Pesti Napló, 1937. január (88. évfolyam, 1–25. szám)
1937-01-01 / 1. szám
4 Péntek PESTI NAPLÓ 1937 január 1 " B. II. e. fc. * Ma újév napja van. Miért? Mert Kr. e. 46-ban így parancsolta a római consul. Az időszámítás világszerte mindenütt a csillagokhoz igazodik. Nincs vallás, melynek ünnepei több-kevesebb összefüggésben ne lennének a csillagászattal. De nincsen olyan tudós csillagász, aki ki tudná mutatni, hogy január elsejének valami csillagászati jelentősége van. A kereszténység római birodalmi területen keletkezett és terjeszkedett s annak az elvnek alapján, hogy »adjátok meg a császárnak, ami a császáré«, alkalmazkodott az állami intézményekhez mindaddig, míg ezt saját hitelveinek sérelme nélkül megtehette. A kereszténység első két évszázadában az új vallás is január elsejétől számította az új évet, de ezt a napot egyházi ünnepnek nem tartotta. A pogány Róma sem tartotta jelentékeny napnak január elsejét mindaddig, míg a nagy saturnusi népmulatság december 17—24-ről újév napjára nem terelődött át, ami nem tudom, hogy miért, de valószínűleg a harmadik század elején történt. Miben állott ez a népmulatság? »Minden munka, közérdek és magánügy pihent ezen a napon s az egész nép pajkos jókedvének engedte át magát. Ki-ki rogyásig evett, a polgárok kölcsönösen megajándékozták egymást, még a rabszolgák is egy asztalnál étkeztek uraikkal, annak emlékére, hogy az aranykorban a halandók közt nem volt semmiféle rangkülönbség.« Ennek a pogány ünnepnek nem volt ugyan semmiféle vallási jellege, de mivel éppen ezért a keresztények is részt vettek benne, a tivornyázást a harmadik századtól kezdve már kárhoztatták az egyházatyák s hogy a keresztények részvételét lehetetlenné tegyék, újév napjára s a következő két napra szigorú böjtöt rendeltek. Ez, úgy látszik, nem használt, mert a pápák és a püspökök az év kezdetét időnként különböző dátumokra tették át, többnyire március 1-re vagy 23-re, a keleti egyházban pedig szeptember egyre és csak századok múlva tértek vissza a január elsejei újévhez. Római szokás volt az újévi ajándékozás, ami majdnem kötelező volt; a neve strem; az olaszoknál az újévi ajándék neve ma is streme, és ebből lett a franciáknál az étremes. Nálunk a gyerekek Mikuláskor és karácsonykor kapnak ajándékokat, a franciáknál újévkor. A keresztény egyház a Juliim-naptárat átvette, csak c. mozgóünnepek megállapításában alkalmazkodott a zsidó időszámításhoz. Mindennapra esik legalább egy Szentnek (többnyire vértanunak) az ünnepe; ezek mind a római pogány naptárba vannak beillesztve. Január elsejére sokáig nem esett semmi egyházi ünnep; a 8. századtól kezdve azonban ez a nap annak az emlékünnepe, hogy Jézust felvették a zsidó vallásba a körülmetéléssel. Ezzel az újévi ünnep némi szimbolikus jelentőséget is kapott.Az újévi jókívánságok ősidőktől fogva sablonosak és így őszinteségük nem mindig százszázalékos. A »Boldog újévet kívánok« kifejezés régibb, mint a kereszténység; a rómaiak újévi jókívánság-formulája ugyanis ez volt: »Annum novum faustum felicem tibi.« (Magyarul: --Szerencsés és boldog újévet neked.«) Nyilvánvaló, hogy ebből lett a B. u. é. .sc. A németek tipikus jókívánsága: Glück zum Neujahr! Nyugat-Poroszországban azonban más formula volt szokásos: »Lang zu leben, selig zu sterben!” (Sokáig élj, és úgy halj meg, hogy üdvözülj.) A Felketeerdőben így kívánnak boldog újávet: »Den Heiligen Geist!