Pesti Napló, 1920. november (71. évfolyam, 259–282. szám)
1920-11-03 / 259. szám
Négy napon át Szünidei minden teheráru-forgalom és csak fa- ész£iiszállitó vonatok vágtatnak végig az országon. Megnyugvással köszönti mindenki a kereskedelmi miniszter erőteljes lépését , és várjuk, hogy a négy nap meghozza a fordulópontot a példátlan küzdelemben, melyet e szegény, lesújtott ország a tüzért folytat. Küzdelem a tüzért — ide egyszerűsödött mindennapi életünk, a história vad zivatarai után, de hovatovább ide egyszerűsödött maga a história is. Birodalmak marcangolják egymást a nagy szénmedencékért és a világtörténelem legnagyobb versengései után a helyzetkép aszerint alakul, hogy melyik országban van több fűtött szoba. Négy nap — csodákat nem várhat senki a négy naptól, különösen azután, hogy négy naptól várjuk azt, ami négy hónapon keresztül nem történt, alig történt eredményesen vakmi. Ez a régi Pató Pál-módszer évszázados bűne a magyarnak, amely vérévé vált és egyéniségétalkotja. A háború, a forradalmak sem higították volna meg azt a sűrű vért, amely türelmesen lesi a felhők vándorlását, madarak vonulását és a ráérés filozófiáját a tökéletességig, a tizenkettedik óra flegmatikus betoppanásáig fejlesztette. A tizenkettedik óra végzetes politikája ez, az a politika, ahol a legválságosabb időkben esztendőkön át egy hajszálon múlhatott minden, egy nemzet sorsa, jövője, nyugalma, boldogsága. A háborúra békében kell készülni, a télre pedig nyáron. A tél a maga leselkedő veszedelmeivel maga a háború, minden bajnak, bűnnek, átoknak és szövetségese és az öt háborús esztendő legalább arra megtanított mindenkit, hogy a tél veszedelmeit nem akkor kell immunizálni, amikor a higany a fagypontra száll Fával, szénnel ellátni ma egy nagyvárost és egy országot, gondoskodni arról, hogy a szegény ember tűzhelye ki ne hűljön, ez ma a legmagasabb politika, ami a nemzetközi szituáció emelkedésétől és sülyedésétől a mindennapi magánéletek hullámzásáig mindennel összefügg. A tűzifa-és szénellátás közigazgatása, nem szimpla közigazgatás, amely lebonyolódhatok a bürokratikus apparátus megszokott sablonjai szerint. Nem tudjuk, hogyan történt, de a helyzet ma kétségelenül az, hogy a kereskedelmi miniszternek meg kell állítania a vonatokat és négy napra beszüntetni minden áruforgalmat, hogy négy napon keresztül csak szén és fa fusson be a fővárosba. Ha nagyon pontosan körülnéznénk a magyar közélet minden területén, sok ilyen négy napra volna szükség ... a kényszerhelyzetek örökös változása ez és bizony elszomorító, hogy a legfontosabb dolgokban egyáltalában támadhatnak kényszerűhelyzetek. Valamikor semmi sem volt nagyon sürgős és olyan boldog volt az életünk, hogy még az se ártott túlságosan az országnak, ha elkésve történt minden — valamikor olyan hatalmas volt mindennapi életünk talapzata, hogy a legnagyobb ügyetlenség se rendíthette meg ... Ma a legkisebb hiba is súlyosan veszélyeztetheti életünk rendjét — ma épp ezért nincs magánügye se a polgárnak, se a hivatalnak - ma nincs egyetlen órája, de egyetlen perce sem az országnak, aki tovatűnhet úgy, hogy vnajd jön négy rap, amikor mindszfent kipótolunk. Harding győzött az elector-választásért Amerika úl elnökének politikai programmja .* Londonból azt a hírt kapjuk, hogy a Westminster Gazette newyorki távirata szerint az amerikai elector-választások Harding győzelmével végződtek. Harding óriási többséget kapott. Hardieg, a reparhiláriánus-párt jelöltje, ötvenöt éves, huszonkilencuk elnöke lesz az Uniónak. Ohio állam már többször jelölte őt Amerika elnökének. Harding egyfalusi orvos fia, anyja padig hollarys származásra asszony volt. Nagy anyagiÁsztermék közepette végezte el tanulmányait és már márot ftafeal diáik saját szorgalmaiból tartotta fen, magát 1891-ben feleségüg vette Kling, Florencet. Hivatásos ujságiró volt és később lapkiadó lett. Lapja, az Ohio Stor mindjobban fejlődött és Ohio legelterjedtebb lapja lett. Jelenleg bankigazgató és egy nagy gyár felügyelő-bizottsági tagja. Politikai pályafutása során Ohio kormányzója lett, majd 1912-ben Ohio Washingtonba küldte a szenátusba, ahol tagja volt a külügyi bizottságnak. * Egészen a leguutóbbi időkig nem kötötte magát pozitív politikai programmhoz, most azonban, az elnökválasztási kampányban, teljes erejével a republikánus párt programmja mellett agitál. A szenátusban Loodgr .szenátorral együtt Wilson népszövetségi programmja ellen küzdött, mint ahogy egyáltalán temperamentumánál, pályafutásánál és politikai fölfogásánál fogva mindig ellenese volt Wilsonnak. A professzorral szemben ő képviseli a gyakorlati ember fölfogását. Megválasztása tehhát azt bizonyítja, hogy az amerikai nép elfordult Wilson háborús politikájától. Harding a szabad kéz politikáját és Európával szemben a tartózkodás elvét hirdeti. Ez gazdaságilag nagy hátrányt jelent Európára nézve, amelynek újjáépítése —mint azt a brüsszeli konferencián is cfj&AguMi megálapitották — At Alérika segítsége nékül igen nehéz. A szenátusban tanúsított magatartásaihoz