Pesti Napló, 1926. május (77. évfolyam, 98–120. szám)
1926-05-19 / 111. szám
2 Csütörtök PESTI NAPLÓ 1926 május 20 NAPI HÍREK JÓ REGGELT! Kedden borús, esős idő volt. Déli hőmérséklet 28 fok C. A Meteorológiai Intézet jóslata szerint esőre hajló idő vár-tható némi hősüleyedéssel. Nagy hossz van hadikölcsönkötvényekben. Mindazok, akik a háborúban nem akartak hadikölcsönt rernezni, ma ugyancsak jegyzik azokat. Sajtóhírek: A rikkancsok az ujságokkal manimilálnak, mások viszont csupán a hir-ekkel. Törvényszéki hír: Mészáros Gyula nem jelenhet meg a tárgyaláson, miért is kérte a bíróságot, hogy hozzá Anaorába szálljon ki.A nap hőse Hir György, akit ma kihallgattak a kórházban, ahol bizonyos operációt is megkíséreltek. Ez a levéllel való operálás nem nagyon jól sikerült. A budapesti majomper eaure nagyobb hullámokat ver fel. A mencreaitett pávián is kijelentette, hogy ő nem ajánlkozott fel az operációra. Wolffék kívánják az új választói névjegyzék összeállítását azzal a kikötéssel, hogy abba csak Wolff-párti szavazókat vegyenek fel. Beszélgetés a villamos lépcsőzetén: »Mit szól ahoz az emberhez, aki 58 napig akar böjtölni.«»Az semmi, én ismerek három franciát, akik ki akarják böjtölni a frankiáramlást!«íg A láthatatlan íratok Megtörténik, hogy egy nagy bűnügy egy irat körül forog, mely elveszett. Nem ritka dolog az se, hogy egy nagy bűnügy lezajlása után évszázadok múlva napfényre kerül két-három levél, mely az ügyet egészen más színben tünteti fel, mint ahogyan a benne ítélő bíró látta. Martinovicsék perét másként látjuk ma, mint százharminc évvel ezelőtt a bíróság látta, mert mi már ismerjük a szerencsétlen apátnak a leveleit és hogy még nevezetesebb példára hivatkozzam: Stuart Mária királynőnek az ügyét is másként látjuk ama pár év óta, mióta három-négy szerelmeslevele napvilágra került, mint aminőnek az ő esetét eddig ismertük a történelemből. Nem tudok azonban olyan bűnügyről, melyben oly sok lett volna a rejtelmesen eldugott vagy elveszett irat, mint a frankpörben. Továbbá még olyan bűnügyet sem láttam, melyben annyit irkáltak volna az ügy szereplői, mint ebben a frankügyben. Miért volt ez a nagy irodalmi láz? Egyszerűen azért, mert azokról az emberekről, akiknek csak a hihetetlen naivitását bámultuk egészen a mai napig, ma egyszerre kiderült, hogy a lehető legmeszszebbmenő óvatosságot akarták kifejteni mindenkivel szemben, még egymással szemben is. Ha hároman beszélgettek az ügyükről, a beszélgetés egész lefolyását mind a hárman leírták és eltették. Nincs bíró, aki meg tudná ítélni, hogy emlékezetük későbbi felfrissítését akarták-e ezzel elérni, vagy arra gondoltak-e, hogy hátha egykor még mentő bizonyítékok lehetnek ezek az iratok? Nekem az az impresszióm, hogy az urak ezekkel a több példányban kiállított iratokkal, melyeknek némelyikét még idegen nyelvekre is lefordították, egymáshoz kötözték magukat, mint a boldogtalan szerelmesek, akik így összekötözve vetik le magukat a híd karfájáról a Dunába, hogy egyikük se élje túl a másikat. Minden nagy bűnperből sokat tanul a közönség, a jót is, rosszat is. Hiszen ha lehetne a világot úgy berendezni, hogy mások példájából mindig csak a jót, csak a szépet tanulja az ember! Azt mondják, hogy a betörők pereinek megvannak a maga állandó kibicei, akik azért hallgatják végig a