Pesti Napló, 1935. február (86. évfolyam, 27–49. szám)

1935-02-01 / 27. szám

PS"'«* PESTI NAPLÓ 1935 február 1 Ma kezdődik Londonban a nagy angol-francia politikai konferencia Flandin és Laval az angol fővárosban . Egyelőre még nem jött létre megegyezés az európai egyez­ménypolitika és a német egyenjogúság kérdésében Németország bizalmatlanul fogadja a tárgyalásokat London, január 11. (A Pesti Napló tudósítójától.) Csütörtök délben 12 óra 10 perckor Párizsból Londonba utazott Flandin miniszterelnök és Laval miniszter. Egész törzskar kísérte őket, köz­tük Leon Noel, a miniszterelnökség új vezértitkára, Alexis Leser, a külügyminisztérium főtitkára és René Massigli, Franciaország állandó népszövet­ségi megbízottja. Elutazása előtt még utolsó mi­nisztertanács volt Laval külügyminiszter és Sir George Clerk párizsi angol nagykövet között. Flandin és Laval kevéssel két óra után érkez­tek meg Londonba­ A Victoria-pályaudvaron Mac­Donald miniszterelnök és Sir John Simon kül­ügyminiszter köszöntötte őket. A francia nagykö­vet és az angol kormány képviselője Doverig a francia miniszterek elé utaztak. Londonban ép­úgy, mint Párizsban, hivatalos helyeken kijelen­tik, hogy a sajtóban megjelent hírek, amelyek szerint máris határozott formulát találtak a zár­a­d­ások terki­netében, tévesek és nem hitelesek. E megcáfolt, de nyilván nem egészen alaptalan hírek szerint elvi megegyezés lehetőségével utaz­tak Londonba a francia államférfiak. A Times értesülése szerint Laval és az angol nagykövet között létre­jött egy megegyezési formula, mely szerint Anglia teljes mértékben magáévá teszi a Rómában aláírt francia-olasz jegyzőkönyvben foglalt nyilatkozatot, mely megengedhetetlennek minősíti Németország egyoldalú fegyverkezési tevékenységét. A felek megerősítik az 1932 decem­ber 15-iki öthatalmi nyilatkozatban foglalt egyen­lőségi elv gyakorlati megvalósításának szükségét. A javaslat megoldása abban áll, hogy a békeszer­ződés leszerelési fejezetének bizonyos szakaszait közös nyilatkozattal hatálytalanítsák, feltéve, hogy Genfben általános egyezmény jön létre, mely majd a végrehajtási biztosítékokat is magában foglalja. Szó van arról is, hogy a fennálló regionális egyez­ményeket általános európai egyezménybe kebelez­ték be. Németországnak vissza kell térnie Genfbe, hogy szerződéses korlátozásaitól megszabaduljon. A News Chronicle szerint a kisantant külügymi­niszterek Laibachban ultimátumot intéztek Fran­ciaországhoz, közölték Lavallal, hogy ha a keleti egyezmény aláírása nem előzi meg a német fel­fegyverkezés törvényesítését, a kisantant végleg el­szakítja azokat a hagyományos kötelékeket, ame­lyek Franciaországhoz fűzik és máshol keres szö­vetségeseket. Laval megijedt attól a veszedelemtől, hogy Franciaország keleti szövetségeseinek háló­zata végleg felbomolhatik és ezért megígérte a kis­antantnak, hogy a keleti egyezmény aláírása meg fogja előzni a Londonban esetleg létrejövő egyéb egyezményeket. Ezek a hírek — bár bizonyára nem alaptala­nok — még megerősítésre szorulnak. Különösen Németország álláspontja ismeretlen. A Reuter-iroda berlini levelezője a követke­zőkben ismerteti a német álláspontot a leszerelés kérdésében: Németország a jelen pillanatban nem kíván egyik félnek sem tanácsot adni és Angliával tel­jes egyetértésben olyan leszerelési egyezmény lét­rejöttét kívánja, amely előmozdítani, Európa­ m meg­békítését. De az angol bizakodó hangulat elle­nére a legújabb francia nyilatkozatok arra mutat­nak, hogy Franciaország ezt csak mellékes célként tekinti, amelynek megvalósítására csak egyéb cé­lok elérése után gondol. Angol,olasz-fr­ancia egységfront a német fegyverkezések ügyében Róma, január 31. Az olasz sajtó részletes párizsi és londoni tu­dósításokban számol be Laval és Flandin londoni útjáról. A tudósítások valószínűnek mondják, hogy Anglia hajlandó lesz kiterjeszteni a biztosí­tékokat a légi háborúra is és ugyancsak hajlandó lesz elfogadni gazdasági szankciók alkalmazását is a fegyverkezés körüli kötelezettségeket meg­szegő állammal szemben. A Tribuna vezércikke megállapítja, hogy a francia-angol tanácskozásnak különösen azért van nagy jelentőségük, mert a francia-olasz megegye­zés és a saarvidéki népszavazás után történik. Az eredményes