Pesti Napló, 1935. február (86. évfolyam, 27–49. szám)
1935-02-01 / 27. szám
8 Péntek Budapest, 1935 január 31 .. Reformnemzedék küldöttsége ma megjelent Gömbös Gyula miniszterelnöknél. Reformnemzedék — ez a seregbe gyűlt magyarifjúság jórésze és nagyon bölcs és helyes, hogy a miniszterelnök fogadta a magyar tavasznak ezt a küldöttségét. Reformnemzedék — nem rossz nevet választott magának ez a pár fiatal évjárat, különösen ha arra gondolunk, hogy a mi történelmünkben volt egy Reformkorszak, a múlt század harmincas éveiben, tehát a most száz évvel előttünk járt nemzedékek korában és ez a Reformkorszak volt az, amely előkészítette, szellemileg kitermelte 1848-at. A nagy magyar szabadelvűs doktrinérek korszaka volt az a korszak, amelyben nemzetieszme és kontinentális szabadelvűség oly csodás, szinte zenei összhanggal találkoztak és egymást kiegészítették. Reform — ez a szó akkor vált magyar szóvá és jól tesszük, ha megőrizzük nemcsak a szót, de annak értelmét is, amely annál súlyosabban lesz holnapi, mentől bensőbben gyökerezik bele abba a magyar múltba, amelyet vagy eszmék és nagy nevek tettek illusztrissá, de ugyanakkor időtállóvá is. Ami pedig azt illeti, hogy Reformnemzedék, mi tisztelettel valamennyien belekérezkedünk az ifjaknak ebbe a nemzedékébe, akik magyarok vagyunk és akik dolgozni akarunk korhatár és pártdemarkációk nélkül. Előbbre vinni a dolgokat. A jövőt nemcsak akarni és sürgetni, hanem konkretizálni is. Ma minden magyar nemzedék reformnemzedék, mert senki sem akarhat, de nem is akar megállni ebben a mai háború utáni állapotban, amelyen egyformán rajta Trianon, a gazdasági világválság és az európai zűrzavar és kísérletezések kézjegye. Mindnyájan reformerek vagyunk, ebben egyetérünk. Most már csak egy van hátra. Hogy reformáljunk is. Mindnyájan valamenynyiünkért. Dr. Gombos László barrister lett, ami magyarul annyit jelent, hogy Gombos Lászlót a szegedi és a londoni egyetemek jogi doktorát a londoni Middle Temple ügyvédi kamara tagjává vette föl. Brávó! Mert mást nem tudunk mondani, amikor a magyar tehetségnek ilyen szép és feltűnő pályatöréséről hallunk. Ez van annyi, mint képpel, darabbal, muzsikával, sportteljesítménynyel kint sikert aratni, mert ahoz, hogy valaki angol ügyvéd legyen, tökéletesen kell ismerni az angol életet. Ismerni? Bele kell magát abba élni, abban felszívódni, azt az életet magába felszívni, egy egész világot felfogásával, jószokásaival, erkölcseivel, hagyományaival, de különösségével és különcségével is adaptálni. Ez történt most Londonban. És történt még valami: elhelyezkedett egy diplomás magyar ifjú. Helyet adtak a magyar ifjúságnak — Londonban. Citromügyek foglalkoztatják sűrűn és komplikáltan azokat a hatóságainkat, melyek ráérnek ilyesmivel foglalkozni. Vannak ugyanis olyan hatóságaink, melyeknek fontos teendőik akadnak állandóan a citromok körül. Az elöljáróságokon működnek a kihágási bírák, a citromok legfőbb őrei és szabályozói. Budapest utcáin ugyanis rendszeresen feltűnnek a citromárusok. Egyszerű, józan észszel nézve a dolgot, ebben nincs semmi különös. A citromárusító leányok nem járnak övükbedugott harci törökkel. A citrom nem robban, nem is csempészáru: az egyszerű halandó tehát nem nagyon érti, hogy miért kell a hatóságoknak foglalkozniok a citromárusokkal? Azért, mert kihágást követnek el. Nem szabad az uccán citromot árulni. Illetve csak bizonyos stílusban nem szabad• Az 1922. évi 1110. számú rendelet szerint tilos »járva-kelve« árulni a pesti utcán. A citromosok kezdik tiszteletben tartani ezt a szabályt és nem járva-kelve, hanem állva árulják portékájukat. Most következik azután a tulajdonképpeni komoly harc. A hatóságok képviselői vizslaszemmel lesik a kapualjakban állogáló citromárusokat. Jaj