Pesti Napló, 1929. november (80. évfolyam, 249–273. szám)

1929-11-20 / 264. szám

Átmeneti derült idő Éjjeli fagyok A Meteorológiai Intézet 1929 november 19-iki reg­geli térképe Jelek magyarázata: O derült; ©'/«részben felhős ; C) félig borult: G 'U részben felhős; ® egészen borult ^ gyenge szél; ©: eső : hó : & köd : A jégeső; J? zivatar : ^ viharos­ szél A megfigyelt állomásokat jelentő karikák melletti számok a reggel 7 órakor észlelt hőmérsékletet jelentik. A­z alacsony légnyomású terület vagy depresszió. M­a nagy légnyomású terület, vagy maximum. A körülöttük futó szörbék as­­zobor­vonalak, amelyek mentén a levegű nyomása mindenütt egyenlő. Turkeve, Mór és Ercsi 10 milliméter. Az ország többi részében a csapadék ennél kevesebb volt, általában azonban a déli részeken több eső esett. A külföld nagyobb csapadékmennyiségei kö­zül csak az angliai Ross on Wye 23, a francia Le­ Havre 9, az olasz Fareot 21, az osztrák Kla­genfurt 10 és a boszniai Szerajevo 20 milliméte­rét említjük meg. Mivel olvasóink a külföldi hőmérsékletek iránt is érdeklődnek, nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy Franciaországban Clermont-ban —5, Toulouse-ban —1, Németországban München-ben —4 és Bam­berg-ben --3, míg a Skandináv félszigeten már 15 fokos kemény hidegek is jelentkeztek. A felsőbb légrétegekben uralkodó szélviszo­nyok: Budapesten 400 m.-ig NNW3, 1400 m.-ig Ns, 1800 m.-ig NWi, 2600 m.-ig NWs. Debrecenben 800 m.-ig N«. 1100 m.-ig NNEs, 1700 m.-ig NNW-. 2000 m.-ig W;. 2200 m.-ig WSWt és 3500 m.-ig WSWs. A Galyatetőn kedden reggel egy fok hideg mellett W1-es szél uralkodott. Dr. Massány Ernő m. kir. főmeteorológus. A Meteorológiai Intézet jelenti november 19-én este 10 órakor. A légnyomás nyugat felől az új angol dep­resszió, hatása alatt süllyedőben van, amely­nek előoldali és részben viharos jellegű sze­lei Franciaországban is emelték a hőmér­sékletet. Közép-Európát légnyomási maxi­mum borítja és ennek túlnyomóan derült időjárása éjjeli fagyoknak lesz okozója. A déli depresszió már csak Szicília, a harma­dik depresszió pedig csak Észak-Oroszország időjárására van befolyással. Hazánkban az idő derült. A nappali hőmérséklet 8—10 fok Celsiusig emelkedett. Prognózis: Derült idő, éjjeli faggyal, eset­leg reggeli ködök. ­Az időjárási helyzet az elmúlt huszonnégy óra alatt megint tökéletesen átalakult. A tegnapi atlanti depresszió még csak Anglia felé jutott s a kontinensre sem terjeszkedett ki, de mögötte máris kibontakoznak egy újabb depresszió körvonalai. Ez magában véve jó jel, mert, mint utolsó cik­künkben említettük, éppen ezek az atlanti de­pressziók akadályozzák most meg, hogy hosszabb ideig tartó és keményebb hideg kösz­öntsön ránk. Ezek a depressziók ugyanis Európa felé köze­ledve, előoldalukon délibb és melegebb tájakról eredő légtömegeket hoznak magukkal, amelyek az északról lefelé áramló hideg légtömegek útját áll­ják. Ezt bizonyítja például az is, hogy amíg keddre virradó éjjel Anglia keleti felén még több helyütt­ háromfokos hidegek is fordultak elő, addig kedd reggel hét órakor ugyanazokon a tájakon a­hőmérséklet a délnyugati szelek hatása alatt ke­reken tíz fokkal is emelkedett. Ugyanez a depresszió az Alpesekig benyúló nagy légnyomást Közép-Európa fölé szorította, ez pedig egyrészt a balti depressziót Finnország, másrészt az olaszországi depressziót még délebbre tolta. Enek következtében kedden megszűnt ná­lunk az esőzés is és egyben derült, napsugaras idő­járás köszöntött ránk. Természetesen a felhőtlen napok nem tarthatnak soká, mert a nyugatról jövő nagy mozgási energiájú depressziók, amint eddig is láttuk, most sorra benyomulnak hozzánk is. A derült időjárásnak a következménye, hogy nappal némileg emelkedett a hőmérséklet, ameny­nyiben­ például Budapesten már déli 12 óra tájban is nyolc fok volt a temperatúra. Viszont il­y erő­sebb éjjeli lehűlésre is készülhetünk. Kaposvár és Kecskemét vidékén a talaj mentén már kedden reggel is megint fagy volt. Ámbár, az ország­ nagy részében a hőmérséklet