Pesti Napló, 1928. január (79. évfolyam, 1–25. szám)
1928-01-03 / 2. szám
18 KOM PESTI NAPLÓ 1928 Január 3 be. Kleiber ezt nem tudja elhinni: ő úgy dirigálja a Mahler-i népdalt, katonabandát, takarodót, mintha az csakugyan maga a népdal, a katonabanda, a takarodó volna. Beleéli magát nyers matériájába, kitombolja magát benne megkapó naivitással. Walter káprázatos intuícióval, (talán öntudatlanul) megérzi, hogy ez a »kollektív« muzsika csak vágy marad. A harmadik felvonás szárnykürtje nála nem igazi osztrák kürtjel, melynek kedves régimódi melódiáján elálmodozunk, hanem maga is egy álom, Walter Brúnó a leszürtebb, a bölcsebb. S ez a leszürtség, bölcsesség bár nem .A Mahler«-i temperamentum-megnyilatkozás, mégis teljesebb és igazabb perspektívában mutatja Mahler-t, mint Kleibernek talán »Mahler«-ibb fanatizmusa és fuvorja. Walter Bruno, mint xtechnikus« is leszűrtebb, harmonikusabb és érettebb. Sőt Walter Bruno (mai dirigálása után ítélve), maga a karmesteri tökéletesség. Formaérzéke, még ebben a tagadhatatlanul kaotikus szimfóniában is, világított, mint a legcsodálatosabb fényszóró. Mahler-szimfóniában »orchesztrális érzékkel« brilirozni könnyű dolog: Mahler a legszélsőségesebb hatásokat bocsátja dirigensei rendelkezésére. Annál nehezebb azonban ezekből a szélsőséges, zilált zenekari hatásokból egységes, kiegyensúlyozott orchesztertónust kihozni. Walter Bruno briliánsan csinálta azt, ami könnyű, és varázslatosan oldotta meg azt, ami nehéz. Strauss Richard legutóbbi vendégszereplését leszámítva, hosszú-hosszú idő óta nem szólt ilyen tökéletesen filharmonikus zenekarunk hangja. Hódolva Walter Bruno zsenialitásának, nem feledkezhetünk meg arról a dicséretről sem, amely filharmonikus zenészeink odaadó munkáját illeti, s ebben a dicséretben méltán osztozhat a Palesztrina kórus és Borús tanár gyermekkara is, s természetesen elsősorban az est nagyszerű szólistája: Basilides Mária. A termet megtöltő közönség, hangversenyéletünknek legigazibb »arisztokráciája«, frenetikus lelkesedéssel, lelkesen kitörő és hosszantartó tapsviharokkal ünnepelte Walter Brúnót, kinek nagy és mély poétalelkéről, szerdai Fidélio-vezénylése után, bizonyára még sokat fogunk elmondhatni. (Tb.) I (*) Peer Gynt három berlini színpadon egyszerre. Vajda László, a Magyar Színház volt főrendezője, aki jelenleg Németországban működik, rövid időre Budapestre jött. Ő ia mondta a következőket: — Münchenben, az ottani Volkstheaterben rendeztem most a Broadway-t. Legközelebb Berlinben, a Salterburg-Bzinhánati egyikében magyar újdonságot fogok rendezni. Berlin?... Ott most a klasszikus darabok divatosak- Érdekes, hogy most, amikor a Deutsches Theater is folytatja Ibsen Peer-Gynt-jét, ezzel összesen három berlini színpadon fogják egyidőben játszani ezt a darabot: a Staats-Theaterban, a Volksbühnében és a Deutsches Theaterben. - — Piscators Egy Vanek nevű cseh írónak, z Der brave Soldat Svejk« című darabjára készül. Már megkezdődtek a darab próbái és a filmfelvételei. A conszerepet Pallenberg játsza. — Mielőtt Pestre jöttem, beszéltem Karlheinz Martinnal, aki rendkívül sajnálja, hogy nem rendezhette Szomory Dezső Sába királynőjét. Nem mert erre a feladatra vállalkozni, mert olyan nagy költőnek, mint Szomorynak darabját, amelynek fontos alkateleme a Szomory speciálisan zengő magyar nyelvezete, szerinte idegen nyelvű rendező nem rendezheti. (*) Fuler táncosnő meghalt. Háromszavas sürgöny jelenti Párizsból, hogy Fuller, a világhírű táncosnő, ott meghalt. Fuller kisasszony, ti kilencvenes évek táncfenoménja volt. Akkor tűnt fel Párizsban és rövid néhány év alatt végigjárta egész Európát különös táncaival. Mint táncosnő is kiváló volt, igaza hírét azonban tánckosztümjeinek köszönhette. Ezek a kosztümök a rájuk vetített fények szikrázásában, mint felcsapódó lángnyelvek röpködték körül a táncosnő elegáns, karcsú testét. Fuller kisasszony különös, forró táncai egy fenséges barátnőt is szereztek neki. Ez a barátnő (akkoriban a román trónörökös felesége volt; ma a román király özvegye) egy évvel ezelőtt Párizsban meglátogatta régi barátnőjét, Fuller kisasszonyt, akit magával vitt Amerikába. Akkoriban ragyogott fel ismét a homályból Fuller kisasszony neve az amerikai sajtóban. A román királyné visszahozta magával Párizsba Fuller kisasszonyt, elbúcsúzott tőle és ezzel a búcsúval Fuller is végképpen letűnt a világ színpadáról. Most, mint a távirat jelenti, az élet színpadáról is. (•) Kari öhmann a Városig Színházban. Kariöhmann, a bécsi Staatsoper énekese februárban vendégszerepelni fog Budapesten. Hangversenyt ad és két estén a Párosz Színházban lép fel (?) »Negyven év.