Pesti Napló, 1898. július (49. évfolyam, 180-210. szám)

1898-07-23 / 202. szám

202 szám. Budapest, szombat p­esti ivaspx-c , 1898. július 23. SPORT. X Az olimpiai játékok. A Görögországban felújított olimpiai játékok másodszor az 1900-iki nemzetközi kiállítás alkalmából Parisban fogják összegyűjteni a világ legkiválóbb atlétáit. A sport­­bizottság, élén de la Rochefoucauld gróffal, már megállapította a versenyek programmját. Lesz futás 100, 400, 800, 1500 és 110 méterre, távol­ugrás és magasugrás, súlydobás, továbbá kötél­mászás, tornázás bakon, korláton és gyűrűhintán. Ugrás lovon, vívás karddal és tőrrel, francia és angol boxolás, evezősverseny, úszás 100, 500 és 1000 méterre, kerékpárverseny 2000 méterre, foot­ball, golf, lawn-tennis és croquet-játék. TÖRVÉNYSZÉK: A gabona-uzsora­— Saját tudósítónktól. — Budapest, július 22. , Érdekes becsületsértési per került ma tárgyalásra az ötödik kerületi járásbíróság előtt. Vádlottként Sándor (Schlesinger) Pál, a Lipótváros volt képviselő­­jelöltje, a Schlesinger és Pollakovits­ cég tagja állott Baumann bíró előtt, a vádat ellene becsületsértés miatt Fü­lep György torontál megyei ügyészségi fogal­mazó emelte. Fülep a Köztelek című hetilapban a torontál­megyei állapotokat ismertette és cikkében azt írta a Schlesinger és Pollakovits cégről, hogy gabona­­elővételi üzleteivel egész községeket tett tönkre. Ennek illusztrálására közzétette azt a szerződést, amelyet a cég egy torontálmegyei gazdával kötött. Sándor Pál erre elment a Köztelek szerkesztő­ségébe s kimutatta, hogy alaptalanul illették őt a súlyos váddal. Egyúttal kérte, hogy nevezzék meg neki a névtelenül megjelent cikk szerzőjét, hogy lovagiás után leszámolhasson vele. A szerkesztőség ezt csak oly föltétel alatt ígérte meg neki, ha meg­győződik a cikkíró rosszhiszeműségéről. Sándor Pál nem győzte ezt bevárni s a következő levelet in­tézte a szerkesztőséghez: Két hete hiteget, hogy kiszolgáltatja nekem azt a pimasz gazembert, aki cégemről azt a hazug hírt közölte. Ha három nap alatt nem nevezi meg, kénytelen leszek önt felelősségre vonni. Ezt a levelet a szerkesztő elküldötte Fü­lep J. Györgynek, aki ezért a levélért pert indított Sándor Pál ellen. A pert ma tárgyalta Baumann Mór királyi aljárásbíró. A vádlottat dr. Pollák Illés védte, a panaszost dr. Franki Salomon képviselte. A bíró a tárgyalást azzal kezdte, hogy meg­kérdezte, nem intézték-e el az ügyfelek békésen a dolgot, mire Frank ügyvéd kijelentette, hogy vé­dence utasítására folytatja az eljárást. Erre a bíró sorra felolvasta a dologra tartozó hírlapi közleményeket. Majd a szokásos kérdések után megkérdezi a panaszostól, hogy becsületsértés vagy rágalmazás címén tartja-e fenn a vádat? A panaszos válaszára, hogy mind a két vádat fentartja, dr. Pollák Illés védő hatóság előtt való rágalmazás m­os­tviszonvádat emel, melyet azonban a bíróság elutasított. Sándor Pál kihallgatása során azzal védekezett, hogy a névtelen támadás minden állítása hamis volt. Hiteles könyvkivonatokat — igy szólt — mutat­tam fel arról, hogy én fizettem 430.000 forint differenciát s ily veszteségek után mennyire sértő, ha még aztán uzsorásnak neveznek. Ki kell még jelentenem, hogy mi a legtöbb ügyletet kötjük, cégem a legnagyobb Ausztria-Magyarországban, de még soha senkit nem licitáltunk. Ez a vád is hát rágalom volt. A bizonyítás végével dr .Pollák Illés védő a leg­enyhébb büntetést kérte, mert Sándor Pál, ha sér­tett is levelében, jogos felháborodásában tette. A bíró megállapította a becsületsértést, de figyelem­mel arra, hogy a szóbanforgó cikk vádjai mind alaptalanoknak bizonyultak. Sándort a 92. § alkal­mazásával csupán tíz­­forint pénzbüntetésre ítélte, — a viszonvádat pedig elutasította. Az elitélt meg­nyugodott és rögtön lefizette a kirótt büntetéspénzt. A panaszos ügyvédje fölebbezett. — Pörösködő atléták. A Magyar Atlétikai Klub néhány hónap előtt kizárta