Pesti Napló, 1921. január (72. évfolyam, 1–24. szám)
1921-01-05 / 3. szám
Szerda i SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET (arcosok Plázs Sándor új színműve mettől leszárták a bemutató zajos külsőségeit, úgy hat, mint egy régi darab, amelyet — nem tudni miért — felújítottak anélkül, hogy felfrissítettek volna. Régi jó ismerősünk az a helyzet, amelyből a tulajdonképpeni cselekmény kiindul. A fiatal orvosi feláldozza karrierjének a szerelmét és az előkelő tanár lányát veszi el, akit nem szeret. Ez a sivár eset meleg és megható színeket juttat az elhagyott leány számára, akit jól esik tisztának és deréknek látnunk. Indásak vagyunk érte a szerzőnek és várjuk a többit. A második felvonás — amellyel bátran kezdeni is lehetett volna a darabot, annyira elmond mindent, ami előbb történt, — érdekesebb és komplikáltabb színeket hoz. A karrier-férj és a professzor leánya nem boldogok házasságukban. A férjet az előkelő életbe igyekszik belecsiszolni az anyós és a feleség s amikor a férfi ez ellen fellázad és meleg otthont és szerelmet kér az asszonyától, akit most már szeret, a feleség azzal hűti le, hogy késő, szivében egy régi emlék tavaszát hordja. Az álarcot levetették a házasok, de így leplezetlenül sem találják meg egymást. Segít ezen a harmadik felvonás, amely a fiatal orvost megint elhagyott szerelmének közelébe vonja, annak beteg anyjához, aki csak a régi, valaha mindennapos Gézában bízik. Az egykori szerelem azóta asszony és amikor nem hallgatja meg az orvos ostromlását, megjelenik a professzor lánya, aki egészen eldobta álarcát, a gőgjét is és elhozza a szívét. Amit a második felvonás jobb útra visz a színpad szempontjából, azt a harmadik egészen a régi — nem patinás, hanem elfakult — vígjáték-recept szerint csinálja meg. Nem is valószínűen, de azért nem is érdekesen. Minden egészen érezhetően csak azért van, hogy a darabot be lehessen fejezni. A szerző, akinek sok jó munkájával találkoztunk már a novellairodalomban és eggyel a színpadon, ezúttal is sok figyelemreméltó jó tulajdonságot csillogtat meg s hogy ezt a darabot megírta, már csak emelkedett tendenciája miatt is, nem kell szégyelnie, de nem tett neki jó szolgálatot vele a színház, amikor előadta. A színészek közül Bajor Gizi állott leginkább a szerző segítségére. Az egyetemi tanár leányát művészettel formálta meg és lelki mélységeket is mutatott. Őszinte és közvetlenül meleg volt Tasnády Ilona. Mihályfy Bélát első nagyobb szerepében rokonszenvesen fogadta a közönség. Hegyesi Mária túlságosan karrikatúrának rajzolt tanárnő, a kitűnő Rózsahegyi és Fáy Szeréna játszották még a nagyobb szerepeket. A bemutató sikerével az író meg lehet elégdve nagyon: sokszor kitapsolták és a dialógusaiban elszórt ötletei is hatottak, szinte észre sem vették, hogy egyik-másikat mennyire észre akarta vétetni a színház. L. Z.