«. (A Szent Lelket!) A hollandusok régi kívánságformulája: »Nyugodt szivet!« Helgolandban újév napján így köszönnek egymásnak az emberei: »Jó halaikat kívánok!« Nem azért, mintha nagyon szeretnének halat enni, hanem azért, mert a halászat a főfoglalkozásuk és a sok jó hal jelenti nekik a szerencsét. Norvégiában és Svédországban, ahol a városokat kivéve, az emberek távol laknak egymástól, az atyafiak és a jóbarátok újév napján szokták meglátogatni egymást: száz kilométer távolságról is összesereglenek és nagy dínom-dánomot csapna. A katolikus egyház még ma is kissé tartózkodóan viselkedik ezzel az ünneppel szemben: az ádventi böjtön ugyan már túl vagyunk, de újév napja még abba a tilalmi időbe esik, amikor nem szabad a püspök engedélye nélkül házasságot kötni. Ez a tilalmi idő január 6-án ért véget, s azután kezdődik a »farsang«. Az újévi ajándékozásban ma nincsenek szabályok, hajdan voltak. A rómaiaknál, akiktől ez a szokás ered, csak annak adtak újévi ajándékot (de ez azután kötelező is volt), akinek szolgálatait az egész éven át igénybe vette az ember. Tehát a »személyzet” kapott újévi ajándékot, s ezenkívül a »kliensek« is adtak ajándékot uruknak, aki egész éven át tartozott őket védelmezni. Az újévi köszöntővers német találmány. De régente a német gyermek nem a szüleinek mondott köszöntőverset, hanem csak a keresztszüleinek, akiktől ezért nagyon szerény ajándékot kapott: egy perecet vagy egy kalácsot. Persze, akkor még nem voltak elkényeztetve a gyermekek és már hetekkel előbb örültek az újévi perecnek, melyért elég hosszú verseket kellett betanulniuk, és minden évben másikat. Régente a szökőévekben nem volt szókés boldog újévet kívánni. Nem tudom, hogy miért, de valószínűleg azért, mert a szökőévet anélkül is szerencsésnek tartották. Miután semmi nem lehet rokonszenves, ami hazugság, az újévi jókívánásért nem lenne nagy kár, ha teljesen kimenne a divatból. Amíg ez a gratuláció szinte kötelező, fel kell tenni, hogy a gratuláló sok esetben éppen az ellenkezőjét kívánja annak, amit mond, ez pedig ha érthető is, nem szép dolog. Tömérdek gratulációnak egyszerűen érdek az alapja: óhajtásunk lényegileg az, hogy akinek boldog újévet kívánunk, lehetőleg ne felejtsen el bennünket, s ezzel nem neki, hanem valójában önmagunknak kívánunk valami jót. Sokan, akik tömegével kapják az újévi jókívánságokat, bizonyosan bosszankodnak, hogy mindezt viszonozni kell; az értelmes ember bizonyára kevésbé naiv, mint azok a nagy emberek, akik a rájuk bámészkodó sokaságban rendszerint hódolókat látnak: az ilyen újévi megemlékezéseket az okos ember mindig kritikával fogadja és teljesen egyénileg mérlegeli. A posta azonban valószínűleg minden fenntartás nélkül, egészen általánosan helyesli az újévi gratulációkat, mert ő az egyetlen, aki igazán keres rajtuk. Allandó raktárt tért a köv ikszó berendezési tárgyakból Mosdók, toilett-asztalok, WC.