Pesti Napló, 1933. június (84. évfolyam, 123–145. szám)
1933-06-01 / 123. szám
4 Csütörtök PESTI NAPLÓ 1933 .június 1 tanoncoktatásra, a gazdasági népiskolák fejlesztésére és az iskolán kívüli népművelésre. Amíg az álláshalmozásokat meg nem szüntetik, a diplomás ifjúság elhelyezkedésének kérdését nem tudják megoldani. m Az egyetemek problémájának megoldása — Ugyanez a helyzet a Műegyetemnél. A budapesti egyetemen 1914-ben 124 tanszék volt, most csak 102. Elsőrendű fontosságú tanszékeket nem lehet megszüntetni azért, mert nem gyakorlati, hanem elméleti jelentőségűek. Ha a budapesti egyetemet megcsonkítanak, aikkor nemzetközi viszonylatban nem állná meg a helyét. A városok jól felfogott érdekei miatt nem akarok megszüntetni egyetlen egyetemet sem. Nem marad más hátra, mint az egyes karoknak szüneteltetése, összevonása. Az egész kérdés még nem érett meg a döntésre, de szükségesnek tartom bejelenteni, hogy ebben az irányban kívánok eljárni. Ettől a tervtől még küldöttség járás esetén sem vagyok hajlandó eltérni. Többen rámutattak a közgazdasági kérdésfontosságára. Nem helyeslek olyan felfogást, amely a közgazdasági egyetemet meg akarja szüntetni. A hivatalokban nem az a baj, hogy sok a jogász, hanem az, hogy kevés az igazi jogász. A jogakadémiák tekintetében nem kívánok állást foglalni. A felekezeti akadémiák megszüntetésére, miután nem kapnak támogatást, nincs szükség, legfeljebb a minősítési kérdésről lehet szó. A kultuszminiszter ezután a mezőgazdasági szakoktatás kérdéséről beszélt. A közgazdasági egyetem mezőgazdasági fakultása a mostani körülmények között nem tud életképesen működni. Ezt a kérdést a műegyetem, a közgazdasági egyetem és az állatorvosi főiskola egyesítésével lehetne megoldani. A műegyetemen hat kar lenne, három műszaki és három közgazdaságtudományi. Ezáltal bizonyos anyagi megtakarítás is elérhető lesz. A közigazgatási képzésről a jogi oktatás reformja keretében kívánok intézkedni. Holt a gazdasági akadémiánk, a Dunántúl a gazdasági akadémia átalakul középfokú mezőgazdasági szakiskolává. Mindezeket a terveket fokozatosan valósítjuk meg. A műegyetem és a közgazdasági egyetem összeolvasztása rövidesen megtörténik. — A külföldi kollégiumoknak nem vagyok barátja. A kolléfiumok mindössze 180.000 pengőt kapnak. Támadás érte a kutatóintézeteket, pedig az elvi elgondolás kiválóságát senki sem vonuttatja kétségbe. A racionalizálás nem jelent csak redukciót. A népművelési szervezet kiépítése szükséges. — Sokan emlegettük a képviselőházban az álláshalmozásokat. A képviselők is menjenek úgy végig a minisztériumokon és is tizenkilencezer alkalmazotton, ahogy én végigmentem és akkor megállapíthatják, hogy nincs szó igazi értelemben vett álláshalmozásról. A miniszternek erre a szavaira nagy zaj támadt az ellenzéki oldalon. Többen közbekiáltottak: — Nem a tanárokat támadtuk! — Az a kijelentés is elhangzott, — folytatta a kultuszminiszter — hogy negyvenezer pengő ajándékot kapott Tormay Cecil. A Magyar Irodalm Társaság húszezer pergőt kapott, amit Tormay Cecil kezeihez fizettek le. Ezt a pénzt folyószámlán helyezték el és meggyőződtem róla. JÓ SZEMÜVEGET lajszérmnél, IV . Kectkeméti ucca 14 és Szolnok hogy máig se vette fel senki. Beteg lélek jelenségeit látom ilyen dolgokban, ezen csak nemzetkevelő munka segíthet. — 1919 óta vannak uralmon, miért ner csinálták meg? — kiáltotta Malasits Géza. A kultuszminiszter nagy beszéde Ezután nagy érdeklődés közepette Hóman Bálint kultuszminiszter emelkedett