Pesti Napló, 1921. június (72. évfolyam, 117–141. szám)
1921-06-11 / 126. szám
2 Szombat PESTI NAPLÓ '' 1 . A nemzetgyűlés a párba/mánia ellen A részvénytársaságok részvényeik5 százalékának beszolgáltatásátval leróhatják a vagyonváltságot Saját tudósítónktól.) A nemzetgyűlés ma folyttatta a költségvetés részletes tárgyalását, azt a zapban nem végezte el. A délelőtti ülésen 11 igazságügyi tárca került sorra. Vitters László keltett feltűnést azzal, hogy ügyvéd létérg az ügyvédi kamarát támadta, amelyben szerint tisztességes keresztény ügyvédnek nincs szavaa. Nagyobb beszédet mondott Rupert Rezső, aki"megvédte a kamarát, azután alkotmányjogi kérésetekkel foglalkozott. A sajtó kérdésében azt mondja, hogy a sajtójog elkobzása, a kolportázsjog megvonása terén nem látja még az őszinteséget sem. Nem lehet lapokat büntetni, csak egyéneket.• Ezen a téren a kormányt nem vezeti az igazság, mert vannak lapok, melyek a magánélet szentségébe avatkoznak, rágalmaznak, a női becsületet támadják és ezeket a lapokat nem bántják. Emlékezzünk vissza, milyen hangon írtak ezek a lapok a parlament egyik díszéről, Beniczky Ödönről. Határozati javaslatot nyújt be az ügyészség függetlenítéséről, a katonai bíráskodás és udvarnagyi bíróság megszüntetéséről, továbbá a bíráskodás egységesítéséről, a bírák és ügyészek illetményeinek szabályozásáról, az internálásoknak a bíróság kezébe való adásáról. (Zajos helyeslés az ellenzéken.) Rassay Károly: Többek között a lakbérrendelettel foglalkozik és támadja a fennálló képtelen állapotokat. Indítványt terjeszt in: a párbaj ellen. Ettől kezdve a délelőtti ülést négy vagy öt Friedrich-párti képviselő lármás viselkedése válta és ez a rögtönzött felvonulásuk, melyet Friedrich István mellett rendeztek, meglehetős sikerrel is járt. Ennek a csoportnak a részéről Hornyánszky Zoltán mondott beszédet arról, hogy azzal az eljárással, amelyet Friedrich István ellen tanúsítottak, elsülyesztették a jogrendet az országban. A jogrend sérelmét látja Ulain Ferenc több ismert kijelentésében, azután abban, hogy azok közül, akiket a Britannia-ügyben elítéltek, set,ki sincs fogva. Történjék vele akármi, — így fejezte be — itt áll igazsága tudatában, amíg agyon nem verik. Bródy Ernő volt a következő szónok. Bár a legélesebb ellentétben áll Hornyánszkyval, mégis azt, amit a Tisza-ügyről mondott, mindenben aláírja. Szintén a Tisza-ügy rejtelmeivel foglalkozik és a hivatalos eljárást bírálva azt mondja, hogy egy csomó ember életéről lévén szó, ilyet tanúsítani nem lett volna szabad. Folytatva az igazságügyi tárca kérdéseinek a bírálatát, azt mondja, hogy a rendeleti kormányzás a nemzetgyűlés negligálását jelenti. Beszél még a sajtókérdésről, azután pedig a lakásrendelettel foglalkozik. Az ülés végén Tomcsányi Vilmos PhI igazságügyminiszter válaszolt állandó zajban és megnjuló izgalmakközepette. Különösen mikor a Friedrich-ügyről szólott, Friedrich barátai olyan kitartó lármát csaptak, hogy a miniszter néha percekig nem tudott szólni. Egyebekben azt magyarázta, hogy a per folyamán semmiféle illetéktelen befolyás nem érvényesülhet és visszautasítja azt a vádat, hogy ő a bíróságot meg akarta volna gyúrni, végül bejelentette, hogy az új sajtótörvény javaslatát a jövő hét elején benyújtja. A délutáni ülést négy órakor nyitja meg Rakovszky István elnök. Tomcsányi VilmosPál