Pesti Napló, 1900. október (51. évfolyam, 269-299. szám)
1900-10-01 / 269. szám
Kérjük azokat a vidéki tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetése szeptember végével lejárt, hogy előfizetésüket az illető postahivatalnál minél előbb megújítani szíveskedjenek, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne legyen ! Darányi Ó-Gyalán. (A m. kir. obszervatórium, felavatása.) Ó-Gyalla, szeptember 30 Vasárnap délelőtt tizenegy órakor volt az ó-gyallai országos meteorológiai és földmágnességi intézet új obszervatóriumának ünnepi megnyitása dr. Darányi Ignác földmivelési miniszter és számos előkelő vendég jelenlétében. Az intézet, mely 1870-ben keletkezett, szerény kezdetekből emelkedett mai színvonalára, melyen az ország klimatikus és időjárási viszonyainak mezőgazdasági szempontból annyira nevezetes megfigyelését a tudomány legmodernebb műszereivel végzik. A nagy haladás, melyet e téren aránylag rövid idő óta elértek, tudvalevőleg leginkább Konkoly-Tinege Miklós miniszteri tanácsos, országgyűlési képviselő buzgalmának köszönhető, ki már néhány évvel ezelőtt az államnak ajándézta ó gyallai csillagvizsgálóját. ■ A ma felavatott új obszervatórium díszes épületéhez is ő ajándékozta nemcsak a telket, hanem ő készítette az épület terveit is lelkes fiatal munkatársával Marcell György intézeti első asszistenssel együtt, ő létesítette saját költségén az intézetet környező csinos parkot és még anyagszerekkel is segédkezett az építésnél, úgy hogy az államnak a ma felavatott új épület mindössze csak 80,000 koronájába került. Konkoly Miklós fogadta ma vendégszerető házában nejével egyetemben a mai szép ünnep vendégeit is, kiknek legnagyobb része a délelőtt folyamán Budapestről a bécsi és zsolnai gyorsvonatokkal érkezett az érsekújvári állomásra, honnan a vendégeket a házigazda által rendelkezésükre bocsátott fogatok szállították Ó-Gyallára. Pontban délelőtt 11 órakor érkezett az ősi porta elé négyesfogaton Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter, kit a házigazda, Konkoly-Thege Miklós egyszerű magyaros megszólítással fogadott. A fogadás után Darányi miniszter a háziaszszonynál tisztelgett, majd bemutattatta magának az intézet tisztikarát. A miniszter kíséretében érkeztek Szomjas Lajos, Győry Lóránt és Lipthay Béla miniszteri titkárok, Pirkner állattenyésztési főfelügyelő. Ott voltak továbbá: Pernter J. egyetemi tanár, a bécsi meteorológiai intézet igazgatója, dr. Koszlyin, a bécsi intézet aligazgatója, dr. Kövesligethy Radó egyetemi tanár, gróf Esterházy Ferenc Sárközy Aurél főispán, Ghyczy Dénes alispán, Tuba János és Feszty Béla országgyűlési képviselők, Konkoly-Thege Imre, Major László, Kisfaludy Sándor, Asztalos Aba kúriai bíró, Gábel Ferenc királyi kúria bíró, Baranyay Géza, Ordódy Pál, Jankovich Aladár és mások. (A felavató ünnep.) Déli 12 óra felé Darányi Ignác miniszter, kinek időközben az idegen vendégeket is bemutatták, a vendégekkel és az intézet tisztikarával együtt átvonult az új obszervatóriumba, melynek tanácstermében diszülés volt, melyet Darányi miniszter a következő beszéddel nyitott meg: Tisztelt uraim ! Mindenekelőtt örömömnek adok kifejezést afölött, hogy ez emlékezetes és ünnepélyes napon az önök körében megjelenhettem és köszönöm a szíves fogadtatást, melyben részesíteni méltóztattak. (Éljen). A mezőgazdaság a tudománynak nagy köszönettel tartozik, mert a tudománynak számos felfedezése és vívmánya