Pesti Napló, 1917. november (68. évfolyam, 270–295. szám)
1917-11-11 / 279. szám
Vasárnnap PESTI NAPLÓ J woranter TU s és JH5k«l-3Mikszát3i-Kr. j/jg 43 fi,léi-ért. — A SiaHóik Könyve a legkiválóbb magyar és külföldiirók regényeit hozza. Most jelent meg Jókai: Mégsem .Lasz belőle tekintetes asszony. Ezt követi Slope világhírű regénye. A zendai fogoly. A Milliók Könyve mindenhol kapható. — Eddig. 53 szám .jelent meg. J .lkán Gyula szőrmenagyáruháza Károly Antaily-nt 19. divatlapját bérmentve küldi. Volt már a Sorrento-Bar éttermében . (Tehéz-körút 10.1. Gyönyörű hely, meleg vacsora kaptató és Orisz Emil zongorahumorista játszik. SZÍNHÁZMŰVÉSZET A kolozsvári színészei jubileumi Ma hajnalban piros-belűs szinlap-cédulákat ragasztottak ki a kolozsvári hirdetőoszlopokra..., Címep van a kincses városban, A magyar színészet ünnepe. Ebben a nagy újságpapír szükségben — fájdalom — nem időzhetünk sokáig a kolozsvári ünnepnél, de csak úgy szó nélkül mégsem mehetünk el mellette. Erdély fővárosában 1792. nov. 11-én, tehát éppen 125 esztendővel ezelőtt, pergett le az első magyarnyelvű színielőadás. Nevezetes dátum ez, mert tulajdonképpen ittkezdődik a magyar színészetnek egész napjainkig való folyamatos élete. Hiszen ami kevéssel e dátum előtt történt, a Kelemen László-féle pesti próbálkozás, majdnem teljesen meddő kísérlet maradt. Kelemen nem tudta valóra váltani a maga rajongó vágyát, társulata szétoszlott, ő maga visszavonult s a pest-budai játékszínekben hosszú időre elhallgatott a magyar szó. Nagy-Magyarországnak végre is a kis Erdély ISR a segítségére. Mikor u. i. a kolozsvári játszótársasáág kellőképpen megerősödött, az áldozatkész •Wesselényi, akit az erdélyi országgyűlés állított aszínészek élére, kettéosztotta a színtársulatot s annak felét Ernyi Mihály vezetése alatt Nagy-M Magyarországba, különösen pedig Pest városábaküldötte. Ez a társulat azután állandóan Magyarországon maradt és alapító törzsét képezte az öszszes magyarországi társulatoknak. A magyar színészetnek tehát Kolozsvár, ez az első színházépítő erdélyi város Lett a Mekkája és nagyon sokáig egyedüli központja, amennyiben a Wesselényi színjátszói innen rándulgattak el Debrecenbe, Váradra, Szegedre, Miskolcra, Pestre, hogy mind akét magyar hazában magasra emeljék a Kelemenek kezéből kihullott zászlót. S mikor végre a Nemzeti Színház felépítésével a magyar színészet igazi központhoz jutott, a nagy budapesti testvérintézetet mindig a kis Kolozsvár látta el színészekkel. Mindezzel még csak megközelítőleg sincs méltatva a legkedvesebb és legrégibb magyar színház-város szülészeti jelentősége. De hiszen ez ezen a szűk helyen nem is volt szándékomban. S hogy miért szólaltam meg mégis? Hát „ , , Istenem, amikor Mekkában ünnep vagyon, EZ igaz hivő, ha már nem lehet az ünnepen, legalább napkeletnek fordul . . . ,s Pataki József közöltük Pataki Józsefnek, a Nemzeti Színház jeles tagjának nemes tartalmú visszaemlékezését, amelyben — számítva a papirhiánynyal — s a kolozsvári Nemzeti Színháznak adózik s a mai ,nevezetes évfordulóról visszatekintve, ismerteti a sszínház történetét. Ez a történet azonban így nem teljes, mert a színháznak nemcsak fényes múltja,hanem szomorú jelene is van. S a múlt ragyogásába tekintve, a jövőt féltjük, amikor látjuk, hogy In nemes hagyományokon élő város színészete is abba a betegségbe esett, amely minden érdek föléa saját zsebét helyezi. Ebből a kis történetből —és nagyon helyesen — hiányzik a jelen üzleti szellemű mozidirektora, aki egyik kezével az állam szubvenciójáért tipikus vidéki előadásokat rendez, a másik