a citromosnak, ha elunja az állást és járni vagy éppen kelni kezd a posztja előtt. Lecsapnak rá a törvény emberei és megbírságolják. Rajtuk kívül még az utcai virágárusok vannak hasonló helyzetben. Ha állnak, jó, ha járnak-kelnek, rossz, így játszadoznak már hoszszú idő óta egymással a hatalom és a citrom emberei. Ha kabarészínpadon látnánk ilyesmit, azt mondanánk: túlzás. Így csak azt mondjuk: mire jó ez, kinek van szüksége erre a furcsa társasjátékra? Az az érzésünk, hogy jobban és okosabban is fel lehetne használni azt a sok időt, energiát és költséget, amit bürokráciánk citromvadászatra fecsérel. A has gyakori teltsége a rekesz erősebbeltolódása, mért aléki fájdalmak, emésztési nehézségek .Gyomorbélhurut és sárgaság a természetes ,,Ferenc József" keserűvíz használata által megszüntethetők és az agy, a szem, tüdő vagy szív felé irányuló vértódulások ellensúlyozhatók. Nagynevű orvosok igazolják, hogy a Fer.'Jit József vízzel — kiváltkép az ülő életmód következtében jelentkező bajoknál és a kritikus kor betegségeinél — feltűnően jó eredményeket lehet elérni. PESTI NAPLÓ 1935 február 1 Ki lesz a genfi főmegbízott? (Saját tudósítónktól.) Eckhardt Tibornak Gömbös Gyula miniszterelnökhöz intézett levele nemcsak belpolitikai téren teremtett új helyzetet, hanem Magyarország genfi képviseletének kérdését is napirendre tűzte. Eckhardt hangsúlyozta, hogy azokban a kérdésekben sem vállal szerepet, amelyek függőben maradtak a Népszövetség előtt, tehát a marseillei ügyben sem vállalja Magyarország képviseletét a legközelebbi tanácsülésen, amelyen akár egyszerű tudomásvétel formájában, akár esetleges hozzászólásokban még egyszer napirendre kerül Magyarország és Jugoszlávia közös ügye. Eckhardt lemondása után megindultak a kombinációk a népszövetségi főmegbízottság személyi része körül, s a marseillei kérdés elintézetlen volta adta meg a lökést a kombinációk olyan iránya felé, amelyre 21 órával ezelőtt talán senki sem gondolt. Több egységespárti képviselő genfi megbízatásáról beszéltek, elsősorban Walkó Lajoséról, akit nemzetközi összeköttetései és külügyi kérdésekben való avatottsága helyezett a jelöltek élére. Walkó egyes hírek szerint hajlandó elvállalni a főmegbízottságot. Csütörtökön délután Eckhardt újabb megbízatásának lehetőségéről is beszéltek politikai körökben. A kisgazdák elnöke visszaadta megbízatását, de lehetségesnek mondják, hogy a kormány újból kérni fogja őt a főmegbízottság vállalására, amit különösen az az elgondolás támaszt alá, hogy miután eddig minden vonatkozásban ő vezette a 5 + 2-esöves 505-ös rádiónál nincsenek távolságok. Az európai adóállomások műsorszámain kívül elhozza hallgatóinak a távoli világrészek egzotikus muzsikáját is. 1 05* RADIO Minden Orion-rádiókereskedőnél kapható, marseillei ügy genfi magyar képviseletét, neki kellene be is fejeznie a kérdés nemzetközi vitáját. Gömbös miniszterelnök nyilatkozott a belpolitikai helyzetről „Velem Eckhardt csak abban egyezett meg, amit az egész nemzeti egegység pártja csak helyesebbek" — „Eckhardt lemondását a főmegbízotti tiSZtoi «ISPA. SC 1" Is elfogadom" — Az ifjúsági reformtörekvések a haladó konzervatív politika A Magyar Távirati Iroda munkatársának alkalma volt csütörtökön Gömbös Gyula miniszterelnökkel beszélgetést folytatni és tőle a belső politikai helyzetre vonatkozólag néhány kérdésről a nyilvánosság számára tájékoztatást kérni. — Van-e Excellenciádnak valami megjegyzése Eckhardt Tibor levelére vonatkozóan — volt az első kérdés, amelyre Gömbös Gyula miniszterelnök következőkép válaszolt: — Az a körülmény, hogy Eckhardt Tibor levelet intézett hozzám és mindazt megírta, amit mondani kívánt, azt hiszem, a magyar politikai életnek egy erősen célbavett léggömbjét pukkantotta