*) A női festőnövendékek az epreskerti művésztelepen A Képzőművészeti Akadémia női növendéke számára eddig a Rudolf-téren lévő Palatinus-ház műtermében tartottak tanfolyamot. Most az Akadémia igazgatósága úgy intézkedett, hogy ezután a festőlányok is az epreskerti művésziskolában folytassák tanulmányaikat. Réti István tanár vezetésével Az újonnan kinevezett tanárok közül különben Réti az egyetlen, aki már elfoglalta hivatalát. Csók István ma látogatta meg először a növendékek műtermeit, a többiek — Vaszary, Benkhard, Glatz — még csak ezután fogják megkezdeni működésüket. (*) A község dolgába. Egy nagyszerű vígjátéknak a címe ez, amelyet Liptai Imre írt az Apolló-kabaré számára. A mulatságosan izes, kis darabnak nagy sikere volt, nemkülönben főszereplőinek: Rózsahegyi Kálmán vendégnek, Berki Lilinek, Gózonnak és Mihályi Vilcsinek. „Alveréb" című Maupassant-novellából készült finom darabbal hozott még Liptai irodalmat a műsorba, a poéták közül pedig Kulinyi Ernő és Emőd Tamás. (*) A külföldi kiállítások anyagának kiegészítése. A külföldi művészeti kiállítások bírálóbizottsága Csók István elnökletével értekezletet tartott a Műcsarnokban és kiválogatta azokat a műtárgyakat, amelyekkel a magyar reprezentatív kiállítás anyagát ki fogják egészíteni. A bizottság negyven festményt, szobrot és grafikai művet választott ki és ugyanezen célból szombaton értekezletet tart a Nemzeti Szalon k kiállításában és a Magyar Stúdió kiállításán. (*) Manchesteri kritika a „Szibill"-ről. Megírtuk már, hogy a manchesteri Prince Theatre december végén bemutatta Martos Ferenc, Bródy Miksa és Jacobi Victor „Szibiil" című operettjét, Harry Graham fordításában és José Collins-nel a címszerepben. Ma megérkezett a „Manchester Guardian" december 28-iki száma, amely hasábos cikkben számol be a magyar szerzők darabjáról és a meleg sikerről, amely az újdonságot fogadta. Az angol kritikus különösen a szövegkönyvet dicséri, ameses mint írja —» sokkal többet mond, mint a szokványos, librettók, drámai erővel teljes és romantikus, cselekményével mindvégig lebilincseli az érdeklődést. A muzsika — írja továbbá a manchesteri kritikus — nem tart mindig lépést a szöveggel, de nagyon finom, tetszetős, kecses és különösen a vidám számokban r megkapóan ötletes. A közönség rendkívül melegen fogadta a darabot és ünnepelte a címszerepet játszó José Collins kisasszonyt, aki egyike a legnépszerűbb angol primadonnáknak. Színházak hírei (*) A „Yushi" mérsékelt helyárak mellett csütörtökön és vasárap délután is színbre kerül, mindenkor az esti szereposztásban, Németh Juliskával a címszerepben. Kabaré (*) Az Apollo-Kabaré csütörtökön, — folyó hó 6-án — délutáni előadásiban is bemutatja a januári nagysikerű új műsort, mérsékelt helyárak mellett. Kezdete fél három órakor. (*) Vízkereszt napján, holtap délután 5 órakor mérsékelt helyárak mellett kerül színre az Intim-Karbaré nagyszerű műsora. Hétfőn premier! (*) A mai előadások. Operaház: Sába királynője (6). — Nemzeti Színház: Álarcosok (6). — Vígszínház: A hattyú (6). — Magyar Színház: Peer Gynt (6). — Király-színház: Offenbach (3 47). — Városi Színház: Buceukeringő (6). — Belvárosi Színház: Bandin Györffy (347). — Ekütéri Színház: Yushi (147). — Andrássy-úti Színház: Adugre et'itteir. Kísérleti módszer (7). — Várszínház: Cigányszerelem — Revü-szinház, Szilveszter )UiiuaciHi»i» a legmagasabb árban veszünk Sip-utca 7. Hönich és Lampel f*T Gi MOST 1 N M AVERCSENKO: FIGURÁK _ (NOVELLÁK) Ára . 