Pesti Napló, 1904. február (55. évfolyam, 32-60. szám)

1904-02-01 / 32. szám

67. szám. Budapest, neve PESTI NAPLÓ, 1904. február 1. 3 népek, a nemzetek egész erőkifejtése a gazdasági élet fejlesztése és nagggyá tétele felé irányul, akkor, amikor azt látom, hogy a verseny még a kulturális téren is a gazdasági erőről van feltételezve, és hogy a népeknek a vagyonosodás által teremtett szükség­lete képes uj kultúrákat teremteni, amikor azt látom, t. uraim, hogy a népeknek harcát talán nem is ágyukkal, hanem füstölgő kürtökkel fogjuk meg­vívni, (Zajos tetszés.) akkor, t. uraim, ezeket az uj irányeszméket és elveket is bele kell vinni abba a nagy rezervokrba, amelynek társadalom a neve, (Zajos éljenzés és taps.) akkor, t. uraim, sokszor és ■okban szakítanunk kell nekünk a megszokottsággal, szakítanunk kell kedvelt életmódunkkal, szakítanunk kell úri — és nem úri, elegáns — és nem elegáns foglalkozás iránti előítéletekkel (Hosszantartó taps és éljenzés.) és a gazdasági élet minden ágára ki kell terjeszteni tevékenységünket, minden tisz­tességes és becsületes munkának meg kell adnunk a társadalmi jogosultságot és elfogadottságot. (Zajos tetszés, helyeslés, éljenzés és taps.) Mert enélkü­l, t. uraim, nem óvjuk meg a mi társadalmi erőnk folytonosságát, nem óvjuk meg azt a vezérszerepet, amely a műveit magyar középosztályt hagyományai­nál fogva ezen a téren is megilleti és mindenek­­felett nem biztosítjuk nemzetünknek okvetlenül biz­tosítandó fejlődését. (Zajos helyeslés.) Bocsássanak meg nekem, hogy itt a fehér asz­talnál, ahol talán inkább a jókedvnek kellene tért engedni, ily komoly témákkal foglalkozom, de én úgy fogom fel igazgatói kötelességemet, hogy min­dig komoly dologban is kell valami mondani­való­nak lenni. (Éljenzés. Mert erős bennem a meggyő­ződés, hogy társadalmunknak és nemzetünk igaz fejlődésének a leghasznossabb szolgá­ltát az teszi, aki társadalmunk vezérlő elemeit, a gazdasági tért minden irányában képes foglalkoztatni és a gazda­sági téren kifejtett minden foglalkozást képes ebbe a társadalmi vezérlő osztályba bevinni. (Zajos he­lyeslés és éljenzés.) Ez irányeszmék mellett enged­jék meg uraim, hogy a régi szent hagyományok megtartására, de egyúttal ezek mellett az új armatúrára emelem poharamat.­ (Hosszantartó, szűnni nem akaró zajos éljenzés és taps.) Az általános óhajnak engedve, Gulner Gyula nyugalmazott államtitkár szólalt fel ezután. Nagy tetszéssel fogadott és mindvégig feszült figyelemmel hallgatott beszédében amaz igazsá­gok mellett szállott síkra, amelyeket Wekerle oly pregnánsul domborított­ ki. Szerintem is kettő szükséges az ország boldo­­gításához, — mondta — egyfelől erős faj­szeretet és a hagyományokhoz való törhetetlen ragaszkodás, másfelől pedig az új kor nagy mozgató eszméinek asszimilálása. E végből a középosztályt kell meg­erősíteni ; azt illeti a vezetés, melyet kezéből soha senki sem fog kivehetni. Mert Magyarország de­mokratikus ország, itt a demokráciának hódító, átható és legyőző ereje van minden más iránynyal szemben. Ennek a középosztálynak egy hű focusa az Országos Kaszinó, melynek nagy és nemes a hivatása. Nincs kételye az iránt, hogy ez a testület hivatását, míg oly fénylő fáklya után haladhat, mint Wetterle, mindig be fogja tölteni. Wekerlét élteti. (Hosszantartó zajos éljenzés és taps.) Ezután ifjabb Erdélyi Sándor új