Pesti Napló, 1915. március (66. évfolyam, 60–90. szám)
1915-03-23 / 82. szám
/ 8 Kedd hagyták a figyelő tornyot, közvetlen közelékben két gránát pukkadt szét. Ugyanakkor a lövedékek mind sűrűbben zúdultak a városra, felkavarták a kövezetet, sűrű füstbe burkolták az egész környéket, a cél előtt leesett lövedékek pedig víztölcséreket kavartak fel. Délben fél egy órakor a tűz tetőpontját érte el. Ekkor a tüzelés a Csimenlik és Hamidie erődökre, valamint a körülöttük levő megerősített helyekre összpontosult. A modern hajótüzérség hatalmas harca az erős parti erődök ellen érdekes, megrázó látvány volt. Egy óra után a harc heve lassanként engedett, de röviddel utóbb ismét annyira fokozódott, hogy az erődök teljesen eltűntek a füstben. Két óra után a szövetségesek megváltoztatták taktikájukat, amennyiben egyes ütegeket bomláttak változó távolságból. A helyes távolság keresése nehéz problémának látszott. A gránátok vagy rövid távolságra a vízbe, vagy pedig túl messzire, Csanak-Kaleh városba estek. Délután a bombázás egyneved négy órakor éppen tetőpontját érte el, amikor a Bouvet francia sorhajó téret kapott és tülkedni kezdett, míg elülső részével ég felé emelkedett. A török erődök legénysége hurrá kiáltásokba tört ki. Torpedónaszádok és más járművek siettek a sülyedő hajó segítségére, de csak kevés embert mert a hajó egyrészt aknába ütközött, másrészt a víz felett teljes értékű találatot kapott, aminél fogva a legsúlyosabban megrongálódott és gyorsan süllyedt. Néhány perccel későbben látták a tudósítók, hogy egy brit hajót török lövedék elülső fedélzetén talált. Letört árbóccal igyekezett a Dardanellák kijárata felé, de ez az igyekezete nyilván a géprongálás következtében percről-percre nehezebb lett. Röviddel ezután egy másik brit hajó teljes erejű találatot kapott a fedélzet közepén és szintén el kellett távoznia a harc színteréről. Délután négy óra negyvenöt perckor egy harmadik brit hajó is súlyosan megrongált állapotban a török ütegek őrületes tüzelése közben kénytelen volt elvonulni. A legsúlyosabb csapás volt a szövetségesekre, hogy a brit hajó kénytelen volt a török ütegek tüzelőhatásán belül a part felé jutni , ott megállani. Teljes egy órán át próbálkoztak a szövetségesek, hogy ágyúikkal fedezzék a megsemmisítésnek kitett csatahajót, amíg azután nyolc teljes találat megpecsételte fáradozásuk hiábavalóságát. Ezután újabb tíz perce következett a kínos visszavonulási harcnak. Végül a hajók golyozápor közben eljutottak a Dardanellák kijáratához, de az erődök tüzelése addig nem szűnt meg, amíg az utolsó ellenséges hajó el nem tűnt a tűzvonalból. Ez a csata első ízben hozta a szövetségesek hajóit hosszabb időre a török ágyúk tűzvonalába. Az eredmény a török tüzérség főbiztosságánál fogva rettenetes volt, míg az ellenség, holott megközelítően 2000 gránátot tüzelt el, egyetlen üteget sem tudott elhallgattatni. A csata tényleges eredményéről már küldöttünk jelentést. A harc lefolyása a török legénység bizalmát fokozta. Konstantinápoly, március 22. Az Osmanischer Llyod kiküldött tudósítója jelenti Gallipoliból: A Bouvet-ügy immár teljes tisztaságában áll előttünk. Két kitűnő volltrefferünk összezúzta a gépházat, a 650 főből álló legénységből csak 64-en tudtak csapataikhoz visszatérni, míg a többi 586 ember részben