tagjai sorából Áldássy Gyulát, akinek a klub alelnökével, Gerenday Györgygyel akadt kellemetlen afglérje. Ebből az ügyből kifolyólag Áldássy rágalmazás miatt felje­lentést tett Porteleky László ellen, mert Porteleky azt állította róla, hogy előtte Gerendayt lelövéssel fenyegette. A járásbíró rágalmazás vétsége miatt húsz forint fő- és tíz forint­ mellék­büntetésre ítélte Portelekyt, ki a királyi Táblához föllebbezett. Az ítélőtábla ma Bakos János előadása alapján fölol­dotta a járásbírósági ítéletet azzal a megokolással, hogy Gerenday még az eljárás megindítása előtt bünfenyítő följelentést adott be a törvényszékhez életveszélyes fenyegetés büntette címén Áldássy Gyula ellen. «­ Várkonyi István fogsága. A vizsgálati fogságban levő Várkonyi Istvánt a nyíregyházai törvényszék vizsgálóbirája már többször kihallgatta és tegnap oly értelmű végzést hirdetett ki előtte, hogy ellene a tulajdon intézménye és osztálygyűlöletre való izgatás címén elrendeli a vizsgálatot s egyúttal­­ a fogvatartást. Ez utóbbit azért, mert Várkonyi a rendes idézésre nem mutatkozott, sőt megszökött s nemcsak hogy újabb szökésétől lehet tartani, de szabadon hagyás esetén meghiúsíthatná a vizsgálat sikerét. Az izgatást abban találja a vizsgálóbíró, hogy Várkonyi öt falusi földrajzesnek átadott öt levelet s ugyanennyi rajzot. A levelekben «elvtár­sait» arra biztatja, hogy szervezkedjenek a hatósági tilalom ellenére is a szegény nép rovására ingyen­élők ellen, mert ezeknek a hatalmát meg kell törni. Ha a nép felvilágosodott lesz, úgy mindent el fog érni. Azután kifejti, hogy a munka- és vagyon­­egyenlőség a cél, de ezt ő nem tudja keresztül­vinni, csak az utat mutatja meg hozzá. A rajzok pedig azt tüntetik fel, hogy miként kell a földet felosztani.­­ Az aradi panama. A tárgyalás mai huszadik napján rendkívül érdekes volt Zachariás József, a sikkasztásért elítélt feketegyarmati jegyző vallomása. Zachariás, akit rabruhában Vácról hoztak a csend­őrök, azt mondta, hogy Bács neki két éven át bi­zalmasan mindent elbeszélt. Elmondta, hogy az adóhivatalban mily hiányos az ellenőrzés, s ha a rovancsoló tiszt csak egyszer kérte volna a napló­kat, okvetetlenül fölfedezték volna a sikkasztást. Bács folyton védte bűntársait és kijelentette, hogy egy krajcárt sem kaptak. Csak Scheinbergerre ha­ragudott a 60.000 forint eltűnése miatt. Scheinber­­ger a szembesítéskor hevesen megtámadta Zacha­­riást s azt mondta róla, hogy hazudik. Az ügyé­szek bizonyára kitanították a vallomásra. A rabok éheznek az ügyészségnél egy darab kenyérre és tanuul bármire megnyerhetők. Az elnök erre eré­lyesen rendreutasította Scheinbergert és azt mondta neki, hogy vádaskodásával forduljon az ügyészség­hez. Zachariás vallomása Aradon nagy feltűnést keltett. — A rákos­csabai Othello. A pestvidéki tör­vényszék e hónap elején mondott ítéletet a rákos­csabai kucorgó­ csárda öreg korcsmárosa, Sződy Vendel fölött, aki a múlt évben meggyilkolta Bar­tók József parasztgazdát, mert gyanakodott rá, hogy fiatal feleségével viszonyt folytat. Amikor letartóz­tatták, töredelmes vallomást tett Sződy Vendel, a végtárgyaláson azonban körömszakadtáig tagadott, azt erősítgetve, hogy ő a világ legjámborabb em­bere. A törvényszék szándékos emberölés bűntetté­ben mondotta ki bűnösnek, s tizenkétévi fegyházra ítélte el a vén gonosztevőt. A királyi Tábla Bakos János előadása alapján a törvényszék ítéletét helybenhagyta. — Az ártatlanul elitélt, ny­iráról írja levele­zőnk, hogy Kovács Dénes nagykéri földmivest, miután már három és fél évet töltött el a lipótvári fogházban, tegnap a nyitrai törvényszék ártatlannak nyilvánította és nyomban szabadlábra helyezte. Ko­vács József 1894. december havában Horváth Jó­zsef képkereskedővel a korcsmában mulatott, majd összeszólalkoztak és verekedésre is került köztük a dolog. Másnap a súlyosan megsebesült Horváth jelentést tett, hogy Kovács elrabolta tőle pénzét. A nyitrai törvényszék ezért őt 1895. elején öt és fél évi fegyházra ítélte, amely ítéletet az összes felső bíróságok helybenhagyták. Most, ismételt folyamo­dása után, a kassai főügyészség elrendelte a perújí­tást, melynek során kitűnt, hogy Horváth csak kitalálta az egész rablási históriát, mert abban az időben nem is volt pénze, mert több ismerősének mutogatta aznap üres pénzes tárcáját.