megint vagy másfél fokkal a normális fölötti, az évszaknak megfelelően napról napra hűvösödik , így most már nemcsak a naptár szerint köze­ledünk mindjobban az igazi télhez. Az elmúlt depresszió révén kapott csapadék dés­ését a következő számok jellemzik: Komlósd 38, Kaposvár 29, Szeged 27, Orosháza és Nagy­kanizsa 20, Mohács és Békéscsaba 19, Keszthely és Szolnok II, Hőgyész, Izsák, Halas és Szentes 16, Kecskemét 15, Szentgotthárd, Siófok és Paks 14, Zalaegerszeg és Veszprém 1­3, Tiszafüred 12. ­­ 8 Vasárnap PESTI NAPLÓ 1929 november 17 Vízállás 1A földművelésügyi minisztérium vízrajzi, osztálya jelenti: A Duna Esztergomig apad, lejjebb árad. Igen alacsony vízállású. Mai dunai vízállások: Passau 148, Stein —97, Bécs —113, Pozsony 35, Komárom 192, Budapest 136, Paks 26, Baja 92, Mohács 114, Barcs 48. A Tisza Záhonyig apad, lejjebb árad. Alacsony víz­állású. Mai tiszai vízállások: Tisza­becs 25, Vásárosnamény 30, Tokaj 164, Tiszafüred 132, Szolnok 60, Csongrád —91, Szeged —38, Csenger 38, Gyoma 30. .,. Jók-e a kereskedelmi iskoláink? A tanárság vitája Éber Antallal — Vád és védelem — Gyönge a tanulóanyag, kiépítetlen a tanári státus, a család nemtörődő, süllyedt a nívó — Eredménnyel biztató új intézkedések Hírt adtunk arról­­az előadásról, amelyet a Magyar Cot­den Szövetségben Éber Antal, a Magyar-Olasz Bank vezérigazgatója tartott a kereskedelmi szakoktatásról és amelyben súlyos kifogásokat emelt a kereskedelmi iskolák és tanítástervük ellen. Az előadáshoz három­napos­ ankéz fűződik és ezen az ankéton dr. Dengl Já­nos közg. egy. tanár, mint a Kereskedelmi Szakiskolai Tanárok Országos Egyesületének elnöke a tanárság nevében válaszolt Éber Antal kifogásaira. Dengl kimutatta, hogy a felsőkereskedelmi iskolák által elért tanulmányi eredmények korántsem mutatják azt a sötét képet, amelyet Éber festett róluk. Ezt iga­zolta más gyakorlati szakemberek nyilatkozataival és azzal a ténnyel, hogy a gazdasági élet akárhány kivá­lósága és a tisztviselő-társadalomnak akárhány első­rendű tagja ebben a iskolafajban nyerte kiképeztetését. Igazolta továbbá ugyanezt a tanulmányi statisztikával, amelynek realitását Éber Antal­ is elismerte. Hangs­ú­­lyozza különösen, hogy a gyakorlati emberek az iskola eredményeinek megbírálásánál rendesen csak azt lát­ják, hogy a kezdő mit nem tud, d­e nem látják azt, amit tud. Ez pedig két igen különböző dolog. Rámutatott arra, hogy a felsőkereskedelmi iskolák abban a mér­tékben, amennyire ezt a gyakorlati­ élet joggal meg­követelheti, igenis eleget tesznek a gyakorlatiasság követelményének. Igazolja ezt a tanításterv syllabusá­val, továbbá azoknak a példáknak a cáfolásával, ame­lyeket Éber ellenkező álláspontjának megvilágítására felsorakoztatott. Rámutat arra, hogy a tanítá­stervben sokkal több idő esik a szorosan vett kereskedelmi szak­tárgyak tanítására, mint ahogy Éber gondolta, mert ő nem vette észre, hogy az egyes tárgyak között kócent­rikus összefüggés van. Kiemelte azonban Dengl, hogy az iskola nem lehet hivatva arra, hogy a kereskedelmi gyakorlati élet ezer­féle ágának száz meg száz specializált üzletkörére tel­jesen kész embereket neveljen. Az iskolának csak az alapvetés és az általános tájékoztatás a feladata. Más pályán is a gyakorlati munkába előbb külön bele kell tanulni, így van­ ez az ügyvédeknél, mérnököknél, orvo­soknál, bíráknál stb. Rám­utatott, azután az elméleti képzés óriási fontosságára és ebben a vonatkozásban arra a konklúzióra jutott, hogy a gyakorlati élet egyes fogásait és usanccait a fiatal kezdő annál könnyebben sajátítja el, minél nagyobb az értelmisége. Már­­pedig az értelem kifejlesztésének leghathatósabb eszköze az elméleti képzés. Az iskolának emellett arra kell nevel­nie az ifjúságot, hogy a­ műveit magyar középosztály­nak méltó tagjaivá, lehessenek, a kereskedelmi iskolá­ból kikerültek. E célból föltétlenül be kell vezetni a tanulókat az általános műveltség alapelemeibe úgy, ahogy a felső kereskedelmi iskolák teszik. Rámutat azonban a mostani