Pesti Napló, 1928. január (79. évfolyam, 1–25. szám)

1928-01-03 / 2. szám

18 KO­M PESTI NAPLÓ 1928 Január 3 be. Kleiber ezt nem tudja elhinni: ő úgy diri­gálja a Mahler-i népdalt, katona­bandát, taka­rodót, mintha az csakugyan maga a népdal, a katonabanda, a takarodó volna. Beleéli magát nyers matériájába, kitombolja magát benne megkapó naivitással. Walter káprázatos in­tuícióval, (talán öntudatlanul) megérzi, hogy ez a »kollektív« muzsika csak vágy marad. A harmadik felvonás szárnykürtje nála nem igazi osztrák kürtjel, melynek kedves régimódi me­lódiáján elálmodozunk, hanem maga is egy álom, Walter Brúnó a leszürtebb, a bölcsebb. S ez a leszürtség, bölcsesség bár nem .A Mahler«-i temperamentum-megnyilatkozás, mégis telje­sebb és igazabb perspektívában mutatja Mah­ler-t, mint Kleibernek talán »Mahler«-ibb fana­tizmusa és fuvorja. Walter Bruno, mint xtechnikus« is leszűr­tebb, harmonikusabb és érettebb. Sőt Walter Bruno (mai dirigálása után ítélve), maga a karmesteri tökéletesség. Formaérzéke, még­ eb­ben a tagadhatatlanul kaotikus szimfóniában is, világított, mint a legcsodálatosabb fényszóró. Mahler-szimfóniában »orchesztrális érzékkel« brilirozni könnyű dolog: Mahler a legszélső­ségesebb hatásokat bocsátja dirigensei rendel­kezésére. Annál nehezebb azonban ezekből a szélsőséges, zilált zenekari hatásokból egységes, kiegyensúlyozott orchesztertónust kihozni. Walter Bruno briliánsan csinálta azt, ami könnyű, és varázslatosan oldotta meg azt, ami nehéz. Strauss Richard legutóbbi vendégsze­replését leszámítva, hosszú-hosszú idő óta nem szólt ilyen tökéletesen filharmonikus zene­karunk hangja. Hódolva Walter Bruno zsenia­litásának, nem feledkezhetünk meg arról a di­cséretről sem, amely filharmonikus zené­szeink odaadó munkáját illeti, s ebben a dicsé­retben méltán osztozhat a Palesztrina kórus és Borús tanár gyermekkara is, s természetesen elsősorban az est nagyszerű szólistája: Basili­des Mária. A termet megtöltő közönség, hangverseny­életünknek legigazibb »arisztokráciája«, frene­tikus lelkesedéssel, lelkesen kitörő és hosszan­tartó tapsviharokkal ünnepelte Walter Brúnót, kinek nagy és mély poétalelkéről, szerdai Fi­délio-vezénylése után, bizonyára még sokat fo­­gunk elmondhatni. (T­b­.) I (*) Peer Gynt három berlini színpadon egyszerre. Vajda László, a Magyar Színház volt főrendezője, aki jelenleg Németországban m­űködik, rövid időre Budapestre jött. Ő ia mondta a következőket: — Münchenben, az ottani Volkstheaterben rendeztem most a Broadway-t. Legközelebb Berlin­ben, a Salterburg-Bzinhánati egyikében magyar új­donságot fogok rendezni. Berlin?... Ott most a klasszikus darabok divatosak- Érdekes, hogy most, a­mikor a Deutsches Theater is folytatja Ibsen Peer-Gynt-jét, ezzel összesen három berlini színpa­don fogják egyidőben játszani ezt a darabot: a Staats-Theaterban, a Volksbühnében és a Deutsches Theaterben. - — Piscators Egy Vanek nevű­ cseh írónak, z Der brave Soldat Svejk« című darabjára készül. Már megkezdődtek a darab próbái és a filmfelvételei. A conszerepet Pallenberg játsza. — Mielőtt