választ­mányi póttag L­iszavay Tihamért, mint az Országos Kaszinó egyik tipikus vezéralakját köszöntötte fel; Nagy Ödön pedig gróf Teleki Gézát, a kaszinó igazgatóját üdvözölte. — Csarada János egye­temi tanár Balás Bélát, a női kaszinó direk órát élteti. — Felköszöntőket mondtak még: Unger Lajos, ismételten Gulner Gyula és mások. A társaság igen jó hangulatban maradt még hosszú ideig együtt. TÁVIRATOK Az or­osz-japáni konfliktus, Berlin, január 31. A Wolff-ügynökség jelenti Londonból. Miután, amennyire itt isme­retes, egyáltalán nem érkezett To­kióba orosz felelet, az ennek tartalmát illetőleg elterjedt kombinációkat óvatosan kell fogadni. Ami azt a hatást illeti, melyet az orosz jegyzék Japánban esetleg előidéz, mértékadó, hogy nemcsak annak hangja, ha­nem tartalma is tekintetbe jó. Az utolsó idő­ben Oroszországban ismételten felhangzott amaz óhajtás, hogy Japánnal szemben engedékenyek legyenek a lehetőség határáig. Tokióban ok­vetlenül kedvező fogadtatásban fog részesülni, ha, amint remélhető, az orosz válasz érdem­leges része a japáni részről minimumra re­dukált kívánságok elismerését tartalmazza. Port-A­rtur, január 31. A vasutat Lia­­jang és a Jalu folyó között túlságosan igénybe­veszik néhány faluba rendelt ezred számára való­­újoncok és tartalékosok szállításával. [Hivatalos körökbe® még, mindig bíznak­­ab­ban, hogy nem lesz háború. A hatósá­gok aggódnak az új amerikai konzuloknak Mandzsuországban való felvétele iránt és az amerikaiknak szemükre hányják az udvarias­ság hiányát. Tiencsin, január 31. (Reuters) Orosz­ország tegnap 20,000 tonna kalting-szenet vett, Juansikkal a Pecsik­ és Mandzsuország között lévő határ védelmére kirendelt csapa­tokat az orosz-japáni háború lehetőségére való tekintettel 40,000 főre emelte. A Sanszi és Santung tartományok csapatállommányát is meg­erősítik. A németafrikai lázadás Berlin, január 31. Okahandia mellett a kitörésekkor e hó 21-ig három ember esett el. Omaruru e hó 27-én heves támadást vert vissza. Otu­mbingvet valószínűleg megszáll­ják. Karibiben túl ismét folytatják a vasút építését. Chamberlain akciója. London, január 31. A tarifa-bizottság, mely Chamberlain híveiből alakult, az egyesül királyságok minden gyárosához kérdő­íveket intézett a különböző külföldi tarifáknak, a honi iparágak viszonyaira gyakorolt befolyását illetőleg. A kimerítő válaszokat a tovább való kutatások alapjául fog­ják felhasználni. Szóbeli információkat is fognak beszerezni. A macedón forrongás, Sztambul, január 31. A porta közlése sze­rint Szaratov nagy mennyiségű fezt vásárolt, azokat török egyenruhákkal egyetemben az európai vilaje­tek bolgár lakossága között osztatta szét, hogy ezeknek merényleteit a török katonákra tolják. A közlés szerint Vrániában és Szerbia más helyein dinamitot és bombákat készítenek a vilajetekben való felhasználás végett. Bál a miniszterelnöknél. Budapest, január 31. Legutóbb ezelőtt hat évvel nyíltak meg a ma­gyar társadalomnak a miniszterelnöki palota termei. Ma este gróf Tisza Istvánnak és nejének meg­hívására ismét megjelent a magyar társadalom elitje a miniszterelnöki palotában és különösen a magyar főúri világ hölgyei siettek ezen termekben meg­jelenni, ahol évek hosszú során át az arisztokrácia olyan nagy számban nem volt képviselve, mint a mai estélyen. A remek gobelinekkel díszített hölgy­termek este 10 órakor, egy