Pesti Napló, 1931. június (82. évfolyam, 122–145. szám)
1931-06-07 / 126. szám
Csütörtök Veszendő birtokok és munkanélküliség Írta: dr. NAGY FERENC A falvakban ez idén igen nagy a munkanélküliség. A munkakeresők csapatokban vándorolnak munka után csakúgy gyalogszerrel, mert nem futja vonatköltségre. Viselt ruhájú, keménynézésű magyarok. Az ember fájó szívvel bár, mégis kénytelen elküldeni őket, mert nincs rájuk már szükség. Az agyonterhelt, ráfizetéssel termelő gazda különben is azzal indult neki a tavasznak, hogy summátokat nem fogad, napszámot nem fizet, mert nincs miből, a kapásnövényeket inkább kiadja részes művelésre. A nagy munkás gócpontokon, a kevés szántóval rendelkező vidékeken ezért maradt annyi munkás munka nélkül. Költség nélkül termelni! Ez a jelszó, mert atapasztalat szerint a költségek felemésztik a termés eredményét. Kerülni a pénzkiadást, az újabb adósságot! Vissza az ősegyszerűséghez, a fatengelyes szekérhez, az ökörszántáshoz! A kiszáradó mocsár csík, hal lakossága befúrja magát mélyen az iszapba, hogy az őszi esőkig kihúzhtassa tengődő éelét... Hallom munkásokat visznek Németországba, női munkaerőt toboroznak Franciaországba.Mindez nem megoldás. Dőreség volna Törökországba, Dél-Amerikába, Afrikába telepíteni magyar földműveseket, hogy földhöz jussanak, mikor idehaza becsét vesztve, eladhatatlanul hever a piacon többszázezer hold a termékenységét ölében hordó áldott magyar földből! Csak egyetlen segítés, egyetlen megoldás lehetséges. A munkanélküli magyar földművest össze kell házasítani égi szerelmével, a magyar földdel, amely mostanában már úgy sem kapós, elhagyta az egykorivetélytárs: a tőke! A világon nem képzelhető el produktívabb, áldásosabb munkanélküli segély, mint földhöz juttatni a munka nélkül tengődő szegény magyar munkást! Egy-két évvel előbb destrukció volt a föld újabb parcellázásáról beszélni, de az utóbbi időben már kiváló közéleti emberek, sőt kormányférfiak is hangoztatták, sőt pártprogramba is bevették s valószínű, hogy a földteherrendezésről szóló törvény végrehajtása során lesznek majd számottevő parcellázások. Nézetem szerint a földteherrendezés és a birtokososztályon való segítés is sokkal hatásosabb lett volna, ha az az országos telepítő- és parcellázóakciónak lett volna egy részlete! A föld ma jó üzletnek semmiesetre sem mondható, de ma is jó és biztos alap a család tisztes, szerény megélhetéséhez s még gyarapodást is hozhat azok számára, akik maguk, idegen munkaerő nélkül művelik a földet... Ha 50.000 család, akinek most hátán háza, kebelén kenyere, 15—20 hold földhöz jutna, ami számára állandó foglalkozást és keresetet jelent, akkor pár év alatt segélyre szoruló munkanélküliből adófizető kisgazda, fizetőképes fogyasztó lenne! Ebben az országban nincs még egy más ily jó alkalom a tömeges munkanélküliség orvoslására s azonkívül a befektetett tőke nem vesz el, sőt produktivitásában fokozódik s termékenyítő hatását ipar, kereskedelem stb. is érezni fogja... Felújulnának a magyar élelmező kiszáradt foltjai; sokat kibiró új munkások lépnének a magyar jövőért dolgozók bátor csapatába. Nem érdemes az ország erejét apró-cseprő akcióba elforgácsolni! Mikor már felettünk zúgnak a viharfelhők, nincs