Pesti Napló, 1921. június (72. évfolyam, 117–141. szám)

1921-06-11 / 126. szám

2 Szombat PESTI NAPLÓ ''­ ­ 1 . A nemzetgyűlés a párba/mánia ellen A részvénytársaságok részvényeik­­5 százalékának beszolgáltatását­val leróhatják a vagyonváltságot Saját tudósítónktól.) A nemzetgyűlés m­a foly­t­­tatta a költségvetés részletes tárgyalását, azt a zap­ban nem végezte el.­­ A délelőtti ülésen 11 igazságügyi tárca került sorra. Vitters László keltett­­ feltűnést azzal, hogy ügyvéd létérg az ügy­védi kamarát támadta, amelyben szerin­t tisztessé­ges keresztény ügyvédnek nincs szavaa. Nagyobb beszédet mondott Rupert Rezső, aki­"megvédte a kamarát, azután alkotmányjogi kérésetekkel foglal­kozott. A sajtó kérdésében azt mondja, hogy a sajtójog elkobzása, a kolportázsjog megvonása te­rén nem látja még az őszinteséget sem. Nem le­het lapokat büntetni, csak egyéneket.• Ezen a téren a kormányt nem vezeti az igazság, mert vannak la­pok, melyek a magánélet szentségébe avatkoznak, rágalmaznak, a női becsületet támadják és ezeket a lapokat nem bántják. Emlékezzünk vissza, mi­lyen hangon írtak ezek a lapok a parlament egyik díszéről, Beniczky Ödönről. Határozati javaslatot nyújt be az ü­gyészség függetlenítéséről, a katonai bíráskodás és udvarnagyi bíróság megszüntetéséről, továbbá a bíráskodás egységesítéséről, a bírák és ügyészek illetményeinek szabályozásáról, az inter­nálásoknak a bíróság kezébe való adásáról. (Za­jos helyeslés az ellenzéken.) Rassay Károly: Többek­ között a lakbérren­delettel foglalkozik és támadja a fennálló képtelen állapotokat. Indítványt terjeszt in: a párbaj ellen. Ettől kezdve a délelőtti ülést négy vagy öt Friedrich-párti képviselő lármás viselkedése v­álta és ez a rögtönzött felvonulásuk, melyet Friedrich István mellett rendeztek, meglehetős sikerrel is járt. Ennek a csoportnak a részéről Hornyánszky Zoltán mondott beszédet arról, hogy azzal az eljá­rással, amelyet Friedrich István ellen tanúsítottak, elsülyesztették a jogrendet az országban. A jogrend sérelmét látja Ulain Ferenc több ismert kijelenté­sében, azután abban, hogy azok közül, akiket a Britannia-ügyben elítéltek, set,ki sincs fogva. Tör­ténjék vele akármi, — így fejezte be — itt áll igazsága tudatában, amíg agyon nem verik. Bródy Ernő volt a következő szónok. Bár­ a legélesebb ellentétben áll Hornyánszkyval, mégis azt, am­it a Tisza-ügyről mondott, mindenben alá­írja. Szintén a Tisza-ügy rejtelmeivel foglalkozik és a hivatalos eljárást bírálva azt mondja, hogy egy csomó em­ber életéről lévén szó, ilyet tanúsítani nem lett volna szabad. Folytatva az igazságügyi tárca kérdéseinek a bírálatát, azt mondja, hogy a rendeleti kormányzás a nemzetgyűlés negligálását jelenti. Beszél még a sajtókérdésről, azután pedig a lakásrendelettel foglalkozik. Az ülés végén Tomcsán­yi Vilmos PhI igaz­ságügyminiszter válaszolt állandó zajban és meg­n­­juló izgalmak­­közepette. Különösen mikor a Friedrich-ügyről szólott, Friedrich barátai olyan kitartó lármát csaptak, hogy a miniszter néha per­cekig nem tudott szólni. Egyebekben azt magya­rázta, hogy a per folyamán semmiféle illetéktelen befolyás nem érvényesülhet és visszautasítja azt a vádat, hogy ő a bíróságot meg akarta volna gyúrni, végül bejelentette, hogy az új sajtótörvény javasla­tát a jövő hét elején benyújtja. A délután­i ülést négy órakor nyitja m­eg Rakovszky Ist­v­án elnök. Tomcsányi Vilmos­­Pál