Pesti Napló, 1935. január (86. évfolyam, 1–26. szám)
1935-01-01 / 1. szám
Kedd PESTI NAPLÓ 1933 január 13 s" A béke alapja az igazságosság" Utolsó beszélgetés Adataival Hága, december 31. (A Pesti Napló tudósítójától.) A hágai Békepalota 27-es szobájában dolgozik csendben, szerényen a nemzetközi döntőbíróság elnöke. Pontosan tizenegy órakor kopogtattunk az előszoba ajtaján s átadtuk névjegyeinket egy bájos fiatal hölgynek, az elnök titkárnőjének. Alig egy fél perc múlva, a feltáruló hatalmas diófaajtó küszöbén, mint egy csontba faragott japán miniatűr, előttünk állott a legfelsőbb földi bíróság elnöke s elragadó kedvességgel betessékelt diófával burkolt dolgozószobájába. Hatalmas íróasztalával szemben hellyel kínált meg s szokatlan kedvességgel széket tolt alánk. Finomművű szivaros- és cigarettásszelencéjét elénk tartva, segítségünkre siet s nagy szakértelemmel válogatja ki számunkra az illatos havannát. Ő maga egyszerű fapipára gyújt, olyanra. ..hatol amilyenből a provencei pásztorok pipáznak. — Nagyon szeretem a magyarokat, — mondja — igen sok kiváló embert ismerek közülök. Hoszszú évek komoly barátsága fűzött a magyarok igazi nagy emberéhez, a »great old manhez«, Apponyi Albert grófhoz. Adatai, a legkedvesebb, legszellemesebb társalgó. Szavai kristálytiszta hegyipatak módjára csörgedeznek ajkáról. Szívesen válaszol kérdéseimre, arcvonásai soha nem árulják el érzelmeit, csupán egy futó pillanatra borul el tekintete s homlokán mély ráncok képződnek, amikor a feltartóztathatatlannak látszó világnyomorúság előretöréséről beszélgetünk. Szemem a világosbarna diófából készült hatalmas könyvszekrényre téved s miközben Gábor Móric kollégám Adatoi vonásait igyekszik papírra vetni, mint egy film pereg le előttem a döntőbíróság elnökének csodálatosan ragyogó életpályája. Tokióban született 1870-ben, 22 éves korában jogi doktorrá avatták, a külügyminisztérium szolgálatába állt s négy évvel később, a 26 éves ifjú a párizsi japán nagykövetség titkárának felelősségteljes munkáját végzi. 1903-ban a tokiói egyetem tanárává nevezik ki, ahol a »nemzetközi jog« és a »diplomácia történetéről« tart előadást. Az orosz-japán háborúban a saseki döntőbírák között ül s a világháború befejeztével, a japán állam képviseletében ő a Népszövetség első delegátusa. 1923-ban a brüsszeli magyar-román optáns perben, valamint a budapesti Pázmány Péter tudományegyetem és a csehszlovák állam birtokperében is ő elnököl. 1929 óta a hágai nemzetközi döntőbíróság elnöke. Japánban gyakran és szívesen beszélnek a lovagias magyar testvérnemzetről, — mondja Adatoi s ajka körül finom mosoly játszadozik. — Kegyelmes uram, általános értékű, de minket magyarokat igen közelről érintő kérdésekre várunk öntől feleletet. — Kérdezzen kérem, szívesen válaszolok, de bocsásson meg, ha nem térek ki a napi politikára. — Van-e remény a békés fejlődésre, anélkül, hogy a háborúban kellene a megoldást keresnünk? — Kétségtelenül. A népek békésen fejlődhetnek anélkül, hogy a háborúba kellene menekülniük, az államférfiak belátják, hogy a gazdasági nehézségek megoldásának az érdekében mindent el kell követniök, hiszen ezek nehezednek a legsúlyosabban az emberek millióinak egzisztenciáira. Ezeket el kell intézni. Mint a Népszövetség egyik képviselője, annak idején minden tőlem telhetőt megtettem, hogy azokat a problémákat, gazdasági és pénzügyi kérdéseket, amelyek sokszor áthidalhatatlannak látszó bonyodalmakat okoztak a népek egymáshoz való békés viszonyában, megoldhassuk. Emlékszik reá bizonyára, tizenegy évvel ezelőtt