van, amelyet a mezőgazdaság érdekében értékesíteni sikerült. (ügy van.) Mintegy annak viszonzásául kötelességének tartotta a földmivelési tárca, bár gyakorlati irányban, a tudomány szolgálatába állani. Hogy csupán az utóbbi évekre terjeszkedtek ki, az alkotások egy sorozatára hivatkozhatom, amelyek mind alkalmasak voltak arra, hogy a hazai tudományosságot fejleszszék és emeljék. Íme, itt van a földtani intézet új palotájával és múzeumával, amely méltóan sorakozik a nagy európai intézetekhez és gyűjteményekhez ; itt van az állatorvosi akadémia, mely nemcsak névleg, de intézményeinél fogva is főiskolai rangra emelkedett és a bakteriológiai intézettel egészíttetett ki. Itt van a kísérleti állomások hosszú sorozata, még pedig egészen új tanszakokkal és egészen új alapokon is. Kísérleti állomásaink a magyar névnek külföldön is becsületet szereznek. (Éljenzés.) Minduntalan fordulnak hozzánk, külföldi tudósok, akik kérve-kérnek, hogy kutatásaink eredményét idegen nyelveken is közöljük. Ezen kísérleti állomások betetőzését képezi a most épülő szőlőkísérleti állomás, mely a tudomány és a gyakorlati élet legnagyobb igényeinek is meg fog felelni. A kémiai intézet palotáját most építjük, ezzel kapcsolatban a rovartani intézetnek és a vetőmagvizsgáló állomásnak is új otthonokat teremtünk. Az ezredéves ünnep alkalmából létesítettük a mezőgazdasági múzeumot; azt most ki szándékozom egészíteni vadászati, erdészeti és halászati múzeummal is. (Tetszés.) De nemcsak e tekintetben szolgáltuk mi, akiket a gyakorlati élet embereinek tartanak, a tudományt, hanem azáltal is, hogy tudományos művekkel iparkodtunk a hazai irodalmat gazdagítani. De talán a tudományos műveknél még értékesebbek népszerű kiadványaink, amelyek célja az, hogy amit a tudósok felfedeznek, a tudomány eredményeit átvigyük a nép vérébe, hogy azok százezrek és milliók jólétének emelésére szolgáljanak. Ezen a téren, mondhatom, néhány rövid év alatt egész nagy irodalmat teremtettünk és azt hiszem, hogy a tisztelt jelenlevők közül sincs senki, ki egyik vagy másik ilyen kiadványunkat ne ismerné. (ügy van ! ügy van !) A mai nap ezen meteorológiai intézet obszervatóriuma megnyitásának és felavatásának van szentelve. Ezt a meteorológiai intézetet is iparkodtunk fejleszteni és emelni, hiszen egynéhány év alatt a dologi és személyi kiadások az eredeti összegeknek közel kétszeresére emelkednek. Én köszönetet AZ ANTIKRISZTUS CSODÁI. (66) - REGÉNY. -Irta: XIAGERLÖP ZELMA. Még a mi napjainkban sem vesz nőül a Geraciak pártjából való férfi Corvaja-párti leányt. S a Corvaják pásztora nem itatja meg a nyáját a Geraciak egyik kutjánál sem. Még a szentjeik is mások. San Pasqualet tisztelik a Geraciak, a fekete Madonna a védőszentje a Corvajaknak. A Geraciak embere nem gondolkozhatik másként, mint hogy a Corvaják egész nemzetisége boszorkányokból és szakállas farkasokból áll. S a Corvaják párthive a lelkét teszi rá, hogy minden Geraci gazember, kapcabetyár. — Donna Micaela a Geraciak területén lakott s ez az egész városrész csakhamar testestüllelkestül a vasútja hive lett. S ekkor a Corvaják nem tehettek egyebet, mint hogy visszautasították, károsnak tartották s átkozták az Etnára vezető vasútnak a tervét. A Corvaja-rész lakói különösen két dologgal voltak elégedetlenek. Irigyelték őket a csodatevő fekete Madonna tekintélye maitt s azért, nem tetszett nekik, hogy még egy csodatevő szentkép jutott Diamanteba. Azután