itrázsiuraffimminiszter folytatja beszédét. Fölolvassa Iloriváns­ Ay Zoltán beszédének egyes passzusait a gyorsírói­ jegyzetek­ből. Ezekre most nem akar­­ reflektálni. Rupert Rezső határozati javaslatát, hogy „az ügyészséget függetlenítsék a kormányzattól nem fogadja el. Ami a katonai és polgári bíráskodás egységesítését illeti, ezt az elvi kérdést nem tartja "incidentalite" elintézhetőnek. A főudvarügyi bíróságnak a ren­des bíróság keretébe való beolvasztását sem fo­g­adja el, ennek a bíróságnak a fentartása jelen­tés­tlen költséggel terheli az államot. Az Internálást a miniszter nem hajlandó a bíróság hatáskörébe utalni, mert az inter­nálás preventív intézkedés, a bíróság pedig csak törvények alapján ítélkez­hetik. Rupert Rezsőnek azt a­ javaslatát, hogy a jövőben az ítéleteket a magyar szent korona nevé­ben hozzák, nem teheti magáévá. Amíg a pénz­ügym­ini­ztertől nem k...­ rá biztatást, nem ter­jest­het ki­ javaslatot a ii­r­ik fizetésrend­ezésérő­l. Rassay Károly párbajellenes in­dítványával szem­­ben utal a büntető törvénykönyvre, amelynek re­vízióján már dolgoznak. Egyes detiktumokat nem lenne tanácsos ebből az anyagból kiragadni. Egyébként kijelenti, hogy a Rassay javaslatában lefektetett elveket az előzetes munkálatoknál figye­lembe veszik. Mindamellett kéri Hal­my javaslatá­t­­. Ugyancsak elutasítani kéri Hor­nyán­szky Zoltánnak a jogilletéke­k felemelésére és Slachta Margitnak a válások megnehezítésére és a női raboknak női őrökkel való őrzésére vonatkozó javaslatait is. Ekkor feláll Hornyánszky Zoltán és kéri a tanácskozóképesség megállapítását. " Miután össze­sen tizenkilenc képviselő van csak a teremben, az elnök az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után Rakovszky István ismét megnyitja az ülést, de rögtön feláll Szilágyi Lajos és kéri a Ház tanács­kozóképességének megállapítását. Ekkor már har­minckét képviselő volt jelen a teremben, de a Ház még így sem tanácskozásképes. Az elnök elrendeli, hogy olvassák fel a katalógust,, A felolvasás során kiderül, hogy már harmincöt képviselő van jelen a teremben, mivel azonban a Ház még így sem tanácskozásképes, az ü­lést újabb öt perc... fel­függeszti. Öt órakor Rakovszky István elnök újból megnyitja az ü­lést. Kerekes Mihály kéri a határo­zatképesség megállapítását. Kiderül, hogy a Ház ü­lés­ mindig nem határozatképes Rakovszky István elnök kijelenti, hogy ezt így tovább folytatni nem lehet. A házszabályok 267. szakasza úgy intézkedik, hogy aki a névsor­olvasásnál nincs jelen, mindaddig nem kapja meg napidíját, amíg távolmaradása okát nem igazolja. Bejelenti, hogy a legközelebbi ülésen javaslatot fog tenni aziránt, hogy a távollevő képviselők napidíjuktól elessenek. A nemzetgyűlés tekintélyét is teljesen lejáratjál,, ezt nem lehet megengedni. Az ülést újabb öt percre fel­függés?!" Szünet után Tomory Jenő újból kéri a­ hatá­rozatképesség megállapítását, de akkor már ta­nácskozásképes a Ház és az ü­lést folytatni lehet. Rassay Káról­ az első felszólaló. A zárszó jogán beszél. Sajnálja, hogy Tomcsányi miniszter nen­ fogadja el párbajellenes határozati javaslatát. Rupert Rezső: Ez a keresztény kurzus! Rassay Károly: Évtizedek óta minden komoly reformgondolatot azzal temettek el, hogy majd a büntető törvénykönyv reformjánál valósítják meg. Meg van győződve arról, hogy a bün­tető törvény­könyv reformja egyáltalán nincs is előkészítés