kezével pedig mozikat szervez, részvénytársaságokat alapít és színházi ügynökségekben működik olyan idealizmussal saját kollégáival szemben, hogy legutóbbi közgyűlésén még a Színészegyesület is — Janovics dolgait bírálván — pirulva sütötte le a szemét. A jubileum fénye talán arra is jó, hogy benne jobban meglátjuk a jelen sivárságát s ez reményt nyújt arra, hogy az állami gondoskodás a színház sorsát olyan kézbe teszi, amely a régi hagyományokat kelti életre s a kolozsvári színészetet ismét az 5 knrtazellalhivatottságának útjára tereli, de hangja reményt nyújt rá, hogykésőbb még használható tagja lesz az együttesnek. Az előadás fáradt és színtelen volt; Wagner megrázó, túlfűtött muzsikájának hatását semmivel sem segítette a rendezés. A zenekart Kerner István vezényelte, helyenként lendületesen. (k. e.) (*) A tél tárlat megnyitása. Nagy érdeklődés mellett nyitotta meg szombaton délután József főherceg képviseletében gróf Apponyi Albert veillás- és közoktatásügyi miniszter a Képzőművész v. Társulat téli tárlatát a Szépművészeti Múzeumban.. A minisztert gróf Andrássy Gyula elnökkel élén a vezetőség fogadta s báró Forster Gyula intézett hozzá üdvözlő beszédet, Apponyi válaszában kegyelettel emlékezett meg a harctéren elesett anyvészekről, majd elismerését fejezte ki a dobozoknak, akik a magyar dicső sírt növelik. Békereményekkel fejezte be beszédét a miniszter, aki ezután a tárlatot megtekintette. A tárlat vasárnaptól kezdve naponkint reggel 9 órától fél --ig, vasárai:"... és csütörtökön délután , és6 óra kv.:ott is nyiitva van. (*) V^JiMt Két sTI.r- tölti fit váltakozva a Vigszinház jövő heti r_"':r.^rát. Hétfőn, szerdán, pénteken, vasárnap a „Románc"-ot játszszák, kedden, csütörtökön, szombaton a „Féltékenység"-et. Vasárnap délután a „Tündérlaki lányok"-at adják Varsányi Irénnel és Hegedűs Gyulával. Szombaton délután ,,Az ördög'' kerül színre. (-) ,,Vandergold kincssi-Tig.^ A Vandergold kisasszony egymagában tölti be a jövő héten is a Városi Színház, műsorát. Minden este adják Bényi Aladár kedvelt operettjét,, amelynek dallamos számait már mindenfelé játsszák. Vasárnap délután a „Tavasz és szerelem." mulattatja a közönséget. (*) Modern Színpad. A Modern Színpad estéi a leglelkesebb érdeklődés mellett, változatlannul megtartják táblás házaikat, amikre napokkal előbb, elővételben fogy el minden, jegy. (*) Csak nésány napig. Noha az Apolló Kabaré maeyszerű műsora minden ekági előadására táblás házat vonzott, az igazgatóság e bégre tűzte ki az új műsor premierjét. A mostani műsor ? Herczeg Ferenc, Hevesi Sándor, Szép Ernő, Lakatos László és Kőváry Gyula darabjai és tréfái már csak néhány napig terülnek színre. Az esti előadások pontban nyolc órakor kezdődnek. (*) Szenes Fülöp. A Szenes Fülöp kiállítást a kultuszminiszter megbízásából dr. Nagy Árpád nyitotta meg. A főváros és a Szépművészeti Múzeua megbízottai mér kiszemelték gyűjteményeik számára Szenes Fülöp néhány művét és a közönség is állandóan vásárol a Ferenciek tere 9. szám alatt a Műterem fényes helyiségeiben naponta 10—7 között. (*) „A halott vallomása." A Royal-Apolló szombati premier-közönsége mindvégig feszült érdeklődéssel kísérte I'Weisler Frigyes német író „A halott vallomása" című, négy felvonásos drámáját, amelynek főszerepeit a berlini Deutsches Theater olyan szerjai játszották, mint Sonja Magda, Höbling Ferenc és Reinert Kurt. A bemutatott nagyszerű mozidalab megrendítő végzetdráma, de természetesen, modern keretben, amelynél a legújabb idők ízlésének megfelelően a bűnügyi romantika is szóhoz jut. Egy hites, de elszegényedett