híven ellenzi Amerikának a népszövetségbe való belépését és sürgeti az amerikai csapatok visszatérését az európai megszállott területekről. Németországgal szemben a háborús állapot rövid úton való megszüntetését követeli. Az amerikai választási kampányban nagy szerepet játszott az ír kérdés is. A corki polgármester halála éppen akkor következett be, amikor a választási harc elérte tetőpontját és így Harding megválasztásával Amerika népe megmondta ítéletét az ír-kérdésben is: nem avatkozik az ír ügyekbe. Belpolitikai tekintetben Harding ugyancsak követi főelvét, a szabad kéz politikájának a biztosítását. Jellemző a következő adoma, amely közszájon forog Amerikában: — Mr. Harting, hiszi ön, hogy kétszer ket- négy? — Erre csak akkor adhatok választ, ha a mellékkörülményeiket is gondosan fontolóra veszem, mert minden attól függ, hogy miképpen értelmezzük a kétszer kettőt. A választási kampányban a nagy tömeg alig vett részt. A pártok szenvedélyesen korteskedtek, a választók tömegét azonban nem tudták magukkal ragadni Az amerikaiak belefáradtak a politikába, különösen a háborús politikába — és éppen ennek a körülménynek köszönheti Harding győzelmét Az amerikaiak legfőbb vágya, hogy már legyen vége a háborúskodásnak és minthogy ez Harding programmjának egyik sarkalatos pontja, ő reá szavazott, a lakosság túlnyomó többsége, nemi törődve alelnökjelölt politikai programjának többi részével. A tömeg részvétlensége mellett mindkét párt választási költségei óriási összegeket tesznek ki, sőt, az amerikai és az angol lapok egybehangzó tudósításai szerint eddig választásra sohasem költöttek annyit, mint most. jjpg 2 korona 259. szám Szerda, november 3 Budapest, 1920 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 25 kor. Negyed évre 70 kor. Fél évre 140 Egész évre 280 kor. Egyes szám ára: Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon 2 kor. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Erzsébet körút 18 szám TELEFON: József 62-30, 62-31, 62-32 Éjjeli szerkesztőség: Józs. 71-15, J. 62—35. Felelős szerkesztő: József 62—36 A gabonarendelet :közili Szerdán dönt a minisztertanács, csütörtökön a kormányzópárt értekezlete (Saját tudósítónktól.) Hogy az ellálatlanokat kellő mennyiségű tiszttel láthassa el a kormány, gondoskodnia kell még bizonyos mennyiségű gabonáról, azon a kvótán felül, amelyet eddig kivétett a termelőkre. A gabona megszerzése az országmai pénzügyi helyzete mellett súlyos nehézségek elé állítja a kabinetet. Arról van szó, hogy a szükségletet a forgalmi áron szerezzék be, ami azt jelenti, hogy rozsért az eddig megállapított négyszáz korona helyett mintegy nyolcszáz koronát, búzáért ötszáz korona helyett körülbelül ezer koronát fizessenek. Pénzt nem kifejezve ötszáz millió korona a differencia. Ezt vagy a fogyasztóknak, vagy az államnak kell megfizetni Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter az állam tízmiliárdos deficitje mellt ne talál fedezetet erre az újonnan jelentkező ötszázmillió koronáskiadásra, viszont Vaas József közéremezési miniszter semmi szín alatt nem akar beleegyezni abba, hogy ezt a fétanllráT-vot a fogyasztókra hárítsák át. Ez a differencia tette szükségessssé, hogy a két miniszer kedden este tanácskozásra üljön össze. A konferencia délután fél hatkor kezdődött a közélelmezési minisztériumban. A konferencián Korányi és Vass minisztereken kívül részt vettek a pénzügyminisztérium szakreferensei, ezenkívül Térffy Béla helyettes álamtitkár, továbbá Rubinek Gyula kereskedelemügyi miniszter. A konferencia végeztével beszéltünk Rubinek Gyula miniszterrel, aki ezt mondta munkatársunknak: — ötszázmillió koronás differenciáról van szó. Az a kérdés, hol találunk erre fedezetet? Az máris bizonyosnak látszik, hogy az országban nem találjuk meg a fedezetet. Most valami módos vivercet keresünk, amelynek segítségével előkerítheti a hatalmas summát. Én bízom benne, a az ideák,, amelyek felszínre kerültek, nagyon egészségesek és megesz az ötszázmillió anélkül, hogy ismét megterhelnék az államot és anélkül, hogy a fogyasztóközönségre hárítanánk át ezt a jelentékeny terhet. Az ügyben egyébként szerdán minisztertanács tárgyal, csütörtökön pedig a kormányzópárt értekezlete. Ezzel szemben a kormány egy másik tagja azt fejtegette munkatársunk előtt, hogy a megoldást egyáltalán nem látja ilyen optimisztikusan és azt hangoztatta, hogy a fölvetett ötletek közül egy sem látszik célravezetőnek ilyen nagy összeg kiverekedésére. Az illető miniszter szerint az a prognózis, hogy ebben a kérdésben változatlanul komoly a helyzet, de nem reménytelen. A nemzetgyűlés szerdai ülésén indítányok megokolása és interpelláció elmondása szerepel. Előzetesen Rakovszky István tesz elnöki enunciációt az Ereki—Korányi-affér dolgában s hír szerint ki fogja jelenteni, hogy mivel Ereki nem bizonyította be azonnal Korányival szemben a panama vádját, őt nemcsak feltételesen, hanem utólíísesen is rendreutasítja. Az ügyben egyébként a házszabályok magyarázata címén több felszólalás lesz.