Pesti Napló, 1904. március (55. évfolyam, 61-91. szám)
1904-03-01 / 61. szám
m. szám Budapest, Icedű PESTI NAPLÓ. 1904. március 1 15 elétt Budapest székesfőváros közönségére (kisajátitás). — Butterlich Ferencné III. Csatárka-dülő 4119—20., 4987—4988. és 5482. helyrajzi számú telkei Micsey Ignácné és társaira (örökség). — Ugyanannak III., Dakut 5. sz. háza Butterlieb Tamás és Józsefre (öröklés). — Einzenberger Imréné II., Lövőház-ut 3939—43., 3944. és 12.507. helyrajzi számú ingatlana Einzenberger Imrére (öröklés). — Reitter Ignác III., Ürömhegy 4987— 4989. helyrajzi számú telke Reitter Máriára 3000 koronáért. — Schmidt István III., Majláth utca 42. sz. háza Schmidt János és testvéreire (öröklés). TUDOMÁNY ÉS IRODALOM. Az Akkadémia összes ülése. (Kerékgyártó Árpád emlékezete. — A Bánffypályázat nyertese. — Simonyi Zsigmond levele.) A Magyar Tudományos Akadémia maösszes ülést tartott báró Eötvös Loránd elnöklete alatt.Az összes ülésnek három kiemelkedő pontja a Kerékgyártó Árpádról mondott emlékbeszéd és a báró Bánffy Dezső-féle vígjáték-pályázat eldöntése volt. A pályadíjat Földes Imre nyerte meg «Hadik útja» című vígjátékával. Néhány esztendő alatt már negyedikszer koszorúzta meg most az Akadémia e kiváló talentumú fiatal írót. A Kóczándíjat háromszor egymásután nyerte meg nagy elismeréssel. Az ülés harmadik, érdekes pontja Simonyi Zsigmondnak az elnökséghez intézett, a «Nyelvtörténeti Szótár» körül támadt harcra vonatkozó levele volt. Simonyi ebben a vizsgálat szigorú megindítását kérte maga ellen, Ballagi Aladárnak ama vádjával szemben, hogy ő a «Nyelvtörténeti Szótár» szerkesztését diákoknak adta albérletbe. A kérés felett azonban napirendre tértek. Az Akadémia üléséről a következő tudósítás szól: Ma délután tartotta meg összes ülését a Magyar Tudományos Akadémia báró Eötvös Loránd elnöklete alatt. Az ülésen elsőnek Békefi Rémig levelezőtag szép és tartalmas emlékbeszédet mondott Kerékgyártó Árpád, a nemrég elhunyt kitűnő történész felett. Részletesen ismertette Kerékgyártó Árpád életét és tudományos munkásságát, majd így folytatta: Kerékgyártó tudományos munkái közül az első «Magyarország mivelődésének története» című volt. Az 1859-ben megjelent mű értékét méltányolta a Tudományos Akadémia is,a midőn Kerékgyártót báró Eötvös József ajánlatára 1861-ben levelező tagjává választotta. Az ifjúság számára több vezérkönyvet irt: «Magyarország történetének kézikönyvé»-t, «Hazánk évlapjai 884—1849.», «Magyarország emléknapjai ezeréves történetében» és «A miveltség fejlődése Magyarországban 889—1301-ig.» Tanári működését igen komolyan fogta fel, egyetemi előadásra szánt jegyzetei egész szekrényt töltenek be. Tanári érdemei elismeréséül 1898-ban ő felsége a magyar nemességet adományozta neki «vámosgyörki» előnévvel. 1899. junius havában vált meg végleg az Alma Matertől s huszonötezer volt tanítványa jó kivánsága kísérte nyugalmi csendjébe, de pihenője nem tartott sokáig, mert 1902. december 13-án, nyolcvannégyéves korában meghalt. Hazafias munkájáért és fáradhatatlan életéért örök kegyelet fogja körül! Az Akadémia nagy tetszéssell fogadta az emlékbeszédet. Utána Bayer József előterjesztette a tavaly októberben lejárt báró Bánffy Dezső-féle pályázatról szóló jelentését. A pályázat 1200 korona díjjal a viszonylag legjobb történeti vígjátéknak volt kiadandó. Beérkezett összesen 4 más bírálói Berczik Árpád, Badics Ferenc és Bayer József voltak. A négy beérkezett mű közül a legértékesebb «A két feleség» című, de az viszont nem felel meg a pályázati feltételeknek, mert sem nem vígjáték, sem nem dráma, hanem egy dialogizált beszély. A többi beérkezett művek közül felemlíti