főtárgyalást, hogy részint magára a bűntett gyakorlati kivitelére vonatkozó fogásokat tanuljanak belőle, részint pedig a védekezés legjobb módját a vádlottnak és védőjének hibás és sikeres érveléséből gyakorlatilag elsajátítsák. Lehet, hogy így van. Ha én valami kriminália alak volnék, akkor mindenesetre hasznát, vehetném annak, amit ebből a bűnperből tanultam. Itt ugyanis nemcsak arról győzött meg a tárgyalás lefolyása, hogy »Magyarországon nem szoktak és nem is tudnak titkot tartani az emberek« (mert ezt már a frankper előtt is régen tudtam), hanem arról is, hogy igenis van rá út és mind, hogy hétpecsétes titok maradjon az, amit nem akarok nyilvánosságra hozni. Egyszerűen le kell írnom a dolgot s el kell olvastatnom az ügyvédemmel. Abban a pillanatban, amint az ügyvédem tudomásul vette a dolgot, a titok el van temetve: a bíróság előtt o tybut az ügy, nem szabad többé feszegetni. Hogy ez így helyes-e, nem-ez én nem tudom, mert nem vagyok jogtudós; valószínűleg helyes, mert ha nem volna helyes, akkor az ügyvédi titoktartást bizonyára másként értelmeznék. Ha Windischgraetz herceg átad egy iratot gróf Károlyinak, az irat tartalmának nyilvánosságra hozatala laikus felfogás szerint attól függ, hogy Windischgraetz beleegyezik-e a nyilvánosságra hozatalba és Károlyi akarja-e nyilvánosságra hozni? Ha azonban Illás ügyvéd úr mint a herceg védője már látta azt az iratot, akkor a herceg engedélye és a gróf készsége nem elegendő a nyilvánosságra hozatalhoz: az ügyvéd beleegyezése is kellene, az pedig nem kapható. Mindezt nem azért feszegetem, mintha kíváncsi volnék rá, hogy mi van abban a láthatatlan iratban, hanem azért, mert éppen ellenkezőleg, az a kérdés izgat, hogy igen sok dolgot, mely a tárgyalás folyamán napvilágra került s amiből a világon senkinek sem volt haszna, még az Igazságnak sem, ami azonban igen kellemetlen érzéseket keltett a jobbérzésű közönségben, s miért nem helyezték ezzel a rendkívül könnyen alkalmazható módszerrel szintén az ügyvédi titoktartás hétpecsétes, fölbonthatatlan zárja alá? Nekünk, ma élő szerencsétlen nemzedéknek, már úgy sincsen egyebünk, mint illúzióink rongyai; miért kellett még ezekből is elvenni? Ha már elégetni nem lehet e nagy bűnper láthatatlan iratait: ügyvédi szekrényekbe velük s onnan majd annak idején a »hites helyek« valamelyikére! Évszázadok múlva hadd rágódjék rajtuk valami szürke histórikus, — nekünk, szerencsétlen kortársaknak azonban hagyjanak békét velük! — 1926 május 19. Szerda. Római katolikus: Cöleszt. Protestáns: Emese. Izraelita: Sabuoth. A Nap kél 1 óra 20 perckor, nyugszik 19 óra 1 perckor. A Hold kél 10 óra 19 perckor, nyugszik 1 óra 7 perckor. Nyitvalévő múzeumok: Nemzeti Múzeum 9—'12 ásvány- és növénytár. Mezőgazdasági Múzeum (Széchenyi sziget) 10—1. Szépművészeti Múzeum (Aréna út 11.) modern képtár. Iparművészeti Múzeum (Üllői út 33.) bútor és fém 9—1. Közlekedési Múzeum (Hermina út 16.) 10—1. Kereskedelmi Múzeum (Iparcsarnok) 8—6. Emszt-múzeum (Nagymező ucca 8.) 9—1. Erzsébet királyné emlékmúzeum (Királyipalota) 9—1 és 3—5. Akadémia Goethe-szoba 10 —12. Történelmi arcképcsarnok 10—1. Petőfiház (Bajza ucca 21.) 9—2. Iparművészeti Társaság állandó kiállítás (Andrássy út 69.) 9—2. Népegészségügyi M Múzeum (Eötvös utca 3.) 10—1. Földtani Múzeum (Stefánia út 14.) 