itrázsiuraffimminiszter folytatja beszédét. Fölolvassa Iloriváns Ay Zoltán beszédének egyes passzusait a gyorsírói jegyzetekből. Ezekre most nem akar reflektálni. Rupert Rezső határozati javaslatát, hogy „az ügyészséget függetlenítsék a kormányzattól nem fogadja el. Ami a katonai és polgári bíráskodás egységesítését illeti, ezt az elvi kérdést nem tartja "incidentalite" elintézhetőnek. A főudvarügyi bíróságnak a rendes bíróság keretébe való beolvasztását sem fogadja el, ennek a bíróságnak a fentartása jelentéstlen költséggel terheli az államot. Az Internálást a miniszter nem hajlandó a bíróság hatáskörébe utalni, mert az internálás preventív intézkedés, a bíróság pedig csak törvények alapján ítélkezhetik. Rupert Rezsőnek azt a javaslatát, hogy a jövőben az ítéleteket a magyar szent korona nevében hozzák, nem teheti magáévá. Amíg a pénzügyminiztertől nem k... rá biztatást, nem terjesthet ki javaslatot a iirik fizetésrendezéséről. Rassay Károly párbajellenes indítványával szemben utal a büntető törvénykönyvre, amelynek revízióján már dolgoznak. Egyes detiktumokat nem lenne tanácsos ebből az anyagból kiragadni. Egyébként kijelenti, hogy a Rassay javaslatában lefektetett elveket az előzetes munkálatoknál figyelembe veszik. Mindamellett kéri Halmy javaslatát. Ugyancsak elutasítani kéri Hornyánszky Zoltánnak a jogilletékek felemelésére és Slachta Margitnak a válások megnehezítésére és a női raboknak női őrökkel való őrzésére vonatkozó javaslatait is. Ekkor feláll Hornyánszky Zoltán és kéri a tanácskozóképesség megállapítását. " Miután összesen tizenkilenc képviselő van csak a teremben, az elnök az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után Rakovszky István ismét megnyitja az ülést, de rögtön feláll Szilágyi Lajos és kéri a Ház tanácskozóképességének megállapítását. Ekkor már harminckét képviselő volt jelen a teremben, de a Ház még így sem tanácskozásképes. Az elnök elrendeli, hogy olvassák fel a katalógust,, A felolvasás során kiderül, hogy már harmincöt képviselő van jelen a teremben, mivel azonban a Ház még így sem tanácskozásképes, az ülést újabb öt perc... felfüggeszti. Öt órakor Rakovszky István elnök újból megnyitja az ülést. Kerekes Mihály kéri a határozatképesség megállapítását. Kiderül, hogy a Ház ülés mindig nem határozatképes Rakovszky István elnök kijelenti, hogy ezt így tovább folytatni nem lehet. A házszabályok 267. szakasza úgy intézkedik, hogy aki a névsorolvasásnál nincs jelen, mindaddig nem kapja meg napidíját, amíg távolmaradása okát nem igazolja. Bejelenti, hogy a legközelebbi ülésen javaslatot fog tenni aziránt, hogy a távollevő képviselők napidíjuktól elessenek. A nemzetgyűlés tekintélyét is teljesen lejáratjál,, ezt nem lehet megengedni. Az ülést újabb öt percre felfüggés?!" Szünet után Tomory Jenő újból kéri a határozatképesség megállapítását, de akkor már tanácskozásképes a Ház és az ülést folytatni lehet. Rassay Káról az első felszólaló. A zárszó jogán beszél. Sajnálja, hogy Tomcsányi miniszter nen fogadja el párbajellenes határozati javaslatát. Rupert Rezső: Ez a keresztény kurzus! Rassay Károly: Évtizedek óta minden komoly reformgondolatot azzal temettek el, hogy majd a büntető törvénykönyv reformjánál valósítják meg. Meg van győződve arról, hogy a büntető törvénykönyv reformja egyáltalán nincs is előkészítés