Pesti Napló, 1923. november (74. évfolyam, 248–271. szám)
1923-11-03 / 248. szám
V 21 Szombat PESTI NAPLÓ 1923 november 3. a Benyújtották a Károly Ipet» Ben a fenlvizsgálati kérésmé i 1 ' .. ' r \ ' 7. • A/fil-^1 1-1-f? .-. i1'1 -rrí vpivo I o •f 4 l.-di'oluin n t . (Saját tudósítónktól.) Károlyi Mihály vaifyonelkobzási perében a budapesti királyi ítélőtábla mint fellebbezési bíróság, tudvalevőleg ez évi június 28-án hirdette ki ítéletét, mellyel az első bíróságnak vagyonelkobzást kimondó ítéletéthelybenhagyta. Ezt az ítéletet a Tábla október 15-én kézbesítette ki a feleknek. Károlyi Mihály jogi képviselői, dr. Nagy Vince és dr. Ács Jenő (szabadkai) tegnap nyújtották be mintegy száz oldalra terjedő felülvizsgálati kérelmüket. A kérelemben azt mondja Károlyi, hogy neki nem a vagyona elkobzása fájdalmas, hanem a bizonyítás elkobzása, mellyel a bíróság megfosztotta annak lehetőségétől, hogy az ellene emelt vádakat megdöntse, a kereset alapjául szolgáló tényállításokat megcáfolja. Ha a bíróság az ügydöntő körülményekre a bizonyítást elrendelte volna, egészen kétségtelen, hogy a bírói igazságtétel másképpen hangzottvolna, más ítéletet kapott volna Károlyival együtt az a történelmi korszak, amelynek egyik részlete az ő nevéhez fűződik. Ezután Károlyi részletesen foglalkozik a másodfokú ítélet bírálatával és hat fejezetben sorolja fel azokat a jogszabálysértéseket, amelyeket a másodfokú bíróság állítólag elkövetett részben anyagi jogszabályok megsértésével, részben pedig a bizonyítási indítványok elvetése által. Az anyagi jogszabálysértések közül felemlíti a felülvizsgálati kérelem a trianoni szerződés 76. szakaszát, amelyet a fellebbezési bíróság nem alkalmazott. Majd részletesen foglalkozik a hazaárulók vagyoni felelősségéről szóló 1915. évi XVIII. tc. jogi magyarázatával. Ezután következik az országgyűlés feloszlatása, nemzeti tanács megalakítása és a köztársaság kikiáltása kérdéseiben hozott bírói döntésre vonatkozó panaszok részletes felsorolása, majd a Diaz-féle fegyverszüneti szerződés és a fegyverletételre vonatkozó vádpont részletes megvilágítása. A bizonyítási indítványok mellőzése miatt több mint száz eljárási szabály megsértését panaszolják a védők. Felülvizsgálati kérelmében elmondta végül Károlyi, hogy ebben a perben olyan kérdések kerültek felszínre, amelyek Magyarország öszszeomlásával kapcsolatosak. Történelmi tény, hogy amikor a Károlyi-kormány a hatalmat átvette, már minden elveszett. A fellebbezési bíróság e korszak eseményeinek megítélésénél azon keserű érzés hatása alatt állott, hogy Magyarország területét igazságtalanul megcsonkították, az országot feldarabolták és ez a keserű érzés homályosíthatta el a bíróság tisztánlátását. A királyi ítélőtábla valószínűleg már a jövő héten felterjeszti az összes iratokat a kir. Kúriához, amely az utolsó szót fogja kimondani a nagyjelentőségű perben. December 10-én kerül a magyar kölcsönügy a Népszövetség elé bukaresti nyilatkozatát (Saját tudósítónktól.) A politika belső stagnálásában a folyamatban levő, illetve legközelebb meginduló külföldi tárgyalások felé irányul minden figyelem. A cseh-magyar tárgyalások, melyek tudvalevően most folynak Budapesten, programszerűen haladnak. Az anyagot szakok szerint albizottságok tárgyalják le. A szerbekkel és románokkal való tárgyalás előkészítései érdekében — mint ismeretes — már néhány héttel ezelőtt jegyzék ment a szerb és román kormányhoz, ezeknek a tárgyalásoknak megkezdése is hamarosan esedékes. A külfölddel folytatott tárgyalások között természetesen legfontosabb az lesz, amelyet a magyar kormány a népszövetség és jóvátételi bizottság kiküldötteivel a kölcsönügyben fog folytatni. Ezeket a megbízottakat november 6-ára várják Budapestre. Egyelőre nem lehet meghatározni, hogy ezek a tárgyalások meddig fognak tartani. A Népszövetségi Tanács ülésszakát azonban december 10-ére összehívták és az ideérkező delegátusok bizonyára oly időben igyekeznek elkészülni a tárgyalással és jelentésükkel, hogy azt a december 10-én kerülődő