idő a hajót festeni, díszíteni! Az ország mai gazdasági és pénzügyi helyzete inkább elősegíti, mintsem akadályozná e nagy művelet megindítását. A földbirtokosok nagy része nemcsak szívesen eladná földjét, de hosszú bérleti szerződés alapján is kész azt az akciót céljaira átadni. E honmentő műveletet saját, belső erőnkből meg lehet valósítani. Nincs szükség drága külföldikölcsönre, bizonyos idő alatt kisorsolandó kötvényekkel, jóváírással meg lehet a pénzügyi részét oldani! Nem forradalmi mozgalmat, nem felfordulást és zűrzavart jelent ez, hanem kivezető utat a mocsárból, melyben a szekér elakadt. Életet, jövőt, akár keleti fatalizmusunkkal, akár a rémképekkel, nyugati spekulációval szemben... Az építkezési, gazdasági felszerelés stb. munkát jelent a gyári, ipari s kereskedelmi vállalkozás számára, egészséges befektetési alkalmat a tőke számára. Hatalmas támaszhoz jutna így a magántulajdon repedező fala, a polgári társadalom! Új, megedzett, életképes gazdasági egyedekkel gyarapodnék a nemzet! A termelő- és értékesítő szövetkezetekbe való tömörítés meghozná a szervezett egységes termelés nagy előnyeit s az áruk standardizálását. Amily károsnak bizonyult 30—40 holdas kisgazdákat belevinni traktor, gép stb. vételbe, a termelő szövetkezeteknek viszont a józan és takarékos termelés érdekében lenne azokra szükségük. Erkölcsi felelősségérzet, kötelességteljesítés, szorgalom és tudás, magyar lelkesedés bizonyára biztosítaná azt az eredményt, melyet a szovjet a terror,'fegyencsors és kérig'szér'''oltal* elérhet! Ezt a hatalmas munkát nem bürokratikus kezdeményezésként kell megindítani, nem agyánv adminisztrálva és magasrangú, nagyfizetésű reprezentánsokkal megterhelten! Jószívvel, világos fejjel, hozzáértéssel és megértéssel kell megcsinálni s a hivatalos elem mellett szerepet juttatni a társadalomnak, önkormányzatoknak és az érdekképviseleteknek; nemcsak a mezőgazdaságinak, hanem a bank, gyár, ipar érdekképviseleteinek is, mert nem osztályérdekről, hanem az egész ország megerősítéséről van szó s a cél csak egyesült erővel érhető el! Nem lehet eléggé hangsúlyozni, nem lehet elégszer ismételni, hogy nemzeti, gazdasági, társadalmi okok figyelmeztetnek, sürgetnek e művelet megindítására! Mérhetetlen katasztrófát jelentene, ha az idő tétlenségben midlik el felettünk! Lelkesedés, józan számvetés a helyzettel egyformán gyors cselekvést sürgetnek! Gazdasági értékünk gyarapodása, a magyarság erősbítlése járna nyomában! Százezrek jutnának végre igazsághoz! A szomorúan széttagolt társadalom testvéri kézfogásából nagy tettekre készen születnék újjá a magyar erő, a magyar egyakarat! Annak a nagyszabású külpolitikának, melyet a miniszterelnök úr neve jelent szükséges kiegészítő része a társadalmi és gazdasági megújhodásnak az a rendszere, melyet a gazdátlan magyar föld és a földnélküli magyar földműves összekap-Nagyon szép és hasznos dolog példának okáért az új Dunahidak építése, középületek, kultúrintézmények,létesítései mind javát szolgálja a nemzetnek, de ennek az országnak alapja mégis csak a föld s ekörül most nincs rendben a dolog. Alaprétege a föld népe, itt is bajok vannak! Ezekről a választási hadjárat játszi előkészítése közben megfeledkezni oly hiba lenne, amelyet jóvá alig lehetne tenni. A közhasznú és jótékonycélú Glas egy húzásnap már szerdán, 10-én. Egy sorsjeggyel 2 nyeremény is nyerhető ! Minél több a sorsjegye, annál több a nyerési esélye. Ezen sorsjegyekkel nemcsak szerencséjének az esélyeit szolgálja, hanem jótékonyságot is gyakorol. 