szólásra. Beszéde elején köszönetet mondott az előlegezett bizalomért. Kérte a képviselőket, hogy a Minisztert vonják felelősségre beszédeikben és ne a védekezni nem tudó tisztviselőket. — A gazdasági viszonyok folytán — mondotta ezután a kultuszminiszter — már valósággal kultúrdefektussá fejlődött ellenszenv nyilvánul meg a kultusztárca iránt, ami veszedelmet rejt magában. A takarékossági intézkedéseket ne mint kulturális leépítést fogják fel. Nem értek egyet azzal a takarékossági tervvel, amely minden kulturális intézményt meg akar szüntetni. Nem ismerem el, hogy a kultúrpolitika akár a finánc, akár a gazdasági, akár a szociálpolitikának alárendelt függvénye lenne. Ezek mind egyenrangú, öncélú részei a nemzeti kultúrfejlődésnek. Az állampolgárokteherbíró képességéhez kell alkalmazkodnunk, ez a kötelessége a kultuszminiszternek is. A kultusztárca költségvetése ebben az esztendőben hat millión felüli összeggel csökkent. Még a mai nehéz körülmények között is módot tudtam találni arra, hogy a tárca egyes tételei a régi összegben maradjanak meg, viszont más tételek, mint a népművelés, könyvtár terén, valamint diákszociális téren ervelések történtek. Amikor jobb időről beszélek, nmn távolabbi időre gondolok terveim megvalósításában, mert a közeljövőben mód lesz néhány felesleges intézmény feláldozása által igazi kulturális célok szolgálására. Arról beszélnek, hogy az egyetemek és a közgyűjtemények túl vannak dotálva. Az ilyen kijelentés a legendák birodalmába tartozik. — Kérdés:miként helyezkedjünk el a financiális lehetőségek keretei között? Nem arról van szó, hogy egyetemet vagy más intézményt megszüntessünk, hanem arról, hogy az egész nemzeti kultúrát miképpen tudjuk átmenteni egy olyan korszakba, amikor a pénzügyi lehetőségek többre engednek majd módot. Az első feladat a tényleges kulturális szükséglet megállapítása. Most kaptam meg a statisztikát, amely az egész ország iskolaszervezetéről tájékoztat. Szívesen megmutatom a képviselő uraknak ezt a térképet. Csodálkozni fognak, hogy milyen sokat mond. „Az iskoláztatást megakadályozni nem lehet" . A felsőoktatási szervezet keretei túl vannak szabva. Ötvennyolc főiskolánk és egyetemünk van. Középfokú iskoláink száma 154. Iskoláink között vannak olyanok, amelyek életképtelenek. A felesleges középiskolák alapítása okozza azokat a terheket, amelyek miatt népiskolákat nem tudunk létesíteni. A felekezeti iskolák és tanítók helyzetéért nem lehet a minisztert felelősségre vonni. Elvben én is azon a véleményen vaagyok, hogy az iskoláztatást megakadályozni nem lehet. A diploma még nem jogcímű állásra. Mindenki állami hivatalba akar menni. A polgári iskola, amelynek célja a gazdasági pályán élő középosztály ifjainak nevelése, valósággal altisztképző iskola lett. Eckhardt a szanálásra a minősítési törvény eltörlését javasolta, bizonyára amerikai tapasztalatai alapján. Én ezt veszedelmesnek tartom, mert protekciós rendszerre vezetne. Többen felvetették a szelekció kérdését. A rostavizsga a gyakorlatban nem vált be. A Korniss Gyula által felvetett gondolatot megfontolandónak tartom. Korniss szelektálni akar a gimnáziumban, a magasabb képesítésre alkalmasak és arra nem alkalmasak között. A szelekciót főiskoláink túltömöttsége miatt kell alkalmaznunk. Az iskolaszervezetekben mutatkozó túlzások és aránytalanságok kiküszöbölése a tényleges szükséglethez mérendő hozzá. Egyetlen egyetem megszüntetésére sem vagyok hajlandó. A budapesti egyetem sok dicsőséget szerzett a magyar tudománynak, nagy