Pesti Napló, 1910. november (61. évfolyam, 259–284. szám)
1910-11-01 / 259. szám
18 Budapest, kedd PESTI NAPLÓ 1910 november 1, 259. szánt szotyori Nagy Zoltán hivatalnokokká, Treiber Kornél, Weisz Sámuel, Ilk Aladár, Fischer Mihály, Schusztál Gyula, Petzinger Ferenc, Bondi Ödön, Szpevák József, Békési Ignác, Tétsy Dezső, Jászay Lajos, Fischer Pál, ifj. Csiszár Elek, Salamon Béla műszaki hivatalnokokká. Kineveztetett továbbá: Honfi Sándor, Vidakovic József, Nagy Béla, Buscher Gyula, Stiegler Sándor Jenő, dr. Dankó János, dr. Kiss Ernő, dr. Lantos Ágoston, ifj. Raschko Antal, dr. Hernádi Lajos, Koób Richárd, Horányszky Miklós, Szeve- Tány Zoltán, Földvári József, Mirenic István, Szívós Géza, Barna Ernő, dr. Fülöpp Móric, dr. Gergelyffy Dezső, Duray Nándor, Stockinger Ferenc, Esser Károly fogalmazó-gyakornokokká, Schnitzler Gyula, Berliner Jakab, Friedmann Ábrahám, Káldor Lipót, Horvát Jenő, Beitser Ferenc, Kürti Imre, Tolnai Jenő, Keszthelyi Gábor, Graf Frigyes, Mlinko János, Perényi Iván, Rónai Dezső, Udvarhelyi Zoltán, Skramka Frigyes, Klug Frigyes, Polgár László, Vály Lajos, Mattanovich Árpád műszaki gyakornokokká. De mindenki sejtette, miről van szó. Valakit be akartak hozni az igazgatóságba s emiatt valósággal felárasztották a közgyűlést strohmanokkal. Mielőtt még az ülés megkezdődött, egy későn érkezett választmányi tag jött be, — égő szivarral a szájában. Egy barátja rákiáltott: — Az istenért, dobd el a szivart, mert baj lesz! — Miért? — kérdezte amaz csodálkozva. — Strohmannok vannak jelen. FŐVÁROS. A gázgyári szabályrendeletek. A gázvilágítási kérdés megoldására kiküldött bizottság ma délután dr. Bárczy István polgármester elnöklésével ülést tartott, amelyen a gázszolgáltatásról és a gázgyárak szervezéséről szóló szabályrendelet-tervezeteket tárgyalták. A gázszolgáltatásról szóló szabályrendelet általános tárgyalásánál Boross Soma úgy találta, hogy a gáztársaság által annak idején tett ajánlat több előnyt helyezett kilátásba a nagyfogyasztóknak, mint a szabályrendelet-tervezet. Ezzel szemben dr. Hajós Zsigmond a gázüzem mai berendezése mellett a kedvezmények megadása ellen nyilatkozott. Dr. Hertai Ferenc vezérigazgató konstatálta, hogy Borossnak igaza van, csakhogy a gáztársaság ajánlata spekulatív természetű volt ami egy magántársaságnál szinte természetes. A fővárosnak ilyen természetű érvekkel dolgozni nem szabad. Ha az igazgatóság ráján arra, hogy az üzleti eredmény a kedvezmények megadását lehetővé teszi, akkor ezeket a kedvezményeket amúgy is meg fogja adni. De most, amikor negyven milliós befektetés küszöbén áll a főváros, helytelen üzleti politika volna kedvezmények nyújtása. Egyébként a nagyfogyasztók a szabályrendelet értelmében minden akadály nélkül megkapják azokat a kedvezményeket, amelyeket részükre a ma is érvényben levő skála biztosít. A szabályrendelet-tervezetet részleteiben úgyszólván változtatás nélkül fogadta el a bizottság. Nagyobb vitát provokált a gázgyár szervezéséről szóló szabályrendelet-tervezet. Az általános vita során dr. Rózsavölgyi Manó szólalt fel elsőnek, aki a tervezetben megállapított hatásköröket általánosságban túllyosan részletezettnek tartja -s attól fél, hogy a hatáskörök ilyetén megállapítása az üzemet nagyon bürokratikussá fogják tenni. Dr. Hajós Zsigmond az igazgatóság tagjainak díjazása mellett foglalt állást, mert elvégre is kereskedelmi üzemről van szó és az igazgatóság tagjait minden kereskedelmi vállalat dotálja. Dr. Bárczy István polgármester szerint ez a szabályrendelet-tervezet éppen kommerciális szempontból haladást jelent; ami a díjazást illeti, az elől nem zárkózik el. Dr. He 1ta Ferenc felvilágosításai után Boross Soma a szabályrendeletnek a gyárvezetőkre, a világítási főnökre, az elárusító üzletek főnökeire és az üzemágak vezetőire