érkezett azt a híresztelést cáfolja meg, hogy György görög király­­ úgy nyilatkozott, hogy a hatalmak kívánságát elfogadja. Athén, február 27. A görög főhad­vezénylet Makritaikoszban van­­egy magaslaton, amely húsz percnyire van Kaneától. A legutóbbi jelentések szerint Vasszosz ezredesnek az volt a szándéka, hogy meghódítja a várost környező öt erődöt, amelyeket 1200 török véd. A melazaszi erődöt a törökök harc nélkül átengedték a görö­göknek. Athén, február 27. Smolenitz tábornok hadügyminiszter beadta le­mondását és állhatosan ragaszkodik a lemondá­sához. A lemondás oka ismeretlen. Utódjául a király hadsegédét, Papadimantopulosz tüzérezre­dest emlegetik. Athén, február 27. A török csapatoknak a török-görög határon való összpontosítása ellenében a görög kormány az 1891. és 1892. évi tartalékosokat ma este behívta. Bécs, február 27. A N. Fr. P. írja: Egybehangzó értesítések szerint a görög király tegnap kinyilvánította, hogy a hatalmak jegyzékét elfogadja. Hivatalosan még nem erősítették ugyan meg ezt a hírt, de a dolgok mostani állása szerint hinni lehet benne. Eszerint a krétai kérdés meg lenne oldva, illetve az európai béke nem függ többé Görögország­tól. Ha a hatalmak jegyzékének elfoga­dása Görögország részéről hivatalosan jelezve lesz, akkor bizonyára haladéktalanul be fog következni a görög csapatok és hajók Krétából való visszahívása. Nehéz próbára tették a görö­göket, midőn azt kívánják, hogy három nap alatt vonja vissza haderejét, de a legokosabb, amit tehet, h­a fogvicsorgatva is, az elkerül­hető renbő berenyugszik. A görög haderő eltá­vozása után következik a pacifikáció nehéz munkája, amelyet a hatalmak a szultán nevé­ben teljesítenek. A sziget lakosságának teljes megnyugtatása bizonyos ideig el fog tartani és az önkormányzat részleteinek megállapítása is hosszabb tárgyalásokra fog alkalmat adni, de a fődolog, hogy­ a hatalmak egyetértése a Görög­ország elleni akcióban újra bevált. Rövid idő múlva mindenesetre el fog dőlni, vájjon a krétai válság a múlt történetéhez tartozik-e? Pakis, február 27. Görögország magatartására vonatkozó el­lentmondó hírekre való tekintettel a lapok konstatálják, hogy a helyzet még mindig na­gyon zavaros, mindamellett általános az a föl­fogás, hogy Görögország visszavonja csapatait. A Figaro megemlíti azt az újból fölmerült hírt, hogy György király a trónörökös javára lemond a trónról, ezzel fejezve ki tiltakozását Európának ráerőszakolt akarata ellen. Paris, február 27. A Gaulois tegnap este nyolc órakor Lon­donban feladott táviratot közöl, amely szerint György király — kiváltképpen Oroszország ha­tározott magatartása következtében — kijelen­tette, hogy a hatalmak feltételeit elfogadja. A lázadó sziget, Kandia, február 27. A N. Fr. Pr. saját kiküldött tudósítója távúja lapunknak, hogy Kandiában mindenütt halotti csöndes­ség uralkodik, a házak és raktárak lárvák, az utcákon csak egyes katonák láthatók. Valamennyi görög a kör­nyékre menekült és Korakasz felkelővezér vezérlete alatt táboroznak ott. Tegnap összeütközés volt törökök és görögök között a város falai alatt, midőn az előbbe­­niek marháikat a legelőre akarták hajtani. A törökök tizen­két embert vesztettek halottakban és sebesültekben. A ki­kötőben levő angol hajó parancsnoka Karakaszhoz ment és Európa rokonszenvéről biztosítván őt, fölkérte, hogy ne kezdjen ellenségeskedést, különösen nem a város ellen. A Kandiában levő törökök száma több mint har­mincezer. Karak­asz úgy nyilatkozott angol és olasz tisz­tek előtt, hogy föl nem fegyverzett törökök bátran és nyugodtan jöhetnek ki a városból földjeiket mivelni, mert ő bíróságot szervezett táborában, amely egy fel­kelőt zsákmányolás miatt két havi börtönre el is ítélt. Az angolok dicsérik a felkelők kitűnő szervezkedését és illedelmes magaviseletét. A Ha­vfiszí ügynökség jelenti Kandiáiból. A kormány által fölfegy­verzett törökök elhagy­ták a óvárost, rétegszállandók a köröskö­rül fekvő stratégiai pontokat. A városon kí­vül a törökök­­összeütköztek a keresztényekkel és megverték őket. A kikötőkben horgo­nyozó hajók parancsnokai tiltakoztak a kor­mányzónál a fegyverszünet megsértése ellen. Az Eclair levelezője jelenti Káneából. A Thezeusz nevű görög gőzhajón, amelyet egy angol tor­pedónaszád elfogott, három görög képviselő van. A gőzhajót a Szuda-öbölbe vitték. Athén, február 27. A Havas-ügynökség jelenti: Kancából ér­kező távirat gyilkos harcról értesül, amely Pri­­sima mellett, Retirino közelében a felkelők és mohamedánok között folyt le. Egy század nizámnak sikerült a mohamedánok visszavonu­lását fedeznie, amely nagyon szerencsétlenül ütött ki. London, február 27. A Daily AVtt­s jelenti Kányából tegnapi kelettel. A helyzet mind válságosabb. A török csapatokon , ‘ l'.'tv. .r ' -i'.'iy V Uc Paris, február 27.

Next