meghalt, részben sebesülten, vagy sebesületlenül fogságunkba került. Jelentéseink szerint, Párisban nem szándékoznak a Bouvet veszteségeinek listáját közzétenni. A fogoly tisztek beszélik, hogy behajózásuk előtt, a szokásos hajónévsort sem vették fel. Valószínűleg ez is egyik oka a francia kormány rejtélyes titkolódzásának. Egyébként ez a körülmény megerősíti a foglyok vallomását arról, hogy a Bouvet már elindítása perce óta áldozatként szerepelt. Ezt a hajót arra szánták a franciák, hogy az erősebb akció érdekében, elsülyesztésre átengedjék nekünk. Az angol admiralitás ma rendjelekkel tüntette ki azokat, akik a Bouvet személyzetéből megmenekültek. London, március 22. A Reuter-ügynökség jelenti, hogy az Amethyst cirkáló kettészakította a Kilid Bahr és Khanak közti kábelt. Hat hajó a rossz idő miatt visszavonult Tenedosba. Milano, március 22. A Giornale d'Italia jelenti Athénből. Az ostromló angol és francia hajók legénységéből háromezer ember meghalt, ezer embert megmentettek, néhány százan a partokig úsztak s ott elfogták őket. Úgy látszik, hogy az angol és franca admirálisok a bombázás folytatása előtt csapatok partraszállítását akarják megpróbálni, hogy a Dardanellák erősségeit szárazföldről támadják meg. — Athén, március 22. Az ide érkezett két új angol sorhajón kívül még öt új francia csatahajót várnak. Tenedoszi és myllenei jelentések szerint a szövetséges flotta veszteségei nagyobbak, mint eleinte hitték. Az Inflexible súlyosan megrongálva érkezett Tenedosz szigetének északi fokára, a Gaulois a Navria-szigetnél horgonyoz, ahova komoly megrongálódások miatt kellett befutnia. Többé-kevésbbé megrongálódtak Cornwall, Ocean és Prince Georges. A francia hajók közül pusztán a Charlemagne egészen sértetlen. A Bouvet-nak az elsülyedéskor csak hét altisztjét és huszonhét matrózát mentették meg, míg ötszáz ember a tengerbe veszett. Genf, március 22. Egy londoni magánértesülés szerint Churchill így nyilatkozott: — „Tíz egységig terjedő veszteséggel számoltunk, tehát nyugodtan várjuk azt, ami következik." A szövetségi flotta tegnapi tengernagyi tanácsát nem a Queen Elisabeth-en, mely kijavításra szorul, hanem a Sonffran fedélzetén tartották meg. Oroszország Bulgáriánál akar csapatokatt szállítani Szófa, március 22. Köztudomásra jutott, hogy az orosz kormány kérdést intézett a bolgár kormányhoz, vájjon megengedné-e Bulgária, hogy orosz csapatok szálljanak partra Burgasban és ebből a dél-bulgáriai kikötőből keljenek útra Bulgária területén át Kirkilisse és Drinápoly felé. Kétségtelen, hogy sohasem fog akadni bolgár kormány, amely ezt idegen csapatoknak megengedné, erőszakkal pedig nem lehet orosz csapatokat bolgár kikötőben partratenni, mert Burgas éppen úgy, mint Várna, a háború kitörése óhóaknákkal van elzárva. A görögök Lemnosz megszállása ellen Athén, március 22. A görög sajtó az angol és francia csapatoknak Lemnosz és Tenedosz szigeteken való partraszállásával foglalkozik, amiről Görögország közvéleménye, minthogy Venizelosz a görög sajtó számára való minden idevágó közlést megtiltott volt csak a legutóbbi napokban szerzett tudomást. Az „Akropolis" határozottan ellene fordult annak, hogy az angol és francia csapatok görög földet használjanak fel katonai célokra. Politikai körökben is kedvetlenséget okozott ,a hármas