55.t* JK. BARBUSSE: B CSODA . és más elbeszélések Ara 35.20 K Kapható : AZ EST könyvkereskedésében, Erzsébet-körut 18—20 Királyik tongykutyikot, ílifjkeretot miudenkinél fenek. Tel. J. 105-35 (Teréz-temp. szemben.) ÍCISBEO Most jelent meg: Dräsche Lázár Alfréd A tfizpróba és Tfszkereszt szerzőjének legújabb regénye Ára 74-80 . Kapható AZ EST könyvkereskedésében, Erzsébet-körut 18-20. ARANYAT,81-4-es régiségeket gyöngyöket teljes Crhmalvon WottS Károly király ut 28 Központi értékben vesziCíllílBlZBr SJötlU Városház, a lókapu mellett MEMZ1TB ROYAL ORFEUMI Erzsébet körút 31 Csütörtök délután fél 4-kor előadás a teljes új ünnep délutáni műsorral Telefon II. 121-68] Brilliánst legmagasabb árban, PLATINÁT 147-800 Kia HAMISFOGAT darabját 55 koronáért vesz I PMMPI ! L'Á órás, ékszerkereskedő, Dob-utca y 17 LEI li'ILLi LLIU Pontos címre ügyeljen! berendezések, javítások Tel.: József 1-48. Budapest, Rökk Szilárd utca 30 Szilitáns, aranyirt SCHWARTZ DÁNIEL, Budapest Ankét-palota, Anker-köz I. sz. legmagasabb napi árat fizetek! Ne letass előfizetni 3 hónapra 3 lapra 200 koronával! Budapestés TI inSísclieSeraOur VIL,Erzsébet-kurút 18—20, VI., Vilmos cal Mvár-ut 14, IV., Váci-utca 12. minden kohánytőzsdében. Vidéken: postautalvány utján. (Az együttesen elflíltettt ujságokat külfön-kikön cimszalag alatt postán kézbesitil. Bécsben : I. Kohlmarst ! Délben Este Pesti fiapié az Est Magyarország — A Tzetl Szinház bemutatója — PESTI NAPLÓ 1921 január 5. 5 KÖZGAZDASÁG i VwWflt Nyugat-K Magyarország Ausztriának? . Semimi jót'.— Növelni fogja az osztrák gazdasági mérleg passzívumát Azok a bécsi politikusok, akik Nyugat-Magyarországnak Ausztriához való csatolása érdekében propagandát csináltak, azzal szoktak volt érvelni, hogy Ausztriának Nyugat-Magyarországra fontos gazdasági szempontokból, elsősorban pedig Bécs élelmezése szempontjából ian nélkülözhetetlen szüksége. Kérdést intéztünk egy kiugló gazdasági szakemberhez, aki a süiketárgyalagok gazdasági anyagának előkészüle tében tevékeny részt vett, hogy mondja meg nekünk, mit jelenthet gazdasági szempontból Nyugat-Magyarország Ausztriának, valóra válhatnak-e azok a vérmes reményeik, melyeket az osztrákok Bécs élelmiszerekkel való effiállását illetőleg Nyugat-Magyarország iránt táplálnak? 1 . —Nagy csalódás fogja m érni — mondotta infformátorunk — az osztrák közvéleményt. Nyugat-Magyarország nem az a Kanaán,aminek az annexiós politiksa hívei Ausztriában feltüntetni szeretnék. Ha Nyugat-Magyarország viszonyait alaposabban tanulmányozták volna, már rá kelett volna jönni az osztrákoknak, hogy az az élelmiszer, arám-t ők onnét kaphatnak, nagyon csekély nő.Azékibcsi járulhat hozzá a bécsiek éhségének csillapításához. A szóbanforgó terület mezőgazdasági szempontból passzív és főleg gabonaneműekben tüntet fel jelemtékeny deficitet. Ez a hiány az 1911—1915. évi termésátlagok szerint Vas vármegyében 30000 mm.-ra, Sopron vármegyében 67.600 mmn.