10—1. Aquincumi Múzeum (Szentendrei út 7.) 9—7. Ráth György-múzeum 9—9/12. Nyitvalévő képtárak: Nemzeti Szalon állandó képkiállítása és a Magyar Akvarell- és Pasztellfestők XII. kiállítása 9—2. Ernett-múzeum aukció 9— 1. Országos Magyar Képzőművészeti Társulat tavaszi képkiállítás. Nyitvalévő könyvtárak: Fővárosi nyilvános könyvtár 9—7. Akadémia könyvtár 3—7. Egyetemi könyvtár (Ferenciek tere 5.) 9—1. Iparművészeti könyvtár 10—1 és 3—8. Kereskedelmi Iparkamara könyvtára (Szemere ucca 6.) 9—2. Statisztikai könyvtár 10—1. Széchenyi könyvtár (Múzeum körút 14.) 9—4. Technológiai olvasóterem (József körút 6.) 9—1. Közgyűlés: A Szarvasi Öregdiákok Szövetségéé (IV., Sütő ucca 1.) délután 6. Előadás: Gömöry Olivérné Maróthy Margit a Magyar Teozófiai Társulat rendezésében: »India és a teozófusok. Vármegyeház. Este 1 7. — Száz esethez vonultak ki kedden a mentők. Kedd este kilenc óráig a mentők száz esetben vonultak ki, amelyekből 40 üzemi baleset volt. villamos és autóelgázolás 3, mérgezés 14, egyéb módon végrehajtott öngyilkossági kísérlet 18, a többi más természetű baleset és sérülés volt. — Új nyilvános rendkívüli tanárok. A kormányzó a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére dr. Bókay Zoltánnak, a budapesti királyi magyar Pázmány Péter tudományegyetemi magántanárnak, adjunktusnak, az orvosi tudományos irodalom terén kifejtett munkássága elismeréséül az egyetemi rendkívüli tanári címet adományozta. Ugyanebben a kitüntetésben részesült dr. Pauncz Márk, a budapesti királyi magyar Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára, kórházi főorvos. A Woolvich-Arsenal Bécsben is eldöntetlenül mérkőzött. Bécsből jelentik: A Woolvich-Arsenal csapata kedden a bécsi Rapiddal mérkőzött. A mérkőzés 3:3 arányban eldöntetlenül ért véget. Félidő 3:2 a Rapid javára« — A fantasztikum határai most már egészen a kórházig kiterjedtek a frankperben. Ez az egy még hiányzott a szenzációs különösségek sorából: az ispotály, amelynek bettegágya köré gyűlik a bíróság, hogy meghallgassa Hir György tanúvallomását. Autók sora vonult fel tegnap a Rókus elé. Hivatalos személyek, bírák, ügyészek és védők szálltak ki a berregő gépkocsikból, s a vádlottak, tanuk és érdeklődők seregétől kísérve, átlépték a kórház küszöbét, amelyen túl a betegség sóhaja, jajjá, panasza szállong a rideg kórtermekben. Sok groteszk jelensége, fázisa és fordulata között a frankhamisítási bűnpernek, talán ez a leggroteszkebb. De egyben a legstílusosabb is. Mert beteg, halálosan beteg ügy volt kezdet óta a Windischgraetz—Nádosy-akció, az egész bankógyártásra alapított »hazafias felbuzdulás«, amely ragályként terjedt s most végül eljutott a kórházhoz. Odavaló, ha ugyan az ilyenfajta betegséget egyáltalán lehet gyógyítani. Akik elfogulatlanul, biztos szemmel diagnosztizálták a bajt, nem lepődnek már meg ezen a furcsa, fantasztikus kitérőn sem, amely — látszólag, a véletlen szeszélyéből — az ispotály kapujáig kanyarodik a bíróság tárgyalóterméből. A bíró is orvos, a társadalom, a lélek betegségének orvosa. S most, mintha beszédes szimbólummal dokumentálná ezt, bevonult a test orvosainak munkahelyére, hogyott folytassa tovább nehéz feladatának teljesítését. Az igazságszolgáltatás komoly őrei, intézői és peresztei karéjba álltak a kórterem fehérhuzatos, egyszerű vaságya körül s