Pesti Napló, 1904. március (55. évfolyam, 61-91. szám)

1904-03-01 / 61. szám

m. szám B­udapest, Icedű PESTI NAPLÓ. 1904. március 1 15 elétt Budapest székesfőváros közönségére (kisajátitás). — Butterlich Ferencné III. Csatárka-dülő 4119—20., 4987—4988. és 5482. helyrajzi számú telkei Micsey Ignácné és társaira (örökség). — Ugyanannak III., Dak­­­ut 5. sz. háza Butterlieb Tamás és Józsefre (öröklés). — Einzenberger Imréné II., Lövőház-ut 3939—43., 3944. és 12.507. helyrajzi számú ingatlana Einzenberger Im­rére (öröklés). — Reitter Ignác III., Ürömhegy 4987— 4989. helyrajzi számú telke Reitter Máriára 3000 ko­ronáért. — Schmidt István III., Majláth­ utca 42. sz. háza Schmidt János és testvéreire (öröklés). TUDOMÁNY ÉS IRODALOM. Az Akkadémia összes ülése. (Kerékgyártó Árpád emlékezete. — A Bánff­y­­pályázat nyertese. — Simonyi Zsigmond levele.) A Magyar Tudományos Akadémia ma­­összes ülést tartott báró Eötvös Loránd elnöklete alatt.­­Az összes ülésnek három kiemelkedő pontja a K­e­rék­g­y­ár­tó Árpádról mondott emlékbeszéd és a báró Bánffy Dezső-féle vígjáték-pályázat eldön­tése volt. A pályadíjat Föld­es Imre nyerte meg «Hadik útja» című vígjátékával. Néhány esztendő alatt már negyedikszer koszorúzta meg most az Akadémia e kiváló talentumú fiatal írót. A Kóczán­­díjat háromszor egymásután nyerte meg nagy elis­meréssel. Az ülés harmadik, érdekes pontja Simo­­n­y­i Zsigmondnak az elnökséghez intézett, a «Nyelv­­történeti Szótár­» körül támadt harcra vonatkozó le­vele volt. Simonyi ebben a vizsgálat szigorú meg­indítását kérte maga ellen, Ballagi Aladárnak ama vádjával szemben, hogy ő a «Nyelvtörténeti Szótár» szerkesztését diákoknak adta albérletbe. A kérés felett azonban napirendre tértek. Az Akadémia üléséről a következő­ tudósítás szól: Ma délután tartotta meg összes ülését a Magyar Tudományos Akadémia báró Eötvös Loránd elnök­lete alatt. Az ülésen elsőnek B­é­k­e­f­i Rémig leve­­lezőtag szép és tartalmas emlékbeszédet mondott Kerékgyártó Árpád, a nemrég elhunyt kitűnő történész felett. Részletesen ismertette Kerékgyártó Árpád életét és tudományos munkásságát, majd így folytatta: Kerékgyártó tudományos munkái közül az első «Ma­gyarország mivelődésének története» című volt. Az 1859-ben megjelent mű értékét méltányolta a Tudományos Akadémia is,a midőn Kerékgyártót báró Eötvös Jó­zsef ajánlatára 1861-ben levelező tagjává választotta. Az ifjúság számára több vezérkönyvet irt: «Magyarország történetének kézikönyvé»-t, «Hazánk évlapjai 884—1849.», «Magyarország emléknapjai ezeréves történetében» és «A miveltség fejlődése Magyarországban 889—1301-ig.» Ta­nári működését igen komolyan fogta fel, egyetemi elő­adásra szánt jegyzetei egész szekrényt töltenek be. Tanári érdemei elismeréséül 1898-ban ő felsége a ma­gyar nemességet adományozta neki «vámosgyörki» előnév­­vel. 1899. junius­­ havában vált meg végleg az Alma Matertől s huszonötezer volt tanítványa jó kivánsága kísérte nyugalmi csendjébe, de pihenője nem tartott sokáig, mert 1902. december 13-án, nyolcvannégyéves korában meghalt. Hazafias munkájáért és fáradhatatlan életéért örök kegyelet fogja körül! Az Akadémia nagy tetszéssell fogadta az em­lékbeszédet. Utána Bayer József előterjesztette a tavaly októberben lejárt báró Bánffy Dezső-féle pályázatról szóló jelentését. A pályázat 1200 korona díjjal a viszonylag legjobb történeti vígjátéknak volt kiadandó. Beérkezett összesen 4 má­s bírálói Berczik Árpád­, B­a­d­i­c­s Ferenc és Bayer József voltak. A négy beérkezett mű közül a legértékesebb «A két feleség» című, de az viszont nem felel meg a pályázati feltételeknek, mert sem nem víg­játék, sem nem dráma, hanem egy dialogizált beszély. A többi beérkezett művek közül felemlíti