Pesti Napló, 1929. november (80. évfolyam, 249–273. szám)
1929-11-20 / 264. szám
Átmeneti derült idő Éjjeli fagyok A Meteorológiai Intézet 1929 november 19-iki reggeli térképe Jelek magyarázata: O derült; ©'/«részben felhős ; C) félig borult: G 'U részben felhős; ® egészen borult ^ gyenge szél; ©: eső : hó : & köd : A jégeső; J? zivatar : ^ viharos szél A megfigyelt állomásokat jelentő karikák melletti számok a reggel 7 órakor észlelt hőmérsékletet jelentik. Az alacsony légnyomású terület vagy depresszió. Ma nagy légnyomású terület, vagy maximum. A körülöttük futó szörbék aszoborvonalak, amelyek mentén a levegű nyomása mindenütt egyenlő. Turkeve, Mór és Ercsi 10 milliméter. Az ország többi részében a csapadék ennél kevesebb volt, általában azonban a déli részeken több eső esett. A külföld nagyobb csapadékmennyiségei közül csak az angliai Ross on Wye 23, a francia Le Havre 9, az olasz Fareot 21, az osztrák Klagenfurt 10 és a boszniai Szerajevo 20 milliméterét említjük meg. Mivel olvasóink a külföldi hőmérsékletek iránt is érdeklődnek, nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy Franciaországban Clermont-ban —5, Toulouse-ban —1, Németországban München-ben —4 és Bamberg-ben --3, míg a Skandináv félszigeten már 15 fokos kemény hidegek is jelentkeztek. A felsőbb légrétegekben uralkodó szélviszonyok: Budapesten 400 m.-ig NNW3, 1400 m.-ig Ns, 1800 m.-ig NWi, 2600 m.-ig NWs. Debrecenben 800 m.-ig N«. 1100 m.-ig NNEs, 1700 m.-ig NNW-. 2000 m.-ig W;. 2200 m.-ig WSWt és 3500 m.-ig WSWs. A Galyatetőn kedden reggel egy fok hideg mellett W1-es szél uralkodott. Dr. Massány Ernő m. kir. főmeteorológus. A Meteorológiai Intézet jelenti november 19-én este 10 órakor. A légnyomás nyugat felől az új angol depresszió, hatása alatt süllyedőben van, amelynek előoldali és részben viharos jellegű szelei Franciaországban is emelték a hőmérsékletet. Közép-Európát légnyomási maximum borítja és ennek túlnyomóan derült időjárása éjjeli fagyoknak lesz okozója. A déli depresszió már csak Szicília, a harmadik depresszió pedig csak Észak-Oroszország időjárására van befolyással. Hazánkban az idő derült. A nappali hőmérséklet 8—10 fok Celsiusig emelkedett. Prognózis: Derült idő, éjjeli faggyal, esetleg reggeli ködök. Az időjárási helyzet az elmúlt huszonnégy óra alatt megint tökéletesen átalakult. A tegnapi atlanti depresszió még csak Anglia felé jutott s a kontinensre sem terjeszkedett ki, de mögötte máris kibontakoznak egy újabb depresszió körvonalai. Ez magában véve jó jel, mert, mint utolsó cikkünkben említettük, éppen ezek az atlanti depressziók akadályozzák most meg, hogy hosszabb ideig tartó és keményebb hideg köszöntsön ránk. Ezek a depressziók ugyanis Európa felé közeledve, előoldalukon délibb és melegebb tájakról eredő légtömegeket hoznak magukkal, amelyek az északról lefelé áramló hideg légtömegek útját állják. Ezt bizonyítja például az is, hogy amíg keddre virradó éjjel Anglia keleti felén még több helyütt háromfokos hidegek is fordultak elő, addig kedd reggel hét órakor ugyanazokon a tájakon ahőmérséklet a délnyugati szelek hatása alatt kereken tíz fokkal is emelkedett. Ugyanez a depresszió az Alpesekig benyúló nagy légnyomást Közép-Európa fölé szorította, ez pedig egyrészt a balti depressziót Finnország, másrészt az olaszországi depressziót még délebbre tolta. Enek következtében kedden megszűnt nálunk az esőzés is és egyben derült, napsugaras időjárás köszöntött ránk. Természetesen a felhőtlen napok nem tarthatnak soká, mert a nyugatról jövő nagy mozgási energiájú depressziók, amint eddig is láttuk, most sorra benyomulnak hozzánk is. A derült időjárásnak a következménye, hogy nappal némileg emelkedett a hőmérséklet, amenynyiben például Budapesten már déli 12 óra tájban is nyolc fok volt a temperatúra. Viszont ily erősebb éjjeli lehűlésre is készülhetünk. Kaposvár és Kecskemét vidékén a talaj mentén már kedden reggel is megint fagy volt. Ámbár, az ország nagy részében a hőmérséklet megint vagy másfél fokkal a normális fölötti, az évszaknak megfelelően napról napra hűvösödik , így most már nemcsak a naptár szerint közeledünk mindjobban az igazi télhez. Az elmúlt depresszió révén kapott csapadék désését a következő számok jellemzik: Komlósd 38, Kaposvár 29, Szeged 27, Orosháza és Nagykanizsa 20, Mohács és Békéscsaba 19, Keszthely és Szolnok II, Hőgyész, Izsák, Halas és Szentes 16, Kecskemét 15, Szentgotthárd, Siófok és Paks 14, Zalaegerszeg és Veszprém 13, Tiszafüred 12. 