félórával az estély megkezdése után annyira megteltek, hogy a később jövők már alig találtak helyet. Tökéletes névsort lehetetlen lévén adni, sebté­ben ideiktatjuk azok neveit, akiket megláttunk: Herceg Odescalchy Gézáné, báró Edelsheim- Gyulai Lipótné, gróf Teleki Gyula neje és­ leánya, herceg Lobkowitz Rudolfné, báró Kemény Kálmánná, gróf Haller Györgyné, özvegy Almássy Györgyné és özvegy Almássy Kálmánná, nemeskéri Kiss Pálné, gróf Wenckheim Frigyesné és leányai, Rakovszky István országgyűlési képviselő neje és leányai, báró Kaas Ivonné és leánya, özvegy gróf Korniss Mik­­lósné, Semsey Lászlóné, Cseh Ervin nejei és leányai, gróf Batthyány Lajosné és leányai, báró Dániel Ernőné, özvegy báró Bánffy Györgyné, Gencsy Béláné, gróf Karátsonyi Jenőné, gróf Ka­­rátsonyi Aladár neje és leányai, Wlassics Gyuláné, gróf Keglevich Béla és leányai, báró Prónay Gáborné és gróf Pejacsevich Dóra, a horvát bán leánya, gróf Apponyi Lajosné és leányai, Pejacsevich­ Ka­tinka és Jolán grófnők, gróf Zichy József leánya, gróf Teleki Sándorné, özvegy gróf Károlyi Vik­­torné, gróf Zselénski Róbertné, báró Podmaniczky Gyuláné, báró Révay Simonná, özvegy gróf Hunyady Imréné, Piret de Bihain báróné, őrgróf Pallavicini Ede neje, és leányai, báró Jósika Lajosné, gróf Zichy Jucsné, Návay Lajosné, gróf Szápáry Pálné, a Hadik grófnők, gróf Tefeld Gyuláné és leányai, Latinovits Pálné és leányai, stb. stb. De nemcsak a gobelines szalonokban, hanem a nagyteremben is szorongtak a rendkívüli nagy számban megjelent úri vendégek; kivált a képvi­selőház tagjai felette nagy számban jelentek meg és az ellenzék a­ megjelentek közt igen erősen volt képviselve. A néppárt csaknem teljes számban meg­jelent, míg voltak, akik észrevették, hogy a Szer­­dem­kényi-párt tagjai közül egy sem volt jelen. Ott voltak: Lukács László pénzügyminiszter, Hieronymi Ká­roly kereskedelmi miniszter, Berzeviczy Albert val­lás- és közoktatásügyi miniszter, Plósz Sándor­­igaz­ságügyminiszter, Tallián Béla földmivelésügyi mi­niszter, Nyíri Sándor honvédelmi miniszter és Cseh Ervin horvát-szlavén miniszter, Tarkovich József* Granzenstein Béla, Gromon Dezső, Sándor János* Széll Ignác, gróf Serényi Béla, Zsilinszky Mihály, Popovics Sándor, Mohay Sándor, Bernáth Géza,* Makfalvay Géz államtitkárok, Rakovszky István, a m. kir. állami számszék elnöke, Dárday Sándor, a m. kir. állami számszék alelnöke, Latkóczy Imre, a közigazgatási bíróság másodelnöke. , A főrendiház tagjai közül ott voltak:­ Gróf Csáky Albin elnök, báró Kemény Kálmán­ alelnök, Szmrecsányi Pál nagyváradi püspök, Radu Demeter nagyváradi és Papp J. János aradi román püspökök, Fehér Ipoly pannonhalmi főaár, Antal Gábor ev. ref. püspök, Takács Menyhért jászói pré­post, gróf Szapáry Gyula, gróf Szécheny Gyula és gróf Bánffy György zászlós urak, gró­f Széchenyi Béla koronaőr, gróf Apponyi Lajos magyarországi udvarnagyy, gróf Zichy József, báró Vay Béla, herceg Odescalchy Géza, báró Edelsheim-Gyulai Li­­pót, báró Nyári Jenő, Kornfeld Zsigmond, Ludvigh János, Thán Károly, Rákosi Jenő, Hatvany-Deutsch Sándor, Müller Kálmán; a hadsereg részéről: her­ceg Lobkowitz Rudolf hadtestparancsnok, gróf Artems, Bihar és Czech altábornagyok, Surányi városparancsnok, Kaffka, Melcser, Minarelli, Hoff­mann és Papp vezérőrnagyok és Wikullis dandár­parancsnok. A főispáni karból: Bartal Aurél, Beöthy