a jelentés «A váltó» címü vígjátékot, amely alaki hibáinál fogva és amiatt is, mert nem történeti, számba nem jöhet. «A királyi tréfa» címü vígjáték történelmi baklövései miatt nem volt figyelembe vehető. A viszonylag legjobb darab a «Hadik útja» című vígjáték, mely Mária Te­rézia korában játszódik le és Hadik András berlini kalandjait festi le. A jelentés kifogásolja, hogy a da­rab cselekménye kissé sovány, egyes jelenetei burlesz­­kek és hogy a szerző nem mindenben ragaszkodik a tör­téneti hűséghez, de kiemeli a jelentés, hogy a darab ezen fogyatkozásai dacára, melyeken a szerző könnyen segíthet,­­ szép színpadi sikert is arathat. A jeligés levél felbontásakor kitűnt, hogy a pályanyertes darabot Földes Imre írta, aki rövid idő alatt immár a negyedik pályadíjat nyeri meg. Ezután S­z­i­l­y Kálmán, az Akadémia főtitkára jelentette be Ujfalussy Károly kültag január 11-én történt elhalálozását. Bejelenti továbbá, hogy Körös, háromszék megyei falu, nagy szülöttének, Körösi Csom­a Sándornak szobrot akar emelni. Ehhez kéri az Akadémia jóindulatú támogatását. Az összes ülés szívesen tett eleget a kérésnek. A na­pokban járt le a Rózsay-féle nyílt pályázat, csupán egy pályamű érkezett be: Zlalovács Gyula fő­­geológus «Neogén Budapest környékén» című műve. Simonyi Zsigmondnak, a «Nyelvtörténeti Szótár» körül támadt tudományos harcra vonatkozó levelét olvasták fel ezután. Simonyi Zsigmond ugyanis levelet intézett az Akadémia elnökéhez, melyben — hivatkozással Ballagi Aladárnak ismert nyilatkoza­tára, hogy ő (Simonyi) diákoknak adta ki albérletbe a «Nyelvtört-éneti Szótár» szerkesztését — önmaga ellen szigorú vizsgálat­­megindítását kéri. Báró Eötvös Loránd elnök ezzel szemben azt javasolja, hogy a kérés felett az Akadémia térjen napirendre, bár szívesen látná, ha a tudományos küzdők mindig megtartanák azt a higgadtságot, a­melyet a tudomány e csarnokai megkövetelnek. Az összes ülés az elnök javaslata értemében ha­tározott. * (Felolvasó ülés.) Kolozsvárról táviratoz­­zák lapunknak, hogy az Erdélyi Irodalmi Tár­saság nagy érdeklődés mellett tartotta meg e havi rendes felolvasó ülését. Az ülésen az alelnökök távollétében és betegsége miatt dr. Szádeczky La­jos elnökölt. Márki Sándor, a Társaság tagja «Ezeresztendős versek» cím alatt a középkorból való néhány latin és érdekes német verset mutatott be magyar fordításban nagy tetszés mellett. Révai Károly vendég Coșbuc erdélyrészi román költő­től fordított néhány szép verset, melyet V­e­r­s­é­n­y­i György tag olvasott fel, méltatva Coșbuc költésze­tét. Ezután Jakab Ödön, a társaság rendes tagja olvasott fel «A bokréta» címmel nagy derültséget keltő humoros elbeszélést. Apáthy István rendes tag erőteljes hazafias költeménye után, mely a je­­lengi állapotok ellen szólt, Fabula János vendég­nek «Az 1002-ik éjszaka» cimü keleti tárgyú bájos elbeszélését olvasta fel sűrü tetszésnyilatkozatok közt C­s­e­n­g­e­r­i János titkár. Erre a társaság tag­jai vacsorára gyűltek össze. * (Felolvasás.) Miskolcról jelentik: Szig­­m­e­th Károly, a Kárpátegyesület alelnöke, vasárnap a Miskolci Közművelődési és Múzeumegyesület meghívására felolvasást tartott vetített képek "kísére­tében az aggteleki barlangról és a szilicei és tornai fensikról. Az érdekes előadás után a vendég tiszte­letére társasvacsora volt. * (Babics püspök könyve.) A kassai egyház­megye hazafias pásztora, dr. Babics Zsigmond emlékezetes pásztorleveleit és nevezetesebb beszédeit közelebb kötetbe gyűjti és kiadásra bocsátja. Papi működésének hatvanadik esztendejét tetőzi be az idén s ezzel az irodalmi munkájával méltó emléket ad az évszázados jubileumára készülő kassai egyházmegyének. A díszes mű az őszszel kerül ki a sajtó