alatt. Furcsának találja, hogy ilyen fontos javas­latot a köztemetőbe helyeznek. A javaslat megfelel a keresztény és demokratikus szellemnek. Kéri a Házat, fogadja el a­ javaslatot. A nemzetgyűlés az igazságügyi költségvetést általánosságban elfogadta, azután pedig a határo­zati javaslatokról döntött. Rupert Rezső határozati javaslatát elvetették. Most Rassay Károly párbaj­ellenes határozati javaslatáról szavaztak. A javaslat mellett szavazott az egész el­lenzék, de mellette szavazott a keresz­ténypárt és kisgazdapárt több tagja is, így Linffauer Albin, Usetty Ferenc, Slachta Margit, Szalánczy István, Ilaypál, Kiss Ferenc, Berky Gyula, Huber János, Forgács Miklós, sokorópátkai Szabó István és piások. Szavazás közben Kerekes Mihály átkiabál a kisgazdapáton Kuna P. Andrásnak, aki ülve ma­radt: *­­ Kuna 1'. András párbajozni akar! (Nagy derültség.') A szavazás eredménye az lett, hogy Rassay határozati javaslata mellett hu­szonnyolcan szavaztak, elesne pedig hu­szonöten. A többség tehát leszavazta Tom­csányi igazságügyminisztert. Az ellenzék nagy éljenzéssel fogadta Rakovszky elnöki enunciációját s azután, részleteiben is elfo­gadták az igazságügyi tárca költségvetését és áttér­tek a honvédelmi tárca költségvetésének vitájára, amiről lapunk más helyén adunk tudósítást. A rendkívüli kiadások tételeinél — a gödöllői koronauradalom ötvenkét milliós kiadásáról volt szó — szólásra emelkedett Beniczky Ödön. Minapi beszédéhez, amikor a gödöllői koronauradalom­ kiadásairól beszélt, kü­lönféle reflexiókat fűztek. Azt állították beszéde kapcsán, hogy a kormányzó környezetében lévő tisztekkel és tiszt­viselőkkel szemben bizonyos sér­téseket követett el. Megállapítja, hogy beszéde m­­iatt tekinteti.Hn nem lépte túl a jogos kritika határait. Személyekről nem beszélt, ő csak a rend­szert támadta. Ha személyeket említett volna, az elnök bizonyára gyakorolta volna vele szemben a házszabály­szerű cenzúrát. Ki van zárva, hogy az elnök az állítólag megsértett liszteket ne védel­mezte volna meg. Felolvassa beszédének idevonat­kozó pontjait. Ezzel semmi egyebet nem akart mondani, mint, hogy feleslegesnek tartja az udvar­tartást, mert hiszen az 19­20-iki törvény nem ud­vartartásról, h­anem­ kormányzói hivatalról beszél. Ami a királyi várban látható, az mindenkire az udvartartás benyomását teszi. Felolvassa beszédé­nek azt a rész­ét, ahol a marsalltábláról és Ne­pallekről beszélt. Ez — mondotta — csak szónoki kép volt. Én jól tudom, — mondja Beniczky — n­ogy ezek az urak Nepallek nélkül is tudnak kés­sel és villával enni, asztalkendőt használni. Mégis spontán kijelentem, hogy beszédemnek ezzel a passzusával nen­ akartam senkit sem megsérteni. Én nent személyekről beszéltem, hanem a rend­szert támadtam. Kénytelen vagyok a mai napon történt események folytán ismét egy szónoki képet használni: ajánlom, hogy mikor a nemes vad va­dászása tilos, akkor ez a tilalom vonatkozzék az em­berekre i­s, akár a törvényszéken, akár azon kívül. Ha mégis alakulna egy vadásztársaság embervadá­szatra, én kijelentem, hogy kötélnek állok, beug­rok a hajtásba, elmegyek a vadá­szállásokig, de­ fi­gyelmeztetem a vadásztársaságot, hogy ebből köny­nyen vadászbaleset lesz A tételt egyébként nem fogadom el. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter a 7. sza­kasz után javaslatot nyújt be, hogy a nemzetgyűlés a közélelmezési minisztériumot jú­lius el­sejére oszlassa fel és a minisztérium ügykörét a földmívelésügyi mi­nisztériumba utalja át. A nemzetgyűlés a szakaszt ilyen módosítással fogadja el. A részletes tárgyalás során Fercsák Jenő fel­szólalására Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter ki­­jelenti hogy eláll a h­adikölcsönök kam­atre­dukció­jának gondolatától és a hadikölcsönök tulajdono­sai is csak úgy fognak vagyonváltsángot fizetni, mint mások. Az államadósságokat addig nem­ lehet a tőzsdén jegyezni, amíg az 1919 es szelvények be nem váltattak. E szelvényeket sürgősen ,és pa­dig a százalékkal beváltatja. Temesvári Imre felszólalása után Hegedűs pénzügyminiszter kijelenti, hogy a tö­ke­zerzöslés értelmében a hadikölcsönüket egységes rontásra kell becserélni. Módot nyújt arra, hogy a vagyon­váltságot hadikölcsönben fizessék még pedig tel­jes névértékben. Így sok hadikölcsönt fog kapni az állam, a többit pedig, ami a közönség kezében marad, an­nak idején az egységes típusú járadékra fogja kicserélni. Henzer István a 12. szakaszhoz szól hoz­z. Határozati javaslatot nyújt be ,melyben annak kimondását kéri, hogy ezentúl a bérleti szerződések­nél a törvényben lefektetett adómegállapítások he­lyeztessenek hatályon kí­vül és a felek egymás kö­zött döntsék el, ki fizesse az adót. Sokorópátkai Szabó István szintén ha­tározott javaslatot nyújt be, hogy a haszonbérlőre csak ak­kor legyen adókötelezettség kiróható, ha azt ma­gára nézve kötelezőleg elfogadja.­­ Rubinek Gyula javasolja, hogy a felesekre és harmadosokra semmiesetre se legyen az adó át­hárítható. Kuna P. András és Bodor György hozzá:­­4.­dája után Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter kije­lenti, hogy Sokorópátkai Szabi indítványát azért nem fogadja el, mert ezt a kérdést előbb iiligi­e­s­éli az illetékes szakkörökkel és a pártokkal. A kérdés rendezésére módot fog nyújtani egyik kö­vetkező javaslatánál. A­ 22. szakasznál Hegedűs Lóránt miniszter két új szakasz beiktatását kéri, amelyek kimond­ják, hogy a részvénytársaságoknak nem kell fel­emelniük alaptőkéjüket. h.­nem saját részvényeik 13 százalékát szolgál­tathatják be a vagyonváltság lerovására, ha ennek a kötelezettségnek július 30-ig eleget tesznek. temesvári Imre javasolja, hogy vézesse.­.. leltárba a bankoknál lévő részvények sor- és da­rabszám szerint, hogy visszaélések ne történjenek és a bankok ne gyakorolhassanak nyomást a tőzsdére. Huszár Károly kéri a pénzügyminisztert, hogy a jövőben ilyen nagy fontosságú javaslatokat elő­zetesen ismertesse a képviselőkkel, hogy alkalmuk legyen azokat tanulmányozni és tudjanak kritikát gyakorolni. Hegedűs Lóránt: Ezt a kérdést tulajdonkép­pen rendeletileg akarja szabályozni, csak az­ért veszi be a törvénybe, mert az országos pénzügyi tanács azt ajánlotta, hogy ne rendeletileg, hanem törvényileg szabályozza. Célja egyébként az, hogy a középosztály kezében lévő értékek ní­vóját emelje és ez a szempont vezette a szakaszok benyújtásá­nál is. Ezután a nemzetgyűlés a költségvetést rész­le­telben is elfogadja. Az elnök indítványára elhatározza a nemzet­gyűlés, hogy legközelebbi ülését holnap, szombaton délelőtt tíz órakor tartja, amelynek napirendjére a költségvetés harmadszori olvasását, az inditvatív­ és interpellációs könyv felolvasását tűzik. Holnap fog felelni a pénzügyminiszter Paczek Géza ké­p­vielő interpellációjára. Az ülés 18 órakor ért véget. 1921. június 11.

Next