8 Vasárnap PESTI NAPLÓ 1929 november 17 Vízállás 1A földművelésügyi minisztérium vízrajzi, osztálya jelenti: A Duna Esztergomig apad, lejjebb árad. Igen alacsony vízállású. Mai dunai vízállások: Passau 148, Stein —97, Bécs —113, Pozsony 35, Komárom 192, Budapest 136, Paks 26, Baja 92, Mohács 114, Barcs 48. A Tisza Záhonyig apad, lejjebb árad. Alacsony vízállású. Mai tiszai vízállások: Tiszabecs 25, Vásárosnamény 30, Tokaj 164, Tiszafüred 132, Szolnok 60, Csongrád —91, Szeged —38, Csenger 38, Gyoma 30. .,. Jók-e a kereskedelmi iskoláink? A tanárság vitája Éber Antallal — Vád és védelem — Gyönge a tanulóanyag, kiépítetlen a tanári státus, a család nemtörődő, süllyedt a nívó — Eredménnyel biztató új intézkedések Hírt adtunk arrólaz előadásról, amelyet a Magyar Cotden Szövetségben Éber Antal, a Magyar-Olasz Bank vezérigazgatója tartott a kereskedelmi szakoktatásról és amelyben súlyos kifogásokat emelt a kereskedelmi iskolák és tanítástervük ellen. Az előadáshoz háromnapos ankéz fűződik és ezen az ankéton dr. Dengl János közg. egy. tanár, mint a Kereskedelmi Szakiskolai Tanárok Országos Egyesületének elnöke a tanárság nevében válaszolt Éber Antal kifogásaira. Dengl kimutatta, hogy a felsőkereskedelmi iskolák által elért tanulmányi eredmények korántsem mutatják azt a sötét képet, amelyet Éber festett róluk. Ezt igazolta más gyakorlati szakemberek nyilatkozataival és azzal a ténnyel, hogy a gazdasági élet akárhány kiválósága és a tisztviselő-társadalomnak akárhány elsőrendű tagja ebben a iskolafajban nyerte kiképeztetését. Igazolta továbbá ugyanezt a tanulmányi statisztikával, amelynek realitását Éber Antal is elismerte. Hangsúlyozza különösen, hogy a gyakorlati emberek az iskola eredményeinek megbírálásánál rendesen csak azt látják, hogy a kezdő mit nem tud, de nem látják azt, amit tud. Ez pedig két igen különböző dolog. Rámutatott arra, hogy a felsőkereskedelmi iskolák abban a mértékben, amennyire ezt a gyakorlati élet joggal megkövetelheti, igenis eleget tesznek a gyakorlatiasság követelményének. Igazolja ezt a tanításterv syllabusával, továbbá azoknak a példáknak a cáfolásával, amelyeket Éber ellenkező álláspontjának megvilágítására felsorakoztatott. Rámutat arra, hogy a tanítástervben sokkal több idő esik a szorosan vett kereskedelmi szaktárgyak tanítására, mint ahogy Éber gondolta, mert ő nem vette észre, hogy az egyes tárgyak között kócentrikus összefüggés van. Kiemelte azonban Dengl, hogy az iskola nem lehet hivatva arra, hogy a kereskedelmi gyakorlati élet ezerféle ágának száz meg száz specializált üzletkörére teljesen kész embereket neveljen. Az iskolának csak az alapvetés és az általános tájékoztatás a feladata. Más pályán is a gyakorlati munkába előbb külön bele kell tanulni, így van ez az ügyvédeknél, mérnököknél, orvosoknál, bíráknál stb. Rámutatott, azután az elméleti képzés óriási fontosságára és ebben a vonatkozásban arra a konklúzióra jutott, hogy a gyakorlati élet egyes fogásait és usanccait a fiatal kezdő annál könnyebben sajátítja el, minél nagyobb az értelmisége. Márpedig az értelem kifejlesztésének leghathatósabb eszköze az elméleti képzés. Az iskolának emellett arra kell nevelnie az ifjúságot, hogy a műveit magyar középosztálynak méltó tagjaivá, lehessenek, a kereskedelmi iskolából kikerültek. E célból föltétlenül be kell vezetni a tanulókat az általános műveltség alapelemeibe úgy, ahogy a felső kereskedelmi iskolák teszik. Rámutat azonban