alól. EGYESÜLETEK. ** Viharos közgyűlés. A Budapesti Ké­ményseprő, Pala- és Cserépfedő, Kútcsináló és Kályhás Ipartestület ma délelőtt tartotta közgyűlését. Az elöljáróság évi jelentésének, a zárószámadásnak és vagyonleltárnak elfogadása után a közgyűlés az 1904. évi költségelőirányzat elfogadását nagy zaj­ban minden megokolás nélkül elutasította, mire Szily József tanácsjegyző, iparhatósági biztos ki­jelentette, hogy ezek után a költségelőirányzatot a VI. kerületi elöljáróság fogja megállapítani. A választásoknál a megüresedett elüljárósági tagsági helyeket­ Schiffer Károly, Lengyelffy Jenő, Puna Frigyes és Fragner Antal kéményseprőmesterekkel, Mailé János kutcsinálóval, Dancs Miklós és Ricker József cserépfedőkkel töltötték be. Egyúttal kimon­dotta a közgyűlés, hogy az ügyészi állást, amelyet most dr.­ N­e­s­s­i Pál ügyvéd tölt be, mint fölösle­geset, megszünteti. Végül a közgyűlés bizalmat és jegyzőkönyvi köszönetet szavazott az elnöknek. Mi­után szabályszerű indítvány nem érkezett be, Bauer elnök a közgyűlést bezárta. Ennek ellenére a köz­gyűlés kisebbsége, mely az elnökséggel nincsen meg­elégedve, tovább is folytatta tanácskozásait. ** hirdetési Ügynökök Országos Egyesü­letének új tisztikara a következőképp alakult meg: Elnök: Keleti Géza, alelnök Rockenstein Károly, pénztárnok Pór Géza, titkár: Radó Oszkár, ellenőr Löwinger Vilmos, háznagy Braun Samu, jogtanácsos dr. Szemere Ká­­roly. Az egyesület arra fog törekedni, hogy a hir­­detésgyűjtés tisztességét minden irányban meg­védje. ** A Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjin­tézetének igazgatósága vasárnap Sturm Albert el­nöklésével ülést tartott. G­e 1t é­r­­ Mór a beteg titkárt helyettesítve, több uj adományt jelentett. Az igazgatóság megállapította az 1903. évi mérleg alapelveit, tudomásul vettél a ház állapotáról szóló jelentést, utalványozta a a március havi költségelőirányzatot és felvette az I. nyugdíjosztályba: Dr. Bang­ha Gyula, Holló Márton és Tordai Adorjánt, és a II. és III. nyugdíjosztályba: Dr. M­a­­­o­n­y­a­y Dezső és Szabó László rendes tagokat. ** A Segítőpánztári Tisztviselők Országos Egyesülete, mely a betegpénztári tisztviselők nyug­díjügyének rendezése érdekében már eddig is szép ered­ményt ért el, tegnap tartotta a Wampetics-féle ven­déglőben ismerkedő­ estéjét. Budapest és az ország na­gyobb városainak betegpénztári kiküldöttjei s részben igazgatósági tagjai, több mint százan gyűltek egybe, Sarkadi Ignác elnökletével. Az estén az eddig széthúzó pénztárak tisztviselőinek és igazgatósági tagjainak egyet­értésre a nyugdíjkérdésben s általában a munkás­­biztosítás ügyében fényesen megnyilatkozott, ak­­i a tervbe vett törvényrevízióra is csak kedvező hatással lehet. ** A Kispesti Református Ifjúsági Egye­sület, mely alig egy éve, hogy megalakult, e hónap 28-án hangversenyt rendezett a kispesti polgári leányiskolában. A közreműködőket Pruzsinszky Pál tanár, elnek, toborzott­’ össze, G­a­r­a József, K­r­a­u­s­z Gusztáv zenetanár, Losonczy teológus, Horváth Imre, Jurasztik Ilona, Horváth Endre és Kulcsár Kál­mán működtek közre. Az egyesületnek már eddig több mint ötszáz tagja van. TÖRVÉNYSZÉK (§) Krinikásbiztosítás. A Magyar Jogászegye­sület szombati ülésében folytatta a munkások bal­eset elleni biztosításáról szóló törvénytervezet tár­gyalását. Szterényi József mint tanácsos a tervezet szer­­zője szólalt fel először, magvas beszédben reflektálva az eddig elhangzott észrevételekre. A tervezet alapelvei ellen tett észrevételeket hathatósan cáfolta Szterényi, kimutatta a tervezett intézmény életbeléptetésének szük­ségességét s bebizonyította, hogy az másként, mint szo­ciálpolitikai alapon és jelesül, mint a munkaadók kény­szerű szövetkezésén alapuló