Pesti Napló, 1902. április (53. évfolyam, 89-118. szám)
1902-04-08 / 96. szám
Kérjük azokat a vidéki tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetése március 31-kén lejárt, hogy előfizetésüket az illető postahivatalnál szíveskedjenek minél előbb megújítani, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne legyen. Államérték. Irta: Ifj. Ábrányi Kornél. Budapest, április 7. Az a szálló ige, mely ezelőtt ötven évvel Gortschakofftól eredt, hogy : «Ausztria nem állam, hanem csak kormány», — ma már még ebben az alakban sem áll meg. Mert Ausztria ma már «kormánynak» is operettbe való. Az utolsó összetartó erő Ausztriában a dinasztikus érzés volt, de ma már ez sem teljesen megbízható. S ha elemezzük az okokat, hogy miért vált ez az összetartó érzés is megbízhatatlanná ? — rájövünk, hogy ez az érzés a múltban sem volt őszinte és igaz. Mert Ausztriában a dinasztikus érzés csak addig volt valamennyire is megbízható, míg a dinasztia teljesen kiszolgáltatta Magyarországot Ausztria érdekeinek. Mióta ezt nem teszi, vagy nem teheti, — azóta az osztrákok hagyományos hűsége megrendült a dinasztia iránt, és sok tekintetben fenyegetővé vált. A bajt növeli, hogy a dinasztia veszikológiai apróságok. — A Pesti Napló eredeti tárcája. — Irta: Ir. Pekár Károly. A pszikológiát rendesen valami nagyon száraz tudománynak képzeli nálunk az általános közvélemény. Ez éppenséggel alaptalan balhiedelemnek forrása a régi német pszikológia sajnálatos hatása és nálunk még szivósabban fenmaradt s még sajnálatosabb hagyománya. Sajátságos magyar fajunknak e nagy konzervativizmusa. Nehezen vette be e ránézve elsősorban német tudományt, de most annál jobban ragaszkodik régi alakjához. Lám, pedig a külföld óriási léptekkel haladt e téren előre. A régi, úgynevezett spekulativ pszikológia úgyszólván eltűnt s helyet adott egy uj, életrevaló, fiatalos erőtől duzzadó tudománynak, a kísérleti pszikológiának. A régi pszikológia egyes felvett X számú lelki tehetségből akart mindent naiv csalhatatlansággal levezetni. A különféle tehetségek, képességek és nem tudom miféle entitások kora lejárt. Ezek nem magyaráznak semmit. .Csak X-t tesznek a kérdések helyébe, de nem felelnek meg rájuk. Az új tudomány, a kísérleti pszichológia, mely az elröppent századvég gyorsan fejlődő gyermeke, a minden tudományok legmegbízhatóbb forrásából, a tapasztalatból szerzi ismereteit. Nem a különféle tehetségekből akarja megmagyarázni a lelki tényeket, hanem a tapasztalat után indul, magukat a lelki tényeket, ezeket akarja megismerni s ezekből aztán a lelki élet törvényeit. Hogy mily óriási változást jelent e módszerbeli változás a tudomány egész vonalán, helyzete is nehezebbé vált Ausztriában, mióta az 1867-iki közjogi rend az alkotmányossághoz van kötve Ausztriában is. Mert az abszolutizmus nyílt gyakorlata nem lehetséges. Elesik tehát az az egyetlen eszköz, mely még egy időre segíthetne a széthúzó elemek folytonos torzsalkodásai között. Természetes tehát, hogy a dinasztia mindinkább kénytelen érezni, hogy csak Magyarország az, melyre a jövőt építheti. Ámde ez a belátás, ha folyton fejlődik és világosodik is, még mindig nem érett meg annyira, hogy ez egyszersmind Magyarország érdekeinek kíméletét és védelmét is jelentené az igazságtalan osztrák követelésekkel szemben. S ez az, ami mindaddig, míg a mostani kiegyezés ügye akár jobbra, akár balra, de végleg el nem dől, s nemcsak az osztrák kormányok helyzetét teszi bizonytalanná, hanem a magyar kormányok helyzetét is. Mert az öt év óta folyvást romló pénzügyi és közgazdasági helyzet mindinkább lehetetlenné teszi, hogy Magyarország, bármily kis mértékben is, újabb áldozatokat vállalhasson magára, az osztrák telhetetlenség megnyugtatására. Ily viszonyok közt senki sem tudhatja a jövőt és senki sem számíthatja ki a fejleményeket előre. Egy dolog azonban, bármi történjék is, feltétlenül kell, hogy az rögtön kitetszik abból is, hogy míg a régi pszichológia egyike volt csakugyan a legszárazabb, a legunalmasabb tudománynak csúfolt emberi alkotásoknak, addig ez új kísérleti pszichológia egyike a legérdekesebb, a legvonzóbb, kíváncsiságunkat leginkább fölkeltő, de meg is érdemlő tudományoknak. Hogyne volna érdekes, vonzó! Hát a természet maga nem érdekes? S itt, ez új tudományban a természet legérdekesebb nyilatkozásaival, a lelki jelenségekkel, az érzés, a gondolkodás, az akarás titokzatos jelenségeivel állunk szemben. Nemde