-k, bidék, mosoeatók viztartányok, kiöntők, fallkutak, fürdőkályhák, toilettcikkek ú m. mosdópolcok, pohár-, szappan-, szivacs- és feketetartók, tükrök, fo°aso!,vipereszekrények gumiszőnyesek, A Bálint, Károly körút Esz., szaküzlet SZERINT TANULJ NYELVEKET ! Az angol és a német nyelv alapos elsajátításának könnyű és gyors módszere mindenki számára. Tanultunk könnyen gyorsan németül. Ma dr. Ernan Hiokel, a Pázmány Péte Tud Egyetem előadója, a báró Eötvös kollégium tanára. A kiváló szerző Soképes tanítási gyakorlat gazdag tapasztalatai alapján írta meg fenti valóban újszerű művét, melyből mindenkiöreg, fiatal — egyformán könnyedén, játszva és a legrövidebb idő alatt sajátíthatja el legtökéletesebben a német nyelvet 350 oldalara fűzve 6.—, kötve 7.— peng. Tanultunk könnyen gyorsan angolul írta: dr. Szanczi Miklós, az Aberdeen-i egyetem (Nagybritannia) Magisztere, a báró Eötvös József Collégium tanára. A helyes kiejtés pontos megjelölésével, szójegyzék és a feladványok megfejtésével, dr. Ernst Käckel tanár már ismert és közkedvelt módszere szerint feldolgozva és összeállítva. Ára fűzve 6 —, kötve 7.— pengő Kapható: Novák Rudolf és Társa könyvkereskedése VIII, Baross ucca 21 és Az Est könyvkereskedésében VII. Erzsébet körút 18 -20 és minden könyvkereskedésben Szenzációs per indul a Szuezi csatorna birtokáért Róma, december. (A Pesti Napló római szerkesztőségétől.) A legközelebbi jövőben nagyszabású per indul meg egyszerre három fórum — az egyiptomi, a francia és a hágai nemzetközi bíróságok — előtt. A per tárgya: a Szuezi csatorna! Egy Negrelli nevű osztrák-olasz család perli majd a Suez Canal Companyt, a csatorna tulajdonjogáért, vagy legalább is annak egyik részéért. A család képviselője egy igen szerény körülmények között Rómában élő fiatal festő már részletesent megbeszélte a legkitűnőbb nemzetközi jogászokkal a világszerte nagy érdeklődésre számítható per összes lehetőségeit és tanácsadói arra a megállapításra jutottak, hogy a Negrelli családnak elvitathatatlan joga van a Szuezi csatorna részvényeinek egy tekintélyes részéhez. Úgy tudjuk, hogy a vagyontalan Negrelli család mögött komoly erkölcsi és anyagi segítség áll és így a szegény fiatal festő felveheti a harcot a világ egyik leggazdagabb és leghatalmasabb vállalata ellen is, amely bizonyára nem fukarkodik majd pénzzel, hogy a Negrelli-féle követelés érvényesítése elé gátat emeljen. Honnan ered a követelés ? Az első hallomásra fantasztikusnak látszó per nagyon is reális talajban gyökerezik. 1846-ban egy olaszokból, osztrák és német egyesületekből álló csoport ötezer aranyfrankkal járult a szuezi földszoros átvágásának lehetőségeit tanulmányozó bizottság anyagi támogatásához. A földszoros átvágásnak ötlete Luigi Negrelli venetói mérnöktől származik, aki számos testületet — köztük a bécsi kereskedelmi kamarát is — mozgósított, hogy kisebb-nagyobb összegeket adjanak a hatalmas terv létrehozásához. Csak a földmérési és előkészítési munkák töméntelen pénzt emésztettek fel. Negrelli — miután terveivel elkészült— érintkezésbe lépett Lesseps Ferdinánddal és ketten együtt akarták megépíteni a csatornát. Mohamed Said pasa 1854-ben és 1856-ban a csatorna építésére adott engedélyében kikötötte, hogy a társaság alapító okmányába, az alapító tagok névsorába fel kell venni mindazokat, akik akár szellemi munkával, akár tőkével vagy egyéb jelentősebb módon hozzájárultak a nagy munka létrehozásához. A fontos kikötés sorsa közismert a csatorna történetének kutatói előtt: az okmányba nem vették fel azokat, akik