a jelentés «A váltó» címü vígjátékot, amely alaki hibáinál fogva és amiatt is, mert nem történeti, számba nem jöhet. «A királyi tréfa» címü vígjáték történelmi baklövései miatt nem volt figyelembe vehető. A viszonylag legjobb darab a «Hadik útja» című vígjáték, mely Mária Terézia korában játszódik le és Hadik András berlini kalandjait festi le. A jelentés kifogásolja, hogy a darab cselekménye kissé sovány, egyes jelenetei burleszkek és hogy a szerző nem mindenben ragaszkodik a történeti hűséghez, de kiemeli a jelentés, hogy a darab ezen fogyatkozásai dacára, melyeken a szerző könnyen segíthet, szép színpadi sikert is arathat. A jeligés levél felbontásakor kitűnt, hogy a pályanyertes darabot Földes Imre írta, aki rövid idő alatt immár a negyedik pályadíjat nyeri meg. Ezután Szily Kálmán, az Akadémia főtitkára jelentette be Ujfalussy Károly kültag január 11-én történt elhalálozását. Bejelenti továbbá, hogy Körös, háromszék megyei falu, nagy szülöttének, Körösi Csoma Sándornak szobrot akar emelni. Ehhez kéri az Akadémia jóindulatú támogatását. Az összes ülés szívesen tett eleget a kérésnek. A napokban járt le a Rózsay-féle nyílt pályázat, csupán egy pályamű érkezett be: Zlalovács Gyula főgeológus «Neogén Budapest környékén» című műve. Simonyi Zsigmondnak, a «Nyelvtörténeti Szótár» körül támadt tudományos harcra vonatkozó levelét olvasták fel ezután. Simonyi Zsigmond ugyanis levelet intézett az Akadémia elnökéhez, melyben — hivatkozással Ballagi Aladárnak ismert nyilatkozatára, hogy ő (Simonyi) diákoknak adta ki albérletbe a «Nyelvtört-éneti Szótár» szerkesztését — önmaga ellen szigorú vizsgálatmegindítását kéri. Báró Eötvös Loránd elnök ezzel szemben azt javasolja, hogy a kérés felett az Akadémia térjen napirendre, bár szívesen látná, ha a tudományos küzdők mindig megtartanák azt a higgadtságot, amelyet a tudomány e csarnokai megkövetelnek. Az összes ülés az elnök javaslata értemében határozott. * (Felolvasó ülés.) Kolozsvárról táviratozzák lapunknak, hogy az Erdélyi Irodalmi Társaság nagy érdeklődés mellett tartotta meg e havi rendes felolvasó ülését. Az ülésen az alelnökök távollétében és betegsége miatt dr. Szádeczky Lajos elnökölt. Márki Sándor, a Társaság tagja «Ezeresztendős versek» cím alatt a középkorból való néhány latin és érdekes német verset mutatott be magyar fordításban nagy tetszés mellett. Révai Károly vendég Coșbuc erdélyrészi román költőtől fordított néhány szép verset, melyet Versényi György tag olvasott fel, méltatva Coșbuc költészetét. Ezután Jakab Ödön, a társaság rendes tagja olvasott fel «A bokréta» címmel nagy derültséget keltő humoros elbeszélést. Apáthy István rendes tag erőteljes hazafias költeménye után, mely a jelengi állapotok ellen szólt, Fabula János vendégnek «Az 1002-ik éjszaka» cimü keleti tárgyú bájos elbeszélését olvasta fel sűrü tetszésnyilatkozatok közt Csengeri János titkár. Erre a társaság tagjai vacsorára gyűltek össze. * (Felolvasás.) Miskolcról jelentik: Szigmeth Károly, a Kárpátegyesület alelnöke, vasárnap a Miskolci Közművelődési és Múzeumegyesület meghívására felolvasást tartott vetített képek "kíséretében az aggteleki barlangról és a szilicei és tornai fensikról. Az érdekes előadás után a vendég tiszteletére társasvacsora volt. * (Babics püspök könyve.) A kassai egyházmegye hazafias pásztora, dr. Babics Zsigmond emlékezetes pásztorleveleit és nevezetesebb beszédeit közelebb kötetbe gyűjti és kiadásra bocsátja. Papi működésének hatvanadik esztendejét tetőzi be az idén s ezzel az irodalmi munkájával méltó emléket ad az évszázados jubileumára készülő kassai egyházmegyének. A díszes mű az őszszel kerül ki a sajtó