a mostani körülmények között az iskolákra nézve fennálló vagy Irányokra és akadályokra. Először is itt van a gyönge előképzettségű tanulóanyag. Másodszor nagy baj a tanári státus kiépítetlensége, mert a felsőkereskedelmi iskolai tanári státusnak még ma is több, mint a fele bejáró és óraadó tanár és így akárhány tantárgyat, nem erre képesített szaktanár tanít. Szegénységünk miatt hiányos sok iskola fölszerelése is. Nagy akadály a család nemtörődömsége az iskolával szemben és nagyon nagy károkat okozott mondonfelé a rettenetes háború. Emiatt az öszszes középiskolákban igen süllyedt a tanulóanyag nívója és bizony a legnagyobb megfeszítésekkel is csak lassan tudunk kiemelkedni ebből az általános nagy süllyedésből. A tanárság és a minisztérium céltudatos munkájának eredményekapján azonban a helyet rohamosan javul. Sok jóval és biztos eredménnyel biztató intézkedések a következők: 1. a magánvizsgálatok megszigorítása; 2. a tanulóanyagnak az első évfolyamban rendeletileg előírt szigorú megrostálása; 3. a fölvétel megszigorítása, amelynek értelmében a felsőkereskedelmi iskolák ezután a polgári iskolából csak a jeleseket, és a jókat veszik föl, a gimnázium IV. osztályának csak javítóvizsgával végzett tanulóit pedig egyáltalán nem; 4. új érettségi vizsgálati szabályzat készül, amely a nívót emelni fogja; 5. a legnagyobb gonddal folyik egy új tanárnemzedék képzése, a legkiválóbbak részére tanárképzőintézeti kollégiumot állítottak fel és gyakorló felsőkereskedelmi iskola van, amelyben a tanárjelöltek igen gondos vezetés mellett tanulnak meg tanítani. Végezetül arra kérte a gyakorlat embereit, fogadják az iskolából kikerült kezdőt megértő szerettettel és legyenek így az iskolai munkásainak támogatói, kiegészítői, egy cél érdekében dolgozó kortársai. A Rombach uccai gyilkosság bűnperének ítélete: Wallenstein Ödön 15 év( Tóth Lajos 13 év, Wallenstein Istana 3 év (Saját tudósítónktól.) A Rombach uccai gyilkosság bűnügyében kedden hirdetett ítéletet a bíróság. ítéletében bűnösnek mondta ki Wallenstein Ödönt és Tóth Lajost rablás és emberölés bűntettében mint tettestársakat, bűnösnek mondta ki Wallenstein Manót is rablás és emberölés bűntettében mint bűnsegéd, bűnrészest, és Wallenstein Ödönt 15 évi fegyházra, Wallenstein Manót 3 évi fegyházra ítélte el, Tóth Lajost pedig szigorított dologházba utalta, 13 évben állapítván meg a dologházban töltendő büntetés minimumát. Az ítélet indokolásában leszögezte a törvényszék, hogy Wambach Katalin vallomásán alapul az ítélet. Igaz ugyan, hogy egyéb fontos körülmények is igazolják az elítéltek bűnösségét, azonban Wambach Katalin vallomása volt perdöntő. A törvényszék nem fogadta el a vádlottaknak azt a védekezését, hogy Wambach Katalin bosszúból tette vallomását, mert a törvényszék megállapítása szerint a számos körülménnyel támogatott vallomása igaz. Súlyosbító körülménnynek vette a bíróság az elítéltek büntetett előételét, Wallenstein Ödönnél még azt is, hogy a bűncselekmény elkövetése után is a bűn fertőjében élt. Az ítélet kihirdetése közben Tóth Lajos édesanyja hangosan sikongatva, jajveszékelve, hörögve támolygott ki a teremből, közben pedig Wambach Katalint, és Györkös Rózsit, fiának megrontóit átkozta. A rendőrök a folyosóra vezették, ahol azután nagynehezen elcsendesedett. Az ügyész megfellebbezte, az ítéletet, mert njra gyilkosságban mondták ki bűnösnek a három vrízt- ottat, — természetesen a vádlottak is, védőik is fellebbezést jelentettek be az ítélet ellen. Locarno! SváseS Csoda« fekvéssel a '.apo Naggioeni Fotel Castello fontesano PWMMMIBIWW^^WD^tsvft.^ .firvöngya tWgWBWMBimWBW Reme*' enyhe tili Solima. GySrySrfi 14.no mftltefe'tgfl. •'Alszaki növényzettal biró 11» tünkben viruló k&snén&k Januárban. Kicflnő konyha. Elaereidil borok. PenxHSraki Sv. Cr. 10-14 — P3n.:6 11-12. Magyar levelezés Igazgatóság: Armand Csiki Kaimer János, Prospektussal szívesen szolgál: Az 1st Utuisi Irodája, Budapest, VII., Erzsébet körút II. szám