­­ A szeretőinek gyilkosa. Szándékos ember­ölés bűntettének kísérlete miatt állott ma a buda­pesti törvényszék előtt Gangl Szilveszter péklegény. A fiatalember évek előtt közös háztartásba lépett Kroneisz Brigitta utcai leánynyal, akit aztán múlt év július hónap egyik vasárnapján, amikor boros fővel tértek haza valami kirándulásról, meg akart ölni, borotvával megvágta a nyakát. A súlyosan megsebesült leány kiáltásaira berohantak a szom­szédok, akik a dühöngő embert megfékezték. Gangl ekkor maga ellen fordította a gyilkos szerszámot és saját nyakát vágta meg. A mai tárgyaláson a pék­­legény azzal védekezett, hogy be volt csípve, a királyi ügyész azonban rábizonyította, hogy első kedvesét is úgy ölte meg, amiért büntetését már ki is állta. A törvényszék a vádlottat a bizo­nyító eljárás és a perbeszédük után ötévi fegyházra ítélte. Nih­íttér. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalmáért, sara alakjáért nem felelős a szerkesztőség). Vesz, húgyhólyag, húgydara és köszvénybántalmak ellen, továbbá a légző és emésztési szervek hurutos bántalmainál, orvosi tekintélyek által az Lithion-forrás alvator sikerrel rendelve lesz. Húgyhaajtó hatású! Kellemes izü! Könnyen emészthető ! Kapható ásványVízkereskedéseikben és gyógyszertárakban. A Salvator-forrás igazgatósága Eperjesen, Budapesten, főraktár Édeskuty L. urnál, KÖZGAZDASÁG. A jégkár nagysága. Budapest, július 22. Körülbelül egy hónap múlt el a nagy jégviharok óta és csak most lehet megbíz­ható adatokkal a jégverés okozta károkat megállapítani. A jégbiztosító társaságok központi irodája erre az évadra 108.600 légbiztosítási kötvényt állított ki 255 millió forint értékben. E kötvények alapján a díj- és illetékbevétel 4.668.000 forint volt, melynek 20 százalékát azonban a jutalékok és egyéb költségek felemésztették, úgy hogy tiszta bevételnek 3.730.000 forint maradt. Mind­eddig e biztosítások alapján 31.600 kár­esetet jelentettek be, azaz körülbelül min­den harmadik biztosított vallott kárt. A be­jelentések szerint a biztosítottak 30.500.000 forintnyi kárt szenvedtek, ami természete­sen jóval több, mint amennyit tényleg ki­fizetnek, mert az eddig lebonyolított 22.800 káresetnél a tényleg folyósított pénzösszeg­ 6 és fél millió forint volt, holott a felek 238 millió forintra tartottak igényt. A még le nem számolt 8800 kárbejelentés 6,5 fo­rintnyi névleges kárt képvisel. Ha hasonló arányba foglaljuk a követelt és a kifizetett kár nagyságát, a társaságoknak 1.800.000 forintot kell még f­olyósítaniuk, vagyis a jégbiztosító-társasá­­ok Magyarországon 8­3 mil­lió forintot fizetnek a jégkárosultaknak. Ezzel szemben a tiszta díjbevétel csak 37 millió forint volt, úgy hogy a hiány, vagyis más szóval a biztosító­társaságok ezidei tiszta vesztesége a jégbiztosításnál 4­6 millió forint. Habár ez összeg nagy része viszontbiztosí­tás által megtérül, egyes társaságok igen tetemes veszteséget szenvedek. A legna­gyobb vesztesége van a Magyar Jég- és Viszontbiztosító­ Társaságnak, mely tisztán 900.000 forintot és a trieszti Meridionale jég­­biztosító-társaságnak, mely 700 ezer frtot ve­szít. Mind a két intézetnél a hiányt ré­szint az eddig gyűjtött tartalékok se­gítségével, részint az alaptőke leírásával és felemelésével szándékozzák fedezni. A Jég- és Viszontbiztosító Társaság részvénye ma 79 forinton jegyez, holott egy hónappal ezelőtt 130 forinton nem volt kapható. * A sopron megyei alispán — mint Sopronból írják — a községek elöljáróit utasította, hogy a jégziva

Next