francia-angol megegyezésnek előfelté­tele volt a francia-olasz megegyezés, mert az euró­pai politikai helyzet rendezésére nem elegendő a francia és az angol kormány egyetértése. A római egyezmények, amelyek egyrészt Ausztria függet­lenségére és Magyarország életképességére, más­részt Németország újabb fegyverkezésére vonat­koznak, nélkülözhetetlen kelléket jelentenek a mostani megbeszélések számára. A­lan a továbbiakban kifejti, hogy Francia­ország eddigi politikája téves volt. A francia po­litikusok most már belátták, hogy Olaszország­gal is meg kellett egyezni, mert csak így lehet Angliát is eredményesen bevonni az együttmű­ködésbe- így a londoni megbeszéléseknek kiegé­szítő és remélhetőleg felvilágosító jellegük lesz — állapítja meg a Tribuna. Németországnak azonban be kell látnia, hogy Európa nem áll vele okvetlenül ellenségesen szemben, de tudo­ásul kell vennie, hoff•• Anglia, Franciaország és Olaszország teljesen egyet ért két szempontból: Ausztria füngetlensége és Német­ország fegyverkezése tekintetében. Ezzel kapcso­latban a Tribuna kifejti, hogy nem lehet minden további nélkül visszatérni a versaillesi szerződés 5-ik pontjához, mert különben szankciókat is kel­­lene alkalmazni Németországal szemben, ami ismét veszélyeztetné a békét. Új alapon kell tehát tárgyalás alá venni a kérdést. Polfi is tartózk­od Le Párizs, január 31. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Míg politikai körökben a francia-angol meg­beszéléseket optimisztikusan ítélik meg, addg a Quai d'Orsay óvatos és tartózkodó marad. Mint a külügyminisztériumhoz közelálló körökben kije­lentik, Londonban nem tartanak francia a­ngol konferenciát a leszerelési kérdésben, mindösme eszmecserét folytatnak, amely az állandó fran­ciaangol di ''Milániai együttműködés irányelvei szerint fog f­­ilyni. A helyzetet hasonlóképpen ábrázolja a félhi­vatalos Temps csütörtöki vezércikkében­— Franciaország és Anglia — írja a Temps — egyetértenek az elérendő célok tekintetében. Egyetértenek abban, hogy a békét genfi alapon kell megszervezni és kedvező feltételeket kell te­remteni az európai népek együttműködésének ér­dekében. Franciaország elsősorban biztonságot akar, Anglia pedig a fegyverkezés korlátozás­ár­a fekteti a fősúlyt, mert ebben látja a béke megszi­lárdításának előfeltételeit. A két álláspont talál­kozhatik, de ezidőszerint Londonban nincsen szó végleges megállapodásról, vagy a végleges formu­lák megállapításáról. A Paris Soir szerint Franciaország a bizton­ságot támadást kizáró egyetemleges egyezmények megkötése révén akarja megszervezni és Flandin és Laval bizonyára nem adja fel Londonban ezt az álláspontot. Ha Angliának választania kell majd az egyezmények rendszere és a régi szövet­ségi politikához való visszatérés között, kétségte­len, hogy London az egyezmények rendszerét vá­lasztja, amelyet elvben máris helyesel. A late szerint Sir Georges Clerk, párizsi an­gol nagykövet Lavallal az indulás előtt közölte a Foreign Office legutóbbi javaslatát, amelynek lé­nyege a következő: A versaillesi egyezmény ötö­dik cikkelyét csak akkor helyezik hatályon kí­vül,­ ha lehetővé válik a német fegyverkezésekre és az európai biztonságra vonatkozó általános egyezmény megkötése. Ez más szavakkal annyit jelent, hogy az egyezménybe a keleti egyezményt is belefoglal­nák. A német fegyverkezések elismerésére tehát csak akkor kerülne sor, ha ezt az egyezményt alá­írnák. . Az új angol javaslatok kétségtelenül nagy ha­ladást jelentenek a francia álláspont felé. Úgy lát­szik, hogy Londonban figyelembe vették Lavalnak azt a legutóbbi kijelentését, amely szerint­­a lesze­relés valóságos csalás volna, mivel Németország békeszándékának őszinteségét csak a keleti egyez­ményhez és a római egyezményhez való csatlako­zással bizonyíthatja be­. (1.) Francia-angol-olasz légiszövetség Párizs, január 31. Fabry volt miniszter a Libertében francia-an­gol olasz légiszövetség létrehozását javasolja. A szárazföldön a német támadást kizárólag a fran­cia haderőknek kell fotartóztatniok és ezért a határerődműveket kell megfelelően kiépíteni, de a levegőben, csak Franciaország, Anglia és Olaszor­szág összefogása lehet eredményes. A három ál­lamnak köteleznie kell magát a támadó­k ellen együttműködésre. A francia és