Pesti Napló, 1914. november (65. évfolyam, 273–302. szám)

1914-11-12 / 284. szám

^ "lg . , ,J­aJl^UHk BnaapcSi, CJSUIUl wm PESTI NAPLÓ BOTönbcj Kft (SM. szám.) A nemzeti kölcsön . Az ország minden részéből érkeznek hoz­zánk a hirek és beszámolnak róla, hogy mi­lyen páratlan lelkesedéssel fogadja az ország közönsége a hadikölcsön kibocsátását. Töme­gesen kapjuk a leveleket, melyekben a jegyzés közelebbi módozatairól kérnek tőlünk felvilá­gosítást. Lapunk mai számának hirdetési ro­vatában közöljük egész terjedelmében az alá­írási felhívást. Ebből mindent megtudnak az érdeklődők, amit a kölcsönjegyzés tekintetében tudni óhajtanak. Elsősorban azt, hogy a kölcsönjegyzésre az aláírás november 16-ikán kezdődik és november 23-ig tart A 100 korona névértékű kötvény alá­írás, ám 91 korona 50 fillér, ha az aláíró az össze­get a jegyzéssel egyidejűleg lefizeti. Mivel azonban sokan vannak, akik a nemzeti kölcsönre készség­gel jegyelnének, de a pénzükkel a jegyzés rövid időtartama alatt még nem rendelkeznek, ezek szá­mára a részletfizetés kedvezményét biztosítja a pénzügyminisztérium, ha száz koronát meghaladó összeg jegyeztetett. Ilyen esetekben 10 százaléka a jegyzett összegnek az aláírással egyidejűleg bizto­sít­ékk­épen leteendő, még­pedig vagy készpénzben, egy megfelelő értékpapírban. A jegyzett összeget mnk ezt követőleg kell befizetni, még­pedig oly­képes, hogy az aláírási felhívás közzétételétől szá­mítva legkésőbb egy hónap alatt első részlet gya­ntot a jegyzett összegnek 40 százalékát kell be­szolgáltatni, míg a hátralévő 60 százalék befizetése két egyenlő részletben további egy hónap alatt lesz fizetendő. A kölcsönre jegyzők a befizetett rész-összegekről néhány nap múlva a pénzügyminiszter által leállított ideiglenes elismervény­eket kapnak kézhez, amelyek ellenében az államkincstár egy későbbi időpontban a szabályszerűen kiállított köt­vényeket kiszolgáltatja.­­­­ Előfordulhat azonban éppen a háborús viszo­nyok következtében, hogy a jegyezni akaró csak a jegyzést követő hónapokban lesz abban a hely­zetben, hogy a jegyzés§C(|aKs£ánt pénzéhez teljes­­összegében hozzájuthasson. A kölcsöntervezet al­kalmas módon ezen is* segít. Gondoskodás történt ugyanis aziránt, hogy az Osztrák-Magyar Bank és a M. kft. Hildtkeresőnpén­ztár úgy főintézeteinél, mint vidéki fiókjainál már a részletbefizetéseikről a pénzügyminisztérium által kiállított ideiglenes e­smervényekre is az érték 75 százalékának ere­jéig és­ a jelenleg érvényben lévő 5­­­ % -os váltó­leszámítolási kamatláb mellett előlegkölcsönt nyújt­sam. Ennek a kedvezménynek a gyakorlatban az a jelentősége, hogy a jegyzés idejében elegendő, ha az aláírónak a 10 százalékos biztosítékon kívül a jegyezni óhajtott összeg 40 százaléka rendelkezé­sért áll, amelylyel az első részletnek kellő időben való kifizetését biztosítani tudja. Az első részletről szóló ideiglenes befizetési elismervény is ugyanis az aláíró a befizetett részösszeg 75 százaléka ere­jéig előlegkölcsönt kaphat, amely éppen fedezi a következő részletnek — a jegyzett összeg 30 szá­zalékának — befizetéséhez szükséges összeget A­ második részlet befizetésért szóló ideiglenes e­smervényre ugyancsak 75 százalék erejéig szin­tén előlegkölcsön szerezhető, amely az­ utoló rész­let befizetésekor elszámolást nyerő biztosítékkal együtt elegendő arra, hogy az utolsó részlet, a jegyzett összeg 30 százaléka is teljes kiegyenlítést nyerjen. Így tehát mindenki az aláíráskor rendel­kezésére álló összeg kétszeresét jegyezheti, mert a jegyzett összeg másik felét a részletfizetések so­rán eszközölt lombardírozás révén előnyös feltéte­lek mellett a kellő időre akadálytalanul megszerez­heti . Kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat igénybevételével jegyzett száz koronás névértékű kötvény kibocsátási ára 98 korona, tehát 100 fillérrel drágább, mint azoknak a kötvényeknek­­ára, amelyek az aláíráskor teljes összegükben ki­fizetést nyertek. Ez az árkülönbözet csak látszó­lagos, de nem tényleges és annak az eltérésnek­­természetes következménye, hogy a részletekben­­történő befizetéseknél a befizetési határidők egy, iletve két hónappal későbbre esnek, mint azoknál a jegyzéseknél, amelyeknél