alól. EGYESÜLETEK. ** Viharos közgyűlés. A Budapesti Kéményseprő, Pala- és Cserépfedő, Kútcsináló és Kályhás Ipartestület ma délelőtt tartotta közgyűlését. Az elöljáróság évi jelentésének, a zárószámadásnak és vagyonleltárnak elfogadása után a közgyűlés az 1904. évi költségelőirányzat elfogadását nagy zajban minden megokolás nélkül elutasította, mire Szily József tanácsjegyző, iparhatósági biztos kijelentette, hogy ezek után a költségelőirányzatot a VI. kerületi elöljáróság fogja megállapítani. A választásoknál a megüresedett elüljárósági tagsági helyeket Schiffer Károly, Lengyelffy Jenő, Puna Frigyes és Fragner Antal kéményseprőmesterekkel, Mailé János kutcsinálóval, Dancs Miklós és Ricker József cserépfedőkkel töltötték be. Egyúttal kimondotta a közgyűlés, hogy az ügyészi állást, amelyet most dr. Nessi Pál ügyvéd tölt be, mint fölöslegeset, megszünteti. Végül a közgyűlés bizalmat és jegyzőkönyvi köszönetet szavazott az elnöknek. Miután szabályszerű indítvány nem érkezett be, Bauer elnök a közgyűlést bezárta. Ennek ellenére a közgyűlés kisebbsége, mely az elnökséggel nincsen megelégedve, tovább is folytatta tanácskozásait. ** hirdetési Ügynökök Országos Egyesületének új tisztikara a következőképp alakult meg: Elnök: Keleti Géza, alelnök Rockenstein Károly, pénztárnok Pór Géza, titkár: Radó Oszkár, ellenőr Löwinger Vilmos, háznagy Braun Samu, jogtanácsos dr. Szemere Károly. Az egyesület arra fog törekedni, hogy a hirdetésgyűjtés tisztességét minden irányban megvédje. ** A Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézetének igazgatósága vasárnap Sturm Albert elnöklésével ülést tartott. Ge 1t ér Mór a beteg titkárt helyettesítve, több uj adományt jelentett. Az igazgatóság megállapította az 1903. évi mérleg alapelveit, tudomásul vettél a ház állapotáról szóló jelentést, utalványozta a a március havi költségelőirányzatot és felvette az I. nyugdíjosztályba: Dr. Bangha Gyula, Holló Márton és Tordai Adorjánt, és a II. és III. nyugdíjosztályba: Dr. Maonyay Dezső és Szabó László rendes tagokat. ** A Segítőpánztári Tisztviselők Országos Egyesülete, mely a betegpénztári tisztviselők nyugdíjügyének rendezése érdekében már eddig is szép eredményt ért el, tegnap tartotta a Wampetics-féle vendéglőben ismerkedő estéjét. Budapest és az ország nagyobb városainak betegpénztári kiküldöttjei s részben igazgatósági tagjai, több mint százan gyűltek egybe, Sarkadi Ignác elnökletével. Az estén az eddig széthúzó pénztárak tisztviselőinek és igazgatósági tagjainak egyetértésre a nyugdíjkérdésben s általában a munkásbiztosítás ügyében fényesen megnyilatkozott, aki a tervbe vett törvényrevízióra is csak kedvező hatással lehet. ** A Kispesti Református Ifjúsági Egyesület, mely alig egy éve, hogy megalakult, e hónap 28-án hangversenyt rendezett a kispesti polgári leányiskolában. A közreműködőket Pruzsinszky Pál tanár, elnek, toborzott’ össze, Gara József, Krausz Gusztáv zenetanár, Losonczy teológus, Horváth Imre, Jurasztik Ilona, Horváth Endre és Kulcsár Kálmán működtek közre. Az egyesületnek már eddig több mint ötszáz tagja van. TÖRVÉNYSZÉK (§) Krinikásbiztosítás. A Magyar Jogászegyesület szombati ülésében folytatta a munkások baleset elleni biztosításáról szóló törvénytervezet tárgyalását. Szterényi József mint tanácsos a tervezet szerzője szólalt fel először, magvas beszédben reflektálva az eddig elhangzott észrevételekre. A tervezet alapelvei ellen tett észrevételeket hathatósan cáfolta Szterényi, kimutatta a tervezett intézmény életbeléptetésének szükségességét s bebizonyította, hogy az másként, mint szociálpolitikai alapon és jelesül, mint a munkaadók kényszerű szövetkezésén alapuló