ülésszakon előterjeszthessék. A belpolitikában nagy hullámokat ver föl az októbristák szerda esti vacsorája. Az ott elhangzott nyilatkozatoknak az lett a következménye, hogy bűnügyi eljárás indul meg a résztvevők, különösen pedig a szónokok ellen. Nagy Emil igazságügyminiszter is nyilatkozott az ügyről és bűntett feldicsérését látja az ott elhangzott beszédekben és tüntetésekben. Kijelentette a miniszter azt is, hogy az ügyészséget az eljárás megindítására utasította. Ugyanezen a vacsorán olyan értelmű nyilatkozat is hangzott el, mintha a kormány a Károlyipert meg akarná szüntetni. Ebben az ügyben szintén nyilatkozott az igazságügyminiszter és kijelentette, hogy semmiféle intézkedés nem történt felsőbb helyről a Károlyi-per megszüntetése végett. Az ügy a bíróság előtt van és ott is fog befejeződni. Radikális politikai körök azt a hírt terjesztik, hogy a nagykövetek tanácsától olyan átirat érkezett, amely Károlyi Mihály vagyonának viszaadását szorgalmazta. Illetékes helyen kijelentik, hogy ilyen fajta átiratról semmit sem tudnak. Sir Eric Drumond, a Népszövetség Budapesten időző főtitkára, pénteken fogadta a magyar sajtó képviselőit és itt megmagyarázta azt a bukaresti nyilatkozatát, amelyet nemrégen a bukaresti újságírók előtt a kisebbségi kérdésről és a pénzügyi ellenőrzésről tett. Amikor a pénzügyi ellenőrzésről szólott, arra az ellenőrzésre gondolt, — mondotta — amelyet a kölcsönadók sajátt, érdekeik biztosítása érdekében síntőégképpen megkívánnak. A kisebbségi kérdésben megjelent nyilatkozatát azokra az esetekre vonatkoztatja, mikor a kisebbségi jogoknak szerződésellenes megsértéséről vagy a jogsérelem veszélyéről van szó. A szerződéssértésnek ilyen veszélye lenne az az eset, — mondotta Drumond — amikor bizonyos törvény vagy más rendszabály egyenesen valamely kisebbség ellen irányulna. Megemlítjük még, hogy pénteken este megtartották a rendes heti minisztertanácsot, amelyen földügyekkel foglalkoztak. Hogyan akarják a pesti ucca rendjét biztosítani? (Saját tudósítónktól.) Az autó- és villamosszerencsétlenségek az utolsó időben annyira megszaporodtak, hogy most már nemcsak a közvélemény sürgető szava követeli Budapest uccai forgalmának megrendszabályozását, hanem maguk az illetékes körök is foglalkoztak ezzel. Értesülésünk szerint - az utolsó napok baleseteitől függetlenül — a belügyminisztériumban ankét volt, melyen a kérdéssel foglalkoztak. Az ankéten maga Rakovszky Iván belügyminiszter elnökölt, részt vettek: Nádassy Imre országos főkapitány, Marinovich Jenő államrendőrségi főkapitány, Szeszter Hugó főkapitányhelyettes, az Egyesült Városi Villamos Vasutak képviselői, a közlekedési osztály vezetője, Markhot Jenő, a kereskedenzügyi minisztérium automobil osztályának vezetője, Székely Vladimir rendőr tanácsos és a Királyi Magyar Automobil Klub megbízottja. Rakovszky Iván belügyminiszter röviden vázolta a tanácskozás célját. — A kérdés — mondotta — három csoportra oszlik. Először a legszigorúbban meg kell szabályozni a gyalogjárókat. A következő teendő, hogy a villamos vasutak közegeit ki kell kapcsolni az utcai rendészet köréből. A nagyfontosságú keresztezéseknél apró gyerekek intézik zászlócskáikkal a kocsik átvonulásának rendjét, s jelzésük sokszor ellentétes a hivatását teljesítő rendőrközeg intézkedésével. Ennek az állapotnak véglegesen meg kell szűnni. Útkereszteződéseknél a villamos-átvonulást is csak a rendőr irányíthatja. A harmadik része a rendezésnek, a rendőrlegénység kioktatása és felhasználása. A villamos vasútak megbízottja felszólalásában hangsúlyozta, hogy a keresztezések irányítása ősidőktől fogva a villamostársaság kezében van. Nádassy Imre országos főkapitány erre kijelentette, hogy a mai állapot tarthatatlan s végül is megállapodtak abban, hogy a belügyminiszter álláspontját mindenki elfogadja. A terv az, hogy a kereszteződéseknél a rendőr kis szigetszerű magaslaton fog állani, s onnan dirigál. A gyalogjárók megrendszabályozására több indítvány hangzott el. A terv az, hogy nagyobb kereszteződéseknél az