a jegyzett összegeket már az aláíráskor teljesen befizették. Az utóbbi módon befizetett összegek az aláírás napjától kez­dődőleg már az államnak gyümölcsöznek, míg a kedvezményes befizetési módozatot igénybevevő a későbbi befizetési időpontig a jegyzésre szánt ösz­szeg kamatjárt maga élvezi. E kamatnak felel meg az az 50 filléres árkülönbözet és így ennek csak kiegyenlítő szerepe van. A részletfizetés kedvez­ményét igénybevevőket tehát a kibocsátási tervezet semmi anyagi hátránynyal nem sújtja. Megemlítjük még, hogy a kötvények már 1914 november 1-től kezdve 6%-kal kamatoznak; minden év május 1-én és november 1-én, tehát félévenként váltják be a szelvényeket, úgy, hogy az flső szelvény 1915 május 1-én kerül beváltásra. A hadikölcsön jegyzésére vonatkozó mindennemű felvilágosítást díjmentesen nyújt a Magijar Bank és Kereskedelmi Részvény­társaság, Budapest, V. Vilmos császár­ út 32., mely ugyancsak díjmentesen eszközöl minden a kölcsön jegyzésével összefüggő bankszerű tranzakciót. (A király jegyzése.) Bécsből táviratozzák, hogy őfelsége elren­delte, hogy magánvagyonából igen jelentékeny összegeket jegyezzenek úgy az osztrák, mint a magyar hadikölcsönre. Ő felsége rendelete folytán az 5 császári és apostoli királyi felsége magán és családi alapjainak vezérigazgatósága ötmillió koronát jegyzett a hadi­kölcsönb­ől. A legelső magyar ember példája min­denesetre lelkesítől­eg fog hatja országszerte s csak fokozni fogja azt az áldozatkészséget és érdeklő­dést, amelylyel már eddig is mindenki részt óhaj­tott venni a kölcsönben és amely remélhetőleg meg­­ fogja mozdu­tani és az ország közgazdasági és a hadviselés sikere érdekében a hadikölcsön jegyzé­sére fogja igénybe venni azokat a jelentékeny ösz­szegű milliókat, amelyeket egyesek a háború kitö­rése óta indokolatlan és, túlzott óvatosságból kama­tozatlanul maguknál­­tartanak. A jegyzés a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank rt. útján történt (A főváros 87 milliót jegyez)­­ A pénzügyi bizottság ma délelőtt dr. Bódy Tivadar alpolgármester elnöklésével tartott ülésé­ben tárgyalta a pénzügyi osztálynak azt az előter­jesztését melyet a fővárosnak a magyar hadiköl­csön jegyzésében való részvétele tárgyában kidol­gozott. Az előterjesztést dr. Berczel Jenő tanácsos ismertette. Az előterjesztés szerint a tanács fel­hatalmazást kér a közgyűléstől, hogy a magyar hadikölcsönben 10.000.000 koronával részesedhes­sék. Erre a célra felhasználni kívánja a főváros kezelésében álló jótékony alapok négy millió ko­ronányi pénzét és hat millió koronát a községi alap kölcsönpénzeinek terhére akar jegyezni. A tanács annak kimondását is kéri, hogy az össze­geket az aláírás alkalmával zárolják és mondják ki, hogy ha a pén­­ekre szükség lenne, úgy a fő­városnak jogában áll a papirosokat lombardírozni. Az előterjesztéshez elsőnek Walder Gyula szólott hozzá, aki a­zt mondta, hogy ne zárolja a főváros az egész összeget, hanem csak egy részét, a másik részét jegyezzék szabadon, mert ezzel is növelik azt a bizalmat, amit a kölcsön iránt az egész or­szágban felkelteni minden számottevő tényezőnek kötelessége. Báró Herzog Péter azt kívánta, hogy a határozatban ne mondják ki már most, hogy a kötvényeket lombardirozni is lehessen. Dr. Bódy Tivadar alpolgármester reflektálva báró Herzog Péter felszólalására, kijelentette, hogy a tíz millió olyan pénz, amelynek egy részére talán belátható időn belül nem­ is­ lesz szükség, de egy­ részére vi­szont esetleg már hónapok múltán szükség lehet Ezért kívánatos, hogy a lombardirozás jogát már most megadják. Dr. Bárczy István szerint a kölcsön jegyzésénél, minden attól függ, hogy milyen biza­lommal vagy utak a kölcsön egész ügylete iránt. A fővárosnak e téren is elől kell járnia példával és különben is az ő meggyőződése szerint a főváros erre a kölcsönre semmi szín alatt ráfizetni nem fog. Székely Ferenc figyelmeztette a bizottságot, hogy a zárolás ebben az esetben csak formula és a kötvény sem eladásban, sem lombardírozásban , korlátozva nem tesz. Csatlakozik Walder felszóla­lásához, mert meggyőződése szerint a legszeren­csétlenebb béke esetén is csak emelkedhetnek ér­tékben a kötvények. Bízik a magyar állam