körülmények között az iskolákra nézve fennálló vagy Irányokra és akadá­lyokra. Először is itt van a gyönge előképzettségű ta­nulóanyag. Másodszor nagy baj a tanári státus kiépí­tetlensége, mert a felsőkereskedelmi iskolai tanári stá­tusnak még ma is több, mint a fele bejáró és óraadó tanár és így akárhány tantárgyat, nem erre képesített szaktanár tanít. Szegénységünk miatt hiányos sok is­kola fölszerelése is. Nagy akadály a család nemtörő­dömsége az iskolával szemben és nagyon nagy kár­okat okozott mondonfelé a rettenetes háború. Emiatt az ösz­szes középiskolákban igen süllyedt a tanulóanyag ní­vója és bizony a legnagyobb megfeszítésekkel is csak lassan tudunk kiemelkedni ebből az általános nagy süllyedésből. A tanárság és a minisztérium céltudatos munkájának e­redményekapján azonban a helyet roha­mosan javul. Sok jóval és biztos eredménnyel biztató intézkedé­sek a következők: 1. a magánvizsgálatok megszigorí­tása; 2. a­ tanulóanyagnak az első évfolyamban rende­letileg előírt szigorú megrostálása; 3. a fölvétel meg­szigorítása, amelynek értelmében a felsőkereskedelmi iskolák ezután a polgári iskolából csak a jeleseket, és a jókat veszik föl, a gimnázium IV. osztályának csak javítóvizsgával végzett tanulóit pedig egyáltalán nem; 4. új érettségi vizsgálati szabályzat készül, amely a nívót emelni f­ogja; 5. a legnagyobb gonddal folyik egy új tanárnemzedék képzése, a legkiválóbbak részére tanárképzőintézeti kollégiumot állítottak fel és gya­korló felsőkereskedelmi iskola van, amelyben a tanár­jelöltek igen gondos vezetés mellett tanulnak meg ta­nítani. Végezetül arra kérte a gyakorlat embereit, fogadják az iskolából kikerült kezdőt megértő szere­ttettel­ és legyenek így az iskolai munkásainak támo­gatói, kiegészítői, egy cél érdekében dolgozó kortársai. A Rombach uccai gyilkosság bűnperének ítélete: Wallenstein Ödön 15 év( Tóth Lajos 13 év, Wallenstein Istana 3 év (Saját tudósítónktól.) A Rombach uccai gyil­kosság bűnügyében kedden hirdetett ítéletet a bíróság. ítéletében bűnösnek mondta ki Wallen­stein Ödönt és Tóth­ Lajost rablás és emberölés bűntettében mint tettestársakat, bűnösnek mondta ki Wallenstein Manót is rablás és emberölés bűn­tettében mint bűnsegéd,­ bűnrészest, és Wallen­stein Ödönt 15 évi fegyházra, Wallenstein Manót 3 évi fegyházra­ ítélte el, Tóth Lajost pedig szigo­rított dologházba utalta, 13 évben állapítván meg a dologházban töltendő büntetés minimumát. Az ítélet indokolásában leszögezte a­ törvényszék, hogy Wambach Katalin vallomásán alapul az ítélet. Igaz ugyan, hogy egyéb fontos körülmé­nyek is igazolják az elítéltek bűnösségét, azon­ban Wambach Katalin vallomása volt perdöntő. A törvényszék nem fogadta el a vádlottaknak azt a védekezését, hogy Wambach Katalin bosszú­ból tette vallomását, mert a­ törvényszék meg­állapítása szerint a számos körülménnyel támo­gatott vallomás­a igaz. Súlyosbító körü­lménnynek vette a bíróság az elítéltek büntetett előételét, Wallenstein Ödönnél még azt is, hogy a bűncselekmény elkövetése után is a bűn fertőjében élt. Az ítélet kihirdetése közben Tóth Lajos édes­anyja hangosan sikongatva, jajveszékelve, hö­rögve támolygott ki a teremből, közben pedig Wambach Katalint, és Györkös Rózsit, fiának megrontóit­ átkozta. A rendőrök a folyosóra ve­zették, ahol azután nagynehezen elcsendesedett. Az ügyész megfellebbezte, az ítéletet, mert njra gyilkosságban mondták ki bűnösnek a három vrízt-­ ot­tat, — természetesen a vádlottak is, védőik is fellebbezést jelentettek be az ítélet­ ellen. Locarno! SváseS Csoda« fekvéssel a '.apo Naggio­eni Fotel Castello fontesano PWMMMIBIWW^^W­D^tsvft.^ .firvöngya t­WgWBWMBimWBW­ Reme*' enyhe tili Solima. GySrySrfi 14.no m­­ftltefe'tgfl. •'Alszaki növényzettal biró 11» tünkben viruló k&snén&k Januárban. Kicflnő konyha. Elaereidil borok. PenxHSrak­i Sv. Cr. 10-14 — P3n.:6 11-12. Magyar levelezés Igazgatóság: Armand Csiki Kaimer János, Prospektussal szívesen szolgál: Az 1st Utuisi Irodája, Budapest, VII., Erzsébet körút II. szám

Next