Pesti Napló, 1909. március (60. évfolyam, 51–76. szám)
1909-03-02 / 51. szám
v V- 180 Budapest, kedd PESTI NAPL 6. 1909. március 251. szám. Nemi betegség női bajok, bőrbetegség úgy gyengeségi állapot alapos gyógyítására, mint kiválóan képzett szako ■ - orvost legjobban ajánlható — v. kórházi, megyei és kór.pénztári főorvos, a Medjídió rend lovagja stb. Rendeli Budapest, Rákos lit fin esés* napon át. — Vegyi nímául ül UUj és görcsövi vizsgálat. Mérsékelt tiszteletdij. Levél utján is lelkiismeretes szaktanács. „Csavarrugós surlódó kötés“ cimű 1904. október 12 én kelt 33021. számú magyar szabadalom számára kerestetnek vették vagy engedményesed, Szives ajánlatok ¡C. 718.» jelige alatt küldendők J. RAFAEL, Wien, I , Graben 23. címre NT n R I részletre! Olesén! U 1 y Kl S Mindan kamat nélkül! Nagy választék a legegyszerűbbtől a legfinomabb kivitelig, Árjegyzék ingyen. Lakberendezési vállalat - hitelfőnükség Budapest, VX. ker., Szereden-utca 1/a* nisBiiBiBiniBiai f* I Alkalmi butoreladás!! ZjoHáxos&simh utón, felesszámnál mint» d»rabokni szolgáld mindennemű esztolon és karssítozott bútort, Háló- Ebédlő- Frl- és !? Kálón berendezéseket szilárd kivitelben és modern stylben, helyszűke intett S t hó végéig előállítási áron eladjuk, s kérjük, hogy ezen kedvező alkalmét a t.hútorvásárló közönség igénybe vegye. PATTI TESTVÉREK vn., RÁKÓCZI-ÚT 7. (Pannónia szálloda mellett) . FIÓKÜZLETÜNK HŰTŐSEN. Hasonhangzása más czéggel össze nem tévesztendő, ■iBagBBBBtBIBBBBIfllBBIBBSaBBBBBlBBIBBIBBBBBBUIIB ' INNEN-ONNAN Köny. Ne peregj az arcon végig, Ne csillogj a szempillákon. Mit keresel tiszta fény még E világon ? Forró csepped ne ragyogjon, Rejtőzzék a szívbe mélyen, Hogy a gúnyos mosoly hozzád El ne érjen. Aki mostan könyet hullat, Azt mondják rá : ósdi, avult! A könyező szenvedésnek Divatja múlt. Ez a világ nem a tied, Fájdalmadat nincs ki értse, Galamb nem búg, tova szállott S vijjog vércse. Tél van mostan, zimankós tél, A kopár föld nem hajt rózsát. Megdermeszti a könyet a Zord valóság. Szunnyadj csak a szív fenéken. Észrevétlen jobb ott néked. Bár az el nem sirott könycsepp ,FÁ! és éget. Feleki Sándor: Az öv története. Az öv keletkezése az ősidők homályában vész el. A klasszikus ókor szép asszonyai arra használták az övét, hogy a bokáig leomló peplum egyenes vonalaiba változatosságot hozzanak; az öv (cingulum) derékon megkötve, minden idefolyó ráncot mintegy kettészelt és a derék, meg csipő körül keletkező görbületekkel emelte az esztétikai hatást. A Karolingok idejében asszonyok és férfiak egyaránt hordtak övét. Az övét akkor igen hosszúra készítették, úgy, hogy a két vége elől egészen a földig lelógott. A középkor, mint mindenben, úgy az övben is nagy fényűzést fejtett ki. Aranynyal és drágakövekkel díszített övét ekkor viselték először. Az öv arany- és ezüstszövetből készült, amelyre gyémántból, drágakövekből, vagy gyöngyből virágokat, vagy más díszítést varrtak az asszonyok. Az öv alakja is megváltozott: elől lefelé megszélesedett, olyannyira, hogy egészen elfedte a ruhát. A XVI. században az öv rendeltetése kibővült: több zsebbel látták el, amelyben különféle apró szükségleti tárgyat lehetett tartogatni és a legyező aranylánc segítségével szintén az övhöz volt hozzákapcsolva. Újabban a divat különösen az övcsatban fejtett ki nagy fényűzést. E téren igen nagy a változatosság, mert készítésüknél föl lehetett használni igen sok ókori és modern motívumot és sárgarézből épp oly szép és tartós csatát készítenek, mint aranyból, vagy ezüstből. Tavaly a női divat terén az empire-ruha és a princessz-ruha vette át az uralmat, amelyek nem tűrik meg az övét, így most mintegy kiszorult régi jogaiból, de száműzetése nem fog sokáig tartani, mert a divat alkalmasint rövidesen visszajuttatja régi helyére. Manapság a