munkájukkal és pénzükkel az első tervek megszerkesztését lehetővé tették, ellenben egy sereg olyan nevet szerepeltettek, amelyeknek viselői »idejében« kapcsolódtak be, vagy pedig egyszerűen hatalmi szóval vetették fel magukat a listára. Negrelli maga is tiltakozott az alapító okmány meghamisított tartalma ellen, de komoly támadásra már nem volt ideje: meghalt. Az osztrák kormány érdeklődik 1910-ben a Csatorna Társaság hivatalaiban különböző — nagyfontosságú — iratokat koboztak el, amelyekből tisztán kiviláglott, hogy Negrellinek és a többi testületnek és egyesületnek, amelyek az első terveket támogatták, joguk lett volna az alapító levélben szerepelni. Az osztrák kereskedelmi minisztérium felhívta a bécsi Kereskedelmi Kamarát és a trieszti Lloyd Tarmintot, hogy vizsgálják meg: nem csatlakozhatnának e Negrelt özvegyéhez, Maria Gross Negrellihez, aki a maga részéről pert akart indítani a társaság ellen. A két testület egy neves párizsi ügyvédhez, Wielandhoz fordult, hogy érdeklődjön: milyen lehetőségekkel kecsegtetne ,a társasággal szembeni követelés behajtása? Az ügyvéd Auguste d'Arenberg báróhoz, a társaság akkori elnökéhez és Bonnet vezérigazgatóhoz fordult felvilágosításért. D'Arenberg kijelentette, elvi okokból csak az 1861-es alapítói listát fogadhatja el jogosnak, de magánközlésként megemlítette, hogy ez az álláspont nem jelent végleges határozatot és a társaság — mielőtt perre kerülne a sor — szívesen tárgyalna. A további fejleményeket a világháború kitörése akadályozta meg. Mi legyen a követeléssel? Maria Gross Negrelli asszony még ma is Bécsben él. 86 éves és aligha tudná végigküzdeni a harcot jogainak érvényesítéséért. Tizennyolc évvel ezelőtt azonban még nagy mértékben foglalkozott az üggyel és nagyon sok, döntő fontosságú okiratot gyűjtött össze. Ezek — a szakértők szerint — kétséget kizárólag bebizonyítják, hogy a Negrelli családnak joga van az alapítók számára fenntartott részvények bizonyos hányadához. Ma a S. C. C. részvényállomány a következőképpen oszlik meg: 71% a részvényeseké, 15% Egyiptomé, 19% az alapítóké, 2%% a tisztviselőké és 2% a társaság vezetőjé. A Negrelli család tehát a 10 ,-os részvényeknek bizonyos hányadát igényelhetné. Ha a Negrelli család részvényeinek százalékos arányszáma talán nem is volna döntő fontosságú a vállalat vezetésének szempontjából, bizonyos jelentősége mégsem tagadható, miután az alapító tagok a felügyelő bizottságba külön delegátusokat küldenek és ezeknek kiválasztásánál sokszor egyetlen szavazat is dönt. De a »politikai« jelentőségen felül a Negresi család számára komoly vagyont jelentenének a per megnyerése esetén nekik jutó részvények, hiszen a S. C. C. a világ egyik legjobban jövedelmező vállalata. A per — mint értesülünk — rövidesen megindul. Ha a Negrelli család lépése eredményre vezet, úgy alighanem hasonló cselekedetre szánja majd magát a bécsi Kereskedelmi Kamara és a trieszti Lloyd Társaság jogutódja is. Ismerve a nemzetközi bíróság munkatempóját, aligha remélhető gyors döntés és bizony kérdéses, hogy a most húszegynéhány esztendős Negrelli dédunoka, nem értesül-e majd a döntésről nagyanyjának mostani életkorában. Barcs Imre KOZMÁNÁL kezdje meg ezt az új esztendőt VÁSÁROLJON inget, kaia not, nyakkendőt KÁROLY KÖRÚT 3. SAROKÜZLET