Pesti Napló, 1902. április (53. évfolyam, 89-118. szám)

1902-04-08 / 96. szám

Kérjük azokat a vidéki tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetése március 31-kén lejárt, h­ogy előfizetésüket az illető postahivatalnál szíveskedjenek mi­nél előbb megújítani, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne legyen. Államérték. Irta: Ifj. Ábrányi Kornél. Budapest, április 7. Az a szálló ige, mely ezelőtt ötven évvel Gortschakofftól eredt, hogy : «Ausz­tria nem állam, hanem csak kormány», — ma már még ebben az alakban sem áll meg. Mert Ausztria ma már «kor­mánynak» is operettbe való. Az utolsó összetartó erő Ausztriában a dinasztikus érzés volt, de ma már ez sem teljesen megbízható. S ha elemezzük az okokat, hogy miért vált ez­ az összetartó érzés is megbízhatatlanná ? — rájövünk, hogy ez az érzés a múltban sem volt őszinte és igaz. Mert Ausztriában a dinasztikus ér­zés csak addig volt valamennyire is megbízható, míg a dinasztia teljesen ki­szolgáltatta Magyarországot Ausztria ér­dekeinek. Mióta ezt nem teszi, vagy nem teheti, — azóta az osztrákok ha­gyományos hűsége megrendült a dinasz­tia iránt, és sok tekintetben fenyegetővé vált. A bajt növeli, hogy a dinasztia v­eszikológiai apróságok.­ ­ — A Pesti Napló eredeti tárcája. — Irta: I­r. Pekár Károly. A pszikológiát rendesen valami nagyon szá­raz tudománynak képzeli nálunk az általános közvélemény. Ez éppenséggel alaptalan bal­hiedelemnek forrása a régi német pszikológia sajnálatos hatása és nálunk még szivósabban fenmaradt s még sajnálatosabb hagyománya. Sajátságos magyar fajunknak e nagy konzer­vativizmusa. Nehezen vette be e ránézve első­sorban német tudományt, de most annál job­ban ragaszkodik régi alakjához. Lám, pedig a külföld óriási léptekkel haladt e téren előre. A régi, úgynevezett spekulativ pszikológia úgyszólván eltűnt s helyet adott egy uj, életrevaló, fiatalos erőtől duzzadó tudo­mánynak, a kísérleti pszikológiának. A régi pszikológia egyes felvett X számú lelki tehetségből akart mindent naiv csalhatat­­lansággal levezetni. A különféle tehetségek, ké­pességek és nem tudom miféle entitások kora lejárt. Ezek nem magyaráznak semmit. .Csak X-t tesznek a kérdések helyébe, de nem felel­nek meg rájuk. Az új tudomány, a kísérleti pszichológia, mely az elröppent századvég gyorsan fejlődő gyermeke, a minden tudományok legmegbízha­tóbb forrásából, a tapasztalatból szerzi isme­reteit. Nem a különféle tehetségekből akarja megmagyarázni a lelki tényeket, hanem a ta­pasztalat után indul, magukat a lelki tényeket, ezeket akarja megismerni s ezekből aztán a lelki élet törvényeit. Hogy mily óriási változást jelent e mód­szerbeli változás a tudomány egész vonalán, helyzete is nehezebbé vált Ausztriá­ban, mióta az 1867-iki közjogi rend az alkotmányossághoz van kötve Ausz­triában is. Mert az abszolutizmus nyílt gyakorlata nem lehetséges. Elesik tehát az az egyetlen eszköz, mely még egy időre segíthetne a széthúzó elemek folytonos torzsalkodásai között. Természetes tehát, hogy a dinasztia mind­inkább kénytelen érezni, hogy csak Ma­gyarország az, melyre a jövőt építheti. Ámde ez a belátás, ha folyton fejlődik és világosodik is, még mindig nem érett meg annyira, hogy ez egyszersmind Magyarország érdekeinek kíméletét és védelmét is jelentené az igazságtalan osztrák követelésekkel szemben. S ez az, ami mindaddig, míg a mostani kiegyezés ügye akár jobbra, akár balra, de végleg el nem dől, s nemcsak az osztrák kor­mányok helyzetét teszi bizonytalanná, hanem a magyar kormányok helyzetét is. Mert az öt év óta folyvást romló pénz­ügyi és közgazdasági helyzet mindinkább lehetetlenné teszi, hogy Magyarország, bármily kis mértékben is, újabb áldoza­tokat vállalhasson magára, az osztrák telhetetlenség megnyugtatására. Ily viszonyok közt senki sem tudhatja a jövőt és senki sem számíthatja ki a fejleményeket előre. Egy dolog azonban, bármi történjék is, feltétlenül kell, hogy az rögtön kitetszik abból is, hogy míg a régi pszichológia egyike volt csakugyan a legszára­zabb, a legunalmasabb tudománynak csúfolt emberi alkotásoknak, addig ez új kísérleti pszichológia egyike a legérdekesebb, a legvon­zóbb, kíváncsiságunkat leginkább fölkeltő, de meg is érdemlő tudományoknak. Hogyne volna érdekes, vonzó! Hát a természet maga nem érdekes? S itt, ez új tudományban a term­é­­szet legérdekesebb nyilatkozásaival, a lelki je­lenségekkel, az érzés, a gondolkodás, az aka­rás titokzatos jelenségeivel állunk szemben. Nemde