az angol főváros érdekei azonosak a légi támadással szemben. Ilyen légi szövetséget senki sem vádolhat támadó szán­dékkal­ A három állam légi szövetkezése nemcsak a biztonság, hanem a béke zálogát is szolgálhatná. Németország és a római egyezmény Párizs, január 31. Az Agence Fournier jelenti Berlinből, hogy a birodalmi kormány válaszol egy emlékiratra, amelyet rövid idővel ezelőtt a francia és olasz nagykövetségek nyújtottak át és amelyben a né­met kormány a Laval és Mussolini között Rómá­ban lefolyt tárgyalásokról informálják az osztrák függetlenség ügyében. Hitler állítólag kijelen­tette, hogy készen áll résztvenni a további meg­beszélésekben, azzal a feltétellel, ha bizonyos más nemzetek kormányai is részt vesznek bennük. It­teni politikai körökben megjegyzik, hogy ezt a hírt fenntartással kell fogadni, miután berlini je­lentések szerint ebben a kérdésben a külügymi­nisztérium és a kancellári hivatal között nézetel­térések vannak. (T.) Jíngita vagy enged, vagy Fr­anciaor­szág külön szövetséget köt a szovjettel London, január 31. Flandin francia miniszterelnök és Lami kül­ügyminiszter fogadására a Victoria-pályaudvaron MacDonald miniszterelnökön és Simon külügy­miniszteren kívül Eden is megjelent. Teljes szám­ban ott voltak ezenkívül a londoni francia nagy­követség tagjai is. A vendégek néhány percig szívélyesen elbe­­szélgettek az angol miniszterekkel, majd a Savoy­szállóbeli lakásukra hajtattak. Lord Londonderry légügyi miniszter ma este lakomát ad londoni palotájában a francia miniszterek és Corbin lon­doni francia nagykövet tiszteletére. Holnap délelőtt kili órakor kezdődnek meg az­ angol miniszterelnöki palotában a hivatalos meg­beszélések az általános európai helyzetről. Angol részről MacDonald miniszterelnök, Sir John Simon külügyminiszter és Baldwin, a titkos tanács el­nöke vesznek részt a tanácskozásokon. Baldwin részvétele — amelyet csak a tegnap esti minisz­tertanácson határoztak el — azt jelenti, hogy a nemzeti kormányt támogató mind a három párt (konzervatív párt, nemzeti munkáspárt és nemzeti szabadelvű párt) képviselői fognak leülni a tanács­kozóasztalhoz. A Press­ Association értesülése szerint angol diplomáciai körök nem pesszimisták a találkozás kilátásai tekintetében, mert úgy érzik, hogy a­ Saar-vidék viharfelhőinek eloszlása némileg fel­derítette a láthatárt. A Reuter-iroda diplomáciai levelezője szerint a francia miniszterk főként annak tisztázására fognak törekedni, hogy minő engedményeket ten­ne Anglia Franciaország biztonsági követelései­­nek a német felfegyverkezés törvényesítése elle­nében. Anglia ellenszenve az újabb európai kötele­zettségek vállalásával szemben már szinte hagyo­mányos lesz, de Franciaországnak elég erős ütő­kártya van a kezében ahoz, hogy Angliát az en­gedmények lehető legmanyobb mértékének meg­adására szorítsa, mert sikertelenség esetén Fran­ciaország védelmi egyezményt kötne Szovjetorosz­országgal és Csehországgal. Márpedig Anglia sok­kal kívánatosabbnak tartja a teljes keleteurópai egyezményt A Rewier-iroda párizsi levelezője szerint francia diplomáciai körökben kedvezőnek ítélik meg a légkört, noha belátják, hogy negyvennyolc­órás londoni tartózkodás nem elegendő minden kérdés tisztázására. Titkos szavazás f Az Est gyermek farsangján A közóhajnak eleget tettünk és titkos szavazást ren­deltünk el Az Est gyermek farsang­ján. Minden szavazó farsangi sapkát kap. A szavazást a Vígszínházban tartjuk meg és arra szavazzunk, hogy melyik a legszebb jelmez Az Est gyermekfarsangján. Szavazás után, miután Árvácska hercegnő elját­szotta a 3 felvonásos darab­ címszerepét, meghívja a kiválasztottakat Farsangfalvára. Lakner bácsi elnökletével éjjel-nappal egymás fejét töri a bizottság, hogy minél jobb délutánt szerezzenek Az Est kis olvasóinak. Jegyek csak Az Est kiadóhivatalában (Erzsébet körút 18—20.) válthatók. HONNAN EZ A HURUT? Nem csak a szabadban van kitéve meghűlésnek és a fer­tőzés veszélyének. Zárt helyi­ségben, színházban, iskolában, villamoson és autóbuszon, ahol sok ember zsúfolódik össze, egyikről a másikra ragadnak a járványok. Fertőzőitől biztosan megvéd Sok ezer orvos ajánlja a száj és garat fertőtlenítésére. VoltrhipvisM: Vm/na­sturs Vinn­igesgiurtira, Budapest, /Vm Viki nax M.

Next