még attól is féltek, hogy a Mongibello tűzzel és hamuval fogja eltemetni egész Diamantet, ha vasutat fognak építeni rá. Néhány nappal a bazár után a Corvajapalota ellenségesen kezdett viselkedni. Donna Micaela egyszer a háztetőn egy citromot talált, mely úgy tele volt tűzködve gombostűvel, hogy olyan volt, mint egy vaslapda. A Corvaja palota annyi átkot kívánt a fejére, ahány tű volt a citromban. A Corvaják azután vártak pár napig, hogy lássák, milyen hatása lessz a citromnak. Mivel azonban donna Micaela emberei nyugodtan tovább dolgoztak az Etnán s rakták le a sineket, egy este kimentek és felszaggatták a gerendákat. S mikor Donna Micaela munkásai másnap visszarakták a dúcokat, a San Pasquale-templomnak bezúzták egy ablakát s a Krisztusképet meghajigálták kővel. * * * A Monte Chiaro déli oldalán volt egy hoszszukás, keskeny kis térség. A hét hosszabbik oldalán két komor, magas épület állt. A rövid oldalak egyikén meredek örvény volt, a másik oldalán pedig a hegy emelkedett. A hegyfal terrászos síkokká volt átalakítva, de a lépcsők rombadőltek s a márványkorlát le volt rombolva. A legszélesebb terraszon állt a Corvaja palota hatalmas omladéka. A térség legfőbb dísze egy nagyszerű tojásdad vízmedence volt, mely éppen a hegy tövében feküdt. Hófehér volt, féldomborművekkel faragott és telve tiszta, kristályos hús vízzel. A corvaiak minden hajdani pompája közül a legjobb karban maradt meg. Egy szép, csendes tavaszi estén két feketeruhás hölgy jött a kis térségre. Olyan időben, mikor a tér csaknem egészen elhagyatott volt. A két hölgy körülnézett s mivel nem látott senkit sem, leült a kút melletti padra s várakozott. Csakhamar jött néhány kiváncsi gyerek s bámulni kezdte őket s a hölgyek egyike, aki már öreg volt, beszédbe eredt a gyermekkel. Meséket akart elmondani a gyerekeknek, olyan történeteket, melyek úgy kezdődnek: — Volt egyszer egy . . . S azután a gyerekek csodálatos történetet hallottak a gyermek Krisztusról, aki rózsává, meg liliommá változott, mikor Szűz Mária Herónes egyik katonájával találkozott, aki azt a parancsot kapta, hogy minden gyereket öljön meg. Hallották azt a legendát is, melyben el van mondva, hogy hogyan csinált egyszer a gyermek Krisztus agyagból madarat s hogyan tapsolt a kezébe, hogyan nőtt szárnya az agyagmadárnak s hogyan repült el, mikor egy rossz fiú össze akarta törni. Míg az öreg hölgy úgy mesélt, sok gyerek gyülekezett össze körülötte, de felnőtt emberek is jöttek hozzá. Szombat este volt, mikor a földmívesek is hazajöttek a mezei munkáról. Mikor hallották, hogy itt történeteket mondanak el, megálltak és odafigyeltek. A két hölgyet csakhamar a fekete, durva köpenyegeknek s széleskarimáju kalapoknak egész tömege vette körül. Az öreg hölgy egyszerre így szólt a gyermekeknek : — Szeretitek a kis Jézust? — Igen, igen, — feleltek ezek s nagy, sötét szemeik villogtak. — S szeretnétek látni? — Igen. (Folytatása következik.) / ÖTVENEGYEDIK ÉVFOLYAM (269. Szám.) ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre_28 kor. — fiL Félévre____14 » — negyedévre 7 » — » Ügy hóra _ 2 » 40» Egyes szám_____ 8 fiL Vidéken________10 » Szerkesztőség: II., Teréz körút 21. Apróhirdetések ára: Egy szó 4 fillér, vastagabb betűvel 8 fll. Hirdetések petit számítása sál, díjszabás szerint. Megjelen minden nap, ünnep és vasárnap után is. Budapest, 1900. Főszerkesztő: Neményi Ambrus. Hétfő, október 1. Mai számunk 6 oldal.