érdekesebbeknek kell ezeknek lenniök az egyszerű fizikai jelenségeknél ? Különösen ránk, emberekre nézve csak érdekesebbek az esés, vagy az emelőrúd jelenségeinél a gondol­kodás, vagy az érzés oly rejtélyesnek tetsző tüneményei. Csakhogy ha ily rejtett jelenségek megfigye­léséről van szó, a hallgató, különösen ha a régi pszichológia száraz lelki kosztján növeke­dett fel, hajlandó felkiáltani: Igen, ha belepil­lanthatnánk a gondolkodó, érző ember lelki világába! Ha a szívekbe láthatnánk! Nos, akármilyen furcsának is lássék a do­log, az új, kísérleti pszichológia finom műszerei­vel úgy megtoldja érzékszerveink megfigyelő képességét, hogy a szó szoros értelmében belepillanthatunk bizonyos tekintetben az egyes ember lelki, benső világába. Nem tréfa ez többé. Vannak műszereink, melyek testünk finom tér­fogatváltozásait mérve, értesítenek minket a vért ide-odaszállító érrendszer s így a szív állapotáról is, és csodálatos összefüggés foly­tán arról is, vájjon kellemes, vagy kellemetlen lelki állapotban van-e most az illető. Bizonyára meglepve néznek , hogy lehetsé­ges mindez ? Nos, az érrendszer viszi minden­hova a vért, az anyagot, amely nélkül egyik sarkcsillag gyanánt lebegjen az egész magyar közvélemény előtt. S ez az, hogy az osztrák züllés semmiféle alakban át ne ragadhasson Magyarországra is, és Magyarországon is «osztrák állapotok» ne fejlőhessenek ki. S ennek kikerülésére csak egy biztos út van : az államérték fejlesztése ; és pedig nemcsak az intézményekben, ha­nem az uralkodó felfogásokban is. Sőt ez az utóbbi a fontosabb. Mert az intéz­ményeket rendszerint az uralkodó felfo­gások erősítik vagy gyengítik, teremtik vagy változtatják. Ha Magyarországnak a gazdasági inferioritás mellett van Ausztriával szem­ben valamije, amit Ausztria semmi módon nem képes létrehozni, ez az, hogy Ma­gyarországon lehetséges az államérték, mert Magyarország nemcsak közjogilag, hanem tényleg is állam, holott Ausztria nem képes «állam» lenni, s tehát az állam­értékre is képtelen. S mit jelent az állaraérzék ? — Azt jelenti, hogy a nemzeti társadalomnak nem szabad külön érdekkörökre szét­szakadozni, nem szabad az állameszmét az egyes részeknek a maguk számára lefoglalniuk. Ezt annál inkább kell hangsúlyozni mostanság, mert szomorúan kell konsta­tálni, hogy az utóbbi évtizedekben az szervünk sem tud működni. A vér szerveink számára, e különféle kis gépezetek számára a gőz, a hajtóerő forrása. Ha több a vér, a szö­vetek jobban, élénkebben dolgoznak. Ha keve­sebb a vér, a szövetek renyhébben, tunyábban végzik munkájukat. Most már az idegrendszer is akkor dolgozhatik könnyebben, ha elég nagy benne a vérbőség, viszont annál lassúbb, ne­hezebb a működése, mennél kevesebb a vér­mennyiség, sőt végre így meg is szünhetik a működés s beáll a jobbára általános működés­­hiány : az álom, a jótékony, édes álom, melyet már megelőz az idegrendszer ellustulása, ne­hézkes működése, íme a világos összefüggés. Ha elég nagy a vérbőség az idegrendszerben s a működések könnyen folyhatnak le, bizonyos elevenséggel, ez a kellemes lelki állapot, a jókedv, fokozó­dott hirtelen alakjában az öröm állapota. Ha pedig kevés vér jut az idegrendszer szövetébe, a működések nehézkesekké, lassúakká válnak és beáll a kellemetlen lelki állapot, a lehan­­goltság, levertség, fokozottabb alakjában a bá­nat, a szomorúság lelki állapota. Hogy pedig mennyi vér jut a szövetekbe, ez az érrendszer változásaitól függ. Bizonyos izgalmak ugyanis képesek, anélkül, hogy erről tudomásunk volna, ereink kaliberét szűkíteni vagy tágítani. S ha így már most elképzeljük az egész ágasbogas érrendszert, mint valami fa koronáját, mely így összes ágaiban tágítható, vagy szűkíthető, akkor megértjük, mint lehet­séges, hogy bizonyos érrendszerbeli változá­sokra több vagy kevesebb vér jusson a szö­vetekbe. De nemcsak ezt. Finom műszerekkel a vér sűrűségét is megmérhetjük s ebből megint az érrendszerben változásokra következtethetünk, s így csakugyan a szó szoros értelmében bele 53-dik évfolyam. 96. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre _ 28 kor. — film Félévre ___14 . — „ Negyedévre — 7 . — „ Egy hóra... _ 2 » 40 „ Egyes szám Vidéken.. ... Apróhirdetések ér« Egy *re 4 fillér, vastagabb betűvel 8 fillér. Hirdetések petit számítással, díjszabás szerint Megjelenik minden nap, ünnep és vasárnap után is. Budapest, 1902. Szerkesztőség és kiadóhivatal, VI., Andrássy út 27. Kedd, április 8. Mai számunk 20 oldal.

Next