alatt. Furcsának találja, hogy ilyen fontos javaslatot a köztemetőbe helyeznek. A javaslat megfelel a keresztény és demokratikus szellemnek. Kéri a Házat, fogadja el a javaslatot. A nemzetgyűlés az igazságügyi költségvetést általánosságban elfogadta, azután pedig a határozati javaslatokról döntött. Rupert Rezső határozati javaslatát elvetették. Most Rassay Károly párbajellenes határozati javaslatáról szavaztak. A javaslat mellett szavazott az egész ellenzék, de mellette szavazott a kereszténypárt és kisgazdapárt több tagja is, így Linffauer Albin, Usetty Ferenc, Slachta Margit, Szalánczy István, Ilaypál, Kiss Ferenc, Berky Gyula, Huber János, Forgács Miklós, sokorópátkai Szabó István és piások. Szavazás közben Kerekes Mihály átkiabál a kisgazdapáton Kuna P. Andrásnak, aki ülve maradt: * Kuna 1'. András párbajozni akar! (Nagy derültség.') A szavazás eredménye az lett, hogy Rassay határozati javaslata mellett huszonnyolcan szavaztak, elesne pedig huszonöten. A többség tehát leszavazta Tomcsányi igazságügyminisztert. Az ellenzék nagy éljenzéssel fogadta Rakovszky elnöki enunciációját s azután, részleteiben is elfogadták az igazságügyi tárca költségvetését és áttértek a honvédelmi tárca költségvetésének vitájára, amiről lapunk más helyén adunk tudósítást. A rendkívüli kiadások tételeinél — a gödöllői koronauradalom ötvenkét milliós kiadásáról volt szó — szólásra emelkedett Beniczky Ödön. Minapi beszédéhez, amikor a gödöllői koronauradalom kiadásairól beszélt, különféle reflexiókat fűztek. Azt állították beszéde kapcsán, hogy a kormányzó környezetében lévő tisztekkel és tisztviselőkkel szemben bizonyos sértéseket követett el. Megállapítja, hogy beszéde miatt tekinteti.Hn nem lépte túl a jogos kritika határait. Személyekről nem beszélt, ő csak a rendszert támadta. Ha személyeket említett volna, az elnök bizonyára gyakorolta volna vele szemben a házszabályszerű cenzúrát. Ki van zárva, hogy az elnök az állítólag megsértett liszteket ne védelmezte volna meg. Felolvassa beszédének idevonatkozó pontjait. Ezzel semmi egyebet nem akart mondani, mint, hogy feleslegesnek tartja az udvartartást, mert hiszen az 1920-iki törvény nem udvartartásról, hanem kormányzói hivatalról beszél. Ami a királyi várban látható, az mindenkire az udvartartás benyomását teszi. Felolvassa beszédének azt a részét, ahol a marsalltábláról és Nepallekről beszélt. Ez — mondotta — csak szónoki kép volt. Én jól tudom, — mondja Beniczky — nogy ezek az urak Nepallek nélkül is tudnak késsel és villával enni, asztalkendőt használni. Mégis spontán kijelentem, hogy beszédemnek ezzel a passzusával nen akartam senkit sem megsérteni. Én nent személyekről beszéltem, hanem a rendszert támadtam. Kénytelen vagyok a mai napon történt események folytán ismét egy szónoki képet használni: ajánlom, hogy mikor a nemes vad vadászása tilos, akkor ez a tilalom vonatkozzék az emberekre is, akár a törvényszéken, akár azon kívül. Ha mégis alakulna egy vadásztársaság embervadászatra, én kijelentem, hogy kötélnek állok, beugrok a hajtásba, elmegyek a vadászállásokig, de figyelmeztetem a vadásztársaságot, hogy ebből könynyen vadászbaleset lesz A tételt egyébként nem fogadom el. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter a 7. szakasz után javaslatot nyújt be, hogy a nemzetgyűlés a közélelmezési minisztériumot július elsejére oszlassa fel és a minisztérium ügykörét a földmívelésügyi minisztériumba utalja át. A nemzetgyűlés a szakaszt ilyen módosítással fogadja el. A részletes tárgyalás során Fercsák Jenő felszólalására Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter kijelenti hogy eláll a hadikölcsönök kamatredukciójának gondolatától és a hadikölcsönök tulajdonosai is csak úgy fognak vagyonváltsángot fizetni, mint mások. Az államadósságokat addig nem lehet a tőzsdén jegyezni, amíg az 1919 es szelvények be nem váltattak. E szelvényeket sürgősen ,és padig a százalékkal beváltatja. Temesvári Imre felszólalása után Hegedűs pénzügyminiszter kijelenti, hogy a tökezerzöslés értelmében a hadikölcsönüket egységes rontásra kell becserélni. Módot nyújt arra, hogy a vagyonváltságot hadikölcsönben fizessék még pedig teljes névértékben. Így sok hadikölcsönt fog kapni az állam, a többit pedig, ami a közönség kezében marad, annak idején az egységes típusú járadékra fogja kicserélni. Henzer István a 12. szakaszhoz szól hozz. Határozati javaslatot nyújt be ,melyben annak kimondását kéri, hogy ezentúl a bérleti szerződéseknél a törvényben lefektetett adómegállapítások helyeztessenek hatályon kívül és a felek egymás között döntsék el, ki fizesse az adót. Sokorópátkai Szabó István szintén határozott javaslatot nyújt be, hogy a haszonbérlőre csak akkor legyen adókötelezettség kiróható, ha azt magára nézve kötelezőleg elfogadja. Rubinek Gyula javasolja, hogy a felesekre és harmadosokra semmiesetre se legyen az adó áthárítható. Kuna P. András és Bodor György hozzá:4.dája után Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter kijelenti, hogy Sokorópátkai Szabi indítványát azért nem fogadja el, mert ezt a kérdést előbb iiligieséli az illetékes szakkörökkel és a pártokkal. A kérdés rendezésére módot fog nyújtani egyik következő javaslatánál. A 22. szakasznál Hegedűs Lóránt miniszter két új szakasz beiktatását kéri, amelyek kimondják, hogy a részvénytársaságoknak nem kell felemelniük alaptőkéjüket. h.nem saját részvényeik 13 százalékát szolgáltathatják be a vagyonváltság lerovására, ha ennek a kötelezettségnek július 30-ig eleget tesznek. temesvári Imre javasolja, hogy vézesse... leltárba a bankoknál lévő részvények sor- és darabszám szerint, hogy visszaélések ne történjenek és a bankok ne gyakorolhassanak nyomást a tőzsdére. Huszár Károly kéri a pénzügyminisztert, hogy a jövőben ilyen nagy fontosságú javaslatokat előzetesen ismertesse a képviselőkkel, hogy alkalmuk legyen azokat tanulmányozni és tudjanak kritikát gyakorolni. Hegedűs Lóránt: Ezt a kérdést tulajdonképpen rendeletileg akarja szabályozni, csak azért veszi be a törvénybe, mert az országos pénzügyi tanács azt ajánlotta, hogy ne rendeletileg, hanem törvényileg szabályozza. Célja egyébként az, hogy a középosztály kezében lévő értékek nívóját emelje és ez a szempont vezette a szakaszok benyújtásánál is. Ezután a nemzetgyűlés a költségvetést részletelben is elfogadja. Az elnök indítványára elhatározza a nemzetgyűlés, hogy legközelebbi ülését holnap, szombaton délelőtt tíz órakor tartja, amelynek napirendjére a költségvetés harmadszori olvasását, az inditvatív és interpellációs könyv felolvasását tűzik. Holnap fog felelni a pénzügyminiszter Paczek Géza képvielő interpellációjára. Az ülés 18 órakor ért véget. 1921. június 11.