kényszerű állami biztosítás formájában meg nem valósítható. Vázolta a járadékban fizetendő kártalanítás előnyeit az egy összegben esedékes biztosítás fölött, foglalkozott a tartalékalap kérdésé­vel s kimutatta annak szükségességét. A felhangzott észrevételek közül nem egynek helyességét ismerte el s a tervezet megfelelő átdolgozását megígérte, így magáévá tette azt a kívánalmat, mely a biztosítás kö­rének a kisiparra való kiterjesztésére irányult; elfo­gadta azt a módosítást, hogy a biztosításban a sérülést szenvedett munkás törvénytelen gyermekei is részesülj­­enek, elejtette a tervezetnek azt az intézkedését, hogy a munkás részegsége a baleset alkalmával a járadékra csökkentőleg hat; orvoslását ígérte a Horvátországgal való viszonyunk tekintetében felmerült közjogi jellegű aggályoknak, végül pedig néhány szövegezési hiba he­lyesbítése tárgyában tett indítványt is magáévá tett. (§) A villamoson. A múlt év nyarán egy villamos vasúti kocsiban összeszólalkozott Rohon­­c­z­y Gedeon országgyűlési képviselő Barthos János államvasúti ellenőrrel, aki ezért párbajra hivatta. A kardpárbajban, amelyet a felek július 28-án vívtak meg, Barthos János kapott köny­­nyebb sérülést. Ma tárgyalta ezt a párbajügyet a büntető törvényszék. A bíróság Barthos Jánost ö­t­­n­a­p­i, Rohonczy Gedeont­ pedig kétheti ál­lamfogházra ítélte. Az ítélet ellen a vád­lottak felebbezést jelentettek be. (§) Az üzletvezető felelőssége. A Singer, Co. varrógép részvénytársaság panaszt emelt Sin­­ger Jenő, a «Singer és Társa» budapesti cég szé­kesfehérvári fiókjának üzletvezetője ellen a való­ságnak meg nem felelő jelszók használata miatt. A fiók cégtábláján ugyanis ez a jelzés volt: «Singer és Társa varrógép gyári raktára». A városi tanács e panasz folytán Singer Adolfot és Singer Simonnét, mint a Singer és Társa budapesti cég székesfehérvári fiókjának társtulajdonosait 100-—100 korona pénzbüntetésre ítélte, s egyúttal kötelezte őket, hogy a jelzéseket 3 nap alatt távolítsák el. Felebbezés folytán az ügy a kereskedelmi miniszté­­riumhoz­ került, amely a városi tanács határozatát megváltoztatta és kimondta, hogy a kihágásért ki­zárólag az üzletvezetőt, Singer Jenőt illeti a fele­lősség, nem pedig a cégtulajdonosokat. A bünte­tést tehát Singer Jenőnek kell viselnie. Azon­ban ő is csak a gyári jelszó használata miatt volt büntethető, mert gyára nincsen, a «Singer és Társa» cég­név pedig el nem tiltható, mert a cég tagjainak családi neve tényleg Singer s a cég­jegyzékben «Singer és Társa» cég alatt vannak be­jegyezve. (§) A­­kü­lönös család. A Singer-korcsmá­­nak Vecsésen nem volt Bayer Márton napszámosnál szorgalmasabb vendége. Az öreg, ha pénze volt, nyomban a­ korcsmába vitte, s ott maradt mind­addig, amig az utolsó fillérjét el nem itta. S ha berúgott állapotban hazakerült, első dolga volt, hogy a feleségét alaposan elverte, ami, úgy látszik, nagy lelki gyönyörűséget és megnyugvást­­ okozott neki, lévén az asszony egy mód nélkül házsártos, rosszindulatú teremtés. Az új esztendő megvirra­­dását szintén a korcsmában köszöntötte Bayer Már­ton néhány hasonszőrű cimborája társaságában. Kora reggel kezdte az ivást, s dél felé már teljesen le volt szerelve a józansága. Akkor vetődött a korcs­mába a fia, József, egy huszonhároméves kamasz, aki az apja példáján fölbuzdulva, leült s szintén ivott a végkimerülésig. Eközben valamin össze­vesztek, s a fiú ezzel vált el az apjától: — Gyere csak haza, majd otthon leszámolok veled! Az öreg Bayer délben hazavánszorgott s mi­előtt asztalhoz ült volna, előbb elverte a felesé­gét, aztán rátámadt a fiára, akit a szobából ki­utasított. A legény kiment az udvarra, utána az ..édesapja. Ott künn összetűztek s dukalodás közben

Next