« Ez a címe Maxim Gorkij új nagy trilógiájának, amelyet most fejez be. Gorkijnak az a terve, hogy visszatér Oroszországba, ahonnan a forradalom kitörése után emigrált. I fül premier a ferczhBraff Színpadra Kezdete fél 9 órakor. Telefon: 265-54. Magyar zenei premierek !a Newyorkban Kodály sikere — Bartók Béla megérkezett — Tíz hetet tölt Amerikában Newyork, január. (A Pesti Napló rendes tudósítójától.) Dohnányi Ernő őszi amerikai vendégszereplése az idén elmaradt, a magyar művészet mégis gyönyörű képviselethez jutott az őszi szezonban. Szigeti József nagysikerű hangversenyei, Kresz Géza melegen fogadott koncertjei után egyszerre két jelentős magyar zenei premierről emlékezik meg a newyorki zenei kritika: Kodály Zoltán Háry Jánosát, rmajd Psalmus Hungaricumát mutatta be Willem Mengelberg dirigálása alatt a Philharmonic Society. Mindkét zenemű mély analitikai kritikát kapott igen sok elismeréssel és dicsérettel, de egyúttal annak kiemelésével, hogy Kodály Zoltán erősen konzervatív művész, honfitársa, Bartók Béla mellett. A kiemelésre különös ok volt: Sartók Béla a Columbus fedélzetén, december 19-én tízheti vendégszereplésre Newyorkba érkezett. Jöveteléről hetekkel azelőtt hosszú cikkekben emlékezett meg az amerikai sajtó. A cikkek ünneplő tónusban voltak tartva, ismertették Bartók Béla egész zenei pályafutását és nagy eseményként harangozták be érkezését. A Pesti Napló newyorki tudósítója az elsők között volt, akik mind gyári megérkezése után üdvözölték Bartók Bélát. Telefonbeszélgetést folytattam vele. Bartók Béla fáradt volt, megviselte kissé a viharos tengeri utazás és csak röviden számolt be programjáról: arról, hogy Newyorktól a Washington állambeli Seattleig fogja bejárni az amerikai kontinenst, hogy magával hozza új zongora-koncertját, hogy magyar szerzőket fog bemutatni mindenütt, sok Kodályt, több Bartókot és Szigeti Józseffel együtt fog szonátaestélyt adni februárban. A telefontól koncertre sietett, Weisshaus Imre nevű tanítványa adott az Engineering Hallban modorn magyar muzsikából hangversenyt, Bartók-, Kodály-, Kadosa-kompozíciókat és saját műveit játszotta kedvező, lelkes fogadtatás mellett. Bartók hangversenyére napokkal előbb elfogyott minden jegy. Bemutatkozását olyan érdeklődés előzte meg, amire régóta nem volt példa. F. N. Bartók Béla nagysikerű bemutatkozása Newyorkban Newyork, január. (A Pesti Napló rendes tudósítójától.) Bartók Béla amerikai vendégszereplése a magyar zenepropaganda számára igen nagyértékű gyarapodást jelent. Nemcsak a rendkívüli művészeti értéke miatt, amit az amerikai zenekritika Bartókban tökéletesen értékel, hanem főként abból a tényből kifolyólag, hogy Bartók jelenti Amerika számára az igazi magyo zenét, amit eddig itt is azonosítottak a cigány muzsikával. Minden lap megemlékezik Bartók Béla és Kodály Zoltán kutatásairól, amelyek megismertették a világgal az igazi, eredeti magyar dallamokat és a kivételes nagyságoknak kijáró elismeréssel adózik Bartók Béla modern kompozícióinak. Az első hangverseny, amelyen Ba''tók Béla Amerikában szerepelt, a legnagyobb siker jegyében zajlott le Bartók Béla december 22-én este a Carnegie Hall-ban. Willem Mengelberg filharmonikus zenekarával lépett fel Bartók, mint zeneszerző és komponista. Hirdetett és várt zongorakoncertje helyett azonban 1904-ben komponált rapszódiáját játszotta el, mert Mengelberg annyi próbát talált szükségesnek, amennyire nem állott rendelkezésre elég idő. A csalódásnak a Newyork