a japán megbízottak nevében egy nagy kérdéssel kapcsolatban, amely oly közel áll a népek boldogságához, egy tervezetet terjesztettem a Népszövetség elé. Igaz ugyan, hogy évről évre elismerésre méltó haladás észlelhető e téren, de még mindig nem abban a mértékben, ahogy arra szükség volna. Akkor haladnak Genfben a helyes úton, ha rövid időn belül megoldják a leszerelés kérdését. — Hozzájárulhatna-e a nemzetközi döntőbíróság tekintélyének latbavetésével a tartós béke biztosításához? — Minden bizonnyal. A nemzetközi döntőbíróság érvényesíthetné, befolyását egy tartós béke érdekében, amennyiben az elébe került ügyek vizsgálatának lefolytatásánál a jogzabályait alkalmazza. A béke biztosításának a legjobb módja az, hogy nemzetközi kapcsolatoknál az igazság elvét alkalmazzuk. A népek közötti igazságosság elvének pedig legjobb kifejezői: a nemzetközi jogszabályok. — Melyik volt a legérdekesebb jogesete eddig, kegyelmes uram? — Jogi pályafutásom a nemzetközi bíróságnál rövidebb keletű annál, hogy ebből az időből nyilatkozhatnék. Ellenben az orosz-japán háború idején, 1904—1905-ben a sasebi döntőbíróság tagja voltam, s mint ilyen, részt vettem a japánok által zsákmányul ejtett hatvan hadihajó ügyének a tárgyalásán. E hódítások vizsgálata sok gondot okozott nekem, de amikor a Portsmouthban megtartott konferencián létrehoztuk az orosz-japán békét, a 12 orosz kormány elismerte az általunk hozott határozatok jogosságát a hadihajókra vonatkozólag. Ez nagy elégtétel volt számomra, mint bizonyság amellett, hogy a japán bíróság a nemzetközi jogszabályokat szigorúan alkalmazta. Úgy emlékszem erre, mintha tegnap történt volna. — Az újságíró a legdiszkrétebb ember, aki nagy önuralommal és önmegtagadással rendelkezik — fűzte tovább a beszélgetés fonalát Adatei — s igen gyakran nem írhatja meg azt, amit szeretne. Japánul Shimbun-Kisha-nak hívják az újságírót, szól, s már le is írja ezt a két szót. Búcsúzásnál az ajtóig kisér, megköszöni a látogatást, s üzenetképpen átnyújt egy fehér lapot, amelyre energikus szép betűivel azt a mondatot írta, amelyet japán írásjelekkel a jól sikerült arckép alá rajzolt: A béke alapja az igazságosság. Balázs Pál •»A béke alapja az igazságossági Legelőzékenyebben bemutatja és kiszolgálja Sternberg Hangszergyár, Rákóczi út 60. Qtfo M-m&ai MINDIN ORION *ADI$KERESKED$NÍI KAPHATÓ BOLDOG ÚJÉVET a Pesti Napló olvasóinak! Boldog újévet, — újévi vi- végtelen folytatásos regénynek jövő évi anyaga Jóval songó kismalacot, amely tekintélyes hízóvá duzzadjon az év végére — szerencsefillért, amely szerencsés pengékké serdüljön a jövő Szilveszterre, — álarcos kéményseprőt, akiből jövőre igazi kéményseprő legyen a saját ház saját tűzhelye körül. Boldog újévet, a boldog évet! Az újévi szimbólumok nőjjenek valósággá az évben, az újévi ajándékok törjenek át a retikülök és vitrinek keretén, legyen valósággá a szerencse, legyen életté a jókívánság. Legyen élet! A csiszolt, sima szerencse-nippek helyén legyen élet, lélegző, törekvő, békülékeny, meleg, kapálózó és megbocsájtó élet, a szilveszteri harangok tiszta zenéje után jöjjön az élet termékeny lármája: a kalapács és a toll, a fűrész és a poroió, a gépek és az épülő kövek zenéje, minél erősebben, minél harsogóbban, minél rendetlenebb gazdagságban, minél eredményesebben. Boldog újévet, boldog évet, boldog valóságot kíván a Pesti Napló olvasóinak! A Pesti Napló, amely a valóság folytatásos regényét adja olvasóinak egész éven át első betűjétől az utolsóig, szívből kívánja, hogy ennek a legyen, mint az idei volt.