Pestre jöttem, beszéltem Karlheinz Martinnal, aki rendkívül sajnálja, hogy nem ren­dezhette Szomory Dezső Sába királynőjét. Nem mert erre a feladatra vállalkozni, mert olyan nagy köl­tőnek, mint Szomorynak darabját, amelynek fontos alkateleme a Szomory speciálisan zengő magyar nyelvezete, szerinte idegen nyelvű rendező nem rendezheti. (*) Fu­­ler táncosnő meghalt. Háromszavas sürgöny jelenti Párizsból, hogy Fuller, a világ­hírű táncosnő, ott meghalt. Fuller kisasszony, ti kilencvenes évek táncfenoménja volt. Akkor tűnt fel Párizsban és rövid néhány év alatt végigjárta egész Európát különös táncaival. Mint táncosnő is kiváló volt, igaza hírét azon­ban tánckosztümjeinek köszönhette. Ezek a kosztümök a rájuk vetített fények szikrázásá­ban, mint felcsapódó lángnyelvek röpködték körül a táncosnő elegáns, karcsú testét. Fuller kisasszony különös, forró táncai egy fenséges barátnőt is szereztek neki. Ez a barátnő (akko­riban a román trónörökös felesége volt; ma a román király özvegye) egy évvel ezelőtt Pá­rizsban meglátogatta régi barátnőjét, Fuller kisasszonyt, akit magával vitt Amerikába. Akkoriban ragyogott fel ismét a homályból Fuller kisasszony neve az amerikai sajtóban. A román királyné visszahozta magával Pá­rizsba Fuller kisasszonyt, elbúcsúzott tőle és ezzel a búcsúval Fuller is végképpen letűnt a világ színpadáról. Most, mint a távirat jelenti, az élet színpadáról is. (•) Kari öhm­ann a Városig Színházban. Kari­­öhma­nn, a bécsi Staatsoper énekese februárban ven­d­égszerepelni fog Budapesten. Hangversenyt ad és két estén a­ Párosz Színházban lép fel (?) »Negyven év.« Ez a címe Maxim Gorkij új nagy trilógiájának, amelyet most fejez be. Gorkij­nak az a terve, hogy visszatér Oroszországba, ahon­nan a forradalom kitörése után emigrált. I fül premier a ferczhBraff Színpadra Kezdete fél 9 órakor. Telefon: 265-54. Magyar zenei premierek !a Newyorkban Kodály sikere — Bartók Béla megérkezett — Tíz hetet tölt Amerikában Newyork, január. (A Pesti Napló ren­des tudósítójától.) Dohnányi Ernő őszi amerikai vendégsze­replése az idén elmaradt, a magyar művészet mégis gyönyörű képviselethez jutott az őszi szezonban. Szigeti József nagysikerű hang­versenyei, Kresz Géza melegen fogadott kon­certjei után egyszerre két jelentős magyar ze­nei premierről emlékezik meg a newyorki zenei kritika: Kodály Zoltán Háry Jánosát, rmajd Psalmus Hungaricumát mutatta be Willem Mengelberg dirigálása alatt a Philharmonic Society. Mindkét zenemű mély analitikai kri­tikát kapott igen sok elismeréssel és dicséret­tel, de egyúttal annak kiemelésével, hogy Ko­dály Zoltán erősen konzervatív művész, honfi­társa, Bartók Béla mellett. A kiemelésre különös ok volt: Sartók Béla a Columbus fedélzetén, december 19-én tízheti vendégszereplésre Newyorkba érkezett. Jövete­léről hetekkel azelőtt hosszú cikkekben emléke­zett meg az amerikai sajtó. A cikkek ünneplő tónusban voltak tartva, ismertették Bartók Béla egész zenei pályafutását és nagy eseményként harangozták be érkezését. A Pesti Napló new­yorki tudósítója az elsők között volt, akik