úttestre festett sávok és külön felírásokkal ellátott táblák jelzik, hogy hol van az átvonulás megengedve. A túlsó oldalra való áttérés csak a megengedett módon és az előírt helyeken történhetik. Aki ez ellen vét, azt megbüntetik. A gyalogjárókról való lelépés és az úttest használata szigorúan tilos. Először megintik, másodszor pénzbüntetésre, harmadízben szabadságvesztésre ítéli a rendőrség a közönséget, ha nem tartja be az utcai forgalom szabályozását előmozdító felhívásokat. A rendőrlegénység kitanítása is folyamatban van — hangzott el végül a megnyugtatás az értekezleten, s most, a negyvennyolcadik órában, nem is a negyvennyolcadikban, hanem amikor már régen késő . kíváncsian várjuk, hogy a belügyminiszteri ankétnek mikor lesz meg az eredménye. Mindenestre szükségesnek tartjuk, hogy az autók gyorshajtására vonatkozóan is szigorú rendelkezéseket léptessen életbe a belügyminisztérium, mert enélkül minden hiábavaló és a pesti utca nem szűnik meg életveszélyes maradni. Egyébként nem lehet ezt a kérdést olyan szemszögből nézni, hogy mindenért a közönség a felelős, a közönséget kell megrendszabályozni, hatósági intézkedéseket várunk azokkal szemben, akik aforgalmat bonyolítják le, akik a szerencsétlenségeket okozzák és akik a szabályok be nem tartásával egyre elviselhetlenebbé teszik a közönség szabad mozgását. lAAV^VtAAVWWWV^WWW^WWVWV^ Beszélgetés Tosca Tolces amerikai zongoraművésznővel, aki kritikákért átjött Európába (Saját tudósítónktól.) Vékony, szinte fejletlen, rövidhajú barna lányka. Tizenkilencéves. Tosca Tolcesnek hívják, amerikai zongoraművésznő és azért hajókázott át az óceánon, hogy Budapesten koncertet rendezzen. Az gyakori esett, hogy Magyarországból a művész turnéra utazik a dollárok hazájába, de az merőben szokatlan, hogy valaki Newyorkból ránduljon át Magyarországba, a hármas zürichi korona stabilizált hazájába, koncertet adni és pénzt keresni. Amikor felkerestük Tosca Tores kisasszonyt, elmondottuk neki, hogy azért látogattuk meg, hogy megtudjuk az okát annak, miért jött el Amerikából Budapestre koncertet rendezni, hiszen az valószínűleg igen rossz üzlet lehet. — Ezt már Bécsben is kérdezték tőlem, — felelte nevetve az amerikai zongoraművésznő — és most is csak ugyanazt mondhatom, amit Bécsben válaszoltam a kérdésekre: azért adok Európában két koncertet, egyet Budapesten és egyet Bécsben, hogy kritikákat kapjak. — No és Amerikában nem lehet kritikát kapni? — kérdeztük. — Az más, kérem és más az európai kritika. Ezért érdemes volt átjönni. — Hátha rossz kritikákat kap! — Az mindegy, — válaszolta — a fő, hogy európai kritikákkal megyek haza. Ezután elmondta még, hogy őt B. J. Keith, amerikai színigazgató taníttatja, akinek 800 ilyen ösztöndíjas védence van. Mind fiú, ő az egyetlen lány. Európában is vett pár zongoraleckét. — Sauertől és Eisenbergertől kaptam pár órát, most Dohnányitól szeretnék venni pár leckét, sajnos azonban, ő nem ad. Készül ő is Amerikába... — Bizonyára a kritikákért, — jegyeztük meg. — Azt nem, — mondta Tosca. Tokes nagy komolyan és Európában is jó kritikákat kap. Elmondta, hogy a magyar muzsikusok közül ismeri még Hubayt és Bartók Bélát. Az amerikai magyarok közül Kerékgyártó Ducit ismeri, személyesen, aki most darabokban szerepel zenei betéttel és nagyon sok pénzt keres. Pénzről lévén szó, ismét a budapesti koncertre terelődött a diskurzus. Kiszámítottuk, hogy az utazásokkal, pár heti európai tartózkodással egy-egy koncert költsége belekerül legalább ezer dollárba a vállalkozó szellemű amerikai művésznőnek. — És mennyit kereshet legalább egy ilyen koncerten? — kérdeztük. — Fogalmam sincs, — válaszolja. Kun Imre úr, a kisasszony impreszáriója adja meg a választ. — Egymillió koronát jövedelmezhet neki, — mondja. — Mennyi az? — kérdezte a kisasszony. Azt mondtuk, hogy ötven dollár. Kacagott. Nagyon keveselte. Pedig a Devizaközpont árfolyamán mondtuk. Hátha még tudná, hogy milyen kevés zugligeti kurzuson... (s. a.) "Bűnvádi eljárás Károlyi Mihály ünneplői ellen — Drumond megmagyarázza