szövetségnek görög birtokként tekintendő területen követett önkényes eljárása és teljesen elégtelennek mondják az angol követ részéről a volt Venizelosz-kabinettel szemben tett azt a nyilatkozatot hogy a szigeteket csak átmenetileg szállták meg. Enver pasa és Talaat bey Egy hazugság cáfolata Konstantinápoly, március 22. A Miti távirati ügynökség a következőket közli: — Az ellenség azzal tetszeleg magának, hogy fantasztikus híreket közöl állítólagos nézeteltérésekről, amelyek Enver pasa belügyminiszter és Talaat bej hadügyminiszter között történtek volna. Bár a hírnek abszurditása teljesen feleslegessé teszi a cáfolatot, mégis fel vagyunk hatalmazva ez alkalommal kijelenteni, hogy a legteljesebb harmónia uralkodik a kormány egyes tagjai, valamint a kormány és a nemzet között. A tüzérek egymásra néztek, nem káromkodtak többet s ők is lefeküdni készülődtek. Megolvastam, hányan aludtunk a szobában. Harmincketten. Künn esett a hó és azon a néhány méternyi helyen harmincketten aludtunk egymás mellett békésen, nyugodtan, holott különböző nyelveket beszéltünk, különböző templomokba jártunk imádkozni és különböző nézeteink voltak a világról, az emberekről és a háborúról Másnap reggel megköszöntem a házigazdának az éjjeli szállást Szerettem volna valahogy kifürkészni a gondolkozásmódját — Ugye maga lengyel? — kérdeztem tőle. _ — Az vagyok! ~ felette csöndesen, minden kevélykedés nélkül — Szereti az oroszokat? Rám nézett szürke szemeivel és nyomatékosan így szólt: — Azok is emberek! — De rossz emberek! — vetettem ellen. — Vannak közöttük jók is! Jómagam is ismerek olyat. Igaz, hogy erre mindenfelé nekik adják a jobb földet, nekünk, lengyeleknek csak a homokosa jut . . . De azért ők is emberek . . . — A lengyelek összeházasodnak az oroszokkal? — Azt már nemi — tiltakozott élénken — azt már nemi... Tudni akartam a háborúról való vélekedését Kérdeztem tőle, nem tett-e kárt neki a háború. — Dehogynem — válaszolta — dehogynem! Nagy kárt okozott nekem. Itt ágyúztak a fejünk fölött. Egy golyó becsapott a házamba. Az istálló összeomlott. Két tehenem meg egy lovam pusztult el. De az még semmi. A katonák elvitték mindenemet. Krumplit, lisztet, disznót, zsírt, kenyeret, ruhát — mindent, mindent . . . — Mégsem haragszik rájuk? — Nem én! — Hát miért nem? Hiszen rosszat csináltak magának! Derűsen csengett a szava, amikor azt mondta: — Mert ők is csak emberek! ! Melegség lopózott a szívembe és olyanfélét gondoltam, hogy nem hiába járt Krisztus a földön. Megszorítottam a kezét, menni akartam. Utolsó szóképen megkérdeztem, szokott-e sokat imádkozni? — Szegény ember nem igen ér rá ilyesmire! — felelte mosolyogva. PESTI NAPLÓ » 1915. március 23. & & PESTI NAPLÓ Kérjük az előfizetőket, kiknek előfizetése március 15-én lejárt, szíveskedjenek a megújításról idejekorán gondoskodni, hogy a lapot akadálytalanul küldhessék tovább. A Pesti Napló előfizetési árai Magyarországba és Ausztriába: 1 hónapra .... 2 K 80 fillér 8 „ „ 3 Félévre 16 Németországba: 1 hónapra . ... 5 K 20 fillér 3 „ . . . 15 „ 60 „ Divat-Szalonnal együtt a magyar korona országaiban negyedévre 10.500. Hadavonult előfizetőinknek pontosan szállítjuk a „Pesti Napló"-t tartózkodásuk helyére, ha a tábori posta szánt át, az ezred nevét és számát, a századot kiadóhivatalunkkal közlik.