mind­ gyári megérkezése után üdvözölték Bartók Bé­lát. Telefonbeszélgetést folytattam vele. Bartók Béla fáradt volt, megviselte kissé a viharos tengeri utazás és csak röviden számolt be programjáról: arról, hogy Newyorktól a­ Was­hington állambeli Seattleig fogja bejárni az amerikai kontinenst, hogy magával hozza új zongora-koncert­ját, hogy magyar szerzőket fog bemutatni mindenütt, sok Kodályt, több Bartó­kot és Szigeti Józseffel együtt fog szonátaestélyt adni februárban. A telefontól koncertre sietett, Weisshaus Imre nevű tanítványa adott az Engi­neering Hallban modorn magyar muzsikából hangversenyt, Bartók-, Kodály-, Kadosa-kom­pozíciókat és saját műveit játszotta kedvező, lelkes fogadtatás mellett. Bartók hangversenyére napokkal előbb el­fogyott minden jegy. Bemutatkozását olyan érdeklődés előzte meg, amire régóta nem volt példa. F. N. Bartók Béla nagysikerű bemutatkozása Newyorkban Newyork, január. (A Pesti Napló rendes tudósítójától.) Bartók Béla amerikai vendégszereplése a magyar zenepropaganda számára igen nagy­értékű gyarapodást jelent. Nemcsak a rend­kívüli művészeti értéke miatt, amit az ameri­kai zenekritika Bar­tókban tökéletesen ér­tékel, hanem főként abból a tényből kifo­lyólag, hogy Bartók jelenti Amerika szá­mára az igazi magyo zenét, amit eddig itt is azonosítottak a ci­gány muzsikával. Min­den lap megemlékezik Bartók Béla és Ko­dály Zoltán kutatásai­ról, amelyek megis­mertették a világgal az igazi, eredeti ma­gyar dallamokat és a kivételes nagyságok­nak kijáró elismerés­sel adózik Bartók Béla modern kompo­zícióinak. Az első hangver­seny, amelyen Ba­''tók Béla Amerikában szere­pelt, a legnagyobb siker jegyében zajlott le Bartók­ Béla december 22-én este a Carnegie Hall-ban. Wil­­lem Mengelberg filharmonikus zenekarával lé­pett fel Bartók, mint zeneszerző és kompo­nista. Hirdetett és várt zongorakoncertje he­lyett azonban 1904-ben komponált rapszódiáját játszotta el, mert Mengelberg annyi próbát ta­lált szükségesnek, amennyire nem állott ren­delkezésre elég idő. A csalódásnak a Newyork Times ad­ legerősebben kifejezést,, mert sze­rinte a lejátszott rapszódia nem reprezentálja igazán Bartók Bélát és nem a modern kompo­nistát mutatja be. Az önmagát megtaláló fiatal tehetség romantikus, nacionalista muzsikája ez, a zenei ideák túlg­azdagságától szenved, meleg érzés, vad képzelő tehetség, büszkeség és melankólia nyilatkozik meg benne, de lát­szanak még rajta idegen befolyások, amelyek­től megtisztítva Bartók zeneszerzői koronájá­nak egyik gyöngyszeme lenne ez a mű. Ez a legszigorúbb kritika, amit Bartók kapott. A többi nem ismer mást, mint meleg dicséretet. A Newyork American nagyon ked­vesen és bájosan így fejezi be cikkét: Úgy halljuk, Bartók nemsokára eljátssza zongora koncertjét a philadelphiai zenekarral »Elyem. _ Az séljen«-t a Carnegie Hall nézőterén hal­lotta a Newyork American kritikusa. Igen meleg ünneplésben részesítették itt Bartók Bélát. A zenekar felállással tisztelgett előtte és a brárvo-kiált­ások viharát elragadtatott ma­gyar éljenek tették színesebbé. , F. N. (•) Gábor