hallgatták a be-, teg tanul súlyos vallomását... Rembrandt komor ecsetére való komor kép. Árnyak felhője nehezedik rá, titokzatos ködök fullasztó sűrűsége. Épúgy, mint a képet szemlélők lelkére. — Kedden vonutt be székhelyére Pécs új püspöke. Pécsről jelentik. A zászlódíszbe öltözött Pécs városa már külső képével is mutatja, hogy nagy napja lesz a Dunántúl e metropolisának, melynek ősi székesegyházában szerdán iktatják be ünnepélyes keretek között az egyházmegye új főpásztorát, Virág Ferenc pécsi püspököt. Bár elődje minden ünnepeltetés mellőzésével óhajtotta elhagyni húsz éven át volt püspöki székhelyét, a város már a tárvozó érseket is zászlódísszel búcsúztatta, amikor hétfőn délután automobilon a kalocsai főkáptalan három tagja kíséretében elhagyta a várost.• Virág Ferenc, az új pécsi püspök, aki vasárnap esperesi kerületétől búcsúzott el és Sióagárd templomában a búcsú alkalmából püspöki misét pontifikált, kedden délután hat órakor érkezett meg püspöki székhelyére. Az új püspök autón indult el ebéd után Szekszárdról, melynek lakossága a plébániától a város széléig kendőlobogtatással és virályesővel búcsúzott éveken át volt plébánosától. A püspököt a tolnavármegyeiek küldöttsége kísérte ez útjában. Amikor a délután folyamán Dunaszekcsőnél Barany vármegye határához ért a püspök autója, Fischer Béla alispán üdvözölte az új egyházfejedelmet Baranya vármegye nevében. Mohács városában dr. Margittan Lajos polgármester, Szederkényben a pécsváradi járás nevében dr. Fischer Miklós főszolgabíró, a pécsi járás határában dr. Feniczy Ignác főszolgabíró, végre Pécs város határában a város tanácsának élén Nendtvich Andor polgármester köszöntötte a székhelyére bevonuló új főpásztort. — Zizi Lambrino nem pörölhet Párizsban. Párizsi tudósítónk jelenti: Zizi Lambrino tudvalevően pert indított Károly volt román trónörökös ellen, amelyben azt követelte, hogy a volt trónörökös adja ki fiának személyazonossági okmányait. A párizsi bíróság kedden végzést hozott az ügyben, amelyben kimondotta, hogy a francia bíróságok nem illetékesek ennek a vitás kérdésnek az eldöntésére. (R. L.) — Kamatpolitika és munkanélküliség. A Közgazdasági Társaságban kedden este dr. Dréhl Imre kormányfőtanácsos, nemzetgyűlési képviselő tartott előadást a munkahiány esetére szóló biztosításról. Az előadó a népjóléti miniszter által a napokban már szakértekezletek elé terjesztett törvényjavaslattervezet mielőbbi gyakorlati megvalósítását sürgette, amely ma a kormányzat legsürgősebb szociális feladata. A munkanélküliség elleni küzdelem során a prevenciós intézkedések közül a legfontosabb a közmunkák időbeli arányos elosztása, továbbá a munkaalkalomnak szükségmunkák által mindenáron, való teremtése. A munkaalkalmak számának egy bizonyos kedvező szinten való állandósítása céljából biztosítani kell magának az üzleti életnek kigyensúlyozottságát is. Konjunktúrák idején a jegybanknak a visszleszámítolási f kamatláb emelésével kell gátat vetnie a túlspekuláció elé, depresszió idején pedig a hitelfeltételek gyors és lényeges könnyítésével kell ösztönöznie a vállalkozási kedvet. A kamatlábpolitikának ezen módon való konzekvens keresztülvitele a gazdasági élet hullámmozgását a jelenlegi féktelen kilengésekkel szemben lényegesen szűkebb határok közzé fogja visszaszorítani» itt. \