hegedűművész elárvult leányának megrázóan tragikus sorsa pereg le előttünk, akit végzete éppen akkor hoz össze egy Burns nevű gonosztevővel, amikor az életküzdelemhez való bátorsága elhagyja. Az árvalány e pillanattól fogva vak eszközévé válik Burnsnais bandájának cinkostársukul szegődik és végre is két évi börtönnel lakol gyengeségéért. A börtönből kijövet, sokáig küzd az élettel, mig végül rámosolyog a szerencse: nevelőnői állást kap egy előkelő grófi háznál. Itt a fiatal gróf belészeret, feleségül is veszi és rövid ideig zavartalan boldogság aranyozza be napjait, amíg a gaz Burns véletlenül rá nem talál és a múlttalvaló fenyegetőzéssel halálba nem kergeti. A megrázó filmnek rendkívüli sikere volt, a Royal Apollónak sokáig nem kell újdonságról gondoskodnia. (*) Az elveszett paradicsom. Fulda híres regényét filmre alkalmazták és külföldi diadalmitjáról most eljutott Budapestre. A szépségéül és művészetéről egyaránt híres amerikai színésznő, Christians Mady kreálta női főszerepét. A filmet hétfőn, mutatja be az Uránia s ezen kívül még két filmet: az egyik amerikai gyártmány, Baalah isten bálványa címmel és ennek érdekes eseménye Indiába® játszik. A másik dán gyártmány. ..A réti rózsa" a címe. A hétfői előadásokra már elővételben kelnek el a jegyek. Az előadások kezdete öt, hét és kilenc óra. (••••) A Mozgókép-Otthon, új szenzációi. A Mozgókép Otthon hétfői műsorát méltán lehet a maga nemében egyedülállónak nevezni az egész világon. „Bogtan Stimoff" című játékfilmjében a bolgár király működött közre, hogy ezáltal a film jótékony hivatását szolgálja. Kívüle nemrég elhunyt, felesége I.leonora királyné és leányai is közreműködnek. Izgalmasan és érdekesen szövött cselekményének főszerepeit nagyrészt a meni Burgszájiház tagjai játsszák, közöttük Reimers, Medelsky Lotti, Tilly Kutschera, Franci, továbbá Maxpurgó bárónő és Wien legszebb asszonya, Procaver asszony. Szófia, Wien, Berlin és Newyork a cselekmény színtere. Szinte pazarlás számba megy, hogy ilyen páratlan ritkaság mellé a Mozgókép-Otthon egy olyan remeket állított be, mint a „Rettegés" című négyfelvonásos dráma, A valamennyire, Bakko „Szamárbőrének" a tartalmával. Amit ebben a filmben Brúnó Decztrli produkál, a« Olaf Feins ébő Homunkultts alakítását sokszorosan felüláúlja. (• ) „Az utolsó Dankó-nóta." Nagy Endre és Zerkovit,. Béla énekes játékát a Royal Orfeuunba». ma, vasárnap délután olcsó helyárakkal mutatják be a teljes esti műsorral együtt. A Sörkabaré vidám műsorában nagy sikere van Szenes Béla „A hrivtolos :Aanor" cimű kis operettjének. (*) Szinyi Élet. frománc-szimoi adszt é Sei 1.-t Incze Sándor népszerű hetilapja, i közli Kajin.Járy Pi'igyes .,Bűvös szék" cimű vígjátékját és érdekes. . .v.nyitásokat mond el Monác ferenc kossulói ~,'í:i"erjérőL (*) Zzszl.:cs Dívni. Faragó Jenő előkelő esi i :d::' /:i ' lapja Bomác-számot adott a thétan. Kímyeteg kép, sok érdekes cikk foglalkozik a Vig~ ' házi ujdonsággral. ( •') A színházak műsora. Operaház. Ma : Bánki I: JI' Környey vek — Kedd: Hegyek alján MiVerreil - - Szerda : C.:irman Buriánnal. — Csütörtök: Sábár i királynője. Péntek: Orfeusz és Pete Ellen. — Szombat: Etjazzók Buriánnal és Petz Elen. — Va-sárnap: Don Juan. — Nemzeti Színház. Ma délután: A hadifogoly. -- Ma, szerda, csütörtök és vasárnap este: Árva László király. — Bélfő: Az ember tragédiája. Kedd és szombat: A dada. — Pénteken: Riclaird. — Jövő vasárnap délután: Pacsirtaszó. —• Vígszínház. Ma délután: A Tündérlaki leányok. —• Ma, hétfő, szerda, péntek és jövő vasárnap este éj Románc. — Kedd, csütörtök, szombat: Féltékenység — Szombat délután: Az ördög. —• Jövő vasárnap délután: Vengerkák. — Magyar Színház. Minden este és vasárnap .délutánonkint: A szerető. .