Times ad legerősebben kifejezést,, mert szerinte a lejátszott rapszódia nem reprezentálja igazán Bartók Bélát és nem a modern komponistát mutatja be. Az önmagát megtaláló fiatal tehetség romantikus, nacionalista muzsikája ez, a zenei ideák túlgazdagságától szenved, meleg érzés, vad képzelő tehetség, büszkeség és melankólia nyilatkozik meg benne, de látszanak még rajta idegen befolyások, amelyektől megtisztítva Bartók zeneszerzői koronájának egyik gyöngyszeme lenne ez a mű. Ez a legszigorúbb kritika, amit Bartók kapott. A többi nem ismer mást, mint meleg dicséretet. A Newyork American nagyon kedvesen és bájosan így fejezi be cikkét: Úgy halljuk, Bartók nemsokára eljátssza zongora koncertjét a philadelphiai zenekarral »Elyem. _ Az séljen«-t a Carnegie Hall nézőterén hallotta a Newyork American kritikusa. Igen meleg ünneplésben részesítették itt Bartók Bélát. A zenekar felállással tisztelgett előtte és a brárvo-kiáltások viharát elragadtatott magyar éljenek tették színesebbé. , F. N. (•) Gábor József a Városi Színházban. A jövő héten a Városi Színházban színre kerül a Tannhäuser. Gábor József engedélyt kért Radnai Miklóstól, az Operaház igazgatójától, hogy közreműködhessék ezen az előadáson. Radnai igazgató megadta beleegyezését és így egy estére vendége lesz Gábor József a Városi Színháznak. (•) A Wiener Streichquartett budapesti hangversenye. A Wiener Streichquartett februárban hangversenyt ad Budapesten. Kizárólag újdonságokat játszanak, többek között Albin Bergnek, a Wozzek című opera szerzőjének egyik vonósnégyesét is. (*) A Royal Orfeum új műsora. A Royal Orfeum új műsorának középpontjában a Balról harmadik című operett áll, melynek szövegét Szilágyi László és zenéjét Zerkopitz Béla írta. A szöveg mulattató, a zene is hangulatos. A szereplők közül első helyen kell megemlíteni Somogyi Nusit, s vele egyvonalban a fiatal és tehetséges Dobos Annát, aki egyik szép ígérete a fiatal színészgenerációnak. Dénes Oszkár kacagtató játéka, Gallai groteszk tánca és Bolkó József figurája jó. A n Nagyrovatben hangos sikere volt Nina Payne akrobata táncszámainak. Zenebohócok, burleszk kerékpárosok, szemfényvesztők és egyensúlyozóművészek mulattatták meg a közönséget, amely tapsaival pecsételte meg az est sikerét. Hetiműsor Magyar királyi Operaház: Keild, 7 órakor: Turandot (C-bérlet, 12. szám). Szerda: Fidelio (Walter Bruno vezényletével. Bérletszünet). Csütörtök: A hónapok háza és A diótörő (A-bérlet, 12. szám). Péntek: Farsangi lakodalom (E-bérlet, 13. szám). Szombat: Turandot (Bérletszünet). Vasárnap: A Rajna kincse (A Wagner-ciklus 1. estje. D-bérlet, 13. szám). Hétfő: Nincs előadás. Kedd: Háry János (Jótékonycélú előadás a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézete javára. Bérletszünet). Nemzeti Színház. Kedd.,48 órakor: Don Cézár de Basán. Szerda: A figurkovics-lányok. Csütörtök: Falusi verebek. Péntek délután: Az aranyember; este: Bábjáték (A bérlet, 16. szám). Szombat: János vitéz. Vasárnap délután: A vén gazember; este: Don Cézár de Bazán. Hétfő: III. Richárd király. Kedd: Te csak pipálj, Ladányi. Nemzeti Színház Kamaraszínháza: Kedd, 5.12 órakor: A férfi szíve. Szerda: Tartuffe (C-bérlet, 16. szám). Csütörtök: A krétakör. Péntek délután: Candida; este: Vén leányok. Szombat: A férfi szíve. Vasárnap délután: Tanner John házassága; este: A krétakör. Hétfő: Vén leányok. Kedd: A férfi szíve. Vígszínház: Kedd, csütörtök, szombat,8 órakor: A templom egere. Szerda, péntek, vasárnap este: Postáskisasszony. Vasárnap délután:Nem nősülök. Magyar Színház: Kedd, 8 órakor: Külváros. Szerda, csütörtök, péntek, szombat: A macska. Vasárnap délután: Külváros, este: A macska. Hétfő: A macska. Kedd: A macska (Huszonötödször). Király-színház: Egész héten minden este Vas órakor: Mersze Mary. Péntek délután: A fecskefészek. Vasárnap délután: Aranyhattyúz. Városi Színház:Egész héten minden este órakor: A cigánykirály. Péntek délután: Hoff Aland, mesél. Szombat délután: Vassija Ossipovna hangversenye és Doni Kozákok. Vasárnap délután: Mesék az Írógépről.