-ra, Sopon városában pedig 72.600 mm.ra rúg. Csak Moson vármegye az, amelynek egyes jelentéktelen arkitivuma (5600 mm.) van, ugy hogy az egész terület hiánya gabonaneműekben évente több mint 100.000 mm. Ezt eddig az ország jó gabonanery tövidékének termésfölöslege fedezte. Ha a frxsiták annexiós tervek valóra válnak, ezt a területet is dollárért vásárolt liszttel kell majd eltartani. A tukarmánymagvakban mutatkozó étrl - deficit 94.400 mm. volt. A burgonyahiányi szintézis "iánti: "ébi 200.000 mm.-A legfontosabb mezőgazdasági termékeknek deficitje csak növelni fogja Ausztriának amúgy is súlyos bajait!". Az osztrákok azt heszik, hogy élőárutokat és húst szállít majd nekik nagyobb mennyiségben Nyugat-Magyarország. Ide is kellemetlen meglepetés fogja őket érni- Amit onnét Ausztriába, vittek, az nem Nyugat-Magyarország területéről, hanem csak e területen laló közvetítők magyarán szólva: csempészek segítségével jirtott; oda fit, de tíz ország egyéb részeiből való. Valamit azért mégis kaphatnak az osztrákok Nyugat-Magyarországból: zöldséget, gyümölcsöd esetleg "sort. Mindez" bájosan pótolhatja Ausztriában a kenyér- és liszthiányt. Ami már most a nyugat-magyarországi ipart illeti, ennek elszakítása Magyarországnak kétségkívül nagy kárt okozna, anélkül hogy"Ausztriának számottevő gazdasági előnyöket jelentie. Valóban" van itt néhán" igen tekintélyes iparvállalat. Javarészt osztrák alapítások, amelyeknek létjogosultságát éppen az a körülmény adta meg, hogy nem Ausztriában, hanem Magyarországon vannak. Ittvédve voltak az osztrák versenytől. Ha most ennek ki lesznek szolgáltatva, egy részük kénytelen lesz az üzemét vagyeszüntetni, vagy lényegesen korlátozni. A nevezetesebb ipari vállalatok: Királyhidán egy konzerv és hántológyár, Lajtaújfalun jutafonó gyár és két vegyigyár, vízhatlan szöveteket, karton és gyapjúfiru előállító gyár Lajtaszentmiklóson, egy szőnyeggyár, egy kaucsukáru, egy gép- és fémáru-gyár és egy sörgyár Sopronban, egy takaró- és szőnyeggyár Pinkafőn. A legfontosabb azonban a három nyugatmagyarországi cukorgyár: Félszélfalva, Cinfalva és Nagycenk. Ez utóbbiakhoz az osztrákok különösen nagy reményeket fűznek, mert az évi cukorfogyasztásuk több mint kétmillió mmn., holott a területükön megmaradt négy cukorgyár alig produkál többet évi 200100 mm.-nál. A különbözetet ennek a három nyugat-magyarországi cukorgyárank kellene fedezni. Hát ez képtelenség. Ha ezek a cukorgyárak Ausztriához kerülnek, el lesznek szakítva attól a területtől, amely nekik a répát szállítja, úgy hogy nyersanyag hiánya miatt lehetetlen boldogulniok. Van még egy szénbánya is ezen a területen: a brenbergi. Ennek az 1913. békeévi termelése 5300 vagon volt. Hogy ez a szénmennyiség az osztrákok súlyos széngondjain nem fog sokat segíteni, egészen bizonyos. — • — Mindezekből megállapítható, hogy Nyugatmagyarországnak elszakítása Ausztriának igazán nem jelent hasznot, bár nekünk kétségkívül kárt okoz. Hogy érdemes-e és szabad-e ilyen körülményeik között ebbe a kalandba belemenni és a gazdasági kapcsolatnak évszázados kötelékeit Magyarország és Ausztria között örökre szétszaggatni: e kérdésre a józanul gondolkodó osztrák politikusok saját lelkiismeretük előtt aligha tudnak igennel válaszolni.