hitel­képességében. Ennek a kölcsönnek fontossága és teljes sikere nemcsak abban áll, hogy a nagy pénz­intézetek és biztosító­intézetek, szóval a gazdagok és nagyok jegyezzenek, hanem a kisemberek is. Előtte az lebeg, hogy még legalább 500.000 ember átlag 1000 koronával járuljon hozzá e kölcsön sikeréhez, hogy ezzel megadhassuk a hadseregnek a szükséges pénzügyi támaszt Ha ezt a dolgot most jól megszervezik, nagy szolgálatot tesznek. Arra kéri a polgármestert, hívja fel plakátokon a főváros lakosságát a kölcsönben való intenzív részvételre. Az elöljáróságok a jegyzési akciót a leg­nagyobb odaadással szervezik. A bizottság ezután Feleki Béla indítványával egyetemben, mely sze­rint a kötvényeket szükség szerint fel lehet hasz­nálni, ezt az előterjesztést is egyhangúlag elfogadta és pedig oly formában, hogy hat milliót zárolva és négy milliót szabadon jegyezzen a főváros. (Országos akció) A Magyar-Francia biztosító részvénytársaság szerdán megtartott igazgatósági ülésében elnöke Ormody Vilmos főrend indítványára elhatározta, hogy a kibocsátandó hadikölcsönre másfél millió koronát jegyez s az öt évre zárolt címleteket azon­nal átveszi. Egyúttal felhívta és buzdította összes vezér ügynökségeit, és képviselőit hogy felei köré­ben a hadikölcsön jegyzését a legbehatóbban pro­pagálják. A siker előmozdítása érdekében elhatá­rozta a „Magyar-Francia", hogy az érvényben levő moratóriumi rendelkezésektől eltérőleg, a legmaga­sabb kötvénykölcsönöket nyújtja és úgy a folyó évben, valamint a jövő év elején esedékessé váló életbiztosítási tőkéket már most számí­tol­ja le, il­letve fizeti ki, ha a felek a kifizetésre kerülő ös­-­ szegeket a hadikölcsön jegyzésére fordítják. A Magyarországi Gyógyszerészek Nyugdíjegye­sülete elhatározta, hogy a nemzeti kölcsönből száz­ezer koronát jegyez. Az Újságkiadó Tisztviselők Egyesülete Sümegi Vilmos elnöklete alatt ma tartott ülésén elhatározta, hogy százötvenezer korona összegű címletet vásárol az új kölcsönből Kassáról jelentik. A város törvényhatósági bi­i­zottságát a főispán pénteken délelőtt 10 órára rend­kívüli közgyűlésre hívta össze, amelynek egyedüli tárgya: Előterjesztés a hadikölcsön céljaiba a város közönsége részéről 250.000 koronának leendő jegy­zése iránt. Szabadkáról jelentik: A városi törvényhatósági bizottság tagjai kedden dr. Biró Károly polgármes­ter elnöklete alatt tar­tott értekezletükön elfogadták a tanács ama­ javalatát, hogy a város a nemzeti kölcsön kötvényeiből egymillió korona értéket jegyez. • A Magyar Vegyészeti Gyárosok Országos Egye­sületének vezetősége báró Kohner Adolf elnöklésé­vel tartott üléséből lelkeshangú körlevélben szólí­totta fel a kötelékébe tartozó iparvállalatokat, hogy hazafias áldozatkészséggel minél jelentékenyebb ösz­szeget jegyezzenek az új államkölcsönből Nyíregyházáról jelentik: Nyíregyháza városá­nak pénzügyi szakosztálya tegnap tartott ülésén a tisztviselői nyugdíj és iskola alapból félmilliót sza­vazott meg a hadikölcsön céljaira. A nyíregyházai ipartestület tegnap tartott gyűlésén egész tőkéjét, 30.000 koronát, a hadikölcsön céljaira fordítani el­határozta. A vármegye és az árvaszék szintén je­gyezni fog. Nyíregyházán mintegy két és ifi miffió jegyzés várható.­­ Mint már annak idején, az Osztrák-Magyar Bank főtanácsának utolsó üléséről kiadott közlés megemlítette, a főtanács elhatározta, hogy a hadi­kölcsönök kötvényeire, illetőleg az ezekről szóló ideiglenes elismervényekre a leszámítolásra min­denkor megállapított hivatalos kamatláb mellett kölcsönt nyújt. Kölcsönnyújtás a címletek névér­tékének 75%-áig történik. A kedvezményes kamat­láb további intézkedésig, azonban legalább is a hadi kölcsönökre történt befizetések utolsó határnapjától számított egy évig marad érvényben. A bank to­vábbá elhatározta, hogy olyan kézizálog-kölcsönök után, amelyeket más kölcsönnyújtásra alkalmas ér­tékpapírok ellenében folyósít és amely kölcsönök­ről kimutatható, hogy a hadikölcsönökre való be­fizetés céljából vétetnek fel, csakis a váltóleszámí­tolásra mindenkor érvényes kamatokat fogja fel­számítani wvwwvwwwwvwvwwwwwww Hazafias dolgot cselekszik, de a nyaga érdekeit is szolgálja, aki a nemzeti kölcsönre jegyez !

Next