szét. Az egységes pártnak a legutóbbi értekezleten felszólalt bizalmatlankodó tagjai és a mögöttük állók megtudhatták e levélből, hogy velem Eckhardt Tibor annak idején csupán a választás titkosságát és a választási eljárás becsületességét illetőleg egyezett meg. Tehát olyasvalamiben, amit az egész nemzeti egység pártja— véleményem szerint — csak helyeselhet. — A másik, ami nyilvánvalóvá vált Eckhardt leveléből, az, hogy Eckhardt Tibor népszövetségi megbízotti tisztét visszaadta a kormánynak, megúnván az ellene intézett támadásokat. Most rajtunk, a kormányon a sor új megbízottat találni és választani. Munkatársunk közbevetett kérdésére, hogy kit fog a kormány népszövetségi fődelegátusként kiküldeni, a miniszterelnök csak ennyit válaszolt: — Kérem ne találgassanak. — Elfogadja-e Excellenciád — kérdeztük ezután — az Eckhardt Tiborral kötött megállapodás felmondását? — Elfogadom. Én egy ilyen paktumot a nemzeti egység pártja érdekében állónak és a nyugodt politikai légkör biztosítását elősegítő lépésnek tartottam. Elfogadom természetesen a külügyminiszter úrral egyetértőleg Eckhardt Tibornak a főmegbízotti tisztről való lemondását is, amelynek szerepében Eckhardt Tibor odakünn kiválóan megfelelt. Egészen más lapra tartozik, hogy Eckhardt Tibor idebent, mint belpolitikus, kritikákat váltott ki. A következőkben az ifjúsági reformtörekvések és a reformnemzedék politikai megmozdulására tereltük a szót. — Mi a véleménye Excellenciádnak — kérdezte munkatársunk — ezekről a jelenségekről? — Az, hogy az ifjúság foglalkozik reformpolitikával, nem új keletű dolog. Az utóbbi időben több hínapi cikk jelent meg az ifjúsági vezérek tollából. Ezekből is azt éreztem ki, hogy az ifjúság bízik bennem s az evolúciós és konstruktív reformpolitika csendes munkájává szegődött. — Az a körülmény, hogy különféle jelekből az ifjúság azt látszott észrevenni, hogy bizonyos körök engem meg akarnak az általam hirdetett evolúciós, tehát nem radikális, hanem építő, mérsékelt és a természetes kontinuitást szem előtt tartó munkámban zavarni, illetőleg feltartóztatni, váltotta ki azt az új megmozdulást, amelyről ma referáltak nekem fiatal — őszülő — barátaim. — Megállapodtunk abban, hogy soraikban semmiféle radikalizmust érvényesülni nem hagynak, mivel a reformnemzedék velem együtt építeni és nem rombolni akar. — Nem tart-e Kegyelmes Uram attól, hogy a fiatal nemzedék megmozdulása mégis kisiklásokra fog vezetni, vagy pedig egyesek szélsőségekre ragadtatják magukat? — Az a lehetőség, hogy esetleg akad majd elvétve egy-egy olyan temperamentumos fiatalember, akit ifjúságának heve messzebb ragad, — mint legutóbb a földbirtokreform kérdésében az egyik ifjúsági gyűlésen — az ne nyugtalanítson senkit. Akik velem vannak és lesznek, azok mindenkor józanok és higgadtak maradnak. Az ifjú magyar generáció tiszteli a hagyományokat, a magántulajdont szentnek tartja és sohasem fog letérni a haladó konzervatív politika útjáról. Még akkor sem, ha a reformtörekvéseket méltatlan támadások érik. — Egyébként: »Semper prorsam, nunquam retrorsam: sohasem hátra, mindig előre!« A szocialisták részvételével megalakul a nemzeti egység bizottsága Belgiumban Brüsszel, január 31. Politikai körök arról értesülnek, hogy Belgiumban rövidesen megalakul a nemzeti egység bizottsága. A bizottság tagjai lesznek: Francqii miniszter, Vandervelde, a belga szocialisták vezére és Van Overbergh, a kereszténydemokraták vezére. A bizottság megalakulásától azt remélik, hogy meg fogja erősíteni a kormány helyzetét. A nemzeti egység bizottsága sürgősen hozzálát a munkanélküliség kérdésének tanulmányozásához és így remélik, hogy a szocialisták elállnak attól a tervüktől, hoy február 24-én hatalmas tüntető felvonulást rendeznek.