kényszerű állami biztosítás formájában meg nem valósítható. Vázolta a járadékban fizetendő kártalanítás előnyeit az egy összegben esedékes biztosítás fölött, foglalkozott a tartalékalap kérdésével s kimutatta annak szükségességét. A felhangzott észrevételek közül nem egynek helyességét ismerte el s a tervezet megfelelő átdolgozását megígérte, így magáévá tette azt a kívánalmat, mely a biztosítás körének a kisiparra való kiterjesztésére irányult; elfogadta azt a módosítást, hogy a biztosításban a sérülést szenvedett munkás törvénytelen gyermekei is részesüljenek, elejtette a tervezetnek azt az intézkedését, hogy a munkás részegsége a baleset alkalmával a járadékra csökkentőleg hat; orvoslását ígérte a Horvátországgal való viszonyunk tekintetében felmerült közjogi jellegű aggályoknak, végül pedig néhány szövegezési hiba helyesbítése tárgyában tett indítványt is magáévá tett. (§) A villamoson. A múlt év nyarán egy villamos vasúti kocsiban összeszólalkozott Rohonczy Gedeon országgyűlési képviselő Barthos János államvasúti ellenőrrel, aki ezért párbajra hivatta. A kardpárbajban, amelyet a felek július 28-án vívtak meg, Barthos János kapott könynyebb sérülést. Ma tárgyalta ezt a párbajügyet a büntető törvényszék. A bíróság Barthos Jánost ötnapi, Rohonczy Gedeont pedig kétheti államfogházra ítélte. Az ítélet ellen a vádlottak felebbezést jelentettek be. (§) Az üzletvezető felelőssége. A Singer, Co. varrógép részvénytársaság panaszt emelt Singer Jenő, a «Singer és Társa» budapesti cég székesfehérvári fiókjának üzletvezetője ellen a valóságnak meg nem felelő jelszók használata miatt. A fiók cégtábláján ugyanis ez a jelzés volt: «Singer és Társa varrógép gyári raktára». A városi tanács e panasz folytán Singer Adolfot és Singer Simonnét, mint a Singer és Társa budapesti cég székesfehérvári fiókjának társtulajdonosait 100-—100 korona pénzbüntetésre ítélte, s egyúttal kötelezte őket, hogy a jelzéseket 3 nap alatt távolítsák el. Felebbezés folytán az ügy a kereskedelmi minisztériumhoz került, amely a városi tanács határozatát megváltoztatta és kimondta, hogy a kihágásért kizárólag az üzletvezetőt, Singer Jenőt illeti a felelősség, nem pedig a cégtulajdonosokat. A büntetést tehát Singer Jenőnek kell viselnie. Azonban ő is csak a gyári jelszó használata miatt volt büntethető, mert gyára nincsen, a «Singer és Társa» cégnév pedig el nem tiltható, mert a cég tagjainak családi neve tényleg Singer s a cégjegyzékben «Singer és Társa» cég alatt vannak bejegyezve. (§) Akülönös család. A Singer-korcsmának Vecsésen nem volt Bayer Márton napszámosnál szorgalmasabb vendége. Az öreg, ha pénze volt, nyomban a korcsmába vitte, s ott maradt mindaddig, amig az utolsó fillérjét el nem itta. S ha berúgott állapotban hazakerült, első dolga volt, hogy a feleségét alaposan elverte, ami, úgy látszik, nagy lelki gyönyörűséget és megnyugvást okozott neki, lévén az asszony egy mód nélkül házsártos, rosszindulatú teremtés. Az új esztendő megvirradását szintén a korcsmában köszöntötte Bayer Márton néhány hasonszőrű cimborája társaságában. Kora reggel kezdte az ivást, s dél felé már teljesen le volt szerelve a józansága. Akkor vetődött a korcsmába a fia, József, egy huszonhároméves kamasz, aki az apja példáján fölbuzdulva, leült s szintén ivott a végkimerülésig. Eközben valamin összevesztek, s a fiú ezzel vált el az apjától: — Gyere csak haza, majd otthon leszámolok veled! Az öreg Bayer délben hazavánszorgott s mielőtt asztalhoz ült volna, előbb elverte a feleségét, aztán rátámadt a fiára, akit a szobából kiutasított. A legény kiment az udvarra, utána az ..édesapja. Ott künn összetűztek s dukalodás közben