—A Kirdle Színház. Minden este: ,Sztambul rózsája. •— Vasárnap délutánonkint: A csárdáskirályné. . — Városi. Színház. Minden este: Vandergohl kisasszony. — ÍrtaHsárnap délutánonkSnt Tavasz és szerelem. I f4) Operaház. Szombaton este ..Trie és Isolde" került színre az Operaházban, ebben a szeizonban először. A szereplők — Burián, SebőkSári, Rózsa, Venczell és Berts Mimi , a régiek " volik, Melet kivételével, akit Schmidt Rezső szenztélyeszek. A fiatal tenorista kis szerepében sem SSigec. todop: beleilleszkedni a zenedráma stílusába, ZEME ( Hangverseny. A Budapesti Zeekaregyesület szombaton tartotta ezidei első háziversenyét a Zeneakadémián. Az egyesület jeles karnagyávak, Lichtenberg Emillel és lelkes művészcsapatával alkalmunk lesz bővebben foglakozhaitni a két testvéregyesület: a Magyar Nők Karegyesületénel, és a Budapesti Karénekegyesület tíz éves fennállásának Izbnevina kapcsán, mely ebben BT idényfog lezajlani többnagyszabású hangverseny : keretében. A mai hangversenyt Sugár Viktor orgonajátéka ve tte be; a sokszor méltatott kiváló mű-tésa: Barl: egyik korálelőjátékát, azután a C-dar T~'sta Fugát írta elő az ő tisztult izlésfi, művészi felá-fásában és befejezett tökéletességű tetonilaisága.?. Hardorff Anna berlini énekművésznő Haifexi „Teremtés" oratoriumából egy relilatív és majd Scambert-dalokat énekelt, jól istadlétíl, sötét színezetű magasszoprán hangján, mely a további képzés feltételével sok reményre jogosíthatja az énekesnőt Mendelssohn ,,Reformáció-szinfrónia"-ja volt az est főértéke;" megkapó nagyvonalúság, természetesen ömlő kontrapunktika, dallamgazdaság jellemzik e művet, mely nem alkalmi dolognak készült: a zeneköltő nővére ajánlotta elnevezését a benne feldolgozásra terülő Luther-koralis miatt. Fölemlítésre érdemes, hogy Németországban ez a szimfónia csak mily kevéssé népszerű, nyilván, mert egyházi jellege természetesen nem ütheti meg az ő Barh-juk mértékét. Minden elismerésre méltó Lichtenberg művészi tette és ambíciója, melylyel ezt az örökszép — azonfelül jelenleg mégis alkalmi-zeneművet betanításával újra emlékezetünkbe hozta. Beethoven „Egmont-nyitánya” feezte be az estét. A rövidmultú zenekar a legjobb úton van, hogy nem sok idő elteltével zeneélettünknek egyik fontos és régen nélkülözött faktorává legyen. A megtelt terem hálásan és sokat tapsolt. Hangversenyek IlcassivSighí hangversenyei: Daihnanyt Kraoj 13-iki estélyére az összes jegyek elkeltek. Következő zongoraestélye december 5-én lesz. — Keéri-Szántó Imre 14-én játszik. A nagyszabású műsor: Beethoven, Liszt, Chopin, Dohnányi. — Dohnányi—Hubay— Kerpety 16-án Dvorak, Schumann, és Mozart trióit játsszák. — Wahlbauer—Kerpety vonósnégyes hangversenye 18-án vasárnap délután lesz. Közreműködik: Bartók Béla. A műsorban újdonság Debussy cselló- szonátája lesz. A Lyra hangversenyei: Ma délután Winter rí népszerű előadása. Olcsó helyárak. Este Harry M'Orden felolvasása. Jegyek délelőtt a Lyránál és délután illetve este a Zeneakadémiábam. — November 13. Ney Elly zongoraestje. — November 18. Koncz János hegedűestje. A Harmónia hangversenyei: Az Erdélyi Hadikiállítás szimfonikus zenekara ma délelőtt 11 órakor tartja harmadik matinéját a Vigadóban. Jegyek 1—3 koronáig. — Kerékjártó Gyula 14-én az Erdélyi Hadikiállítás szimfonikus zenekarának hangversenyén közreműködik. — Hétfőn, november 12-én van a Ságody~ est. — Kotányi Nelly és Erzsébet november 18-as( tartják'* Vigadóban haD^^senyiiket.