vonatkozó rendelkezéseit kihagyatni javasolta, mert ezeknek külön szabályrendeletben van helye. Meha Kálmán tiszti főügyész rövid megjegyzése után áttértek a szabályrendelet részletes tárgyalására, amelynél igen élénk vita támadt, különösen a cégjegyzésre vonatkozó pontnál. Ennél a szakasznál ugyanis ■ dr. Glücksthal Samunak aggályai voltak a tekintetben, vájjon a cégjegyzés körül a kereskedelmi és váltótörvényszék nem fog-e nehézségeket támasztani, mert egy egyéni cégnek, amilyen a gázgyár is lesz, a tulajdonosa nem lehet jogi személy. Hertai Ferenc vezérigazgató azonban rámutatott azokra a precedensekre, amelyek e tekintetben Magyarországon már vannak, úgyhogy a bizottság a paragrafust változatlanul elfogadta. A többi pontok némelyikénél, különösen amelyek a közgyűlés hatáskörére és az igazgatóság szervezetére vonatkoznak, szintén hosszabb vita indult meg, amelyben többen vettek részt. A tervezeten több módosítást eszközölt a bizottság, amelyek közül lényegesebbek a következők: A közgyűlés hatáskörébe kívánja utaltatni a bizottság a főbb tisztviselők alkalmazási feltételeinek megállapítását; az igazgatóság tagjainak számát a tervezettel szemben 11 tagban (öt helyett) javasolja megállapítani a bizottság, mégpedig oly módon, hogy ezek közül hatot a közgyűlés választ, ötöt pedig a tanács extraneusokból nevez ki. A bizottság az igazgatóság tagjai részére megjelenési díj megszavazását tartja indokoltnak, amelynek összege azonban mind a tizenegy tagra vonatkozólag egy évben a 15.000 koronát meg nem haladhatja. Pontosabb módosítás még az is, hogy a gázbizottság tagja nem lehet az igazgatóság tagja is. A tervezet többi pontját változatlanul fogadta el a bizottság. * A Kelenföldön leszálló utasok kényelme. Annak idején, mikor a főváros közgyűlésén Willinger Ferenc bizottsági tag a kelenföldi állomáson bérkocsi kirendeltségét sürgette, szóba került az is, hogy az állomás létesítésének nagy akadálya, hogy a sósfürdőnél levő pénzügyi kirendeltség megállíthatja a kocsit és az érkező utas podgyászát ott fogyasztási adó szempontjából megvizsgálhatja. A közgyűlés akkor úgy határozott, hogy a főváros ennek az anomáliának megszüntetése érdekében lépjen érintkezésbe a pénzügyigazgatósággal. Azóta a Kelenföldön a bérkocsi-kirendeltséget a főváros tanácsa már létesítette, de a pénzügyigazgatósághoz intézett átiratnak semmi foganatja sem volt. A főváros azt kérte, hogy a pénzügyi kirendeltséget a pályaudvarra helyezzék ki, hogy az utas akadálytalanul jöhessen be a főváros területére. A pénzügy igazgatóság most válaszolt a főváros átiratára. Ebben az átiratban a pénzügyigazgatóság azt mondja, hogy a kelenföldi vasúti állomás kívül esik az adóvonalon és az állomáson magán csak úgy lehet pénzügyi kirendeltséget létesíteni, ha a pályaudvart a főváros zárt adóterületébe bevonják. A főváros most már megfelelő tárgyalásokat fog indítani ebben a kérdésben, 11t Jelölés. A főváros kerületközi bizottsága ma délben Márkus József elnöklésével tartott ülésén a csütörtökön választás alá kerülő kerületi orvosi állásra dr. Barta Gábort, a közmunkák tanácsánál megüresedett négy tagsági helyre dr. Bárczy Istvánt, Freund Vilmost, Morzsányi Károlyt és a lemondott Kér László helyébe dr. Preyer Hugót jelölte. A közlekedési bizottságban megüresedett helyre Krammer Károlyt, a díjtalan árvaszéki ülnöki állásra pedig Polgár Károlyt jelölte a bizottság. • ■* * A lakók omnibuszai. A kelenföldi Átlós-út mentén egy vállalkozó tizennégy háromemeletes bérházat épített. Minthogy azonban a Kelenföldnek ezen a részén villamos közlekedés nincs és ily módon a házakhoz való közlekedés nehézségekbe ütközik, a házak tulajdonosa beadványnyal fordult a fővároshoz, amelyben kérte, hogy engedjék meg neki, hogy a lakók kényelmére egész napon át öt percenként autóbuszokat