része volt a nemzeti kultúra fejlesztésében, a nemzetközi világban elismerést szereztek tudós professzorai. Nem tudom vállalni egy olyan politikáért a felelősséget, amely ezt az Intézményt meg kívánja csonkítani és ennek árán akar más Intézményeket erősíteni. A felekezeti béke — !"A jellem- és erkölcsnevelő munka — folytatta a miniszter — fontosabb minden szakszerű nevelésnél. A lelki válság következtében sokaknál formalizmussá lett a vallásosság. Ennek következménye lett a felekezeti harc, ami itt-ott kiütközik. A felekezeti békét kívánom szolgálni és a felekezeti béke megbontására, irányuló minden kísérletet meg fogok akadályozni. Az elit-középiskola — Elhibázottnak tartom azt a felfogást, mondotta továbbiakban a kultuszminiszter — Likvidátor Brachfeld Nádor ucca 3. "Llf4AlTM*" Ez alkalommal a raktáron levő legfinomabb áruk rendkívül destinálMSftlá már csak rövid ideig. Fehér és színes egész finom Ing P 10., 9.—, 8.80 Díszes hálóing P 9.—, 8.—, 7.— durett sport- és utazóing P 7.— Legdivatosabb pizsama P 20.—, 14.—, 16.— Díszes alsónadrág P 5.—, 4.— Magas divatbarlanga P 4.—, 5.—, 3.50 Divatzokni P 3.-, 2.—, 1.60 Selyemnyakkendők P 6—, 4.—, 3.Baglánok, jelöltök P 140.-.120.-, 90.-, 80.Kalapok, ernyők, házikabátok, zsebkendők, kesztyűk, legfinomabb mellénykék, stb nagyon olcsón. Berendezés eladó, amely a középiskolákba a gyakorlati tárgyakat akarja mindinkább bevezetni. A középiskola elitiskola és ez az oka annak, hogy onnan nem lehet kiküszöbölni az elméleti tárgyakat. De nem lehet kiküszöbölni a latin oktatást sem, mert kultúránk a latin kultúrán épül fel. A legutóbbi középiskolai reformban Klebelsberg Kuno olyan típust termelt ki, amely a gyakorlatban kitűnően bevált. Ez a reálgimnázium típusa. Ezt kívánom alapul venni az alsó négy osztálynál, a felső négy osztályt két részre kívánom osztani, humanisztikus és reáltagozatra. Szóvá tették a középiskoláikban a modern nyelvek oktatását és a nemzeti kisebbségek nyelvének oktatását is. A modern nyelvoktatás terén a Klebelsberg-féle reform nagy előrehaladást jelentett a közvetlen oktatási rendszer bevezetésével. Ami pedig a nemzeti kisebbségek nyelvét illeti, nem zárkózom el azelől, hogy mint fakultatív nyelveket egyes középiskolákba azokat bevezessük. Az analfabétizmus tekintetében a statisztikai arány örvendetesen javul és 9,6 százalékot mutat. A felekezeti iskolákra vonatkozóan az a megjegyzésem, hogy a képviselőházban festett kép kissé súlyosabb a valódinál. Négy és fél millió pezsgő az az összeg, amivel az önkormányzatok és a felekezetek járulnak a tanítói fizetésekhez. Kétségtelen, hogy az ezen a téren mutatkozó hátralékok súlyos helyzetbe hozták a tanítókat. A múlt évben a tanítók egyharmadánál vett hátralék, körülbelül 1OQO.OOO pentjényi összegben. Valószínű, hogy ebben az esztendőben a gazdasági válság kimélyülése következtében a hátralékok összege növekedni fog. Különböző ötleteket vetettek itt fel a megoldásra, így ajánlották a tandíjak szedését, másik oldalról pedig azt, hogy iskolai adót vezessünk be, amelynek keretében megadóztathatnánk a részvénytársaságokat és a nagybirtokokat. — Ezt elfogadjuk, — mondotta Jánossy Gábor. — Az adatgyűjtés ezen a téren most folyik — mondotta a kultuszminiszter — és mihelyt az adatok beérkeznek, a pénzügyminiszterrel együtt, mindenesetre az új iskolai év megkezdése előtt, igyekszünk, ha nem is végleges, de legalább megnyugtató átmeneti megoldást teremteni. Magyarország konciliáns kisebbségi iskolapolitikája . A nemzeti kisebbségek kérdésében kijelentem, hogy én a törvényes alapokon állok és a fennálló törvények és rendeletek végrehajtásához ragaszkodom. Bleyer Jakab képviselőtársam kifogásolta, hogy nem a numerus clausus, hanem a szabad választási rendszer van érvényben az elemi iskoláknál a kisebbségi oktatás nyelvét illetően. Azt hiszem, az illető kisebbség szabadságjogai tekintetében is ez a helyesebb és ugyanez a rendszer van Németországban és Lengyelországban is. Egyébként 346 olyan községünk van, ahol a német kisebbség van többségben és ezek közül 326-nak 400 elemi iskolája van. A húsz községben azért nincs elemi iskola, mert a gyermekek száma csekély. Ezek az adatok is bizonyítják, hogy a magyar állam magatartása a nemzetiségekkel szemben sokkal konciliánsabb, mint bármely szomszéd államé. Felkérem Bleyer képviselőtársamat, ha valami konkrét panasza van, forduljon hozzám, mindig a legmesszebbmenően fogom megvizsgálni a panasz tárgyává tett ügyet. Bleyer Jakabot egyébként támadás érte egyetemi tanári működésével kapcsolatban is. Kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy egyetemi tanári működésében semi nemzetellenes, vagy államellenes felfogást nem hírdetett. — Mért csak az kellett volna — jegyezte meg Jánossy Gábor. Az állami színházak és a magyar irodalom kérdései Ezután a színházak kérdésére tért át a miniszter. — A Nemzeti Színház és az Operai fentartását — mondotta — a kormány nemzetpolitikai szempontból feltétlenül szükségesnek tartja. Ami az Opera fővárosi szubvencióját illeti, a Petrovácz Gyula által javasolt 200.000 pengős újabb állami dotációt nem fogadhatom el. — Ami a Nemzeti Színház művészi irányítását illeti, a felszólalásokkal szemben megállapíthatom, hogy a vezetést kizárólag az igazgató végzi. A jelenlegi igazgatót, Márkus Lászlót, megfelelőnek tartom erre a megbízatásra. Az idei szezemért Márkust semmiféle felelősség nem terheli. A színészek, a darabok s a deficit is adva volt. Mindenesetre igaz az, hogy a színháziat fel kellene frissíteni úgy a berendezés, mint személyzet tekintetében. Sajnos, a mai viszonyok erre kevés lehetőséget nyújtanak és ha Márkun ennek dacára vállalkozott a színház vezetésére, ezért elismerés illeti. • A magyar irodalom erkölcsi támogatását a kormány mindig elsőrangú feladatának tartotta és ezen a téren készséggel áll az irodalom rendelkezésére. Szóvá kell tennem, hogy most kezdődik a magyar könyvnap, ami a magyar irodalom propagálását tűzte ki célul. Méltóztassék a magyar irodalmat, amely a maga nemes hagyományaival nemzeti kultúránk legnagyobb értékei közé tartozik, a ponyvairodalommal szemben a legmesszebbmenően támogatni. Innen, a képviselőházból intézem ezt a szózatot a nagyközönséghez a könyvnap alkalmából. Művészetpolitika . A művészet terén tett eddigi nyilatkozataimhoz száz százalékig ragaszkodom. Az a meggyőződésm, hogy két szempont lesz irányadó ebben a kérdésben: a tehetség és a nemzeti érzés. A túlhajtott naturalizmusnak nem vagyok barátja, mert az a meggyőződésem, hogy a csúnyából sohasem lehet művészit, alkotni. Maradjunk meg a barokk angyalkáknál a szép piros almánál és az uborkánál az üvegben, — szólt közbe Matasits Géza. — Minden komoly irányzatot lehetségesnek tartok — folytatta a kultuszminiszter — és az a véleményem, nem lehet egy irányzatot sem kizárólag nemzetinek nevezni. Azt is meg kell állapítanom, hogy nem éljük a vagy festők és nagy szobrászok korát. Ma sokkal többen festenek, mint amennyi művész van. Ezer képzőmű-