érdekesebbeknek kell ezeknek lenniök az egyszerű fizikai jelenségeknél ? Különösen ránk, emberekre nézve csak érdekesebbek az esés, vagy az emelőrúd jelenségeinél a gondolkodás, vagy az érzés oly rejtélyesnek tetsző tüneményei. Csakhogy ha ily rejtett jelenségek megfigyeléséről van szó, a hallgató, különösen ha a régi pszichológia száraz lelki kosztján növekedett fel, hajlandó felkiáltani: Igen, ha belepillanthatnánk a gondolkodó, érző ember lelki világába! Ha a szívekbe láthatnánk! Nos, akármilyen furcsának is lássék a dolog, az új, kísérleti pszichológia finom műszereivel úgy megtoldja érzékszerveink megfigyelő képességét, hogy a szó szoros értelmében belepillanthatunk bizonyos tekintetben az egyes ember lelki, benső világába. Nem tréfa ez többé. Vannak műszereink, melyek testünk finom térfogatváltozásait mérve, értesítenek minket a vért ide-odaszállító érrendszer s így a szív állapotáról is, és csodálatos összefüggés folytán arról is, vájjon kellemes, vagy kellemetlen lelki állapotban van-e most az illető. Bizonyára meglepve néznek , hogy lehetséges mindez ? Nos, az érrendszer viszi mindenhova a vért, az anyagot, amely nélkül egyik sarkcsillag gyanánt lebegjen az egész magyar közvélemény előtt. S ez az, hogy az osztrák züllés semmiféle alakban át ne ragadhasson Magyarországra is, és Magyarországon is «osztrák állapotok» ne fejlőhessenek ki. S ennek kikerülésére csak egy biztos út van : az államérték fejlesztése ; és pedig nemcsak az intézményekben, hanem az uralkodó felfogásokban is. Sőt ez az utóbbi a fontosabb. Mert az intézményeket rendszerint az uralkodó felfogások erősítik vagy gyengítik, teremtik vagy változtatják. Ha Magyarországnak a gazdasági inferioritás mellett van Ausztriával szemben valamije, amit Ausztria semmi módon nem képes létrehozni, ez az, hogy Magyarországon lehetséges az államérték, mert Magyarország nemcsak közjogilag, hanem tényleg is állam, holott Ausztria nem képes «állam» lenni, s tehát az államértékre is képtelen. S mit jelent az állaraérzék ? — Azt jelenti, hogy a nemzeti társadalomnak nem szabad külön érdekkörökre szétszakadozni, nem szabad az állameszmét az egyes részeknek a maguk számára lefoglalniuk. Ezt annál inkább kell hangsúlyozni mostanság, mert szomorúan kell konstatálni, hogy az utóbbi évtizedekben az szervünk sem tud működni. A vér szerveink számára, e különféle kis gépezetek számára a gőz, a hajtóerő forrása. Ha több a vér, a szövetek jobban, élénkebben dolgoznak. Ha kevesebb a vér, a szövetek renyhébben, tunyábban végzik munkájukat. Most már az idegrendszer is akkor dolgozhatik könnyebben, ha elég nagy benne a vérbőség, viszont annál lassúbb, nehezebb a működése, mennél kevesebb a vérmennyiség, sőt végre így meg is szünhetik a működés s beáll a jobbára általános működéshiány : az álom, a jótékony, édes álom, melyet már megelőz az idegrendszer ellustulása, nehézkes működése, íme a világos összefüggés. Ha elég nagy a vérbőség az idegrendszerben s a működések könnyen folyhatnak le, bizonyos elevenséggel, ez a kellemes lelki állapot, a jókedv, fokozódott hirtelen alakjában az öröm állapota. Ha pedig kevés vér jut az idegrendszer szövetébe, a működések nehézkesekké, lassúakká válnak és beáll a kellemetlen lelki állapot, a lehangoltság, levertség, fokozottabb alakjában a bánat, a szomorúság lelki állapota. Hogy pedig mennyi vér jut a szövetekbe, ez az érrendszer változásaitól függ. Bizonyos izgalmak ugyanis képesek, anélkül, hogy erről tudomásunk volna, ereink kaliberét szűkíteni vagy tágítani. S ha így már most elképzeljük az egész ágasbogas érrendszert, mint valami fa koronáját, mely így összes ágaiban tágítható, vagy szűkíthető, akkor megértjük, mint lehetséges, hogy bizonyos érrendszerbeli változásokra több vagy kevesebb vér jusson a szövetekbe. De nemcsak ezt. Finom műszerekkel a vér sűrűségét is megmérhetjük s ebből megint az érrendszerben változásokra következtethetünk, s így csakugyan a szó szoros értelmében bele 53-dik évfolyam. 96. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre _ 28 kor. — film Félévre ___14 . — „ Negyedévre — 7 . — „ Egy hóra... _ 2 » 40 „ Egyes szám Vidéken.. ... Apróhirdetések ér« Egy *re 4 fillér, vastagabb betűvel 8 fillér. Hirdetések petit számítással, díjszabás szerint Megjelenik minden nap, ünnep és vasárnap után is. Budapest, 1902. Szerkesztőség és kiadóhivatal, VI., Andrássy út 27. Kedd, április 8. Mai számunk 20 oldal.