járathasson a központi városházához. Az automobil-omnibuszokat a lakók és hozzátartozói« teljesen díjtalanul használhatják. A főváros ezt a kérelmet áttette a főkapitányhoz. * Átjáró-út létesítése. A főváros tanácsa azzal a kéréssel fordult a közmunkák tanácsához, hogy a Kőbányai-úti kislakásokhoz három átjáró-út építését rendelje el. A közmunkák tanácsa el is rendelte a három átjáró-út létesítését. * Villamosság szemétből. E hónap 4-én, pénteken délután négy órakor az új városháza közgyűlési termében Fodor István, a Budapesti Általános Villamossági Részvénytársaság igazgatója ..Villamosság szemétből“ (a városi szemét megsemmisítésének kérdése) címmel, száz vetített kézzel és eredeti felvétellel előadást fog tartani. * Építési hírek a fővárosban. A főváros magánépítési bizottsága ma délután tartott ülésében a következő új építési engedélyek kiadását javasolta a tanácsnak: Fischer Adolfné V., Dorottya-utca 723. hersz. a. négyemeletes házra; Mattausch Frigyes V., Nagykorona-utca 821. hrsz. a. négyemeletes házra; Woratschek Antalné I., Ménesi-út 13.360 hrsz. a. emeletes házra; Elek Emil I., Albert-utca 34. sz. a. családi házra; Mitterdorfer Ottó I., Ménesi-út 13.361 hrsz. a. emeletes házra; Meister Samu VII., Dongóutca 18. sz. a. földszintes házra; Horváth István X* Lengyel-utca 10. sz. a. földszintes házra; Mátrai Kálmánná II., Áldás-utca 12. sz. a. emeletes házra. Azonkívül számos átalakítást és gépállítást engedélyezett a bizottság. ' " ,1 0T."----— 1^..". -- -- ' - . ........- - .. ' ' - 1“ ílarka krónika (Lakatos a községben. — A kiapadt forrás. — Strohmann.ok.) Egy főherceg, nemrég vadászat céljából felkereste Magyarországot. Szent-Iván állomáson vasúti karambol következtében a főherceget vezető vonatnak hosszabb ideig vesztegelnie kellett. Nehogy a fenség unatkozzék, az állomásfőnök stafétát küldött a községházára, hogy a községberiek jöjjenek ki az állomásra a fenséget üdvözölni. A község bírája többekkel meg is jelent s üdvözölte a főherceget. Az üdvözlés után a következő párbeszéd fejlődött ki a főherceg és biró között. — A községnek hány lakatosa van? — kérdezte a fenséges ur. Három, fenséges uram, — felelte a biró. — Az lehetetlen! Unmöglich! Annyi ház és csak három lakatos. — Nincs több, fenséges uram. A kisebb javításokat magunk szoktuk végezni. A főherceg hidegen bólintott fejével és elbocsátotta, a küldöttséget. Aztán igy szólt a kamaráshoz: — Sorin Trotil ! A kamarás beleegyezőleg bólintott fejével és nem merte felvilágosítani az osztrák-magyar főherceget, hogy lakosság az nem lakatos. Va TíT A hajnali órákban még mindig folyt a bakkarat-játék egy klubban. De míg egész éjjel nagy bankok jártak, ezúttal csak harminc korona volt a bank. Molnár Jenő volt országgyűlési képviselő nézte a játékot. A bankár folyton veszített, de a játszók nagy részének már nem jutott semmi a harminc koronából. Valaki aztán panaszkodott emiatt. — Már ide sem lehet eljárni! Oly kicsi a bank, hogy egy ember megteszi az egészet, a többinek nem jut semmi... Molnár Jenő vigasztalta a panaszkodót és a következő analóg esetet mesélte el: — Egyszer elmentem a boglárvásárra. Tehe-net akartam venni. Késő délután volt már, a vásárosok már készültek hazafelé. Egyszer csak meg- , látok egy gyönyörű tehenet. Megkérdem a gazdáidtól, aki szomorúan állt mellette: — Aztán van-e elegendő tele. — Már hogyne volna, tekintetes uram. Amikor erről meg akartam győződni, legnagyobb meglepetésemre tapasztaltam, hogy a tehén csepp tejet sem ad. — De hiszen nincs ennek a tehénnek teje, gazdauram ! Boszus hangon feleli: *— Hát hogy vóna, amikor reggel óta nézik, hogy van-e? Ki van az már fejve uram! * Egy fővárosi banknak ma volt a közgyűlése. Meglepő sokan jöttek el — olyanok is, akiket senki sem ismert a rendes tagok közül. ". jc|