László, Csillaghy József, Dellimanich Lajos, báró Fehérváry Imre, gróf Hadik Béla, Hámos László, Kállay Albert, Kállay Zoltán, Kürthy Lajos,­­Lati­novits Pál, Lippich Gusztáv, Site Gyula, Lukács György, Mara László, Molnár Viktor, Osztroluczky Géza, báró Perényi Zsigmond, Péchy Zsigmond, gróf Széchényi Emil, Sárközy Aurél, Szmrecsányi Arisz­tid, gróf Török József és Thuróczy Vilmos. A képviselőház tagjai közül Percei Dezső elnök, és Jakabffy Imre s báró Feilitzsch Arthur alelnö­­kök vezetésével Abaffy Ödön, gróf Andrássy Gyula, Angyal József, Apáthy Péter, gróf Apponyi Gyula, Avra­­mescu Pachomius, Bodó Lajos, Ballagi Géza, gróf Batthyány Lajos, Bauer Antal, Bauer Mihály, Bedő Albert, Beniczky Árpád, Bernáth Béla, gróf Beth­len Balázs, gróf Bethlen Sándor, Biró Lajos, Blas­­kovich Ferenc, Bolgár Ferenc, Boncza Miklós,­ Bor­bély György, Bornemissza Lajos, Böszörményi Sán­dor, Brázay Kálmán, Brezovay László, Bujanovich­ Gyula, Buzáth Ferenc, Ciocán János, Csávosy Béla, Csernoch János, Dániel Gábor, báró Dániel Tibor, Darányi Ferenc, Darányi Ignác, Daróczy Aladár* Dobreczky Sándor, Drakulics Pál, Eggenhofer Jó­zsef, Egri Béla, Ernst Sándor, Éhen Gyula, Fáik Miksa, Farkas Ábrahám, Feszty Béla, Fischer Sán­dor, Förster Ottó, Frey Frenc, Fülöp­­ Béla, Ga­­járy Géza, Gorove László, Greskovics­­ Vilmos* gróf Hadik János, Halász Zsigmond, Haydin Imre* Hegedűs Károly, Hegedűs Sándor, Heincz Hugó, Hincz Ernő, Hock János, Holzer János, Jankovich Béla, Jékey Zsigmond, Jovánovics István, Justh Fe­renc, báró Kaas Ivor, Kabos Ferenc, Katonai Mór * gróf Karácsonyi Aladár, gróf Karácsonyi Jenő, Ke­lemen Béla, Kiss Emil, Kiss Pál, Klobusiczky Já­nos, Konkoly-Thege Miklós, Konkoly-Thege Sándor, Kovács Pál, Krasznay Ferenc, Krecsmarik János, Knales Godefréd, Latinovits Géza, Lator Sándor, Lá­zár György, László Mihály, Leidenfrost László, Lind­ner Gusztáv, Lónyay Géza, Lukáts Gyula, Lurtz Károly, Mandel Pál, Maróthy László, Meszlény Pál, Mihályi Péter, Miklós Ödön, Mikszáth Kálmán, Mo­­lecz Dani, Molnár Ákos, Molnár János, Nagy Fe­renc, Nagy Sándor,­­ Nemess Zsigmond, Neményi Ambrus, Neumann Ármin, Nyegre László, Oberth Károly, Osztroluczky Miklós, Papp Elek, Pat­­tyánszky Elek, Pekár Gyula,­­ Pildner Fe­renc, Piukovics József, Polónyi Géza, Ra­bár Endre, Ragályi Béla, Rakovszky István, Ráth Endre, Révay Mór, Rónay Ernő, Rónay­ János, Rosenberg Gyula, Sacelláry György, Sághy­ Gyula, Sándor József, Schmidt József, Semsey Bol­dizsár, Semsey László, Serbán Miklós,­ Simonyi- Semadam Sándor, Sipeky Sándor, Schréter Alfréd* Szathmáry Mór, Szájbely Gyula, Szemere Miklós* Szentiványi Gyula, Szivák Imre, Szombathy György* Szőts Pál, gróf Teleky Gyula, gróf Teleky Sándor* Tormay Károly, Trauschenfeld Emil, Tuba János* Vancsó Gyula, Vázsonyi Vilmos, Visontai Soma* Vojnich Sándor, Vöröss László, Vuja Péter, Wer­ner Gyula, Wlassics Gyula, Wolfner Tivadar, Zbo­­ray Miklós, gróf Zichy János, Dedovics György* Jo­sipovich Géza és Popovics Vazul István. A miniszterelnökség részéről: Berczik Árpád és Rónay Béla miniszteri tanácsosok, Klein Ödön osz­tálytanácsos, a belügyminisztérium részéről Bezerédj Viktor, dr. Sélley Sándor, Horváth Emil, Némethy Károly, Kafka László, Chyzer Kornél és Ruffy Pál miniszteri tanácsosok, Vargha Gyula, a központi statisztikai hivatal igazgatója, ott voltak még a szék.

Next