legdivatosabb öv — már amennyiben hordják — bőrből készül, elől és hátul is egy-egy csattal. + A női cipő. A nők báli cipőjének tulajdonképpen olyannak kellene lennie, mint a ballerinák cipőjének, vagyis sark nélkül valónak. Ám erre a cipőre aligha fanyalodnak rá a nők. A szép női láb még mindig tetszik a férfiaknak és amíg ez így lesz, addig a nők mindig sarkos cipőt fognak hordani, mert csakis ez emeli a láb szépségét. Már túlhaladott álláspont, hogy a legkisebb láb a legszebb, de azért még mindig áll a régi igazság, hogy a láb szépsége a kicsiségével bizonyos arányban van. A középeurópai nőknek többnyire kicsiny lábuk van. Ezeket a kis lábakat természetesen mutatni kell, így tehát akár esik, akár nem, a férfiaknak az utcán is bő alkalmuk nyílik a kicsi lábakban és mesés cipőcskékben gyönyörködni. A táncmulatságok és bálok valóságos kiállításai a szép cipőknek. Fehér atlasz-, selyem-, szaffrán-, lakkos-, aranyos- és hímzett cipők egymásután cikkáznak el a néző előtt és e gyönyörű panorámát a nők éppenséggel nem rejtik el. Mindamellett az ici-pici női cipőnek már elmúlt a fénykora. A Lajosok korában a szép női cipők készítése egy-két cipészművész kizárólagos monopóliuma volt és azok csak márkinéknak és ezeknél magasabbrangu asszonyoknak szállítottak cipőt. Charpentier és Bourbon cipészmesterek neve a történelembe is belekerült. A sarkbéli cipő csak egyetlen egyszer volt divatban, akkor is csak nagyon rövid ideig, 1780 után. Rétif de la Bretone, az akkori idők legerotikusabb írója, több költeményt írt a pied de Fanchette-hoz (Fanchette lábához), amelyben afelett kesereg, hogy a sarkos cipő kiment a divatból. Ám a sarkatlan állapot nem tartott soká, ismét sarkkal látták el a női cipőt és a sarkos cipő uralma manapság is tart. Már egész költészete is van a női cipőnek. Minden valamire való operettben kuplét énekelnek róla és úgy látszik, ismét felderül a régi fénykora, amelyet már örökre letűntnek hittek. A Makkabeus király pénze. A győri kereskedelmi iskola egyik tanára, dr. Nógrádi Jenő ritka és nagyértékü régi pénz birtokába jutott. Ez Makkabeus Simon zsidó királynak ezüst sékelje, mely a Pallas Lexikon 6. kötetében az antik érmek között meg is van örökítve. Makkabeus Simon tudvalevőleg a Krisztus előtt 143—135. években volt Judea királya, a szilusokat kiűzte országából és a függetlenség feléül zsidó pénzeket veretett. A nevezetes lelet e pénzek egyike: Krisztus előtt 143-ból származik, tehát több, mint kétezer éves ezüstből van, előlapján egy kehely látható, körötte pedig e fölirás óhéber nyelven és betűkkel: „Izrael sékelje, 2-ik év.“ A hátsó lapon Áron kivirágzott vesszeje körül e fölirás van: „A szent Jeruzsálem.“ Az értékes leletet dr. Nógrádi tanár a magyar nemzeti múzeumnak szándékozik ajándékozni. + A newyorki felhőkarcolók telefonja. Az égbenyúló newyorki „felhőkarcolók“ némelyike oly hatalmas épület, hogy szinte városszámba megy már. Ezzel megfelelően az ily rengeteg épületekben rendkívül sok a telefon is, így például a Singer-gyár épületében 1300 telefonállomás van, a vezeték hossza pedig 400 kilométer. A City-Investing Buildingben a telefonállomások száma ezerhatszáz, a vezeték hossza pedig 600 kilométer. Mindent felülmúl azonban a Hudson Terminal Building a maga ezer kilométeres vezetékével és háromezer állomásával. •A Biblia-idézet a parlamentben. A porosz kép képviselőház múltkori ülésén Hoffmann Adolf szociáldemokrata ezt kiáltotta oda egy konzervatívnak: „Gondoljon Sirák5. fejezetének 14. versére!“ Erre a közbeszólásra senki sem felelt semmit, mert senki sem volt oly járatos a bibliában, hogy felelt volna. Aki azonban otthon utána lapozott, az említett helyen ezt találta: „Ha értesz a dologhoz, akkor tanítsd meg felebarátaidat is, de ha nem értesz, akkor fogd be a szádat!”