56. Állami Sorsjáték sorsjegyei kaphatók az összes főárusítóknál és dohánytőzsdékben. Egész sorsjegy ára 3 pengő Fi sorsjegy ára 17, * pengő Felemelt fő nyeremény 40.000 azonkívül 20.000 10.000 pengő. * További nyeremények: 2x5000 4x2500 6x2000 10x1000 stb., stb. pengő. Összesen 17.000 készpénznyeremény. PESTI NAPLÓ 1931 június 4 az ideális nyaralási és üdülési hely az Északi-tengeren Levegő * Derűlt égbolt * Napsütés és egy mondén Lidó minden szórakozásával. — Kiváló megszállás és ellátás a legjutányosabb árak mellett a tengerparton fekvő és ismert E. M. S.-szállodákban: PMLICE KURHMUS D'ORMNGE GRUND SMVOY és RMUem Pompás fürdőstrand. Mindenfajta sport. Nincs kuptaftsa NATURA Móricz Zsigmond új regénye a Pesti Naplóban Zsigmond ezeketJövő vasárnap, június 14-én kezdi közölni a Pesti Napló Móricz Zsigmond új nagy regényét, a Matúrát. A magyar irodalmi életnek nagy eseménye minden új Móricz-regény; az immár klasszikus magyar írónak ez az új regénye a legmegragadóbb és legérdekesebb problémával foglalkozik: a serdülő, érettségire készülő fiúk lelki válságaival és életével. Az új, nagykoncepciójú regényről Móricz mondja: — A Matura ifjúkorom fájó és édes emlékei közé vitit vissza. Az érettségiző diákok világa ez éspedig a mult század utolsó évében 1899-ben. — Egy alföldi kollégium maturázó diákjai megszerzik az érettségi téziseket, egész bűnügyi bonyodalmak közt. — Közben megmozdul s megmutatkozik az egész város. Fiúk és leányok, felnőttek és gyermekek. — Van egy kissé nemzeti háttere is a regénynek, mert azt a generációt mutatja be, amelyik ma felnőtt s amelyik ma viszi az ország dolgát. Amilyen volt az ifjúság, olyan ma a felnőttek világa. — Deaz egész vidám és szeszélyes mese keretében. — Voltaképpen a Nyilas Misi története folytatódik itt. Három kötetben írom meg ezt a nekem oly kedves alakot. Első volt a Légy jó mindhalálig. A második a Kamaszok, amelyik még ma is töredékben van meg. Harmadik ez, a Matura. — Ez a befejező kötet. Már a Forr a bor című kis regényemben ezt kezdtem el, most végre befejeztem. Egy osztály, az érettségiző osztály tagjai és élete. Egy kis alföldi város és annak egész élete, s boldog voltam, hogy odaadhattam magamat a játékos mese szeszélyes hullámainak és a mese ősi módján vezetem végig az olvasót az életbe kirepülő ifjú lelkek világán. — Nekem a megpihenés, megnyugvás, felüdülés érzéseit adta a munka s remélem, ugyanezt fogja adni az olvasónak. Móricz Zsigmond Felemelték az osztrák bankkamatlábat Bécs, június 6. Az osztrák bankrátát váratlanul felemelték. Az emelés egy egész százalék. A Nemzeti Bank főtanácsa szombaton délután ülést tartott, amelyen elhatározta, hogy a hivatalos diszkontkamat lábat öt százalékról hat százalékra emeli fel. Minden kerttulajdonosnak fontos! írta: Petrinyi L. - Ára 2.— pengő ioM írta: Kmoskó Sándor. — Ara 5.— pengő Kapható Az Est könyvkereskedésében VH., Erzsébet körút 18—20. sz.