József a Városi Színházban. A jövő héten a Városi Színházban színre kerül a Tannhäu­ser. Gábor József engedélyt kért Radnai Miklóstól, az Operaház igazgatójától, hogy közreműködhessék ezen az előadáson. Radnai igazgató megadta bele­egyezését és így egy estére vendége lesz Gábor Jó­zsef a Városi Színháznak. (•) A Wiener Streichquartett budapesti hang­versenye. A Wiener Streichquartett februárban hang­versenyt ad Budapesten. Kizárólag újdonságokat játszanak, többek között Albin Bergnek, a Wozzek című opera szerzőjének egyik vonósnégyesét is. (*) A Royal Orfeum új m­űsora. A Royal Or­feum új műsorának középpontjában a Balról har­madik című operett áll, melynek szövegét Szilágyi László és zenéjét Zerkopitz Béla írta. A szöveg mulattató, a zene is hangulatos. A szereplők közül első helyen kell megemlíteni Somogyi Nusit, s vele egyvonalban a fiatal és tehetséges Dobos Annát, aki egyik szép ígérete a fiatal színészgenerációnak. Dénes Oszkár kacagtató játéka, Gallai groteszk tánca és Bolkó József figurája jó. A n Nagyrovat­ben hangos sikere volt Nina Payne akrobata tánc­számainak. Zenebohócok, burleszk kerékpárosok, szemfényvesztők és egyensúlyozóművészek mulattat­ták meg a közönséget, amely tapsaival pecsételte meg az est sikerét. Hetiműsor Magyar királyi Operaház: Keild, 7 óra­kor: Turandot (C-bérlet, 12. szám). Szerda: Fidelio (Walter Bruno vezényletével. Bérletszünet). Csü­törtök: A hónapok háza és A diótörő (A-bérlet, 12. szám). Péntek: Farsangi lakodalom (E-bérlet, 13. szám). Szombat: Turandot (Bérletszünet). Vasárnap: A Rajna kincse (A Wagner-ciklus 1. estje. D-bérlet, 13. szám). Hétfő: Nincs előadás. Kedd: Háry János (Jótékonycélú előadás a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézete javára. Bérletszünet). Nemzeti Színház. Kedd.­­,48 órakor: Don Cézár de Basán. Szerda: A figurkovics-lányok. Csütörtök: Falusi verebek. Péntek délután: Az arany­ember; este: Bábjáték (A­ bérlet, 16. szám). Szombat: János vitéz. Vasárnap délután: A vén gazember; este: Don Cézár de Bazán. Hétfő: III. Richárd ki­rály. Kedd: Te csak pipálj, Ladányi. Nemzeti Színház Kamaraszínháza: Kedd, 5.12 órakor: A férfi szíve. Szerda: Tartuffe (C-bérlet, 16. szám). Csütörtök: A krétakör. Péntek délután: Candida; este: Vén leányok. Szombat: A férfi szíve. Vasárnap délután: Tanner John házassága; este: A krétakör. Hétfő: Vén leányok. Kedd: A férfi szíve. Vígszínház: Kedd, csütörtök, szombat,­­­8 óra­kor: A templom egere. Szerda, péntek, vasárnap este: Postáskisasszony. Vasárnap délután:­­Nem nősülök. Magyar Színház: Kedd, 8 órakor: Külváros. Szerda, csütörtök, péntek, szombat: A macska. Vasár­nap délután: Külváros, este: A macska. Hétfő: A macska. Kedd: A macska (Huszonötödször). Király-színház: Egész héten minden este Vas órakor: Mersz­e Mary. Péntek délután: A fecske­fészek. Vasárnap délután: Aranyhattyúz. Városi Színház:Egész héten minden este órakor: A cigánykirály. Péntek délután: Hoff Aland, mesél. Szombat délután: Vassija Ossipovna hangver­senye és­ Doni Kozákok. Vasárnap délután: Mesék az Írógépről.

Next